A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló T/2061. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Európai Közösségekkel aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Társulási Megállapodásban vállalt kötelezettségeink teljesítéseként az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontjára meg kell valósítani a vámjogi szabályozás teljes harmonizációját. A csatlakozási tárgyalások első fázisaként múlt év őszén lezajlott átvilágítási tárgyalások során beazonosításra kerültek azok a területek, ahol a magyar vámjogban jelentősebb eltérések érvényesülnek a Közösség előírásaihoz képest. Ezek közé tartoznak az ún. gazdasági vámeljárások, az egyszerűsített vámeljárások és a vámfizetés, vámbiztosítéknyújtás szabályai.
A csatlakozás előkészítésének előttünk álló szakaszára kidolgozott Nemzeti Programban rögzített feladataink között szükségszerűen szerepel az említett területre vonatkozó szabályozásunk harmonizálása a Közösség előírásaival. A Vámtörvény jelenlegi módosítási javaslata elsősorban a gazdasági vámeljárások szabályainak átvételét és az egyszerűsített vámeljárások körének bővítését tűzte ki célul, továbbá a Közösségben használt kötelező tarifális és származási felvilágosítás bevezetéséhez a jogszabályi háttér megteremtését.
Az említett vámeljárások a Közösség Vámkódexének figyelemre méltó részét képezik, teljeskörű átültetésük a magyar Vámtörvénybe, figyelemmel a kapcsolódó szabályokra is, viszonylag terjedelmes módosítással valósítható meg.
Mivel az egyedi és tevékenységi garanciák teljes körű bevezetése miatt szükségessé vált a vámbiztosítékra vonatkozó törvényi helyek módosítása, megfelelő alkalom kínálkozik a vámbiztosítékra vonatkozó előírások (a
vámbiztosíték nyújtás köre, mértéke, a mentességek és a megújítás indokoltságának megszűnése) egységes és átláthatóbb szerkezetének kialakítására, kiküszöbölve egyúttal az időközbeni módosítások szemléleti különbözőségeiből adódó nehézségeket is.
Tekintettel arra, hogy a vámszervezet felkészítése a tagállami vámadminisztrációs feladatok megfelelő ellátására szintén kiemelt feladata a csatlakozási előkészítési folyamatnak, a megvalósuló szervezeti átalakulások tükröztetése, illetve az azokhoz kapcsolódó eljárási szabályok megjelenítése is szükségessé vált, (a vámhatóság fogalma, a vámeljárások indítására vonatkozó illetékességi szabályok, az egyszerűsített eljárások engedélyezésére és alkalmazására illetékes vámszervek meghatározása...).
Ezeken túlmenően a könnyítések, a gördülékenyebb működési feltételeket biztosító eljárások bevezetése mellett szükségszerűen át kellett gondolni az ellenőrzés feltételeinek megfelelő alakítását is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A gazdasági vámeljárások részletes szabályainak átvétele, továbbá az egyszerűsített vámeljárások bevezetése a Vámtörvény értelmező rendelkezéseinek bővítését és a harmonizálás miatt részbeni módosítását tették szükségessé.
Új fogalomként bekerültek többek között a gazdasági vámeljárások, a vámjogi státusz, a vám elé állítás, áruátengedés, gyorsposta, előfinanszírozott áru.
A vámadminisztrációra vonatkozó értelmező rendelkezések már a Közösség Vámkódexében szereplő megfogalmazásoknak megfelelő fogalmakat és az új eljárások szerinti feladatokhoz alakított szervezeti megosztást is tartalmazzák.
A kötelező tarifális felvilágosítás és a kötelező származási felvilágosítás bevezetése alapkövetelmény a tagállamok számára. Megfelelő működtetéséhez előzetes tapasztalatszerzés szükséges, ezért indokolt jogharmonizációs lépésként a felvétele.
A jövedéki termék e törvény alkalmazása szempontjábóli meghatározása lehetővé teszi a jövedéki törvény hatálya alá tartozó olyan termékek könnyített kezelését, amelyek sem engedély, sem adókötelezettség alá nem esnek (pl. gyertya).
A 2. §-hoz
A módosítás az Áe előírásaival összhangba hozza, világosan meghatározza a Vámtörvény alkalmazási körét.
A 3. §-hoz
A szellemi tulajdonjogokra vonatkozó kitételben a megfogalmazás pontosítása mind a magyar, mind a közösségi jogszabályi fogalomhasználattal összhangban álló helyzetet teremt.
A 4-7. §-hoz
E §-ok tartalmazzák a vámteher biztosítására vonatkozó rendelkezések új szerkezetű rendszerét. Az egyedi és tevékenységi biztosíték intézményének elkülönített kezelése áttekinthetőbbé teszi a szabályozást. A gazdasági vámeljárások részletes szabályainak és az egyszerűsített vámeljárásoknak a bevezetése miatt módosítani szükséges a biztosíték nyújtás alóli mentességeket is. Az átdolgozás szem előtt tartotta a halmozódások elkerülésének követelményét (lásd pl. Vámtv. 8. § (4) b, és 9. § (2) c, és d, pontokat).
Változik ugyanakkor a vámbiztosíték mértékére vonatkozó szabályozás a tevékenységi engedélyek esetében. A javaslat szerint - a kezességvállalás és a Tranzit Egyezmény szerinti árutovábbítás kivételével - egységesen az éves vámteher összegének 8 %-a erejéig kell vámbiztosítékot nyújtani. Ez alól mentes azonban az aktív és passzív, valamint a vámfelügyelet melletti feldolgozás engedélyese abból a megfontolásból, hogy a könnyített gazdasági feltételeket a hasonló tevékenységekre egységesen fenntartsuk. Mentesül továbbá a biztosítéknyújtási kötelezettség alól minden egyszerűsített módon engedélyezett vámeljárás és az egyedi biztosíték nyújtás alól a belföldi forgalom számára történő vámkezelés, ha a vámeljárást kérő halasztott fizetési engedéllyel rendelkezik. A tevékenységi engedélyek közül a vámügynök(ség) továbbra is mentes marad a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól, ami annál is inkább indokolt, mert vámfizetésre kötelezettként nem jelenhet meg a törvény előírásai szerint.
A vámbiztosíték indokoltságának megszűnését a javaslat a hatályos előírásoknál egyértelműbb és egyszerűbb formában tartalmazza. A szabályok részletezése a végrehajtási rendeletbe illik.
A 8-9. §-hoz
A vámkezelési díj és statisztikai illeték megszűnése miatti technikai módosítások.
A 10. §-hoz
E rendelkezéssel teremtjük meg az Európai Unió tagországaiban kötelezően használt és számunkra is előírt tarifális és származási felvilágosítás bevezetésének jogszabályi hátterét.
Az angol rövidítéssel BTI, BOI-nak jelölt jogintézmények használata garanciát nyújt mind a hatóság, mind a gazdálkodók számára a kérdéses áruk vámkezelését alapvetően befolyásoló tarifális besorolásának és származási helyzet meghatározásának állandóságával. Jogszerű használatukkal a tévedések kockázata jelentősen csökkenhet, ami biztonságosabbá teszi a vám- és adóbevételek megtérülését is.
Az említett jogintézmények megfelelő működtetése komoly - Phare források felhasználásával történő - infrastrukturális és szervezeti felkészülést igényel a vámhatóságtól, ezért alkalmazásukat leghamarabb 2001. január 1-től lehetséges elkezdeni.
A 11. §-hoz
A vámbiztosítéknyújtás rendszerének átdolgozásával egy helyre kerülnek az egyes jogcímek biztosítékának mértékei, így az egyedi biztosítéknyújtásnál szerepel az ideiglenes vámérték megállapítás esete. A vámértékszabályok között elegendő általában utalni rá. Az egyszerűsített eljárások bevezetésével lehetségessé válik, hogy a véglegesnek tekinthető vámérték adatok csak a kiegészítő árunyilatkozat benyújtásával válnak ismertté. Ilymódon - a Közösség előírásaival összhangban - a vonatkozó 10 napos időtartamra a vámérték különbözet alapján számított vámteherre egyedi biztosíték nyújtásának előírása szükségessé válik.
A 12. §-hoz
Az aktív és passzív feldolgozás közösségi szabályainak átvétele miatt szükségessé vált a vámértékre vonatkozó különleges szabályok korrekciója, illetve újraszabályozása.
A passzív feldolgozásból visszaérkező vámáruk teljes és részleges vámmentességére vonatkozó, közösségi előírásokkal konform vámérték szabályok a Vámtörvény 106. §-ában kerültek megfogalmazásra. Hasonló a helyzet a garanciális javításból visszaérkezett vámáruk vámértékének szabályozásával.
Bekerült továbbá az újonnan bevezetett vámfelügyelet melletti feldolgozás esetén érvényesülő vámértékmeghatározás szabálya.
A 13. §-hoz
Az átmeneti megőrzés törvényben már korábban meglévő előírásait megfogalmazásában is közelíti a módosítás az EK vonatkozó előírásához. Kivételt képez az átmeneti megőrzés időtartama, amit - megőrizve a korábbit - 30 napban határoz meg a javaslat (az EK szabály tengeri szállításnál 45, szárazföldi szállításnál 20 nap).
A törvény szintjén új szabályozásként szerepel az (5) bekezdésben az átviteli rendeltetésű, illetve reexpediálási tevékenység keretében megvalósuló raktározás szabályozása. Jelenleg a törvény végrehajtási rendelete tartalmazza ezt a rendelkezést, de a jogintézmény jelentősége indokolja a szabályozás törvényi szintre emelését.
A 14. §-hoz
A vámraktározás szabályainak EK előírásokhoz való közelítésével célszerűvé vált a vámraktározási eljárás és a vámhatóság által hivatalból indított raktározás szétválasztása. Ez utóbbira vonatkozó szabályok kerültek át a vámfelügyelet szabályai közé, tekintettel arra a tényre is, hogy a közvetlen vámfelügyelet egyik formája az őrzés.
A 15-16. §-hoz
A módosítás egyrészt - hasonlóan a Közösség Vámkódexének fejezet, illetve szakasz megnevezéseihez - jelöli, hogy a következő előírások a vámeljárás általános rendelkezései, másrészt az újabb egyszerűsített vámeljárások bevezetésével szükségessé váló vámkezelési illetékességi szabályt teremti meg.
A 17. §-hoz
A módosítás a Tranzit Egyezményben foglalt egyszerűsített eljárást ülteti át a vámjogba, megteremtve az összhangot a nemzetközi megállapodás és a vámjog előírásai között.
A 18. §-hoz
A fogalmi pontosítással valóban létrejön a tiltó vagy korlátozó rendelkezések érvényesítésének jogi alapja, ugyanis a beléptetés nem minősül vámkezelésnek, viszont vámigazgatási eljárás.
A 19. §-hoz
A módosítás az EK vonatkozó előírásaival összhangban határozza meg a vámkezelést kérőt és megteremti az egyszerűsített vámeljárás kezdeményezésének lehetőségét.
A 20. §-hoz
Az árunyilatkozat benyújtásának módjára és formájára irányuló módosítás a Közösségben már ismert és nekünk is bevezetésre ajánlott elektronikus úton történő árunyilatkozatadás szabályát tartalmazza. Ezen túlmenően megteremti az egyszerűsített eljárásokban megengedett árunyilatkozatadási formát is.
A 21-23. §-hoz
Az e §-okban foglalt módosító rendelkezések vezetik be többek között az átvilágítási tárgyaláson hiányzó szabályozásként azonosított és a Közösség képviselői által ajánlott egyszerűsített vámeljárásokat. Az új rendelkezések megteremtik a hiányos árunyilatkozattal vagy helyettesítő okmánnyal kérhető vámeljárást és a helyi vámkezelés jogintézményét.
A szabályozás teljesen összhangban áll a közösségi szabályozással azzal a kis eltéréssel, hogy a belföldi forgalom számára történő vámkezelésnél meghagyja az összevont árunyilatkozat adásának lehetőségét is. Ez utóbbi lehetőség megőrzése a magyar gazdálkodók érdekeit védi. Ennek alapján lehetővé válik például, hogy a MÁV Záhonyban egyszerűsített módon, helyben tudja intézni a vámáruk belföldiesítését.
A kiegészítő árunyilatkozatok benyújtására megállapított határidők rövidebbek a Közösségben érvényben levőknél, viszont igazodnak a még nem harmonizált vámfizetési rendre vonatkozó előírásainkhoz.
Az engedélyezés feltételei között sajátos magyar szabályként szerepel a vámszempontból megbízhatóság követelménye. Előírását az ún. "fekete gazdaság" jelenségei miatt célszerűnek látszik megtartani.
Szükségessé vált továbbá a vámteherkiszabó határozatok meghozatalának eljárásonkénti rendezése is.
A 24-35. §-hoz
Az e §-okban megfogalmazott rendelkezések a Közösség vámraktározási eljárásának előírásaihoz való közelítést célozzák.
A szabályozás tisztán a gazdasági célú vámraktározás eljárási rendelkezéseit, valamint a vámraktár üzemeltetés engedélyezésének feltételeit tartalmazza, összhangban a Közösség általunk ismert Vámkódex módosításával is. A törvényi rendelkezések nem terjednek ki a vámraktár típusokra, mivel egyenlőre nem ismert a Közösség felülvizsgálatának eredménye. Várhatóan a Vámtörvény végrehajtási rendeletének előkészítése idejére elkészül a Közösség vonatkozó - egyszerűsítést célzó - rendelkezéseinek tervezete.
A vámraktár jogintézményének újraszabályozása miatt a Vámtörvény 71. §-ának tartalma is megváltozott. Itt kerülnek meghatározásra az engedélyvisszavonást indokló okok. Új elem - amely a törvényjavaslatban többször visszatér - a súlyos kötelezettségszegés feltételkénti meghatározása, amelynek részletszabályai az adott engedélyhez kötött tevékenységi formáktól függően a Vámtörvény végrehajtási rendeletében kerülnek részletesen meghatározásra. Hasonlóan visszatérő elem a tevékenységi engedélyek visszavonása esetén érvényesülő "kötelező várakozási idő" előírása az ugyanazon tevékenységre vonatkozó engedély újbóli kiadása előtt. A javaslatban szereplő 6 hónapos időtartamok igazodnak a Közösség engedélyezési eljárásának szokásos időszükségletéhez.
A 36-38. §-hoz
Az aktív feldolgozási eljárás rendelkezéseinek módosítása a Közösség előírásaival összhangban két típusú vámeljárás lehetőségét fogalmazza meg, úgymint felfüggesztő, és vámvisszatérítési eljárásokat. A hatályos szabályozás lényegében a felfüggesztő eljárás fogalmát és részben az eljárási szabályait is tartalmazza. A jelenlegi módosítás azonban a részletes szabályok átvételét célozza mindkét eljárás esetében.
Tekintettel arra, hogy az aktív feldolgozás hazai fogalma szűkebb, mint a vonatkozó közösségi fogalomé, valamint az engedélyezés feltételeként előírt a környezetvédelmi hatóság engedélye, továbbá a garanciális javítások esetében - a magyar gazdálkodók érdekében - könnyített eljárást enged a szabályozás, nem beszélhetünk teljes harmonizációról e területen. A helyettesítő áruk felhasználásának lehetősége azonban húzó erőt jelenthet a magyar gazdaságra - a hazai áruk felhasználása révén -, ha a magyar gazdálkodók átgondoltan működtetik az aktív feldolgozás intézményét.
További gazdálkodást segítő rendelkezés, hogy a feldolgozás bizonyos fázisai külföldön is elvégeztethetők passzív feldolgozási eljárás keretében, ami a gazdaságos feldolgozási tevékenység kialakítását megtervezetté teheti.
Fontos momentuma az aktív feldolgozási eljárás szabályozásának, hogy az elszámolási kötelezettség elmulasztása nem jár a "kényszerbelföldiesítés" következményével. Ez esetben az új szabályozás szerint a vámhatóság felszólítja a gazdálkodót a 30 napon belüli elszámolásra. A kötelezettség elmulasztásáért természetesen a vámigazgatási bírságot ki kell szabni.
A 39-42. §-hoz
Az ideiglenes behozatalra vonatkozó szabályozás harmonizálásának első lépése valósul meg a jelenlegi módosítással. Ennek eredményeként az ideiglenes behozatal fogalma és az engedélykötelezettség előírása a Közösség szabályozásának megfelelően kerül meghatározásra.
Ugyanakkor - tekintettel a vámmentességek nem összehangolt helyzetére - a részleges és teljes mentességek közötti átfedések széles köre miatt jelenleg nem célszerű a teljes tartalmi azonosságot megteremteni. Az ideiglenes behozatal gazdasági vámeljárássá tétele miatt módosulnak az elszámolás szabályai is. Lényeges eltérés még, hogy a vámfizetési kötelezettség alá tartozó jogcímek esetében továbbra is marad a vámteher 2 %-át kitevő mérték havonkénti megfizetésének előírása a Közösségben érvényesülő 3 %-os mértékkel szemben.
A 43-44. §-hoz
A vámáru kiadására vonatkozó általános rendelkezések kiigazításával együtt az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezésekkel is összhangba kerül a szabályozás a módosítással. A Vámtörvény 81. §-ának kiegészítése technikai módosítás az új jogintézményként bevezetésre javasolt vámfelügyelet melletti feldolgozás beiktathatósága érdekében. Az így felszabaduló 82. § e célra történő használatával elkerülhető a kapcsolódó törvényi helyek felülvizsgálatának szükségessége.
A 45. §-hoz
A módosító rendelkezések megteremtik a Közösség előírásaiban létező gazdasági vámeljárás, a vámfelügyelet melletti feldolgozás jogintézményét a magyar vámjogban is. Az eljárás bevezetése azon túlmenően, hogy a kötelezően előírt jogharmonizációs lépés egyik eleme, a gazdálkodók részére megteremti - igaz, hogy csak meghatározott árukörben - egy kedvezőbb likviditási feltételek melletti feldolgozási tevékenység lehetőségét. A szabályozás átvétele teljeskörű.
A 46. §-hoz
Technikai módosítás, a már nem létező kiviteli előjegyzéssel kapcsolatos rendelkezés kiiktatása.
A 47-49. §-hoz
A passzív feldolgozási eljárásra vonatkozó rendelkezések teljes körű átvételét célozza a módosítás azzal a következetesen alkalmazott kis eltéréssel, hogy javítási feldolgozás esetén könnyített eljárás engedélyezését teszi lehetővé. Az eljárás viszonylag terjedelmes technikai szabályozási igénye miatt a részletes szabályozást a törvény végrehajtási rendeletébe célszerű beiktatni.
Az 50-52. §-hoz
A vámszabadterületen is indokolt az egyszerűsített vámeljárások alkalmazása. A módosítás a megfelelő hivatkozás beiktatásával megteremti ezt a lehetőséget, valamint az aktív feldolgozás szabályozásának módosítása miatt szükségessé váló korrekciót is tartalmazza.
Az 53-54. §-hoz
Vámmentesen exportáruba beépítésre kerülő anyagok ... stb. elszámolási lehetőségére vonatkozó módosító rendelkezések a Vámtörvény végrehajtási rendeletéből kerülnek törvényi szabályozási szintre. Tekintettel az azokban foglalt előírások, feltételek jellegére (megsemmisítés, külföldre kivitel engedélyezése ...) a törvényi szintű szabályozás indokolt. Hasonló a helyzet a szavatosság, jótállási igény alapján ellenszolgáltatás nélkül beküldött csereáruk, alkatrészek igazolásának feltételeit, illetve az értékesebb csereárura vonatkozó vámteher kiszabási kötelezettség előírását illetően. Ezek a feltételek csak törvényi szinten írhatók elő.
Az 55. §-hoz
A vámtörvény 105. §-ában szereplő, vámmentesen behozható üzemanyagok eddigi 200 literes korlátozásának törlése miatt válik szükségessé a módosítás. A törlés a magyar fuvarozókat, szállítmányozókat hozza azonos helyzetbe a külföldi vállalkozókkal, mivel nemzetközi megállapodások alapján a külföldi vállalkozók mentesülhettek a korlátozó feltételek alól.
Az 56. §-hoz
A passzív feldolgozási eljárás részletszabályainak átvétele szükségessé tette a passzív feldolgozásból visszahozott vámáruk vámmentességi szabályaira vonatkozó rendelkezések átvételét is, csakúgy, mint a garanciális javítást célzó kivitelre vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás ezeket a szabályokat tartalmazza a Közösség előírásaival összhangban.
Az 57. §-hoz
A módosító rendelkezés egyrészt össze kívánja hangolni az útiholmira vonatkozó előírásokat, másrészt korlátot kíván szabni a határmenti áru-behozatali visszaéléseknek.
Az 58. §-hoz
A hazatelepülők, bevándorlók, áttelepülők ... stb. vámmentes vámkezelési eljárásának elhúzódását kiküszöbölni szándékozó előírás jelenleg a Vámtörvény végrehajtási rendeletében található. A korlátozó jellege miatt indokolt annak törvényi szintű szabályozása.
Az 59. §-hoz
A fuvarozók gyors ügyintézését, a gyorsszolgálatok működését segíti a Közösség előírásaiból átvett módosító szabály.
A 60. §-hoz
A vámfizetésre kötelezetti kör újraszabályozására több ok miatt került sor. Egyik ok, hogy a most bevezetésre kerülő gazdasági vámeljárások vámjogi előírásai kapcsán új definíciók kerültek megállapításra, amely szükségessé teszi a vámfizetésre kötelezettek meghatározásának átszerkesztését is. Míg a jelenleg hatályos jogszabályban e § keretében kerül részletezésre a vámáruk felett rendelkezésre jogosultak személyi köre, a javaslatban ezt a személyi kört már az 1. § 43. pont tartalmazza, változatlan tartalmi feltételek mellett. A kezességvállalók körét pedig a 7. § (4) bekezdése tartalmazza, amely szükségtelenné teszi az e §-ban történő ismételt szabályozást. Egyidejűleg sor kerül egy eddig hiányzó jogszabályi előírás pótlására is, miszerint a kumulációs vámteher miatti vámfizetésre kötelezettség jogkövetkezményeit és kezelését tekintve nem azonos a "normál" vámfizetésre kötelezettséggel.
A 61-63. §-hoz
A vámteher kiszabására vonatkozó rendelkezéseket a gazdasági vámeljárások (aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás, passzív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás ...) részletszabályainak bevezetése miatt szükséges módosítani. Hasonló a helyzet a vámteher megfizetésére vonatkozó szabályok esetében is. A módosító rendelkezések a vámteher megfizetésének szabályait igazítják a gazdasági vámeljárások bővített körének, szabályozásának alkalmazásához. Továbbá a törvény 125. §-ában meghatározott vámfizetésre kötelezettekkel összehangolva került kiegészítésre a vámteher kiszabásának feltételrendszere.
A magyar gazdálkodók közösségi gazdálkodókkal megegyező versenyhelyzetének biztosítása érdekében törlésre kerül a származási igazolások kiadásához kapcsolódó vámteher megfizetésének időpontjára vonatkozó különös előírás.
A bankkártyával fizetés feltételei technikailag úgy kerültek kialakításra, hogy a banki átutalás fogalma lefedi ezt a fizetési módot is.
A halasztott vámfizetésre vonatkozó szabályozás egyrészt az egyszerűsített eljárások bevezetésének harmonizációs lépése miatt módosul, másrészt eltörlésre kerül jövedéki termékek esetében a halasztott fizetés mögé állítani előírt bankgarancia felső határa. Ez utóbbi rendelkezés módosítását a nagy gazdálkodók működési feltételeinek megfelelő biztosítása indokolja.
A módosítás tartalmazza még az engedély visszavonása esetén érvényesülő kétéves eltiltási időtartam egy évre csökkentését, figyelemmel arra a tényre, hogy a vámhatóság ellenőrzési rendszere e vonatkozásban sokat fejlődött és az egy éves időtartam is megfelelően riasztó időtáv egy gazdálkodás életében.
A 64. §-hoz
Technikai módosítás. A kamatfizetésre vonatkozó rendelkezések változását követi.
A 65. §-hoz
A módosítás tartalmazza a késedelmi pótlék jogintézményének vámjogba való felvétele miatt szükségessé váló módosításokat, megteremti a zálogjog érvényesítése esetén megvalósuló elszámolás részletszabályainak végrehajtási kormányrendeletben való kidolgozására a törvényi felhatalmazást, és korrigálja a megfizetésnél, illetve visszafizetésnél figyelembe nem veendő minimális összeget.
A 66. §-hoz
A módosító rendelkezés egyrészt az előzőekben említett minimál összeg emelését vezeti át a helyesbítés szabályozásán, másrészt következetesen az általános forgalmi adó alapját képező, vámértéken kívüli költségváltozások figyelembevételét írja elő helyesbítési jogcímként.
A helyesbítés indokoltságát igazolni kell és a folyamat elhúzódásának kiküszöbölése miatt a helyesbítés kérésére határidő előírása indokolt. A kötelezettség előírása pedig - tekintettel a jogkövetkezményekre is - törvényi szintű szabályozást igényel.
A szabályozás ugyanakkor bevezeti az összevont helyesbítés jogintézményét azon gazdálkodók feltételeihez alkalmazkodva, akik számláikat csak évente meghatározott alkalommal kapják. Az eljárás nemcsak a gazdálkodók, hanem a vámhatóság részére is könnyítés a helyesbítés korrekt elvégzésére.
A 67. §-hoz
Az aktív feldolgozási eljárás szabályozásának módosítása a vámvisszatérítési jogcímek átdolgozását is igényli. A módosítás ennek megfelelő korrekciókat tartalmaz, továbbá a késedelmi pótlék intézményének bevezetése miatt módosul a vámhatóság késedelmes teljesítése miatti szankcióra vonatkozó előírás.
A 68. §-hoz
A javaslat a Vámtörvény méltányos eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek a késedelmi pótlék bevezetésére tekintettel szükségessé vált módosítását tartalmazza.
69-70. §-hoz
Az elévülésre vonatkozó rendelkezések módosítása azért vált szükségessé, mert a Vámtörvény 125. §-a szerinti jogcímek teljes körére meg kell határozni az elévülés számításának időpontját, továbbá a vámraktározás szabályainak változása miatt - gyakorlatilag határozatlan idejű tárolás megengedett - célszerű módosítani az elévülés nyugvásának feltételeit is. A végrehajtáshoz kapcsolódó elévülési szabály az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott szabályozást veszi át.
A 71. §-hoz
A vámigazgatási bírság szabályozását a gazdasági vámeljárások szabályozásának módosításával harmonizálni szükséges. A származási igazolások kérésével és kezelésével kapcsolatos fegyelem erősítése a Közösség ellenőrzésének fokozódása miatt fontos követelmény. Az e tekintetben foganatosítható bírság összegének felemelése a fegyelem növekedése irányába hathat.
A módosítás tartalmaz az ügyfelek számára kedvező, az adózás rendjéről szóló szabályozással összhangban álló rendelkezést is a vámhatósági intézkedés előtt az ügyfél által feltárt és korrigált mulasztások esetére. Ez esetben a vámigazgatási bírság mértékének csak a 25 % -át kell megfizetni.
A 72-73. §-hoz
A késedelmi pótlék jogintézményének bevezetése a vámjogba a kamatfizetésre vonatkozó rendelkezések átdolgozását is szükségessé tette. Ilymódon viszont egyértelművé válik a fizetési mulasztások és a vámjogi rendeltetés megváltoztatása miatti, alapvetően likviditási és így versenyhelyzetet torzító esetekben megvalósuló kamatfelszámítás jellege és célja közötti különbség. A késedelmi pótlék mértéke - a jegybanki alapkamat kétszeres összegének 365-öd része a késedelem minden napjára mind az ügyfél, mind a vámhatóság mulasztása esetén.
A kamatfizetésekre vonatkozó rendelkezések átdolgozását indokolja még a gazdasági vámeljárások szabályozásának jogharmonizációja.
A 74. §-hoz
A vámraktározás és a vámfelügyelet szabályozásának módosítása miatt szükségessé vált a költségtérítések szabályozásának módosítása is. Ilymódon a szükségessé vált korrekciókkal együtt itt kerültek megfogalmazásra a korábban raktárdíj mentességként szereplő jogcímek.
A kötelező tarifális és származási felvilágosítás intézményének bevezetése a Közösség előírásával összhangban álló költségtérítési szabály megfogalmazását indokolja.
A 75. §-hoz
A Vámtörvény javaslat szerint a módosított 145. § (1) és (3) bekezdése a rendeltetésszerű joggyakorlás és a Közösség Vámkódexében is megjelenő, az ügyfelet megillető tájékoztatási kötelezettség szabályait tartalmazza.
Az államigazgatási eljárás általános szabályait rögzítő 1957. évi IV. tv.-re való hivatkozás a törvényjavaslat 2. §-ába kerül, míg az ügyfél fogalma önálló definíciót kap az 1. § 44. pontban.
A módosítás tartalmazza még a vámigazgatási ügyek elintézési határidőinek megállapítását az új vámeljárások és az újonnan bevezetett kötelező tarifális és származási felvilágosítások esetében is. Ez utóbbiakra vonatkozó határidők a Közösség előírásaival összhangban kerültek megállapításra.
Az egyszerűsített vámeljárások rendkívül nagy kedvezményei és kockázata miatt pedig a vonatkozó engedélyezés körültekintő megvalósulása érdekében célszerű a 60 napos ügyintézési határidő megállapítása.
A hosszabb határidők lehetősége következtében ugyanakkor célszerű a meghosszabbítás lehetőségének korlátozását is előírni.
A 76-77. §-hoz
A módosítás a határozathozatali kötelezettséget, annak formáit, illetve a vámkezelés igazolásának módját az újonnan bevezetett vámeljárási szabályokra figyelemmel állapítja meg.
A vámhatóság által kiadott határozatok ellen indított jogorvoslati kérelmek tapasztalatai alapján indokoltnak látszik a törvényben kimondani, hogy
fizetési kötelezettséget megállapító határozatokat az Áe. 43. §-ának (1) bekezdése szerinti alakszerű határozatba kell foglalni.
A módosító rendelkezések szűkítik a határozatok visszavonásának lehetőségét, így az érdeksértő határozatok visszavonására a javaslat elfogadását követően nem lesz mód. Szűkül továbbá a felügyeleti intézkedés alá vonható határozatok köre is, lényegében a fizetési kötelezettséget megállapító jogsértő határozatok felülvizsgálhatóságára.
A megfizetés, visszafizetés minimális küszöbértékének emelését a javaslat a jogorvoslati eljárás esetében is rögzíti.
A 78. §-hoz
Az Európai Megállapodás 4. sz. Jegyzőkönyvében szereplő, a pán-európai kumulációs rendszer feltételéről rendelkező származási szabályok alapján a kedvezményes piacrajutás érdekében az ún. harmadik országokból származó és a pán-európai térségbe exportált árukba beépített anyagokra, alkatrészekre a vámterheket meg kell fizetni (ez a kumulációs vámteher). A döntés azonban a gazdálkodóé. Amennyiben nem kívánja vagy nem tudja a kedvezményes lehetőséget igénybevenni, mind a fizetési kötelezettség törléséről, mind a származási igazolás visszavonásáról rendelkezni szükséges.
A 79-87. §-hoz
Az utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések módosítását az ellenőrző szervezet működésének átalakítása, valamint önállóságának és központi irányításának részletes szabályozása indokolja.
A 88. §-hoz
A Vám- és Pénzügyőrség feladatait tartalmazó előírások közé fel kell venni a jogharmonizációs lépésként bevezetni tervezett kötelező tarifális és származási felvilágosítással kapcsolatos feladatokat, továbbá a nyomozati feladatai ellátásához kapcsolódó eljárások összehangolását a rendőrségi törvényben előírtakkal.
A 89-93. §-hoz
A módosító javaslatok a vámügynökségre vonatkozó rendelkezések tekintetében fogalomösszehangolást és fogalompontosításokat tartalmaznak, összefüggésben az engedélyhez kötött tevékenységek különböző vámeljárásokban található szabályozásának egységesítésével.
A 94. §-hoz
A javaslat felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a jogharmonizációs lépésként beiktatott vám elé állítás részletes szabályozásának kidolgozásra,
valamint a nemzetközi postaforgalom részletes vámszabályainak miniszteri rendeletben való szabályozására. Ez utóbbi szabályozási szint összhangban
áll a Közösségben érvényesülővel és megfelelő rugalmasságot biztosít a gyakorlati problémák megoldására.
A 95. §-hoz
A módosítás a nemzetközi forgalomban dolgozók számára a nem kereskedelmi forgalomban e jogcímen biztosított vámmentesség feltétel rendszerét hozzáigazítja a törvényben biztosított vámmentességek feltételeihez az elidegenítésre vonatkozó szabályok tekintetében.
A 96. §-hoz
A kötelező tarifális és származási felvilágosítás rendszerének működtetése elengedhetetlen feltétel a csatlakozásunk pillanatától. Ugyanakkor a megfelelő szakmai és infrastrukturális felkészülésre időt kell biztosítani, ezért a jogintézmények bevezetése 2001. január 1-je előtt nem reális célkitűzés. A működtetés hibáinak elkerülése érdekében azonban mindenképpen a csatlakozás időpontja előtt legalább egy évvel próbaként célszerű bevezetni a kötelező felvilágosításokat, így reálisan e módosítási javaslatnak kell tartalmaznia a vonatkozó rendelkezéseket.
Tekintettel arra, hogy a vámeljárások az esetek többségében hosszabb időtartam alatt zárulnak, illetve a tevékenységi engedélyek érvényessége is átnyúlhat a törvénymódosítás hatálybalépését követő időszakra, átmeneti rendelkezések beiktatása szükséges.
A hatályon kívül helyezett jogszabályi helyek többsége a vámraktározási eljárás harmonizálása, valamint a nemzetközi postaforgalomra vonatkozó vámszabályozás miniszteri rendeleti szintre vitele miatt válik szükségessé.
A vámügynök(ség) halasztott fizetési engedélyének felhasználására vonatkozó jogszabályi hely hatályon kívül helyezése indokolt, mert a vámügynök a Vámtörvény 125. §-a szerint nem lehet vámfizetésre kötelezett.
A Vámtörvény adott vámviszatérítési jogcímének (137. § (1) bekezdés d, pontja 3. alpontjának) hatályon kívül helyezése az aktív feldolgozásra vonatkozó szabályok jogharmonizációs lépése miatt válik szükségessé. E módosítással összefüggésben azonban tudatosítani szükséges, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szélesebb kör részére engedi meg a vámvisszatérítést, mivel az importőr és az exportáruba beépítést végző és exportáló vállalkozás elválhat egymástól.