adozona.hu
A Nemzeti Garanciáról szóló T/19219. számú törvényjavaslat indokolása
A Nemzeti Garanciáról szóló T/19219. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Magyarország a polgári demokrácia elmúlt tizenöt évében számos olyan, az Alkotmányon alapuló jogintézményt, jóléti vívmányt valósított meg, amelyek megőrzéséhez - a jövő biztonsága érdekében - nemzeti érdek fűződik. A biztonságot adó nyugdíjrendszer, a kordában tartott árak és lépést tartó bérek, az igazságos családtámogatási rendszer, a valódi otthonteremtés, az életrevaló foglalkoztatás-politika és az arányos közteherviselés garantálása csak a politikai riválisok tiszteletben tartásával tör...
A Nemzeti Garanciáról szóló T/19219. számú törvényjavaslat indokolása
2006. évi ... törvény a Nemzeti Garanciáról
Magyarország a polgári demokrácia elmúlt tizenöt évében számos olyan, az Alkotmányon alapuló jogintézményt, jóléti vívmányt valósított meg, amelyek megőrzéséhez - a jövő biztonsága érdekében - nemzeti érdek fűződik. A biztonságot adó nyugdíjrendszer, a kordában tartott árak és lépést tartó bérek, az igazságos családtámogatási rendszer, a valódi otthonteremtés, az életrevaló foglalkoztatás-politika és az arányos közteherviselés garantálása csak a politikai riválisok tiszteletben tartásával történhet. Ennek megteremtése érdekében az Alkotmány 18/A. §-a alapján az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:Egyes állami kötelezettségvállalások érvényre juttatásának garantálása
1. §
Az állam alkotmányos garanciát vállal az e törvény szerinti alábbi állami kötelezettségvállalások érvényre juttatásának biztosítására:a) tizenharmadik havi nyugdíj és családi pótlék garantált kifizetése;
b) gyermekek után járó adókedvezmény érvényesítése;
c) panelfelújítása program évenkénti garantált összegű támogatása;
d) a földgáz és villamos energia, valamint a gyógyszerek áremelésének korlátozása, valamint
e) az adó-visszatérítések határidőben történő kifizetése.
A tizenharmadik havi nyugdíj és családi pótlék garantálása
2. §
(1) Tizenharmadik havi nyugdíjra jogosult az, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint az esedékes folyósítás hónapjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban - ide nem értve a külön törvényben említett ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül.(2) A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév november, hónapra járó nyugellátás összegével.
3. §
(1) Tizenharmadik havi családi pótlékra jogosult az, aki külön törvény szerint családi pótlékban részesül.(2) A tizenharmadik havi családi pótlék összege megegyezik a július hónapra járó családi pótlék összegével.
A gyermekek után járó adókedvezmény garantálása
4. §
(1) A külön törvény szerinti összevont adóalap adójából a (2)-(3) bekezdés, és a külön törvény rendelkezései szerint nem kell megfizetni a gyermekek után járó családi kedvezményt, amelyet a kedvezményezett eltartott után érvényesíthet a jogosult.(2) A családi kedvezmény az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 3 000 forint,
b) kettő eltartott esetén 4 000 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 10 000 forint.
(3) A családi kedvezmény összegét az éves költségvetési törvényben legalább a fogyasztói árnövekedés és az országos bruttó átlagkereset-növekedés 50-50 százalékos súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni.
A panelfelújítása program támogatásának garantálása
5. §
(1) A panel és panel jellegű lakóépület korszerűsítésére, felújítására a tulajdonosok részére az éves költségvetési törvényben meghatározott támogatást kell nyújtani.(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra évente legalább a központi költségvetés egy ezrelékét kell fordítani.
Egyes, az állampolgárok széles rétegeit érintő árszabályozásra vonatkozó garanciális szabályok
6. §
(1) A földgáz hatósági árának növekedése nem haladhatja meg az adott évre vonatkozó hatályos költségvetési törvényben tervezett éves átlagos fogyasztói árváltozás mértékét.(2) A villamos energia hatósági árának növekedése nem haladhatja meg az adott évre vonatkozó hatályos költségvetési törvényben tervezett éves átlagos fogyasztói árváltozás mértékét.
(3) A gyógyszerek árához - külön jogszabály alapján - nyújtott támogatást úgy kell megállapítani, illetve a támogatás módját és mértékét úgy kell meghatározni, hogy a termelői ár növekedése nem haladhatja meg az adott évre vonatkozó hatályos költségvetési törvényben tervezett éves átlagos fogyasztói árváltozás mértékét.
Egyes adó-visszatérítések határidőben történő kifizetésének garantálása
7. §
(1) A külön törvény szerinti adóhatóság a visszaigényelt általános forgalmi adót, valamint a magánszemély bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kiutalni. A költségvetési támogatás kiutalását az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül, ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről külön törvény rendelkezik.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kiutalásra nyitva álló határidőt,
a) ha az adóhatóság az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását külön törvényben meghatározott szabályok alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,
b) ha a külön törvényben szabályozott adóhatósági ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,
c) ha a kiutalási igény jogosságának külön törvényben szabályozott ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától
kell számítani.
(3) Abban az esetben, ha az adóhatóság az adózónál a külön törvény szerint meghatározott ellenőrzést folytat le, úgy az (1) bekezdésben rögzített kiutalási határidőt az ellenőrzés időtartamára felfüggesztheti, de annak befejezését követően a jogszerű kiutalást haladéktalanul köteles teljesíteni.
Módosuló jogszabályok
8. §
(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6/A. §-ának helyébe a kővetkező rendelkezés lép:"6/A. § (1) A tizenharmadik havi nyugdíjra vonatkozó alapvető szabályokról a nemzeti garanciáról szóló törvény rendelkezik.
(2) A szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfelelő - a magyar szerződő felet terhelő - arányos részt kell a tizenharmadik havi nyugdíj kiszámításánál figyelembe venni.
(3) A tizenharmadik havi nyugdíjat a jogosultak részére évente két részletben -legkésőbb május, illetve november hónapban - kell folyósítani. Az első részletnek folyósításra kerülő összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegének 50 százalékával. A tizenharmadik havi nyugdíj november hónapban folyósításra kerülő összege megegyezik a (2) bekezdés szerinti tárgyévi összeg és a május hónapban folyósított részösszeg különbözetével. Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegénél.
(4) A tizenharmadik havi nyugellátás megállapításánál a folyósítási hónapra járó nyugellátás összegének
a) a 47. § (1) bekezdés szerinti ideiglenes özvegyi nyugdíj,
b) a nem társadalombiztosítási ellátás,
c) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés,
d) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
e) az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék nélküli összegét kell figyelembe venni."
(2) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki:
"11/A. § A tizenharmadik havi családi pótléknak a nemzeti garanciáról szóló törvényben meghatározott összegét július hónapban kell folyósítani."
(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.) 1/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"1/A. § (3) A magánszemély az e törvény, valamint a nemzeti garanciáról szóló törvény által biztosított kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti jövedelme adóztatható, nem illeti meg."
(4) Az Szja. tv. 40. § helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"Személyi kedvezmények
40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).
(2) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap, melyre tekintettel a családi pótlékot illetőleg a rokkantsági járadékot folyósítják, magzat esetében a várandósság időszakában azon hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást."
(5) Az Szja. tv. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
"Családi kedvezmények
40/A. § (1) A családi adókedvezményre vonatkozó alapvető szabályokról a nemzeti garanciáról szóló törvény rendelkezik.
(2) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékot, illetőleg a rokkantsági járadékot folyósítják, magzat esetében a várandósság időszakában azon hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.
(3) A családi kedvezmény összegének meghatározása szempontjából az eltartottak létszámába be kell számítani a kedvezményezett eltartottakon kívül azokat is, akiket rajtuk kívül a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek (a továbbiakban együtt: eltartottak) .
(4) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.
(5) Ha a kedvezményezett eltartott saját maga volna jogosult a (4) bekezdés rendelkezése szerint a családi kedvezmény érvényesítésére, illetőleg, ha a kedvezményezett eltartott rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy minősül jogosultnak.
(6) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az eltartottak természetes azonosító adatainak vagy adóazonosító jelének feltüntetése az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban), azzal, hogy magzat (ikermagzat) esetében az előzőeket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti.
(7) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, azonban a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával az adóév végén megoszthatja azt, feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak és egymás adóazonosító jelét feltüntetik.
(8) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a várandósság alapján az adóévben fennálló jogosultsági hónapokra járó családi kedvezmény - figyelemmel e § rendelkezéseire is - önellenőrzéssel érvényesíthető.
(9) A családi kedvezmény e § szerint történő érvényesítése a (5) bekezdésben nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele."
(6) Az Szja. tv. 44. § helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"A kedvezmények korlátozása
44. § (1) Ha a magánszemély a 36-36/A. §, a 39. § és a 41-42. §-ok alapján érvényesít kedvezményt és az adóbevallásában bevallott, vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásában, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot nem haladja meg, akkor e magánszemély a 36-36/A. §, a 39. § és a 41-42. §-ok alapján az ezen §-okban meghatározottak szerint kiszámított kedvezmények összegét, de legfeljebb évi 100 ezer forint kedvezményt érvényesíthet.
(2) Ha a magánszemély a 36. §, a 39. § és a 41-42. §-ok alapján érvényesít kedvezményt és az adóbevallásában bevallott, vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásában, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot meghaladja, akkor e magánszemély az ezen §-okban meghatározottak szerint kiszámított kedvezmények összegét, de legfeljebb az évi 100 ezer forintnak a 6 000 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részét érvényesítheti. A 6 500 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a 36. §, a 39. § és a 41-42. §-ok alapján kedvezmény nem érvényesíthető.
(3) A 35-43. § rendelkezéseiben említett csökkentő tételek, továbbá a nemzeti garanciáról szóló törvényben meghatározott csökkentő tételek - figyelemmel az (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre is - együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet."
(7) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 48. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A földgáz hatósági ára meghatározásának e törvénytől eltérő szabályairól a nemzeti garanciáról szóló törvény rendelkezik."
(8) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény a következő 100/A. §-sal egészül ki:
"100/A. § A villamos energia hatósági ára megállapításának e törvénytől eltérő szabályairól a nemzeti garanciáról szóló törvény rendelkezik."
(9) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 21/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"21/A. § (1) A 21. § (1) bekezdés aa) pontja szerinti hatóság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelem a törzskönyvezett gyógyszer, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer (a továbbiakban együtt: gyógyszer) társadalombiztosítási támogatásba való befogadására és a támogatás mértékének megállapítására vagy módosítására irányulhat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja nyújthatja be.
(3) A 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatóság a már befogadott gyógyszer támogatása mértékének módosítása céljából a külön jogszabály szerint hivatalból is jogosult eljárni.
(4) A 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatóság a döntéséről a kérelmezőt értesíti, ezt követően a döntését a külön jogszabály szerint közzéteszi.
(5) A (2) bekezdés szerinti ügyfél az adatok konkrét megjelölésével kérheti az ellenérdekű ügyfél irat betekintési jogának, valamint az iratokról történő másolat vagy feljegyzés készítésének kizárását, illetve korlátozását üzleti érdeke védelmére hivatkozással. A hatóság a kérelemnek - a körülmények gondos mérlegelése alapján -akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az ellenérdekű ügyfelet nem akadályozza jogszabályban foglalt jogai gyakorlásában. Ebben az esetben az ügyfél köteles olyan iratváltozatot készíteni, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(6) A gyógyszerek árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó alapvető szabályokat a nemzeti garanciáról szóló törvény állapítja meg.
(7) A 21. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott magisztrális és galenusi gyógyszerek árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg."
(10) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art. tv.) 37. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) Az adóhatóság a visszaigényelt általános forgalmi adót, a magánszemély bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot, továbbá a költségvetési támogatást a nemzeti garanciáról szóló törvény 6. § (1) és (2) bekezdésében rögzített határidőben köteles kiutalni."
(11) Az Art. tv. 92. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Határidők az ellenőrzési eljárásban
92. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzés vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az ellenőrzésre előírt törvényi határidőt meg tudja tartani.
(2) Az ellenőrzésre előírt határidőt a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A másodfokú adóhatóság felettes szerve az ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben egyszer további 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az állami adóhatóság elnökének, a vámhatóság országos parancsnokának indokolt kérelmére a pénzügyminiszter az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal meghosszabbíthatja.
(3) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni.
(4) Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzését a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül, a felszámoló által készített záró bevallást pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60
napon belül köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás és a végelszámoló által készített záró adóbevallás ellenőrzését az utóbbi kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni.
(5) A bevallás utólagos ellenőrzését, illetőleg a felülellenőrzést 90 napon belül kell az adóhatóságnak befejeznie. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó utólagos ellenőrzésének, illetve felülellenőrzésének határideje 120 nap.
(6) A költségvetési támogatás, a visszaigényelt általános forgalmi adó, valamint a visszatérítendő jövedelemadó és járulék kiutalását megelőző ellenőrzést a külön törvényben meghatározott kiutalásra nyitva álló határidőn belül kell lefolytatni.
(7) A visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalását megelőző ellenőrzés (6) bekezdésben szabályozott határidejét, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv legfeljebb egyszer, 30 napig terjedő időtartammal hosszabbíthatja meg.
(8) Ha az ellenőrzés során az adóhatóság más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, az ellenőrzésre nyitva álló határidő 90 nappal meghosszabbodik.
(9) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról - ideértve a határidő meghosszabbodását is - az ellenőrzést lefolytató adóhatóság, amennyiben a meghosszabbításról a felettes adóhatóság rendelkezett, a felettes adóhatóság az adózót írásban értesíti.
(10) Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet."
Záró és hatálybaléptető rendelkezések
9. §
(1) E törvény rendelkezései a törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba.(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének c) pontja, a Tny. 101. §-a (1) bekezdésének m) pontja valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény 10. §-a és 12. §-a hatályát veszti.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a tizenharmadik havi nyugdíj megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályokat;
b) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás, illetve a gyógyászati segédeszközök javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályokat;
c) az e törvény szerinti panelfelújítása program támogatásának céljait, továbbá a támogatás igénybevételének részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg
(5) E törvény alkalmazásában
a) panel jellegű lakóépületen a blokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépületet;
b) adóhatóság alatt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 10. §-ának (1) bekezdésben meghatározott szerveket;
c) a törvény 2. § (1) bekezdésében említett külön törvény alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló hatályos törvényt;
d) a törvény 3. § (1) bekezdésében említett külön törvény alatt a családok támogatásáról szóló hatályos törvényt;
e) a törvény 4. § (1) bekezdésében említett külön törvény alatt a személyi jövedelemadóról szóló hatályos törvényt;
f) a törvény 7. § (2) és (3) bekezdésében említett külön törvény alatt az adózás rendjéről szóló hatályos törvényt
kell érteni.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Magyarországon az emberek változást akarnak. Vannak azonban olyan vívmányok, értékek, amelyek fontosak, és amelyeken nem kell, sőt, nem is szabad változtatni, kötődjenek azok bármely kormányhoz, bármely politikai rendszerhez, sőt, bármely történelmi korszakhoz.Az emberek a változás mellett biztonságot, garanciát akarnak arra, hogy az elmúlt évek jó és hasznos vívmányait bármilyen kormány is kerül hatalomra, nem változtatja meg. A Javaslat a parlamenti politikai erők egyetértésével megalkotott Nemzeti Garancia törvénybe kívánja foglalni az emberek életviszonyait alapvetően befolyásoló vívmányokat. Az emberek biztonsága, biztos és kiszámítható megélhetésük érdekében az e törvénybe foglalt vívmányokat csak az országgyűlési képviselők kétharmadával lehet módosítani.
A javaslat öt olyan területet határoz meg, amelyeken különösen fontos az állandóság biztosítása, a garancianyújtás arra, hogy biztosan lehet számítani
• a tizenharmadik havi nyugdíj és családi pótlék kifizetésére,
• a gyermekek után járó adókedvezményre,
• a panelfelújítása program folyamatos finanszírozására,
• arra, hogy a földgáz, az elektromos energia, és a gyógyszerek ára legfeljebb az infláció mértékével növekedhet, valamint, hogy
• a mindenkori kormány a visszaigényelt adót időben visszatéríti és az egyéb költségvetési kifizetéseket időben kiutalja.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat deklarálja a védeni kívánt öt legfontosabb jogintézményt, jóléti vívmányt.A 2. §-hoz
A nyugdíjrendszer több mint hárommillió ember ellátásáról hivatott gondoskodni. Olyanokéról, akik egy élet tisztességesen elvégzett munkája után az őket megillető biztonságra vágynak. Sajnos, a hazai nyugdíjak igen alacsonyak, ráadásul a gyógyszer és a közüzemi díjak emelkedése miatt számos nyugdíjasnak a számlák kifizetése után alig marad pénze.A 13. havi nyugdíj olyan vívmány, amely - ha kis mértékben is - hozzájárul a nyugdíjasok anyagi biztonságához, ezért gondoskodni kell annak hosszú távú megőrzéséről.
A 3. §-hoz
A 13. havi családi pótlék olyan vívmány, amely több mint egymillió család megélhetését érinti. Az iskolakezdés egyre nagyobb - gyermekenként több tízezer forintnyi - megterhelést jelent a családok számára. Ezért különösen fontos, hogy az ekkor felmerülő kiadások fedezéséhez az állam a továbbiakban is hozzájáruljon.A 4. §-hoz
Az 1999-ben bevezetett családi adókedvezmény a gyermeket nevelő és dolgozó szülőknek, azaz több mint másfélmillió családnak nyújtott segítséget és biztonságot. A családi adókedvezményt a gyermeket nevelő családok 85 százaléka, azaz mintegy másfélmillió család teljes egészében igénybe tudta venniAz adókedvezmény mértéke (maximális igénybevétel esetében) egy gyermek esetében 3000 Ft /gyermek/hó két gyermek esetében 4000 Ft/ gyermek/hó három gyermek esetében 10.000 Ft/ gyermek/hó.
A Javaslat a már elfogadott és az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét megszüntető, a háromgyermekes családok adókedvezményét pedig megszüntető, illetve csökkentő adótörvények és a családtámogatásról szóló törvény helyett a családi adókedvezmény teljes rendszerének megőrzését garantálja.
Az 5. §-hoz
Magyarországon mintegy kétmillióan, azaz minden ötödik ember panellakásban él. A hazai lakásállomány csaknem 20 százalékát kitevő panellakások elavultak, szigetelésük, nyílászáróik, gépészeti berendezéseik felújítása vagy korszerűbbre cserélése elengedhetetlen. A 2001-ben elindított Panel Program vissza nem térítendő állami forrást biztosított a panelépületek energiatakarékos felújításához. Míg a program kezdetén még 15 ezer panellakás felújítása történt meg, addig 2004-ben 6 ezernél is kevesebb, és a program 2005-ös megváltoztatása eredményeképpen - a túl magas önerő követelménye miatt - a felújított lakások számának további csökkenése várhatóA panellakásokban élő közel kétmillió ember érdekében a Javaslat garanciát nyújt arra, hogy a mindenkori kormány megfelelő költségvetési forrást biztosítson a panellakások felújítására.
A 6. §-hoz
A lakossági földgáz ára 2002-től 67 százalékkal emelkedett. A nagyfogyasztók esetében még ennél is drasztikusabb a gázáremelés mértéke. 2002 óta a gáz ára az intézmények, vállalkozások esetében 117 %-kal emelkedett. Így a magyar kis- és középvállalkozók nagy részének több mint kétszer annyit kell fizetniük a gázért, mint 2002-ben. Mindez erősen rontja versenyképességüket. A további áremelés elbocsátásokkal, vállalkozók csődjével is járhat. A drasztikus mértékű gázáremelés minden családot érint, hiszen a drágulás minden termék árában megjeleníti.Ezért szükséges, hogy törvény garantálja: a gáz árát csak az infláció mértékében emelheti a mindenkori kormány.
A kormányváltás óta a villamos energia áremelésének mértéke megközelíti a 40 százalékot, s ez hatalmas terheket ró a családokra. Ezért szükséges, hogy törvény garantálja: a villamos energia árát csak az infláció mértékében emelheti a mindenkori kormány.
2001-ben 3 évre szóló megállapodás született a gyógyszergyártók és a kormány között, amelynek értelmében a TB által támogatott gyógyszerek árai legfeljebb az infláció 70 százalékával emelkedhettek, a nem támogatott készítmények esetében pedig a gyártók vállalták, hogy a termelői árak meghatározásánál önmérsékletet tanúsítanak.
A megállapodás 2002-es Medgyessy-kormány általi felmondása, majd a 2004-ben ismét immár előnytelenebb feltételekkel - megkötött gyógyszerár-megállapodás eredményeképpen a lakossági térítési díjak, tehát a betegek gyógyszerterhei 2002 és 2004 között 29 %-kal emelkedtek.
A korábbi tervekkel ellentétben a csontritkulásban szenvedő betegek gyógyszerei, a szívgyógyszerek nem váltak ingyenessé, sőt a leggyakrabban használt készítmények ára drasztikus mértékben emelkedett, egyes szívgyógyszerek ára például a duplájára nőtt.
A nyugdíjasok, a betegek érdekében szükséges, hogy törvény garantálja: a gyógyszerárakat csak az infláció mértékében emeli a mindenkori kormány.
A 7. §-hoz
A 2004. augusztus 20-tól 2005. január 20-ig tartó bevallási időszakban mintegy 3$3 milliárd Ft összegű jogosan visszaigényelt áfát tartott vissza a kormány. (Ezen összegből 127 milliárd Ft-ot még 2004-ben vissza kellett volna utalni.)Az ÁFA-visszatartások miatt egyre nő a cégeknél a késedelmes kifizetés és egyre nagyobb körbetartozás alakul ki.
Az elmúlt tíz év alatt az idei első kilenc hónapban volt a legtöbb csődeljárás, végelszámolás és felszámolás és tovább romlik a társaságok fizetőképessége és fizetőkészsége is. Negatív tendenciák mutatkoznak a fizetőképesség és a fizetőkészséget tekintve. Egyre nagyobb arányban fordulnak elő a 30-50 napot is meghaladó fizetési késések, a tavalyi hasonló időszakban átlagosan 20-40 napos fizetési késedelem volt tapasztalható.
A magyar kis- és középvállalkozók a 3,8 millió magyar munkavállaló majdnem 40 százalékának, azaz másfélmillió embernek biztosítanak kenyérkereseti lehetőséget. Az ő valamint, a vállalkozók biztonságának érdekében szükséges hogy törvény garantálja: a visszajáró ÁFA-t a mindenkori kormány időben kifizeti a gazdasági élet szereplőinek.
Az indokolatlan ÁFA-visszatartások jövőbeni megakadályozásán túl célja a javaslatnak az is, hogy az adóhatóság által visszatérítendő jövedelemadóra jogosult adózók, valamint az egyéb költségvetési kifizetésben részesülő állampolgárok megfelelő törvényi garanciát kapjanak arra, hogy ezeket a kiutalásokat határidőn belül, előre számítható módon megkapják.
A 8. §-hoz
A Javaslattal érintett törvényekkel történő összhang megteremtése érdekében szükséges módosításokat tartalmazza.