adozona.hu
A gazdasági kamarákról szóló T/1610. számú törvényjavaslat indokolása
A gazdasági kamarákról szóló T/1610. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1999. évi CXXI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdasági kamaráknak a fejlett piacgazdaságú országokban nagy szerepük van a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdításában, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényre juttatásában, az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtésében és megőrzésében, valamint a gazdasággal összefüggő egyes közigazgatási feladatok ellátásában.
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény előkészítése során a törvény előkészí...
A gazdasági kamarákról szóló T/1610. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A gazdasági kamaráknak a fejlett piacgazdaságú országokban nagy szerepük van a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdításában, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényre juttatásában, az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtésében és megőrzésében, valamint a gazdasággal összefüggő egyes közigazgatási feladatok ellátásában.A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény előkészítése során a törvény előkészítői úgy látták, hogy az átalakulóban lévő gazdaság, a piaci viszonyok, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlődését, a gazdaság önkormányzó mechanizmusainak formálását a teljes reprezentációt biztosító automatikus (kötelező) tagság alapján létrejövő gazdasági kamarák szolgálhatják kellő hatékonysággal. Az Országgyűlés ennek figyelembevételével úgy fogadta el a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényt, hogy az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez, a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek önigazgatás útján történő ellátásához megfelelő szervezetek jöjjenek létre.
E törvény egyik fontos alapelve, hogy a gazdasági kamarák számára a gazdasággal összefüggő érdemi közfeladatokat írt elő, másrészt meghúzta a gazdasági kamarák tevékenységeinek határát, megtiltva számukra, hogy érdekképviseleti jellegű vagy üzletszerű tevékenységet folytathassanak. Az ilyen típusú gazdasági kamarák létrehozását nemzetközi tapasztalatok is alátámasztották, jellegében ilyen típusú kamarák működnek eredményesen Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban.
A gazdasági kamarák négy éves működési tapasztalatai nem minden tekintetben támasztották alá az 1994. évi szabályozást. A legtöbb vitát az ún. kényszertagság váltotta ki. A gazdálkodó szervezetek számottevő része a kamarákhoz csak a tagdíjfizetési kötelezettség révén kapcsolódott, hiányolták, hogy a kamarák érdemi tevékenységének fejlődése a vártnál lassúbb, szolgáltatásaik bővítéséhez az adójellegű kényszertagdíj miatt nem fűződnek közvetlen érdekek.
Az önkéntesség hiánya miatt nem bontakozhatott ki kellően a kamarák önkormányzati jellege, nem érvényesült maradéktalanul a demokratikus önigazgatási elv.
Nem bizonyult szerencsésnek, hogy a kamarai törvény a gazdasági kamarák három típusának létrehozását határozta el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes kamarai feladatokat elhatároló ismérvek viszonylagosak, a kézműves ipar jelentős változásokon ment át, objektív ismérvek alapján nem lehetséges a területek pontos elhatárolása.
A kamarák működési tapasztalatainak feltérképezése során átfogó igényként fogalmazódott meg a kamarai pénzfelhasználás áttekinthetőségének és ellenőrizhetőségének javítása.
A gazdasági kamarákra vonatkozó törvényi szabályozás felülvizsgálatára az Országgyűlés 83/1998. (XII. 26.) OGY határozattal rendelkezett, amely a működési tapasztalatok értékelése alapján meghatározta a törvényi szabályozás felülvizsgálatának szempontjait.
A Kormány értékelte a kamarák eddigi tevékenységét, működésük tapasztalatait. Megállapította, hogy a piacgazdaság kiteljesítése érdekében szükség van a köztestületi kamarai rendszerre, ugyanakkor egy sor olyan intézkedést kell tenni, amely elősegíti az eredeti céloknak megfelelő kamarai tevékenység fejlődését, elsősorban a gazdaságfejlesztés és a gazdálkodó szervezetek általános érdekeinek megfogalmazása és képviselete területén. Fokozni kell érdekeltségüket a gazdálkodó szervezetekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítésében. Különösen fontos, hogy a kamarák jobban igazodjanak a Kormány gazdaságfejlesztési programjainak végrehajtásához. Így a kis- és középvállalkozás fejlesztésében meg kell teremteni a kamarák sajátos feladatait, eszközeit. A Kormány meghatározta a kamarai rendszer és ezen belül a kamarai törvény korszerűsítésének főbb területeit, a továbbfejlesztés irányait.
- A kamarai tagság önkéntes, a köztestületi jelleget ugyanakkor a választási jogosultság legitimálja; az aktív általános választójog mellett azonban az önkéntes kamarai tagok választhatók tisztségre. Ennek az az indoka, hogy csak azok legyenek választhatóak, akik önként vállalják a tagsággal járó kötelezettségeket (pl. tagdíjfizetést).
- A tervezet keretjelleggel kívánja a kamarák önkormányzati autonómiáját biztosítani, ezért összefogottabban tartalmazza a kamarák által ellátandó közfeladatokat és a kamarai alapszabályok kötelező tartalmi elemeit.
- A kamarák szervezetrendszerének egyszerűsítése és racionalizálása érdekében a javaslat a kereskedelmi és iparkamarák és a kézműves kamarák integrációját írja elő. A törvény az egységes szervezeten belül kötelezően elrendeli a kereskedelmi, ipari és kézműves tagozat létrehozását, ezáltal biztosítva az egyes területek egységes szervezeten belüli autonómiáját.
- A választási szabályok igazodnak az önkéntes tagsághoz, valamint az egységes kereskedelmi és ipari kamarán belüli tagozati rendszerhez, továbbá a kamarák közötti választás lehetőségéhez.
- A törvényességi felügyelet szabályai erőteljesebbé válnak, garanciális jogosítványokat jelentenek a gazdasági kamarák törvényes működésének biztosításához.
- A törvény keretjellegű koncepciójából kiindulva, a garanciális szabályok megtartása mellett a gazdasági érdekképviseletek törvényben biztosított jogaira vonatkozó szabályozás egyszerűsödik.
- Az Állami Számvevőszék hatásköre a gazdasági kamarák gazdálkodásának ellenőrzésére is kiterjed.
- Az átmeneti rendelkezések előírják a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a kézműves kamarák 2000. január 1. napjával való egyesülését, rendelkeznek a jogutódlás kérdéseiről, kötelező jelleggel előírják - az új szabályoknak megfelelően - 2000. december 31. napjáig a soron kívüli kamarai választások lebonyolítását, valamint az új kamarai rendszerre történő áttérésig a vagyon megőrzésének és a közfeladatok ellátásának kötelezettségét.
Részletes indokolás
a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslathozAz 1. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a törvény hatályát, amely értelemszerűen a gazdasági kamarákra és a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, továbbá az érdekképviseleti jogok tekintetében az érdekképviseleti szervezetekre terjed ki. A hatály ilyen módon történő megfogalmazása nem érinti tehát az érdekképviseleti szervezeteknek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben rögzített jogállását, nem vonatkozik e szervezetek alapítására, megszűnésére, gazdálkodására vagy felügyeletére, a törvényjavaslat kizárólag az érdekképviseleti jogok gyakorlását biztosítja.A 2. §-hoz
A törvényjavaslat megadja a jogszabály alkalmazását elősegítendő néhány lényeges fogalom meghatározását. E körben értelmezi a gazdálkodó szervezet, a gazdasági kamara tagja, a kézműipari, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység, továbbá az országos gazdasági érdekképviseleti szervezet fogalmát.A gazdálkodó szervezet meghatározása során a javaslat a Ptk. 685. §-ának c) pontjában foglalt rendelkezésből indul ki, azonban annak érdekében, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény alkalmazásában ne okozzon zavart valamely későbbi, csak a Ptk-t érintő terminológiai változás, önálló meghatározást ad e fogalomra. A Ptk-tól eltérést jelent, hogy a lakásszövetkezetet a javaslat nem kívánja a gazdálkodó szervezetek körébe sorolni. Alapvető változás a hatályos törvény rendelkezéseihez képest, hogy a mezőgazdasági vállalkozó és az őstermelő nem tartozik a kamarai szabályozás személyi hatálya alá.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat a gazdasági kamarákat - az általános indokolásban kifejtettek alapján - köztestületeknek minősíti, amelyet a gazdálkodó szervezetek választással hoznak létre. Emellett a javaslat lehetőséget biztosít a kamarák számára arra is, hogy a külön törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdeményezzék kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket.A javaslat az általános szabályok között rögzíti, hogy a kamarák feladata demokratikus önigazgatás útján a gazdaság fejlődésének, szerveződésének előmozdítása, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése, valamint a feladat- és hatáskörébe utalt feladatok ellátása. A javaslat kifejezetten rendelkezik arról is, hogy gazdasági kamaraként kizárólag kereskedelmi és ipari, valamint agrárkamara hozható létre. Kiemelkedő jelentőségű a (4) bekezdésben foglalt rendelkezés, amely világossá teszi, hogy a gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti, és nem korlátozza a gazdasági érdekképviseleti szervezetek joggyakorlását.
A 4-7. §-hoz
A törvényjavaslat a területi elvet érvényesítve írja elő a gazdasági kamarák megyékben, illetve a fővárosban történő megalakítását. Ugyanakkor nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a területfejlesztési koncepciókkal összhangban a kamarák egyesüléssel regionális szinten szerveződhessenek meg. Értelemszerűen a javaslat azt is biztosítja, hogy a több megye illetékességi területét átfogóan megalakult kamarák szétválással megyei szintre tagozódjanak. A javaslat ugyan nem engedi meg ennél alacsonyabb területi szinten a kamaraalakítást, azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kamara helyi szervezeti egységet hozzon létre.A javaslat kötelezővé teszi a gazdasági kamarák számára az országos gazdasági kamara megalakítását. Akárcsak a megyei (fővárosi) kamarák, az országos gazdasági kamara is köztestület.
A kamarák létrehozásával párhuzamosan a javaslat rendelkezik azok megszűnésének eseteiről is. E körben megszűnési esetként került megfogalmazásra az egyesülés, illetve a szétválás, továbbá az önkéntes tagságra való áttérés miatt a taglétszámnak a törvényi minimum alá csökkenése. Átalakulás esetén a kamaráknak értelemszerűen rendelkezniük kell a vagyonmegosztásról. Az esetleges tartozásokért a jogutódok egyetemlegesen felelnek. Ha a kamara a tagok létszámának törvényi minimum alá csökkenése miatt szűnik meg, a javaslat jogutódként az országos gazdasági kamarát jelöli meg, amely köteles gondoskodni a közfeladatok folyamatos ellátásáról.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat a hatályos törvény rendelkezéseitől eltérően a gazdasági kamarák tagsági jogviszonyát illetően alapvetően új elvi alapra helyezkedik. Ennek lényege, hogy a kamarai tagság önkéntes, azonban kizárólag a gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletében eljáró természetes személyt küldöttnek, testületi szerv tagjának válasszák. Ezzel szemben áll az önkéntes tag tagdíjfizetési kötelezettsége.Az aktív és passzív választójog szétválasztása ugyanakkor nem érinti a kamarák köztestületi jellegét, hiszen a gazdálkodó szervezetek teljes reprezentativitása azáltal biztosított, hogy a kamarai választásokon minden gazdálkodó szervezet választójoggal rendelkezik. Ennek megfelelően e megoldás a létrehozott kamarák legitimációját is garantálja.
A kamarai tagság akkor szűnik meg, ha maga a gazdálkodó szervezet megszűnik, vagy a tag a tagságát kilépéssel megszünteti, illetve, a tagsággal együttjáró kötelezettségeket ismételten vagy súlyosan megsérti és ezért kizárására kerül sor.
A 9-15. §-hoz
A gazdasági kamarák feladatait a III. fejezet funkcionális alapon, az egyes nagy feladatcsoportok szerint részletezi. E körben a javaslat meghatározza a gazdasági kamarák feladatait a gazdaság fejlesztésével, az üzleti forgalom biztonságával, a gazdasági tevékenységgel összefüggő közigazgatási feladatokkal, valamint a gazdaság általános érdekeinek érvényesítésével kapcsolatban.A gazdaság fejlesztésével összefüggő feladatok a kamarák hagyományos funkcióit jelentik. A gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlesztése, a külgazdaság feltételrendszerének javítása, az ezzel összefüggő kereskedelemfejlesztési és tájékoztató tevékenység, vásárok és kiállítások szervezése, továbbá a gazdálkodó szervezeteknek adott tájékoztatás és egyéb szolgáltatások nyújtása mind olyan feladat, amelyet a gazdasági kamarák hagyományosan ellátnak.
A gazdasági kamarák funkciói közül rendkívül fontos az üzleti forgalom biztonsága, a piaci magatartás tisztessége feletti őrködés. A hagyományos, nemzetközileg széles körben elfogadott gazdasági kamarai feladatok közé tartozik a származási igazolások, bizonyítványok és a kereskedelmi forgalomban szükséges okmányok kiállítása és hitelesítése, a kereskedelmi szokványok összeállítása és közreadása, a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok kidolgozása és érvényesítésük figyelemmel kísérése.
A törvényjavaslat arra is feljogosítja a kamarákat, hogy meghatározott közigazgatási ügyekben hatóságként eljárjanak. A kamarák közigazgatási ügyekben való eljárására, illetve az államigazgatási ügyek intézésében való közreműködésre az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a gazdasági kamara határozata ellen közvetlen bírói jogorvoslatra van lehetőség. A gazdasági kamarák közigazgatási ügyekben történő eljárásáért külön jogszabályok rendelkezései szerint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
A gazdasági kamaráknak a gazdaság általános, együttes érdekének érvényesítésével kapcsolatos feladatok vonatkozásában a javaslat kiemeli azokat a legfontosabb értékeket, amelyek megóvására a gazdasági kamarák érdekképviseleti szerepkörben hivatottak: így a kamarák elősegítik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, kezdeményezik a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását, vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát.
A javaslat rendelkezik a gazdasági kamarák feladatainak a területi és az országos kamara közötti megosztásáról is. Egyrészt megállapít olyan feladatokat, amelyeket az országos gazdasági kamarának kell ellátnia, másrészt lehetővé teszi, hogy a területi kamarák bizonyos kamarai feladatok ellátását az országos gazdasági kamarára bízzák. Minden egyéb feladat ellátására a területi kamarák hivatottak. E körben fontos kiemelni, hogy a javaslat a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbíróságot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellé telepíti.
Új elem a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglalt kötelező közfeladatok ellátásában együttműködnek a gazdasági kamarákkal. A törvényjavaslat kifejezetten hangsúlyozza, hogy a törvényben meghatározott közfeladatok ellátása minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában kötelező, ugyanakkor a kamarák ágazati, szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el.
A 16-28. §-hoz
A törvényjavaslat kimondja, hogy a gazdasági kamarák önkormányzati jogaikat a törvény és az alapszabályuk biztosította normatív keretek között gyakorolhatják. Ebből kiindulva a javaslat keretjelleggel meghatározza a gazdasági kamara alapszabályának minimális tartalmi követelményeit, a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések csoportját, a küldöttgyűlés összehívásának és döntéshozatali eljárásának alapvető garanciális követelményeit, továbbá a testületi szervek (elnökség, ellenőrző bizottság, etikai bizottság) feladatait, működésének rendjét. A hatályos kamarai törvényhez képest eltérést jelent, hogy az elnökségben a külön törvényben meghatározott kisvállalkozások, közepes méretű vállalkozások, a közepesnél nagyobb méretű vállalkozások, valamint az agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos gazdasági érdekképviseleti szervezetei, illetve azok megyei (fővárosi) szervezetei egy-egy főt delegálnak. Az elnökségbe delegált tagok ugyanakkor az elnökség munkájában kizárólag tanácskozási joggal vesznek részt.A közös szervezetbe integrált kereskedelmi és ipari kamarán belül a kereskedelmi, ipari, valamint kézműipari érdekek önálló képviseleti lehetősége érdekében a kamarákban tagozatokat kell létrehozni és az alelnökök személyét is e tagozatokból kell kijelölni.
A javaslat garanciális szabályként részletesen meghatározza a kamarai küldöttekkel, a testületi szervek tagjaival, a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeket és az összeférhetetlenség szabályait. Tekintettel arra, hogy a gazdasági kamarák továbbra is ellátnak közigazgatási feladatokat, valamint annak figyelembevételével, hogy az önkéntes tagságon alapuló rendszerre történő áttérés részben költségvetési finanszírozást igényel, a területi gazdasági kamara elnökének megválasztásáról hozott határozatot az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, az országos gazdasági kamara elnökének megválasztásáról hozott határozatot a miniszterelnök ellenjegyzi.
A 29-30. §-hoz
Az ipari és kereskedelmi kamarák felett a gazdasági miniszter, az agrárkamarák felett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. Értelemszerűen nem terjed ki a törvényességi felügyelet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő, a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye. A törvényességi felügyeleti jogosítványok a javaslat szerint jelentősen kiszélesednek, a törvényesség alapvető hiányossága esetén végső soron a miniszter a kamara egyes szerveinek, tisztségviselőinek működését felfüggesztheti, egyidejűleg felügyelő biztost rendelhet ki. A miniszter indokolt esetben a közérdekre tekintettel határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja, azonban a kamara a bírósághoz intézett keresetlevélben az azonnali végrehajtás felfüggesztését kérheti.31-34. §-hoz
Az önkéntes kamarai tagságra történő áttérés miatt a törvényjavaslat a választási szabályok tekintetében lényegesen új szabályokat tartalmaz. Általános elv, hogy a köztestületi jellegre, valamint a kamarák széleskörű legitimációjának megteremtésére tekintettel minden gazdálkodó szervezet jogosult választásra, azonban kamarai küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve más tisztségviselőnek csak azok választhatók meg, akik vállalják az önkéntes tagsággal járó kötelezettségeket. A javaslat a korábbi gyakorlati tapasztalatokból kiindulva egyértelművé teszi, hogy a kamarai választásokon minden gazdálkodó szervezetet egy szavazat illet meg, amely kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolható.A gazdasági kamara, amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékbe való felvételét kéri, a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg. Emellett a javaslat értelemszerűen rendelkezik a választói névjegyzékkel, illetve a tagjegyzékkel kapcsolatos vitás kérdések rendezésének módjáról, valamint ezen listák nyilvánosságának szabályairól. A nyilvántartások naprakészen tartásának elősegítése érdekében a cégbíróság a gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről, törléséről, székhelyének megváltoztatásáról értesíti az illetékes gazdasági kamarát.
A választási szabályok alapelvi szintű rendelkezése, hogy a gazdálkodó szervezetek tagozatokban és osztályokban választanak, amelyeket a gazdálkodó szervezetek gazdasági súlyát alapul véve kell megalakítani. A gazdasági súly alapját képezi az egyes osztályok és tagozatok által választható kamarai küldöttek számának is azzal, hogy az egyes osztályok és tagozatok által választott küldöttek száma nem haladhatja meg a legkevesebb küldöttet választó osztály, illetve tagozat küldöttei számának másfélszeresét. A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselők legfeljebb négy éves időtartamra választhatók meg és egy alkalommal, további négy éves időtartamra újraválaszthatók.
A 35. §-hoz
A gazdasági kamarák - a kamarai tagság önkéntes jellegével összhangban - a működésükkel együtt járó költségeket elsősorban az igazgatási-szolgáltatási díjakból, a kamarai szolgáltatásokért fizetett díjakból, továbbá az önkéntes tagok által befizetett tagdíjakból, hozzájárulásokból származó bevételekből fedezik azzal, hogy bevételeiket elsősorban a kötelező közfeladatok ellátására fordíthatják. Természetesen, mivel a kamarák közigazgatási feladatokat is ellátnak, az igazgatási-szolgáltatási díjakból nem fedezett költségvetési hozzájárulást is célszerű számukra biztosítani. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a kamarák minél jobban ösztönözve legyenek tevékenységük hatékonyságának fokozására, a tagjaiknak nyújtott szolgáltatások kiszélesítésére, szervezetük és forrásaik a korábbinál sokkal hatékonyabb felhasználására, a javaslat úgy rendelkezik, hogy a költségvetési hozzájárulás mértéke - legelőször 2002-ben - nem haladhatja meg az összes kamarai bevétel 50 %-át.A 36. §-hoz
A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a gazdasági kamarák non-profit szervezetek, ezért üzletszerűen termelő, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, gazdasági társaságnak nem lehetnek tagjai és ilyen társaságban nem szerezhetnek részesedést. Kivételes jelleggel ugyanakkor a javaslat szerint lehetőség van kiállítási és vásárszervezési, valamint ipari park létesítési és fenntartási célra gazdasági társaság alapítására vagy ilyen társaságban részesedés szerzésére. Természetesen továbbra sem korlátozott a kamarák azon jogosultsága, hogy gazdasági tevékenységet igénylő feladataik ellátása érdekében közhasznú társaságot alapítsanak.A 37. §-hoz
A törvényességi felügyelet nem teszi feleslegessé a tagok, illetve a kamarai választók által gyakorolt ellenőrzést, ezért a javaslat rendelkezik a gazdasági kamarák önkormányzati határozatainak bírósági felülvizsgálatáról is. E körben ki kell emelni, hogy a bírósági felülvizsgálat mellett módot ad a vitáknak a kamarán belül történő rendezésére, kiemelve az egyeztetés és az ellenőrző bizottságoknak a viták elrendezésében való aktív közreműködési lehetőségét. Ugyanakkor az ellenőrző bizottsági eljárás, az egyeztetés igénybe vételének lehetősége nem jelenti a bírósághoz való fordulás jogának korlátozását.A 38. §-hoz
A törvényjavaslat külön fejezetben szabályozza a gazdasági érdekképviseleti jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat. A szabályozás alapkoncepciója, hogy többletjogosítványok tételes rögzítése nélkül elősegítse a gazdasági érdekképviseleti szervezetek és a kamarák számára e jogok tényleges gyakorolhatóságát, a joggyakorlás szabályainak, valamint a jogalkotási monopóliummal rendelkező állami vagy önkormányzati szervezetek kötelezettségeinek egyidejű megállapításával.A javaslat a véleménykérés kötelezettségét a gazdasági tárgyú jogszabályok alkotására, programok elfogadására, átfogó intézkedések meghozatalára írja elő. Fontos kiemelni, hogy e szabályozás jóval túlmutat a jogalkotásról szóló törvényben előírt egyeztetés kötelezettségén. A véleménykérés a döntés alapjául szolgáló előterjesztéseknek a kormányhoz, a miniszterhez, illetve a helyi önkormányzat képviselő testületéhez történő benyújtását megelőzően áll fenn, amely elv érvényesüléséről e szervezetek vezetői kötelesek gondoskodni. Az egyeztetési kötelezettséget technikailag megkönnyíti, hogy a kormányelőterjesztések vonatkozásában kizárólag az országos kamarákkal kell egyeztetni, továbbá nem kell megkérni a gazdasági érdekképviseleti szervezetek véleményét, ha szövetségük tart igényt a véleményezésre. Garanciális szabály, hogy az érdekképviselet, illetve a gazdasági kamara véleményéről - az előterjesztő véleményétől való eltérés esetén - a döntéshozót tájékoztatni kell.
A 39. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a gazdasági kamarák éves szinten több milliárd forint bevétel sorsáról hoznak döntéseket, széles körű konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy a kamarák vagyongazdálkodását, az önkéntesen befizetett kamarai tagdíjak, illetve a gazdálkodó szervezetek részére előírt egyéb befizetések kezelését és felhasználását, továbbá az önkéntes tagságú kamarai rendszerre történő áttéréssel együttjáró részbeni költségvetési finanszírozás felhasználását az Állami Számvevőszéknek kellene ellenőrizni. A javaslat ennek megfelelően az ÁSZ ellenőrzési jogkörét kiterjeszti a gazdasági kamarákra is.A 40-43. §-hoz
A törvényjavaslat egyik koncepcionális eleme, hogy nincsenek olyan eltérő sajátosságok, amelyek a jelenlegi háromtípusú kamara fenntartását szükségessé tennék. A javaslat úgy rendelkezik, hogy a Magyar Kézműves Kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, a kézműves kamarák a kereskedelmi és iparkamarákba 2000. január 1. napjával beolvadnak. Az integrált kamarán belül a kézműves tagságnak megfelelő participációt kell biztosítani. A kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek arányos képviselete értelmében az integrált kamara küldöttgyűlésén és testületi szerveiben képviselőiket 33 % szavazati jog illeti meg. Garanciális szabály, hogy ezeket a személyeket a megszűnő kamarák tisztségviselői közül kell kiválasztani. Értelemszerűen az integrációval párhuzamosan a javaslat rendelkezik a jogutódlás és a feladatellátás kérdéseiről is.Annak figyelembevételével, hogy a javaslat a kötelező kamarai tagság megszüntetését irányozza elő, az új rendszerre történő áttéréssel párhuzamosan szükséges, hogy soron kívüli kamarai választásokra kerüljön sor. Ezeket a választásokat a tervezet szerint 2000. december 31. napjáig kell megtartani azzal, hogy az e választások lebonyolításához szükséges technikai jellegű szabályokat a Kormány határozza meg. A választások lebonyolítását megkönnyíti, hogy a javaslat úgy rendelkezik, hogy a gazdálkodó szervezetek tagozatokba és osztályokba történő besorolásánál az 1999. december 31. napján érvényes besorolási rendet kell figyelembe venni. Az önkéntes kamarai tagságra történő áttérés azonban nem jelenti azt, hogy az átalakulásig a hatályos törvényben előírt kötelezettségeket a gazdálkodó szervezetek ne teljesítsék, ezért a javaslat rögzíti, hogy a meg nem fizetett tárgyévi tagdíj köztartozás, amelyet a kamara az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával adók módjára hajt be.
A 44-50. §-hoz
A "kamara" elnevezés használatának védelme érdekében a javaslat meghatározza, hogy kik jogosultak elnevezésükben e körülményre utalni.A javaslat a hatálybalépés vonatkozásában többlépcsős megoldást alkalmaz, amikor kimondja, hogy a választásig az összeférhetetlenségi, a törvényességi felügyeleti és a választási szabályok, továbbá az átmeneti és záró rendelkezések 2000. január 1. napján lépnek hatályba, amellyel párhuzamosan a gazdálkodó szervezetek cégbírósági bejegyzésének feltételét képező kötelező kamarai regisztráció eltörlésre kerül.
A törvény többi rendelkezése 2001. január 1-jén lépne hatályba. Értelemszerűen a gazdálkodó szervezetek kötelező tagsági jogviszonya is kizárólag ezt megelőzően, 2000. december 31-én szűnne meg. Garanciális jellegű szabály, hogy a hatályba lépést követő 60 napon belül a kamarák kötelesek a törvénynek megfelelő új alapszabályukat kidolgozni, valamint 90 napon belül az országos kamarát megalakítani.
Az új kamarai rendszerre történő áttérést biztosító közel egyéves átmeneti idő biztosítása miatt a javaslat úgy rendelkezik, hogy az esetleges időközi választások során a korábbi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogfolytonosság és a folyamatos munkavégzés biztosítása érdekében pedig a soron kívüli választásokat követően a kamarai tisztségviselők és testületi szervek tagjainak megbízatása az új tisztségviselők és tagok megválasztásával szűnik meg.
A jogbiztonság követelményeinek megfelelve, a javaslat biztosítja, hogy az átalakulás ne tegye semmissé a nemzetközi kereskedelmi ügyekben kötött szerződéseknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a megszűnő Magyar Kézműves Kamara mellett működő választottbíróság eljárási jogosultságára vonatkozó hatásköri kikötéseit.
Az egyértelmű rendezés érdekében, továbbá a kamarai vagyon megóvása céljából a javaslat a kamarák és a kamarák többségi tulajdonában lévő közhasznú társaságok tulajdonában lévő ingatlanokkal, gépjárművekkel, üzletrészekkel összefüggésben pontosan körülírt kivételekkel elidegenítési és terhelési tilalmat ír elő az ideiglenes társaságalapítási és tőkeemelési tilalom mellett.