adozona.hu
A szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 98. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2676. számú törvényjavaslat indokolása
A szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 98. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2676. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2000. évi LV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető jogokat érintő egyezményei közül az 1949. július 1-én elfogadott 98. számú Egyezmény a munkavállalói és a munkaadói szervezetek szervezkedési szabadságát és kollektív tárgyalásait részesíti védelemben.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 98. számú Egyezménye arra kötelezi a csatlakozó tagországot, hogy részesítse védelemben azokat a munkavállalókat, akiket szakszervezethez való tartozásuk, a szakszervezeti tagságtól történő távol maradásuk, vagy szaksze...
A szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 98. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2676. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető jogokat érintő egyezményei közül az 1949. július 1-én elfogadott 98. számú Egyezmény a munkavállalói és a munkaadói szervezetek szervezkedési szabadságát és kollektív tárgyalásait részesíti védelemben.A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 98. számú Egyezménye arra kötelezi a csatlakozó tagországot, hogy részesítse védelemben azokat a munkavállalókat, akiket szakszervezethez való tartozásuk, a szakszervezeti tagságtól történő távol maradásuk, vagy szakszervezeti tevékenységük miatt megkülönböztetnek a foglalkoztatásuk során. Az Egyezmény meghatározza azokat az eljárásokat és módszereket, amelyek a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jog szabad gyakorlását különösen veszélyeztetik. Az Egyezmény kiemeli, hogy a csatlakozó államnak megfelelő védelemben kell részesíteni a szervezkedési jog alapján létrehozott munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szerveket, és támogatnia, ösztönöznie kell az önkéntes kollektív tárgyalásokat. A jelen Egyezményben garantált jogok tekintetében - a 87. számú Egyezményben foglaltakkal egyezően - lehetőség nyílik különös törvényi vagy rendeleti szabályok megalkotására a fegyveres erőkre és a rendőrségre vonatkozóan.
A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1957. június 6. napján megtörtént. Az Egyezmény rendelkezése értelmében a tagállamra nézve az egyezmény tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy a megerősítésről szóló okiratot nyilvántartásba vették. Ennek megfelelően Magyarországon rendelkezéseit 1958. június 6. napjától kell alkalmazni.
Az Alkotmány I. fejezetébe foglalt Általános rendelkezésekkel valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. §-ával és 16. §-ának (1) bekezdésével összhangban, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 13. §-ának első bekezdése alapján a nemzetközi szerződést törvénnyel kell kihirdetni.