A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló T/171. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 1998. évi LXXXII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A részvénytársaság működése során a közgyűlésen a részvényest megillető tagsági jog a részvényhez kapcsolódó szavazati jog mértéke szerint gyakorolható.
A részvénytársaságnak az 1988. évi VI. tv. alapján elkészített alapszabálya/alapító okirata a - Ptk., mint mögöttes jogszabály 200. § (1) bekezdésében meghatározott - szerződéses szabadság elvének érvényesülésével rendelkezhetett az egyes részvényekhez fűződő szavazati jog megállapításáról. A részvények összességéből álló közgyűlés az ilyen ...

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló T/171. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
A részvénytársaság működése során a közgyűlésen a részvényest megillető tagsági jog a részvényhez kapcsolódó szavazati jog mértéke szerint gyakorolható.
A részvénytársaságnak az 1988. évi VI. tv. alapján elkészített alapszabálya/alapító okirata a - Ptk., mint mögöttes jogszabály 200. § (1) bekezdésében meghatározott - szerződéses szabadság elvének érvényesülésével rendelkezhetett az egyes részvényekhez fűződő szavazati jog megállapításáról. A részvények összességéből álló közgyűlés az ilyen tartalmú alapszabályokat jóváhagyta, az ebben lefektetett többletjogosultságot valamennyi részvényes elfogadta és a későbbiekben jelentkező részvényesek is ezen alapszabály ismeretében vásároltak részvényeket.
Az ilyen rendelkezést tartalmazó alapszabályok tehát hosszú távra határozták meg az adott részvény értékét, piaci árát.
Az 1997. évi CXLIV. tv. - pl.: az elsőbbségi részvényhez kapcsolódó jogosítványok definiálásával - maga is lehetővé teszi, hogy a részvényesek az alapszabályban/alapító okiratban névértéktől eltérő részvények kibocsátásáról állapodjanak meg.
Erre tekintettel indokolatlan, hogy az új Gt. hivatkozott rendelkezéseivel a részvényesek konszenzuson alapuló, korábban megszerzett többletjogosultságait korlátozva, a jogszabály erejénél fogva beavatkozzon egy már kialakult értékrendbe és a részvényesek gazdasági érdekein alapuló megállapodás lényeges elemét megváltoztassa, mert ez a szerződéses szabadság elvébe ütközik.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.