adozona.hu
A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslat indokolása
A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2006. évi CXXI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Nem beszélhetünk a kötelezettség vállalásáról akkor, amikor a kötelezettséget jogszabályi, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozat rója ki. Ezek kivételként való feltüntetése ezért értelmetlen, így szükséges azt törölni.
A tárgyéven túli állami kötelezettségvállalások jóváhagyása - a költségvetés középtávú mozgásterének szűkítése miatt -szabályozást igényel.
A tárgyéven túli kifizetésekkel járó beruházások és felújítások költségvetési évben elvállalható nominális összértékének ö...
A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
1. §
(1) bekezdéshez
Nem beszélhetünk a kötelezettség vállalásáról akkor, amikor a kötelezettséget jogszabályi, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozat rója ki. Ezek kivételként való feltüntetése ezért értelmetlen, így szükséges azt törölni.(2) bekezdéshez
A tárgyéven túli állami kötelezettségvállalások jóváhagyása - a költségvetés középtávú mozgásterének szűkítése miatt -szabályozást igényel.A tárgyéven túli kifizetésekkel járó beruházások és felújítások költségvetési évben elvállalható nominális összértékének összegét, a költségvetés bevételi főösszegének arányában korlátozzuk.
A tárgyéven túli állami kötelezettségvállalások jóváhagyása - a költségvetés hosszú távú mozgásterének szűkítése miatt - speciális szabályozást igényel. A szabályozás körének meghatározásához szükséges a hosszú távú állami kötelezettségvállalások fogalmának bevezetése.
A hosszú távú állami kötelezettségvállalások a költségvetés éves mozgásterét abban az esetben determinálják jelentős mértékben, ha a kötelezettség állam általi felmondása nagyobb mértékű kifizetést jelent a következő költségvetési évben, mint a kötelezettség fenntartása. Ebbe a körbe tartoznak, és azt túlnyomórészt lefedik a határozott idejű szerződések, illetve az 1 évet meghaladó felmondási időt magukban foglaló határozatlan idejű szerződések.
A hosszú távú kötelezettségvállalások korlátozása egyfelől a kötelezettségek jóváhagyásának szigorításban nyilvánul meg, másfelől egy a költségvetés bevételi főösszegének arányában meghatározott érték túllépésnek tilalmában.
A jóváhagyás előkészítése során a pénzügyminiszter kiemelt szerepét az indokolja, hogy adott fiskális politika mellett megengedhető jövőbeni kiadásokkal kapcsolatban a pénzügyminiszter rendelkezik összesített információkkal, és e kiadások mértékért elsősorban a pénzügyminiszter felel.
A hosszú távú kötelezettségek összesített nyilvántartásának hiányában nem hozható felelős döntés a további kötelezettségek vállalásáról. Az összesített adatokról, a költségvetést érintő döntéseket megelőzően indokolt tájékoztatni az Országgyűlést.
Az összesített adatok nyilvánosságra hozása nyilvánvalóan része az adófizetők felé az állami kiadásokkal kapcsolatos elszámolási kötelezettségnek.
Ezért szükséges a Kincstár felé történő megbízható és aktualizált adatszolgáltatás biztosítása. Annak érdekében, hogy az adatszolgáltatásra az elvárt időhatárokon belül és az elvárt minőségben sor kerüljön, indokolt az adatszolgáltatás elmulasztását szankcionálni.
(3) bekezdéshez
A módosítás arra irányul, hogy az adó- és járulékfizetési fegyelem javuljon a nem állami intézményfenntartók körében is azáltal, hogy részükre is csak akkor lehet normatív támogatást és hozzájárulást folyósítani, ha nincs köztartozásuk.(4) bekezdéshez
A módosítás lehetőséget ad a humán szolgáltatást végző intézmények nem állami fenntartói által jogtalanul igénybe vett normatív hozzájárulások és támogatások központi költségvetésbe történő visszatérülésének biztosítására.(5) bekezdéshez
A javaslat a módosuló definíciók alapján a hivatkozást pontosítja.(6) bekezdéshez
A közpénzek átláthatósága, a nyilvánosság fokozása érdekében indokolt, hogy a céljellegű fejlesztési támogatásokon túlmenően a nem normatív, céljellegű működési támogatások kedvezményezettjeire is kiterjedjen a közzétételi kötelezettség (ÁSZ javaslat) .E § (2) bekezdése a végrehajtás egyszerűsítése érdekében 200 000 forint értékhatárt állapít meg, amely összeg alatti támogatás közzététele alól törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet mentesítést adhat.
(7) bekezdéshez
A közpénzek átláthatósága, a nyilvánosság fokozása érdekében indokolt, hogy a nem normatív, céljellegű fejlesztési támogatásokon túlmenően a nem normatív, céljellegű működési támogatások kedvezményezettjeire is kiterjedjen a közzétételi kötelezettség (ÁSZ javaslat) .(8) bekezdéshez
A rendelkezés az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által finanszírozott - jogszabályban meghatározott - egységes területalapú és piaci támogatások, kifizetések forrását pontosítja. A megelőlegezés forrásául a kincstári egységes számlát jelöli ki, a hatályos vonatkozó közösségi jogszabálynak megfelelően határozza meg a finanszírozás végső forrásául szolgáló uniós pénzügyi alapot, illetve kimondja e megelőlegezési hitel kamatmentességét. Lehetővé teszi továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott vidékfejlesztési támogatások hasonló módon történő megelőlegezését is.A rendelkezés - pontosításként - a megelőlegezés forrásául a kincstári egységes számlát jelöli ki.
(9) bekezdéshez
A számvevőszéki ellenőrzésnél visszatérő értelmezési problémát vetett fel, hogy a megbízások teljesítésének visszautasítása valójában mely körre vonatkozik. A bekezdés kiegészítésével egyértelművé válik, hogy az ügyfelektől érkező megbízásokra vonatkozik a rendelkezés.(10) bekezdéshez
Kincstári szolgálatással kapcsolatos adatkezelést szabályozza.(11) bekezdéshez
Költségvetési szerv vezetőjének átcsoportosítási jogosítványai.(12) bekezdéshez
A személyi juttatások előirányzata alapesetben csak a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának egyidejű emelésével növelhető. A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a költségvetési szervnek a kincstár részére kell nyilatkoznia, ha e főszabálytól eltér.(13) bekezdéshez
A költségvetési törvény az alcímen túl jogcímcsoporton, illetve jogcímen is tartalmaz önálló fejezeti kezelésű előirányzatot. Ezen előirányzatok átcsoportosítására vonatkozóan a törvény nem tartalmaz sem korlátozást sem engedményt, ezt pótolja a módosítás.A fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználását a költségvetési törvény külön szabályozza, ezért a paragrafusban foglalt szabályozás ezen előirányzatra nem vonatkoztatható.
(14) bekezdéshez
A módosításra azért van szükség, mert az említett előirányzat már nem a Pénzügyminisztérium fejezeten belül található.(15) bekezdéshez
Az Országgyűlés a költségvetési törvényben határozza meg a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív hozzájárulásait, fejlesztési támogatásait.(16) bekezdéshez
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetés terhére vállalható kezességek, illetve garanciák nyújtására, illetve árfolyam-fedezeti ügylet megkötésére (korábbi jogszabályokban a jelenlegi árfolyam-fedezeti ügylet árfolyam-garancia elnevezéssel szerepel) . Az Áht-ban mind az egyedileg vállalható kezességek- és garanciavállalások, illetve az egyedi viszontgarancia és árfolyam-fedezeti megállapodás, mind a jogszabályon alapuló kezességek- és a jogszabályi viszontagarancia általános szabályait ki kell mondani. E paragrafus most már összegyűjtve és rendszerezve tartalmazza az egyedi kormánydöntésen, valamint jogszabályon alapuló állami kötelezettségek vállalásának és az ezek beváltásából keletkező követelések behajtásának szabályait.(17) bekezdéshez
E paragrafus tartalmazza mind a jogszabályi, mind az egyedi kezességek/garanciákra, viszontgaranciára vonatkozó költségvetési és zárszámadási előírásokat. Szabályozza a kezesség/garancia beváltások jogkövetkezményeit, a kezességvállalási díj mértékét, valamint e díj elengedésének költségvetési elszámolását. Pontosítja, és egységesíti a kezességgel/garanciával, viszontgaranciával biztosított kötelezettségvállalások, valamint az árfolyam-fedezeti megállapodás költségvetési kereteinek számítási szabályait.(18) bekezdéshez
E módosítás az állami kezességvállalások és garanciák, valamint a hozzájuk kapcsolódó fogalmak definícióit tartalmazza. Bevezeti és definiálja az állami garancia fogalmát, alkalmazhatóságának feltételeit. Tisztázza az állami kezesség és az állami garancia különbségét. Bevezeti az egyedi viszontgarancia fogalmát és megteremti az összhangot az MFB törvénnyel. Pontosítja a jogszabályi viszontgarancia definícióját. Tisztázza az árfolyam-fedezeti ügylet - korábban árfolyam-garancia - jelentését, tartalmát, alkalmazásának feltételeit. Definiálja a kiállítási garancia és viszontgarancia jelentését, valamint felsorolja a Nemzetközi Fejlesztési Intézményeknek minősülő hitelintézeteket, valamint három átmeneti, értelmező rendelkezést tartalmaz.(19) bekezdéshez
Egyrészt pontosítás (a Magyar Honvédség már nem a Hszt. hatálya alá tartozik) , másrészt lehetőséget ad a Kormánynak az igazgatási szervek üzemeltetési, támogatás-lebonyolítási feladatait ellátó, közalkalmazottakat foglalkoztató ("háttér") költségvetési szervek létszámkeretének meghatározására is.(20)-(21) bekezdéshez
E két módosítás a definíciók változása miatt pontosítja a pénzügyminiszter adósságkezeléssel, valamint a kezességekkel és garanciákkal kapcsolatos feladatait.(22) bekezdéshez
A Kincstár felel a hosszú távú kötelezettségvállalások nyilvántartásáért. Ugyanakkor a szabad kapacitások felmérése során a pénzügyminiszternek rendelkeznie kell információval a tervezett kötelezettségvállalásokkal, és a kötelezettségvállalási felhatalmazásokkal kapcsolatban is. A kötelezettségvállalási döntések előkészítése céljából, ezekről indokolt összesített nyilvántartást vezetnie.Módszertani anyagok kiadása indokolt a gazdasági hatékonyság növelése érdekében.
(23) bekezdéshez
Fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének előirányzatmódosítás, átcsoportosítási jogköreit érinti a módosítás.(24) bekezdéshez
A Kincstár az igények előzetes felülvizsgálata során nem tudott kötelező érvényű döntést hozni, így az önkormányzatok - hitel helyett - több támogatást igényelhettek, és azt meg is kapták, alacsonyabb kamatteherrel, mint a banki hitelkamatok.Az önkormányzatok normatív hozzájárulásának és támogatásának év végi elszámolásánál a visszafizetés kamatmentes sávjának szűkítése az önkormányzati tervezés megalapozottságának erősítését célozza.
(25) bekezdéshez
A központi költségvetésből a helyi önkormányzatoknak fizetett kamat esetén szűkül a kamatmentes sáv - igazodva a 64/A § (4) bekezdéséhez - 5 %-ról 3 %-ra.(26) bekezdéshez
A helyi önkormányzatok kincstári felülvizsgálat eljárása során megállapított, jogszabályi előírásoknak nem megfelelő támogatási igényei ne kerüljenek a döntéshozóhoz.(27) bekezdéshez
A helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának szabályszerűségét növeli, ha a gazdálkodást lebonyolító helyi önkormányzat és helyi kisebbségi önkormányzat közötti megállapodás kötelező elemeként meghatározásra kerül a feladatellátás rendje (ÁSZ javaslat) .(28) bekezdéshez
A helyi önkormányzatok havi pénzforgalmi jelentés készítésére nem kötelezettek, hanem az Ámr.-ben meghatározott időközi jelentéseket kell elkészíteniük és továbbítaniuk. A módosítás azért szükséges, hogy a 64/E. § (1) bekezdésben előírt szankció értelmezhető és érvényesíthető legyen.(29) bekezdéshez
A bekezdés értelmében mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában a zárszámadás keretében (és a központi költségvetés terhére) kell rendezni az alapoknál keletkező költségvetési hiányt.(30) bekezdéshez
A bekezdés speciális címrendi szabályokat határoz meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál és egységes alkalmazást ír elő címrend évközi megváltoztatására.(31) bekezdéshez
A módosítás célja megteremteni az összhangot az Áht 109/A. §-ának módosításával.(32) bekezdéshez
Előfordul, hogy megszűnő költségvetési szerv feladatait nem újonnan alapított, hanem már létező szerv veszi át (pl. minisztériumi háttérintézmény feladatait a minisztérium) . Ugyancsak előfordulhat, hogy az új szervezet megalapítására - pl. hatósági működési engedélyek beszerzése miatt - már a költségvetési szerv megszüntetése előtt szükség van.(33) bekezdéshez
A rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-ának jutalmazási célú felhasználási korlátjának hatályon kívül helyezésre irányuló módosítás az új teljesítményösztönzés erősítését szolgája.(34) bekezdéshez
A javasolt módosítás alapján a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek a hatályba lépést követően külön törvény egyedi rendelkezése helyett a korábbi - jól bevált és könnyebben végrehajtható - előírásokhoz hasonlóan a Kormány előzetes jóváhagyása alapján alapíthatnának gazdálkodó szervezetet, illetve szerezhetnének részesedést abban. (A felsőoktatási intézményeknek (a vonatkozó törvény alapján) ezt a rendelkezést sem kell alkalmazniuk.)(35) bekezdéshez
A módosítás összhangba hozza a törvény rendelkezéseit a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény "hasznosító vállalkozások" alapítására vonatkozó szakaszaival.(36) bekezdéshez
A bekezdés egyszerűsítését, pontosítását az elmúlt években bekövetkezett jogszabályi változások teszik szükségessé. 2005. évtől a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás és a céljellegű decentralizált támogatás előirányzata összevonásra került, így jött létre a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira szolgáló új elnevezésű előirányzat. 2007-től a címzett és céltámogatás előirányzata nem biztosít forrást új induló beruházások támogatására, ezért - összhangban a Cct. módosításával - itt is szükséges szabályozni a folyamatban lévő beruházásokhoz nyújtott címzett és céltámogatások elvonásának, lemondásának, visszafizetésének rendjét.(37) bekezdéshez
Az Állami Számvevőszék önkormányzati út- és szennyvízcsatorna beruházásokhoz 2002-2005. években igénybevett közműfejlesztési támogatás jogszerűségéről készített jelentése alapján, a visszaélések elkerülése érdekében pontosításra kerül a fejlesztési támogatás - kivitelezőtől közvetlenül, illetve közvetve az önkormányzathoz érkező pénzeszköz miatti - arányos visszafizetésének rendje..(38) bekezdéshez
A javaslat biztosítja az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak a kincstári elszámolását.(39) bekezdéshez
A rendelkezés részben pontosítás, mivel az előirányzat-felhasználási keret nem a kiadási és bevételi előirányzatok várható teljesülése alapján, hanem ezek különbözeteként kerül megnyitásra.A módosítás alapvetően arra irányul, hogy a nettó finanszírozás módszere kiterjedjen a központi költségvetési szervekre is, melynek következtében nem halmozódhat fel adó- és járuléktartozás.
(40) bekezdéshez
A módosítás arra irányul, hogy a központosított illetményszámfejtés rendszerébe tartozó valamennyi szerv esetében egységessé váljon az adatszolgáltatási határidő.(41) bekezdéshez
A javaslat célja a kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel felhasználásának ésszerűsítése, áttekinthetőbbé tétele.(42) bekezdéshez
A központi költségvetési szervek a KVI részére kötelesek felajánlani azon ingatlanjaikat, melyek állami feladat ellátásukhoz feleslegessé váltak. A Honvédelmi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek jelenleg kivételt képeznek. Az állami működés kitűzött racionalizálása jegyében, a vagyongazdálkodás egy állami szervnél történő összpontosítása céljából a felajánlási kötelezettséget ezen szervekre is ki kell terjeszteni, ezt a kivételt meg kell szüntetni.(43) bekezdéshez
Kormányzati szándék a minisztériumok és más központi költségvetési szervek ingatlan vagyonkezelési és hasznosítási feladatainak központosítása, ezzel a vagyongazdálkodás racionalizálása, a költségvetési bevételek növelése illetve a kiadások csökkentése. Ennek végrehajtásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság feladatait ki kell bővíteni a központi költségvetési szervek elhelyezésének megszervezésével, továbbá biztosítani kell az ingatlanok kincstári vagyonba való bekerülése feletti ellenőrzést, a költségvetési szervek vagyongazdálkodási tevékenységének koordinálását.(44) bekezdéshez
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott kibocsátási egységek értékesítése során, a lehető legmagasabb bevétel elérése érdekében, indokolt a tőzsdei úton való eladás lehetővé tétele.(45) bekezdéshez
A vagyonkezelői jog visszavonását a KVI jelenleg nem gyakorolhatja a Honvédelmi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervekkel kapcsolatban. Az ésszerű vagyongazdálkodást, az erőforrások szétaprózottságának megszüntetését, az ingatlanok más típusú racionális hasznosítását segíti elő a kivételek megszüntetése.(46) bekezdéshez
A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet előírja a támogatással érintett ingatlanon az állam javára az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények között azonban nem szerepel az állam javára feljegyezhető elidegenítési és terhelési tilalom, és az ott felsoroltakon kívül más jog bejegyzését illetve tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.(47) bekezdéshez
A javasolt rendelkezések különféle adósság-kategóriákat definiálnak. Az adósság-kategóriák pontosítása és rendszerezése elkerülhetetlenné vált. Az "államadósság" alakulása napi témává vált, az ország nemzetközi megítélésének és az EU-s adatszolgáltatásoknak egyik kulcskérdése az adósság vizsgálata.Az adósságkategóriák definiálásával együtt meg kell állapítani az adósság kezelésének, nyilvántartásának felelőseit is. A módosítási javaslat rendező elve, hogy az egyes alrendszerek önállóan felelősek saját adósságukért, az átfogó kategóriák (a négy alrendszer együttes, a három központi alrendszer együttes, illetve a kormányzati szektor adóssága) prezentálásának felelőse pedig a pénzügyminiszter. A kormányzati szektor adóssága esetében a pénzügyminiszter felelőssége a zárszámadás keretében az Országgyűlés tájékoztatására terjed ki, és nem érinti az MNB és a KSH feladatait.
A javaslat az államháztartás négy alrendszere együttes adósságának publikálására vonatkozóan ír elő rendszeres tájékoztatási kötelezettséget a Pénzügyminisztérium számára, melynek alapját az ÁKK Zrt. és az önkormányzatok által szolgáltatott adatok képezik.
(48) bekezdéshez
A módosítás a pénzügyminiszter államadósággal kapcsolatos feladatait pontosítja, melyet az ÁKK Rt. útján gyakorol.(49) bekezdéshez
A javaslat aktualizálja, pontosítja és az államháztartási alrendszerek költségvetéseinek és adósságainak fogalmi újracsoportosításával összhangban értelmezi az Országgyűlés részére tervezéskor és zárszámadáskor benyújtandó kimutatásokat. Vezérelve, hogy alapvetően az államháztartási beszámolási, könyvvezetési és információs rendszerben szabványos tartalommal keletkező adatokat, és ezzel összhangban álló tervadatokat prezentáljon.Az Áht. eddig is előírta, hogy ki kell mutatni a pénzforgalmi államháztartási egyenleg és a maastrichti deficitmutató összefüggéseit. A módosítás pontosítja e rendelkezést azzal, hogy tervezéskor és zárszámadáskor előírja e kimutatási kötelezettséget kibővítve az ugyanezen módszertan alapján számítandó elsődleges egyenleg mutató bemutatásával. A költségvetéspolitika formálásában, a költségvetés fenntarthatóságának elemzésében fontos mutató a folyó gazdálkodás eredményét kifejező ún. elsődleges egyenleg, amely a múltban felhalmozott adósság kamatterhe nélkül veszi figyelembe a kiadásokat. E mutatót a mindenkori Konvergencia Program és a Túlzott Hiány Eljárás keretében készülő dokumentumok az egyenleg és adósság mellett harmadik vezérmutatóként rendszeresítik, indokolt tehát a fogalom bevezetése az államháztartási fogalomtárba.
Az államháztartás alrendszereinek könyvviteli mérlegét a Kormány a zárszámadási törvényjavaslat általános indokolásának mellékletei között eddig is bemutatta, ebben az nemcsak eszközök (így pl. a pénzeszközök, a tárgyi és immateriális eszközök, a készletek) , hanem a kötelezettségek és ezáltal a különbségük alapján számított nettó vagyon alakulása is nyomon követhető.
Az államháztartási szervezetek beszámolási és könyvvezetési rendje gondoskodik a hitelviszonyon alapuló adósságelemek államháztartási konszolidálásáról, így a jövőben összeállítható az államháztartás összevont adóssága, elsősorban instrumentumok szerinti bontásban. A helyi önkormányzatok értékpapír-adósságának hitelezők szerinti megbontása nem az államháztartási információs rendszer tárgya, ezért itt statisztikai adatok átvétele segítheti az államháztartás egészére kiterjedő fő hitelezői kategóriák szerinti kimutatást.
Az adókedvezmények bemutatásának feladata változatlan.
A módosítás révén az Országgyűlés részére átláthatóbb, rendszerezettebb összeállítások készülhetnek.
(50) bekezdéshez
A javaslat aktualizálja, pontosítja és az államháztartási alrendszerek költségvetéseinek és adósságainak fogalmi újracsoportosításával összhangban értelmezi az Országgyűlés részére tervezéskor és zárszámadáskor benyújtandó kimutatásokat. Vezérelve, hogy alapvetően az államháztartási beszámolási, könyvvezetési és információs rendszerben szabványos tartalommal keletkező adatokat, és ezzel összhangban álló tervadatokat prezentáljon.Az államháztartás alrendszereinek könyvviteli mérlegét a Kormány a zárszámadási törvényjavaslat általános indokolásának mellékletei között eddig is bemutatta, ebben az nemcsak eszközök (így pl. a pénzeszközök, a tárgyi és immateriális eszközök, a készletek) , hanem a kötelezettségek és ezáltal a különbségük alapján számított nettó vagyon alakulása is nyomon követhető.
Az államháztartási szervezetek beszámolási és könyvvezetési rendje gondoskodik a hitelviszonyon alapuló adósságelemek államháztartási konszolidálásához, így a jövőben összeállítható az államháztartás összevont adóssága, elsősorban instrumentumok szerinti bontásban. A helyi önkormányzatok értékpapír-adósságának hitelezők szerinti megbontása nem az államháztartási információs rendszer tárgya, ezért itt statisztikai adatok átvétele segítheti az államháztartás egészére kiterjedő fő hitelezői kategóriák szerinti kimutatást.
A többéves kötelezettségek, az adókedvezmények bemutatásának feladata változatlan.
A módosítás révén az Országgyűlés információt nem veszít, viszont átláthatóbb, rendszerezettebb összeállítások készülhetnek.
(51) bekezdéshez
E pontban a Kormány felhatalmazást kap valamennyi állami kezességvállalás eljárási szabályainak rendeleti szabályozására. A módosítást az utóbbi évek új típusú kötelezettségvállalásainak megjelenése indokolja.(52) bekezdéshez
Felhatalmazó rendelkezés a Kormánynak arra, hogy rendeletben állapítsa meg a 18/B. § (9) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben megállapítható rendelkezésre állási díj alkalmazásának, továbbá a 102. § (1) bekezdés szerinti nettó finanszírozás módjának, a támogatás rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait.A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
2. §
(1) bekezdéshez
Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek III. csoportos rokkantsági nyugdíja, valamint az ahhoz kapcsolódó hozzátartozói ellátások 2007. január 1-jétől a Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási körébe kerülnek. A változást az indokolja, hogy ennek révén valamennyi nyugdíjkiadás a Nyugdíjbiztosítási Alapból kerül finanszírozásra, így a társadalombiztosítási ellátások átláthatósága javul.(2) bekezdéshez
A javaslat nevesíti bevételek között a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXIII. törvény 4/A paragrafusában a pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadó helyett az MPA-t terhelő különbözetet, valamint az új korkedvezményes évek szerzésére bevezetésre kerülő korkedvezmény biztosítási járulékot.(3) bekezdéshez
A javaslat a központi költségvetési hozzájárulásokat kiegészíti a központi költségvetésben tervezett, a korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszközzel.A társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításával összhangban a foglalkoztatót terhelő külön adóval egészül ki a Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele.
(4) bekezdéshez
Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett nyugdíjkiadások fedezetét nevesíti a jogszabály.(5) bekezdéshez
A javaslat nevesíti bevételek között a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXIII. törvény 4/A paragrafusában a pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadó helyett az MPA-t terhelő különbözetet(6) bekezdéshez
A társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításával összhangban a foglalkoztatót terhelő külön adóval egészül ki az Egészségbiztosítási Alap bevétele .A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása
3. §
Az elmúlt másfél évtizedben főként a cél- és címzett támogatási rendszer nyújtott pénzügyi segítséget a helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy az egyes ágazati feladataik ellátását biztosító létesítményeiket korszerűsítsék, adott esetben újakat hozzanak létre. Ennek érdekében a cél- és címzett támogatási rendszer megfelelően betöltötte szerepét.Magyarország 2007. és 2013. között az EU kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból további mintegy 3 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre. E források és a hazai társfinanszírozás segítségével lényegesen több önkormányzati fejlesztési program valósulhat meg, mint a korábbi években. Így lehetőség nyílik többek között a korábban cél- és címzett támogatással megvalósuló beruházási célok uniós forrásokból történő finanszírozására is.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) kötelezően rendelkezik a céltámogatási kiemelt célok és a támogatások meghatározásáról , ezért továbbra is lehetőség lesz új beruházások indítására céltámogatással. Ezzel szemben - tekintettel a fentiekre - 2007. évtől kezdődően új címzett beruházások nem indíthatóak. Így - összhangban az előzőekben foglalt célokkal - szükségesség vált a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása.
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvén módosítása
4. §
(1) bekezdéshez
Az NKA költségvetésének összeállításakor az egyes szakmai jogcímek várható kiadásait csak az előző év tapasztalatai alapján lehet megállapítani. A költségvetés évében meghozott pályázati döntések ettől lényegesen eltérhetnek, ezért szükség lehet a pályázati támogatások kifizetéséhez az egyes jogcímek előirányzatai közötti átcsoportosításra. Ez nem érintheti a működési kiadásra tervezett összeget.(2) bekezdéshez
A hatályos törvényi rendelkezést több adózó úgy értelmezi, hogy minden járulékköteles termék, illetve szolgáltatás beszerzési árával csökkenthető a járulékalap, nem csak az általa előállított járulékköteles termék előállításával vagy nyújtott szolgáltatás teljesítésével szorosan összefüggő, ahhoz kapcsolódó járulékköteles termékbeszerzések és szolgáltatások beszerzési árával. A normaszöveg pontosítása ezt a félreértést tisztázza.(3) bekezdéshez
Az adózói gyakorlat szerint a hatályos rendelkezés nem egyértelmű és félreérthető, ezért szükség van az építtető tájékoztatási kötelezettségének pontos törvényi meghatározására.(4) bekezdéshez
Az időközben megváltozott az APEH által vezetett számla neve, valamint nem rendelkezik a jogszabály az évi egyszeri alkalommal történő járulékfizetésre kötelezettek teljesítésének eljárási rendjéről, azaz nem határozza meg, hogy mely időpontig kell azt teljesíteni. Ezt a hiányosságot a törvényhely kiegészítésével szükséges rendezni.Mivel a kulturális járulék a nemzetgazdasági kimutatásokban - 2006-tól kezdődően - más járulékbevételekhez hasonlóan az ún. megosztott bevételek között kimutatott összeg, szükséges a napi átutalásra és jóváírásra történő áttérés bevezetése a havi átutalás helyett.
(5) bekezdéshez
A forgalmazó hatályos definíciójában nem szerepel a termék első belföldi forgalomba hozatalára történő utalás, a javaslat ezt pótolja.A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
5. §
2007. január 1-jétől a földgáz-ártámogatást biztosító előirányzat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) fejezetébe kerül és a támogatások meghatározásáról és szétosztásáról az SZMM fog gondoskodni. Az előirányzat pénzügyi fedezetét biztosító befizetés továbbra is a GKM fejezetében kerül megtervezésre. Az Energiagazdálkodási célelőirányzat és a hozzá kapcsolódó befizetés neve is megváltozik: az SZMM fejezetében Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez (XXVI. Fejezet, 16. cím, 92. alcím) és a GKM fejezetében Energiaár-kompenzációs befizetés (XV. Fejezet, 28. cím, 3. alcím) előirányzatok szerepelnek. A javaslat az ennek megfelelő technikai módosításokat tartalmazza.A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
6. §
(1) bekezdéshez
A bekezdés a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fogalmát kiegészíti a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekekkel és tanulókkal. Az e körbe tartozó gyermekek és tanulók a jövőben a nevelési tanácsadás keretei között kapják meg azt a segítséget, amely a fejlődésükhöz szükséges. E változás következtében a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek és tanulók kikerülnek a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók köréből. A szakértői és rehabilitációs bizottságok helyett a nevelési tanácsadók veszik át a velük való foglalkozást. Ezért a jövőben nem készülhet olyan szakértői vélemény, hogy ezeket gyermekeket, tanulókat a többi gyermektől, tanulótól külön osztályban, csoportban, tagozatban, óvodában, iskolában kell nevelni.. A nevelési tanácsadók nyújtanak segítséget az óvodáknak, iskoláknak, szülőknek a gyermekek, tanulók neveléséhez, felkészítéséhez.Az átmeneti szabályok biztosítják az érintett gyermeki, tanulói kör részére mindazokat a kedvezményeket, amelyeket megkaptak a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján. Ezek a szakvélemények a különböző mentesítésekben fogalmazhatók meg, amelyeket az iskola igazgatója biztosít.
(2) bekezdéshez
A rendelkezés pontosítására azért van szükség, mivel a hatályos szabályozásból nem egyértelmű, hogy az egyéni foglalkozás időkeretét osztályonként és egy tanítási évre kell kiszámítani. Minden más időkeret számításánál egyértelműen meghatározott a számítási mód. Ez a változás azért lényeges, mivel az új költségvetési finanszírozási rend kialakításának egyik alapja a rendelkezésre álló időkeret.(3) bekezdéshez
A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Egészségbiztosítási Alapból történő támogatása nem illeszkedik az Alapból finanszírozott feladatok rendszerébe. Ezért indokolt, hogy az Alapítvány támogatása a központi költségvetésből történjen.(4) bekezdéshez
A bekezdés rendezi az alapfokú művészetoktatásra és a sajátos nevelési igényű gyermekekre, tanulókra vonatkozó megváltozó előírások alkalmazásának átmeneti szabályozását. Az átmeneti szabályok biztosítják az érintett gyermeki, tanulói kör részére mindazokat a kedvezményeket, amelyeket megkaptak a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján. Ezek a szakvélemények a különböző mentesítésekben fogalmazhatók meg, amelyeket az iskola igazgatója biztosít.(5) bekezdéshez
Az alapfokú művészetoktatással kapcsolatos állami kötelezettségvállalás átalakítását tartalmazza a javaslat. Ennek egyik lényeges eleme, hogy szűkül az a kör, amely után igénybe lehet venni a normatív hozzájárulást.- A hatályos rendelkezések alapján hat éves kortól lehet a tanulót számításba venni. Az új előírások alapján akkor, ha a tanuló tanköteles. A tankötelezettség a hetedik és a nyolcadik életévben is beállhat.
- A hatályos rendelkezések alapján azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki iskolába jár. Az új rendelkezések alapján csak azt, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt. Így a felnőttképzésben részt vevők kimaradnak.
További változás, hogy megemelkedik egy órával az az időkeret, amely alapján a teljes normatíva igénylésére lehetőség nyílik. A jelenlegi szabályozás alapján heti négy tanórai foglalkozás után van erre lehetőség. A normatíva igénybevétele differenciálódik, mert eddig két csoport volt a négy órát biztosító és az ennél kevesebb időben nevelő és oktató. A javaslat alapján három csoport kerül kialakításra. Ez a szabályozás a rendelkezésre álló adatok alapján a zeneoktatásnak kedvez.
(6) bekezdéshez
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, a hatályos szöveghez képest az a változás, hogy beépíti a szövegbe a nappali rendszerű oktatásra történő utalást. Ennek indoka, hogy másik bekezdésben rendelkezik a felnőttoktatásban részt vevő tanulókról. A két bekezdés alapján értelmezési problémák adódhatnak, mivel olyan módon is "olvasták" a két bekezdést, hogy az érintett tanulói létszámot kétszer kell elosztani kettővel.(7) bekezdéshez
A nevelési, oktatási intézményekben vannak olyan feladatok, amelyek miatt a tanórát nem tudja megtartani, mégis indokolt ennek a munkaidőnek kötelező óraszámként való figyelembevétele (pl. vizsgáztatás) .Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása
7. §
Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítások keretében törölni kell a Priv. tv. mellékletéből öt kht-t, tekintettel arra, hogy piacgazdaságban nem indokolt a részterületre specializált, alkalmazott kutatást végző, megrendeléseit elveszítő nagy állami kutatóhelyek fenntartása. A Konzervipari Kutató és Fejlesztő és Minőségvizsgáló Kht. pedig 2006. december 31-ig végelszámolással megszűnik. Az elhagyni javasolt öt kht. üzletrésze várhatóan értékesítésre kerül.A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény módosítása
8. §
A javaslat meghatározza, hogy az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet folytató éves felügyeleti díjat köteles fizetni tárgyév február 28-ig. A tevékenységet év közben megkezdőknek arányos díjat kell megfizetniük, az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.A felügyeleti díj az engedélyt kibocsátó felügyelőség bevételét képezi. Azt a felügyelőség az egységes környezethasználati engedély jogosultjának tevékenységével kapcsolatos felügyeleti tevékenysége költségeire fordíthatja. A javaslat meghatározza a felügyeleti díj mértékét is. A felügyeleti díj fizetésével kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. §-a (2) bekezdésének 15. pontja alapján egyéb eljárási költségnek minősül a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb eljárási költség is. A javaslat e "felhatalmazásnak" tesz eleget, amikor meghatározza, hogy a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárások során költségnek minősülnek a mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek. A javaslat alapján a felmerülő költségek mértékét a Kormány rendeletben határozza meg annak érdekében, hogy mindegyik fél - mind a hatóság, mind az ügyfél - számára egyértelmű legyen a felszámítható költségek összege.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
9. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 9. § (1) bekezdésében határozza meg, milyen módon működtetheti az állam kizárólagos tulajdonába tartozó, illetve az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni körbe tartozó víziközmű vagyonát. E szerint vagy többségi részesedésével működő gazdasági társaságot hoz létre, vagy a működtetés jogát pályázat eredményeként koncessziós szerződés keretében átengedi.A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény lehetőséget biztosít arra, hogy ágazati jogszabály speciális szabályokat állapítson meg. Ennek alapján a Vgtv 9. § (2) bekezdése megadja azokat a működtetési formákat, amelyek nem minősülnek koncesszóköteles tevékenységnek. E bekezdés d) pontja alapján kijelöléssel, pályázat nélkül szerezheti meg a többségi állami, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság a működtetés jogát.
Az Európai Bíróság C-26/03. ügyben 2005. január 11-én hozott ítélete (Stadt Halle és mások ügy) értelmében, a 92/50 irányelv (jelenleg az ennek helyébe lépett 2004/18/EK irányelv) tárgyi hatálya alá tartozó szolgáltatások körében, a magánvállalkozások részvételével működő, többségi önkormányzati/állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekkel kötendő visszterhes szerződés esetén, a közbeszerzési, pályáztatási eljárás lefolytatása nem mellőzhető tekintettel arra, hogy e gazdasági társaságokban jelen van a magántőke, ezért a versenysemlegesség elvének megfelelően e gazdálkodó szervezeteknek is pályázniuk kell, részt kell venniük a versenyben.
A Vgtv. módosítás ezen Európai Bírósági döntésnek történő megfelelést biztosítja azáltal, hogy kizárólag a 100 %-ban állami vagy önkormányzati, illetve a 100 %-ban közös állami és önkormányzati tulajdonban lévő (ide nem értve a munkavállalói részvényeket) gazdasági társaságok vonatkozásában biztosítja a működtetés jogának kijelölés útján történő megszerzését. Az összes többi ezen körön kívül eső gazdasági társaság pedig koncessziós eljárás keretében kaphatja meg a rendelkezéseknek megfelelően az üzemeltetés lehetőségét.
Szükséges e módosítás hatályba léptetése, hiszen amennyiben - a jelenleg hatályos rendelkezéseknek megfelelően - az európai uniós források felhasználásával megvalósuló víziközművek működtetésének jogát a többségi állami, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pályáztatás nélkül, kijelöléssel szerzik meg, szankcióként esetlegesen számítani lehet arra, hogy a támogatás visszafizetésére kötelezi az EU hazánkat, aminek közvetlen költségvetési kihatásai lehetnek.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. §-a (2) bekezdésének 15. pontja alapján egyéb eljárási költségnek minősül a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb eljárási költség is. A javaslat e "felhatalmazásnak" tesz eleget, amikor meghatározza, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos, hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások során költségnek minősülnek a mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek. A javaslat alapján a felmerülő költségek mértékét a Kormány rendeletben határozza meg, annak érdekében, hogy mindegyik fél - mind a hatóság, mind az ügyfél - számára egyértelmű legyen a felszámítható költségek összege.
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 1995. évi XCIII. törvény módosítása
10. §
Magánszemélyek tulajdonában (volt szövetkezeti részarány és kárpótlási területek) lévő védett területeket állami tulajdonba és nemzeti parki kezelésbe kell venni, a feladat végrehajtásának határideje módosul.A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról 1996. évi XXV. törvény módosítása
11. §
Az önkormányzati finanszírozási rendszer reformjával, valamint a 2007. évi költségvetésben érvényesülő, az önkormányzatok központi költségvetési forrásaiból származó támogatások mértékének szigorításával összhangban indokolt szűkíteni azon önkormányzati feladatok körét is, amelyek az adósságrendezési eljárás során a válságköltségvetésből finanszírozhatók.A hatályos törvény 18. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a válságköltségvetéséből a törvény mellékletében felsorolt alapvető lakossági szolgáltatások és hatósági feladatok működési kiadásait finanszírozhatja (figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra) . A tervezett módosítás olyan módon szűkíti a válságköltségvetésből finanszírozható feladatok körét, hogy kimondja, az önkormányzat kizárólag az e törvény mellékletében felsorolt, és számára külön jogszabályban kötelezően előírt feladatokra fordíthat forrást a válságköltségvetéséből.
A 18. §. (2) bekezdésének módosításával összhangban a törvény mellékletében felsorolt alapvető lakossági szolgáltatások köre is szűkítésre kerül, tekintettel az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokra. Emellett szükségessé válik néhány - korábban már hatályon kívül helyezett - jogszabályi hivatkozás pontosítása is.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
12. §
A 7. § új (3) bekezdése a személyi jövedelemadó 1 %-áról rendelkező nyilatkozat szerinti kérelem teljesítésére vonatkozóan határoz meg kivételt. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint, a kérelem teljesítettnek minősül, ha az adóhatóság az adóév november 30-ig a rendelkező magánszemélyt nyilatkozata érvénytelenségről nem értesíti. A teljesítés feltétele ezentúl az lesz, hogy a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig a rendelkező nyilatkozat érvényességét megállapító döntés szülessen. A módosítás célja, hogy az érvénytelen adóbevallást készítő adózó 1%-os rendelkezése ne kerüljön teljesítésre.A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
13. §
/a Tbj. 4. §-ához, 18. § (1) bekezdésének e) pontjához, 19. § (6) bekezdéséhez, 20/A. §-ához, 27. és 29. §-ához/
A javaslat szerint bevezetésre kerül a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség azon foglalkoztatók esetében, akik külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatnak munkavállalókat. Ugyanilyen kötelezettség vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra is, aki vállalkozói tevékenységét ilyen munkakörben folytatja. A fizetési kötelezettség alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, mértéke 13 százalék. Az átmeneti rendelkezések szerint az új fizetési kötelezettség azonban csak fokozatosan kerül bevezetésre, ugyanis a korkedvezmény-biztosítási járulék 100 százalékát a központi költségvetés 2007-ben átvállalja. A költségvetési kötelezettség mértéke azonban fokozatosan csökken: 2008. január 1. napjától a járulék 75 százalékát, 2009. január 1. napjától 50 százalékát, 2010. január 1. napjától 25 százalékát fizeti meg a költségvetés a foglalkoztató, egyéni vállalkozó helyett. 2011. január 1-jétől a 13 százalék járulékot teljes mértékben a foglalkoztató, egyéni vállalkozó köteles megfizetni.A javaslat szerint a nyugdíj mellett munkát vállaló személyek (munkavállalók, egyéni és társas vállalkozók) a járulékalapot képező jövedelmük (munkabér, vállalkozói kivét stb.) után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. Ezáltal megszűnik az a különbségtétel, amely a nyugdíjas és nem nyugdíjas személyek járulékfizetési kötelezettségét érintően a hatályos szabályok alapján fennáll. A javaslat szerint a nyugdíjas munkavállalók és vállalkozók magán-nyugdíjpénztári tagságuk esetén is 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek, tagdíjat azonban nem.
A javaslat szerint az eltartott közeli hozzátartozók is kötelesek lesznek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a természetbeni ellátásra való jogosultságuk megszerzése érdekben. A fizetési kötelezettség egységesen kerül meghatározásra, melynek alapján a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult személyek a minimálbér alapulvételével 9 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. A javaslat alapján a járulékfizetést a kötelezett helyett bármely más személy vagy szerv is teljesítheti, pl. az eltartott nagykorú közeli hozzátartozó helyett az eltartó.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 65. § (1) bekezdése szerint a tartásra egyébként kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. Mivel az egészségügyi szolgáltatás a megélhetéshez egyértelműen szükséges, a tartási kötelezettség tartalma kiterjed az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez szükséges feltételek biztosítására is.
A javaslat szerinti módosítás nem érinti a kiskorú eltartott személyek jogosultságát, utánuk továbbra sem kell járulékot fizetni.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
14. §
A keresőképtelen személyt a biztosítási jogviszony megszűnését követően megillető ún. passzív táppénz folyósításának maximális időtartama a javaslat szerint 45 napra csökken, melyet méltányosságból legfeljebb 45 nappal lehet meghosszabbítani.A javaslat szerint az ellátást igénybe vevő személy köteles a TAJ számát igazoló okmányt bemutatni, melynek alapján a szolgáltató a jogosultság fennállását az ellátás igénybevétele előtt ellenőrizni tudja.
A javaslat alapján lehetővé válik, hogy akinek a biztosítása megszűnt, a jogviszony megszűnését követően további 45 napig jogszerűen igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatást. Ha a biztosítást megalapozó jogviszony (pl. munkaviszony) ennél rövidebb időtartamú, akkor a biztosítás csak annak megfelelő időtartammal hosszabbodik meg.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény
15. §
(1) bekezdéshez
A javaslat az 1997-ben aláírt - 1999. évi LXX. törvénnyel kihírdetett - vatikáni-magyar megállapodásban meghatározott finanszírozási elvhez közelít, visszatérve az ott meghatározott vetítési alap alkalmazásához. 2007-ben így az adózók által rendelkezett összeg kiegészítésénél az államháztartási szintű, pénzforgalmi személyi jövedelemadó helyett az összevont adóalap adója kedvezményekkel csökkentett bevételének 0,9%-a veendő figyelembe.(2) bekezdéshez
A - technikai jellegű - módosítás a hivatkozott törvényi előírás számozásának megváltozása miatt szükséges.Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása
16. §
Rendezi az OTKA éven túli kötelezettségvállalási lehetőségének eddig nem egyértelmű szabályozását - az OTKA jelenlegi rendszeréhez igazodó időtávban és mértékben meghatározva azt.A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
17. §
A törvénymódosítás három változást rögzít:Az árfolyam-garancia, mint konstrukció változatlan formában fennmarad, mindössze neve változik árfolyam-fedezeti megállapodásra, mivel tartalmilag ez felel meg a konstrukció lényegének, miszerint az árfolyam semelyik irányú változása nem érinti az MFB Rt. eredményét.
Az MFB Rt. a továbbiakban tetszőleges devizanemben bevonhat éven túli forrásokat, ezekre e törvény erejénél fogva vonatkozik a készfizető kezesség, de az árfolyam-fedezeti megállapodás csak a forint/euró árfolyam megváltozásának kockázata ellen nyújthat fedezetet. A keresztárfolyam megváltozásának kockázatát az MFB Rt-nek kell kezelnie.
A továbbiakban csak az éven túli lejáratú idegen devizában meghatározott forrásbevonáshoz szükséges a pénzügyminiszter egyetértése, mivel az éven belüli forrásokra nem vonatkozik a kezesség.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása
18. §
A javaslat alapján kimarad a támogatotti körből- az egyedülálló családban nevelt,
- a három és több gyermekes családban élő tanuló,
- valamint a sajátos nevelési igényű tanulói körből a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló. Értelemszerűen ez a szabályozás azokat érinti, akik egyébként a megmaradó feltételek alapján nem válnak jogosulttá a kedvezményre.
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosítása
19. §
2007. január 1-jétől a földgáz-ártámogatást biztosító előirányzat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) fejezetébe kerül és a támogatások meghatározásáról és szétosztásáról az SZMM fog gondoskodni. Az előirányzat pénzügyi fedezetét biztosító befizetés továbbra is a GKM fejezetében kerül megtervezésre. Az Energiagazdálkodási célelőirányzat és a hozzá kapcsolódó befizetés neve is megváltozik: az SZMM fejezetében Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez (XXVI. Fejezet, 16. cím, 92. alcím) és a GKM fejezetében Energiaár-kompenzációs befizetés (XV. Fejezet, 28. cím, 3. alcím) előirányzatok szerepelnek. A javaslat az ennek megfelelő technikai módosításokat tartalmazza.A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
20. §
A módosítás célja a Nemezeti Civil Alapprogram központi költségvetési támogatásának kiszámíthatóvá, előre láthatóvá tétele. A személyi jövedelemadó 1%-áról történő állampolgári rendelkezések évről-évre változó, előre meghatározhatatlan tendenciát mutatnak. A módosítással a civil szervezetek számára kiszámíthatóbbá, számonkérhetőbbé válik az NCA forrásaival történő gazdálkodás, és a javaslat a költségvetési tervezést, finanszírozást is megkönnyíti.A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
21. §
(1) bekezdéshez
A csatlakozási szerződésben vállalt befizetés forrását teremti meg azzal, hogy konkrét jogcímként nevesíti a kötelezettséget a nemzetközi tudományos együttműködéseket is támogató Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázaton kívüli keretének felhasználásában.(2) bekezdéshez
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Alap) tárgy évi kiadási előirányzatának 3,3%-ában meghatározott alapkezelésre fordítható összeg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda bevételi előirányzatainak részét képezi. Az Alap tárgyévi kiadási előirányzata közvetlenül függ az Alap bevételeinek jelentős részét képező az innovációs járulék bevételtől. Az innovációs járulék bevételek alakulására számos olyan tényező hat, mely előre biztonságosan nem tervezhető. (Pl.: az innovációs járulék befizetést csökkentő tételek - eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások értéke, anyagköltség, K+F tevékenység - várható alakulása az egyes vállalatoknál) . Az éven belüli intézményi gazdálkodás biztonságos tervezhetősége és vonatkozó jogszabályoknak megfelelő végrehajtása érdekében nélkülözhetetlen az alapkezelésre átvett pénzeszközök éves szintű rögzítése.(3) bekezdéshez
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Alap) költségvetési címei közötti átcsoportosítást a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény nem szabályozza. Az Alap forrásainak tárgyévi felhasználását befolyásolja a tárgyévi kifizetések alakulása, az évközben felmerülő új pályázati igények megjelenése illetve a pályázók programok közötti preferenciája. Az átcsoportosítás révén lehetővé válik az Alap forrásainak hatékonyabb felhasználása.Települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása
22. §
A 89/2005. (VI. 29.) KE határozat Somoskőújfalut,88/2005. (VI. 29.) KE határozat Monorierdőt,
87/2005. (VI. 29.) KE határozat Kerekharasztot,
114/2003. (VII. 1.) KE határozat Pálosvörösmartot,
113/2003. (VII. 1.) KE határozat Gibártot,
104/2003. (VI. 25.) KE határozat Párit,
103/2003. (VI. 25.) KE határozat Ipolyszöget községgé nyilvánította.
A köztársasági elnöki határozatok a 2006. évi általános önkormányzati választásokon léptek hatályba, és az új települési önkormányzatok mind a hét településen sikeresen megalakultak. A jogelőd településeken a korábbi településrészek mind részt vettek a többcélú kistérségi társulások munkájában, új községként viszont nem szerepelnek A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény (Ktt.) mellékletében - így jelenleg nem illeszkednek az ország teljes területét lefedő kistérségi rendszerbe.
Cél az, hogy a hét új település megjelenjen a Ktt. mellékletében és így a 2007. évi költségvetésük készítésével egyidejűleg csatlakozni tudjanak a többcélú kistérségi társulásokhoz.
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosítása
23. §
Az 1992. évi XXXVIII. törvény 15/A. §-ban megfogalmazott közzétételi kötelezettség kiegészül a működési támogatások kedvezményezettjeivel és ezzel együtt módosul az e törvény mellékletében meghatározott közzétételi kötelezettség is.A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
24. §
A módosítás az új finanszírozási rendszer 2008. évben történő bevezetésére irányul, és nem befolyásolja a felsőoktatás Kormány által elfogadott 2007. évi támogatási keretösszegét. A módosítást az új felsőoktatási finanszírozási rendszer finomhangolása és annak legkorábban 2008. évben történő bevezethetősége igényli.VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. §
Hatályba léptető rendelkezések.26. §
Hatályon kívül helyezések.27. §
Átmeneti rendelkezések.28. §
Jogtechnikai pontosítások.29. §
A javaslat megszünteti az alapellátási vállalkozók eszköz- és ingatlantámogatására vonatkozó szerződések hatályát.30. §
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényből következően jelenleg az alkalmi munkavállaló e jogviszonyára tekintettel biztosítottnak minősül, mivel jövedelme után - speciális szabályok alkalmazásával - természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn. Mivel ebben a személyi körben indokolatlan adminisztratív terhet jelentene az OEP felé a járulék megfizetésének azonnali bejelentése, a Javaslat szerint az alkalmi munkavállaló e jogviszonya után természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor e jogviszonya után egészségügyi szolgáltatásra nem lesz jogosult. Amennyiben az alkalmi munkavállaló más jogviszonyára tekintettel sem szerez egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, őt a Tbj. 39. § (2)-(3) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség terheli, és e fizetési kötelezettsége alapján lesz egészségügyi szolgáltatásra jogosult.31. §
Tekintettel arra, hogy a címzetten támogatott beruházási célok beilleszthetőek az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaiba, 2007 és 2008-ban nem hazai forrásból indulnak címzett beruházások, hanem az Operatív Programok keretében.