adozona.hu
A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló T/1298. számú törvényjavaslat indokolása
A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló T/1298. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2006. évi CXXX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Európai Közösségek Bírósága 2006. október 5-én ítéletet hozott a magyar regisztrációs adó 2004. május 1. és 2005. december 31. között hatályos változatát vizsgáló C-290/05. és C-333/05. számú ügyekben. A Bíróság ítéletében megállapította, hogy a közösségi joggal ellentétes az olyan - a magyar regisztrációs adó vizsgált szabályozásához hasonló - adó, amely alapján a használt személygépkocsiknak a tagállamban történő első forgalomba helyezése során kivetett adó összegét a személygépkocsik ér...
A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló T/1298. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Európai Közösségek Bírósága 2006. október 5-én ítéletet hozott a magyar regisztrációs adó 2004. május 1. és 2005. december 31. között hatályos változatát vizsgáló C-290/05. és C-333/05. számú ügyekben. A Bíróság ítéletében megállapította, hogy a közösségi joggal ellentétes az olyan - a magyar regisztrációs adó vizsgált szabályozásához hasonló - adó, amely alapján a használt személygépkocsiknak a tagállamban történő első forgalomba helyezése során kivetett adó összegét a személygépkocsik értékcsökkenésének figyelembevétele nélkül, azok műszaki tulajdonságai (motor típusa és hengerűrtartalma) és környezetvédelmi besorolása alapján kell kiszámítani, aminek folytán az adó más tagállamból behozott használt személygépkocsikra történő alkalmazása esetén az adó összege meghaladja a belföldön már nyilvántartásba vett hasonló használt személygépkocsik maradványértékében foglalt adó összegét.A Bíróság a magyar regisztrációs adó azon változata tekintetében tette e megállapítást, amely alapján az azonos műszaki és környezetvédelmi jellemzőkkel bíró új és a használt személygépkocsikra kivetett regisztrációs adó összege azonos volt. Magából az ítéletből is kitűnik, hogy mivel a szabályozás közösségi joggal ellentétes volta a személygépkocsik értékcsökkenésének figyelmen kívül hagyásából ered, a jogellenesség a 2004. május 1-je (hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása) és 2005. december 31-e (a regisztrációs adóról szóló törvénynek a személygépkocsik értékcsökkenését figyelembe vevő módosítása) közötti időszak vonatkozásában áll fenn.
A tagállamot nem terheli a közösségi jogba ütköző módon kivetett adók és egyéb közterhek visszatérítésének kötelezettsége, ha a visszatérítésre jogosult adóalany időközben már továbbhárította az adóterheket a fogyasztókra vagy más, kívülálló személyekre. Ebben az esetben ugyanis az adó visszatérítése jogalap nélküli gazdagodást eredményezne az érintett adóalany oldalán. Az Európai Bíróság következetes joggyakorlata alapján ugyanakkor a felperes nem kötelezhető annak bizonyítására, hogy az adók továbbhárítására nem került sor.
A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a közösségi joggal ellentétesen kivetett adókat vissza kell téríteni. Az ítélet a visszatérítés módjára vonatkozóan kimondja, hogy a közösségi jog kizárólag azt követeli meg, hogy a tagállam a nemzeti jog szabályainak megfelelően térítse vissza az értékcsökkenés figyelmen kívül hagyásából eredő többletet, azonban azt az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek tiszteletben tartásával kell megtennie.
A magyar jogrendszer jelenleg nem tartalmaz olyan eljárási rendelkezéseket, amelyek kifejezetten a közösségi jogba ütköző módon kivetett adók visszatérítésére vonatkoznának. Ezért a javasolt megoldás célja önálló, kifejezetten a közösségi jogba ütköző módon kivetett adó visszatérítésére vonatkozó igényérvényesítési jogcím megalkotása, az érintett adófajtához kapcsolódóan eseti jelleggel, tekintettel a visszatérítésre jogosultak meghatározásával és az értékcsökkenés figyelembevétele miatt visszajáró adókülönbözet számításával kapcsolatban felmerülő technikai problémákra is.
A Magyar Állammal szemben történő keresetindításhoz képest a közigazgatási úton történő igényérvényesítés lehetőségének megteremtése azért tűnik célszerűnek, mert a közigazgatási eljárás keretében biztosított a visszatérítendő összeg meghatározásának, valamint a megfizetett adó áthárítása kérdésének gyorsabb vizsgálata, amelyre nézve a polgári perben valószínűleg terjedelmes bizonyítást kellene lefolytatni. Így a hosszadalmas, és mindenképpen bonyolultabb bírósági eljárás helyett a Javaslat szerint egy egyszerűbb és gyorsabb közigazgatási eljárásban is lehet kérni az adó visszatérítését, ami a jogosultak számára jóval hatékonyabb reparációt jelent a bírósághoz forduláshoz képest. A Javaslat szerinti közigazgatási eljárás illeték és költségmentes, szemben a peres úton érvényesíthető követeléssel, ami a jogosult részéről a perköltség és egyéb (pl. ügyvédi) költség megelőlegezésével járna együtt.
A Javaslat szerint a szabályozás főbb jellemzői az alábbiak:
Az adó visszatérítése kérelemre történik. A kérelemben minden esetben meg kell jelölni az adó kivetését elrendelő határozatot. Az eljáró hatóság az a vámhatóság, amely korábban az adót kivetette. A kérelem benyújtására a törvény hatályba lépésétől számított 180 nap áll rendelkezésre. E határidő elmulasztása jogvesztő.
Az adó részleges visszatérítését azon gépjármű után kérhetik, amely valahol már egyszer volt forgalomba helyezve - szerepelt valamely állam közlekedési nyilvántartásában - (a továbbiakban: használt gépjármű), és az adott használt gépjármű magyarországi forgalomba helyezése érdekében került sor a regisztrációs adó megállapítására, kivetésére, beszedésére 2004. május 1. és 2005. december 31. között.
A visszatérítés iránti kérelem benyújtására jogosultak mindazok, akik bármilyen jogcímen megfizették a regisztrációs adót az eljáró vámhatóság számlájára abban az esetben, ha ezt az adót nem hárították tovább. Amennyiben az értékesítés során csak részben hárították tovább az adót, úgy csak részbeni visszatérítést kaphatnak. A jogosultak erről nyilatkozatot tesznek. A nyilatkozat valódisága iránti kétség esetén a vámhatóság ellenőrzés útján bizonyíthatja azt, hogy a nyilatkozattétel nem volt megalapozott.
A visszatérítésre jogosultak azok is, akik a regisztrációs adó megfizetésére végső soron kötelezettek lettek volna, amennyiben a kialakított szabályozás nem tette volna lehetővé, hogy a forgalomba helyezést megelőzően valaki más megfizesse "helyettük" a regisztrációs adót. E "másodlagos" jogosultak azok, akiknek a nevére a helyettük eljáró kereskedők a forgalomba helyezést kezdeményezték, vagy akik a kereskedő által már forgalomba helyezett gépjárművet vásároltak, azzal a feltétellel, hogy mindkét típusú adóterhet viselő személynek rendelkeznie kell a kereskedő által kibocsátott olyan számlával, számviteli bizonylattal, amely tételesen tartalmazza az áthárított regisztrációs adót, valamint a kereskedőtől kapott információ, illetve a rendelkezésükre álló adóigazolás alapján meg tudják jelölni az adott gépjárműre vonatkozó vámhatósági határozatot. E jogosultak is nyilatkoznak arról, hogy az adót nem, vagy csak részben hárították tovább. Kétség esetén a bizonyítás terhe ugyancsak a vámhatóságra hárul.
A visszatérítendő adó a ténylegesen megfizetett adó és a hatályos avultatással csökkentett adó különbözete. A 2005-ben hatályos, a közösségi joggal nem összeegyeztethető - és ezért 2006-tól hatályon kívül helyezett - 1,25-ös szorzó miatti különbözetet is visszatérítik.
A vámhatóság a visszatérítendő adó összegére az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig kamatot fizet. A kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része.
Részleges indokolás
az 1. §-hoz
A 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között hatályos regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega-tv.) szerint megállapított regisztrációs adó megfizetése esetén az adó részleges visszatérítését a jogosultnak kell kérelmeznie a vámhatóságtól.a 2. §-hoz
A Javaslat értelmező rendelkezései egyértelműen rögzítik a visszatérítéssel érintett adó és gépjármű fogalmát, valamint azt, hogy kik jogosultak az adó-visszatérítés kérelmezésére. Az adó a Bíróság ítéletével lefedett időszakban hatályos Rega-tv. rendelkezései szerint keletkezett adófizetési kötelezettség alapján megállapított adó. Az adó részleges visszatérítését azon gépjármű után kérhetik, amely valahol már egyszer volt forgalomba helyezve, szerepelt valamely állam közlekedési nyilvántartásában, és az adott használt gépjármű magyarországi forgalomba helyezése érdekében került sor a regisztrációs adó megállapítására, kivetésére, beszedésére 2004. május 1. és 2005. december 31. között. A visszatérítésre potenciálisan jogosultak egyrészt azok, akik ténylegesen megfizették az adót a vámhatóság számára, másrészt azok, akikre igazoltan áthárították az adót és a regisztrációs adóról szóló törvény szerint végső soron adófizetésre lettek volna kötelesek (akiknek a forgalomba helyezést végső soron kezdeményezniük kellett volna), amennyiben őket megelőzően valaki nem teljesítette volna helyettük az adófizetési kötelezettséget. Az adóáthárítás fogalmát meghatározó rendelkezés rögzíti, hogy a megfizetett adó összegének bármilyen módon történő továbbhárítása adóáthárításnak minősül. A további értelmező rendelkezések a Javaslatban használt fogalmak egyértelművé tételét szolgálják.a 3. §-hoz
A kérelem benyújtására a Javaslat hatályba lépésétől számított 180 nap áll rendelkezésre. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az eljáró hatóság az a vámhatóság, amely korábban az adót kivetette. A rendelkezés részletesen felsorolja a kérelem tartalmi elemeit, a nyilatkozattételi kötelezettségeket, valamint mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a kérelemhez csatolni szükséges.a 4. §-hoz
A rendelkezés a vámhatóság eljárási teendőit (felfüggesztés, illetve megszüntetés) szabályozza arra az esetre, ha a jogosult a kérelem benyújtásakor még folyamatban lévő, az adó visszatérítése iránt kezdeményezett e Javaslatban foglalt eljárástól eltérő más (bírósági, vagy hatósági) eljárás megszűnésének igazolását vállalja, a megszűnést igazolja, illetve nem igazolja.az 5. §-hoz
A vámhatóság végzéssel megszünteti az eljárást, amennyiben a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy az adót egyáltalán nem, illetve csak részben (az összeg megjelölésével) hárította át más személyre, illetve arról, hogy részére az érintett gépjárműre tekintettel adó-visszatérítés illetve adóelengedés nem történt. A vámhatóság megszünteti az eljárást akkor is, ha a kérelmező nem csatolja - a vámhatóság által korábban kiadott - a regisztrációs adó megfizetéséről szóló adóigazolást, illetve az adó megfizetését igazoló egyéb bizonylatot, és a kérelemben megjelölt végrehajtható okirat (jellemzően vámhatósági határozat) adatai alapján sem állapítható meg a vámhatóság nyilvántartásából az adó korábbi megfizetésének ténye. A gépjármű első (külföldi) forgalomba helyezését igazoló okiratok jellemzően nem állnak a kérelmező rendelkezésére, mivel az eredeti okmányokat a magyarországi forgalomba helyezéskor az Okmányirodák előírás szerint bevonják. Amennyiben nincs ilyen okirat, sem annak másolata, úgy a gépjármű forgalmi engedélyek egy része tartalmazza az első forgalomba helyezés időpontját, de minden forgalmi engedély tartalmazza legalább a gépjármű gyártási évét. A gépjármű-nyilvántartás tartalmazza a gépjármű első forgalomba helyezésének adatait. Amennyiben a kérelmező által megadott adatok illetve a csatolt dokumentum másolat alapján a vámhatóság nem tudja az adott gépjárművet azonosítani sem a saját nyilvántartása, sem a gépjármű-nyilvántartás alapján, úgy kéri a csatolt dokumentum (végső soron a gépjármű forgalmi engedély) eredetiben történő 15 napon belüli bemutatását. Amennyiben ez nem történik meg, és a kérelmező a késedelmét sem menti ki, a vámhatóság az eljárást megszünteti. A kérelem benyújtására nyitva álló (jogvesztő) 180 napos határidőre tekintettel, az eredeti forgalmi engedély bemutatására nyitva álló végső, szintén jogvesztő határidő a kérelem benyújtására nyitva álló határidőt követő 30 nap.a 6. §-hoz
A vámhatóság által a jogosult részére visszatérítendő adó a korábban megfizetett adó és a Javaslat szerint megállapított ún. számított adó különbözete. A Javaslat szerinti számításkor az adó eredeti megállapításakor hatályos Rega-tv. szerinti adótételeket kell kiindulásnak tekinteni azzal, hogy a 2005-ben hatályos Rega-tv. szerinti 1,25-ös szorzót (amellyel a használt gépjármű magánbehozatala esetén az adott adótételt szorozni kellett) figyelmen kívül kell hagyni. Az így megállapított adótételt kell csökkenteni a Javaslat hatályba lépésekor hatályos Rega-tv. Mellékletének II. részében található táblázat (a továbbiakban: avultatási táblázat) segítségével. Az avultatási táblázat alkalmazásához szükséges a gépjármű első forgalomba helyezésének időpontja. Amennyiben csak a gépjármű gyártási éve áll rendelkezésre, úgy kisegítő szabályként a Javaslat azzal a vélelemmel él, hogy a járművet a gyártási év közepén (július 1-jén) helyezték először forgalomba. A korábban ténylegesen megfizetett adó és számított adó különbségét téríti vissza a vámhatóság. Előfordulhat, hogy a korábban megfizetett adó kivetéséről szóló határozat tévesen alacsonyabb adótételt állapított meg, mint amit az akkor hatályos Rega-tv. rendelkezései előírtak, és ez a hiba a Javaslat szerinti számítás során derül ki. A vámhatóság tekintettel az Art. 135. § (1) bekezdésében foglaltakra, az adózó terhére már nem változtathatja meg korábbi téves határozatát. Azonban, ha a korábban megfizetett adó összegénél a Javaslat szerint számított adó összege magasabb volna, úgy a vámhatóság a visszatérítés iránti kérelmet határozattal elutasítja. Ha a kérelmező korábban adómérséklésben részesült, csak akkor jár vissza adó, amennyiben a Javaslat szerint számított adó összege kisebb, mint az adómérséklés következtében ténylegesen megfizetett adó. Amennyiben a jogosult részben továbbhárította az adót, úgy a visszatérítendő adó az áthárítással arányosan csökken, pl. ha a megfizetett adó 40%-át hárította át, úgy a visszatérítendő adó 60%-a jár vissza. Ennek fordítottjaként, ha a jogosult azon a jogcímen kéri vissza az adót, hogy a regisztrációs adót rá igazoltan, de csak részben - az előző példával élve 40%-ban - hárították át, úgy a visszatérítendő adó csökken az át nem hárítással arányosan, tehát e jogosultnak a visszatérítendő adó 40%-a jár vissza.a 7. §-hoz
A vámhatóság a visszatérítés iránti kérelem esetén megállapítja, hogy a kérelem megalapozott-e vagy sem. Ennek érdekében a tényállás tisztázása során a kérelemben foglaltakat összeveti a saját és más hatóságok nyilvántartásaiban található adatokkal, s ezen túlmenően a bizonyítási eljárás kiterjedhet arra a személyre is, akire az adót vélhetőleg áthárították, illetve arra a személyre, aki a jogosultra az adót igazoltan áthárította. A vámhatósági eljárás határideje a kérelem benyújtásától számított 90 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható.a 8. §-hoz
A vámhatóság határozattal állapítja meg a visszatérítendő adót. Ezzel egyidejűleg az adó megfizetésétől a határozat jogerőre emelkedésének napjáig a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat fizetéséről is rendelkezik. A kiutalás a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül esedékes. Az eljárás lezárulását követően a vámhatóság a jogosult által becsatolt dokumentumokat, valamint a saját nyilvántartásában lévő dokumentumokat visszatérítésre való újra felhasználásra alkalmatlanná tévő záradékkal látja el, és a jogosult dokumentumait visszaadja.a 9. §-hoz
Amennyiben a korábban megállapított regisztrációs adóval kapcsolatban más vámhatósági eljárás végrehajtási szakaszba jutott, a Javaslat szerinti eljárás befejezéséig a vámhatóság végrehajtási cselekményt nem foganatosít. Az eljárás befejezése után pedig csak a visszatérítendő adóval csökkentett összegben foganatosítja a végrehajtási cselekményt.a 10. §-hoz
A rendelkezés a Javaslat szerinti visszatérítési eljárás teljes illeték- és költségmentességét biztosítja.a 11. §-hoz
A Javaslat csak a visszatérítéshez szorosan kötődő speciális eljárásjogi szabályokat tartalmazza. Azokban az eljárási kérdésekben, amelyeket a Javaslat nem szabályoz, az Art., mint mögöttes jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.a 12. §-hoz
A Javaslat hatályba lépésétől kezdődően, azaz 2007. február 1-jétől nyújthatják be a jogosultak visszatérítés iránti kérelmüket a vámhatósághoz. A kérelem benyújtására nyitva álló 180 napos jogvesztő határidőt e naptól kell számítani.