adozona.hu
A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló T/2401. számú törvényjavaslat indokolása
A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló T/2401. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2000. évi LXXXIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: új Gktv.) parlamenti vitája során az Országgyűlés a gazdasági kamarák (a továbbiakban: kamarák) excellence feladatainak erősítése érdekében úgy döntött, hogy a kamarák a jövőben ne lássanak el közigazgatási feladatokat. E döntés ismeretében szükségessé vált a kamarák közigazgatási feladatait szabályozó jogszabályok felülvizsgálata és módosítása.
Ennek érdekében a Kormány - az új Gktv. 54. §-ában foglaltakra is figyelemmel ...
A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló T/2401. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: új Gktv.) parlamenti vitája során az Országgyűlés a gazdasági kamarák (a továbbiakban: kamarák) excellence feladatainak erősítése érdekében úgy döntött, hogy a kamarák a jövőben ne lássanak el közigazgatási feladatokat. E döntés ismeretében szükségessé vált a kamarák közigazgatási feladatait szabályozó jogszabályok felülvizsgálata és módosítása.Ennek érdekében a Kormány - az új Gktv. 54. §-ában foglaltakra is figyelemmel - az 1133/1999. (XII. 25.) Korm. határozat 2. pontjában felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a szükséges törvénymódosításokról, majd június 30-ig a kormányrendeletekről és az egyéb feltételek biztosításáról nyújtsanak be a kamarai kormánymegbízott koordinációjával összefoglalt előterjesztést.
A törvényjavaslat elkészítése sürgető feladat, ugyanis az új Gktv. 51. §-a akként rendelkezik, hogy a kamarák a folyamatban lévő közigazgatási ügyeket 2000. október 31. napjáig kötelesek átadni a Kormány által kijelölt szerveknek. Ezzel egyidejűleg a kamarák megszűnő közigazgatási feladat- és hatáskörének ellátásához kizárólagosan használt nyilvántartásokat és adatbázisokat is kötelesek átadni. Az átvett feladatok ellátáshoz szükséges informatikai háttér megteremtése is időt igényel.
A kamarák közigazgatási feladatainak ellátását - a közigazgatási szerv, vagy szervek által történő átvételét megelőzően - úgy kell kialakítani, hogy az 1998. július 1-től a kamarák többségénél működő számítógépes rendszer által nyújtott szolgáltatásokat, az "egyablakos" ügyintézés kialakított rendszerét legalább az eddigi színvonalon lehessen megvalósítani. Azaz a kamarai közigazgatási feladatok közigazgatási szervek által történő átvételét követően e feladatok végrehajtásában még a kezdeti időszakban se forduljon elő a szolgáltatás körének, illetve színvonalának csökkenése, valamint a szolgáltatásokat igénybevevő állampolgárok ezzel kapcsolatos feladatainak növekedése.
További lényeges szempont, hogy az átvett közigazgatási feladatok végzésének helye az állampolgárok által gyorsan és könnyen megközelíthető legyen.
A Kormány álláspontja szerint célszerű az is, hogy valamennyi visszaveendő közigazgatási feladat ellátása a gazdasági életben, az ügyintézés folyamatosságában minél kisebb zavart okozva menjen végbe.
A fenti követelmények teljesítése érdekében indokolt, hogy az okmányirodákhoz hasonlóan a körzetközponti települések önkormányzatainak jegyzői vegyék át a kamarák jogszabályban meghatározott feladatait. Így e feladatok ellátásához is biztosítható az okmányirodákhoz kiépített - illetve kiépítendő - belügyi távközlési infrastruktúra igénybevétele.
A törvényjavaslat előkészítése során egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy az önkormányzatokhoz csak az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényből adódó közigazgatási és nyilvántartási, illetőleg ezzel összefüggő szolgáltatási feladat- és hatáskör kerüljön. A különleges szakértelmet igénylő engedélyezési és ellenőrzési feladatokat azért nem célszerű az önkormányzatokhoz telepíteni, mert az csak úgy lenne megvalósítható, ha az érintett körzetközponti (jelenleg a fővárossal együtt 152, még ez év júliusától újabb 24, és 2002. januárjától mintegy 246) önkormányzat polgármesteri hivatalai létszámát ilyen speciális szakértelemmel rendelkező szakemberekkel emelnénk. Ez egyrészt igen költséges lenne, másrészt félő, hogy ennyi szakképzett ember sem állna rendelkezésre.
Ilyen speciális feladatok a gázszolgáltatásról szóló törvényben szereplő gázszerelők nyilvántartása és ellenőrzése, továbbá a kamaráknak korábban kormányrendeleti szinten átadott, az idegenvezetőkkel, az utazás-szervezési és közvetítési tevékenységgel, az egyes kereskedelmi tevékenységekkel, a vendéglátó üzletek kategóriába, a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásával összefüggő közigazgatási tevékenység, valamint az ingatlanok időben megosztott használati jogának értékesítésével összefüggő hatósági feladatok, melyeket a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala, míg a személytaxis engedélyek, igazoló lapok és igazolványok kiadását, nyilvántartását, a működés ellenőrzését a területi közlekedési felügyeletek hatáskörébe célszerű utalni. Végül az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló 145/1991. (XI. 22.) Korm. rendeletből adódó feladatokat célszerű a gazdasági kamara hatáskörében hagyni, ugyanis ennek kialakult rendszere működik a Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség keretein belül és különösebb hatósági jogosítványt nem tartalmaz.
A közigazgatási hatáskörök változásaival összefüggő jogalkotási tevékenységgel egy időben a Belügyminisztérium és a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala megkezdte a szervezeti és pénzügyi feltételek felmérését, az ügyintézési és informatikai struktúra kialakítására vonatkozó elgondolás elkészítését is.
A közigazgatási feladatok hatékony átvételéhez a következők végrehajtására van szükség:
- az egyéni vállalkozók nyilvántartásához szükséges informatikai rendszer megteremtése és adatállomány feltöltése;
- a kamaráknál még fel nem dolgozott, az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos adatok regisztrációja és felülvizsgálata;
- a nyilvántartáshoz szükséges nyilvántartó program és kommunikációs szoftver alkalmazási feltételeinek megteremtése;
- az APEH, a KSH, az OEP, az ONYF és a cégbírósági nyilvántartáshoz való informatikai kapcsolat kiépítése;
- az okmányirodák hardverigényének, személyi és elhelyezési feltételeinek biztosítása;
- a BM Központi Hivatal hardverkapacitásának bővítése;
- a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalán belül Kereskedelmi és Idegenforgalmi Engedélyezési Főosztály felállítása, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása és az ehhez közvetlenül kapcsolódó ügyfélszolgálat kialakítása.
A gazdasági kamaráknak továbbra is feladata lesz a fogyasztóvédelmi törvényben létrehozott békéltető testületek működtetése, illetve a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság működési feltételeinek biztosítása. Ezek olyan közigazgatási feladatnak nem minősülő feladatok, amelyeknek a gazdasági kamaráknál történő ellátása továbbra is indokolt.
Részletes indokolás
Az 1-8. §-hoz
Annak figyelembevételével, hogy az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátására az ún. "egyablakos" ügyintézés kialakított rendszerét legalább az eddigi színvonalon lehessen megoldani, e közigazgatási feladatokat célszerű az okmányirodákhoz hasonlóan a körzetközponti települések önkormányzatainak jegyzőihez telepíteni. E megoldást erősíti, hogy a feladatok átvételének lényeges szempontja, hogy az átvett közigazgatási feladatok végzésének helye az állampolgárok által gyorsan és könnyen megközelíthető legyen, továbbá e feladatok ellátása a gazdasági életben, az ügyintézés folyamatosságában minél kisebb zavart okozva menjen végbe. Nem mellékes az sem, hogy e feladatok ellátásához biztosítható az okmányirodákhoz kiépített belügyi távközlési infrastruktúra igénybevétele. A jelzett elvárásoknak megfelelően kerül sor az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény vonatkozó rendelkezéseinek a kiigazítására.A 9-12. §-hoz
Az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatoknak a körzetközponti jegyzőkhöz való telepítése megköveteli, hogy az adóbejelentkezési kötelezettség, az adóazonosító szám a jegyzők rendelkezésére álljon. Értelemszerűen a körzetközponti jegyzőnek az egyéni vállalkozó adózónak az adókötelezettségét érintő minden olyan változásáról is tudnia kell, amely a hatósági feladat eredményes ellátáshoz szükséges. Természetesen szükség van az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény olyan irányú módosítására is, hogy az egyéni vállalkozó megszűnése vagy a nyilvántartásból az illetékes hatóságok általi törlés esetén a törvény rendelkezései a megváltozott feladattelepítésnek megfelelően alkalmazhatók legyenek.A 13. §-hoz
Az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványoknak az adózók részére történő rendelkezésre bocsátásának rendjét - a feladat jelentőségére és az érintettek széles körére tekintettel - törvényben szükséges szabályozni, e nyomtatványok vonatkozásában az állami adóhatóságot ellátási felelősség terheli. A térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok esetében az ellátási felelősség kiterjed a méltányos ár biztosítására is, e felelősség érvényre juttatása érdekében az APEH pályázat útján választja ki a nyomtatványok gyártására, forgalmazására jogosult vállalkozókat. Garanciális megfontolásokból a pályáztatás részletes feltételeit kormányrendeletben indokolt rögzíteni.A nyomtatványforgalmazás törvényjavaslatban foglalt módon történő szabályozásával az Art. módosításáról szóló 1999. évi LXXXVIII. törvény 5. §-ában a Kormány részére rendeletalkotásra biztosított felhatalmazás feleslegessé válik, így annak hatályon kívül helyezése indokolt.
A nyomtatványforgalmazás szabályaira vonatkozó rendelkezések késleltetett, 2002. január 1-től történő alkalmazhatóságának oka abban rejlik, hogy az állami adóhatóság a jelenlegi nyomtatványforgalmazókkal fennálló magánjogi szerződéseinek felmondása - a szerződések feltételei miatt - 2000. december 31-i határnappal lehetséges, a felmondási idő pedig 1 év.
A 14-16. §-hoz
Az egyéni vállalkozás megkezdéséhez szükséges statisztikai számjel megállapításához indokolt egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal és a körzetközponti jegyzők közötti adatátvitel biztosítása, illetve a kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtés adatainak a körzetközponti jegyzőkhöz való eljuttatása.A 17-18. §-hoz
Az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági tevékenység szervezeti oldalának megváltozása szükségessé teszi a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvénynek a szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos rendelkezésének és a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény adóazonosító jel kezelésére vonatkozó rendelkezésének módosítását.A 19 . §-hoz
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 13. §-a értelmében a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok csak a gazdasági kamarák tagjaival szemben kötelezőek és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését a kamara csak tagjainál kísérheti figyelemmel. Hasonló körben - csak a gazdasági kamarai tagokkal szemben - teszi lehetővé a törvény a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel szembeni kamarai fellépést. Az 1996. évi LVII. törvény módosítása a két törvény rendelkezései közötti összhang megteremtését célozza.A 20. §-hoz
E rendelkezés biztosítja, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint a nyilvántartásba vett adatokból a körzetközponti jegyzők is jogosultak legyenek az adatok igénylésére.A 21-22. §-hoz
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2000. november 1. napjával megszüntette a kötelező gazdasági kamarai tagságot és megszűnnek a gazdasági kamarák közigazgatási hatáskörei is. A gazdasági kamarák feladatainak megváltozása következtében nem lesz olyan szervezet, amely valamennyi társas és egyéni vállalkozással kapcsolatban információval rendelkezhetne arról, hogy a vállalkozás a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik-e. Ezért a Ctv. 23. §-ának (3) bekezdéséből a gazdasági kamarák által végzett ellenőrzési kötelezettségre utaló szövegrészt el kell hagyni és rendelkezni kell arról, hogy a cégnek a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor a cégbírósághoz be kell nyújtani. A cégbíróságnak a tevékenység szabályszerű folytatásának ellenőrzésével kapcsolatban egyéb kötelezettsége nincs, csak a cégjegyzékben szereplő engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódó engedély meglétét ellenőrzi törvényességi felügyeleti jogkörében.A gazdasági kamarák feladatainak megváltozása következtében a Ctv-ben a gazdasági kamarák részére biztosított egyéb jogosítványokra vonatkozó rendelkezések módosítása is szükségessé válik. A társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok változása következtében szükséges a társadalombiztosítási folyószámla számára utaló szövegrészek hatályon kívül helyezése és ezzel egyidejűleg a cégjegyzékbe bejegyzett társadalombiztosítási folyószámla számok hivatalból megvalósuló törlése is.
A 23. §-hoz
Annak figyelembevételével, hogy a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére, vagy a gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala által nyilvántartott gázszerelő lesz jogosult, módosítani szükséges a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény vonatkozó rendelkezését.A 24. §-hoz
Az egyéni vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos hatósági feladatoknak a körzetközponti jegyzőkhöz való telepítése miatt szükséges az eljárások ellenértékének felülvizsgálata és az igazgatási-szolgáltatási díj illetékekkel történő felváltása. Ezt a változást támasztja alá az is, hogy az okmányirodák által kiadott valamennyi okmány után illetéket kell fizetni, így nem célszerű a vállalkozói igazolvány tekintetében sem kivételt tenni. Ugyanakkor a fizetési mód megváltoztatása nem jár együtt az egyéni vállalkozók terheinek növekedésével, mivel a díj helyébe azonos összegű illeték lép.A 25. §-hoz
E rendelkezés a közigazgatási feladatok folyamatossága érdekében egyrészt érvényesülését a folyamatban lévő ügyekre is előírja, másrészt gondoskodik arról, hogy az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatok átvételével párhuzamosan megtörténjen az igazolványok adatainak a körzetközponti jegyzővel való adategyeztetése is. E mellett értelemszerűen e rendelkezés gondoskodik az új kamarai törvénnyel feleslegessé vált törvényi szintű jogszabályhelyek deregulációjáról.