adozona.hu
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló T/1370. számú törvényjavaslat indokolása
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló T/1370. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2006. évi CXXIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosítását tartalmazó törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) fontos tartalmi változásokat céloz meg a törvényben. Egyrészt megvalósítaná az egységes munkavédelmi felügyelet integrált szervezeti kereteit, másrészt törvényi alapot teremtene a munkavédelmi bírságszankciók nyilvánosságra hozásához, továbbá jogszabályváltozások alapján korszerűbb fogalmakat határozna meg, és az ellenőrzési tapasztalatokra építve néhány feladatot, eljárás...
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló T/1370. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosítását tartalmazó törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) fontos tartalmi változásokat céloz meg a törvényben. Egyrészt megvalósítaná az egységes munkavédelmi felügyelet integrált szervezeti kereteit, másrészt törvényi alapot teremtene a munkavédelmi bírságszankciók nyilvánosságra hozásához, továbbá jogszabályváltozások alapján korszerűbb fogalmakat határozna meg, és az ellenőrzési tapasztalatokra építve néhány feladatot, eljárást pontosítana. A Javaslat figyelemmel lenne a kormányzati szervezetalakítási szabadság megvalósítását szolgáló koncepcionális igényre is.1. Az államháztartás hatékony működését elősegíti szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében, 2007. január 1-jei végrehajtási határidővel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatai átkerülnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: OMMF). Az új integrált felügyelet "munkavédelmi hatóság" elnevezéssel szerepelne az Mvt.-ben, figyelemmel a 2006. évi LVII. törvényben foglaltakra.
A határozatban megjelöltek végrehajtásához elengedhetetlen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény Javaslat szerinti módosítása.
Az Mvt. módosításáról szóló törvényjavaslat célja
- az ÁNTSZ megyei, városi, fővárosi kerületi intézeteinél gyakorolt munkaegészségügyi (munkahigiénés) elsőfokú és másodfokú hatósági feladatoknak, -a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ keretében működi, és a munkaegészségügyi (munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi) szakmai irányítást, a munkaegészségügyi követelmények, személyi feltételek kimunkálását, vizsgálatát végző Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetnek az OMMF szervezetébe és feladatai közé történő integrálását biztosító, azt megvalósító jogszabályi feltételek megteremtése.
A Javaslat megteremti a munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága (munkabiztonság és munkaegészségügy) szervezeti integrációjának jogi kereteit, meghatározza az egységes munkavédelmi hatóságra vonatkozó - törvényi szinten szabályozandó - jogosultságokat és kötelezettségeket, megszüntetve ezzel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei ellenőrzésének - az európai gyakorlattal is ellentétes - elkülönült szervezetek által, ezért szervezeti és szakmai tagoltságban végzett tevékenységét.
A Javaslat a munkavédelem feladatai egy szervezetben történő ellátásának szabályozásával biztosítja a munkavédelmi hatósági tevékenység hatékonyságának további növelését, a tevékenység ellátásához szükséges létszám-és eszközigény racionalizálását, amelynek eredményeként az ellenőrzőapparátus egyszerűsödik, a munkáltatókkal szemben támasztott elvárások, a lefolytatott eljárások pedig egységesebb formában jelenhetnek meg.
A Javaslat ezért a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok egységes szervezetben történő ellátását - a külön törvény szerinti feladatokat is ellátó bányafelügyelet és bányabiztonság kivételével -az OMMF feladatkörében határozza meg. Mindebből következően az egészséget nem veszélyezteti és biztonságos munkavégzést biztosító szabályok, ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezik (pl. zaj, rezgés), a munkaalkalmasság követelményei, mint főbb szabályozási csoportok meghatározása is átkerül a Javaslat szerint az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi miniszterhez.
A Javaslat a kormányhatározat végrehajtása érdekében az ÁNTSZ-re és annak feladataira vonatkozó rendelkezéseket kiemeli az ÁNTSZ törvényi szabályozásából és azokkal megfelelő módon kiegészíti a munkavédelmi hatóság feladat-és jogkörét, pontosan meghatározva az egységes szervezetben végzendő munkavédelmi feladatokkal kapcsolatos szervezeti kereteket, hatósági jogköröket, a munkaegészségügyi (munkahigiénés, foglalkozásegészségügyi) szakmai irányítási feladatokat és a mindezek ellátásához kellő tudományos, elméleti és vizsgálati tevékenységet végző háttérintézményt.
A munkavédelmi hatóság jogállását, illetékességét, feladat-és hatáskörét, azaz a törvényben leírt funkciókra történő kijelölését Kormányrendelet szabályozza a Javaslat hatálybalépését követően.
A Javaslat a munkaegészségügyi feladatok átvétele körében beemeli az értelmező rendelkezések körébe a foglalkozási megbetegedés, illetőleg a fokozott expozíció fogalmát, kibővíti a szervezett munkavégzés fogalmi körét a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően.
2. Minden, jelentős jogterületet szabályozó törvény rendelkezéseit szükséges időszakonként áttekinteni és az egyes szabályokat a hatályba lépésük óta eltelt időben felgyülemlett gyakorlati tapasztalatok, illetőleg a jogi szabályozás változásai alapján korszerűsíteni.
A szakmai integrációs célú módosítás mellett ezért a Javaslat néhány, e szempontok alapján szükségessé vált, a jogi szabályozás változását követő, pontosító szabályozást tartalmaz a munkaeszközök üzembe helyezésével, használatba vételével, az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsításával, a használatukra történő kioktatással kapcsolatosan.
A Javaslat a munkavállalók munkahelyi biztonságának növelése érdekében, a legveszélyesebb tevékenységet folytató munkáltatók tekintetében tovább szigorítja a kockázatértékelésre vonatkozó szabályozást.
A Javaslat ugyanezen okból emeli be a törvény rendelkezései közé a munkavédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló, a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztetitényállások körébe a munkavégzés munkáltatókat terheliösszehangolási kötelezettségének elmulasztását.
A Javaslat kiterjeszti a munkavédelmi felügyelőnek a munkáltató és a munkahelyen munkát végziszemély közötti munkavégzésre irányuló, az ellenőrzés megkezdésekor fennálló jogviszony minősítésére vonatkozó jogosultságát súlyos baleset bekövetkezésekor e baleset bekövetkezésének időpontjában fennálló jogviszony minősítésének jogával is.
1. 3. A Javaslat megteremti továbbá a jogszabályi lehetőségét a munkavédelmi bírságok adatvédelmi szabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatalának. A jogerős és végrehajtandó bírsághatározatok ténye alapul szolgálna a más jogszabályokban biztosított támogatások feltételei vizsgálatához, ugyanis támogatást kizáró tény lehet a meghatározott időn belül jogerősen kiszabott munkavédelmi bírság.
2. 4. A Javaslat figyelembe veszi a központi államigazgatási szervekril, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.)
3. 73. §-a (1) bekezdését, mely szerint a központi hivatalokat kormányrendelet hozza létre. Ennek megfelelien a Javaslat az OMMF megnevezése nélkül határozza meg a munkavédelmi hatóság státuszát és feladatait.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Mvt. hatályos szabályozása értelmében (7. §) a munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok védelmét az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok szerint kell biztosítani. E körben rendelkezni kellett az adatok statisztikai célra történő felhasználhatóságáról, illetőleg azok ugyanezen célra - az adatvédelmi szabályozásnak megfelelően, személyazonosításra alkalmatlan módon - történő átadásáról. Törvény rendelheti el az azonosításra alkalmas adat átadását, ezért a Javaslat 14. §-ában megteremti a jogszabályi lehetőségét a munkavédelmi bírságok adatvédelmi szabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatalának, amelyre vonatkozóan az adatvédelmi rendelkezéseknek megfeleli, részletes, a munkavédelmi törvény általános szabályozásától eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezért vált szükségessé az új szabályoknak az általános szabályozásból történő kiemelése.A 2. §-hoz
Az Mvt. hatályos szabályozása értelmében a munkavédelem két egyenértékű szakmai területét, a munkabiztonságot és a munkaegészségügyet két külön hatóság ellenőrzi, ebből következően két miniszter valósítja meg a jogszabályalkotás-előkészítés feladatait is. A szociális és munkaügyi miniszter (2007. január 1-jétől a 2006. évi LVII. törvény végrehajtásáról rendelkező ún. "saláta törvény" szerint foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter), illetve az irányítása alá tartozó OMMF (2007. január 1-jétől munkavédelmi hatóság) a munkabiztonság, az egészségügyi miniszter (2007. január 1-jétől egészségügyért felelős miniszter) és az irányítása alá tartozó ÁNTSZ (2007. január 1-jétől egészségügyi államigazgatási szerv) a munkaegészségügy területére bír kizárólagos normaalkotási kompetenciával, azzal, hogy az általános munkavédelmi irányítási és hatósági állami feladatok a munkaügyi ágazatot illetik.Az Mvt. módosításával az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályok, főbb szabályozási csoportokként ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők ésa munkaalkalmasság követelményeinek - mint a munkavédelemre vonatkozó szabályozási tárgynak - a meghatározása is átkerül az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi miniszterhez.
A Javaslat mindezek okán kiemeli a törvényi szabályozásból az egészségügyi miniszternek a munkavédelem részletes szabályaira vonatkozó jogszabály alkotási jogosultságát.
Ezen általános módosítási célt a Javaslat következetesen valósítja meg a munkavédelmi törvény módosítása során, néhány esetben azonban ettől eltérve, a szabályozás tárgyára figyelemmel nem veszi ki a szabályozásból az egészségügyi miniszter jogszabály-alkotási jogkörét [pl. a nem kizárólag a szervezett munkavégzés körét, illetileg a munkavállalókat érintő pályaalkalmassági vizsgálat rendjére vonatkozóan (49. § (2) bekezdés].
A 3. §-hoz
Az Mvt. 17. §-a az állami szervezet keretében nevesíti a munkavédelemben közreműködő állami szerveket, megadva a munkavédelmi hatóság központi közigazgatási jellegét is. A Ksztv. felhatalmazása alapján 2007. január 1-jétől a jogállásra vonatkozó kérdéseket kormányrendelet fogja rögzíteni, ezért e rendelkezések kikerültek az Mvt.-ből. Az irányító miniszterek felsorolásából kimarad az egészségügyi miniszter, tekintve, hogy az általa irányított ÁNTSZ hatáskörébőil kikerül a munkaegészségügyi feladata.A kormányrendelet szerint az OMMF kijelölésével egységes integrált munkavédelmi hatóság jön létre, melynek kapcsán emeli be a Javaslat a "munkavédelmi hatóság" általános szervezeti megjelölést az Mvt.-be.
A Javaslat a miniszterek konkrét megnevezése helyett az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri pozíciót nevesíti.
Az OMMF mellett - az ÁNTSZ munkaegészségügyi feladatai megszűnésével - a Javaslat szerint kizárólag a bányafelügyelet lát el speciális, kiegészítő jellegű munkavédelmi hatósági feladatokat.
A 4. §-hoz
A munkaeszközökre vonatkozóan az Mvt. 18. § (3) bekezdésének szabályozása megfelelőségi nyilatkozat, illetőleg megfelelőségi tanúsítvány rendelkezésre állását követeli meg az üzembe helyezés, valamint a használatba vétel feltételeként. Noha az Mvt. közvetlenül nem mondja ki, hogy a munkáltatónál legyen ez a dokumentum, de a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat keretében erre is szükség van. Ez az elvárás számos esetben csak nagyon nehezen teljesítheti, esetenként pedig teljesíthetetlen.A munkaeszközök tágabb körét jelentő termékek megfelelőség tanúsítására számos jogszabály vonatkozik (pl. nyomástartó edényekre, felvonókra), amelyekben a megfelelőség tanúsítás formájaként különféle megoldások (modulok) választhatók. A modul rendszerből történő választás lehetőségét kínálja a gyártónak a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet is, amelynek előírásait a munkaeszközök tanúsítása során alapul kell venni. Ugyanakkor az Mvt. 18. § (3) bekezdésében "megfelelőségi nyilatkozatra" illetileg "megfelelőségi tanúsítványra" történő szűkítés jelenik meg, és nem veszi figyelembe a gyártó rendelkezésére álló további lehetőségeket. Ezt az ellentmondást oldja fel a Javaslat, amikor a törvényi szabályozásban a megfelelőségi nyilatkozat mellett a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumot is megjelöli az üzembe helyezés, illetőleg a használatba vétel feltételeként.
Az egyéni védieszköz esetében a "megfelelőségi nyilatkozat" és a "típusbizonyítvány" elnevezések az egyéni védieszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet hatályba lépésekor alkalmazott kifejezések voltak. E rendeletnek a 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel történt módosítása során a régi elnevezések helyébe az "EK-megfelelőségi nyilatkozat" és az "EK-típustanúsítvány" kifejezések léptek, ezért a Javaslat már ezen új, a hatályos szabályozásnak megfelelő elnevezéseket emeli be a törvény rendelkezései közé, törvényi szinten is megadva e fogalmak meghatározását.
A Javaslat a miniszterek konkrét megnevezése helyett az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri funkciót emeli be a kormányzati szervezetalakítási szabadság megvalósítása érdekében.
Az 5. §-hoz
Nem egyértelmű, hogy az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése szerinti, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletének [a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 22.) MüM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)] 1/b mellékletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltételéül megjelölt, az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítványt ki adhatja ki.A Vhr. 1/b mellékletében szereplő két munkaeszköz (helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk, járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései) megfelelőségének vizsgálatára bejelentett (notifikált) szervezet nem, csak akkreditált szervezet jogosult, ezért a Javaslat - a gyakorlati tapasztalatok tanulságainak megfelelően - az ilyen szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet írja elő az üzembe helyezés további feltételeként.
A Javaslat következetesen az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri pozíciót nevesíti a miniszterek konkrét megnevezése helyett.
A 6. §-hoz
A munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága (munkabiztonság és munkaegészségügy) szervezeti integrációjának következményeként az egészséget nem veszélyeztető munkavégzést biztosító szabályok, a munkahelyek (munkakörülmények) egészségügyi feltételei, a munkaalkalmasság egészségügyi követelményei meghatározása is átkerül a Javaslat szerint az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi miniszterhez. Ennek megfelelően a Javaslat értelmében megszűnik az egészségügyi miniszternek az e körben történő szabályozásra vonatkozó együttes rendeletalkotási jogosultsága és kötelezettsége, ugyanakkor az általános egészségügyi szakmai érdekek képviselete indokolja a szabályozásban biztosított kiemelt egyetértési jogát.A Javaslat e helyen is átvezeti a feladatot ellátó miniszterek megjelölését.
A 7. §-hoz
Az Mvt. szabályozása [40. § (2) bekezdés] munkavégzésük összehangolására kötelezi a munkáltatókat, amennyiben a munkavégzés olyan munkahelyen történik, ahol egymást követő munkafolyamatokat végeznek és különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak.Ilyen munkavégzés jellemző például az építőiparra, ahol a munkahelyi kockázatok jelentős száma és súlyossága, a veszélyeztetés mértéke miatt a leggyakoribbak és a legsúlyosabbak a munkabalesetek. Az összehangolást igénylő munkavégzések ellenőrzésének tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a munkavégzés helyszínén számos esetben nem tartózkodik az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, fővállalkozó, továbbá ezek képviselői, esetlegesen e munkáltatók által foglalkozatott, a munkavédelmi szabályok megtartatásáért felelős személy sem. A hatósági ellenőrzés lefolytatását, ennek megfelelően a munkavédelmi szabályok megsértéséért való felelősség megállapítását megnehezíti, ha az ellenőrzés során az összehangolási kötelezettség terheltjeként a "generálkivitelező" jelenik meg, amely fogalom a gyakorlatban ugyan elterjedt, de azt a hatályos jogi szabályozás nem ismeri.
Ezen ellentmondást oldja fel a Javaslat, amikor az összehangolásra kötelezettek körét kibővíti azon személlyel, vagy szervezettel, aki (amely) a munkavégzés tekintetében a tényleges irányítást gyakorolja, a munkahelyért főfelelisséget viseli.
A Javaslat a munkavégzés összehangolási kötelezettségének tartalmára vonatkozó előírást is pontosítja, mivel az legfontosabb tartalmi elemként - de nem kizárólagosan - terjed ki az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről történő tájékoztatására.
A 8. §-hoz
A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetileg károsító hatásuk csökkentése érdekében a munkáltatóknak számos kötelezettsége (pl. veszélyforrások, az ellenük való védekezés módjának, a védelmet nyújtó védőeszközöknek a meghatározása) van az Mvt. szabályozása szerint. A Javaslat a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközökkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek körét bővíti ki az ezen eszközök használatára történő kioktatási kötelezettséggel, garanciális szabályként tovább növelve a munkavállalók munkahelyi biztonságát, egészségének, testi épségének védelmét.A 9. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi kockázatokat. A kockázatok értékelését a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül köteles első alkalommal elkészíteni, függetlenül az általa folytatott tevékenység veszélyességétől. A szociális és munkaügyi miniszter rendeletében (Vhr.) az I. veszélyességi osztályba sorolt, tehát a legveszélyesebb tevékenységet végző munkáltatónál indokolt a kockázatértékelést első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül elkészíteni annak érdekében, hogy a kockázatok feltárására mielőbb sor kerüljön és így a lehetséges veszélyeztetés időtartama lecsökkenjen.A Javaslat ezért a munkavállalók munkahelyi biztonságának növelése érdekében, a legveszélyesebb tevékenységet folytató munkáltatók tekintetében tovább szigorítja a kockázatértékelésre vonatkozó szabályozást.
A Javaslat e törvényhelyen is az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri funkciót nevesíti.
A 10. §-hoz
A munkáltató a hatályos szabályozás értelmében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a Vhr.-ben meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni. A szabályozás a munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége mellett meghatározza e szakember legfontosabb feladatait is.E feladatok körét bővíti ki a Javaslat a munkaegészségügyi feladatok OMMF általi átvételével összefüggésben, a jogszabály által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában való részvétel mellett a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében való - szükség szerinti - közreműködéssel (pl. információcsere, konzultáció, közös helyszínelés).
A 11. §-hoz
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítása az integrációval az ÁNTSZ feladatköréből a 2007. január 1-jén létrejövő egységes munkavédelmi hatósághoz kerül át részben. A Javaslat értelmében a feladatot a munkavédelmi hatóság az e területen megfelelő iszakértelemmel, nagy szakmai tapasztalattal és hozzáértő szakemberekkel rendelkezi,a szakmai irányítást ténylegesen eddig is ellátó OMFI-val együttműködve látja el. Az engedélyezés körébe tartozó, illetve az orvosszakmai irányítás eddigi felelőseit és gyakorlatát nem érintve a Javaslat kizárólag a munkavédelmi munkáltatói feladatok végrehajtásának módját illetően rendeli a munkavédelmi hatósághoz a szakmai irányítást (pl. az üzembe helyezésben, a kockázatértékelésben, az egyéni védelem meghatározásában való közreműködés, az üzemi ártalmak feltáró tevékenysége irányait, módját segítve)[(1) bekezdés].A Javaslat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat hatáskörében határozza meg - teljes körűvé téve az e területre vonatkozó törvényi szabályozást - a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátását [(2) bekezdés].
A 12. §-hoz
Az Mvt. szabályozása értelmében [64. § (1)] a munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést -ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A kivizsgálás feladatát a foglalkozási megbetegedés esetén - a vizsgálat speciális orvosszakmai és munkaegészségügyi ismereteket igénylő volta miatt - a hatályos szabályozás szerint az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott személy teljesíti. A munkaegészségügyi feladatok munkavédelmi hatóság általi átvétele körében, ezzel összefüggésben emeli be a Javaslat a szociális és munkaügyi miniszter normaalkotási kompetenciájába a kérdés szabályozásának jogát azzal, hogy a szabályozáshoz (a kivizsgáláshoz kellő speciális ismeretek és szakképzettség meghatározása céljával) az egészségügyi miniszter egyetértése továbbra is szükséges [(1) bekezdés].Az Mvt. szabályozza - az adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően - azokat a személyes adatokat, amelyeket a munkabaleset sérültjére vonatkozóan a munkáltatónak a munkabaleset bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során rögzítenie kell. A munkabalesettel kapcsolatos munkavédelmi hatósági ellenőrzés feltételei megteremtése, a munkáltató azonosítása és ellenőrzése érdekében szükséges az adószám (magánszemély esetén adóazonosító jel) hatóság általi ismerete. A gyakorlatban elifordulhat azonban, hogy maga a munkáltató nem rendelkezik adószámmal (pl. alkalmi munkavállalók foglalkoztatása magánszemély által, termény betakarításánál, idényjellegű munkavégzés során). A Javaslat mindezen okból emeli be az Mvt. szabályozásába ezen személyes adat rögzítési kötelezettségét [(2) bekezdés].
A hatályos szabályozás szerint a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával és nyilvántartásával kapcsolatos részletes előírásokat a foglalkozási megbetegedések esetében az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg. A munkaegészségügyi feladatok munkavédelmi hatóság általi átvétele körében, ezzel összefüggésben emeli be a Javaslat [Az (1) bekezdés szabályozásával összhangban] a szociális és munkaügyi miniszter normaalkotási kompetenciájába a kérdés szabályozásának jogát azzal, hogy a szabályozáshoz az egészségügyi miniszter egyetértése továbbra is szükséges [(3) bekezdés].
A Javaslat e helyen is következetesen az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri pozíciókat nevesíti a konkrét miniszter megnevezése helyett.
A 13. §-hoz
Az Mvt szabályozása szerint [70/A. § (1) bekezdés] a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani. A munkavédelmi képviselő garanciális rendelkezésként, törvényi szinten meghatározott jogosultságainak körét bővíti ki a Javaslat - a munkaegészségügyi feladatok integrációjával összefüggésben - a munkabalesetek mellett a foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról való meggyőződés jogával.A 14. §-hoz
A Javaslat következetesen a Ksztv. rendelkezéseinek és a szervezeti integrációnak megfelelő "munkavédelmi hatóság" megjelölést alkalmazza.A 15. §-hoz
Az ÁNTSZ munkaegészségügyi feladatainak munkavédelmi hatóság általi átvételével összefüggésben vált szükségessé a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését végzőhatóságok köréből kiemelni - a Javaslat szerint - az ÁNTSZ szervezetét.A Javaslat a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése okán a felügyeletek ellenőrzési jogkörébe emeli a munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatként, a foglalkozási megbetegedés és emellett a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának, bejelentésének, nyilvántartásának, illetőleg a megelőzésére tett munkáltatói intézkedéseknek az ellenőrzésére vonatkozó hatósági jogosultságot.
A Javaslat itt is a "munkavédelmi hatóság" megjelölést emeli be a konkrét "felügyeletek" megjelölés helyett.
A 16. §-hoz
A munkavégzés összehangolására vonatkozó munkáltatói kötelezettség megsértése a gyakorlati tapasztalatok szerint - elsősorban az építkezések területén - önmagában megvalósíthat olyan tényállást, amely a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. A munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalata az, hogy az egymást követő munkafolyamatok során fellépő súlyos, a munkavállalók, illetileg a munkavégzés hatókörében tartózkodók életének, testi épségének veszélyeztetésének megszüntetésére a munkáltatók azért nem tesznek intézkedéseket, mert az azonos munkahelyen történi, együttes munkavégzés esetében a veszélyeztetésért egymás felelősségét állapítják meg, saját felelősségüket nem vizsgálják. Ennek következményeként számos súlyos munkabaleset történt, amelynél az összehangolási kötelezettség megsértéséért, hiányosságaiért munkavédelmi bírság, mint a jövőre nézve a jogsértéstől visszatartó szankció nem volt kiróható. Ezen ellentmondást oldja fel a Javaslat szabályozása, amikor a munkavédelmi bírságot megalapozó, a munkavállalókat súlyosan veszélyeztető tényállások közé emeli a munkáltatói összehangolási kötelezettség elmulasztását annak a terhére, aki (amely munkáltató) a szerződés, vagy a törvényi feltétel szerint köteles lett volna azt végrehajtani [(1) bekezdés].Az ÁNTSZ munkaegészségügyi feladatainak a munkavédelmi hatóság általi átvételével összefüggésben, az integráció megvalósítása során a munkavédelmi bírság kiszabására jogosult I. fokú hatóságok köréből a Javaslat kiemeli az ÁNTSZ szervezetében működő városi tisztifőorvost, akinek a munkavédelemmel kapcsolatos hatósági feladatait a munkavédelmi felügyelő látja el a jövőben, valamint a Ksztv.-nek megfelelően módosítja az OMMF területi szervének megjelölését [(2) bekezdés].
A 17. §-hoz
A Javaslat a Ksztv. 73. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak és az egységes munkavédelmi hatóság létrehozásának megfelelően következetesen vezeti át e helyen is a "munkavédelmi hatóság" megjelölést.A 18. §-hoz
A Javaslat általános szervezeti megnevezésként emeli be a "munkavédelmi hatóság" megjelölést, valamint következetesen az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri funkciókat nevesíti a kormányzati szervezetalakítási szabadság megvalósítása érdekében. Tekintve, hogy kormányrendelet állapítja meg az eljárási fokokat, a Javaslat mellőzi az elsőfokú hatósági jogkör nevesítését.A 19. §-hoz
Jelenleg a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól szóló 14/2005. (IX. 2.) FMM rendeletben, illetileg e szabályozással összefüggésben a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendeletben meghatározott kérelemhez (a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható állami támogatás igénybevételéhez) szükséges csatolni az OMMF igazolását arról, hogy a kérelmező munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző féléven belül - az akkreditációs tanúsítvány kiadását (a bértámogatás megállapítását) kizáró okból, illetileg értékhatáron belül - munkavédelmi bírság megfizetésére nem kötelezték. A feladat ellátásának feltételei a rendeletek kiadásával, eljárásjogi eszközökkel biztosításra kerültek, azonban a feladat még hatékonyabb ellátása csak úgy biztosítható, ha létrejön a törvényi alapja egy olyan informatikai bázis létrehozásának, amelyhez a támogatást nyújtó szervek közvetlenül hozzáférhetnek.A Javaslat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szabályozásába olyan rendelkezéseket emel be, amelyek megteremtik a jogi lehetőségét - összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel - az OMMF által az egyes munkavédelmi ellenőrzésekkel összefüggésben hozott határozatok, illetőleg az azokban foglalt adatok nyilvántartásának, e nyilvántartásból adatoknak jogszabályban meghatározott szervek és személyek részére történő átadásának, nyilvánosságra hozatalának. Ezzel összefüggésben indokolt a fenti miniszteri rendeletek megfelelő módosítása, mivel a közvetlen hozzáférés biztosításával az igazolás kiállítása szükségtelenné válik.
A Javaslat e joghelyen is következetesen az integrációra utaló általános szervezeti megnevezést használja.
A 20. §-hoz
A Javaslat következetesen átvezeti a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése során, a munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága (munkabiztonság és munkaegészségügy) feladatainak egy szervezetben történő ellátását kifejezi, a munkavédelmi hatóságra, illetőleg a munkavédelmi követelményekre, azok megnevezésére vonatkozó változásokat. Tekintve, hogy kormányrendelet állapítja meg az eljárási fokokat, a Javaslat mellőzi az elsőfokú hatósági jogkör nevesítését [(1) bekezdés].A Javaslat a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése okán a felügyelő kötelezettségei közé emeli, munkaegészségügyi feladatként a foglalkozási megbetegedés, illetileg a fokozott expozíciós eset kivizsgálását [(2) bekezdés].
Az Mvt. szabályozása [84. § (4) bekezdés] feljogosítja a felügyelőt arra, hogy a tényállás alapján a munkáltató és a munkahelyen munkát végziszemély közötti - az ellenőrzés megkezdésekor fennálló - munkavégzésre irányuló jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősítse. E hatósági jogosultságával élve a felügyelő megállapíthatja a szervezett munkavégzés fennállását, azaz a munkavédelmi jogszabály hatályának kiterjesztését a munkavégzés alanyaira. Az ellenőrzés megkezdése minden esetben hatásköri vizsgálattal indul, a szervezett munkavégzés megállapítása egyben a munkáltatói státusz és a munkavállalók személyének azonosítását is jelenti.
A felügyelőt a minősítés joga csak az ellenőrzés megkezdésekor fennálló jogviszony tekintetében illeti meg. Ebből következően a hatályos szabályozás nem teszi lehetővé - a gyakorlati tapasztalatokból leszűrhető igénynek megfelelően - az ellenőrzés előtt, korábban bekövetkezett súlyos (halálos) baleset munkabalesetté minisőtését. A súlyos balesetnek a munkáltató, illetőleg a munkavédelmi hatóság általi kivizsgálása, a vizsgálat eredményeként a balesetért való felelősség megállapítása, munkavédelmi szankció alkalmazása, a munkavállalók védelme érdekében szükségessé váló intézkedések megtétele mindezek alapján csak akkor lehetséges, ha a felügyelő súlyos baleset bekövetkezése esetén a baleset időpontjában fennálló jogviszonyt is szervezett munkavégzésnek minősítheti. A Javaslat ezért e jogot is beemeli a felügyelő jogosultságai közé azzal, hogy a bizonyítási kötelezettség megfordításával a munkáltatóként a vizsgálati eljárás alá vontnak kell bizonyítania azt, hogy a részére a baleset bekövetkezésekor végzett munka nem tartozik a szervezett munkavégzés körébe [(3) bekezdés].
A 21. §-hoz
A Javaslat az OMMF, illetve a területi felügyelőség hatósági jogköréből egyes feladatokat és szerveket kizáró rendelkezéséből kiemeli a munkaegészségügyi feladatokat, amelyeket az integráció után a munkavédelmi hatóság lát el, illetileg a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően módosítja a rendelkezésben jelölt szervek elnevezését.A 22. §-hoz
A Javaslat az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendeletbe a 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelet által bevezetett "EK-megfelelőségi nyilatkozat" és "EK-típustanúsítvány" fogalmakat az SzCsM rendelettel összhangban, törvényi szinten határozza meg.A Javaslat a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése során módosítandó törvényi szabályozás megfelelő alkalmazása érdekében meghatározza a foglalkozási megbetegedés, illetőleg a fokozott expozíció fogalmát, egyezően a kérdéskört szabályozó, a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet fogalmi meghatározásával. A Javaslat a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően bővíti ki a szervezett munkavégzés fogalmi körét (bíró, ügyész, igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyában végzett munka), illetőleg a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően módosítja a rendelkezésben jelölt szervek elnevezését.
A 23. §-hoz
Az Mvt. módosításával az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályok meghatározása is átkerül az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi miniszterhez. Ezen általános módosítási célt a Javaslat következetesen átvezeti a munkavédelmi törvény módosítása során. A Javaslat következetesen módosítja a feladatkört átvevő miniszter megjelölését [(1) bekezdés].A Ksztv. 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében felhatalmazásként rögzíti a Javaslat, hogy az Mvt.-ben szereplő munkavédelmi hatóság megnevezését, jogállását, illetileg feladat-és hatáskörét a Kormány rendeletben határozza meg [(2) bekezdés].
A Javaslat a jogharmonizációs célú jogalkotásról szóló 7001/2005. (IK. 8. ) IM irányelv 130. pontjának megfelelen módosítja az uniós jogi megfelelésre vonatkozó utalást [(3) bekezdés].
A 24. §-hoz
A Magyarországon is alkalmazásra átvett, az Európai Unió által kiadott munkavédelmi tartalmú szabvány (MSZ EN ISO 12100) fogalmi kategóriáihoz alkalmazkodva szükséges volt a biztonsági berendezés kifejezés Javaslat szerinti átvezetése.A Javaslat más jogszabályban szereplő felülvizsgálattól történő következetes elhatárolás miatt pontosítja a joghelyen belül az időszakos biztonsági felülvizsgálat fogalmát.
A Javaslat a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően módosítja az Mvt.-ben jelölt szervek elnevezését.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Ksztv.-vel és az integrációval ellentétes, illetve az azokkal összefüggésben feleslegessé vált rendelkezést.
A Javaslat az integráció teljes megteremtése érdekében hatályon kívül helyezi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatait.
A Javaslat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek megfelelően garanciális szabályként rögzíti, hogy a munkavédelmi bírság kiszabását megalapozó új tényállást, illetőleg a felügyelő minősítési jogosítványát csak a törvény hatálybalépése után elkövetett jogsértések, illetve bekövetkezett balesetek tekintetében lehet alkalmazni.