adozona.hu
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/1507. számú törvényjavaslat indokolása
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/1507. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1997. évi CLIII. törvénnyel határozta meg a társadalombiztosítási alrendszer gazdálkodásának 1998. évi pénzügyi feltételrendszerét. A kedvező makrogazdasági folyamatok lehetőséget teremtettek a fenntartható gazdasági növekedésre, és az életszínvonal javítására egyaránt. A társadalombiztosítás területén a Nyugdíjbiztosítási Alap vonatkozásában a reálértéktartást meghaladó növekedést irányozott elő a jóváhagyott költségvetés, míg ...
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/1507. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1997. évi CLIII. törvénnyel határozta meg a társadalombiztosítási alrendszer gazdálkodásának 1998. évi pénzügyi feltételrendszerét. A kedvező makrogazdasági folyamatok lehetőséget teremtettek a fenntartható gazdasági növekedésre, és az életszínvonal javítására egyaránt. A társadalombiztosítás területén a Nyugdíjbiztosítási Alap vonatkozásában a reálértéktartást meghaladó növekedést irányozott elő a jóváhagyott költségvetés, míg az Egészségbiztosítási Alap ellátásai tekintetében a reálértéktartás követelményét tűzte ki célul.A költségvetési javaslat a Pénzügyminisztérium által megadott, az 1998. évi tervezést meghatározó paraméterekre és a hatályos jogszabályokra épült. A Kormány az Országgyűlésnek benyújtott költségvetési törvényjavaslatban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló - időközben elfogadott - 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.), illetve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) és más jogszabályi hatásokat is figyelembe vette és a társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatait mindezek figyelembevételével átdolgozta. A Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetését 1 359 564 millió forint bevételi főösszeggel, 1 381 654 millió forint kiadási főösszeggel és 22 090 millió forint hiánnyal fogadta el.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi teljesített bevételeinek összege 1 342 580 millió forint, a kiadásainak összege 1 433 355 millió forint, a költségvetési hiány összege 90 775 millió forint, ezen belül a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya 20 042 millió forint, az Egészségbiztosítási Alap hiánya pedig 70 733 millió forint volt.
Az Alapok költségvetését és annak teljesítését közvetve a makrogazdasági folyamatok, közvetlenül pedig a járulékfizetési szabályok módosulása, a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjemelés mértéke, az ellátási szabályok változásai határozták meg.
Az Alapok bevételi lemaradása az előirányzattól 16 984 millió forint, ezen belül a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi lemaradása 5 271 millió forint, az Egészségbiztosítási Alapé pedig 11 713 millió forint. A bevételi lemaradás az egészségügyi hozzájárulásnál és a behajtási tevékenységnél jelentős, melyet a vagyonértékesítésből eredő bevétel, a versenyszférában jelentkező többletkereset-kiáramlás, valamint az egészségügyi hozzájárulás egy főre jutó összegének 1800-ról 2100 forintra történő növelése, az egyéni járulékalap felső határának 3300 forintról 4290 forint/fő/napra növelése sem tudott kompenzálni.
1998. január 1-től a társadalombiztosítási járulék mértéke az előző évivel megegyezően változatlanul 39 százalék maradt, melyből a foglalkoztatót és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozót a járulékalapot képező jövedelem után 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék (amiből 1 százalék pontnak megfelelő résznek kellett fedezetet nyújtania a korhatár alatti I. és II. csoportos rokkantsági ellátásokra), és 15 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség terhelte.
A biztosított által fizetendő (egyéni) járulék mértéke továbbra is 10 százalék volt, de ezen belül 6-ról 7 százalékra emelkedett a nyugdíjjárulék a magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése miatt. Ha a biztosított a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszert választotta, illetve kötelezően tartozik oda, úgy egyéni járulékának csak 1 százaléka illette meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 6 százalékot pedig tagdíjként a foglalkoztató a magánnyugdíjpénztárba utalt át.
A munkáltatói és az egyéni járulékok meghatározásánál a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelem volt a meghatározó, néhány speciális szabály kivételével. Ennek eredményeként jelentősen csökkent a járulékmentes jövedelmek köre.
A járulékbevételek alakulására a fentieken túl hatással voltak a következők:
- A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban (megbízás, vállalkozás jellegű jogviszony, különböző tisztségviselők, stb.) külön is nevesítve a szerzői jogi védelem hatálya alá eső tevékenységet végzők biztosításában bekövetkezett változások, az érintett személyekre a biztosítás teljes körűen kiterjedt, a járulékot pedig (foglalkoztatói, egyéni) az általános szabályok szerint kellett megfizetni.- A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma 1998. évben mintegy 4,8 százalékos bővülés révén megközelítette a 3,7 millió főt.
- 1998-ban az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az előző évhez viszonyítva 18,3 százalékkal nőtt, ezen növekedés éven belüli alakulása nem volt egyenletes, az év eleji 20 százalékot meghaladó mérték az utolsó negyedévben már 15,5 százalékra csökkent.
Speciális bevételi előirányzatot képeznek a kintlévőségekből származó bevételek, ezek 52 000 millió forintos előirányzatából a teljesítés összege 35 902 millió forint.
A behajtási, végrehajtási tevékenység feltételrendszerében lényeges változást jelentett, hogy az 1997. évi CXXX. törvény 1998. január 1-től az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény hatálya alá vonta ezen tevékenységek eljárási rendjét.
A behajtásból származó bevételek alakulása szempontjából meghatározó a tartozásállomány nagysága, illetve annak változása. 1998. december 31-én a társadalombiztosítással szembeni tartozások állománya 251 250 millió forint, az előző év azonos időpontjához viszonyított növekedés 9,3 százalék. A folyószámlákon nyilvántartott hátralékok 55 százaléka az aktív járulékfizetőkhöz fűződik, emellett kiemelkedő részarányú a felszámolás alatt álló vállalkozások állománya is. A szektoronkénti csoportosítás szerint az össztartozáson belül 59 százalékot képvisel a gazdálkodó szervek és a társas vállalkozások hátraléka. A kintlévőségeken belül meghatározónak tekinthető a késedelmi pótlék jelentős összege, amely a bázis időszakhoz képest tovább növekedett. A kintlévőségek állományának 1998. évi alakulása azt jelzi, hogy a járulékfizetési képesség, illetve készség az előző évhez képest lényegében nem változott.
A munkáltatói- és egyéni járulék teljesítési adatai - elszámolási konstrukció miatt - a kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevételeket is tartalmazzák, az előirányzat pedig külön soron szerepel a törvény mellékletében. Ezt a tényt az egyes sorok teljesítési adatainál figyelembe kell venni.
Az Alapok kiadásai 51 701 millió forinttal haladták meg az előirányzatot, ezen belül a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási többlete 14 771 millió forint, az Egészségbiztosítási Alap kiadási többlete 36 930 millió forint.
A kiadási többlet tekintélyes hányada az Egészségbiztosítási Alap ellátásai közé tartozó természetbeni ellátásoknál jelentkezik, ennek összege 34 746 millió forint. Ezen belül a gyógyszertámogatások összegének túllépése 32 894 millió forint volt. A gyógyszer-támogatási rendszerben 1998. évben lényeges változás nem következett be, így tekintettel az ártárgyalásokon történt - a társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló termelői árak emelésére vonatkozó - megállapodásokra, valamint a támogatási kiadások gyors növekedését okozó tényezőkre nem volt esély az előirányzat megtartására. Az államháztartás alrendszereire kötelező pénzforgalmi szemlélet érvényesítése alapján az 1998. évi gyógyszer-támogatási kiadások tartalmazzák az 1998. december havi 10 514 millió forintot kitevő előlegként elszámolt összeget is.
Az Egészségbiztosítási Alap kiadási előirányzatainak teljesítésével kapcsolatban két további körülményt szükséges megemlíteni: a korhatár alatti I. és II. csoportos rokkantsági ellátási kiadásokat 1998-tól kezdődően a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozza, a gyógyító-megelőző ellátásból néhány feladat (mentés, vérellátás, egyes transzplantációs műtétek) finanszírozását pedig átvállalta a központi költségvetés. A kérdéses ellátások nagysága mintegy 7 800 millió forint.
A nyugellátások kiadásai 15 311 millió forinttal haladták meg az előirányzott összeget. Ezen belül a kiadások előirányzat túllépése a hozzátartozói nyugellátásoknál (8 576 millió forint) a legszámottevőbb. A saját jogú nyugellátások összege 6 676 millió forinttal haladta meg az előirányzott összeget.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer egyes elemeiben 1998. január 1-jétől új szabály érvényesült.
A Tny. 62. § (1) bekezdése az 1998. január 1-je előtti időponttól megállapított nyugellátásokat 1998. január hónapban az 1997. évi várható nettó keresetnövekedés 2,5 százalékponttal csökkentett mértékben rendelte emelni azzal, hogy abban az esetben, ha az árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a tervezett mértéket, akkor január 1-jei visszamenőleges hatállyal, kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.
Az 1998. januári nyugdíjemelés 19 százalékos volt. Az 1997. évi nettó átlagkereset növekedés 24,1 százalékos mértékű volt (a tervezett mérték 18,0 százalék), ezért augusztusban megtörtént a kiegészítő nyugdíjemelés, amelynek mértéke az előző évi bázishoz képest 2,6 százalék, az 1998. januári bázishoz képest pedig 2,2 százalék volt.
1998-ban a korhatár feletti saját jogú nyugdíjak átlagos havi összege 26 900 forint, míg a korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugdíjak átlaga közel 25 000 forint volt.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében jóváhagyott 22 090 millió forintos, majd a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1998. évi LXX. törvényben elismert 54 953 millió forint összeggel túlteljesülhető (77 043 millió forint) hiánnyal szemben 90 775 millió forint összegű hiány alakult ki.
Részletes indokolás
I. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK FŐÖSSZEGE
Az 1. §-hoz
A társadalombiztosítási alrendszer az 1998. évet 1 342 580 millió forint bevételi és 1 433 355 millió forint kiadási főösszeg mellett 90 775 millió forint hiánnyal zárta.Az 1998. évi előirányzat és az 1998. évi teljesítés közötti eltérések alapján az összevont egyenleget a bevételi lemaradás 16 984 millió forinttal, a kiadási többlet 51 701 millió forinttal rontotta (az előirányzott hiány 22 090 millió forint volt), melynek főbb elemeit az alábbi táblázat szemlélteti.
A társadalombiztosítás alrendszer előirányzatai és azok teljesülései
milliárd forintban| Megnevezés | 1998. évi előirányzat | 1998. évi teljesítés | Eltérés |
| Bevételek | |||
| Járulékok és kintlévőség behajtásból eredő bevétel összesen | 1310,0 | 1291,1 | -18,9 |
| TB tevékenységgel kapcs. bevételek | 6,4 | 7,2 | 0,8 |
| Eü. feladatok ellátásához költségvetési hozzájárulás | 2,5 | 2,5 | |
| Egyéb bevételek | 2,0 | 2,0 | |
| A vagyongazdálkodásból származó bevétel | 13,6 | 15,0 | 1,4 |
| Az 1992. évi XXXVIII törvény 86. §-a (8) bekezdés szerinti átutalás | 20,1 | 20,1 | 0 |
| Működési célú bevételek | 5,0 | 4,7 | -0,3 |
| Bevételek mindösszesen | 1359,6 | 1342,6 | -17,0 |
| Kiadások | |||
| Nyugellátások | 766,5 | 781,8 | -15,3 |
| Gyógyító-megelőző ellátás | 298,3 | 299,1 | -0,8 |
| Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás | 120,2 | 155,1 | -34,9 |
| Gyógyfürdő, anyatej és utazási költségtérítés | 5,2 | 4,3 | 0,9 |
| Terhességi- gyermekágyi segély | 7,2 | 6,9 | 0,3 |
| Táppénz | 42,1 | 41,3 | 0,8 |
| Korhatár alatti III. csop. rokkantsági nyugellátás | 95,8 | 99,9 | -4,1 |
| Betegséggel kapcsolatos segély, kártérítési járadék | 1,9 | 1,6 | 0,3 |
| Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés | 0,5 | 0,4 | 0,1 |
| Postaköltség és egyéb kiadások | 4,7 | 4,1 | 0,6 |
| KESZ igénybevétel miatti kamatkiadás | 0,0 | 0,6 | -0,6 |
| Működésre fordított kiadások | 37,4 | 36,6 | 0,8 |
| Vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások | 0,3 | 0,5 | -0,2 |
| Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése | 0,5 | 0,8 | -0,3 |
| APEH-OEP együttműködéssel összefüggő kiadás | 0,1 | 0,0 | 0,1 |
| Önkormányzati kórházak csődjével összefüggő tám. | 1,0 | 0,4 | 0,6 |
| Kiadások mindösszesen | 1381,7 | 1433,4 | -51,7 |
| Egyenleg | -22,1 | -90,8 | -68,7 |
Az Alapok 1998. évi zárszámadási főösszegei és az előző év/ek/
millió forint| Megnevezés | Nyugdíjbiztosítási Alap | Egészségbiztosítási Alap | |||
| Alap | Ebből működés | Alap | Ebből működés | ||
| Pénzforgalmi bevételek | 781 119 | 16 697 | 561 461 | 21 246 | |
| 1997. évi működési előirányzat-maradvány igénybevétele | 407 | 1 583 | |||
| 1997. előtti működési pénzmaradvány igénybevétele | 102 | ||||
| Pénzforg.és pénzforg.nélküli bevételek összesen | 781 119 | 17 206 | 561 461 | 22 829 | |
| Pénzforgalmi kiadás | 801 161 | 15 279 | 632 194 | 21 307 | |
| Egyenleg | -20 042 | 1927 | -70 733 | 1 522 | |
| Előző évi többlet igénybevétel | 5 215 | ||||
| 1997. előtti pénzmaradvány igénybevétele | 102 | ||||
| Központi költségvetés által térítendő hiány | - 14 725 | -70 733 | |||
| 1998. évi működési előirányzat maradvány | 1 927 | 1 522 | |||
| Megelőző év működési maradvány | 14 | 29 | |||
| Összes évi maradvány | 1 941 | 1 551 | |||
| Köt.vállalással terhelt maradvány felhaszn. előir. | 1 613 | 1 118 | |||
| Elvonásra javasolt | 328 | 433 | |||
II. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1998. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
A 2-4. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi költségvetési hiánya - 781 119 millió forint bevételi főösszeg, és 801 161 millió forint kiadási főösszeg mellett - 20 042 millió forint volt, amelyből - az előző évi szufficit és elkülönített tartalék-felhasználás figyelembe vételével - 14 725 millió forint rendezésére kerül sor a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény végrehajtásáról szóló törvényben.A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek alakulása
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi bevételi főösszegének előirányzatát a költségvetési törvény 786 390 millió forintban határozta meg, a teljesítés 781 119 millió forint volt, ennek alapján a bevételi előirányzat 99,3 százalékra teljesült. Az elmaradás az ellátások fedezetére szolgáló bevételeknél keletkezett, a behajtási tevékenység, az egyéni járulék, valamint a késedelmi pótlék és bírság előirányzatok esetében.A Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó ellátások fedezetére szolgáló bevételek 779 324 millió forint összegben realizálódtak, 4 901 millió forinttal elmaradtak az előirányzattól. Ezen belül az egyes előirányzatok teljesítése a következő módon alakult.
A járulékbevételek és hozzájárulások előirányzata a kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevétellel együtt 741 533 millió forint összegben realizálódott, ez az előző évhez viszonyítva közel 20 százalékos növekedést jelentett.
A munkáltatói járulékbevételek a behajtásból származó bevételekkel együtt 593 727 millió forint összegben teljesültek. Ez az összeg magába foglalja a munkáltatókat terhelő nyugdíjbiztosítási járulékot, valamint a közteherjegy után elszámolt járulékot és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét.
A gyermekgondozási segélyben részesülők utáni központi költségvetési térítést, - mint új bevételi jogcímet - 1998. január 1-jétől vezette be a törvény. A GYES-en lévők esetében a munkáltatói járulék befizetését a központi költségvetés az eredeti előirányzati szinten 8 000 millió forint összegben átutalta.
A munkanélküli ellátásban részesülők után fizetett járulékbevétel 7 462 millió forint, ami az éves előirányzat 98,1 százaléka. A csekély mértékű elmaradást az ellátásban részesülők számának a feltételezettnél valamivel nagyobb mértékű csökkenése okozta.
A nyugdíjjárulék jogcímen (a behajtásból származó bevételekkel együtt) a teljesítés 122 397 millió forint. Az előirányzat alakulását vizsgálva - a behajtásból származó bevételek nélkül - megállapítható, hogy az egyes szociális ellátás után fizetett járulék-bevételi többlet nem ellensúlyozza az egyéni járulékkiesést. A nyugdíjjárulék előirányzat teljesítésére több tényező hatott.
Az egyéni járulékoknál a bevételcsökkenést nem kompenzálta a keresetkiáramlás növekedése.
A bevétel 116 853 millió forintban realizálódott, ami így is a magánnyugdíj-pénztárak miatti (6 százalékos) járulékkieséssel, valamint a nyugdíjjárulék mértékének 1 százalékpontot kitevő növekedésének hatásával együtt 22,2 százalékkal magasabb bevételt eredményezett az előző évinél.
A magánnyugdíjpénztárak miatti bevételkiesés magasabb a tervezettnél. Az Állami Pénztárfelügyelet adatközlése szerint az 1998. év végén a nyilvántartott magánnyugdíjpénztári tagok száma 1 363 596 fő, a magánnyugdíj-pénztárakhoz befizetett tagdíj összege 28 640 millió forint. A költségvetési terv azzal számolt, hogy a pénztári taglétszám 1998. végére érte volna el a 600-700 ezer fős mértéket, ennek megfelelően a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése egész évre 20 000 millió forint egyéni járulékbevétel kiesést tartalmazott. A magán-nyugdíjpénztárba átlépők létszámának jelentős alultervezése következtében a központi költségvetés támogatásán túl az átlépésből adódó - a bevallások szerinti - bevételkiesés 8 640 millió forint, mely összeg a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányát növeli.
A munkanélküli járadék után fizetett járulékok 2 101 millió forint összege közel az előirányzat szerint alakult.
Az egyes szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj) után fizetett járulékbevételek teljesítése 3 443 millió forint. Ez az előirányzatot 37,7 százalékkal haladta meg.
A magánnyugdíjpénztárak átutalásai címen a pénztártagok visszalépéséből származó transzfer összege 26 millió forint.
A késedelmi pótlék és bírság 12 000 millió forintos előirányzata 9 921 millió forintban, 82,7 százalékra realizálódott és ezzel az 1997. évi szint alatt maradt.
A kintlévőségek behajtásából származó járulékbevétel teljesítése 20 408 millió forint, ami az előirányzat 63,8 százaléka. Összehasonlítva az 1997. évi összeggel a teljesítés 101,8 százalékos.
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek között a kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek kerültek elszámolásra. Ezen a jogcímen kellett számításba venni többek között az elhalálozás miatt visszaérkezett nyugdíjakat, a jogalap nélkül felvett ellátások megtérítési összegeit. A előirányzat 4 595 millió forintban teljesült, ami a tervezett kétszerese.
A vagyongazdálkodásból származó bevételek 11 830 millió forintos előirányzatát az ágazat összességében 13 096 millió forint összegben teljesítette. A Nyugdíjbiztosítási Alap vagyonbevételeit alapvetően árfolyamnyereségből érte el (69,0 százalék). Az osztalék és kamatbevételek aránya a teljes bevételen belül meghaladta a 16,5 százalékot. A fennmaradó bevételi hányad tőketörlesztésből, bérleti díjbevételekből, illetve az ingyenesen juttatott vagyon értékesítéséből származott. A Nyugdíjbiztosítási Alap a költségvetési év folyamán ingyenes állami vagyonjuttatásban nem részesült.
A törvény előírásának megfelelően a 12 309 millió forint vagyonértékesítésből származó bevétel az ellátások fedezetére bevonásra került.
A törvényben biztosított lehetőségként a többlet vagyonértékesítésből származó 787 millió forint bevétel a 2293/1998. (XII. 23.) Korm. határozat alapján fedezetet nyújt a Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésében nulla előirányzattal tervezett és szükséges ingatlan beruházási kiadásokra: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ingatlan beruházására 750,6 millió forint, valamint a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Kirendeltségének elhelyezéséhez szükséges épület vásárlására 36,4 millió forint összegben.
A KT. 15. §-a értelmében többletértékesítés esetén, a működési költségvetés kiadási előirányzata a törvényi előírás mértékének megfelelően növelhető legfeljebb 787 millió forinttal. A felhasználás rendeltetési célját felhalmozási (beruházási) kiadási jellegben szabta meg a törvény, a Kormány egyetértésének kikötése mellett. Ennek a törvényi előírásnak az ágazat maradéktalanul eleget tett.
A magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti költségvetési támogatást (az 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (8) bekezdése szerint) a központi költségvetés a törvényi határidőre és mértékben teljesítette.
A működési célú bevételek a 2 165 millió forint előirányzathoz képest 1 795 millió forintra teljesült, amely a következő tételekből tevődik össze. A központi költségvetés működési költségtérítése 79 millió forint, az államháztartáson kívülről érkező működési költségtérítés 51 millió forint, az egyéb működési célú bevétel 331 millió forint előirányzat túllépést mutat. Ugyanakkor a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatására szánt 1 390 millió forint összegű előirányzat esetében a teljesítés csak 559 millió forint, a világbanki szerződés aláírásának elhúzódása következtében.
Az egyéb működési célú bevétel 30 millió forintos előirányzata 361 millió forintra teljesült.
A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak alakulása
A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak főösszeg 801 161 millió forint, amely az előirányzott 786 390 millió forintos összeget 1,9 százalékkal haladta meg.A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási kiadásaira 784 956 millió forint összeget fordított, meghaladva 15 418 millió forinttal az előirányzatot.
A nyugdíjbiztosítási ágazat 1998-ban 781 849 millió forintot fordított nyugellátásokra. A bázisév összegéhez képest 173 310 millió forintos, 28,5 százalékos növekedés valósult meg. A kiadásból az egészségbiztosítás finanszírozásából átvett korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági-, baleseti rokkantsági ellátások kiadásai, valamint az özvegyi nyugdíjrendszer átalakítás szerkezeti változást eredményező hatása 39 800 millió forint kiadási többletet jelentett 6,5 százalékos növekedést eredményezve. A bázisévvel azonos szerkezetben vizsgálva a kiadásokat, 133 500 millió forint összegű, 21,9 százalékos kiadás növekedés valósult meg.
A tényleges nyugdíjkiadás 15 311 millió forinttal, közel 2,0 százalékkal haladta meg a kiadási előirányzatot.
A nyugellátások legnagyobb részét a korhatár feletti saját jogú nyugdíjak képezték. A 82,8 százalékos részt a saját jogú öregségi és korhatárt betöltött rokkantsági ellátások alkották - ideértve a méltányossági kifizetéseket -
A hozzátartozói ellátások - ide nem értve a korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíjakhoz kapcsolódó hozzátartozói ellátásokat is - 1998. évi kiadása 111 045 millió forint volt, ami a bázisév adatát 29 841 millió forinttal, 36,7 százalékkal haladta meg. A jelentős kiadásnövekedés részben a nyugdíjemeléssel, részben pedig az új, 20 százalékos mértékben együttfolyósítható özvegyi nyugdíjak bevezetésével magyarázható. Az özvegyi nyugdíjrendszer átalakítása 16 300 millió forint többletkiadást eredményezett.
A hozzátartozói nyugellátások kiadása 8 576 millió forinttal haladta meg a törvényi előirányzatot, amely 8,4 százalékos túllépést jelent. A túllépés a pótlólagos nyugdíjemelésen, illetve az új özvegyi nyugdíjrendszer többletköltségeinek pontatlan szerepeltetésén túl, kis részben annak is a következménye, hogy a korhatár alatti rokkantsági-, baleseti rokkantsági ellátásokhoz kapcsolódó hozzátartozói ellátások kiadása kimaradt az előirányzat tervezéséből.
A hozzátartozói ellátórendszerben özvegyi nyugdíjakra és árvaellátásokra alapellátásként 70 200 millió forintot fordított az ágazat, 8 700 millió forinttal, 14,2 százalékkal többet, mint 1997-ben. Az alapellátások száma 327 ezer főre csökkent. Az ellátás havi átlagos összege 17 900 forint volt.
A korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági-, baleseti rokkantsági ellátások átvétele - ide értve a kapcsolódó hozzátartozói ellátásokat - 23 718 millió forintos kiadást eredményezett. Ez az összkiadás 3 százaléka. 1998-ban a korhatár alatti rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugellátásban 78 ezer fő részesült, havi átlagos ellátásuk 25 000 forint volt.
A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap nyugdíjkiadási előirányzatainak 1998. évi együttes összegéből különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére 600 millió forint, az egyszeri szociális segélyekre pedig 300 millió forint került felhasználásra az előirányzatnak megfelelően. Ebből a nyugdíjbiztosítási ágazat 300 millió forintot fordított egyszeri szociális segélyekre, és 500 millió forintot méltányossági nyugdíjemelésekre.
Az ellátásban részesülők létszámadatait vizsgálva, a létszám 75 ezer fővel, 3,2 százalékkal nagyobb a bázis évinél. A növekedésben a korhatár alatti I-II. rokkantsági ellátások átvétele játszotta a döntő szerepet, amely szerkezeti válto-zás és nem "tiszta" létszámemelkedés. Ezen ellátások nélkül az 1997-es létszámadathoz viszonyítva 4 ezer főnyi 0,2 százalékos létszámcsökkenés valósult meg.
A saját jogú öregségi és korhatárt betöltött rokkantsági ellátások száma 11 ezer fővel, 0,6 százalékkal nőtt 1998-ban. Az emelkedésből 7 ezer esetben a főellátásként megállapított özvegyi nyugdíjasból lett saját jogú ellátott, így a növekedésnek ezen része csak technikai jellegű.
A hozzátartozói alapellátások száma 1997-hez viszonyítva 15 ezer fővel, 4,3 százalékkal csökkent. A főellátásként megállapított özvegyi nyugdíjak létszámának csökkenése a 90-es években általános tendencia. A hozzátartozói alapellátások számának csökkenése azonban fele részben a korábbiakban említett özvegyi nyugdíjak saját jogú nyugellátásra történő átváltásával jött létre. A két ellátási körben ellentétes előjellel megjelenő ugyanazon folyamatról van szó, amelyek kiegyenlítik egymást.
A kiegészítő ellátások havi átlagos száma 500 ezer ellátással 40,7 százalékos növekedést mutat az 1997. évi 355 ezres átlagos ellátáshoz viszonyítva. Az új özvegyi nyugdíjrendszer hatására az egyesítési kiegészítések átlagos száma az előző évi 332 ezer főről lecsökkent 142 ezer főre, miközben 334 ezer fő kapott új együttfolyósított özvegyi nyugdíj kiegészítést. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj kiegészítések száma az 1997. évi 23 ezer főről átlagosan 24 ezer főre növekedett 1998. évben.
A létszám alakulásban szerepet játszott az 1997. január 1-jén bevezetett korhatár emelés. Az új 62 éves korhatártól eltérő (alacsonyabb) korhatár csak az 1947. előtt született nők és az 1939. előtt született férfiak esetében alkalmazható. 1998-ban a korhatár nők esetében 57 év a férfiak esetében 61 év volt. Az érintett korosztályba az 1941-ben született nők tartoztak, de ők már 1996-ban, 55 éves korukban nyugdíjba mehettek. Így 1998-ban nem volt olyan női korosztály, amelyik a nyugdíjas állományba léphetett. A férfiak esetében az 1937-ben születettek 1997-ben, 60 éves korukban elmehettek öregségi nyugdíjba, az 1938-ban születettekre azonban már a megemelt 61 éves korhatár vonatkozik, így a férfiak között sincs olyan korosztály, amelyik teljes nyugdíjba mehetett. Természetesen mind a nők, mind a férfiak éppen említett korosztályában jellemzően éltek az előrehozott nyugdíjazással, vagy más szabályok biztosította lehetőséggel. Az előrehozott nyugdíjban részesültek évi átlagos száma 17 ezer fő. A dinamikus emelkedést mutatja, hogy a létszám az 1997. decemberi 6 ezer főről 1998. decemberre 26 ezer főre emelkedett.
A postaköltségekre és egyéb kiadásokra, a folyósítási feladatok ellátására az ágazat 2966 millió forintot fordított.
A KESZ igénybevétele miatti kamatkiadás 141 millió forint összegben teljesült. A költségvetés nem tartalmazott ilyen célú előirányzatot. A törvény szerint 1998-ban a kamatmentesen igénybe vehető hitel összege 65 000 millió forint volt. A központi költségvetés lehetővé tette, hogy ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kieső járulékbevétele év közben meghaladja a magánnyugdíj-pénztárakba való átlépések miatti 20 000 millió forintot, akkor a Nyugdíjbiztosítási Alap által igénybe vehető kamatmentes hitel összege a magánnyugdíj-pénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak különbözetének összegével növekszik.
A költségvetési törvény a Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi működésre fordított kiadásaira 16 280 millió forintot hagyott jóvá, melyet 93,9 százalékban használt fel az ágazat. A folyamatos működési kiadások éves előirányzatát szinte teljes egészében felhasználta az ágazat. Az ellenőrzési tevékenység ösztönzése kiadásánál a maradvány 10 millió forint. A felhalmozási és fejlesztési kiadások 837 millió forint összegű maradványának jelentős részét a Nyugdíjbiztosítási Alap informatikai programjának következő évre áthúzódó feladatai eredményezték. A világbanki program szerződésének megkötésére 1998. negyedik negyedévében került sor.
A vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások 252 millió forintos előirányzatával szemben 357 millió forintot használt fel a nyugdíjbiztosítási ágazat. Az előző évekhez hasonlóan a kiadás összetevői közül a legjelentősebb részt az őrzési díjak és a tranzakciós költségek tették ki. A Nyugdíjbiztosítási Alap új befektetése az 1000 forint értékű technikai tranzakció lebonyolítását jelenti, amely a VIR Kft. kizárólagos tulajdonba vételét eredményezte, amely a Nyugdíjbiztosítási Alap számára jogilag tiszta helyzetet teremtett.
A Postabank garanciális kötelezettség 320 millió forintos előirányzatával szemben a teljesülés 569 millió forintos kiadást mutat (177,8 százalék). Ennek oka, hogy a Postabank viszontgaranciális kötelezettségek második része eltérő feltételekkel került lehívásra, mint az első. Nevezetesen, az első beváltásnál a törlesztést egy év türelmi idő előzte meg, a második részletnél azonban azonnal törleszteni kellett a tőkét is, a tervezésnél azonban csak a kamatköltségek kerültek kalkulálásra.
A nyugdíjbiztosítási ágazat szerveinek működési kiadásainak éves előirányzata 16 280 millió forint volt, amely 15 279 millió forintra teljesült. A kiadási megtakarítást alapvetően meghatározta a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás korszerűsítésével kapcsolatos világbanki szerződés késedelmes megkötése.
A kiadási megtakarítás a módosított előirányzathoz képest 2780 millió forint, melynek 66,8 százaléka a célfeladatok felhalmozási és fejlesztési kiadásainak előirányzatán keletkezett.
E célfeladat tartalmazza a világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások 1099 millió forint maradványát, illetve a 2293/1998. (XII. 23.) Kormány határozat által jóváhagyott vagyongazdálkodási többletbevétel működési költségvetésbe való bevonásából származó 750,6 millió forint maradványt.
A folyamatos kiadások maradványa a teljes kiadási megtakarítás 30,5 százaléka, míg az egyéb célfeladatoké 2,7 százalék. A folyamatos kiadásokon belül a dologi kiadások és a felhalmozási célú kiadások maradványa dominál.
Az 1998. évi bevételi lemaradás 853 millió forint, mely a társadalombiztosítás informatikai program 831 millió forint támogatás lemaradásának, a 8 millió forint egyéb bevételi lemaradásnak, illetve 14 millió forint 1997. évi fel nem használt előirányzat-maradványnak az egyenlege.
Az ágazat működési kiadásának nagyságrendjét meghatározó személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának teljesítése tükrözi a létszám változását is.
Az 1998. évi elemi költségvetésben az ágazat engedélyezett létszáma 4465 fő, ebből az ONYF létszáma 285 fő, a igazgatási szerveké pedig 4180 fő.
Az üzemeltetési feltételek változása, az ügyfélforgalom fogadásának megerősítése, a nyugdíjreformból eredő többletfeladatok végrehajtása, valamint a jelentősen megnövekedett nyilvántartási feladatok elvégzése tett indokolttá összességében 288 fő létszámbővítést. Ebből 16 fő az ONYF-nél, 55 fő a NYUFIG-nál és 217 fő a területi igazgatási szerveknél került felvételre.
Személyi juttatásokra az ágazat 6212 millió forintot fordított, közel 30 százalékkal többet az előző évinél. Ezt jelentősen befolyásolta az illetményalap, illetve a létszámváltozás. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma 66 fővel növekedett. A rendszeres személyi juttatások aránya az összes személyi juttatáson belül 1997. évről egy százalékponttal növekedett, 60,5 százalékot képvisel 1998. évben. A rendszeres személyi juttatások havi átlaga 54 ezer forintról 71 ezer forintra növekedett, a nem rendszeres személyi juttatások teljesítése pedig 25,7 százalékkal magasabb az 1997. évinél.
A Nyugdíjbiztosítási Alap központi irányítás kiadásainak teljesítése 1446 millió forint. Ezen az összegen belül egyes előirányzatok felhasználása a következő módon alakult.
A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és Felügyelő Bizottság kiadásainak előirányzatát 152 millió forintban rögzítette a törvény, a működési kiadások az Önkormányzat megszűnése miatt 62,6 százalékban teljesültek. A fennmaradó előirányzatot az új irányítási struktúra többletfeladataihoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére, valamint a volt önkormányzati dolgozók végkielégítésére fordította az ágazat.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kiadási előirányzata 1351 millió forintra teljesült. A személyi juttatások előirányzata 595 millió forintban került felhasználásra, a munkaadókat terhelő járulékok pedig a személyi juttatás kifizetésekkel párhuzamosan alakultak. A dologi kiadások közül meghatározó a dologi kiadások közel felét kitevő intézmény üzemeltetés díja. Megtakarítás csak a különféle kiadások, befizetések előirányzatainál keletkezett.
A területi igazgatóságok és a NYUFIG gazdálkodását 1998-ban a takarékosság jellemezte. A 7143 millió forint módosított előirányzat a területi igazgatóságoknál 96,2 százalékban, a NYUFIG-nál a 3109 millió forintból 3106 millió forint került felhasználásra.
Az előirányzatok módosítását a törvényben előírt adatszolgáltatással kapcsolatos megyei igazgatósági kiadások fedezetére, a minimális létszámfejlesztésre, a munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulásra, jóléti - és más az ágazat üzemeltetésében lévő - ingatlanok felújítására engedélyezett pótelőirányzatok tették indokolttá. A személyi juttatások és járulékainak előirányzatait a NYUFIG szinte 100 százalékban, a területi igazgatóságok pedig 99,5 százalékban használták fel. A dologi kiadások alakulása a területi igazgatóságoknál 94,2 százalék, a NYUFIG-nál közel 100 százalék.
Az 1998. évi épület beruházási és felújítási terv tételeiből a sátoraljaújhelyi kirendeltség épületének felújítási munkálatai még nem fejeződtek be, az erre tervezett előirányzatok kötelezettséggel terheltek. A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság felújítási munkáit 1998. februárjában fel kellett függeszteni, mivel meghiúsult a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár kiköltözése. A NYUFIG 20 emeletes épületénél több ütemre tervezett felújítási munkálataiból a központi fűtés rekonstrukciója és új saját tulajdonú gázüzemű kazánház építése valósult meg.
A területi igazgatóságoknál felújítási kiadások 192 millió forint, a felhalmozási kiadások 216 millió forint összegben teljesültek. A NYUFIG-nál az előbbi kiadásokra 296 millió forintot, illetve az utóbbiakra 47 millió forintot fordított az ágazat. A központosított intézményi előirányzatokból a felújítási előirányzatok 89 millió forint, a felhalmozási kiadások 15 millió forint összegben teljesültek.
A törvény a főigazgatóság, illetve igazgatási szervei részére beruházásra előirányzatot nem hagyott jóvá. A biztonságos intézményi háttér, illetve a szükséges géppark, személygépkocsi csere csak rangsorolást követő belső átcsoportosítással valósulhatott meg.
A központosított intézményi előirányzatok 62,3 százalékban teljesültek a módosított előirányzathoz viszonyítva.
A személyi juttatások és járulékai tartalmazzák a társadalombiztosításban intézményesített Szent Kristóf napi kitüntetések keretét, valamint az igazgatóságok ügyviteli feladatainak színvonalasabb ellátására biztosított létszám és egyéb jogcímre engedélyezett előirányzat átcsoportosításokat.
A központosított előirányzatok dologi kiadásainak jelentős hányadát az ellátórendszer (nyilvántartás, megállapítás, folyósítás stb.) folyamatos működését biztosító informatikai költségekre 583 millió összeget fordított az ágazat. A folyamatos informatikai feladatok szervezése és bonyolítása központi szakmai vezetés irányítása mellett történt. A nyugdíjbiztosításban működtetett informatikai és irodatechnikai eszközök üzemeltetésének biztonsága érdekében a garancia idő lejárta után közbeszerzési eljárás eredményeként átalánydíjas karbantartási, cseregép-biztosítási javítási szerződéseket kötött az ágazat. Az informatikai rendszerek és az irodatechnikai eszközök működtetéséhez szükséges dologi költségeket a felhasználás helye szerint kalkulálta, de a központilag megkötött szerződések alapján a szállítási és szolgáltatási szerződések pénzügyi teljesítése is központilag történt.
Az év közben bevezetésre kerülő fejlesztések - rendszerek, eszközök - működtetéséhez szükséges költségeket, valamint az adatátvitel hálózati költségét központilag biztosította a főigazgatóság. Az ágazatban működő informatikai rendszerek karbantartását, folyamatos jogszabálykövetésének költségét szintén központilag tervezte, mivel az ágazatban működtetett informatikai rendszerek fejlesztése, karbantartása, rendszerfelügyelete is az egységes jogértelmezés érdekében központilag az ONYF szakfőosztályainak irányítása mellett történt.
Ezeknek a feladatoknak a megoldásában nem nélkülözhette az ágazat azokat a külső szakértőket, akikkel évek óta folyamatosan együttműködve érte el az eredményeket, és szakmai tapasztalatuk, tudásuk más módon - más konstrukcióban - nem biztosítható. A NYUFIG esetében a feladat egyedi volta és nagyságrendje miatt, a keretet az igazgatóság költségvetése tartalmazta.
A dologi kiadások között jelenik meg a tűz és vagyonvédelmi, a nemzetközi rendezvény, valamint a központi nyomtatvány költség.
A nyugdíjbiztosítási célfeladatok ellátására a 3861 millió forint eredeti előirányzatból 2964 millió forintot fordított az ágazat.
A felhalmozási és fejlesztési kiadások 1782 millió forintra teljesültek.
Az informatikai fejlesztések előirányzatából 991 millió forint került felhasználásra. Az ágazat ügyviteli rendszereinek működéséhez szükséges informatikai rendszerek fejlesztése, az eszközök beszerzése, és a folyamatos üzemeltetéshez szükséges hardver és szoftver, valamit felhasználói rendszer karbantartások központilag történtek. A rendszerfejlesztésekhez és ezen speciális gazdálkodási területhez szükséges szakismeret a főigazgatóságon állt rendelkezésre.
Az informatikai fejlesztési keret biztosította a nyugdíj-megállapítási és ügyviteli rendszer (NYUGDMEG) folyamatos továbbfejlesztését, melynek keretében történt meg az igazgatóságokon a gépcserék, a szükséges háttértár bővítése, illetve a verzió váltás. Az ügyviteli szervek végleges elhelyezésével szinkronban minden helyszínen folyamatosan megvalósul a strukturált hálózat kiépítése (1998-ban 15 helyszínen).
A folyósítási rendszer működtetésének biztonságához szükséges megfelelő színvonalú informatikai eszközök beszerzése folyamatos. Folytatódott a nyugdíjágazat általános ügyviteli tevékenységeinek kialakítása, az irodaautomatizálási mintarendszer telepítése megtörtént. Az ágazat 35 ügyviteli szervénél (igazgatóságok és kirendeltségek) 1998-ban is szükség volt az elhasználódott és elavult informatikai és ügyvitel-technikai eszközök pótlására.
Az informatikai jellegű, illetve a speciális szakmai, számítástechnikai továbbképzésekhez, valamint a már működő rendszerek továbbfejlesztéseként tervezett újabb modulok országos bevezetéséhez e forrás nyújtott fedezetet.
Az ágazat tevékenységéhez szükséges felhasználói programok megújítása, aktualizálása, beszerzése folyamatos volt.
Az ágazat információrendszere biztonságtechnikai vizsgálatának helyzetfelmérése és a veszélyforrás elemzés megtörtént. A 2000. év biztonságos kezeléséhez szükséges feladatok ellátásához az ágazat projektet hozott létre.
A világbanki kölcsönnel kapcsolatos előirányzat maradvány 1099 millió forint kötelezettségvállalással terhelt, melyből a hitelrész 831 millió forint, a hazai hozzájárulás maradványa 268 millió forint. Az előirányzat felhasználása 1998. évben 641 millió forint volt, a bázis év 105 millió forint kiadásával szemben.
A nyugdíjbiztosítási ágazat részéről a legfontosabb feladat - és alapvetően erre használta fel a világbanki kölcsön ráeső részét - a nyilvántartási rendszer korszerűsítése. A Világbank által a kölcsön igénybevételéhez kötelezően előírt szabályokhoz, illetve feladatokhoz három élő szerződés kapcsolódott. A tanácsadói szerződés, a Világbank által kötelezően előírt szerződés, a projekt menedzsment feladatok támogatására. Az egészségbiztosítással közös szerződés, finanszírozása a két ágazat által fele-fele arányban történt. A fordítási-tolmácsolási szerződés elengedhetetlen, mert a világbanki szabályok szerint a program hivatalos nyelve az angol. Az egészségbiztosítással közös szerződés, finanszírozása a két ágazat által a tényleges felhasználás arányában történt. Az auditálási szerződés a Világbank által kötelezően előírt szerződés, az éves költségvetési beszámolók auditálására. Az auditálásra mindkét ágazat külön szerződéssel rendelkezik, az ágazatok finanszírozták saját szerződésüket.
A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás korszerűsítése: a nyilvántartási rendszer korszerűsítésének pályázata 1997. december 1-jével került kiírásra, a beadási határidő 1998. február 26-a volt. A pályázatok elbírálása április 3-ára történt meg, a Világbank május 25-én megadta a "nincs kifogás" nyilatkozatot. A szerződés terve-
Az 1998. évi költségvetés a járulékellenőrzési tevékenységet végző igazgatási szervek anyagi ösztönzésére 75 millió forintot biztosított, mely keretből 65 millió forint került felhasználásra ágazati szinten (60 millió forint az igazgatási szerveknél, 2 millió forint a főigazgatóságnál, 3 millió forint pedig az OEP ellenőrei részére került átutalásra).
Az ellenőrzési terület jó eredményeket ért el, az ellenőrzés hatékonyságát jellemző mutatószámok évről-évre javultak. Az elfedett követelések összegének feltárása az 1994. évi 1830 millió forintról fokozatos növekedéssel 1997-re 4510 millió forintra emelkedett, 1998-ban azonban a növekedés megállt, a járulékellenőrzés során feltárt összeg az 1997. évitől 17 millió forinttal elmaradt.
A vegyes nyugdíjrendszer bevezetésével 1998-tól ellenőreink végezték a magánnyugdíjpénztári tagdíjak befizetésének ellenőrzését is, és közel 142 millió forint elfedett követelést tártak fel, ezt is beleszámolva összességében közel 3 százalékkal teljesítették túl az 1997. évi adatot.
Lényegében tehát az 1997. évi teljesítményt sikerült megismételni, amit az adott körülmények ismeretében jó eredménynek kell értékelni. A késedelmi pótlék előírásában érvényesült, hogy a korábbi szabályok szerinti öt év helyett csak három évre lehetett felszámítani, enyhültek a bírságolás jogi feltételei, a járulékok mértéke csökkent. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatók járulékellenőrzése az egészségbiztosítási ágazat hatáskörébe került. Nagy összegű hiányokat a nagy foglalkoztatóknál az úgynevezett könyv szerinti ellenőrzés során lehetett megállapítani. A nyugdíjbiztosítási ágazatban gyakorlatilag a több százezer közepes-, kis- és egyéni vállalkozás maradt, ahol a hiányok feltárása, kimutatása sokkal munkaigényesebb és nehézkesebb.
1999. január 1-jétől a járulékellenőrzési feladatok az APEH hatáskörébe kerültek. 1998. utolsó negyedévében már meg kellett kezdeni az átálláshoz szükséges feladatok végrehajtását. Az ellenőrzések száma folyamatosan csökkent, a december hónap pedig teljes egészében kiesett. Az APEH külön kérése volt, hogy lehetőleg minél kevesebb lezáratlan ügy kerüljön átadásra. Nem hallgatható el, hogy az átszervezés bizonytalanságot teremtett, a dolgozók egzisztenciális problémákkal
Adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatok személyi és dologi kiadásai a központosított módosított előirányzat 484 millió forint összegével szemben a teljesítés 419 millió forint összegű.
Az 1997-es NYENYI adatszolgáltatásra 184 ezer munkáltató regisztrált (53 ezer floppys adatszolgáltatásra), 3,6 millió biztosítottal. A beküldés határideje 1998. április 30. volt. 1998. végéig 177 ezer munkáltató teljesített (42 ezer floppyn), beérkezett tőlük 4,5 millió bizonylat, papíron 1 millió (22 százalék), floppyn 3,5 millió (78 százalék). A TENYI/JENYI/JEL adatszolgáltatásra 163 ezer munkáltató jelentkezését rögzítettük, ezek a munkáltatók 3,7 millió biztosítotti adat beküldését jelezték. A tényleges beküldés 1997. július 1-jétől elkezdődött. A beküldés határideje 1998. december 31. volt. 1998. végéig 117 ezer munkáltató teljesített (7 ezer részben floppyn), beérkezett a JENYI lapokból 5 millió bizonylat, papíron 3,4 millió (68 százalék), floppyn 1,6 millió (32 százalék), a JEL lapokból 220 ezer bizonylat, papíron 210 ezer (96 százalék), floppyn 10 ezer (4 százalék), a TENYI lapokból 2,3 millió bizonylat papíron (100 százalék). Ez olyan visszamenőleges adatszolgáltatás volt, ahol a számítástechnikai úton történő jelentés feltételei erősen korlátozva voltak.
Az 1988-92-es adatszolgáltatás papír alapú bizonylatainak beérkezése 1998-ban is folytatódott, az év végéig 1,3 millió bizonylat (67 százalék) rögzítése történt meg.
Az ágazat folyamatosan működtette a területi igazgatási szerveinél 1997. decemberében telepített - az 1988-92-es, az 1992-1996-os, az 1997-es és 1998-as adatszolgáltatás egységes kezelését biztosító - " Nyilvántartás Információs Rendszert" . A vártnál jóval magasabb felhasználói igény miatt 1998-ban is szükség volt az informatikai rendszer bővítésére, a rendszer nyitottsága következtében ez gyorsan és adatszolgáltatási problémák nélkül elvégezhető volt.
A nyilvántartás megnövekedett feladatainak ellátásához - több éve igényelt létszámfelvétel részleges engedélyezése mellett - a főigazgatóság biztosította a szükséges személyi és dologi költségeket. Kiemelt jelentőségű volt a nyilvántartási szakterület 166 fős létszámnövelése.
A nyugdíjreform bevezetésének többletkiadásai előirányzatának felhasználása 698 millió forint: a teljesítés során 119 millió forint összeget az ágazat az 1998. évi hatályos jogszabályok által indukált ügyviteli többletfeladatok informatikai hátterének megteremtésére, fejlesztésekre fordított. A törvényi előirányzatból az igazgatási szerveknél teljesített kiadás 579 millió forintot tett ki. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek végrehajtása mind a nyugdíj megállapítás, mind a nyugdíjak folyósítása területén az előző évekhez viszonyítva új, minőségében eltérő többletfeladatokat jelentettek, jelentenek.
1998-ban az özvegyi nyugdíjrendszer átalakításából adódóan is megnőtt az ágazatban az ügyfél, illetve az ügyiratforgalom. Mind a központi hivatalnál, mind igazgatási szerveinél ez fokozott leterheléssel járt. E forrás terhére 579 millió forint előirányzat átcsoportosítással lehetővé vált az ONYF és igazgatási szerveinél a végzett feladat anyagi elismerése, valamint a halaszthatatlanná vált létszámigények részbeni teljesítése is.
Működési költségvetés előirányzat maradványa
Az 1997. évi előirányzat-maradvány (melynek része az előző évek fel nem használt tartaléka is) 523 millió forint, az igénybevétel 509 millió forint, amelyből 407 millió forint az 1997. évi működési előirányzat maradványából, 102 millió forint az 1997. év előtti évek működési pénzmaradványából tevődik össze. A fel nem használt rész teljes mértékben kötelezettségvállalással terhelt. A felhasznált összegből 15 millió forint az adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokra, 11 millió forint informatikai fejlesztési kiadásra, míg a meghatározó hányad, 483 millió forint, a folyamatos működési kiadásokra történt.Az 1998. évi kiadási megtakarítás és bevételi lemaradás különbsége 1927 millió forint, ami 2780 millió forint kiadási megtakarítás és 853 millió forint bevételi elmaradás különbözete.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi működési bevételeinek és kiadásainak előirányzata eltér a Közgyűlés által elfogadott változathoz képest szerkezetében és kiemelt céljához megállapított összegében egyaránt. Ez az alapjaiban módosuló működési költségvetés jelentős feszültségeket idézett elő. Az elemi költségvetés jóváhagyását követően szükségessé vált előirányzat módosítás jelentősen érintett szinte valamennyi címet. Az intézmények folyamatos működőképességének biztosítása érdekében, a törvényi kötelezettségek teljesítése, korlátozott mértékű tárgyi eszköz beszerzés, illetve a jogszabályváltozásokból adódó új, minőségében eltérő többletfeladatok elvégzése további előirányzat átcsoportosításokat tett indokolttá. Ezért hangsúlyossá vált az előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele, valamint az elért bevételi többlet felhasználása. A rendelkezésre álló források összességében biztosították a Ktv. kötelező előírásainak betartását, elengedhetetlen létszámfejlesztést, intézményüzemeltetést, minimális - csere szintű - tárgyi eszközbeszerzést, a tervezett felújítások elvégzését, valamint a célfeladatok végrehajtását. Nem nyújtott azonban fedezetet a Ktv. által saját hatáskörben megállapítható egyes pótlékok ágazati szintű bevezetésére.
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetés előirányzat felhasználásának keretmaradványa 1941 millió forint, amelyből kötelezettségvállalással terhelt 1613 millió forint és az Alap javára befizetendő 328 millió forint.
A Nyugdíjbiztosítási Alap által a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott ellátások bevételei 105 235 millió forint összege mellett a kiadások 109 757 millió forintra teljesültek. Nem a Nyugdíjbiztosítási Alap forrásából finanszírozott ellátások bevételi és kiadási tételének egyenlege 4522 millió forint hiányt mutat.
1998. évben a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátási körben a folyamatos megállapítási és folyósítási feladatokon túlmenően az alábbi külön intézkedésekre került sor: A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 51. §-ában előírtak alapján március 1-ei hatállyal végrehajtásra került a vagyoni kárpótlás, valamint a Párizsi békeszerződés alapján fizetett életjáradékok emelése. Márciusban került sor az 1997. évi XXIX. törvény 14. § (3) bekezdése szerint visszamenőlegesen fizetendő pénzbeli kárpótlási életjáradék első részletének folyósítására.
A pénzbeli kárpótlás alapösszegének emelése az előzetes egyeztetést követően, június hónap folyamán - visszamenőlegesen - folyósításra került.
Az ellátások finanszírozásának alakulását röviden elemezve a következő megállapítások tehetők: a központi költségvetésből finanszírozott ellátások előirányzati összegénél 5 149 millió forinttal kevesebb a teljesítés. A központi költségvetés a kiadásoknak megfelelő szinten teljesítette a térítést. Közel 1 millió fő részesült különböző jogcímeken (jövedelempótló- és jövedelemkiegészítő támogatások, rokkantsági járadék, mezőgazdasági járadékok, házastársi pótlék, lakbértámogatás. stb.) ellátásban. Az egy főre jutó havi átlag megközelítőleg 6000 forint. A bázisévhez viszonyítva az ellátásban részesülők száma változatlan, az egy főre jutó havi átlag növekedése 600 forint.
Életjáradék személyi kárpótlás alapján előirányzat csoportszámnál a felhasználás az előirányzat 50 százalékában valósult meg. Az e jogcímen térített összegek is fedezetet nyújtottak a kiadásokra. Ezen belül a Párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás több mint 10 százalékos kiadásnövekedésének oka a jelentős létszámnövekedés, mely több mint négyszerese az előző évinek.
Az ellátásban részesülők havi átlagos száma 53 820 fő. Az egy főre jutó havi átlag 8600 forint, amely 20 százalékkal haladta meg az előző évi összeget.
A Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott előnyugdíj felhasználása 16 522 millió forint volt, mely 18 százalékkal meghaladta az előirányzatot. Az előnyugdíjban részesülők száma folyamatosan csökken. Az egy főre jutó havi átlag több mint 4 500 forinttal haladta meg a bázisévét, így közel 25 000 forint.
Munkáltatói befizetésekből, illetve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott korengedményes nyugdíj (úgynevezett régi korengedményes nyugdíj) 5007 millió forinttal alacsonyabb a tervezettnél. 1998-ban az egy főre jutó havi átlag 28 000 forint volt, mely közel 5000 forinttal magasabb az előző évinél. A régi korengedményes nyugdíjak következő év végéig esedékes kifutási ideje miatt a kiadása és létszáma is csökkenő tendenciát mutat.
A munkáltatói befizetésekből finanszírozott korengedményes nyugdíj kiadása (úgynevezett új korengedményes nyugdíj) megközelítőleg az előirányzat szintjén teljesült. Az ellátásban részesülők létszámának havi átlaga 23 469 fő, az egy főre jutó havi átlagos összeg 34 800 forint, mely az előző évi átlagot 14 százalékkal haladta meg.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által finanszírozott életjáradék tulajdoni kárpótlás alapján teljesített kifizetés 2114 millió forint volt. A vagyoni kárpótlásban részesülők átlagos száma az 1997. évivel közel azonos szinten alakult. Az egy főre jutó havi átlag 14 százalékos növekedése közel 2 500 forint.
A Hadigondozottak Közalapítványa által finanszírozott hadigondozott járadék 5201 millió forint kiadási előirányzata 400 millió forinttal haladta meg a térítést.
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1998. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
Az 5-7. §-hoz
Az Egészségbiztosítási Alap 1998. évi költségvetési hiánya - 561 461 millió forint bevételi főösszeg és 632 194 millió forint kiadási főösszeg mellett - 70 733 millió forint, amelyet a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény végrehajtásáról szóló törvényben kell rendezni.Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek alakulása
1998-ban az Egészségbiztosítási Alap tényleges bevételei 561 461 millió forintot tettek ki, ami a költségvetési törvényben előirányzott bevételi főösszegnél 11 713 millió forinttal kevesebb, ennek alapján a bevételi előirányzat összege 97,9 százalékra teljesült.Járulékbevételek és hozzájárulások
A bevételek alakulásában meghatározó, mintegy 77 százalékos arányt képviselő munkáltatói és egyéni járulékbevételek együttes előirányzata 439 450 millió forint (a behajtási tevékenységből származó bevételekkel együtt), amelytől a 434 135 millió forint teljesítés csak csekély mértékben maradt el. Az elmaradás döntő része a behajtásból származó járulékbevételek körében jelentkezett. Az egyéni és a munkáltatói járulékbevételek előző évhez viszonyított együttes növekedése* Az index összehasonlítható - az egyéni járulékmérték csökkenését figyelembevevő - módon lett meghatározva, a tényadatok tartalmazzák a megállapodás alapján fizetők által befizetett járulékot, a közteherjegy után fizetett járulékot és a nem biztosítottak 11,5 százalékos járulékát. 20,0 százalék, a járulékköteles jövedelmek meghatározó súlyú elemét képező bruttó keresettömeg 1998-ban előzetes adatok szerint 19,2 százalékkal nőtt. A szektorok szerint részletezett növekedések a relatíve kis részesedésű egyéni vállalkozásokat figyelmen kívül hagyva nem mutatnak érdemleges különbségeket, a gazdálkodó szervezetek esetében 20,9 százalék a költségvetési intézmények körében 20,1 százalék az előző évhez viszonyított növekedés, a társas vállalkozásokra jellemző érték nagyjából a gazdálkodó szervezetekével egyezik meg. Az egyéni és a munkáltatói járulékbefizetési kötelezettségek együttes összegéből (az ún. kirovási adatokból) meghatározott járulékalapok (implicite a járulékköteles jövedelmek) növekedése 1998-ban 19,2 százalék volt.A munkáltatói járulékbevételek évközi ingadozása több éve megfigyelhető sajátosságokat mutatta. A január havi kiugró érték az előző év utolsó hónapjában bekövetkező dinamikusabb keresetkiáramlás hatását tükrözi, a további hónapokat a keresetek emelkedésével összefüggésben a mérsékelten növekvő befizetések jellemezték, az utolsó hónapban - hasonlóan a korábbi évekhez - számottevően nőtt (mintegy 4500 millió forinttal) a megelőző hónaphoz viszonyított befizetés. Mindezek hatására a havi befizetések viszonylag széles intervallumban, 27 800-37 000 millió forint között mozogtak. A munkáltatói járulékbevétel összege magába foglalja a munkáltatókat terhelő egészségbiztosítási járulék, a közteherjegy után elszámolt járulék, valamint a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék összegeit.
Az egyéni egészségbiztosítási járulékbefizetések évközi alakulását a munkáltatói járulékoknál tapasztaltnál kisebb mértékű ingadozás jellemezte; a havi értékek a 4800-5500 millió forint közötti sávban szóródtak.
A munkanélküli ellátások utáni járulékbevételek előirányzata 4962 millió forint, a tényleges befizetés ettől némileg elmaradva csak 4664 millió forint volt. Az elmaradást az magyarázza, hogy az ellátásban részesülők tényleges száma valamivel kisebb, mint amit az előirányzat kialakításánál feltételeztek.
Baleseti járulékbevételekből közel 1,496 millió forint volt az előirányzat, a tényleges bevétel ettől elmaradva, csak 960 millió forint, amely 64,2 százalékos teljesítésnek felel meg.
Az Egészségbiztosítási Alap rendszeres (nem behajtásból származó) járulékbevételei (munkáltatói járulék, egyéni járulék, munkanélküli ellátások utáni járulék, baleseti járulék) adatai a következő képet mutatják:
(millió forint)
| előirányzat | tényadat* | |
| 1. Munkáltatói és egyéni járulék | 419 450 | 417 375 |
| 1.1 Munkáltatói járulék | 357 879 | 356 955 |
| 1.2 Egyéni járulék | 61 571 | 60 419 |
| 2. Munkanélküli ellátások utáni járulék | 4 962 | 4 664 |
| 3. Baleseti járulék | 1 496 | 960 |
| Összesen | 425 908 | 422 999** |
* A behajtási tevékenységből származó 15 494 millió forint bevétel nélkül.
** Az adatok nem tartalmazzák a megállapodás alapján fizetők által befizetett járulékot, a közteherjegy után fizetett járulékot és a nem biztosítottak 11,5 százalékos járulékát (1 266 millió forint).
A munkáltatók által fizetendő táppénz-hozzájárulásból származó bevételek nagysága a 9 499 millió forint, az előirányzat feletti többletbevétel 499 millió forint. A túlteljesítést elsősorban az utolsó negyedévben jelentősen megnövekvő befizetések okozzák. (Az év ezen időszakában a táppénzkiadás alakulását is hasonló sajátosság jellemezte.)
Egészségügyi hozzájárulásból a költségvetési törvény 96 171 millió forint bevételt irányzott elő, ami az előző évi teljesítést (71 974 millió forint) közel 34 százalékkal haladja meg. Ilyen kiugró növekedést sem a havonként fizetendő összeg 1800 forintról 2100 forintra történő emelése, sem az a körülmény nem volt képes biztosítani, hogy 1998-ban már a teljes évben jelentkezett a szóban forgó bevétel. A tényleges befizetés az előirányzattól elmaradva csak 92 592 millió forint volt. A befizetési adatokból visszaszámolva megállapítható, hogy az érintett létszám havi átlaga közel 3,8 millió fő, amely 3,4 százalékkal haladja meg az előző évit. Ebben két tényező játszott szerepet; egyrészt a kirovási adatok szerint javult a beszedés hatékonysága (ennek átlagos nagysága 1998-ban 97 százalék volt), másrészt 1998-ban szerény mértékben nőtt a foglalkoztatottság. A kirovási és a befizetési adatok szembeállítását szektorok szerinti bontásban vizsgálva, a költségvetési szervek esetében majdnem elérte a 100 százalékot a beszedési hányad, a gazdálkodó szervezetek és a társas vállalkozások esetében 97,6 százalék, az egyéni vállalkozók esetében csak 82 százalék volt ez az arány. (Utóbbiak befizetései csak mintegy 7 százalékát teszik ki az összes egészségügyi hozzájárulásnak.) Évközben a kérdéses címen történt befizetések széles sávban 7 200 és 8 400 millió forint között ingadoztak, a legnagyobb befizetés (8 400 millió forint) december hónapban történt* Január és február hónapot figyelmen kívül hagyva, mivel ekkor még az emelés előtti befizetések történtek..
Késedelmi pótlék, bírság címén 8800 millió forint bevételt tervezett a költségvetés, a teljesítés ettől elmaradva csak 7722 millió forint volt, ami az előző évi tényadatnál is mintegy 744 millió forinttal kevesebb. A kérdéses bevételek ilyen módon történő alakulását elsősorban két tényező magyarázza: 1998-ban az adósokkal történt megállapodások alapján a késedelmi pótlék és bírság követelésállományából való elengedés összege mintegy 67 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző évben, továbbá a járulékmértékek két ág közötti arányának a Nyugdíjbiztosítási Alap javára történő eltolódása miatt megváltoztak a két ág közötti megosztási arányok, az Egészségbiztosítási Alap részesedése ezekből a bevételekből 2,4 százalékponttal kisebb, mint 1997-ben. (Önmagában az utóbbi tényező - egyébként változatlan feltételek mellett - mintegy 400 millió forinttal csökkentette az E. Alap bevételeit.)
A kintlevőségek behajtásából származó bevételek előirányzatát 20 000 millió forintban határozta meg a törvény, a teljesítés ettől lényegesen elmaradt, összesen 15 494 millió forint bevétel folyt be ilyen címen. Ez az összeg 1033 millió forinttal kevesebb az 1997. évi tényadatnál. Az 1998. évi teljesítésből valamivel több mint 1337 millió forint bevétel származott az APEH-OEP megállapodás alapján (az APEH az adó-visszatérítési igényekből közvetlen átutalással teljesítette a társadalombiztosításnál fennálló tartozást). Az adatok szerint a követelésállomány összetétele a beszedhetőség szempontjából lényegesen romlott, egyre nagyobb hányadot tesznek ki az évek óta halmozódó, nehezen behajtható tartozások, amelyek a megszűnt vagy felszámolás alatt álló munkáltatóknál képződtek. 1997. év végén a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alá eső munkáltatók számláin, valamint a megszűnt egyenleggel rendelkező számlákon lévő tartozások aránya az össztartozáson belül mintegy 42 százalék, egy év múlva a kérdéses arány közel 46 százalék. 1998-ban a kintlévőségek állománya a két biztosítási ág vonatkozásában 251 250 millió forintot tett ki, az előző év végéhez viszonyított növekedés 9,3 százalék. Említett összegből 28 161 millió forintkövetelés tartozásrendezési megállapodással volt "lefedve".
Egyéb bevételek
A társadalombiztosítási tevékenységekkel kapcsolatos egyéb bevételekből közel 4158 millió forintot irányzott elő a költségvetés, a teljesítés ettől elmaradva mintegy 2590 millió forint. Az idetartozó bevételi előirányzatok teljesítése a következő módon alakult:- a terhesség-megszakítással kapcsolatos - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény alapján történő - központi költségvetési térítés(800 millió forint) hiánytalanul teljesült;
- a terhesség-megszakításért az egyén által fizetendő térítési díjból 300 millió forint volt az előirányzat, a teljesítés ettől elmaradva csak 206 millió forint, ami közel ugyanakkora összeg mint az előző évi teljesítési érték;
- baleseti és egyéb kártérítési megtérítésekből 2000 millió forint bevételt irányzott elő a költségvetési törvény, a teljesítés (955 millió forint) valamivel kevesebb, mint az előirányzat fele. Az előirányzat alapvetően feszített volt, emellett az elmaradás egy kisebb része a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó közúti közlekedési balesetekkel összefüggésben a biztosítók által fizetendő átalányösszeg megtérítésének a következő évre való áthúzódásából adódik;
- a kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek jogcímen 1058 millió forint bevételi előirányzattal számolt a törvény, a teljesítés ennél lényegesen kevesebb, 629 millió forint. A csökkenést a két társadalombiztosítási ág közötti elszámolási rend megváltozása okozta.
Az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetést terhelő megtérítés előirányzata 2500 millió forint, a teljesítés ugyanakkora volt.
A kórházi részleges adósságrendezésre átadott pénzeszközök visszatérítésből 2000 millió forint bevételt tervezett a költségvetés, a teljesítés 1499 millió forint. Ennek oka, hogy néhány érintett intézménynél - a szaktárca egyetértésével - a törlesztő részletek átütemezésére került sor.
Az Egészségbiztosítási Alap hiányának csökkentése érdekében vagyongazdálkodásból 1797 millió forint bevétel volt előirányozva, a teljesítés ezt némileg meghaladta, valamivel több mint 1925 millió forint. Ez az összeg döntően vagyonértékesítésből (közel 1500 millió forint nagyságban) valamint részvények utáni osztalékokból (valamivel több mint 300 millió forint) származó bevételeket tartalmazott. Az említett vagyonértékesítési bevétel nagy részét Dominancia Rt., a Pannon Váltó Rt. és a Gyógyszerkutató Intézet Kft. értékpapírok eladása biztosította.
A működési célú bevételek előirányzata 2840 millió forint, a teljesítés ezt némileg meghaladva megközelítette a 2874 millió forintot. Ezen az előirányzaton belül a központi költségvetést terhelő, de az egészségbiztosítás szervei által folyósított ellátásokkal kapcsolatos működési kiadások központi költségvetés általi megtérítése 1300 millió forintban volt meghatározva, ezt az összeget hiánytalanul megkapta az E. Alap. Az egészségbiztosítás informatikai rendszerének fejlesztésére használható világbanki kölcsönből 1390 millió forint igénybevételét irányozta elő a költségvetés, ennél közel 379 millió forinttal kevesebb pénzeszköz átvételére került sor (1011 millió forint), mivel az igénybevételnek a feladat teljesítéséhez kellett igazodnia. Az egyéb működési célú bevételek 150 millió forintban lett előirányozva, a teljesítés ezzel szemben 563 millió forint volt. A többletbevétel az elveszett TAJ kártyák pótlásáért fizetendő díjakból, készletek értékesítéséből, kiszámlázott termékek és szolgáltatások értékesítéséből, közhasznú munkások foglalkoztatási költségeinek megtérítéséből, stb. származott.
Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak alakulása
A költségvetési törvény az Egészségbiztosítási Alap 1998. évi kiadási főösszegét 595 264 millió forintban határozta meg, a tényleges kiadások összege ezzel szemben 632 194 millió forint, amely 36 930 millió forintos túlteljesítést mutat (melyből 10 514 millió forint az 1998. december havi gyógyszer-támogatási előleg 1998-ra történő elszámolásából keletkezett).A természetbeni ellátásokra 423 704 millió forint kiadást irányzott elő a költségvetési törvény, a tényleges felhasználás ezt jelentősen túllépve 458 450 millió forint. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások másik meghatározó csoportját a pénzbeli ellátások képezik. Az ezekre előirányzott összeg 146 942 millió forint, a teljesítés 149 657 millió forint. Az egyes ellátások előirányzatainak teljesítése az alábbi módon alakult.
Természetbeni ellátások kiadásainak teljesülése
Gyógyító - megelőző ellátásokra 298 300 millió forint volt előirányozva, a tényleges kiadások 299 092 millió forintot tettek ki. A kiadások között jelenik meg a központi költségvetésből átvett, a kórházi ügyeleti díjak kiegészítésére fordított összeg is (499 millió forint), amellyel együtt a gyógyító - megelőző ellátások tényleges kiadásai 1998-ban 15,9 százalékkal haladták meg az előző évi hasonló szerkezetű kiadásokat. A költségvetési törvény lehetővé tette az előirányzat túllépését ugyanakkora nagysággal, mint amennyivel a végkielégítésére szánt előirányzatot a tényleges felhasználás meghaladta.A gyógyfürdő szolgáltatások támogatására szánt előirányzat nagysága 1950 millió forint volt, a teljesítés pedig 1866 millió forint. Az előirányzat megtartását az 1997. júliusában hatályba lépett jogszabályi változásokon (az orvos azonosítására alkalmas vonalkódos vényen történő rendelés bevezetése, az indikációs körök valamint a kiszolgálás szakmai feltételeinek meghatározása) túl az is segítette, hogy 1998-ban bevezetésre került az elektronikus adathordozón történő vényszintű elszámolási rendszer.
Az anyatejellátás támogatására 300 millió forintot szánt a költségvetés, a felhasználás csak 175 millió forint volt. A tapasztalatok szerint a leadott mennyiség évről évre csökken, elsősorban az alacsony árak miatt, de az igénybevétel is csökkenő egyrészt a korszerű és támogatott tápszerek népszerűsége, másrészt a fertőző betegségektől való félelem miatt.
A gyógyszer-támogatásielőirányzat 102 580 millió forintot tett ki; ebből az általános rendszer szerinti támogatásra 96 285 millió forintot, a speciális szerződés szerint támogatott magas árú gyógyszerkiadásra 6295 millió forintot irányzott elő a költségvetés. A tényleges kiadás 135 474 millió forint volt, amiből 117 740 millió forint a "normatív", 7220 millió forint a "különkeretes" gyógyszertámogatás és 10 514 millió forint az 1998. december havi gyógyszerforgalom társadalombiztosítási támogatásának finanszírozására decemberben kiutalt, a korábbi évek gyakorlatában előlegként szerepeltetett összeg 1998. évi kiadásként való elszámolása. Ezzel a számbavétellel teljesül a pénzforgalmi szemlélet.
Az általános rendszer szerinti támogatásra szánt összeg az előző évi tényadatot 1789 millió forinttal haladta meg, ami azt feltételezte, hogy sor kerül a kiadások gyors növekedésének lefékezésére alkalmas kormányzati intézkedésekre, elsősorban a támogatási rendszer átalakítására. Ilyen intézkedések nem történtek, a kiadás összesen 117 740 millió forint volt, így a "normatív" gyógyszer-támogatási előirányzat túllépése 21 455 millió forint. Ennek főbb okai az alábbiak voltak:
- az ártárgyalásokon a gyógyszerek termelői árának átlagosan 8 százalékos emelésére történt megállapodás. Önmagában ez a tényező - ha minden más feltétel változatlan - hozzávetőleg 8000 millió forinttal növelte a bázishoz képest a támogatási kiadásokat;
- kibővült az egészségügyi jogcímen 100 és 90 százalékos támogatással rendelhető készítmények köre (ez 9000 millió forint körüli nagyságban növelte a kiadásokat);
- a támogatott gyógyszerek köre 163 új készítménnyel bővült, ezek egy része választékot bővített (ennek nincs jelentős többletköltsége), másik része viszont új terápiás ellátási területek új gyógyszereiként mintegy 1500 millió forint többletkifizetést eredményezett;
- 1997-hez viszonyítva mintegy 5 százalékkal nőtt 1998-ban az orvosi vények száma.
A külön szerződések alapján finanszírozott gyógyszerkészítményekre fordítható támogatási összeget (közel 6295 millió forintot) a felhasználás 925 millió forinttal haladta meg, így az összes ilyen kiadás 7220 millió forint volt. A kiadási többletet mindenekelőtt a kezelt betegek számának növekedése okozta.
Speciális részt képviselnek a gyógyszer-támogatási kiadásokon belül a közgyógyellátottak gyógyszerfelhasználásának támogatására szolgáló összegek, ezek nagysága 1998-ban mintegy 12 300 millió forint.
A gyógyászati segédeszköz támogatására 17 593 millió forintot irányzott elő a költségvetés (az előző évi teljesítés 16 782 millió forint volt). A felhasználás 19 618 millió forintot tett ki.
Az előirányzat 2025 millió forint nagyságú túllépését a következő okok magyarázzák:
- a gyógyászati segédeszközök termelői árának 8 százalékos növekedése értelemszerűen a támogatási kiadások növekedését okozta. Minden egyéb tényezőt változatlannak véve ez önmagában hozzávetőleg 1300 millió forinttal növelte a kiadásokat;
- az 1998-ban bevezetett 70 százalékos támogatási kulcs kiadást csökkentő hatása csak minimális volt;
- valamelyest bővült a 100 százalékban támogatott eszközök köre, ami önmagában körülbelül 400 millió forint többletkifizetést okozott;
- az előző évhez viszonyítva jelentősen megnőtt a közgyógyellátási jogcímen igénybevett eszközök után kifizetett támogatási összeg, ennek nagysága 1998-ban 7,0 milliárd forint, ami az összes társadalombiztosítási támogatás 35,7 százaléka.
Az utazási költségtérítés esetében jelentős megtakarítás képződött, mivel a 2225 millió forint összegű teljesítés közel 756 millió forinttal kevesebb az előirányzatnál. A megtakarításban az 1998-ban bevezetett új utalványozási rendszer játszott meghatározó szerepet.
Pénzbeli ellátások kiadásainak teljesülése
A terhességi-gyermekágyi segély előirányzatánál (7200 millió forint) csekély mértékű "megtakarítás" (276 millió forint) képződött, így a tényleges kiadás 6924 millió forint. A "megtakarítás" létrejöttét döntően az élveszületések számának a tervezéskor feltételezettnél kedvezőtlenebb alakulása okozta. Előzetes adatok szerint 1998-ban 97,5 ezer élveszületés történt, az előző évhez képest a csökkenés mintegy 2,7 ezer fő. Ez tükröződik a segélyben részesülők havi átlagos létszámának az előző évhez viszonyított közel 7 százalékos csökkenésében, s hasonló irányú és mértékű változás regisztrálható a segélyezési napok száma esetében is.A táppénzkiadások esetében az előirányzatnál (42 068 millió forint) valamivel kisebb, 41 255 millió forint teljesítés regisztrálható. A megtakarítás létrejöttében egyrészt a kiadásokat meghatározó fontosabb tényezők (pl. táppénzes napok száma) a feltételezettnél valamivel kedvezőbb alakulása, másrészt az ellenőrző főorvosi rendszer hatékonyabb működése játszott fontos szerepet. 1998-ban 268 ellenőrző főorvost alkalmazott megbízásos jogviszony keretében az egészségbiztosítás, akik közel 79 ezer helyszíni ellenőrzést végeztek. A 41 255 millió forint kiadási összegből gyermekápolási táppénzre 1712 millió forint, a kiadások 4,1 százaléka került kifizetésre. A gyermekápolási táppénz kiadások aránya az előző évi 3,9 százalékhoz képest csekély mértékben növekedett. Üzemi balesetekből és foglalkozási megbetegedésekből eredő keresőképtelenség idejére 2859 millió forint összegben került sor táppénz kifizetésre. Ez az összkiadás 6,9 százaléka, ami 0,3 százalékponttal kisebb a megelőző évi aránynál.
A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági ellátások előirányzatát a költségvetési törvény 95 822 millió forintban határozta meg, a tényleges kiadás 4105 millió forinttal meghaladva az előirányzatot, melynek összege 99 927 millió forint volt. Az előirányzat 1998-tól nem tartalmazza az I. és II. csoportos korhatár alatti rokkantsági ellátásokat, mivel ezek finanszírozója már a Nyugdíjbiztosítási Alap. Az előirányzat és a tényadat közötti különbség két okból alakult ki; egyrészt a tervezés során a bázist képező 1997. évi várható teljesítés, valamint a kiadások növekedését okozó tényezők közül a korhatáremelésből adódó többletfinanszírozási igény becslése pontatlan volt, másrészt az évközi emelés nyomán a kompenzáció mértéke a tervezés által feltételezett 19 százalékot 2,2 százalékponttal meghaladta.
A betegséggel kapcsolatos segélyekre 930 millió forintot irányzott elő a költségvetés, a teljesítés a 639 millió forint volt. Az előirányzat négy kiadási tételt tartalmaz, ezek alakulását a következők jellemezték:
Külföldi gyógykezelés költségeire 550 millió forint állt rendelkezésre, a tényleges felhasználás 373 millió forint. Ebből az összegből 1998-ban 113 fő külföldi gyógykezelésére került sor, ebből 81 fő kezelése a tárgyévben indult, a további 32 fő gyógykezelése még az előző évről húzódott át.
A külföldön igénybevett sürgősségi ellátások megtérítésére 120 millió forint volt előirányozva, a tényleges felhasználás csak 23 millió forint, amely összeg 64 esetben biztosított fedezetet a felmerüléskor érvényes belföldi költségekkel megegyező összegű megtérítésre.
Nemzetközi egyezményekből eredő kiadások előirányzata 10 millió forint, a tényleges kifizetés 2 millió forintot tett ki.
Méltányossági támogatásokra 250 millió forint állt rendelkezésre, ebből 241 millió forinttámogatási kifizetés történt. Ebből az összegből valamivel több, mint 28 ezer kérelem teljesítésére került sor, átlagosan mintegy 8600 forint volt az egy esetre jutó támogatási összeg. A támogatást kérők indokai között a rendszeres és magas összegű havi gyógyszerköltségek, a tartósan beteg gyermekek ellátása miatti többletköltségek, a fogászati ellátás magas költségei szerepeltek a leggyakrabban.
A kártérítési járadék címén fizetett kiadások közel az előirányzat (922 millió forint) szintjén teljesültek.
Egyéb kiadások
A kifizetőhelyeket megillető költségtérítésre 500 millió forint volt előirányozva, a tényleges kiadások mintegy 381 millió forintot tettek ki.Postaköltségre és egyéb kiadásokra (behajtási-végrehajtási tevékenységgel összefüggő kiadások, bankköltségek) 1730 millió forintot irányzott elő a költségvetés. Az előirányzat túltervezett volt, a tényleges kiadások nagysága 1156 millió forint, ami az előző évi teljesítést (1065 millió forintot) csak minimális nagyságban haladta meg.
A Kincstári Egységes Számla (KESZ) kamatmentes sáv feletti igénybevételéből adódó kamatkiadással nem számolt a költségvetési törvény. Mivel az Alap költségvetésének hiánya a törvényben előirányzott összeget jelentősen túllépte (szeptembertől kezdődően 71 olyan nap volt, amikor a limit felett történt az igénybevétel), ezért 430 millió forint kamatkiadás keletkezett.
A vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások összege 166 millió forint volt. A Postabank garanciális kötelezettség 130 millió forintos előirányzata 254 millió forintra teljesült. Ennek oka, hogy a Postabank viszontgaranciális kötelezettségek második része eltérő feltételekkel került lehívásra, mint az első, mivel a második résznél azonnal törleszteni kellett a tőkét is, ugyanakkor a tervezésnél csak a kamatköltségek kerültek számbavételre.
Az önkormányzati kórházak csődjével összefüggő visszatérítendő támogatásra 1000 millió forint nagyságú előirányzatot határozott meg a költségvetés, 1998-ban hat önkormányzat részesült ebben a támogatásban, összesen 381 millió forintos összeggel.
Az egészségbiztosítás szervezeteinek működési kiadásaira 21 150 millió forint volt előirányozva, a teljesítés összege - a megelőző évi maradvány felhasználását is figyelembe véve - 21 307 millió forint, amely 157 millió forinttal lépte túl az előirányzott összeget. A működési kiadások legnagyobb súlyú tételét a folyamatos működésre fordított kiadások képezik, az előirányzat 17 341 millió forint volt, a felhasználás - a megelőző évi maradvány felhasználását is figyelembe véve - 17 442 millió forint. Ebből az összegből személyi juttatásokra 8499 millió forintot fordított az egészségbiztosítás, ehhez kapcsolódóan a munkaadókat terhelő járulékok valamivel több, mint 3721 millió forintot tettek ki, a dologi kiadások összege 4574 millió forint volt. A felsoroltakon kívül további kiadások felújításra, felhalmozásra és pénzeszközátadásra lettek felhasználva.
A működési kiadások alakulásának részletes indoklása a következő:
Az egy főre jutó személyi kiadás az OEP-nél 21,5 százalékkal, az OOSZI-nál 15,1 százalékkal, a MEP-eknél 17,6 százalékkal növekedett. A növekedést többek között az illetményalap 11,1 százalékos növekedése, a szakképzettségi pótlék bevezetése, az állomány képzettségi színvonalának javítása (az időközben megszerzett magasabb képesítések elismerése, a szakképzettek felvétele) eredményezte.Az egy főre jutó dologi kiadásoknál a növekedési ütemek közötti különbséget (OEP 47 százalék, OOSZI 30 százalék, MEP 14 százalék) két ok indokolja: egyrészt az OEP országos szintű programokat finanszíroz, másrészt a budapesti Váci úti bérlemény bérleti díja az ATS árfolyamváltozása miatt jelentősen nőtt.
Az intézményi működési bevételek eredeti előirányzatával szemben az egészségbiztosítás többletbevételeket ért el. Ezek a következők: az alaptevékenység bevételi többlete (intézményi, ellátási díjak, alkalmazottak térítése); az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek többlete (nyomtatványértékesítés, különféle szolgáltatások ellenértéke); az intézményi egyéb sajátos bevételek többlete (helyiségek és eszközök bérbe adása, felesleges készletek értékesítése, kártérítés, kötbér, bírság stb.); általános forgalmi adó bevételi többlete; felhalmozási és tőkejellegű bevételek többlete. Az elért többletbevételekből az OEP és az igazgatóságok a személyi kiadásokra, a munkáltatókat terhelő járulékokra, dologi kiadásokra, felújításokra és beruházásokra képeztek évközben előirányzatot és használták fel azt. Az elért többletbevétel mintegy 25 százaléka tartós jellegűnek minősíthető, míg a nagyobbik hányada eseti bevételekből származott.
A tervezett felújítások és beruházások közül a megvalósultak nagy részére az épületek állagmegóvása érdekében volt szükség. A tervezettől eltérő megvalósulás adódott egyrészt a feladat más pénzeszközből történő megoldásából, vagy pedig a szükséglet más módon való kielégítéséből (pl. tetőtér beépítés helyett ingatlan vásárlás), másrészt az egészségbiztosítási ágazaton belüli szervezeti változásokból, valamint a központi hivatali szerv részére az igazgatási szervektől történő előirányzat átcsoportosításokból, amelyeket a központilag végrehajtott beruházások, beszerzések tettek szükségessé. Az OEP épületében irodák átalakítása, a biztonsági rendszer korszerűsítése, valamint gépek, sokszorosítók és kommunikációs eszközök vásárlása történt, javult a gépjármű állomány műszaki színvonala.
A világbanki programból az egészségbiztosítási ágazatnál 1994. és 1997. között több, az informatikai korszerűsítést megalapozó rendszerterv készült (pl. az átfogó stratégiai informatikai, a pénzügyi menedzsment korszerűsítését megalapozó rendszertervek). A többévi előkészítő, megalapozó munkák eredményeként elkezdődött az integrált intelligens informatikai hálózatok, megyei számítóközpontok kiépítése, amely alapját képezi a további alkalmazás-fejlesztéseknek. A projekt végrehajtása lelassult az 1998. évi hitelfelhasználást meghatározó költségvetési törvény miatt, amely szerint az egészségbiztosítási ágazatnál az ún. Egyezséglevélben rögzített projekttervben meghatározott összeg valamivel több mint egynegyedének felhasználására volt csak lehetőség. Ennek megfelelően 1998-ban csak egy erősen szelektált projektterv valósulhatott meg, amely döntően az 1997-ről áthúzódó komponensek folytatását, befejezését jelentette. A világbanki kölcsönnel kapcsolatos (külföldi és belföldi forrásból együttesen fedezett) kiadások összege 1998-ban 1401 millió forint volt. Ebből a hazai hozzájárulás összes kiadása 390 millió forint, amely az előirányzatot 40 millió forinttal haladta meg. A világbanki hitelfelhasználás kiadása 1011 millió forint, a fel nem használt hitel 379 millió forint volt.
Az informatikai fejlesztésre 500 millió forint állt rendelkezésre, amelyből többek között az alábbiak valósultak meg: pénzbeli ellátási rendszerek jogszabálykövető fejlesztése és karbantartása; TAJ kártyával kapcsolatos szoftver kifejlesztése és módosítása; a KESZ rendszer módosítása; kirendeltségi hálózat informatikai felszereltségének a javítása; a BIR rendszer fejlesztése. Ezeken kívül a Központi Könyvelő- és Kontrolling Rendszer (OTIR rendszer) kifejlesztése is befejeződött, amely az APEH feladatátvétele miatt nem került bevezetésre. A DEJÁK decentralizált járulék-folyószámla nyilvántartó rendszer üzemszerűen nem lett használatba véve, annak ellenére, hogy hiányos moduljai működőképesek voltak. Az informatikai fejlesztésekre történt 1998. évi összes felhasználás 430 millió forint volt, amely elmaradt a felhasználási lehetőségtől. A fejlesztések egy részének megvalósulása áthúzódik 1999-re.
1998-ban az egészségbiztosítási ágazatban összesen 367 fős létszámfejlesztés valósult meg. Ennek fedezete egyrészt a törvény által biztosított "Ellenőrzési rendszerek fejlesztése és egészségügyi struktúra átalakítás" előirányzata, másrészt a megyei igazgatási szervek központilag kezelt tartaléka volt. Az 1998. február 1-jétől megvalósult 296 fő létszámfejlesztés 3 szakterületet érintett: a járulék-folyószámla szakterületet, a jogi szakterületet és az informatikai feldolgozó részleget. 1998. július 1-jétől a kifizetőhelyi ellenőrzést végző terület 66 fős létszámbővítése történt meg. Az előirányzatok az igazgatási szervek rendelkezésére álltak, de azok betöltése nem minden esetben valósult meg azonnal, így az év végi tényleges kiadás alatta maradt az előirányzatnak. Az igazgatási szerveknél ezen felül még további 5 fő létszámbővítés engedélyezése történt. Így az engedélyezett létszám az 1997. december 31-i 7375 főről 7742 főre növekedett.
A behajtási - végrehajtási tevékenység ösztönzésére 500 millió forint volt előirányozva, a tényleges kiadás - a megelőző évi maradvány felhasználását is figyelembe véve - 637 millió forint (a ténylegesen behajtott hátralékok 2 százalékából a behajtásban résztvevő dolgozók munkájának elismerésére, illetve a feladat ellátásával kapcsolatos munkakörülmények javítására).
Az ellenőrzési rendszerek fejlesztésére szánt kiadások előirányzata 750 millió forint, a felhasználás ettől némileg elmaradt (718 millió forint).
Működési költségvetési előirányzat-maradvány
A működési költségvetés 1997. évi előirányzat-maradványa 1612 millió forint volt. A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 1049 millió forint volt. A fennmaradó, kötelezettségvállalással nem terhelt rész (563 millió forint) felhasználásáról az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1998. évi 112. számú Közgyűlési határozata döntött. Az 1998. év folyamán megszűnt Egészségbiztosítási Önkormányzat által megállapított előirányzat-maradványként az OEP és igazgatási szervei 1998-ban 1583 millió forintot felhasználtak (98,2 százalék). Az előirányzat-maradvány 1998. évi felhasználásának legnagyobb részét a dologi kiadások tették ki. A mintegy 29 millió forint fel nem használt maradványt - 1999. januárban - már kötelezettségvállalás terhelte (informatikai beruházás).Az 1998-ban képződött előirányzat-maradvány 1522 millió forint, amely a következőkből tevődik össze: a kiadási megtakarítás 1946 millió forint és a bevétel elmaradása 424 millió forint (a Világbanki hitel és az APEH-OEP együttműködésből származó bevétel elmaradása miatt). A személyi juttatások kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa a december hónapban kifizetett megbízási díjak, a nem rendszeres személyi juttatások utáni levonásokból - melyek befizetései januárban esedékesek -, valamint a következő évre áthúzódó megbízási szerződésekből ered. A dologi kiadásoknál az 1998. évi megrendelések, szolgáltatási szerződések áthúzódó teljesítése miatt keletkezik előirányzat-maradvány. A felújítási és felhalmozási kiadásoknál ugyancsak az 1998-ban megkötött szerződésekkel kapcsolatos áthúzódó kiadások miatt képződött maradvány. A képződött előirányzat-maradvány 72,1 százaléka kötelezettségvállalással terhelt.
Az egészségbiztosítási alap működési költségvetés előirányzat felhasználási keret maradványa 1551 millió forint, amelyből jóváhagyandó kötelezettségvállalással terhelt 1118 millió forint, és elvonandó 433 millió forint.
A központi költségvetésből finanszírozott, de az egészségbiztosítási szervezetek által folyósított ellátások kiadásaira 167 000 millió forint volt előirányozva; a teljesítés ennél mintegy 7801 millió forinttal nagyobb. A kiadási többlet döntően a családi pótlékra, a gyermekgondozási segélyre és a közgyógyellátásra fordítható előirányzatok túllépéséből, illetve a gyermekgondozási díj esetében képződött megtakarításból származott.
A családi pótlék előirányzatát a költségvetés 117 900 millió forintban határozta meg, a tényleges felhasználás 121 029 millió forint. Az igénybevevők átlagos létszáma 2041 ezer fő, az előző évi értéknél 3,4 százalékkal kisebb. Az egy főre jutó havi átlagos ellátási összeg a megelőző évhez képest 18,4 százalékkal nőtt.
Az anyasági támogatás kiadásai nagyjából az előirányzat (2000 millió forint) szintjén teljesültek.
A gyermekgondozási díjra fordított kiadások jelentősen, 884 millió forinttal kisebbek, mint az előirányzat (2000 forint), ezt a különbséget részben magyarázza, hogy megszűnő ellátásról van szó.
Gyermekgondozási segélyre 34 700 millió forintot szánt a költségvetés, a teljesítés 38 966 millió forint. A jelentős túllépést az igénybevevők létszámának a feltételezettnél nagyobb növekedése okozta (az előző évi 182,1 ezer fős átlaglétszám 1998-ban 234,0 ezer főre nőtt), az egy igénybevevőre jutó havi átlagos ellátási összeg tárgyévben 13,9 ezer forint (az előző évhez képest 12,1 százalék a növekedés).
A megváltozott munkaképességűek kereset kiegészítésére fordított kiadások összege 538 millió forint, amely 138 millió forinttal haladta meg az előirányzat 400 millió forintos összegét.
A közgyógyellátottak gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásával összefüggő kiadásokra összesen 11 400 millió forint volt előirányozva, a tényleges teljesítés 12 608 millió forint. Ebből az összegből 11 204 millió forint terheli a központi költségvetést.
A 8-9. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap a magánnyugdíj-pénztárakba átlépők miatti bevételkiesés kompenzálására és a költségvetési egyensúly biztosítására - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (8) bekezdése szerint - a központi költségvetésben tervezett előirányzat átadás 20 100 millió forint. A központi költségvetés a törvényben meghatározott összeget az év utolsó banki napján átutalta.A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak évközi időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiánya miatt 65 000 millió forint összegig kamatmentes, e mérték felett a jegybanki alapkamattal megegyező kamat mellett vehetett hitelt igénybe a Kincstári Egységes Számláról (továbbiakban KESZ). A Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. pénzügyi hiánya miatt a KESZ 141 millió forint kamatot számított fel.
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 28. § (1) bekezdése szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap által igénybe vehető kamatmentes hitel összege a magánnyugdíj-pénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak 8 640 millió forint különbözetével növekszik. A 63 millió forint elszámolási különbözet átutalásáról a Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára a Magyar Államkincstár intézkedik.
Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak évközi időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiánya miatt 40 000 millió forint összegig kamatmentes, e mérték felett ugyancsak a jegybanki alapkamattal megegyező kamat mellett vehetett hitelt igénybe. A limit feletti hitel igénybevétel miatt 430 millió forint KESZ kamatot fizetett az Egészségbiztosítási Alap.
A 10. §-hoz
A nyugdíjbiztosítás által folyósított nem a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások bevételeit és kiadásait a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.A központi költségvetésből finanszírozott ellátások 1998. évi megtérítési különbözetének pénzügyileg még nem rendezett részét 422 millió forintot a Nyugdíjbiztosítási Alap központi költségvetésnek megtéríti. Ezen összegből a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások visszatérítése 393 millió forint, az OKKH által finanszírozott életjáradék visszatérítése a személyi kárpótlás alapján 29 millió forint.
Az egészségbiztosítás által folyósított, nem az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások bevételei és kiadásai a törvény 9. számú melléklete tartalmazza. Az Egészségbiztosítási Alap által teljesített kiadások 194 millió forinttal magasabb összegben teljesültek a központi költségvetés átutalásainál. Ezért a központi költségvetésnek a 194 millió forint különbözetet rendeznie kell.
A 11. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap vagyonhasznosításból és értékesítésből származó bevétele 13 096 millió forint. A KT. 15. §-a (2) bekezdése felhatalmazásának értelmében a működésre fordított kiadásokon belül a felhalmozási és fejlesztési kiadások előirányzata az elért többletbevétel mértékéig, de legfeljebb 787 millió forinttal túlléphető. A Kormány 2293/1998. (XII.23.) határozata egyetértett a Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi vagyongazdálkodási bevételének túlteljesítéséből keletkező 787 millió forint összegű többletforrásnak a Nyugdíjbiztosítási Alap 1998. évi működési költségvetésébe történő bevonásával, felhalmozási célra.A társadalombiztosítás informatikai programjának finanszírozására összesen 2780 millió forint összegben jóváhagyott - a programfinanszírozás során egészében kötelezettségvállalással terhelt - előirányzatot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai csak részben tudták 1998-ban felhasználni. Ezért a programfinanszírozásnál érvényesülő előirányzat-maradvány 1999. évi felhasználhatóságáról rendelkezik törvényjavaslat.
A 12. §-hoz
A törvény felhatalmazása értelmében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a tényleges kiadások mértékéig túlléphető kiadásai teljesülésének országgyűlési elismerését tartalmazza a javaslat.A 13. §-hoz
A gyógyító-megelőző ellátások előirányzat teljesítését befolyásoló sajátosságok a következők voltak:
a) A költségvetési törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a gyógyító-megelőző ellátások költségvetési előirányzatán belül - az egészségügyi miniszter egyetértésével - 1998. októberében és decemberében kasszák közötti átcsoportosítás történt. Az átcsoportosítás szükségességének indokai:- Az 1998. évi költségvetés kassza-előirányzatai nem az 1997. évi ténykiadásokon, hanem az 1997. évi pótköltségvetés szerinti előirányzatokon alapultak. Ebből adódóan a művesekezelés kassza-előirányzata kiegészítést igényelt.
- A költségvetési törvény a háziorvosi ellátás fix és teljesítményarányos díjazására szolgáló előirányzatai között, valamint a védőnői szolgálatok és az anya-, gyermek-, csecsemővédelem kassza-előirányzatai között szerkezeti változásként olyan átcsoportosított összegeket tartalmaz, amelyek a jogszabályokon alapuló finanszírozási szerződések szerinti kifizetésektől eltérnek.
- Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény alapján a gondozóintézeti gondozás területén olyan többletkapacitások kerültek lekötésre, illetve a szakminisztérium által befogadásra, melyek finanszírozásához szükséges többletforrást az 1998. évi költségvetési kassza-előirányzat nem tartalmazott.
- Az aktív fekvőbeteg ellátás területén a teljesítmények - az előző évek átlagához viszonyított - növekedése és az előre meghirdetett országos alapdíjjal történő finanszírozás a kassza-előirányzatot meghaladó kifizetés teljesítését tette szükségessé.
b) A 2015/1998. (I. 30.) Korm. határozat alapján a Kormány az állami költségvetésből az ügyeleti díjak emelésére 500 millió forintot engedélyezett, 1998. július 1-től történő felhasználással. Ezen átvett pénzeszközből 499 millió forint került kifizetésre, a maradék összeg átcsoportosításra került az aktív fekvőbeteg-ellátás kasszába.
c) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1998. LXX. törvény 18. § (2) bekezdése lehetővé tette az aktív fekvőbeteg-szakellátás előirányzatának 16oo millió forinttal történő túllépését. Végeredményben az aktív kassza 1998. évi teljesítése 1178 millió forinttal haladta meg az eredeti előirányzatot, ez azonban az egyéb kasszák megtakarításai terhére történő átcsoportosítás eredménye, ezért nem növelte meg a gyógyító-megelőző ellátások összes kiadását.
d) A költségvetési törvény felhatalmazása alapján, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi szolgáltatók kérelmére a 13. havi illetmény kifizetéséhez közel 4200 millió forint előleg kiutalása történt meg 1998. január hónapban. A visszavonás a következő 5 havi esedékes finanszírozási összegből egyenlő részletekben megtörtént.
e) A költségvetési törvény 10,5 %-os dologi és 16 %-os bérnövekményt irányzott elő. A törvény rendelkezései szerint a dologi növekmény 1998. január 1-től, míg a bérmegállapodás teljesítésének fedezetére szolgáló bérnövekmény első alkalommal az 1998. március hónapra esedékes finanszírozáskor volt felhasználható.
A bérnövekmény felhasználása 1998. március 1-től a 13/1998. (I. 30.) Korm. rendelettel módosított 103/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, az egyes díjtételek és a teljesítménydíj-alapok növelésével történt.
Az egyes kasszák teljesítése a következő módon alakult:
Háziorvosi ellátás
A háziorvosi ellátás 1998. évi költségvetési kiadási előirányzata 29 401 millió forint volt, amely 13,8 % százalékkal haladta meg az 1997. évi tényleges kiadást. A finanszírozásra szolgáló összeg felhasználásra került.A finanszírozásra fordított összeg 23,5 százaléka havi fix összegű és területi díjként, 75,1 %-a a bejelentkezett biztosítottak száma alapján került kifizetésre. A számítógépes adatszolgáltatás díjazására (havi 5 ezer forint praxisonként) felhasznált összeg 125 millió forint volt, azonban továbbra is jelentős azon praxisok száma, amelyek nem alkalmaznak számítógépet.
A 13/1998. (I. 31.) Korm. rendelet az előző évben bevezetett gondozási tevékenység díjazására alkalmazható szorzószám megszüntetése mellett 1998. március 1-től bevezette a háziorvosok szűrési tevékenységének díjazását. A jogszabályban előírt életkorban és gyakorisággal elvégzett teljes körű szűrési tevékenységért évente 150 forint/fő díjazás illette meg a szolgáltatót a negyedévenként történő elszámolás alapján. A díjazás forrását a háziorvosi ellátás előirányzatán belül kellett elkülöníteni, havi 120 millió forint összegben azzal, hogy a negyedéves maradvány a teljesítmény-arányos díjazás pénzalapját növeli. Szűrési díjként 1998. évben mindössze 19 millió forint került felhasználásra. A kisösszegű felhasználás oka az, hogy az alacsony fejkvóta nem ösztönözte a háziorvosokat az elvégzett szűrések lejelentésére, amit csak számítógépes adathordozón teljesíthettek.
Az év végén 6889 háziorvosi szolgálat finanszírozására volt érvényes szerződés. A finanszírozott praxisok 92,5 százaléka területi ellátási kötelezettséggel és 7,5 százaléka anélkül működött. A területi ellátási kötelezettségű praxisok 74,8 százaléka működött egyéni vállalkozói, illetve társasági szervezeti formában.
Az új háziorvosi praxisok létesítésére 283 millió forint előirányzatot tartalmazott a költségvetés. A települési önkormányzatok 1998. évben 51 új körzetet létesítettek. Finanszírozásukra felhasznált összeg 114 millió forint volt, melyből a kiegészítő díjazásukra fordított összeg 36 millió forint.
A hajléktalanok ellátására Budapesten 10 praxist és tíz megyeszékhelyen 1-1 praxist szerveztek a helyi önkormányzatok. Fix összeggel történt finanszírozásukra kifizetett összeg 77 millió forint volt.
Feladat-finanszírozás
Feladat finanszírozásra 28 088 millió forintot szánt a költségvetés; a teljesítés ettől némileg elmaradva 28 027 millió forint. Ez az összeg az egyéb alapellátáshoz sorolt feladatok, a feladat szerint finanszírozott járóbeteg szakellátás, valamint a betegszállítás finanszírozását biztosította. Az egyéb alapellátás előirányzata 18 417 millió forint, a teljesítés közel ugyanekkora. Az ebbe a körbe tartozó szakfeladatok (háziorvosi ügyeleti, iskola-egészségügyi, védőnői ellátás és anya-, gyermek-, csecsemővédelem) finanszírozására vonatkozó szabályok 1998-ban nem változtak. A finanszírozási tevékenység alábbi sajátosságait érdemes kiemelni.A fejkvóta szerint finanszírozott iskola-egészségügyi ellátás díjazásának alapösszege március 1-től emelkedett 24,5 forintról 30 forintra. A két hónap emelés nélküli díjazásból származó 8 millió forint maradvány átcsoportosításra került a forráshiányos kasszákra.
A költségvetési törvény szerkezeti változásként 273 millió forinttal növelte meg védőnői szolgálatok 1998. évi előirányzatát az anya-, gyermek- és csecsemővédelmi kassza terhére. Az átcsoportosítás indoka volt, hogy több védőnői körzet finanszírozása a védőnői szolgálatokat működtető önkormányzatok egy részének helytelen gyakorlata miatt még 1997-ben is az anya-, gyermek- és csecsemővédelmi kassza terhére történt. A felmérés alapján 1998. április 1-től végrehajtott átcsoportosítás 1998. évi pénzügyi kihatása csupán 90 millió forint volt. Ebből adódóan az anya-, gyermek- és csecsemő védelem kasszájában hiány keletkezett, ezért az évközi átcsoportosítás e két kasszát is érintette.
A fogorvosi ellátás társadalombiztosítási finanszírozása 1998. évben - az előirányzattal megegyező - 8368 millió forinttal, az előző évi kiutalásoknál 14,5 %-kal magasabb összeggel történt. Az alapellátás finanszírozására közel 7000 millió forint, a szakellátásra mintegy 1000 millió forint, az emelt szintű szakellátásra pedig 335 millió forint került kifizetésre. Az éves fogászati kassza összegéből 59,5 százalék a fix díj, 38,1 százalék a teljesítménydíj, 2,4 százalék a számítógépes díj volt.
Az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről rendelkező, többször módosított 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 16/A. § (8) bekezdés a/ pontja alapján a fogászati szakellátás 20. § (8) bekezdés a/ pontja szerint megállapított díjat 1997. évben hárommal, 1998. évben kettővel kellett szorozni, a fogászati röntgen kivételével.
- A szakellátás fix díja 1998. január hónapban még a 3-as szorzó alkalmazásával került kiutalásra, a különbözet február hónapban módosításra került.
- A fogászati alapellátás továbbra is a szolgálathoz tartozó lakosok számától függően a korcsoportonkénti szorzóval korrigált pontszám alapján számított 24 forint/hó/pont fix alapdíjban részesült.
- A fogászati ügyeleti ellátás díjazása a működés helye szerinti település lakosság számától függő mértékű fix összeggel történt.
A finanszírozási rendszer a biztosítottak ellátásában nem eredményezett javulást, annak ellenére, hogy a finanszírozás összege emelkedett. A szolgáltatások jelentős része térítésköteles, melynek mértékét a szolgáltatók határozhatták meg, ahol az egyes szolgáltatások díja nagy eltérést mutat.
Feladatfinanszírozott járóbeteg szakellátás (gyermekgyógyászat, nőgyógyászat, nemibeteg gondozás, tüdőgondozás, ideggyógyászati gondozás, onkológiai gondozás, alkohológiai és drogellátás) 6057 millió forintos előirányzatát a felhasználás csekély mértékben haladta meg. A túllépés nagy része a tüdőgondozás feladat esetében jelentkezett a belépő többletkapacitások miatt.
A betegszállításra szolgáló előirányzat nagysága közel 2878 millió forint volt, a felhasználás ugyanekkora összeget tett ki. (A mentést ideértve a sürgős és az őrzött betegszállítást is 1998-ban már nem tartalmazza az előirányzat, mivel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében a kérdéses ellátások finanszírozója 1998. január 1-től a központi költségvetés.
1998-ban az OEP 33 betegszállító szervezettel állt finanszírozási szerződésben, ideértve az Országos Mentőszolgálatot is. A betegszállítási tevékenységet végző szolgáltatók teljesítményének validitási vizsgálata, a szakterület által kidolgozott, a teljesítmény-elszámolás folyamatába épített ellenőrzés útján rendszeres és folyamatos.
Egyéb speciális feladatokra (büntetés-végrehajtási intézmények fekvőbeteg ellátása, transzplantációs koordinátorok díjazása stb.) 736 millió forintot irányzott elő a költségvetés, a teljesítés 645 millió forint volt.
Teljesítményfinanszírozott járóbeteg szakellátás
A teljesítményfinanszírozott járóbeteg szakrendelések és szakambulanciák által nyújtott ellátásokra együttesen 41 961 millió forint állt rendelkezésre, a teljesítés ugyanekkora volt. A kérdéses kiadásokhoz kapcsolódó finanszírozási szabályok évközi változásai az alábbiak voltak:- A fix díj a és bérkiadások szintentartásának érdekében 1998. március 1-től módosításra került. A fix díj az előző évihez viszonyítva 45,7 százalékkal nőtt.
- 1998. július 1-től TAJ alapú jelentési kötelezettség lépett érvénybe, mely a finanszírozás alapját képezte. Az adatszolgáltatás után járó térítési díj 1998-ban 87,3 millió forinttal került elszámolásra.
1998-ban a teljesítmény elszámolások korrekciójaként 325,6 millió pontszámnak megfelelő 236 millió forint került visszavonásra. Az ellenőrzés keretében az intézmények és a MEP-ek által felvett jegyzőkönyvek alapján 20,4 millió pontszámnak megfelelő 26 millió forint, jogalap nélkül felvett összegnek az előírás szerinti kétszerese került visszavonásra, mintegy ráirányítva a figyelmet a pontos jelentések készítésére, illetve az adatszolgáltatás jelentőségére.
CT, MRI diagnosztika
A kérdéses vizsgálatok finanszírozására valamivel több mint 6216 millió forint állt rendelkezésre, amely 200 millió forint fejlesztésre fordítható pénzösszeget is tartalmazott. A teljesítés megegyezett az előirányzattal.CT és MRI diagnosztikai esetszámok alakulása
| 1994. év | 1995. év | 1996. év | 1997. év | 1998. év | |
| CT esetszámok | 347.537 | 392.270 | 406.379 | 397.547 | 467.347 |
| MRI esetszámok | 15.625 | 44.251 | 152.058 | 263.032 | 399.426 |
| Összes esetszám | 363.162 | 436.521 | 558.437 | 660.579 | 866.773 |
Művese-kezelés
A művese-kezelések 1998. évi előirányzata közel 7182 millió forint volt, melynek teljesítése kasszaátcsoportosítást követően 7482 millió forintra növekedett. 1998. márciustól az elszámolásnál addig alkalmazott eseti átalánydíjak helyébe a havi előirányzat és az országos teljesítmények arányában változó teljesítményarányos díjazás lépett. Ezen a módon havonta határozza meg az OEP a dialízis alapdíját, melyet a 9/1993. (IV. 2.) NM rendeletben dializáló eljárásonként rögzített súlyozási szorzókkal korrigálható. A finanszírozási rend változását és a kassza felülről zárttá tételét indokolta, hogy az átalányösszeggel történő finanszírozás az előző években jelentős túllépést eredményezett. Az 1998. évben a dialízis szolgáltatók országosan összesen 430 212 kezelést jelentettek le.Művese-kezelések alakulása
| Kezeléstípus | 1997. évben végzett kezelések | 1998. évben végzett kezelések | 1998. év az előző évhez viszonyítva |
| Haemodialízis | 316.596 | 330.719 | 104,4 % |
| Haemoperfúzió | 291 | 261 | 89,6 % |
| Haemofiltráció | 2.372 | 571 | 24,0 % |
| Haemodiafiltráció | 67.044 | 95.729 | 142,7 % |
| High flux | - | 2.932 | - |
| Kezelések összesen: | 386.303 | 430.212 | 111,3 % |
Otthoni szakápolás
A költségvetési törvény a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolás finanszírozására 1160 millió forint összeget irányzott elő. Az OEP a rendelkezésre álló keretet a jogszabályi előírásnak megfelelően bocsátotta a MEP-ek rendelkezésére. A tényleges kifizetés csak 989 millió forint volt. Ennek oka, hogy 1998-ban - a szolgáltatói jelenlét hiánya miatt csak az ország lakosságszámának 74 százaléka juthatott az új szolgáltatási formához, és a működő szolgáltatók - az ellátási forma új volta miatt - nem tudták teljesíteni a szerződésben lekötött vizitszámaikat.Fekvőbeteg szakellátás
A költségvetési törvény aktív és krónikus fekvőbeteg ellátásra 177 873 millió forintot irányzott elő, a tényleges kifizetés 178 903 millió forint.Fekvőbeteg ellátás finanszírozásának alakulása (millió forint)
| Aktív ellátás | Krónikus ellátás | Összesen | |
| 1997. év | 138 027 | 15 932 | 153 959 |
| 1998. év | 160.694 | 18.209 | 178.903 |
| 1998. év az előző év százalékában | 116,4 % | 114,3 % | 116,2 % |
a) az országos alapdíj kiegyenlítődésének időszaka (1998. január l. - június 30.)
b) az országosan egységes, előzetesen deklarált díj alkalmazásának időszaka (1998. július 1. - december 31.)
Ágyszám alakulás (db)
| Aktív | Krónikus | Összesen | |
| 1997. év | 66913 | 17282 | 84195 |
| 1998. év | 66567 | 17526 | 84093 |
| 1998. év az előző év százalékában | 99,5 % | 101,4 % | 99,9 % |
A kasszák szerinti növekmény megfelel - éves szinten - az ágazati bérmegállapodásban foglaltaknak, bár az alapvetően teljesítményelvű finanszírozás miatt - a változó teljesítmény-arányok függvényében az intézmények eltérő mértékben részesültek az emelésből.
Az 1997-ben bevezetett kiegyenlítő képlet 1998. március 31-ével betöltötte funkcióját, az 1997. évi átlagokhoz igazított fix-díjak mellett, 1998. április 1-tôl mért teljesítmények díjazására megvalósult az országosan egységes, előre deklarált értékű HBCS, ill. forint/ápolási nap finanszírozás. A mintegy 2975 millió forint progresszivitási díjban részesülők körét az Egészségügyi Minisztérium határozta meg, és hagyta jóvá, alapvetően a más intézményektől átvett esetek, illetve az ellátási területen kívülről felvett betegek súlyszámainak figyelembevételével.
Az 1997-ben már regisztrált, többször kifogásolt teljesítmény növekedési tendencia - az aktív ellátásban - 1998-ban is tovább folytatódott. Az országos case-mix index tovább emelkedett, ami az előre deklarált értéken történő finanszírozást (kasszazártság megszűnése) igen gyorsan veszélybe sodorta. A rendelkezésre álló (a költségvetési előirányzatban meghatározott) 2,3 milliárd forintos kiegyenlítő keret hamar (gyakorlatilag 3 hónap alatt) elfogyott. Az utolsó negyedév finanszírozhatóságának érdekében más kasszák terhére az aktív kasszába 1,3 milliárd forint átcsoportosítása vált szükségessé. Hasonló helyzet a krónikus ellátásban nem volt, a 100 százalék feletti ápolási napoknak az elszámolásban történő figyelmen kívül hagyása biztosította az előirányzaton belül való gazdálkodást.
Több intézkedés együttes hatására (TAJ-szám hibák visszautasítása, szigorított ellenőrzések, stb.) sikerült év végére az aktív kasszán némi "megtakarítást" elérni, így a december 20-i utalást követően az aktív ellátásban 632 millió forint, a krónikus ellátásban 404 millió forint kerülhetett felosztásra az intézmények között az éves teljesítményeik arányában, a 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján.
A rekonstrukció miatti kiesés díjazásában változás nem történt (szabályozása, mértéke változatlan).
1998. július 1-tôl a Kormány 500 millió forintos pótlólagos keretet engedélyezett az ügyeleti díjak növelésére, ez ügyeleti helyenként átlagosan 34,1 ezer forint/hó többlet kifizetést tett lehetővé.
Az 1998. évi költségvetés a fekvőbeteg szakellátás keretein belül a speciális finanszírozású feladatokra 6033 millió forint összeget irányzott elő, a tényleges kifizetés 5800 millió forint volt.
Az 1998-ban az OEP által finanszírozott nagy értékű műtéti eljárások közül a vesetranszplantáció az ismert donor hiánya miatt jelentősen csökkent.
Nagyértékű műtéti eljárások esetszámainak alakulása
| Megnevezés | 1997. évi esetszám | 1998. évi esetszám | 1998. év az előző évhez viszonyítva |
| Terápiás aferezis | 1.038 | 2.186 | 210,5 % |
| Vesetranszplantáció | 295 | 245 | 83,0 % |
| Csontvelő-transzplantáció | 68 | 78 | 114,7 % |
Működési költség előlegkeret
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény felhatalmazása alapján az egészségügyi szolgáltatók részére egyszeri kamatmentes finanszírozási előleg volt nyújtható, ha a szolgáltatások igénybevehetőségét veszélyeztető kritikus gazdálkodási helyzetbe kerültek. Az előleg iránti igény kezdeményezésének feltételeit a 13/1998. (I. 30.) Korm. rendelet határozta meg.A költségvetési törvény e célra 1000 millió forintot irányzott elő, melynek terhére mindössze 65 millió forint került kifizetésre. A vártnál kevesebb igény a szigorú feltétekkel is magyarázható, így például nem kaphattak finanszírozási előleget azok az egészségügyi intézmények, amelyek 1996-ban konszolidációs hitelben részesültek. Az előirányzat fennmaradó része a fedezethiányos kasszákon került felhasználásra.
Orvos-specifikus vények kiadása
E célra 332 millió forintot irányzott elő a költségvetés, a felhasználás ettől elmaradva 222 millió forint a vényrendelések vártnál kisebb nagysága miatt. A tényleges felhasználáson belül 26 millió forintot az 1997-ről áthúzódó vérellátási kiadások tettek ki.Végkielégítés
A végkielégítésre előirányzott 100 millió forint a tényleges kiadásokkal túlléphető volt. A kiemelt előirányzat kizárólag a tartós megtakarítást eredményező kapacitás leépítéssel vagy belső struktúra átalakítással együtt járó létszámleépítéssel kapcsolatos kiadások fedezetére szolgált. A végkielégítéssel és felmentéssel összefüggő többletkiadások megtérítését a szolgáltatók a közalkalmazotti jogviszony felmondására, a törvény szerinti járandóság kifizetésére vonatkozó dokumentumoknak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárakhoz történő benyújtásával igényelhették. A megyei pénztárak az ellenőrzött dokumentumok alapján intézkedtek a megtérítésről. Ezen a jogcímen 1998. évben az előirányzatot meghaladóan, összesen 391 millió forint kifizetés történt, az érintett létszám 638 fő, ebből 23 fő volt az orvos.A 14-15. §-hoz
Ezek a paragrafusok a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vagyonának, valamint az Alapokkal szemben fennálló tartozások vagyonátadással történő rendezése keretében átvett vagyonelemek 1998. évi alakulását mutatják be.A 16. §-hoz
A Fővárosi és Pest megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezéséül szolgáló Budapest, Fiumei úti épület felújítására többletforrás hiányában nem került sor. A vagyonhasznosítás és értékesítés bevételi előirányzat az előirányzott mérték alatt teljesült, ezért a megengedett vagyonbevételi előirányzat csökkentésére félévkor nem kerülhetett sor.A 17. §-hoz
Az APEH és az OEP együttműködésében történő 1998. évi behajtási tevékenységhez olyan törvényi szabályozás kapcsolódott, amelynek alapján az APEH-et (a behajtási tevékenységgel összefüggő anyagi ösztönzésre és a hatékonyabb működéshez szükséges feltételek megteremtésére szolgáló összegként) a behajtott bevétel 1 %-a illette meg. A ténylegesen behajtott bevétel után az APEH-et illető 1 % nem került teljes egészében átutalásra 1998-ban az APEH részére. A szóban forgó összeg 1999. évi átutalására ad felhatalmazást a zárszámadási törvény ezen §-a.A 18. §-hoz
A módosult támogatási rendszer csak a II. félévben érezteti támogatás csökkentő hatását, a rendeletmódosítás előtt erős lakossági felvásárlás volt tapasztalható. A lakossági gyógyszerellátás folyamatosságának biztosítása érdekében szükséges a kiadási előirányzatot a várható szintjére emelni a zárt kassza megőrzése mellett. Amennyiben az év második felében súlyos katasztrófa vagy járvány nem sújtja az országot, a módosított előirányzat elegendő az igények kielégítésére.A 19. §-hoz
A jogcímenkénti felhasználás bekorlátozásának megszüntetése biztosítja az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi átállás miatt szükséges informatikai beruházásainak a forrását.A 20. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény (a továbbiakban: TbKtv) 9. §-ában rendelkezik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vagyonának elidegenítéséről. Az időközben szükségessé váló főhatóságok elhelyezése miatt szükséges a Budapest, VII., Wesselényi út 20-22. szám alatti székháznak a kivonása az elidegenítésre rendelt vagyoni körből.A 21. §-hoz
A járulékigazgatási feladatok 1999. január 1-i APEH integrációjával egyidőben nem került sor az érintett dolgozók ösztönzési rendszerének a megoldására. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1992. évi LXXXIV. törvényből a járulékbeszedés- és ellenőrzési feladatok ösztönző jutalomra vonatkozó rendelkezései hatályon kívül helyezése megtörtént, azért, hogy az ösztönzés szabályai az APEH dolgozóival megegyező módon kerüljenek szabályozásra. Mivel sem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a költségvetése, sem a központi költségvetés nem tartalmazza nevesítetten a járulékigazgatás dolgozóinak az ösztönzési előirányzatát, szakmailag javasolható az APEH-nél alkalmazott személyi ösztönzési rendszer kiterjesztése a járulékbeszedési feladatokra is, melynek forrása a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap járulékbevétele.A 22. §-hoz
Az egészségügyi szolgáltatók érdekképviseleti szervei igényelték, hogy a finanszírozási előleg levonására az intézmények haladékot kapjanak, a levonás kisebb részletekben történjék, alkalmanként kevésbé terhelve az intézményeket.A 23. §-hoz
A javaslat szerinti szövegpontosítás a feladat végrehajthatóságát biztosítja.A 24. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1993. évi szétválasztásakor az Alapok hitelmegosztása nem elég megalapozottan történt. Ebből eredően a Nyugdíjbiztosítási Alap 2 478 millió forinttal kevesebb, az Egészségbiztosítási Alap 2 478 millió forinttal több tartalékot mutat ki évek óta. Az Alapok felügyeleti szervei a Kincstári körbe kerülés előtt a problémát nem oldották meg, amelyet jelenleg számviteli úton megoldani nem lehet. Ezért a javaslat arról rendelkezik, hogy 1999. december 31-ig a két Alap tartaléka terhére számolja el az Egészségbiztosítási Alap számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára történő átutalással a téves hitelmegosztás összegét.A 25. §-hoz
A Kincstár ügyvitelében az év utolsó hetében és a következő év első hetében rendkívüli intézkedések megtételére kerül sor a 2000. évváltás előkészítése kapcsán. Ez a pénzforgalom megszokott bonyolítási rendjében lényeges változásokat okoz, az úgynevezett "bank szünnapok" következtében a január 5-éig esedékes kifizetések fedezetének rendelkezésre állásáról a személyi juttatások, valamint néhány ellátás esetében. Ezért szükséges a javasolt intézkedés, miszerint a következő év január 5-ig esedékes kifizetések fedezetét 1999. december 20-át követően a Kincstár külön erre a célra megnyitott számlájáról megelőlegezi a következő évi előirányzatok terhére, és az Alapok a 2000. év első banki napján megtérítik azt a Kincstárnak.A 26. §-hoz
A paragrafus a hatálybaléptetés időpontjáról rendelkezik.
Lábjegyzet
* A behajtási tevékenységből származó 15 494 millió forint bevétel nélkül.
