Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat indokolása

    Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat indokolása

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2006. évi CXXXI. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A Javaslat a 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett, valamint a 2007-re már meghirdetett személyi jövedelemadó szabályok változásaihoz kapcsolódó - a végrehajtást segítő - kiegészítő, pontosító módosításokat tartalmaz, biztosítva az adózók számára előnyösebb rendelkezések visszamenőleges alkalmazhatóságának lehetőségét is.
    A Javaslat új meghatározást tartalmaz a falusi vendégfogadó tevékenységre. E tevékenység továbbra is magában foglalja a falusi szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslat indokolása
    (2006. évi CXXXI. törvény)
    INDOKOLÁS
    ELSŐ RÉSZ
    I. Fejezet
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A Javaslat a 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett, valamint a 2007-re már meghirdetett személyi jövedelemadó szabályok változásaihoz kapcsolódó - a végrehajtást segítő - kiegészítő, pontosító módosításokat tartalmaz, biztosítva az adózók számára előnyösebb rendelkezések visszamenőleges alkalmazhatóságának lehetőségét is.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    az 1. § -hoz
    A Javaslat új meghatározást tartalmaz a falusi vendégfogadó tevékenységre. E tevékenység továbbra is magában foglalja a falusi szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas településen a falusi lakóház (legfeljebb 10 ágyra kiterjedő) szállásadás-szolgáltatás keretében történő hasznosítását, és az e szolgáltatás keretében nyújtott egyéb vendéglátást (pl. étkeztetést, szabadidőprogramok nyújtását) . 2007-től azonban falusi vendégfogadásnak minősül az az alkalomszerűen, nem egyéni vállalkozóként folytatott tevékenység is, amelynek keretében nem történik szállás-szolgáltatás nyújtása, ámde amely magában foglalja a látogatók megvendégelését (az ún. vendégasztal-szolgáltatást) , a falusi gazdaság tevékenységének bemutatását, saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítését stb. A falusi vendégfogadásból származó bevételre és ezen belül külön az alkalmi falusi szolgáltató tevékenységből származó bevételre az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.12. alpontja szerinti adómentességi szabály alkalmazható (lásd az 1. számú melléklethez fűzött magyarázatot) .
    a 2. § -hoz
    Az állami adóhatósághoz havi rendszerességgel - elektronikus úton - teljesítendő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség 2007-től a bevallásra kötelezettek jelentős számánál többletterheket (többletkiadást) okoz. E többletkiadások abból adódhatnak, hogy az egyéni vállalkozó a kötelezettség teljesítése érdekében számítástechnikai eszközt szerez be, internet-szolgáltatást vesz igénybe, illetve, ha nem maga tesz adóbevallást, könyvelő(társaság) szolgáltatását veszi igénybe. A havi elektronikus bevallással kapcsolatos többletkiadások egyszeri ellentételezésére a Javaslat új adókedvezményt vezet be, mely a 2007. évre megállapított adót csökkenti. A kedvezmény jogosultjai azok a regisztrációra kötelezett egyéni vállalkozók, akiknek az egyéni vállalkozásból származó adóévi bevételük nem haladja meg a 4 millió forintot, továbbá az állandó képviselettel megbízott egyéni vállalkozók (állandó képviselők) , akiknek az egyéni vállalkozásból származó adóévi bevételük nem haladja meg a 25 millió forintot. A regisztrációra kötelezett egyéni vállalkozó az állandó képviselőtől 2007-ben igénybevett, költségként elszámolt szolgáltatási díj 15 százalékával csökkentheti vállalkozói személyi jövedelemadóját. Ha az egyéni vállalkozó nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását, az általa a 2006. és 2007. adóévben beszerzett számítástechnikai eszközre elszámolt értékcsökkenési leírás és igénybe vett internet-szolgáltatás 2007. évben elszámolt költsége együttes összegének 10 százalékával csökkentheti a vállalkozói személyi jövedelemadót. Ez utóbbi kedvezmény megilleti az állandó képviselőként eljáró egyéni vállalkozót is (amennyiben adóévi vállalkozói bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot) . A Javaslat azt is rögzíti, hogy e kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
    A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóalapjának megállapítására vonatkozó szabály 2007. január 1-jétől - hasonlóan a társasági adó alanyaihoz - új előírással (az ún. elvárt jövedelemmel) egészült ki. A kihirdetett rendelkezések a személyi jövedelemadónál terhesebbek, ezért a Javaslat olyan módosítást tartalmaz, amely biztosítja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény elvárt jövedelemre vonatkozó szabályai azonos alapelvekre támaszkodva ugyanazon kötelezettséget eredményezzenek mindkét adózói körben. Ennek megfelelően a Javaslatban az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelmének (mely a vállalkozói osztalékalap megállapításának kiindulópontja) olyan meghatározása szerepel, amely az elvárt adó alapjától függetlenül, csak a ténylegesen megállapított vállalkozói adóalapot tartalmazza.
    a 3. § -hoz
    A 2. § -ban javasolt új kedvezménnyel 2007-ben nem kizárólag a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozók, hanem az átalányadózó egyéni vállalkozók is élhetnek. A Javaslat ezért - az átalányadózás sajátosságait figyelembe véve - az átalányadózás szabályai közé is beilleszti a kedvezményt.
    a 4. § -hoz
    Az Szja tv. 2006. augusztus 31-éig hatályos szabályozása alapján a már működő szövetkezetek tagjai (akik többségükben idős, nyugdíjas korúak) által a szövetkezetük részére nyújtott tagi kölcsön kamatára, illetve a jegyzett szövetkezeti célrészjegy kamatára az Szja törvény kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kellett alkalmazni (és a kamat után 0 százalékos volt az adómérték) . A kamatra vonatkozó szabályozás módosulásával és a 20 százalékos adómérték bevezetésével 2006. szeptember 1-jétől csak az a - kamat címén megszerzett - bevétel minősül kamatjövedelemnek, melyet az Szja törvény a 65. § (1) bekezdésében felsorol, amelyek között a szövetkezet tagja által nyújtott kölcsön kamata nem szerepel. Annak érdekében, hogy 2006. szeptember 1-je után is kamatjövedelemnek minősüljön (vagyis ne egyéb jövedelemként váljék adókötelessé) , a Javaslat a tagi kölcsön és szövetkezeti célrészjegy kamatával egészíti ki a kamatjövedelemnek minősülő jövedelmek körét. A rendelkezésben foglalt előírást visszamenőlegesen, a 2006. szeptember 1. és az új rendelkezés hatályba lépése közötti időszakban megszerzett jövedelemre is alkalmazni lehet.
    az 5. § -hoz
    A § az Szja törvény módosuló 1. számú mellékletének megnevezését tartalmazza.
    II. Fejezet
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A törvény módosítása által az ún. elvárt adónál lehetővé válik a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve előírásainak történő megfelelés. A havi elektronikus bevallással kapcsolatos többletkiadások ellentételezéseként adókedvezményben részesülhetnek azok a vállalkozások, amelyeknek az éves árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot és azok a könyvelők, amelyeknél az árbevétel nem több 25 millió forintnál. Megtörténik az Európai Unió Bizottsága által a 2007-2013 évekre meghirdetett támogatás-politikának megfelelő előírásokat tartalmazó fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok hatálybaléptetése 2007. január 1-jével.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 6-7. § -hoz
    A Javaslat az elvárt jövedelem megállapításához kapcsolódóan két rendelkezést tartalmaz:
    a) meghatározza az összes bevétel fogalmát, mivel jelenleg - konkrét törvényi megfogalmazás hiányában - eltérő álláspontok vannak azt illetően, mit kell összes bevételnek tekinteni, és
    b) tekintettel arra, hogy a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve előírásainak az elvárt jövedelem meghatározása nem felel meg maradéktalanul (hiszen átalakulás esetén a jogelőd tagjánál, eszközátruházás esetén az átruházónál, illetve részesedéscsere esetén a megszerzett társaság tagjánál olyan bevétel jelenik meg, amely e jogügylet hiányában nem merülne fel) , a Javaslat lehetővé teszi az összes bevétel módosítását. A jogelőd tagjánál, az átruházónál és a megszerzett társaság tagjánál a Javaslat megengedi a bevétel csökkentését, az átvevőnél és a részesedés kikerülésekor a tagnál pedig előírja a bevétel növelését.
    a 8-9. § -hoz
    A hatályos előírások szerint eszközátruházás esetén a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti és számított nyilvántartási értékének különbözete adókötelezettséget vonhat maga után, mivel ilyenkor a könyv szerinti értékkel növelni, a számított nyilvántartási értékkel csökkenteni kell az adózás előtti eredményt. E rendelkezések akadályozzák a kedvezményezett eszközátruházás megvalósítását, ezért a Javaslat lehetővé teszi, hogy ezektől az adózás előtti eredményt módosító tételektől kedvezményezett eszközátruházás esetén el lehessen tekinteni.
    a 10. § -hoz
    A Javaslat a mikrovállalkozások, illetve a részükre szolgáltatást nyújtók számára a 2007-től kötelezően alkalmazandó elektronikus bevallás kezdeti költségeinek mérséklését szolgáló adókedvezménnyel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
    A Javaslat szerint a mikrovállalkozásnak minősülő adózó, ha elektronikus adóbevallásra (regisztrációra) kötelezett - amelyet az állandó képviselője szolgáltat részére megbízása alapján - és az adóévi árbevétele (éves szintre számítva) nem haladta meg a 4 millió forintot, akkor 2007-ben az igénybevett számviteli és könyvviteli szolgáltatás díjának 15 százalékát adókedvezményként érvényesítheti. A szolgáltatást nyújtó (mikrovállalkozásnak minősülő) és az adóévben (éves szintre számítva) legfeljebb 25 millió forint árbevételt kimutató állandó képviselő, valamint az az adózó, amely regisztrációra kötelezett, legfeljebb 4 millió forint árbevételt mutat ki (éves szintre számítva) és állandó képviselő szolgáltatásának igénybe vétele nélkül maga teljesíti az elektronikus bevallást és adatszolgáltatást, a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépekre, berendezésekre elszámolt értékcsökkenés és az igénybe vett internet szolgáltatás költsége együttes összegének 10 százalékát adókedvezményként érvényesítheti a 2007. adóévben.
    Ez az adókedvezmény azonban - mivel ezt nem minden adózó jogosult érvényesíteni - a közösségi állami támogatási szabályok alapján csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
    a 11. § -hoz
    Az Európai Unió új költségvetési időszakára tekintettel, továbbá figyelemmel a bővítésre és a Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos tapasztalataira is, az Európai Unió Bizottsága új regionális iránymutatást adott ki, amelynek 2007-től a hazai támogatási politikának is meg kell felelnie. Az iránymutatás meghatározza - többek között - a beruházásokhoz adható támogatások elveit, azokat a tevékenységeket, amelyek érdekében történő beruházás nem támogatható, a támogatás alapjául szolgáló elismert költségeket, a támogatás mértékét, a támogatás-halmozódás számításának szabályát és az információnyújtás, illetve az ehhez szükséges nyilvántartás tartalmát. A fejlesztési adókedvezmény olyan támogatás, amelyet az új iránymutatásnak megfelelően kell 2007-től kialakítani. Ez megtörtént az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvényben, amelyet az Országgyűlés 2006. július 10-én fogadott el azzal, hogy hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik. Erre azért volt szükség, mert a szabályok többsége csak az Európai Unió Bizottságának jóváhagyását követően léphet hatályba.
    A társasági adótörvény fejlesztési adókedvezményt módosító rendelkezései attól az időponttól alkalmazhatóak, amikor azt az Európai Bizottság jóváhagyja, vagy amikor ún. csoportmentességi rendeletet jelentet meg a nemzeti regionális támogatásokról. Az elfogadott törvényt és a kapcsolódó, a fejlesztési adókedvezményről szóló új kormányrendeletet (amelynek a kihirdetése szintén megtörtént október 16-án) a Pénzügyminisztérium megküldte a Bizottságnak. Időközben azonban (2006. november 1-jén) a Bizottság kihirdette a regionális csoportmentességi rendeletet, amely a kihirdetést követő 20. napon lép hatályba. Ennek alapján a tavaszi ülésszakon elfogadott módosítások 2007. január 1-jével hatályba léptethetőek. Ennek technikai megoldása úgy történik - tekintettel arra is, hogy a 2006-ban hatályos előírásokat hatályon kívül kell helyezni - , hogy a tavaszi ülésszakon elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza a Javaslat a társasági adótörvény új 22/B. § -át.
    a 12. § -hoz
    A Javaslat jogharmonizációs záradékra vonatkozó rendelkezést tartalmaz a fejlesztési adókedvezményt érintő rendelkezésekhez kapcsolódóan.
    III. Fejezet
    Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A 2007-től kötelezően alkalmazandó elektronikus bevallás kezdeti költségeinek mérséklését szolgálja az eva alapját csökkentő kedvezmény. Ezen kívül a Javaslat technikai pontosításokat tartalmaz.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 13. § -hoz
    A 2007-től kötelező elektronikus bevallás és adatszolgáltatás bevezetésével összefüggésben az eva-alanyok esetében is indokolt 2007-ben adókedvezményt biztosítani. Ha az eva-alany igénybe veszi a könyvelő szolgáltatását, akkor a számviteli és könyvviteli szolgáltatás igénybevételéért fizetett díj 60 százalékával, ha nem veszi igénybe a könyvelő szolgáltatását, akkor a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai berendezései (ha az eva-alany bevételi nyilvántartást vezet, akkor áfával együtt számított) értékének 20 százalékával, továbbá az általa igénybevett internet-szolgáltatás díjának 40 százalékával csökkentheti az eva alapját. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adóalany kedvezmény nélkül számított eva-alapja a 4 millió forintot - könyvviteli szolgáltatást nyújtó esetében a 25 millió forintot - ne haladja meg.
    a 14. § -hoz
    A Javaslat összhangba hozza az Eva törvény rendelkezéseit a megváltozott járulékszabályokkal, ezzel az Eva törvény is tartalmazza, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak is kell a 10 százalék az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
    IV. Fejezet
    Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A módosítás biztosítja, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését munkaviszonyban választó adózó is legalább havonta a minimálbérnek megfelelő összeg után az általános szabályok szerint fizesse meg a közterheket.
    A módosítás tartalmazza a társadalombiztosítási járulékok megoszlásának változásával, valamint magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallás-, beszedés állami adóhatósághoz kerülésével összefüggő szabályokat is.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 15. § -hoz
    A rendelkezés biztosítja, hogy az ekhot munkaviszonyban választó magánszemély után is legalább a hónap első napján érvényes minimálbér alapján az általános szabályok szerint történjék a közterhek megfizetése.
    a 16. § -hoz
    A Javaslat 2007. január 1-jétől a munkáltatói társadalombiztosítási járulék belső megoszlásának változásával összefüggésben módosítja a kifizető által fizetendő ekho alap utáni egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék százalékos arányát: a 11 %-os egészségbiztosítási járulék 9 %-ra csökken, ezzel egyidejűleg a jelenleg 9 %-os nyugdíjbiztosítási járulék 11 %-ra emelkedik
    a 17. § -hoz
    A Javaslat rögzíti, hogy az adóhatóság a magánszemélyt terhelő 11 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegét személyi jövedelemadóként tartja nyilván, a magánszemélyt terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből pedig 73 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván és 27 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utal át. Ha a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja, az adóhatóság 26 százalékot a magánszemély magánnyugdíjpénztárának, 1 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utal át. A kifizetőt terhelő, megfizetett ekhoból 55 % a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 45 százalék pedig az Egészségbiztosítási Alapnak kerül átutalásra.
    V. Fejezet
    Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A törvény módosítását a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve előírásainak történő megfelelés indokolja. Ezen kívül egyszerűsítést jelent az adózók számára az adóbevallás és megfizetés határidejének a társasági adóra előírt időponttal történő összhangba hozása.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 18. § -hoz
    A törvény kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett eszközátruházás esetén a vonatkozó tanácsi irányelvnek (434/90/EGK) történő megfelelést biztosító előírást nem tartalmaz. Ebből adódóan átalakuláskor a megszűnő társaság nem adózik a felértékelés után, viszont a jogutód az átértékelt eszköz után számol el költséget. Ez kétszeres kedvezmény. Az átalakuló társaság esetében az a probléma, hogy - külön rendelkezés hiányában - az átalakuláskor kell a tagnak a megszűnő társaság részesedésére jutó saját tőke növekmény után adózni, amely ugyancsak ellentétes az irányelvvel. Eszközátruházásnál is adózik az átruházó, mivel bevételt számol el, és az új érték alapján számol el költséget az átvevő, de ez - mivel az adókötelezettség az átruházónál keletkezik - nem felel meg az irányelvnek. A Javaslat biztosítja a megfelelést.
    Annak érdekében, hogy a társas vállalkozások érdekeltsége a kutatási és fejlesztési tevékenység folytatásában, bővítésében, valamint a befektetésekben megmaradjon, a Javaslat a különadó alapjának megállapítására a következőt tartalmazza:
    a) A különadó alapja csökkenthető a kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, amely azonban nem tartalmazhatja a más belföldi illetőségű társas vállalkozástól és a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől közvetlenül vagy közvetve igénybevetett kutatás-fejlesztési szolgáltatást, továbbá nem tartalmazhatja a kutatási és kísérleti fejlesztéshez igényelt, kapott támogatást.
    b) A különadó alapja csökkenthető a bejelentett részesedés értékesítésekor elszámolt árfolyamnyereséggel, feltéve, hogy a társas vállalkozás a részesedést, az értékesítést megelőzően legalább két évig birtokában tartotta, ugyanakkor növeli a különadó alapját a bejelentett részesedésre elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség és a részesedés kivezetésekor - kivéve az átalakulás miatt történő kivezetést - a bevételt meghaladóan elszámolt ráfordítás.
    a 19. § -hoz
    A Javaslat a törvénynek a különadó várható összegének befizetésére vonatkozó előírását - a társasági adóval azonosan - 2007-től kiegészíti azzal a rendelkezéssel, amely szerint a várható adó megállapításakor az Európai Uniótól és a költségvetéstől igényelt, de a kiegészítés esedékességének napját megelőző 5. napig pénzben meg nem kapott támogatást nem kell számításba venni.
    Ezen kívül a javaslat a különadónál a társasági adóbevallással, megfizetéssel egyidejű - naptári évvel azonos adóév esetében május 31-ei - határidőt ír elő. A jelenlegi előírás szerint ugyanis a különadót, az adóévet követő 150. napig kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ez naptári évvel azonos üzleti év esetében május 30-át jelent, amely zavaró abból a szempontból, hogy a társasági adóbevallást viszont május 31-éig kell benyújtani.
    a 20. § -hoz
    A Javaslat a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett részesedéscsere és a kedvezményezett eszközátruházás fogalmát határozza meg.
    a 21. § -hoz
    A Javaslat kiegészíti a törvényt a közösségi irányelvekre történő hivatkozással, amelyeknek a 18. § -ban szereplő rendelkezésekkel a törvény megfelel.
    VI. Fejezet
    A házipénztár adóról szóló 2006. évi LX. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A Javaslat szerint nem képezné az adó alapját az úgynevezett "úton lévő" pénzként nyilvántartott pénzkészlet, valamint a vállalkozás vagyonát nem képező pénzkészlet. Nem vonatkozna az adókötelezettség a helyi adóról szóló törvény szerint közszolgáltató szervezetnek minősülő szervezetekre (ilyen például a Magyar Posta Részvénytársaság, a Diákhitel Központ Részvénytársaság, továbbá a helyi- és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek) , tekintettel arra, hogy a hitelintézethez hasonlóan pénzügyi szolgáltatást nyújtanak, vagy az adó többlettámogatást vonna maga után. Ezen kívül egyszerűsítést jelent az adózók számára az adóbevallás és megfizetés határidejének a társasági adóra előírt időponttal történő összhangba hozása.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 22. § -hoz
    A Javaslat a társasági adóra vonatkozó előírásokkal összhangban írja elő a házipénztár adó bevallásának, megfizetésének időpontját, ami naptári évvel azonos adóév esetében május 31-ét jelent. A jelenlegi előírás szerint ugyanis a házipénztár adót az adóévet követő 150. napig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Ez naptári évvel azonos üzleti év esetében május 30-át jelent, amely zavaró abból a szempontból, hogy a társasági adóbevallást viszont május 31-éig kell benyújtani.
    a 23-24. § -hoz
    A Javaslatnak a fogalmakat érintő módosítása a következőkre irányul:
    a) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások mellett nem minősülnek adóalanynak a közszolgáltató szervezetek.
    b) A törvény ad ugyan fogalmat az elszámolt összes bevételre, de mivel a beszámolóban kimutatott összes bevételre utal, így más lesz annak összege, ha az adózó a beszámolót összköltség vagy forgalmi költség eljárással készíti. Az összköltség eljárás ugyanis tartalmazza az aktivált saját teljesítmények értékét, míg a forgalmi költség eljárás nem. A Javaslat szerint az aktivált teljesítményérték nem része az összes bevételnek.
    c) Az átlagos napi készpénz záróegyenleg számításánál nem kell figyelembe venni az ún. "úton lévő pénzt" (a házipénztárban lévő pénzkészlet csökkenthető a pénzszállítónak átadott pénzeszközzel) , továbbá azt a pénzeszközt, amely nem része a társas vállalkozás tulajdonában (kezelésében) lévő vagyonnak.
    MÁSODIK RÉSZ
    AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSEKET ÉS A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    VII. Fejezet
    Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    Az általános forgalmi adó vonatkozásában a Javaslat kezeli a Bolgár Köztársaság és Románia 2007. január 1-jétől az Európai Unióhoz történő csatlakozásából fakadó áfa feladatokat, továbbá a szállítói követelések faktorálással egybekötött engedményezésének, valamint a lakásszövetkezetek szövetkezeti tulajdonban lévő - közös használatú - helyiségeinek használatát biztosító tevékenységének adójogi megítéléséből eredő problémákat. Ennek megfelelően az engedményezés tekintetében a Javaslat rendezi a jelenleg fennálló adóköteles és adómentes bevétel miatti megosztási kötelezettséget, a lakásszövetkezetek vonatkozásában pedig a jelenlegi adóköteles hasznosítást tárgyi adómentessé teszi. A Javaslat továbbá - a vonatkozó uniós előírásoknak történő megfelelés érdekében - szűkíti a számla kötelező adattartalmát.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 25. § -hoz
    Az áfa-törvény hatályos szabályai szerint az engedményezés tárgyi adómentes tevékenység. Ez azon adóalany esetében, aki kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, és az ebből származó követelését átruházta - engedményezte - egy faktorcégre, azzal járt, hogy a tárgyi adómentes engedményezési tevékenysége miatt beszerzéseinek áfa tartalmát köteles volt megosztani, vagyis a faktorálással egybekötött engedményezéséhez és az adóköteles tevékenységéhez egyaránt kapcsolódó költségek (tipikusan ilyen pl. a rezsiköltség) áfa tartalmának egy részét nem helyezhette levonásba.
    A megosztási kötelezettség kiküszöbölése érdekében a Javaslat az áfa tárgyi hatályán kívülinek minősíti a faktorálással egybekötött engedményezést. A Javaslat értelmében ebben az esetben az engedményezés nem tekinthető önálló szolgáltatásnyújtásnak, hiszen a teljesített ügyletből eredő követelés engedményezésével a teljesítésre kötelezett adóalany pusztán az általa teljesített eredeti ügylet ellenértékét kapja meg, tényleges szolgáltatásnyújtást csak a követelés vásárlója (a faktorcég) nyújt.
    a 26. § -hoz
    Az Európai Unióban megszületett döntés értelmében a Bolgár Köztársaság és Románia 2007. január 1-jétől csatlakozik az Európai Unióhoz. Mivel a két ország csatlakozása következtében bővül a Közösség területe, a Javaslat újradefiniálja a Közösség területét (a tagállamok közötti kereskedelemben ugyanis a pénzügyi határok hiányában más szabályok az irányadóak, mint a harmadik országokkal kapcsolatban) .
    a 27. § -hoz
    A lakásszövetkezeti tulajdonviszonyok megváltozása következtében a közös használatú ingatlanrészek - a korábbiaktól eltérően - már a lakásszövetkezetek tulajdonában állnak (szövetkezeti tulajdon) . A szövetkezeti tulajdonhasználatot a lakásszövetkezet biztosítja a lakók számára, ami a hatályos áfa szabályozás szerint adóköteles tevékenységnek minősül, mivel az áfa megítélés szempontjából alkalmazott Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolás alapján nem bérbeadásnak, hanem lakóingatlan-kezelésnek minősül. Tekintettel azonban arra, hogy a lakásszövetkezetek e tevékenysége, tartalmát tekintve, inkább a bérbeadással azonos jegyeket mutat fel, célszerű és indokolt a bérbeadással egyenlő áfa elbírálásban részesíteni. Ennek megfelelően a Javaslat - az áfa-törvény 2. számú melléklete vonatkozó 9. és 10. pontjának módosításával - a lakásszövetkezeti tulajdonhasználat biztosítását tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősíti.
    A faktorálással egybekötött engedményezés áfa-törvény tárgyi hatályán kívüli ügyletnek történő minősítését a Javaslat értelmében az áfa-törvény 2. számú mellékletének 11. pontja is leköveti.
    a 28. § -hoz
    A "Közösség területe" áfa-törvényben rögzített fogalmának a Bulgária és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása miatt szükségessé vált módosítása egyúttal indokolja az áfa-törvény 9. számú mellékletének pontosítását is, amelyet a Javaslat 3. számú melléklete tartalmaz.
    VIII. Fejezet
    A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.) tekintetében a Javaslat egyes gyakorlati problémákat rendez.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 29. § -hoz
    A Javaslat értelmében a személyszállítási szolgáltatók a jövőben fogyasztói árkiegészítést igényelhetnek a gyermekotthonok által vásárolt kedvezményes jegyek és bérletek után is.
    a 30. § -hoz
    Az ingyenes utazások után igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés éves és havi összegét a Javaslat értelmében a közlekedésért felelős miniszter állapítja meg.
    a 31. § -hoz
    Az ingyenes utazások után igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés kiutalásos rendszere megszűnik. A Javaslat értelmében a fogyasztói árkiegészítés igénylése ez esetben is - az egyéb kedvezményes utazásokhoz hasonlóan - önadózás útján történik majd: a belföldön nyújtott ingyenes utazások után járó, a közlekedésért felelős miniszter által megállapított fogyasztói árkiegészítés összegét az adózó maga lesz köteles bevallani, igényelni, illetve visszafizetni.
    IX. Fejezet
    A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 32. § -hoz
    A Rega-tv. Melléklete II. részében foglalt adóavultatási táblázat módosítása eredményeként a hatályos avultatási skála időtartama lerövidül, egyben meredekebbé és degresszívebbé válik. A skála időtartama 20 év, az első év végén 20%-os, a 20 évnél idősebb gépjárművek esetén 90%-os értékcsökkenést tartalmaz. A köztes időszakban az Eurotax katalógus által alkalmazott 10%-os láncindexnek megfelelően az értékcsökkenés alakulása degresszív. A piaci sajátosságoknak megfelelően az első éven belüli értékcsökkenés is degressziót mutat. A Javaslat a közösségi joggal összhangban lévő szabályozás kialakítását célozza.
    HARMADIK RÉSZ
    X. Fejezet
    A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A jövedéki adót érintő módosítások elsődlegesen a koherens szabályozás érvényre juttatása miatti kisebb korrekciókat tartalmaznak. Emellett a Javaslat hatályba lépteti az E85 üzemanyagra már korábban elfogadott rendelkezéseket, mivel azokat az Európai Bizottság időközben jóváhagyta. Érdemi módosítást (kiegészítést) jelent viszont a Románia és Bulgária csatlakozása miatti új helyzetet kezelő, az illegális cigaretta-behozatal elleni fellépés lehetőségét biztosító törvényi rendelkezések beiktatása.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 33. § -hoz
    A Javaslat az alkoholtermékek körét kiegészítő, a 2006. évi LXI. törvényben elfogadott, 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett módosításhoz kapcsolódóan - a jogalkalmazás során felmerült jogbizonytalanság miatt - egyértelművé teszi, hogy nem tekintendő belföldi előállításnak, azaz kizárólag adóraktárban végezhető tevékenységnek, ha az adókötelezettség alá nem eső új alkoholtermékek előállításáról van szó (pl. gyógyszer, alkoholos csokoládé, parfüm, stb.) .
    a 34. § -hoz
    A hatályos törvény az alkoholtermékek EU-n belüli adó-felfüggesztéses szállítása esetén nyújtandó szállítási jövedéki biztosítékot egy-egy szállítmánynál 600 millió Ft-ban maximálja. Ezzel szemben arra az esetre, ha bioetanolt nem adó-felfüggesztéssel (nem TKO-val) szállítanak másik tagállamba, hanem EKO-val /ilyen konstrukcióban lehetséges pl. a szlovák szabályozás miatt az oda irányuló kiszállítás/, a szállítmány teljes adótartalmára kell biztosítékot nyújtani, ami viszont adott esetben lényegesen meghaladhatja a 600 millió Ft-ot. Az egységes szabályozás megteremtése érdekében a Javaslat erre az esetre is maximálja a nyújtandó jövedéki biztosítékot.
    a 35-36. § -hoz
    A Javaslat az adóraktári, illetve a keretengedély kiadásához előírt feltétel, a jövedéki ügyintéző alkalmazására vonatkozó rendelkezés módosítását tartalmazza. A jövedéki ügyintézői szakképesítésről szóló rendelet időközben történt módosítása ugyanis megszüntette a pénzügyőri végzettség, szakmai gyakorlat egyenértékűségét elismerő szabályt. Ezért - annak érdekében, hogy a jelenlegi szabályozás változatlan tartalommal érvényben maradhasson - a Javaslat szerint a jövedéki adótörvényben kerül rögzítésre, hogy a jövedéki ügyintéző mellett a külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy alkalmazása is elfogadható az engedélyek kiadásához.
    a 37-38. § -hoz
    A természetes személyek által harmadik országból történő cigaretta-behozatal ellenőrizhetősége, illetve a visszaélések hatékonyabb felderítése céljából a Javaslat szerint az adómentesen behozható mennyiségi limiten (200 szál) felül behozott cigarettákat a vámhatóság az adó megfizetését igazoló jellel (hatósági jel) látja el. Egyúttal rendelkezik arról is, hogy ilyen esetben nem követelmény az adójegy felhelyezése, s akkor sem az, ha az adómentes kereten belül hoznak be cigarettát.
    a 39. § -hoz
    A Javaslat megteremti a törvényi alapjait a lefoglalt termékek, eszközök előzetes, az elkobzás jogerőre emelkedését megelőző értékesítésének, megsemmisítésének, illetve bizonyos célra való átadásának. A Javaslat rendelkezik továbbá a visszaadni rendelt termék esetében - vagyis, ha a vámhatóság vagy bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jövedéki jogsértés - a megtérítésről.
    a 40. § -hoz
    Románia és Bulgária csatlakozási szerződése lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy az ezen országokból érkező természetes személyek cigaretta-behozatalánál eltérjenek az Unión belül egyébként alkalmazandó 800 szálas adómentes mennyiségi limittől, és fenntartsák a harmadik országokból behozott termékek esetében alkalmazott alacsonyabb mennyiségi korlátokat (200 szál, illetve 17 év alatt 0 szál) . Erre a cigaretta EU-s minimum adószintjének teljesítésére Romániának és Bulgáriának adott derogációs időszak lejártáig, azaz a 2009. december 31-éig terjedő időszakban van a tagállamoknak lehetősége. Magyarország élni kíván a korlátozás lehetőségével. A Javaslat ennek törvényi szabályait rögzíti.
    a 41. § -hoz
    A Javaslat az adóraktári, illetve a keretengedély feltételeként előírt jövedéki ügyintéző alkalmazására vonatkozó rendelkezés módosításával összefüggésben a pénzügyminisztert hatalmazza fel arra, hogy meghatározza, milyen szakmai képzettséggel és milyen gyakorlati idővel rendelkező személy alkalmazása fogadható el az engedélyfeltétel teljesítéseként.
    NEGYEDIK RÉSZ
    XI. Fejezet
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A helyi adókról szóló törvény módosítása nyomatékosítja, hogy a tartózkodás utáni idegenforgalmi adó alól mentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki egészsége helyreállítása érdekében gyógyintézetben fekvőbeteg ellátásra szorul.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 42.§ -hoz
    A Javaslat szerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) módosítása nyomatékosítja, hogy a tartózkodás utáni idegenforgalmi adó alól mentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki egészsége helyreállítása érdekében gyógyintézetben fekvőbeteg ellátásra szorul.
    XII. Fejezet
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A Javaslat kedvezőbb illetékmértéket állapít meg azokra az ingyenes eszközátadással történő vagyonszerzésekre, ahol az ügyletben részt vevő gazdasági társaságok egyike a másik 100%-os tulajdonában áll, vagy a gazdasági társaságok egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 43.§ -hoz
    A gazdasági életben gyakori, hogy az egy tulajdonosi érdekkörbe tartozó gazdasági társaságok a jegyzett tőke emelése helyett ingyenes eszközátadással csoportosítják át eszközeiket. A gazdasági társaságok közötti ingyenes eszközátadás a jelenlegi szabályozás értelmében ugyanakkor ajándékozásnak minősül, ezért az ilyen úton megszerzett vagyontárgyak után ajándékozási illetéket kell fizetni, melynek mértéke az - Itv. 12. § -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt táblázat III. csoportjára vonatkozó kulcsok alkalmazásával - megközelítheti a 40 %-ot.
    A Javaslat lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, mikor az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevő gazdasági társaságok egyike a másik 100 %-os tulajdonában áll, vagy a gazdasági társaságok egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak - tekintettel a tulajdonosi kör azonosságára - a közeli hozzátartozók közötti ajándékozáshoz kapcsolódó, a fentebb hivatkozott táblázat I. csoportjába tartozó - kedvezőbb - illetékmértékek kerüljenek alkalmazásra. Ennek eredményeként az illeték mértéke az ajándékozott vagyon nagyságától függően legfeljebb 21 % lehet.
    ÖTÖDIK RÉSZ
    XIII. fejezet
    az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításának fő célja a jogalkalmazás megkönnyítése és az egységes jogértelmezés elősegítése. E célok megvalósítása érdekében bővül az adóhatóság előtti képviseletre jogosultak köre, pontosulnak az import adójogi megbízottra vonatkozó rendelkezések, illetőleg a Javaslat az elszámolási, nyilvántartási szabályokat kiegészíti a tagdíjbefizetések állami adóhatósághoz kerülése miatt.
    A járulék-nyilvántartás "naprakész" adatainak biztosítása érdekében a Javaslat a kifizetőket, munkáltatókat terhelő havi bevallás/adatszolgáltatás adattartalmát kiegészíti a havi bevallás benyújtására egyébként kötelezett adózó által foglalkoztatott alkalmi munkavállalók adataival.
    A fentieken túlmenően a kettős adóztatás elkerülése, a jogkövető magatartás, illetőleg a jogbiztonság erősítése érdekében a Javaslat bevezeti a szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárást.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 44. § -hoz
    Az Art. jelenleg hatályos képviseleti szabályai nem teszik lehetővé, hogy egy gazdasági társaságnak nem minősülő, de számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult egyéb szervezet alkalmazottja, vagy tagja ezen bekezdés szerinti képviseletet láthasson el az adóhatóság előtt. A jogalkotó célja ezen bekezdés vonatkozásában semmiképpen sem lehetett az, hogy egy nem gazdasági társasági formában működő jogalanyt - működjön az bármilyen, akár szövetkezeti formában is - kizárjon az adóhatóság előtti képviselet gyakorlásából. Az ilyen megkülönböztetés tétel a jogalkotó céljával ellentétes és diszkriminatív, ezért a képviseletre vonatkozó szabályok pontosulnak.
    a 45. § -hoz
    Az eddigi szabályozás szerint a biztosítottak bejelentését a foglalkoztató a Tbj. 44. § rendelkezése alapján az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervhez teljesíti. Az egycsatornás adatszolgáltatási rendszer kialakítása szükségessé teszi, hogy a jövőben a biztosítottak bejelentését - elektronikus úton vagy papíralapú adathordozón - a foglalkoztató (munkáltató, kifizető) az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz teljesítse. Az állami adóhatóság a beérkezett elektronikus adatszolgáltatást haladéktalanul továbbítja az egészségbiztosítási, illetőleg a munkaügyi szervhez. A papíron teljesített bejelentésről az adóhatóság elektronikus dokumentumot készít, és azt továbbítja az arra jogosult szervek részére. A változtatás szigorítja a bejelentésre nyitva álló határidőt, illetőleg kiegészíti az átadandó adatok körét a foglalkoztató adatainak pontos megjelölésével.
    a 46-47. § -hoz
    Az Art. 2006. szeptember 1. napjától hatályos 22. § (2) bekezdés h) pontja alapján az import adójogi megbízott e minőségét az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni, ugyanakkor az Áfa-tv. 66/K. § (1) bekezdése szerint import adójogi megbízottként a megbízás elfogadásának évét megelőzően legalább két éve belföldön nyilvántartásba vett adóalany járhat el. Az anyagi és eljárásjogi rendelkezések összhangja érdekében a Javaslat az Art. 22. § (2) bekezdés h) pontjának hatályon kívül helyezésével párhuzamosan a 20/B. § kiegészítésével az import adójogi megbízott részére előírja, hogy e tevékenységének megkezdését megelőzően e minőségéről az állami adóhatósághoz bejelentést tegyen. A Javaslat az Art. 22. § (7) bekezdésében a 22. § (2) bekezdés h) pontjára utaló szövegrész helyett az import adójogi megbízott bejelentésére utalást tartalmazza azzal, hogy a közösségi adószám megállapítására szolgáló önálló jogcím változatlan marad (ha az import adójogi megbízott e minősége bejelentésekor közösségi adószámmal még nem rendelkezik, akkor részére az állami adóhatóság e minőségére tekintettel közösségi adószámot állapít meg) .
    a 48. § -hoz
    A munkáltatói adómegállapítás megszüntetésével 2007-től a magánszemélyek önadózás vagy adóhatósági adómegállapítás útján tehetnek eleget jövedelemadó bevallási kötelezettségüknek. Ez csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit, ugyanakkor a magánszemélyek számára megnehezíti a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesítését. Az adóhatósági adómegállapítás során az adóhatóság állapítja meg az adót a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások (bevallások) , illetőleg az ezekben nem szereplő magánszemély által közölt adatok alapján. Erre tekintettel az Art. az adóhatósági adómegállapítás iránti igénynek az adóhatósághoz történő bejelentésén túl, azzal egyidejűleg teljesítendő nyilatkozat tételi kötelezettséget is előír a magánszemély részére.
    Tekintettel arra, hogy munkáltatói adómegállapítást, mint a magánszemély tehermentesítését célzó jogintézményt az adóhatósági adómegállapítás hivatott kiváltani, indokolttá vált az ezzel összefüggő adózói kötelezettségek teljesítését megkönnyíteni. A módosítás ezért lehetővé teszi, hogy a munkavállaló - amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nincs kizárva az adóhatósági adómegállapítás lehetőségéből - választása szerint ne közvetlenül az adóhatósághoz tegye meg az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilatkozatát, hanem a munkáltatójához. A nyilatkozat elsősorban a magánszemély adatait tartalmazza, továbbá az általa érvényesítendő adókedvezmények megjelölését. A munkáltató a hozzá megtett nyilatkozatot alaki szempontból felülvizsgálja. Ez értelemszerűen legfeljebb a saját nyilvántartásában szereplő adatok és a magánszemély által a nyilatkozatban feltüntetett adatok egyezőségének vizsgálatát, esetleges elírások kijavítását jelentheti, hiszen a munkáltató egyebekben a magánszemélyek által közölt adatok valódiságáért nem felel.
    A munkáltató a nyilatkozatot az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon március 12-éig továbbítja az adóhatósághoz. Annak érdekében, hogy a munkáltatók valóban segítsék a magánszemélyeket az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges kötelezettségük teljesítése során, a módosítás a munkáltató terhére megállapítható szankcionálási lehetőséget is beépít a törvénybe. E szerint ha a nyilatkozat nyilvánvalóan a munkáltató érdekkörében felmerült okból hibás, hiányos vagy késedelmes, a munkáltató az általános tételű bírsággal sújtható.
    a 49. § -hoz
    Az Art. 31. § (2) bekezdésének 5. pontja kiegészül a biztosított magánszemély nyugdíjas státuszára vonatkozó adattal annak érdekében, hogy a későbbi nyugdíj növelés megállapítása szempontjából elkülöníthető legyen a többi biztosítottól.
    Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók adatait az állami adóhatóságnál vezetett járulék-nyilvántartás általános rendszerébe jelenleg csak a tárgyévet követő első negyedév végén beérkező elektronikus adatszolgáltatás alapján lehet beilleszteni, és ezt követően szolgáltathat adatot az adóhatóság az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveinek. A járulék-nyilvántartás "naprakész" adatainak biztosítása szükségessé teszi az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, elektronikus úton teljesítendő adó- és járulékbevallás benyújtására egyébként is kötelezett munkáltató esetében, a munkáltató által foglalkoztatott alkalmi munkavállalók adataira vonatkozó, bevallásban teljesített havonkénti adatszolgáltatás előírását. Ennek kapcsán indokolttá válik az Art. 52. § (7) bekezdésének kiegészítése a munkáltató által teljesített adatszolgáltatással beérkező adatok célhoz kötött továbbítása érdekében.
    Az adminisztrációs terhek csökkentése okán szükségtelen arra a hónapra (azokra a hónapokra) ún. nullás, tehát adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettséget nem eredményező bevallást benyújtani, ha tényleges adó- és járulékalapot képező kifizetésre, juttatásra nem kerül sor. Kivételt azok az esetek képeznek, amikor a törvény erejénél fogva tényleges járulékalap hiányában is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Annál az egyéni vállalkozónál, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettséget ugyan a tényleges tagi jövedelem után kell megállapítani, a tételes egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése azonban a társas vállalkozást terheli, ezért ebben az esetben a társas vállalkozás nem mentesíthető a bevallás beadása alól. Hasonló a helyzet a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozónál, illetőleg társas vállalkozónál is, mivel a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatása sem az egyéni vállalkozót, sem a társas vállalkozást nem mentesíti a tételes egészségügyi hozzájárulás bevallási és fizetési kötelezettség alól, ebből következően az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás elektronikus úton történő benyújtása alól nem mentesíthetőek.
    A nyugdíj és a nyugdíjast megillető baleseti járadék 2007. január 1-jétől akkor adómentes, ha a magánszemélynek nincs más jövedelme. Amennyiben a magánszemélynek más jövedelme is van, a nyugdíj és a baleseti járadék adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ebből adódóan, ha valaki a nyugdíj mellett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelmet szerez, úgy a nyugdíj (baleseti járadék) összegét az éves összevont adóalapba be kell számítani, s a nyugdíjra (baleseti járadékra) jutó adó csökkenti a számított adót. Felesleges és indokolatlan lenne, ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a több mint 3 millió nyugdíjasra vonatkozóan havonként bevallásra lenne kötelezett.
    az 50. § -hoz
    A magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetéseket, az ezzel összefüggő késedelmi- és az önellenőrzési pótlékot 2007. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 50. § (7) bekezdése szerint az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magán-nyugdíjpénztáranként megnyitott számlákra kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy e befizetések a pénztárakat, illetőleg a pénztártagokat illetik meg, az állami adóhatóság feladata az ellenőrzés és végrehajtás, indokolt e nyilvántartásra az általános folyószámla-szabályoktól némileg eltérő szabályokat megállapítani, illetőleg e kötelezettségeket, befizetéseket elkülönítetten kezelni. Minthogy főszabály szerint a befizetéseket az adóhatóság adónemenként tartja nyilván, a tagdíjat ennek alapján az adóhatóság természetesen külön számlán tartja majd nyilván. E mellett azonban indokolt a tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi és önellenőrzési pótlék külön nyilvántartásáról is gondoskodni, tekintettel arra hogy ezek szintén a magán-nyugdíjpénztári tag számláján jóváírandó befizetések, amelyek így az adóhatósághoz egyébként fizetendő önellenőrzési és késedelmi pótléktól megkülönböztetendők. Erre tekintettel a Javaslat kiegészíti az Art. általános elszámolási szabályait a magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi és önellenőrzési pótlék elkülönített kezelése érdekében szükséges külön számlákra utalással, továbbá, miután e befizetések jogosultja nem a központi költségvetés vagy valamelyik állami pénzalap, kizárja a túlfizetések más adókötelezettségekre történő átvezetésének lehetőségét biztosító rendelkezések alkalmazását is.
    az 51. § -hoz
    A naprakész járulék-nyilvántartási adatok biztosítása szükségessé teszi az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, elektronikus úton teljesítendő adó- és járulékbevallás benyújtására egyébként is kötelezett munkáltató esetében, a munkáltató által foglalkoztatott alkalmi munkavállalók adataira vonatkozó, bevallásban teljesített havonkénti adatszolgáltatás előírását, illetőleg a munkáltató által teljesített adatszolgáltatással beérkező adatok továbbítását évente a nyugdíjbiztosítási, illetőleg havonként az egészségbiztosítási igazgatási szervek, illetőleg a magán-nyugdíjpénztárak részére.
    A Tbj. 26. § (7) bekezdése értelmében a vendéglátó üzlet felszolgálója nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, melyet a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában vall be. Ilyen esetre szükséges a törvényben előírni az állami adóhatóság adatszolgáltatási kötelezettségét az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felé, melynek időpontja értelemszerűen a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallások feldolgozását követő legkorábbi időpont lehet.
    A Tbj. 50. § (4) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az Art. 31. § -ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be. Ebből következően az állami adóhatóság a mezőgazdasági őstermelők magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal kapcsolatos adatairól nem havonként, hanem negyedévenkénti gyakorisággal szolgáltathat adatokat a magán-nyugdíjpénztárak számára.
    az 52. § -hoz
    Kevésbé bonyolultabb ügyek esetében szokásos piaci ár vagy módszer megállapítására eddig is terjesztettek elő kérelmet feltételes adómegállapításra irányuló kérelem keretében. 2007. január 1-jétől hatályba lépnek a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást szabályozó rendelkezések, ezért szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet kizárólag ezen szabályok szerint lehet előterjeszteni.
    az 53. § -hoz
    A Javaslat a feltételes adómegállapításhoz hasonló jogintézményt honosít meg az adóeljárásban, mégpedig a szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárást. Ennek alapján az Art. új címmel és két új szakasszal egészül ki, amely az új jogintézményre vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.
    A szokásos piaci ár az az ár, amely ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. A kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti szerződésükben az ennek megfelelő ellenértéket kell alkalmazniuk, ellenkező esetben a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel a kapcsolt vállalkozások a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény előírásainak megfelelően módosítani kötelesek az adózás előtti eredményüket.
    A vállalatcsoporton belül a szokásos piaci ártól eltérően alkalmazott elszámolás jelentősen befolyásolhatja a társaság adóztatható jövedelmét. Az előzetes ármegállapítás tárgya azoknak a transzferáraknak az előzetes értékelése, amelyek olyan ügyletekhez kötődnek, ahol egy vállalkozás árukat és szellemi javakat szállít, illetve szolgáltatást végez egy társult vállalkozása részére. Az ármegállapítás eredményeként azt kell feltárni, hogy a jövőbeni ügyletben a társaság által leírt tényállás alapján a transzferár, illetőleg a megállapítására alkalmazott módszer megfelel-e a valódiság klauzulának, vagy alkalmazásának egyik célja az adókötelezettség megkerülése (bújtatott osztalékfizetés, veszteség-átcsoportosítás) . A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat nem feltétlenül az adófizetés kikerülése motiválja, hanem a különböző kockázatokat elkerülő gazdasági, befektetési meggondolások, valamint a technológiai eljárások növekvő integrációja.
    A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók szokásos piaci árának meghatározását érintő, az adózó és az adóhatóság között kialakuló jövőbeni jogviták elkerülése érdekében lehetőséget teremt a Javaslat a kérelemre történő, kötőerővel rendelkező szokásos piaci ármegállapításra. Ennek alapján az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok közötti jövőbeni jogügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár) . Az eljárás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében az adózó előzetes egyeztetést folytathat az adóhatósággal, így a kérelem benyújtása előtt megállapodhatnak az eljárás vitelének fontosabb részleteiről.
    A határozat kötőereje változatlan tényállás esetén érvényesül. A határozat érvényessége alatt bekövetkezett változásokat és ehhez kapcsolódóan a kötőerő megszűntét kívánja orvosolni a határozat módosításának intézménye. Az adóhatóság az eljárásban résztvevő felek kérelmére, velük egyetértésben határozatban módosítja korábbi határozatát a megváltozott feltételrendszernek megfelelően.
    A feltételes adómegállapításhoz képest eltérés, hogy az adóhatóság valódiság-vizsgálatot folytathat le. A tényszempontú vizsgálat az adóhatóság feladata, amely történhet a benyújtott iratok alapján is, ha azok az ármegállapításhoz elegendőek.
    az 54. § -hoz
    Az Art. lehetővé teszi, hogy az adóhatóság megkeresésére a nem belföldi illetőségű, illetőleg az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett személy) adófizetési kötelezettségének, adók módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt a pénzügyminiszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese tegye meg. A közbeszerzési eljárás nyertesét csak végrehajtható okirattal lehet megkeresni, de ez feltételezi a jogerős határozatot, a jogerős határozat pedig a kézbesítést. Így az adóhatóságok a Ket. szabályai szerint közvetlenül kellene, hogy kézbesítsenek külföldre, ezért a Javaslat pontosítja a rendelkezést, hogy a kézbesítés a korábbi gyakorlatnak megfelelően történjen.
    az 55. § -hoz
    Az Art. annak megakadályozása érdekében, hogy az adózók visszaigényelhessenek egy túlfizetést mutató adónemről, amikor egyébként adótartozásuk áll fenn, évek óta szabályozza a visszatartási jog intézményét. E szerint, az adózónak a visszaigényléskor nyilatkoznia kell, hogy van-e esedékessé váló adótartozása. Az adóhatóság a kiutalást megelőzően ezt ellenőrzi, és amennyiben van az adózónak más tartozása, arra, azon összeg erejéig a kiutalni kért összeg visszatartásáról rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíj- (tagdíj-kiegészítés) , ehhez kapcsolódó késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék tartozás esetén sem lenne célszerű a más adónemről igényelt túlfizetés kiutalását teljesíteni, ugyanakkor a tagdíj szűkebb értelemben nem minősíthető adótartozásnak, a Javaslat az egységes jogalkalmazás érdekében kiterjeszti az állami adóhatóság visszatartási jogát a tagdíj- (tagdíj-kiegészítés) , ehhez kapcsolódó késedelmi pótlék tartozásra is.
    az 56. § -hoz
    Az Art. a késedelmes teljesítés esetére késedelmi pótlék-fizetési kötelezettséget ír elő, amit a nettó pótlékszámítás elvének figyelembe vételével kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelemi pótlékot azonban a magán-nyugdíjpénztári tag számláján kell jóváírni a tagdíj késedelmes befektetéséből adódó kiesés csökkentésére. Ebből következően a tagdíj után felszámítandó késedelmi pótlék alapjának meghatározásakor a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható, mert ha a tagdíjfizetést nem- vagy késedelmesen teljesítő adózónak más adónemen túlfizetése mutatkozik, a magán-nyugdíjpénztári tag elesik az őt törvény alapján megillető késedelmi pótlék összegétől. Erre tekintettel a Javaslat a magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések vonatkozásában kizárja a nettó pótlékszámítás alkalmazását.
    az 57. § -hoz
    A kifizetőket és munkáltatókat terhelő, elektronikus úton teljesítendő havi bevallási kötelezettség bevezetésével, illetőleg ezzel együtt a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkozásában az elektronikus út általánossá tételével az elektronikus út igénybevételének módját és technikai feltételeit meghatározó rendeleti szintű szabályozást új alapokra kellett helyezni. A Javaslat ezért pontosítja az új, a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének szabályairól szóló 13/2006. (IV. 28.) PM-IHM-MeHVM együttes rendelet alapjául szolgáló törvényi felhatalmazást.
    az 58. § -hoz
    A Javaslat pontosítja azon alanyi kör meghatározását, amelyek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, illetőleg az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján az Art. szabályaitól eltérő módon teljesítik a munkáltatót, a kifizetőt érintő, az elszámolt összeget terhelő adóval, adóelőleg levonásával, befizetésével, illetőleg bevallásával összefüggő kötelezettségeiket.
    az 59. § -hoz
    2007. január 1-jétől a szokásos piaci ármegállapítás jogintézményének bevezetésével egyidejűleg a Javaslat bővíti a jövőbeni ügylet fogalmát, tekintettel arra, hogy ezt a fogalmat már nem csak a feltételes adómegállapítás során kell alkalmazni, továbbá ugyancsak a szokásos piaci ármegállapítás jogintézményéhez kapcsolódóan - az említett időponttól - a fogalmak közé bekerül a "kritikus feltételek" meghatározása, mely feltételek az ármegállapítás érvényessége szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak.
    a 60. § -hoz
    A Javaslat a szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos eljárás rendjére vonatkozó rendeleti szabályozásra ad felhatalmazást.
    HATODIK RÉSZ
    XIV. Fejezet
    A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosítása szükséges egyrészről azért, mert az Szjtv.-ben nem jelenik meg az, hogy a szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásokra a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt (a továbbiakban: Konc. tv.) az Szjtv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Másrészről pedig módosításra szorul az Szjtv.-nek a bukmékeri rendszerű fogadásra és a lóversenyfogadásra vonatkozó néhány rendelkezése annak érdekében, hogy a Konc. tv. 10/A. § -a alapján megtörténhessen a hazai lóversenyzés helyzetének rendezése. Végül szükségessé teszi az Szjtv. módosítását a Szerencsejáték Felügyelet 2007. január 1-jével Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalba (állami adóhatóság) történő olvadása is.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 61. § -hoz
    Az Szjtv. 6. § -ának módosítása régi hiányosságot pótol, amikor rendezi a Konc. tv. és az Szjtv. viszonyát.
    a 62. § -hoz
    Az Szjtv. 7. § -ának módosításával az Szjtv. - a 2006. évi LXI. törvény által 2006. július 17-ei hatállyal hatályon kívül helyezett - 7. § -a (1) bekezdésének szövege kerül vissza az Szjtv.-be 2007. január 1-jétől. Az érintett rendelkezés az állami adóhatóság szerencsejátékkal kapcsolatos hatáskörét és tevékenységének célját határozza meg, mely garanciális okokból szükséges.
    a 63. § -hoz
    A Szerencsejáték Felügyelet állami adóhatóságba történő olvadása miatt az egyes hatósági eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket módosítani kell. 2007. január 1-jétől a szerencsejátékok felügyeletével összefüggésben kiszabott bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadók, továbbá elektronikus ügyintézésnek csak akkor van helye, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi.
    a 64. § -hoz
    2007. január 1-jétől a Szerencsejáték Felügyelet az állami adóhatóság szervezetébe olvad, így az Szjtv. 8. § -át úgy indokolt módosítani, hogy a korlátozó rendelkezés ne az állami adóhatóság valamennyi alkalmazottját érintse, hanem az állami adóhatóságnak csak azokat az alkalmazottait, akiknek a feladatköre a szerencsejátékok felügyeletéhez kapcsolódik.
    a 65. § -hoz
    Az Szjtv. 28/A. § -a (5) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy az 5 éves szakmai tapasztalatra vonatkozó követelménynek a pályázó, míg az 1.000 millió forint alap-(törzs) tőkére irányuló feltételnek a koncessziós társaság kell megfeleljen. Ezzel a módosítással válik lehetővé az, hogy a hazai lóversenyzés helyzetének rendezése a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. (a továbbiakban: MLSZ Kft.) - az MLSZ Kft. magánkézbe adását elősegítendő - bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére történő feljogosításával történjen meg.
    a 66. § -hoz
    Az Szjtv. 29. § -a (1) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy - a 32/2005. (X. 21.) PM rendeletben foglalt elkülönített nyilvántartás vezetése mellett - egy társaság a lóversenyfogadáson túlmenően további szerencsejátékokat is szervezhessen. A módosítás az Szjtv. 28/A. § -ának (5) bekezdését és a Konc. tv. 10/A. § -át kiegészítve teszi lehetővé, hogy a hazai lóversenyzés helyzetének rendezése az MLSZ Kft. privatizációjával és - az eddig alanyi jogon végzett - lóversenyfogadás és bukmékeri rendszerű fogadás koncesszióba adásával valósuljon meg.
    a 67. § -hoz
    Az Szjtv.-ben egyértelmű meghatározásra kerül a lóversenyfogadás fogalma.
    HETEDIK RÉSZ
    A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    XV. Fejezet
    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A javaslat szerinti módosítások az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény által megállapított, a társadalombiztosítási járulékokat érintő egyes rendelkezések pontosítását célozzák.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 68. § -hoz
    A Javaslat értelmében pontosításra kerül a mezőgazdasági őstermelői tevékenység alapján biztosítottá váló személyek köre és a kivételek meghatározása.
    a 69. § -hoz
    Ha a mezőgazdasági őstermelő nem érvényesítteti az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlapot, úgy az Szja tv. értelmében nem minősül őstermelőnek és nem alkalmazhatja az őstermelőkre vonatkozó adózási szabályokat. A javaslat szerint ameddig az őstermelő nem rendelkezik érvényes értékesítési betétlappal, a biztosítás is szünetel.
    a 70. § -hoz
    A javaslat meghatározza, hogy a különböző formában (pl. őstermelői igazolvány alapján, gazdálkodó család tagjaként) mezőgazdasági tevékenységet végző, őstermelőnek minősülő személy biztosítása mettől meddig áll fenn. A javaslat rendelkezik arról is, hogy többes jogviszony esetén hogyan alakul az őstermelő biztosítása. Például ha a biztosított mezőgazdasági őstermelő munkaviszonyt létesít vagy nyugdíjas lesz, akkor megszűnik az őstermelői tevékenyég alapján fennálló biztosítása, ugyanakkor ha munkaviszonya megszűnik, akkor őstermelői tevékenysége alapján biztosított lesz.
    a 71. § -hoz
    A javaslat meghatározza, hogy a Tbj. 20. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által különadó címén megfizetett összeg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait milyen arányban illeti meg.
    a 72-75. § -hoz
    Tekintettel arra, hogy 2007. január 1-jétől az elektronikus úton teljesítendő, havi gyakoriságú adó- és járulékbevallás az adózók teljes körére kiterjesztésre kerül (megszűnik a papíralapú bevallás rendszere) , ezért szükséges rendelkezni arról, hogy a minimum járulékalap utáni járulékfizetés alól az adózó úgy mentesülhet, hogy az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus bevallásában a tényleges járulékalapot képező jövedelmet tünteti fel járulékalapként. Az adózó a bejelentésnek (változásbejelentésnek) tehát a bevallás keretében tehet eleget, nincs szükség külön nyomtatvány (bejelentőlap) benyújtására.
    A javaslat szerint a minimum járulékalapnál kisebb összegű munkabér esetén, ha a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékkülönbözetet különadó címén (nem járulékként) fizeti meg. Ezáltal megszűnik az a szabály, ami lehetővé teszi például azt, hogy a munkavállaló keresőképtelensége esetén adott esetben jóval nagyobb jövedelemre (táppénzre) tegyen szert, mint amennyit munkabérként kap. Az ellátás ugyanis a jelenlegi szabály szerint nem a valós jövedelmen alapul (a foglalkoztató fizeti meg az egyéni járulék egy részét) , ami ellentétes az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás jövedelempótló funkciójával.
    A javaslat alapján egyértelművé válik, hogy a külön törvényben meghatározott szabályok szerint járulékot fizető adózókra a minimum járulékalappal kapcsolatos előírások nem vonatkoznak: így a START-kártyával történő foglalkoztatás esetében, az ekho-t (is) választó biztosított foglalkoztatójának, valamint azon foglalkoztatónak sem kell a minimum járulékalap után járulékot fizetni, aki/amely a külön törvényben meghatározottak szerint járulékkedvezményt érvényesít (pl. mikro-, kis- és középvállalkozásnál történő foglalkoztatás-bővítés esetén a 2005:CLXXX. tv. alapján, 50 év feletti álláskereső személy foglalkoztatása esetén az Flt. 18/A. § alapján) .
    a 76. § -hoz
    A javaslat pontosítja, hogy többes biztosítás estén a további biztosítási jogviszonyokban a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetés alóli mentesség a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony fennállása esetén érvényesül.
    Mivel az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek, ezért pontosításra kerül, hogy az átalányadózó "tényleges jövedelme" az átalányadó-alapja.
    A javaslat meghatározza, hogy több tagsági jogviszony egyidejű fennállása esetén a társas vállalkozó mely időpontig teheti meg azt a nyilatkozatát, melyben kijelöli az egyik tagsági jogviszonyát, ahol a járulékfizetési alsó határnak megfelelő járulékfizetést teljesíti.
    Az egyéni vállalkozó számára a javaslat alapján lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben társas vállalkozóként is biztosított, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést társas vállalkozóként teljesítse.
    a 77. § -hoz
    Szövegpontosítást szolgál a módosítás, a nyugdíjjárulék alapja ugyanis nem minden esetben a járulékalapot képező jövedelem (minimum járulékalap, minimálbér összege) .
    a 78-79. § -hoz
    A társadalombiztosítási ellátások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az adóhatóság adatot szolgáltat a társadalombiztosítási igazgatási szervek és a magánnyugdíjpénztárak részére. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény teljes körűen tartalmazza, ezért a javaslat alapján ezek a rendelkezések kikerülnek a Tbj.-ből.
    A járulékkötelezettség ellenőrzése érdekében indokolt, hogy az adóhatóság adatokkal rendelkezzen arról, hogy mely őstermelői igazolványt kiváltó, illetőleg családi gazdaság tagjaként nyilvántartásba vett személyeket terhel biztosítási-, járulékfizetési kötelezettség.
    A Javaslat szerinti módosítással lehetővé válik, hogy a biztosított egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát és annak megszűnését, valamint a jogosultság szünetelését saját maga is közvetlenül ellenőrizze.
    a 80. § -hoz
    Szükséges rendelkezni a központosított tagdíjbeszedéstől eltérő tagdíjfizetésről. A megállapodás alapján fizetendő tagdíjat, valamint a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény rendelkezései alapján megállapított magán-nyugdíjpénztári tagdíjkülönbözet összegét továbbra is közvetlenül a magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.
    a 81. § -hoz
    A javaslat szerint a tagdíjat az általános szabálytól eltérően forintban kell bevallani és megfizetni, továbbá szükséges arról is rendelkezni, hogy a tagdíjat a többi adónemtől elkülönítetten kell nyilvántartani.
    a 82. § -hoz
    A javaslat alapján egyértelművé válik, hogy az elévülési időn túl is lehetőség van tagdíjfizetésre. Az elévült tagdíjat az elévülés tényét igazoló adóhatósági igazolás benyújtásával egyidejűleg fizetheti meg a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a magánnyugdíjpénztárnak.
    XVI. Fejezet
    Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A javaslat szerinti módosítások az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény által megállapított, az egészségügyi hozzájárulást érintő egyes rendelkezések pontosítását célozzák.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 83. § -hoz
    A javaslat alapján, ha a magánszemély nem nyilatkozott a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől vagy magánszemélytől is származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot, és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást, akkor a fizetési és bevallási kötelezettséget a magánszemélynek kell teljesítenie.
    NYOLCADIK RÉSZ
    A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    XVII. Fejezet
    A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A javaslat az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény miatt szükségessé vált pontosításokat, illetve a választható portfoliós rendszer bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályt tartalmazza.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 84. § -hoz
    A Tbj. módosításával bevezetett minimum járulékalap miatt vált indokolttá a magánnyugdíjpénztári tagdíjalapra vonatkozó rendelkezés módosítása.
    a 85. § -hoz
    A javaslat lehetőséget biztosít a tag számára, hogy már a választható portfoliós rendszer bevezetésekor dönthessen, mely portfolióba kívánja megtakarítását besoroltatni. A 2007. január 1-jén induló választható portfoliós rendszer esetén a tagi portfolióválasztás 2007. január 31-ig lehetséges.
    KILENCEDIK RÉSZ
    XVIII. Fejezet
    A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítását részben a jogszabályi környezet változása, részben a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések rendezésének az igénye indokolja.
    A módosítások 2007. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy a Javaslat elfogadása esetén az új rendelkezéseket már a 2006. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 86. § -hoz
    A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: gazdasági társaságokról szóló törvény) szerinti nonprofit gazdasági társaság, valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: szövetkezeti törvény) szerinti szociális szövetkezet és iskolaszövetkezet elsősorban nem jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló tevékenységet folytat, ugyanakkor működésükre, gazdálkodásukra alapvetően a gazdasági társaságra, illetve a szövetkezetre vonatkozó általános szabályok az irányadók. Így e szervezetekre számviteli szempontból is az általános, a vállalkozókra vonatkozó szabályokat indokolt alkalmazni. Ennek érdekében a számviteli törvény 3. § -a (1) bekezdése 2. pontja szerinti vállalkozói fogalmat szükséges a hivatkozott szervezetekkel kiegészíteni.
    Szintén a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel összefüggésben a fogalmi meghatározásokat érinti a számviteli törvény 3. § -a (5) bekezdése 3. pontjának a módosítása. A gazdasági társaságokról szóló törvény a korábbi fogalmi meghatározások helyett a többségi befolyás, illetve a minősített többséget biztosító befolyás fogalmakat definiálja, amely új fogalmi meghatározásokat a számviteli törvény vonatkozó előírásain is szükséges átvezetni.
    a 87. § -hoz
    Az elmúlt időszakban megalkotott, az európai gazdasági egyesülésre, az európai részvénytársaságra és az európai szövetkezetre vonatkozó külön jogszabályok lehetővé teszik, hogy ezen gazdálkodók megválasszák a könyvvezetés és a beszámolókészítés pénznemét. A számviteli törvény hatályos előírásai ugyanakkor erről külön nem rendelkeznek. A hivatkozott jogszabályok közötti összhang megteremtését szolgálja a számviteli törvény javasolt azon kiegészítése, amely az európai gazdasági egyesülésre, az európai részvénytársaságra és az európai szövetkezetre is tartalmazza a devizában történő könyvvezetés és beszámolókészítés lehetőségét.
    A devizában történő könyvvezetés és beszámolókészítés választhatóságának feltételeire vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések egyértelmű alkalmazását segíti elő annak külön kiemelése, hogy a választhatóság feltételeinek vizsgálatánál devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. A devizaalapú tételek devizában felmerült tételekkel azonos minősítése összhangban van a hatályos törvényi rendelkezések értékelési szabályaival.
    a 88. § -hoz
    A gazdasági társaságokról szóló törvény saját részvényre, saját üzletrészre vonatkozó előírásai meghatározott esetekben a visszavásárláson kívüli megszerzés lehetőségét, illetve kötelezettségét is magukban foglalják. A javasolt pontosítás ennek a számviteli előírásokon történő átvezetését szolgálja.
    A szövetkezeti törvény a szövetkezeti részjegyek tekintetében (ideértve a befektetői részjegyet és az átalakított befektetői részjegyet is) külön rendelkezéseket tartalmaz azok szövetkezet általi visszavásárlására (megszerzésére) , hasonlóan, mint a gazdasági társaságokról szóló törvény a visszavásárolt saját részvényekre, saját üzletrészekre. Ennek megfelelően a visszavásárolt szövetkezeti részjegyekre, azok elszámolására vonatkozóan is indokolt a számviteli szabályokat egyértelműen meghatározni.
    a 89. § -hoz, a 91. § (1) bekezdéséhez és a 92. § -hoz
    A Javaslat ismételten lehetővé kívánja tenni a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek év végi átértékeléséből adódó (nem realizált) árfolyamveszteségek időbeli elhatárolását. Ezt elsősorban a forint árfolyamának elmúlt időszaki volatilitása és az előző időszakhoz viszonyított kedvezőtlen alakulása indokolja. A nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetősége nélkül a vállalkozások egy része jelentős mérleg szerinti veszteséget lenne kénytelen kimutatni, amely esetenként rendkívüli tulajdonosi tőkerendezést is szükségessé tenne, miközben a nem realizált árfolyamveszteség nem jelent tényleges veszteséget, azt a hivatkozott volatilitás miatt a későbbi időszakok árfolyamváltozásai kompenzálhatják.
    A Javaslat tartalmát tekintve azonos a korábbi - hatályon kívül helyezett - rendelkezésekkel, azzal a kiegészítéssel, hogy az elhatárolt árfolyamveszteséggel szemben kell figyelembe venni a következő értékelési időszak(ok) ban felmerülő árfolyamnyereség összegét is.
    a 90. § -hoz
    A számviteli törvény módosításáról szóló 2003. évi LXXXV. törvény 2004. január 1-jétől hatályosan lehetővé teszi a valós értéken történő értékelés meghatározott körben való alkalmazását. A valós értéken történő értékelés során keletkező értékelési különbözet tartalmától függően vagy ez eredményben, vagy a saját tőkében jelenik meg. A Javaslat ezzel összefüggésben tartalmazza hiánypótló rendelkezésként, hogy a saját tőkében megjelenítendő értékelési különbözetet is az értékelési tartalékban, ezen belül a valós értékelés értékelési tartalékaként kell kimutatni.
    a 91. § (2) bekezdéséhez
    A hatályos számviteli törvényi előírások szerint a lekötött tartalék képzése, illetve megszüntetése (feloldása) - a pótbefizetés kivételével - saját tőkén belüli tőkeátcsoportosítást eredményez (az eredménytartalék, a tőketartalék terhére, illetve javára) . Ugyanakkor több jogszabály, így a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: cégtörvény) és a szövetkezeti törvény is tartalmaz a lekötött tartalék közvetlen átadására/átvételére vonatkozóan rendelkezéseket. Az egyértelmű számviteli elszámolás érdekében a lekötött tartalék közvetlen átadására/átvételére vonatkozó szabályokkal a számviteli törvényt is indokolt kiegészíteni.
    a 93. § -hoz és a 96. § -hoz
    A térítés nélkül átvett eszközök, illetve igénybe vett szolgáltatások átadónál kimutatott nyilvántartási értéken történő elszámolása a gyakorlatban számos kérdést vetett fel. Az eszközt átadó, a szolgáltatást nyújtó esetenként ellenérdekelt a nála kimutatott nyilvántartási érték közlésében, hitelt érdemlő igazolásában, míg nulla könyv szerinti értékű eszközök esetében akár a számviteli törvény alapelveivel ellentétes hatást is eredményezhet a nyilvántartási érték elsődleges alapul vétele. Ezek elkerülése érdekében tartalmazza a Javaslat - az általános előírásoknak megfelelően - a piaci érték alkalmazását a térítés nélkül átvett eszközökre, illetve igénybe vett szolgáltatásokra. A piaci értéken történő elszámolás összhangban van egyéb más jogszabályi előírásokkal is.
    a 94. § -hoz
    A terv szerinti értékcsökkenés elszámolási szabályainak az egyértelműsítését szolgálja annak határozott elkülönítése, hogy mely eszközök esetében nem lehet egyáltalán terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, és melyek azok az eszközök, amelyeknél csak bizonyos feltételek fennállása esetén nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni.
    Tartalmát tekintve a javasolt módosítás nem változtatja meg a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának jelenleg hatályos rendszerét.
    a 95. § -hoz
    A Javaslat - az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében - hiánypótló rendelkezésként tartalmazza a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott ellenérték nettó árbevételkénti elszámolási szabályát.
    a 97. § -hoz
    A Javaslat összefügg a 86. § (2) bekezdésével, a többségi befolyás, illetve a minősített többséget biztosító befolyás fogalmi meghatározásával, a kiegészítő mellékletben bemutatandó információk tekintetében.
    a 98. § -hoz
    A számviteli törvény előírásai általános jelleggel a letétbe helyezési kötelezettséghez, annak időpontjához kötik a közzétételi kötelezettség teljesítésének az időpontját. A számviteli törvény 116. § -a szerinti mentesíthető anyavállalatnak nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie, így ilyen dokumentumokat letétbe sem kell helyeznie, közzé sem kell tennie. Közzétenni ez esetben a fölérendelt külföldi anyavállalat megfelelő dokumentumait kell, amelynek határidejét az általános közzétételi határidőkhöz indokolt igazítani.
    a 99. § -hoz
    A hatályos számviteli törvényi rendelkezések az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói záradék minimális tartalmát illetően előírják a számviteli törvényre való kifejezett utalást. Ugyanakkor azon vállalkozásoknál, amelyek a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítják össze konszolidált éves beszámolójukat, a számviteli törvény mellett a nemzetközi számviteli standardokra is indokolt hivatkozni. Az ehhez szükséges felhatalmazást tartalmazza a Javaslat.
    a 100. § -hoz
    A gyakorlati jogalkalmazás során merült fel, hogy tekinthető-e számviteli bizonylatnak az olyan dokumentum, amelyet elsősorban nem a számviteli bizonylatolás céljára készítettek. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy számviteli bizonylatnak tekintendő minden olyan okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat), amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) alátámasztja, függetlenül attól, hogy az esetleg elődlegesen nem a számvitel céljára készült.
    a 101-102. § -hoz
    A Javaslat elsősorban a jogharmonizációs záradék aktualizálását és teljes körűvé tételét tartalmazza. Ezen túlmenően olyan előírás elhagyását javasolja, amely a jogalkotásról szóló jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen következik.
    TIZEDIK RÉSZ
    XIX. Fejezet
    A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény végrehajtása során felmerült gyakorlati problémák megoldása érdekében szükséges az egyes törvényi rendelkezések pontosítása, kiegészítése.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    a 103. § -hoz
    A Javaslat pontosítja és részletezi a törvény személyi hatályát, egyben felhatalmazza a kiutalót (a Magyar Államkincstárat) , hogy a hozzá eljuttatott adatok helyességét ellenőrizze.
    a 104. § -hoz
    Annak érdekében, hogy a kiutaló gyermekekre vonatkozó adatai a lakcímnyilvántartással és az adóhatóság adataival egyezőek legyenek, a Javaslat biztosítja, hogy a kiutaló is átvezethesse a módosításokat és állapotváltozásokat (a nyilvántartásból kikerülés okát) , valamint hogy a kapcsolat minden esetben az adóhatóság közvetítésével jöjjön létre.
    Az életkezdési támogatás a fiatal felnőttet az utalási összegek alapján illeti meg. Az első utalási összeg a gyermek születésének évében jár. Nincs hatályos rendelkezés arról, hogy mi a teendő abban az esetben, ha valamilyen okból a gyermek anyakönyvezése csak később történik meg. A Javaslat szerint amennyiben a gyermek anyakönyvezése a születését követő egy éven túl történik, akkor is jár neki az életkezdési támogatás.
    a 105. § -hoz
    A Start-számlával rendelkező gyermekek esetében a magasabb összegű állami támogatásra való jogosultság feltételét képező igazolás számlavezetőhöz történő eljuttatásának határideje a hatályos előírás szerint túl korai (december 15.) , ezért a Javaslat azt az év lezárását követően január 15-ére módosítja.
    a 106. § -hoz
    A Javaslat pontosítja az életkezdési támogatással összefüggő adatkezelésre felhatalmazottak körét.
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    Hatályba léptető rendelkezések
    a 107 § -hoz
    A Javaslatban szereplő módosítások főszabályként a törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.
    a 108. § -hoz
    A Javaslat Szja törvényt módosító rendelkezései - az Szja törvény 65. § -át és az üdülési csekk adókötelezettségét módosító rendelkezések kivételével - 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
    Az Szja törvény 65. § -át módosító rendelkezések az e törvény kihirdetését követő 45. napot követő hónap első napján lépnek hatályba.
    Az üdülési csekk adókötelezettségét módosító rendelkezés 2007. január 2-án lép hatályba.
    a 109. § -hoz
    A Javaslat a társasági adót érintő módosítások 2007. január 1-jével történő hatálybalépéséről rendelkezik.
    a 110. § -hoz
    A Javaslat a vízitársulat közcélú tevékenysége adómentességének fenntartása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvényben (a továbbiakban: Módtv.) a Tao. 20. § -a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt előírás e törvény kihirdetésének napján történő hatálybalépéséről rendelkezik.
    a 111. § -hoz
    A Javaslat Eva törvényt módosító rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
    a 112. § -hoz
    Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényt módosító rendelkezések 2007. január 1-jén lépnek hatályba. A munkaviszony mellett ekhot választó adózókra vonatkozó szabályok a törvény kihirdetését követő 45. napot követő hónap első napjától lépnek hatályba.
    a 113. § -hoz
    A Javaslat a különadót érintő módosítások 2007. január 1-jével történő hatálybalépéséről rendelkezik.
    a 114. § -hoz
    A Javaslat a házipénztár adót érintő módosítások 2007. január 1-jével történő hatálybalépéséről rendelkezik.
    a 115. § -hoz
    A Javaslat az áfa-törvényt módosító rendelkezések hatályba lépésének időpontjait rögzíti.
    a 116. § -hoz
    A Javaslat a Bulgária és Románia 2007. január 1-jei uniós csatlakozása miatt szükségessé vált - a 178. és 179. § -okban szereplő - átmeneti rendelkezések hatályba lépésének időpontját határozza meg.
    a 117. § -hoz
    A Javaslat a Fát.-ot módosító rendelkezései hatályba lépésének időpontjait rögzíti.
    a 118. § -hoz
    A Javaslat a főszabálytól eltérő hatályba léptető rendelkezést tartalmaz a Rega-tv-t módosító előírásokat illetően, továbbá azt, hogy az új skálát a 2007. február 1-jétől induló adóigazgatási eljárások esetén kell alkalmazni.
    a 119. § -hoz
    A Jöt-öt módosító rendelkezések - főszabályként - 2007. január 1-jén lépnek hatályba. A Javaslat a kihirdetést követő 8. napon lépteti hatályba az új alkoholtermékek előállítására az egyértelműbb szabályozás érdekében szükséges korrekciót, valamint a bioetanol tagállami kiszállítására vonatkozó kedvezőbb szabályozást. A jövedéki ügyintézővel kapcsolatos módosítások - a végrehajtáshoz szükséges PM rendelet kiadásának időszükségletére tekintettel - a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba.
    a 120. § -hoz
    A 2006. évi LXI. törvényben már elfogadásra és kihirdetésre kerültek az E85 üzemanyag adókedvezményére, előállítására, forgalmazására vonatkozó szabályok, azzal, hogy hatályba léptetésükről - az Európai Bizottság jóváhagyása esetén - külön törvény fog rendelkezni. Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság állami támogatás szempontjából az E85 adókedvezményét időközben elbírálta és arról pozitív döntést hozott, a Javaslat rendelkezik a hatályba léptetésről, melynek időpontja 2007. január 1.
    a 121. § -hoz
    A Javaslat Htv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
    a 122. § -hoz
    A Javaslat illetékjogi rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
    a 123-124. § -hoz
    A Javaslatban szereplő Art. módosítások, illetőleg az Szjtv.-t érintő módosítások többsége a főszabálytól eltérően 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
    a 125-126. § -hoz
    A Javaslatban szereplő Tbj. és Eho. módosítások 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
    a 127. § -hoz
    A Javaslat Mpt.-t módosító rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
    a 128. § -hoz
    A Javaslat számviteli törvényt módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
    a 129. § -hoz
    A Javaslat Flt.-t módosító rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
    a 130. § -hoz
    A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvényt módosító rendelkezések a kihirdetés napján lépnek hatályba.
    a 131. § -hoz
    A Javaslat Módtv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba, kivéve a 110. § alapján kihirdetéstől hatályos előírást.
    Módosító rendelkezések
    a 132. § -hoz
    Az Szja tv. fogalmi meghatározása szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősül a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély is, ebből következően alkalmazhatja a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó adózási szabályokat. Figyelembe véve, hogy regisztrált mezőgazdasági termelő az, aki közösségi, valamint nemzeti agrártámogatást a 141/2003. (IX. 9.) kormányrendelet alapján történt regisztráció alapján igényelhet, a Javaslat - a hatályos előírást pontosítva - a hivatkozott jogszabály szerint nyilvántartott és regisztrációs számmal ellátott mezőgazdasági termelő magánszemélyt nevesíti mezőgazdasági őstermelőként.
    A Tbj. 30. § -a szerint, ha a magánszemélynek olyan személytől származik adóköteles (járulékalapot képező) jövedelme, amellyel nem áll biztosítási jogviszonyban, a magánszemély maga köteles a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat megfizetni, vagy a foglalkoztató átvállalhatja a magánszemélytől a járulékok (tagdíj) levonását, megfizetését és bevallását. A Javaslat szerint a foglalkoztatót terhelő, átvállalt társadalombiztosítási járulékot a magánszemély jövedelmének megállapításakor nem kell figyelembe venni.
    A Javaslat az adóhatósági adómegállapítás során a magánszemélyt megillető adókedvezmények érvényesítésének sorrendjére vonatkozó rendelkezést pontosítja, illetőleg kiegészíti, hogy ha a magánszemély a nyilatkozatában valamely adókedvezmény figyelmen kívül hagyását jelöli meg, azt az adóhatóság nem érvényesíti. E szabályt már a 2006. évi adóhatósági adómegállapítás során is alkalmazni kell.
    A hatályos rendelkezések szerint a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemélyt az adózás tekintetében választási lehetőség illeti meg, amely kötelezően négy egymást követő adóévre szólhat. Mivel 2007-től e négy évre szóló kötelezettség a nyugdíj mellett szerzett bérbeadásból származó jövedelem esetén a magánszemélyeket különösen hátrányosan érinthetné, a Javaslat eltörli a szigorú időtartam-szabályt. A magánszemély az új előírás szerinti választását a 2007. évről szóló adóbevallásában jelezheti, amely egyben feloldja korábbi négy évre szóló választását.
    2007. január 1-jén az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 1. számú mellékletének 4. pontja (mely az adómentes üdülési csekk-juttatás feltételeit szabályozza) hatályba lép. 2007. január 2-án az üdülési csekk adómentes juttathatóságára vonatkozó rendelkezés a Javaslat szerint módosul.
    a 133. § -hoz
    A Javaslat néhány - az adózók számára egyszerűsítést, illetve más jogszabállyal való összhangot jelentő - módosítást tartalmaz. Így például a számviteli törvénymódosításban szereplő előíráshoz kapcsolódva - amely szerint a térítés nélkül kapott eszközt szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni - az átadónál kimutatott könyv szerinti értékre változik az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető összeg. Nevesítésre kerül, hogy elhatárolt veszteségként a társasági adóalap negatív összege vihető tovább, függetlenül attól, hogy az úgynevezett elvárt adó számítási alapja pozitív, vagy negatív. Rendelkezik a § arról, hogy a veszteségelhatárolás iránti kérelmet az adóbevallás esedékességéig kell benyújtani az adóhatósághoz, eltérően a hatályos előírástól, amely az adóbevallással egyidejű benyújtást ír elő.
    a 134. § -hoz
    A Javaslat módosítja az Eva törvény 6. § -ának (1) bekezdésében található jogszabályi hivatkozást, ezzel a 25 millió forint bevételi határnak való megfelelés szempontjából figyelembe vehető bevételt csökkentheti a tárgyévben visszafizetett támogatás összege (a törvényi hivatkozás eddig nem utalt erre) .
    a 135. § -hoz
    A hatályos magyar áfa szabályozás értelmében a számla kötelező adattartalma tágabb, mint amit a vonatkozó 77/388/EGK tanácsi irányelv megenged, mivel jelenleg a számlán minden esetben kötelező feltüntetni a teljesítés időpontját is. A közösségi jognak történő megfelelés érdekében ezért a Javaslat úgy módosítja az áfa-törvény szerinti számla adattartalmát, hogy a teljesítési időpontot csak akkor kötelező külön feltüntetni, ha az eltér a számlakibocsátás időpontjától.
    a 136. § -hoz
    A Javaslat a törvény belső koherenciája érdekében szükséges néhány szövegpontosítást tartalmaz, illetve az időközben elfogadott új uniós rendelkezésre vonatkozó hivatkozást aktualizálja.
    a 137. § -hoz
    A Javaslat e technikai jellegű módosítással - az időközben bekövetkező Itv. módosításokra tekintettel - pontosítja az Itv. 29. § -ának (4) bekezdésében található jogszabályi hivatkozásokat.
    a 138. § -hoz
    A magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásokat 2007. január 1-jétől az állami adóhatósághoz, a befizetéseket pedig az állami adóhatóság nevén megnyitott számlákra kell teljesíteni, továbbá az állami adóhatóság látja el ezzel összefüggésben az ellenőrzési, illetőleg a végrehajtási feladatokat, ezért célszerű a csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárásokban a tagdíj, az ezzel összefüggő késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék követelés esetén a hitelezői igény érvényesítőjének az állami adóhatóságot kijelölni. Erre tekintettel a Javaslat kiegészíti az Art. rendelkezéseit és e kötelezettségek esetén a hitelezői igények érvényesítésének kötelezettségét az állami adóhatóság hatáskörébe utalja.
    A szövegcserék között ezen túlmenően pontosító, a törvényen belül mutatkozó koherencia zavarok feloldását célzó rendelkezések találhatóak.
    a 139. § -hoz
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67. § (5) bekezdése szerint a kifizető az árfolyamnyereségből származó jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Erre tekintettel indokolt az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvénynek az Art. 31. § (2) bekezdését 2007. január 1-jétől módosító rendelkezésének pontosítása, melynek értelmében az árfolyamnyereség-adó a havi bevallás/adatszolgáltatás tekintetében nem minősül kivételnek.
    A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2007. évtől módosuló szabályai értelmében a személygépkocsik és a motorkerékpárok a kW-ban kifejezett teljesítmény és a gyártási év alapján adóznak. Az adókivetéshez szükséges adatokat (pl. kW, gyártási év) a Központi Adatszolgáltató, Nyilvántartó és Választási Hivatal - 2007. január 1-jétől a kormányzati szervezetalakítás alapján megállapított elnevezésű központi szerv - szolgáltatja az adóhatóságok részére. 2007. január 1-jétől az Art. 3. számú mellékletének G/2. alpontja - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 8. számú melléklet 1. pontja alapján - új f) ponttal egészül ki, amely azonban csak a személygépkocsikra vonatkozik. Annak érdekében, hogy a 2007. évtől alkalmazandó teljesítményalapú adóztatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás a motorkerékpárok vonatkozásában jogszabályon alapuljon, a Javaslat kiegészíti a hivatkozott rendelkezést.
    a 140. § -hoz
    Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 238. § -ának (5) bekezdése hatályon kívül helyezte az Szjtv. 7. § -át, ezért az Szjtv. 7. § (1)-(2) bekezdésre történő utalást indokolt törölni az Szjtv. 7/A. § (6) bekezdéséből.
    a 141. § -hoz
    A Javaslat az Szjtv. 37. § -át kiegészíti egy új 19. ponttal, amely alapján a hivatkozott törvény a jövőben meghatározza a lóversenyfogadás fogalmát. Ezzel összefüggésben az Szjtv. érintett rendelkezései az új fogalommal pontosulnak.
    a 142. § -hoz
    Lásd: a 48. § (Art. 28. § módosításának) indokolását.
    a 143. § -hoz
    Az Flt. értelmező rendelkezésének pontosításával egyértelművé válik, hogy a minimum járulékalap-előírás nem vonatkozik a vállalkozói járulékra.
    a 144-145. § -hoz
    A Javaslatban szereplő módosítások miatt szükséges átvezetéseket tartalmazza.
    a 146. § -hoz
    Az átmeneti rendelkezések alapján a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, megfizetésével és nyilvántartásával kapcsolatban az átmenet időszakában speciális szabályok előírása indokolt azzal összefüggésben, hogy a foglalkoztatók 2007. január 1-jétől közvetlenül az állami adóhatóságnak teljesítik a tagdíj-kötelezettséget.
    a 147. § -hoz
    A javaslat az Öpt. értelmező rendelkezésének az Flt. módosításával való összhangját biztosítja.
    a 148. § -hoz
    A javaslat a kiegészítő egészségpénztári szolgáltatásokra vonatkozó értelmező rendelkezéseinek számozását pontosítja, illetve a rendelkezés értelmezését megkönnyítő módosítást tartalmaz.
    a 149. § -hoz
    A javaslat értelmében a tevékenységi engedéllyel még nem, csak alapítási engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztár pénztártagokat még nem vehet fel.
    a 150. § -hoz
    A § a) pontja összefügg a 86. § (2) bekezdésével, a többségi befolyás, illetve a minősített többséget biztosító befolyás fogalmi meghatározásával. A § b) és c) pontja a hatályos törvényi rendelkezések pontosítását, egyértelműsítését szolgálja.
    Hatályon kívül helyező rendelkezések
    a 151. § -hoz
    A Javaslat hatályon kívül helyezi a privatizáció során kárpótlási jegy beszámításával megszerzett értékpapír átruházásakor a nem eredeti jogosultnál keletkező adókötelezettségre vonatkozó rendelkezést, mivel az a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó új rendelkezések alapján feleslegessé vált. A 2006. augusztus 31-ét követően, de a javasolt rendelkezés hatályba lépését megelőzően szerzett bevételre is alkalmazhatók a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések.
    A Javaslat hatályon kívül helyezi az Szja tv. azon rendelkezését, mely felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert és a pénzügyminisztert, hogy rendeletben határozza meg az üdülési csekk felhasználásával adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körét.
    a 152. § -hoz
    A Javaslat arról rendelkezik, hogy a fejlesztési adókedvezményre a Módtv. részeként elfogadott módosítások nem lépnek hatályba, tekintettel arra, hogy a Javaslat - jogtechnikai megfontolásokból - a Tao. 2007-től alkalmazandó 22/B§ -át egységes szerkezetben tartalmazza.
    a 153. § -hoz
    2007. január 1-jén hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény 10. § -ának (2) bekezdése azzal összefüggésben, hogy 2007. január 1-jétől a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is az adóhatóság szedi be.
    a 154. § -hoz
    A hatályos magyar áfa szabályozás értelmében a számla kötelező adattartalma tágabb, mint amit a vonatkozó 77/388/EGK tanácsi irányelv megenged, mivel jelenleg a számlán kötelező feltüntetni a fizetés módját és határidejét is. A közösségi jognak történő megfelelés érdekében ezért a Javaslat a számla kötelező adattartalmából ezeket az elemeket törli. Ez a módosítás azonban nem érinti az eddig használt számla nyomtatványokat, illetve számlázó programokat (nem igényeli azok változtatását) , mivel a számlákon a kötelező adattartalomnál több adat feltüntetése elfogadott, megfelel a szabályoknak.
    a 155. § -hoz
    A Javaslat a hatályos törvény egyes rendelkezéseinek, illetve bizonyos szövegrészeknek a belső koherencia érdekében, illetve a Javaslatban szereplő módosításokkal összefüggésben szükséges hatályon kívül helyezését tartalmazza. Emellett a Románia, Bulgária számára a cigaretta minimum adószintjének eléréséhez adott derogációs időszak lejártával, 2010. január 1-jével hatályon kívül helyezi a cigaretta adómentes behozatali korlátozására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.
    a 156. § -hoz
    A képviselet-vállalás szabályait a Közösségi Vámkódex 5. cikke úgy határozza meg, hogy főszabály szerint képviselő bárki lehet, aki a Közösség területén letelepedett. Van azonban egy felhatalmazó rendelkezés a tagállamokra nézve, hogy a korlátozhatják a közvetlen vagy közvetett képviselettel történő vámárunyilatkozat-tételi jogot azáltal, hogy a képviselőnek olyan vámügynöknek kell lennie, aki üzleti tevékenységét ezen ország területén folytatja. Hazánknak a bővülés miatt jelentősen szűkülő vámszakmai piac ezen eszközzel történő korlátozása a továbbiakban nem érdeke, s egyébként a 2009. január 1-től bevezetni tervezett, jelenleg kidolgozás alatt álló Modernizált Vámkódex tervezete sem tartalmazza már ezt a versenysemlegességet sértő szabályt.
    a 157-159. § -hoz
    A Javaslat a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó eljárás és az ezzel összefüggésben módosuló Art. rendelkezések, illetőleg az Art. 16. § -ának módosítása, továbbá 52. § (7) bekezdése vonatkozásában a korábban kihirdetett - és 2007. január 1-jén hatályba léptetni tervezett - normaszövegeket felülírja, ezért a korábbi törvények érintett rendelkezései az említett időpontban nem lépnek hatályba, illetőleg a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó hatályba léptető rendelkezés a fentiek alapján okafogyottá vált, ezért indokolt annak hatályon kívül helyezése.
    a 160. § -hoz
    2007. évtől kezdődően valamennyi munkáltató, kifizető (foglalkoztató) elektronikus úton tehet eleget az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Az egyszerűsítési törekvésekkel ellentétes, a jogalkalmazást megnehezítő lett volna, ha a Tbj. minimum járulékalappal kapcsolatos szabályai továbbra is az Art. 17/A. § -ára tartalmaztak volna utalást, a 17/A. § pedig tovább utalt volna az Art. 31. § (2) bekezdésére. Egyszerűbb és átláthatóbb megoldást jelent a jogalkalmazók szempontjából az Art. 17/A. § -ának hatályon kívül helyezése és emellett a Tbj. utaló szabályainak módosítása, melyek közvetlenül az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban teszik lehetővé a minimum járulékalapot el nem érő tényleges járulékalapok bejelentését.
    Ezen túlmenően a további rendelkezések hatályon kívül helyezésére elsősorban a Javaslatban szereplő módosításokkal történő összhang megteremtése okán kerül sor.
    a 161. § -hoz
    Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény (Artmód.) 1. § (11) bekezdése 2006., illetőleg 2007. évek vonatkozásában előírja, hogy az az adózó, aki/amely az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, elektronikus úton teljesítendő bevallás benyújtására kötelezett, valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni. Tekintettel arra, hogy ennek az elvnek nemcsak 2006., illetőleg 2007. évek vonatkozásában, hanem a továbbiakban is érvényesülnie kell, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló LXI. törvény 2007. január 1-jétől kiegészíti az Art.-t egy, a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítési módjára vonatkozó általános szabállyal. Ebből következően - a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében - indokolt az Artmód. hivatkozott rendelkezésének hatályon kívül helyezése.
    a 162. § -hoz
    Adóügyekben a hatályos szabályozás szerint a területi szervek felettes szerve a Központi Hivatal, a Központi Hivatal felettes szerve az állami adóhatóság elnöke. Az állami adóhatóság Központi Hivatalának hatósági döntéseivel szemben az állami adóhatóság elnökéhez lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni. Ezen a helyzeten nem indokolt a szerencsejáték felügyeleti tevékenység során induló hatósági eljárásokban eltérő szabályozási megoldást alkalmazni. Ezért az ettől eltérő jelenlegi szabály, az Szjtv. 7/A. § (2) bekezdése második mondatának hatályon kívül helyezése indokolt.
    a 163. § -hoz
    A lóversenyfogadás Szjtv.-ben történő meghatározása teszi szükségessé, hogy az Szjtv.-ben értelmezési zavarokat okozható szövegrészek módosításra kerüljenek. A lóversenyfogadás Szjtv.-ben történő meghatározásával hatályon kívül szükséges helyezni az 1999. évi CXXV. törvény azon szakaszát, amely a lóversenyfogadásra tartalmaz értelmező rendelkezést.
    a 164. § -hoz
    A munkáltatói adómegállapítás 2007. január 1-jétől hatályos megszüntetése okán indokolt a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben az erre vonatkozó utalások hatályon kívül helyezése.
    a 165-167. § -hoz
    A Javaslatban szereplő módosítások miatt szükséges átvezetéseket tartalmazza.
    a 168. § -hoz
    A rendelkezés hatályon kívül helyezésével csökken a pénztárak adminisztrációs terhe. A jövőben a Felügyeletet nem mindegyik, hanem csak meghatározott szolgáltatókkal kötött szerződésekről kell 3 munkanapon belül tájékoztatni.
    a 169-170. § -hoz
    A Javaslat részben értelmezést segítő pontosításokat tartalmaz, részben a korábban már hivatkozott előírásokhoz [a 86. § (2) bekezdéséhez, a 93. és 96. § -hoz] kapcsolódik.
    További módosítást indokol a gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulási szabályainak az egyszerűsítése, a vagyonmérleg készítésére vonatkozó társasági jogi előírások megfelelő átvezetése.
    Átmeneti rendelkezések
    a 171. § -hoz
    A Javaslat szerint a Javaslatban foglalt, Szja tv.-t módosító rendelkezéseket a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
    A Javaslat adóhatósági adómegállapításra vonatkozó módosító szabályát már a 2006. évi adóhatósági adómegállapítás során is alkalmazni kell.
    A Javaslat az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt rendelkezés módosításával összefüggésben átmeneti szabályként rögzíti, hogy ha eredeti szerzőnek nem minősülő magánszemély esetében a bevétel megszerzésére 2006. augusztus 31-ét követően, de a módosító rendelkezés hatályba lépését megelőzően kerül sor, a bevételre a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók.
    Az üdülési csekkre vonatkozó előírások módosítása kapcsán a Javaslat átmeneti szabályként rögzíti, hogy a 2006. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkek (a csekkek érvényességének meghosszabbítása esetén is) a 2006. december 31-én érvényes szabályok szerint használhatók fel - továbbra is adómentesen - 2006. december 31-e után is.
    a 172. § -hoz
    A Javaslatban megfogalmazódik, hogy a Tao.-t érintő módosításokat a 2007-ben kezdődő adóév adókötelezettségére kell alkalmazni, illetve - ha a módosítás kedvezményezett átalakuláshoz, kedvezményezett eszközátruházáshoz, kedvezményezett részesedéscseréhez kapcsolódik - akkor az a törvény hatálybalépésétől (2007. január 1-je) bekövetkezett ezen jogügyletek alapján alkalmazható. Megfogalmazza továbbá a Javaslat, hogy a vízitársulatok a 2006. adóévre változatlanul jogosultak az adómentesség igénybevételére.
    a 173. § -hoz
    A Javaslat a fejlesztési adókedvezmény változása miatt átmeneti előírást fogalmaz meg arra az esetre, ha az adózó által 2006 évben benyújtott kérelem elbírálása 2007-ben történik meg. Erre az esetre a 2007-től hatályos előírások alkalmazásáról rendelkezik a Javaslat, tekintettel arra, hogy a 2007-től javasolt előírások részben eltérnek a 2006-ban hatályostól.
    a 174. § -hoz
    Az egyszerűsített közteherviselési törvényt 2007. január 1-jétől módosító rendelkezéseket a 2007. január elsejét követően megszerzett bevételre és az azzal összefüggő adókötelezettségre, a kihirdetést követő 45. napot követő hónap első napjától hatályba lépő szabályokat pedig az ezen időpontot követően megszerzett bevételre és az azzal összefüggő adókötelezettségre kell alkalmazni.
    a 175. § -hoz
    A Javaslat a különadót érintő rendelkezésekkel összefüggésben egyrészt arról rendelkezik, hogy - amennyiben valamely módosítás kedvezményezett átalakuláshoz, kedvezményezett eszközátruházáshoz vagy kedvezményezett részesedéscseréhez kapcsolódik - akkor az a törvény hatálybalépésétől (2007. január 1-je) bekövetkezett ezen jogügyletek alapján alkalmazható. Másrészt arról rendelkezik, hogy a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, a különadó-alapját érintő előírásokat a 2007. január 1-jétől megszerzett részesedésekre lehet alkalmazni.
    a 176. § -hoz
    A Javaslat a házipénztár adót érintő módosításokhoz kapcsolódva megfogalmazza, hogy a javasolt előírásokat a 2007-ben kezdődő adóév adókötelezettségére kell alkalmazni.
    a 177. § -hoz
    E § tartalmazza, hogy a Javaslat áfa-törvényt módosító rendelkezéseit mely időpontoktól kezdődően kell először alkalmazni.
    a 178. és 179. § -hoz
    A Javaslat a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása miatt szükségessé váló átmeneti rendelkezéseket iktat be, melyek egyrészt az exportként induló, de a két ország csatlakozásáig a Közösség területéről a vámhatóság által ki nem léptetett értékesítések, másrészt a csatlakozás előtt ezen országokkal összefüggésben valamely vámeljárás (pl. passzív feldolgozási eljárás, vámraktározás stb.) alá helyezett, de a csatlakozásig le nem zárt vámeljárások áfa szempontból történő megítélését kezelik.
    a 180. § -hoz
    A Javaslat értelmében a lakásszövetkezeti tulajdonhasználat-biztosítás tárgyi adómentességét megalapozó rendelkezések fő szabály szerint 2007. július 1-jétől alkalmazandók, azonban a lakásszövetkezetek dönthetnek úgy is, hogy e rendelkezéseket már 2007. január 1-jétől kezdődően alkalmazzák.
    A lakásszövetkezetek által alkalmazott azon speciális elszámolásból fakadóan, hogy a szövetkezeti tulajdonhasználatért fizetendő használati díj tényleges összege csak a tárgyévet lezáró közgyűlésen válik ismertté, a tárgyévi szövetkezeti tulajdonhasználat-biztosítás után jelenleg csak a tárgyévet követő évben (általában a tárgyévet lezáró közgyűlés napján) keletkezik adófizetési kötelezettség, azonban az e tevékenység kapcsán jelentkező tárgyévi beszerzések áfája már a tárgyévben levonásba helyezhető. Mivel az adófizetési kötelezettség és az adólevonási jog időben elválik, a szövetkezeti tulajdonhasználat tárgyi adómentessé tételével, illetve annak 2007. január 1-jétől történő alkalmazásával egyidejűleg előfordulhatna az a nem kívánt eset, hogy a 2006-ban végzett ilyen tevékenység után 2007-ben ismertté vált ellenértéket tényleges adófizetési kötelezettség már nem terhelné, azonban a kapcsolódó beszerzések áfáját a lakásszövetkezet 2006-ban még levonhatná. A Javaslat ezért rendezi azt is, hogy a tárgyi adómentes szövetkezeti tulajdonhasználathoz kapcsolódó azon beszerzésekre jutó előzetesen felszámított áfa, amelyek tekintetében a lakásszövetkezet 2006-ban adólevonási joggal már élt, pótlólag visszafizetendővé válik. Ezen adókorrekciót a lakásszövetkezet önellenőrzés keretében, pótlékmentesen végezheti el.
    a 181. § -hoz
    A Javaslat alapján az ingyenes utazások után igénybe vehető fogyasztó árkiegészítési tételeket az e törvényben megállapított szabályok szerint először a 2006. december 31-ét követően nyújtott személyszállítási szolgáltatások után lehet igényelni.
    a 182. § -hoz
    A Javaslatban szereplő illetékjogi szabályokat a 2007. január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott ajándékozási illetékügyekben kell alkalmazni.
    a 183. § -hoz
    A havi bevallás/adatszolgáltatás - a kötelezettség teljes körűvé válását követően - kiváltja a kifizetőket, munkáltatókat terhelő január 31-éig esedékes adatszolgáltatást, azonban a rendszerhez csak 2007-ben csatlakozók számára a 2006. évről még kell összesített adatszolgáltatást teljesíteni. Ezen adatszolgáltatás adattartalmát a törvény ugyanakkor már az új bevallás/adatszolgáltatás adattartalmához igazítja, és a benyújtás módjaként az elektronikus utat határozza meg. Az adózók új rendszerre történő átállásának elősegítése, valamint az új, jóval szélesebb adattartalmat hordozó adatszolgáltatások (havi részletezettségű, személyre lebontott adatokról van szó) zökkenőmentes fogadása érdekében az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény 2006. július 17-étől hatályos 1. § (8) bekezdése különböző adózói csoportok számára széthúzza a teljesítési határidőt, amely szerint a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet 2007. február 5. napjáig, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó 2007. február 10. napjáig szolgáltat adatot, és csak a más, az előzőek közé nem tartozó adózók kötelesek az adatszolgáltatást 2007. január 31-éig teljesíteni. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az említett bevallással, valamint összesített adatszolgáltatással összefüggésben a mulasztási bírságot az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell megállapítani, ami azt jelenti, hogy a bírság kiszabására okot adó tény, körülmény esetén magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
    a 184. § -hoz
    Átmeneti szabályként a munkáltató és a kifizető 2007. évben az Art. 16. § (4) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott megjelölt adatokon túl a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. Erre azért van szükség, hogy az állami adóhatóság az Art.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége során az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási szervek, a munkaügyi szervek és a magán-nyugdíjpénztárak részére a társadalombiztosítási azonosító jel feltüntetésével szolgáltathassanak adatokat. Az állami adóhatóság más célra a társadalombiztosítási azonosító számot nem használja fel.
    a 185. § -hoz
    A munkáltatói adómegállapítás megszűnésére tekintettel módosulnak az Szftv. szabályai. A jogbizonytalanság kialakulásának megelőzése érdekében szükséges arról rendelkezni, hogy a korábbi szabályok alapján benyújtott és még el nem bírált rendelkező nyilatkozatok tekintetében a módosítást megelőző időszak szabályait kell alkalmazni.
    a 186. § -hoz
    Az állami adóhatóság az e törvénnyel megállapított Art. 52. § (7) bekezdésének ba) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a 2006. évre vonatkozó adatok teljesítése tekintetében megállapított határidőt rendezi.
    a 187. § -hoz
    Lásd: az Szjtv. 7/A. § (1) bekezdés módosításának indokolása.
    a 188. § -hoz
    Az Flt. által meghatározott Egységes Munkaügyi Nyilvántartást a munkaügyi szervezet kezeli, annak adatai azonban 2007. évtől már nem közvetlenül az EMMA-ba bejelentett adatokból, hanem az állami adóhatósághoz bejelentett és az állami adóhatóság által a munkaügyi szervezet részére továbbított adatokkal frissülnek, ezzel segítve a munkaügyi ellenőrzést.
    a 189-191. § -hoz
    A Javaslatban szereplő módosításokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
    a 192. § -hoz
    Az átmeneti rendelkezések alapján a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, megfizetésével és nyilvántartásával kapcsolatban az átmenet időszakában speciális szabályok előírása indokolt azzal összefüggésben, hogy a foglalkoztatók 2007. január 1-jétől közvetlenül az állami adóhatóságnak teljesítik a tagdíj-kötelezettséget.
    a 193. § -hoz
    A Javaslatban szereplő Eho. módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmaz.
    a 194. § -hoz
    A 149. § -ban foglalt javaslathoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
    a 195. § -hoz
    Tekintettel a naptári évtől eltérő üzleti év választásának a számviteli törvényben meghatározott lehetőségére, külön szükséges rendelkezni arról, hogy az új rendelkezéseket a 2007. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni. Emellett a Javaslat lehetővé kívánja tenni az új rendelkezések alkalmazását a 2006. évi üzleti évről készített beszámolóra is.
    a 196. § -hoz
    A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvényt módosító rendelkezéseket már a 2006. évre vonatkozó igazolási, adatszolgáltatási szabályok tekintetében is alkalmazni kell.
    Jogharmonizációs záradék
    a 197. § -hoz
    A Javaslat - jogharmonizációs záradékként - tartalmazza, hogy az áfa-törvény szerinti számla adattartalmának módosítása a vonatkozó 77/388/EGK tanácsi irányelv mely konkrét előírásának történő megfelelést szolgálja.
    MELLÉKLETEK
    az 1. számú melléklethez
    A Javaslat a nyugdíj adómentességének megszűnése miatt az adómentes bevételek között nevesíti a házastársi pótlékot, a házastárs után járó jövedelempótlékot is.
    A Javaslat kiegészíti a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a lakosság széles körét érintő, az államháztartás valamely alrendszere költségvetése terhére juttatott nevesített támogatásokat a gázár-támogatással. A kiegészítésben foglalt adómentesség bármely korábbi időszakra alkalmazható.
    Ha a magánszemély az ingatlant falusi vendégfogadás keretében hasznosítja és falusi vendégfogadásból származó bevétele nem haladja meg az évi 800 ezer forintot, e bevétel az Szja tv. alapján adómentes. A falusi vendégfogadás keretében jellemzően nem kizárólag szállásadás történik, hanem ahhoz étkeztetés, illetőleg szabadidős programok nyújtása is kapcsolódik. A Javaslat előbbi mentességi szabályt kiegészítve évi 400 ezer forintot meg nem haladó bevétel esetén mentességet biztosít az alkalmi falusi szolgáltató tevékenységből származó bevételre (e szolgáltatások a szálláshely-szolgáltatás kivételével magukban foglalják p. a falusi gazdaság működésének bemutatását, a látogatók megvendégelését, saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítését) . A szállásadás keretében történő vendégfogadás és az e nélkül folytatott alkalmi falusi szolgáltató tevékenység bevételének együttes adómentes értékhatára az évi 800 ezer forintot azonban nem haladhatja meg.
    A kamatjövedelmet 2006. szeptember 1-jétől 20 százalékos mértékű adó terheli. Mentes ugyanakkor az adó alól a jogszabály alapján hitelintézetnél nyitott gyámhatósági betét kamata. E mentességi szabályt a Javaslat - 2006. szeptember 1-re visszamenőleg - kiterjeszti a gyámhatóság döntése, kötelezése alapján hitelintézetnél elhelyezett értékpapír kamatjövedelemnek minősülő hozamára is.
    Adómentes a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-ellátás keretében - a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott körben - nyújtott kedvezmény vagy támogatás. Az e körben adómentesen adható juttatások körét a Javaslat kiegészíti a közüzemi szolgáltató által a közüzemi fogyasztói kör egészét vagy széles körét érintően, közvetlenül vagy közvetve juttatott támogatással (visszatérítéssel) , beleértve a közüzemi díjtartozás elengedését is. Az adómentességi szabály visszamenőlegesen is alkalmazható.
    a 2. számú melléklethez
    A Javaslat - az áfa-törvény 2. számú melléklete vonatkozó 9. és 10. pontjának módosításával - a lakásszövetkezeti tulajdonhasználat biztosítását tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősíti.
    A faktorálással egybekötött engedményezés áfa-törvény tárgyi hatályán kívüli ügyletnek történő minősítését a Javaslat értelmében az áfa-törvény 2. számú mellékletének 11. pontja is leköveti.
    a 3. számú melléklethez
    A "Közösség területe" áfa-törvényben rögzített fogalmának a Bulgária és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása miatt szükségessé vált módosítása egyúttal indokolja az áfa-törvény 9. számú mellékletének pontosítását is.
    a 4. számú melléklethez
    A Rega-tv. Melléklete II. részében foglalt adóavultatási táblázat módosítása eredményeként a hatályos avultatási skála időtartama lerövidül, egyben meredekebbé és degresszívebbé válik. A Javaslat a közösségi joggal összhangban lévő szabályozás kialakítását célozza.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében