adozona.hu
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/1291. számú törvényjavaslat indokolása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/1291. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 65. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:"
(2) Az Szja tv. 65. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
"e) a szövetkezetekről szóló 1992. évi 1. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi 11. törvény alapján átalak...
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/1291. számú törvényjavaslat indokolása
2006. évi ... törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 65. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:"65. § (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:"
(2) Az Szja tv. 65. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
"e) a szövetkezetekről szóló 1992. évi 1. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi 11. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-ig az 1992. évi 1. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamata (ide értve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is), feltéve, hogy a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg és feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra - a szokásos üzletvitelhez (p1. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértékén felül - nem ad."
2. § E törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, azonban rendelkezéseit 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni lehet, figyelemmel az Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223. § (3) bekezdés d) pontjára is, ha e törvény az említett időszakban hatályos előírásokhoz viszonyítva a magánszemély számára összességükben előnyösebbek.
INDOKOLÁS
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény rendelkezik a kamatjövedelmek adóztatásáról és meghatározza a kamatjövedelemnek minősülő tételeket is. E felsorolásból kimaradtak a szövetkezeti tagi kölcsön és célrészjegy utáni kamatjövedelmek, emiatt ez a szövetkezeteknél nagymértékű forráskivonásokhoz vezethet, annak ellenére, hogy a jogalkotóknak nem állt szándékukban a szövetkezetek helyzetét nehezíteni.Az indítvány, azzal, hogy a tagi kölcsön, célrészjegy után kifizetett kamatokat a kamatjövedelmek között felsorolja, kiküszöböli a problémát.