(2) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő..." />

T/294. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9/A. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente, illetőleg ha megbízatása megbízási idejének lejárta előtt megszűnik, megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre megállapított adattartalommal és adatkezelési szabályokkal.
(2) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő...

T/294. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról
2006. évi ... törvény az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról
1. §
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9/A. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente, illetőleg ha megbízatása megbízási idejének lejárta előtt megszűnik, megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre megállapított adattartalommal és adatkezelési szabályokkal.
(2) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig köteles benyújtani az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította (továbbiakban együtt: adóbevallás) .
(3) A vagyonnyilatkozatot és az adóbevallást az Alkotmánybíróság Hivatala tartja nyilván. A vagyonnyilatkozat tartalmát az Alkotmánybíróság teljes ülése ellenőrzi. Az Alkotmánybíróság tagjának vagyonnyilatkozata és adóbevallása - az azonosító adatok kivételével - nyilvános."
2. §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező állami vezető az állami vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(2) Az (1) bekezdés alapján nyilatkozattételre kötelezett állami vezető a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező állami vezető az állami vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben legkésőbb június 30-ig köteles benyújtani a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternél az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította (továbbiakban együtt: adóbevallás) .
(4) A vagyonnyilatkozat, illetve adóbevallás benyújtásának elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező állami vezető a 11. §-ban meghatározott juttatásra nem jogosult, megbízatásából eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(5) Az állami vezető megbízatásának megszűnésekor a 11. §-ban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően e törvény szerint esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.
(6) Az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező állami vezető vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) Az e § alapján tett vagyonnyilatkozatokat és benyújtott adóbevallásokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kezeli Az állami vezető vagyonnyilatkozatának, valamint adóbevallásának oldalhű másolatát - a hozzátartozók vagyonnyilatkozata nélkül, az azonosító adatok kivételével - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Kormány honlapján közzéteszi.
(8) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező állami vezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot és hozza nyilvánosságra adóbevallását."
3. §
(1) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 19. §-a, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
"Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattételi, valamint adóbevallás nyilvánosságra hozatali kötelezettség
19. § (1) A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától, majd ezt követően minden év január 1-jétől, továbbá - ha nem választották újra - megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül köteles az Országgyűlés elnökénél e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni. A képviselő saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti nyilatkozatát.
(2) A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig köteles benyújtani az Országgyűlés elnökénél az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította (továbbiakban együtt: adóbevallás) .
(3) Vagyonnyilatkozat, illetve adóbevallás benyújtásának elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselői jogait nem gyakorolhatja. Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, akkor a volt képviselő az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény 9. §-ában meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz."
(2) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, - kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát - valamint az országgyűlési képviselő adóbevallását az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága őrzi."
4. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 10/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10/E. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökére a 10/A-10/D. §-okban foglalt rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke a megválasztásától számított harminc napon belül az e törvény 4. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének egy-egy példányát, valamint minden évben legkésőbb június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította (továbbiakban együtt: adóbevallás) zárt borítékban átadja az Országgyűlés elnökének. A zárt borítékok kezeléséről az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: bizottság) gondoskodik.
(3) Az elnöki megbízás megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak vissza kell adni.
(4) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén az ellenőrzés lefolytatása céljából a személyi és vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni.
(5) Az ellenőrzést a bizottság tagjaiból - sorsolással - létrehozott háromtagú vizsgálóbizottság végzi. Az ellenőrzési eljárás megállapításairól a bizottság tájékoztatja az Országgyűlést.
(6) A vagyonnyilatkozattal összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlóján az Országgyűlést kell érteni.
(7) A Legfelsőbb Bíróság elnökének vagyonnyilatkozata és adóbevallása - az azonosító adatok kivételével - nyilvános. A vagyonnyilatkozat és az adóbevallás nyilvánosságra hozataláról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános."
5. §
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A legfőbb ügyész a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatát, továbbá minden évben legkésőbb június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította (továbbiakban együtt: adóbevallás) átadja az Országgyűlés elnökének. A legfőbb ügyész vagyonnyilatkozatára és adóbevallására a Legfelsőbb Bíróság elnökének vagyonnyilatkozatára és adóbevallására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A legfőbb ügyész vagyonnyilatkozata és adóbevallása - az azonosító adatok kivételével - nyilvános. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános."
6. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 58/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"58/A. § (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai a kinevezésüket követő harminc napon belül, majd azt követően évente a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 6. számú mellékletében szereplő adattartalommal vagyonnyilatkozatot tesznek. A nyilatkozattételre kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat - kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát - nyilvános.
(2) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai a kinevezésüket követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig kötelesek benyújtani az Országgyűlés elnökénél az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította (továbbiakban együtt: adóbevallás) . Az adóbevallás nyilvános.
(3) Vagyonnyilatkozat, illetve adóbevallás benyújtásának elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagja, valamint a felügyelő bizottság tagja a jogszabályban meghatározott juttatásban nem részesülhet, megbízatásából eredő jogkörét nem gyakorolhatja. A megbízatás megszűnésekor a reá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.
(4) A vagyonnyilatkozatot és az adóbevallást az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyílván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnál. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 1997. évi LXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott szabályok szerint jár el. A vagyonnyilatkozatot és az adóbevallást az MNB elnöke, alelnökei, a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai esetében az Országgyűlés elnöke hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozat és adóbevallás azonosító adatokat nem tartalmazhat.
(5) Az MNB alkalmazottja munkaviszonyának létesítésekor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot az MNB elnöke tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozat nem nyilvános."
7. §
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5/A. § (1) Az országgyűlési biztos a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatot tesz az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint a (3) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével.
(2) Az országgyűlési biztos a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig köteles benyújtani az Országgyűlés elnökénél az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította (továbbiakban együtt: adóbevallás) .
(3) Az országgyűlési biztos vagyonnyilatkozata és adóbevallása - az azonosító adatok kivételével - nyilvános. Ha az országgyűlési biztos a vagyonnyilatkozat-tételi, illetve adóbevallás-tételi kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, ezt a tényt - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének tájékoztatása alapján - az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza."
8. §
(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. §-a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó, amelyben az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló törvény által érintett személyek a szavazatok legalább 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkeznek (mértékadó befolyás) társasági adóbevallását köteles az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni."
(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
/Közzététel/
"154. § (1) Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - közzétenni. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek.
(2) A vállalkozó köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést a vállalkozó (az anyavállalat) székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek
(3) Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva." Ez esetben a kiegészítő melléklet közzétételétől nem lehet eltekinteni.
(4) Az anyavállalat köteles az összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - közzétenni.
(5) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett - az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni. Az ismételten közzétett éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, az ismételt közzétételt megelőzően közzétett üzleti év
a) mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan módosító összegeit,
b) eredménykimutatásának tárgyévi oszlopának adatai mellett az ellenőrzés megállapításainak az előző év(ek) eredményét érintő értékeit összevontan kell feltüntetni.
(6) Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges - kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés, a jóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül - a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó esetén - a cégbíróságnál történő letétbe helyezés.
(7) Közzétételi kötelezettségének - ideértve az ismételt közzétételt is - azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló, valamint a (13) és (14) bekezdések esetében az adóbevallás egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi.
(8) A 10. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó a (7) bekezdésben szereplő dokumentumokat az üzleti jelentéssel, az összevont (konszolidált) üzleti jelentéssel együtt - az ott megjelölt időpontban - internetes honlapján is köteles közzétenni, és a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a következő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani.
(9) Amennyiben a vállalkozó e törvény vagy más jogszabály, illetve saját döntés alapján az internetes honlapján vagy egyéb más módon is közzéteszi a beszámolót és a kapcsolódó üzleti jelentést, a könyvvizsgálatra való hivatkozás tekintetében a (3) bekezdés szerint köteles eljárni.
(10) A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó - ha jogszabály a közzétételről, annak módjáról külön rendelkezik - a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül, az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni.
(11) Ha a vállalkozó nem tett eleget letétbe helyezési vagy közzétételi kötelezettségének és a letétbe helyezés, a közzététel elmaradása harmadik fél jogos érdekeit érinti, a harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.
(12) Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés, az összevont (konszolidált) üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.
(13) Minden kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás, amelyben az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló törvény által érintett személyek a szavazatok legalább 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkeznek (mértékadó befolyás) társasági adóbevallását köteles az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a-a letétbe helyezéssel egyidejűleg -közzétenni.
(14) Az a cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó, amelyben az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló törvény által érintett személyek a szavazatok legalább 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkeznek (mértékadó befolyás) társasági adóbevallása közzétételéről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül köteles gondoskodni."
9. §
(1) Ez a törvény a kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit első alkalommal a 2006. évre vonatkozó jövedelmeket tartalmazó adóbevallások esetében kell alkalmazni
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Alapvető jogállami követelmény, hogy a közmegbízatást teljesítők feladataik ellátása során fokozott elvárásoknak feleljenek meg. A közhatalmi és más közfeladatok ellátásában, különösen a közpénzekről való döntéshozatalban felelősséget viselő személyekre olyan, törvényben meghatározott követelményrendszernek kell vonatkoznia, amely biztosítja a közbizalom érvényesülését. A közérdek megvalósításában közreműködő személyekre olyan szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi annak intézményes kizárását, hogy a magánérdek bármilyen módon befolyásolhassa a közfeladat ellátását. Egyúttal biztosítani kell a befolyásmentesség ellenőrizhetőségét és a közfeladat ellátásának nyilvánosságát, amelynek egyik alapvető eszköze az említettek vagyoni helyzetének átláthatósága.
A közhatalmi tevékenység ellátása és a közvagyonnal való gazdálkodás körében az összeférhetetlenségi szabályok, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint az adóbevallás nyilvánossá tétele egymással szorosan összefüggő kérdések, amelyek az egységes rendezés igényét vetik fel.
Az előzőekben kifejtett elvek érvényesülése érdekében megvizsgáltuk, hogy az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, illetve közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltők közül melyek azok, akiknél a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mellett indokolt lenne az évente elkészített személyi jövedelemadó-bevallás nyilvánossá tétele is. A felülvizsgálat eredményeként a szükséges törvények módosítását tartalmazza a törvényjavaslat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A hatályos törvényi szabályozás az alkotmánybírákra vonatkozóan rendezi az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint az alkotmánybírák vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. Az alkotmánybírák adóbevallásának nyilvánossá tételére vonatkozó szabályokat ez a törvényjavaslat fogalmazza meg. Ennek lényege, hogy az Alkotmánybíróság tagja a
megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig köteles benyújtani az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította.. Az alkotmánybíró adóbevallása - az azonosító adatok kivételével - nyilvános.
A 2. §-hoz
A hatályos törvényi szabályozás a kormány tagjaira és az államtitkárokra vonatkozóan rendezi az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüket. A nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár adóbevallásának nyilvánossá tételére vonatkozó szabályokat ez a törvényjavaslat fogalmazza meg. Ennek lényege, hogy a nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár az állami vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig köteles benyújtani az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította. A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár adóbevallását a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hozza nyilvánosságra.
A 3. §-hoz
A hatályos törvényi szabályozás az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan rendezi az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüket. Az országgyűlési képviselő adóbevallásának nyilvánossá tételére vonatkozó szabályokat ez a törvényjavaslat fogalmazza meg. Ennek lényege, hogy az országgyűlési képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig köteles benyújtani az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította. Az országgyűlési képviselő adóbevallását az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza.
A 4. §-hoz
A hatályos törvényi szabályozás a Legfelsőbb Bíróság elnökére vonatkozóan rendezi az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüket. A Legfelsőbb Bíróság elnöke adóbevallásának nyilvánossá tételére vonatkozó szabályokat ez a törvényjavaslat fogalmazza meg. Ennek lényege, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította átadja az Országgyűlés elnökének. Az adóbevallás nyilvánosságra hozataláról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
Az 5. §-hoz
A hatályos törvényi szabályozás a legfőbb ügyészre vonatkozóan rendezi az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.
A legfőbb ügyész adóbevallásának nyilvánossá tételére vonatkozó szabályokat ez a törvényjavaslat fogalmazza meg. Ennek lényege, hogy a legfőbb ügyész a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította átadja az Országgyűlés elnökének. A legfőbb ügyész adóbevallása nyilvános.
A 6. §-hoz
A Magyar Nemzeti Bank elnökének és alelnökeinek, valamint a monetáris tanács és a felügyelő bizottság tagjainak összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szabályozását a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény tartalmazza.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, valamint a monetáris tanács és a felügyelő bizottság tagjai adóbevallásának nyilvánossá tételére vonatkozó szabályokat ez a törvényjavaslat fogalmazza meg. Ennek lényege, hogy az említett személyek a kinevezésüktől számított harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította átadja az Országgyűlés elnökének. A Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, valamint a monetáris tanács és a felügyelő bizottság tagjai adóbevallása nyilvános.
A 7. §-hoz
Az országgyűlési biztosok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény tartalmazza. E tisztségek kiemelkedő közjogi jelentősége megalapozza azt is, hogy az országgyűlési biztosok adóbevallása nyilvánossá váljon. Erre figyelemmel az országgyűlési biztos a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden évben legkésőbb június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó jövedelmét tartalmazó adóbevallását, vagy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett azon nyilatkozatát, amelynek alapján az állami adóhatóság a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapította átadja az Országgyűlés elnökének. Az országgyűlési biztos adóbevallását az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza.
A 8. §-hoz
A számvitelről szóló törvény módosítása azért indokolt, hogy lehetővé váljon azon cégek adóbevallásának nyilvánossá tétele, amelyben az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek a szavazatok legalább 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkeznek (mértékadó befolyás) .
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.