T/15063. számú törvényjavaslat indokolással - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

adozona.hu

T/15063. számú törvényjavaslat indokolással - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Nemzetbiztonság , Pénz- és hitelintézeti jog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2017.04.12
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

T/15063. számú törvényjavaslat indokolással - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

2017. évi.....törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. §

(1) E törvény hatálya - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
a) hitelintézetre;
b) pénzügyi szolgáltatóra;
c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;
d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;
f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
g) könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
i) játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;
j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
l) ügyvédre, közjegyzőre és
m) bizalmi vagyonkezelőre
(a továbbiakban együtt: szolgáltató).
(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki
a) a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
b) a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja.
(3) E törvény hatálya kiterjed az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervre.
(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá
a) a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni,
b) a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége.
(5) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag a felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.
(6) E törvény üzleti kapcsolat létesítésével összefüggő rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a közjegyzőre is, ha a 73. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végez.

2. §

A 26. § az 1. § (1) bekezdés a) és b), valamint e) pontjában meghatározott szolgáltatóra és az MNB-re alkalmazandó, amennyiben ezen szolgáltató és az MNB Magyarország területén a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. cikk 9. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.

2. Értelmező rendelkezések

3. §

E törvény alkalmazásában:
1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
2. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;
3. azonosítás: a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése;
4. árukereskedő: aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;
5. árutőzsdei szolgáltató: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott árutőzsdei szolgáltató;
6. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai, fióktelepei és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
7. elektronikus pénz: a Hpt.-ben meghatározott elektronikus pénz;
8. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fsztv.) meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény;
9. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján
a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,
b) lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,
c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy
d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;
10. életbiztosítási ágba tartozó tevékenység: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység;
11. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;
12. fiktív bank: olyan hitelintézet, pénzügyi szolgáltató vagy hitelintézet, pénzügyi szolgáltató által folytatott tevékenységgel megegyező tevékenységet végző szervezet, amelynek nincs főirodája a székhelye szerinti államban, továbbá nem része egy szabályozott pénzügyi csoportnak;
13. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány;
14. főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik;
15. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;
16. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t;
17. ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adás-vétele;
18. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany;
19. kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;
20. könyvviteli tevékenység: a Számv. tv. szerinti könyvviteli szolgáltatás;
21. külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak az a hatósága, amely - különösen a Pénzügyi Akciócsoport és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével - a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el;
22. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
23. levelező kapcsolat:
a) egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi pénzátutalást, a csekkelszámolást és a devizaügyleteket,
b) kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapír ügyletek és a fizetési műveletek elszámolását;
24. nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;
25. pénzforgalmi intézmény: az Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény;
26. pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303-303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
27. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;
28. pénzügyi szolgáltató:
a) a pénzügyi vállalkozás,
b) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző, pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő szervezet pénzfeldolgozási tevékenysége tekintetében,
c) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus-pénz kibocsátása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
e) az utalványkibocsátó,
f) a pénzváltó iroda,
g) a biztosító, amennyiben életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, e tevékenysége tekintetében,
h) az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a Bit.-ben meghatározott többes ügynök és alkusz,
i) a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz,
j) a befektetési vállalkozás,
k) az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
l) a befektetési alapkezelő befektetési jegy forgalmazási tevékenysége tekintetében,
m) piacműködtető, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.),
illetve a Bszt.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében;
29. pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi vállalkozás;
30. pénzváltó iroda: hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján pénzváltási tevékenységet folytató kiemelt közvetítő;
31. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;
32. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
33. személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (3)-(9) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;
34. szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
35. szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott vezetője: az a természetes személy, aki a szolgáltató vezetője által a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembe vételével:
a) megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
b) megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;
36. terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
37. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:
a) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
b) a pénzváltó iroda esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,
c) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;
38. tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,
e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében
ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
39. utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltató;
40. útmutató: az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által az e törvény szerinti felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó alábbi dokumentumok:
a) az 1. § (1) bekezdés a)-f), h)-k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott rendelet,
b) az 1. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű útmutató, valamint
c) az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű iránymutatás és szabályzat
(a továbbiakban együtt: útmutató);
41. ügyfél:
a) aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és
b) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele, vagy bérbeadása és bérbevétele céljából ajánlatot kér;
42. ügyfél-átvilágítás:
a) a 6. §-ban meghatározott esetben a 7-11. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,
b) a játékkaszinót, kártyatermet működtető és a távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések;
43. ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;
44. üzleti kapcsolat:
a) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)-e), g) és h), valamint j)-m) pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony,
b) a játékkaszinót vagy kártyatermet működtető szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele,
c) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony.

4. §

(1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.
(3) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülője.
(4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.
(5) E törvény kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseit a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell.

5. §

E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés
a) a)-e) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet);
b) i) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az állami adóhatóság;
c) g) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;
d) l) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:
da) az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi ügyvédi kamara),
db) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi közjegyzői kamara);
e) j) és k) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;
f) f) és h) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység);
g) m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség

6. §

(1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni
a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
c) árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
d) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;
f) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-e) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott összeget.

4. Ügyfél-átvilágítási intézkedések

7. §

(1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
(2) A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) természetes személy
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) állampolgárságát,
ad) születési helyét, idejét,
ae) anyja születési nevét,
af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
ag) azonosító okmányának típusát és számát;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik -magyarországi fióktelepének címét,
bc) főtevékenységét,
bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
be) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
bg) adószámát.
(3) A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni:
a) természetes személy esetén
aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
ab) külföldi állampolgár esetén úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát,
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló -harminc napnál nem régebbi - okiratot, hogy
ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,
bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
(5) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (3) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.
(6) A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
(7) Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez szükséges, az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult a (2)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(8) A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából - másolatot készít.
(9) A játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok és a játékosi tranzakciók összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából jogosult a természetes személy ügyfele képmásának rögzítésére és a létesítményen belül végzett tevékenységéről történő videofelvétel rögzítésére, valamint a képmás elektronikus nyilvántartási rendszerében történő tárolására. A kártyatermet, játékkaszinót működtető szolgáltató a videofelvételeket a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni, ezt a határidőt az érintett szolgáltató az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szerv jelzése alapján a felügyeleti szerv eljárásának lezárultáig köteles meghosszabbítani.
(10) A szolgáltató a (2)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(11) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (10) bekezdésben meghatározottak végrehajtására útmutatót ad ki.

8. §

(1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles - a szolgáltató által meghatározott módon - személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.
(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(4) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.
(5) A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

9. §

(1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője - az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján - köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a szolgáltató által üzemeltett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról, és a szolgáltató a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,
f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdés mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(3) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.
(4) A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(5) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása kockázatérzékenységi megközelítés alapján mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

10. §

(1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,
b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét,
c) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód).
(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
(3) A szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.
(4) A szolgáltató az (1)-(2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.

11. §

(1) A szolgáltató - a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően - köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is - annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.
(2) A szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat (1) bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.
(3) A szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyleti megbízásra és pénzügyi műveletre.
(4) Az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az egy naptári vagy játéknapon belül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű pénzügyi műveletet végző ügyfél tevékenységét megerősített eljárásban követi nyomon.

12. §

(1) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a 7-10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében - kockázatérzékenységi megközelítés alapján, de legalább ötévente - a szolgáltató köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
(3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a szolgáltatót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.
(4) A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét írásban felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.
(5) Ha az 1. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szolgáltató által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat - a szolgáltató harminc napon belül írásban vagy a szerződésben meghatározott módon felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére azzal, hogy a megismételt azonosítás elvégzéséig a számlán megbízás teljesítésére nincs mód.

13. §

(1) A szolgáltató - a (2)-(6) bekezdés kivételével - az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
(2) A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni.
(3) A biztosító a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az üzleti kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosításán és személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően köteles
a) a szerződés megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult nevét megállapítani, továbbá
b) a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó, a későbbi azonosításhoz szükséges valamennyi információt rögzíteni;
(4) Ha a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítás kedvezményezettje, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak személye a szerződés megkötésekor nem ismert, a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult személyazonosságának igazoló ellenőrzését legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg vagy a szerződésből (kötvényből) eredő jogoknak a jogosult általi érvényesítéséig lefolytatja.
(5) A fizetési számlanyitásra jogosult szolgáltató, valamint az ügyfélszámla, értékpapírszámla, és értékpapír-letéti számlanyitásra jogosult szolgáltató - abban az esetben, ha az ágazati jogszabályokban foglalt feltételek fennállnak - jogosult a számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet.
(6) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár - abban az esetben, ha az ágazati jogszabályokban foglalt feltételek fennállnak - jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A szolgáltató a tag halála esetén köteles a kifizetésben részesülő haláleseti kedvezményezettet, illetve örököst - az ügyleti megbízás teljesítését megelőzően - azonosítani. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény - abban az esetben, ha az ágazati jogszabályokban foglalt feltételek fennállnak - jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.
(7) A bizalmi vagyonkezelő köteles a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt rögzíteni. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a kedvezményezett a szerződésből eredő jogait érvényesíti.
(8) Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
(9) Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.
(10) Nem kell a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha
a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte,
b) jelen üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a 7. § (2)-(6) bekezdése alapján megállapította, és
c) nem történt változás a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében és a 9. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokban.

14. §

(1) Az 1. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szolgáltató, pénzváltás esetén a hitelintézet és a pénzváltó iroda kivételével - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából - a hárommillió-hatszázezer forintot el nem érő ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 28. pont g) alpontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából - a szerződés szerint elvárt díjon felül történő, a háromszázezer forintot el nem érő összegű készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában és a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 25. pontjában meghatározott Posta Elszámoló Központot működtető intézmény - a háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére, vagy adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés kivételével - az ügyleti megbízás teljesítésekor - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából - a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában és a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
(4) Az 1. § (1) bekezdés e)-h), j)-k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató - a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében - a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

5. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

15. §

(1) A szolgáltató a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben, a belső szabályzatban és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és - az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(3) A szolgáltató a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és - az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok benyújtását kérheti elektronikus pénz kibocsátása esetén, ha
a) az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz-helyettesítő fizetési eszköz nem újra feltölthető, vagy újra feltölthető, de legfeljebb havi hatvanötezer forint összegű, kizárólag Magyarország területén kezdeményezhető fizetési műveletre vonatkozó felső korláttal rendelkezik;
b) az elektronikus pénz elektronikusan tárolt mindenkori összege nem haladja meg a hatvanötezer forintot;
c) az elektronikus pénz kizárólag áru vagy szolgáltatás vásárlására használható;
d) az elektronikus pénzen tárolt összeg elektronikus pénz terhére nem tölthető fel; valamint
e) az elektronikus pénzt olyan üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás keretében bocsátották ki, amely vonatkozásában a 7-10. §-ban meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzésre került.
(4) A szolgáltató a 7-10. §-ban meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az elektronikuspénz-birtokos által a részére kibocsátott összegből készpénzben kivett vagy készpénzre beváltott összeg meghaladja a huszonötezer forintot.

6. Fokozott ügyfél-átvilágítás

16. §

(1) A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni:
a) a 17-21. §-ban meghatározott esetekben vagy intézkedések esetén,
b) ha az ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik, valamint
c) a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a 7-11. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően a 17-21. §-ban meghatározott fokozott ügyfélátvilágítási intézkedéseket is köteles elvégezni.
(3) A szolgáltató az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni.

17. §

(1) A szolgáltató az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében köteles megkövetelni a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát, ha az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
a) azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
b) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolatának bekérése mellőzhető, ha a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített fokozott ügyfélátvilágítási intézkedéseket végzi el.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek kétséget kizáró módon alkalmasnak kell lenniük az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonosságuk igazoló ellenőrzésére, valamint az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatok rögzítésére a 7-10. §-ban foglaltaknak megfelelően és meg kell felelniük a felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak.
(5) A szolgáltató a (3)-(4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(6) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 130. pontjában meghatározott ügyfélszámla és 46. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8. § és 9. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton - így különösen e-mail-en szkennelve - vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). Igazolt fizetési számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet a 22. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató vezet. Az ügyfél azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából történő személyes megjelenéséig vagy az (1) és (2) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáig - az ügyfélszámlát, az értékpapírszámlát és az értékpapír letéti számlát érintő ügyletek elszámolása kivételével - kizárólag pénzösszeg egyszerű átutalással történő fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára történhet.
(7) Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (6) bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A megkeresett szolgáltató az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni.

18. §

(1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítését megelőzően köteles
a) a külföldi székhelyű szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;
b) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelezőszámlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és
c) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.
(2) Külföldi székhelyű szolgáltatóval levelező kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
(3) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelező kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelező kapcsolatot tart fenn.
(4) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató jogosult kockázatérzékenységi megközelítés alapján meghatározni, hogy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése előtt alkalmazza-e a 18.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

19. §

(1) A természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdés mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(2) Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.
(3) A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
(4) A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
(5) A szolgáltató a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.
(6) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

20. §

(1) Az ügyfél köteles a biztosító részére a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(2) Az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti. Ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül.
(3) A szolgáltató - ha az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat valódisága kérdéses - köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
(4) A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője tájékoztatását követően kerülhet sor.
(5) A szolgáltató a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.
(6) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

21. §

(1) Háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén a hitelintézet és a pénzváltó iroda köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt a 7. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.
(2) Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ag) alpontjában és b) pont ba) és bb), valamint bf) alpontjában felsorolt adatokat kell feltüntetni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a háromszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a háromszázezer forintot.

7. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések

22. §

(1) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást
a) Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, vagy
b) olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely megfelel a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.
(3) Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, annak eredménye abban az esetben fogadható el a (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató
a) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy
b) székhelye, fióktelepe vagy telephelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
(4) A szolgáltató nem jogosult elfogadni a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a 7-10. §-ban meghatározott ügyfélátvilágítás eredményének a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történő átvételére, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a 62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.

23. §

(1) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
(2) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben és a 22. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfélátvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

24. §

A 22. § és a 23. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. A 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményének rendelkezésre bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül.

8. Tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása

25. §

(1) A szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél, illetve a bizalmi vagyonkezelő ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan a 9. § alapján rögzített és ellenőrzött adatokat köteles haladéktalanul továbbítani az adatok tárolása céljából külön jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy az adatok e központi nyilvántartásban nem szerepelnek.
(2) A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül, az e törvényben foglalt feladatai ellátása érdekében az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv és a 7-12. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából a szolgáltató közvetlen hozzáféréssel adatot igényelhet az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartásból.
(3) Az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartásból - a bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosára vonatkozó e törvényben meghatározott adatok kivételével - harmadik személy egyedi adatszolgáltatás keretében - kizárólag a felhasználás céljához feltétlenül szükséges mértékben - adatot igényelhet, ha
a) az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét okirattal igazolja, és
b) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében az szükséges, továbbá
c) a központi nyilvántartás létrehozásáról szóló külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.
(4) Az adatok megismerése nem járhat az adatigényléssel érintett személy személyiségi jogainak, magánélethez való jogának aránytalan sérelmével.
(5) A (2) és (3) bekezdéstől eltérően a szolgáltatónak - kivéve az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott szolgáltatót - valamint harmadik személynek az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartáshoz való hozzáférése kivételesen, eseti jelleggel, részlegesen vagy teljesen korlátozható, ha:
a) a tényleges tulajdonos adataihoz való hozzáférés a tényleges tulajdonos személye vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna;
b) a tényleges tulajdonos kiskorú személy vagy egyéb okból cselekvőképtelen.
(6) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozó 9. §-ban előírt adatok, információk nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásáról szóló jogszabály tartalmazza.

9. A pénzátutalásokat kísérő adatok

26. §

(1) A Rendelet 8. cikke és 12. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.
(2) A Rendelet 14. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelem területén illetékes tagállami hatóság a Felügyelet és a pénzügyi információs egység.
(3) A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (2) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat.
(4) A szolgáltató a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat az 57. §-ban és az 58. §-ban meghatározottak szerint köteles megőrizni.
(5) A Rendelet 17. cikk (4) és (7) bekezdése, valamint a 19-22. cikke által meghatározott illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.
(6) Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egység a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(7) A Rendelet előírásainak megsértése, illetve a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 69. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazza, továbbá megtiltja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését.
(8) A 69. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(9) A Rendelet előírásainak megsértése, illetve a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a pénzügyi információs egység a jogsértés súlyával arányosan a 69. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza.
(10) A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet és a pénzügyi információs egység a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vonatkozásában a 69. § (6) és (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(11) A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a szolgáltató a Felügyelet és a pénzügyi információs egység felé a 72. §-ban meghatározottak alapján tesz bejelentést.
(12) A Rendelet 2. cikk (5) bekezdésében, 5. cikk (2) bekezdésében, 6. cikk (2) bekezdésében, továbbá a 7. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euró értékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.
(13) A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet előírásait az olyan Magyarországon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 2. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

10. Kockázatértékelés

27. §

(1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján - a szolgáltató jellegével és méretével arányos - belső kockázatértékelést készíteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez a szolgáltató köteles kockázatainak megállapítása és értékelése céljából azonosítani és értékelni az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegével és összegével, az ügyféllel, termékkel, szolgáltatással, földrajzi területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni, naprakészen tartani és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.
(4) A belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető abban az esetben, ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés alapján a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban - a szolgáltató jellegével és méretével arányos - belső eljárásrendet meghatározni a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez, továbbá a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében a szolgáltató köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés és az (5) bekezdésben meghatározott belső eljárásrend alkalmazására a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
(8) A belső kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltató köteles a pénzmosási és a terrorizmus-finanszírozási kockázatokat nyomon követni, a belső eljárásrendet szükség esetén felülvizsgálni és a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően módosítani.

28. §

(1) A 66. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenység gyakorlásához az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján - a szolgáltató jellegével és méretével arányosan - felügyeleti kockázatértékelést készíteni.
(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv feltárja a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján fennálló pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatokat, felhasználva ehhez a 27. § alapján rendelkezésre álló valamennyi információt.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott felügyeleti kockázatértékelés elkészítéséhez az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét.
(4) A 66. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenység gyakorlásához a felügyeleti kockázatértékelés figyelembevételével az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján - a szolgáltató jellegével és méretével arányosan - felügyeleti eljárásrendet készíteni.
(5) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általa felügyelt szektort érintő, a kockázatértékelésben már feltárt pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok változását figyelemmel kíséri, és a még nem azonosított kockázatokat feltárja. Ennek figyelembevételével a kockázatértékelését aktualizálja.

29. §

A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a koordinált nemzeti kockázatértékelés eredményeiről.

11. A bejelentési kötelezettség

30. §

(1) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja
a) pénzmosásra,
b) terrorizmus finanszírozására, vagy
c) dolog büntetendő cselekményből való származására
utaló adat, tény, körülmény (a továbbiakban együtt: bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény) felmerülése esetén köteles a 31. § (1) bekezdésében megjelölt személynek haladéktalanul bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a szolgáltató által a 7-14. § alapján rögzített adatokat,
b) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és
c) a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
(3) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízás és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyleti megbízás esetében, valamint a 13. § (7) bekezdésében meghatározott esetben is köteles vizsgálni.

31. §

(1) A szolgáltató köteles kijelölni - a szervezet sajátosságától, különösen annak méretétől és a vezetői szintek számától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki a szolgáltató vezetőjétől, foglalkoztatottjától és segítő családtagjától érkező bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy a szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet.
(2) A szolgáltató a kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésétől, az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a pénzügyi információs egységet.
(3) A szolgáltató nevében a kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységnek védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egység elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő szolgáltatót.

32. §

(1) A 31. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek a 31. § (3) bekezdés szerinti továbbításáig a szolgáltató nem teljesítheti az ügyleti megbízást.
(2) Amennyiben az ügyleti megbízás (1) bekezdés szerinti nem teljesítése nem lehetséges, vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné, a szolgáltató nevében a kijelölt személy az ügyleti megbízás végrehajtása után továbbítja a 31. § (3) bekezdése alapján a bejelentést.

33. §

A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja - beleértve a kijelölt személyt - (a továbbiakban együtt: a bejelentő), valamint a szolgáltató tekintetében - jóhiszeműség esetén - a bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, illetve nem keletkeztet polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul.

34. §

(1) A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, amely ellenőrzéséhez a szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységnek annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott ügyleti megbízás felfüggesztését az ügyfél által igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügyleti megbízás felfüggesztésével is teljesítheti. Ebben az esetben a szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésében felhívja erre a pénzügyi információs egység figyelmét.
(3) A pénzügyi információs egység - a 48. § (1) bekezdésében meghatározott hatóság ilyen tartalmú megkeresése esetén - bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdekre hivatkozással írásban kötelezheti a szolgáltatót, hogy az a felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egység által meghatározott ügyleti megbízásokat végrehajtsa.
(4) A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egység a 35. § (4) bekezdés b) pontja szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést követően a 35. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs egység értesítése nélkül eltelt.
(5) A szolgáltatónak az ügyleti megbízás felfüggesztésével kapcsolatban meg kell felelnie az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak.

35. §

(1) A szolgáltató felfüggeszti a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően az ügyleti megbízások végrehajtását, ha a pénzügyi információs egység az ügyleti megbízással kapcsolatban vagy a szolgáltató ügyfelével összefüggésben bejelentés alapjául szolgáló adatról, tényről, körülményről írásban értesíti a szolgáltatót.
(2) A pénzügyi információs egység a 34. § (1) bekezdés szerinti bejelentés megtétele, valamint az (1) bekezdés szerinti értesítés napját követő négy munkanapon belül megvizsgálja a felfüggesztéssel kapcsolatos bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt, illetve a 48. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás szükségességét.
(3) A pénzügyi információs egység jogosult a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatát egy alkalommal további három munkanappal meghosszabbítani, amennyiben az a 48. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbításhoz szükséges.
(4) A pénzügyi információs egység a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban értesíti a szolgáltatót, ha
a) a (3) bekezdés alapján a vizsgálatot meghosszabbítja,
b) az ügyleti megbízás a pénzügyi információs egység vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető.

36. §

A szolgáltatót és a pénzügyi információs egységet - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség az ügyleti megbízások teljesítésének 34. § (1) bekezdés, illetve 35. § (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséért, ha az utóbb - a 34. § (4) bekezdése alapján -teljesíthető.

37. §

(1) Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek a felügyeleti tevékenysége során bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut a tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.
(2) Ha a vámhatóságnak a vámhatáron lebonyolítandó áru- és utasforgalom ellenőrzése során bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut a tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.

12. A pénzügyi információs egység

38. §

(1) A pénzügyi információs egység a pénzmosás, és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából elemző-értékelő tevékenységet folytat, amelynek keretében operatív és stratégiai elemzést végez.
(2) A pénzügyi információs egység a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetén belül, de az e törvényben meghatározott feladatkörében függetlenül működik.

39. §

A pénzügyi információs egység bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülése esetén a 48. § (1) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás teljesítése céljából operatív elemzést végez. A pénzügyi információs egység az operatív elemzése során:
a) összeveti a nemzeti kockázatértékelésben meghatározott kockázatok figyelembevételével a 40. §-ban meghatározottak szerint kapott információkat az elemző-értékelő tevékenység céljából kezelt adatokkal, és automatizált kockázatelemzést végez;
b) összeveti az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: készpénz ellenőrzéséről szóló törvény) alapján tudomására jutott információt, azon adatbázisok adatait, amelyekhez közvetlen hozzáféréssel rendelkezik, a nyilvános vagy bárki számára hozzáférhető adatokat, valamint az e törvény alapján beszerezhető adatokat, valamint az azok között fennálló összefüggéseket feltárja, értelmezi;
c) nyomon követi az a) pontban meghatározott adatokkal összefüggő pénzügyi műveleteket, folyamatokat, valamint az üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megvizsgálja;
d) dönt a 34. § (3) bekezdésében, a 35. § (4) bekezdésében, a 42-44. §-ban és a 46. §-ban meghatározottak végrehajtásának szükségességéről;
e) dönt az 49. §-ban meghatározott nemzetközi információcsere és együttműködés keretében alkalmazható intézkedésekről;
f) megállapításokat tesz, következtetéseket von le a 48. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás érdekében.

40. §

Az operatív elemzés
a) a szolgáltató bejelentése;
b) a szolgáltató 34. § (1) bekezdésében meghatározott ügyleti megbízás felfüggesztésével kapcsolatos bejelentése;
c) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve vámhatóság 37. §-ban meghatározott tájékoztatása;
d) a 48. § (1) bekezdésben felsorolt hatóságok 48. § (4) bekezdésében meghatározott információ szolgáltatására vonatkozó igénylése;
e) a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény 4. § (3) bekezdése alapján a vámhatóság által továbbított információ;
f) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv adatigénylése, illetve bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény miatt tett tájékoztatása;
g) a 49. § (1) bekezdésében meghatározott külföldi pénzügyi információs egységgel folytatott nemzetközi információcsere és együttműködés különböző formái
alapján indul meg.

41. §

(1) A pénzügyi információs egység a stratégiai elemzése során vizsgálja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos folyamatokat és jellemzőket.
(2) A pénzügyi információs egység tájékoztatást küldhet a stratégiai elemzés eredményéről a 48. §-ban meghatározott szerveknek, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerveknek, feltéve, hogy a szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére, és az hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához szükséges.

42. §

(1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a szolgáltató által kezelt bármely adatot, ideértve a fizetési, biztosítási, bank-, értékpapír-, pénztártitkot vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot.
(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat az (1) bekezdésben meghatározott adat és titok megismerése érdekében a szolgáltatóhoz, amely köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a pénzügyi információs egység részére megküldeni.
(3) A szolgáltató köteles biztosítani a pénzügyi információs egység megkeresésének teljes körű, gyors és biztonságos csatornákon keresztüli teljesítését.

43. §

(1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a központi államigazgatási szerv, a bíróság, és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot, ideértve az adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot.
(2) A központi államigazgatási szerv, a bíróság és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében kért (1) bekezdésben meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egység rendelkezésére bocsátani.

44. §

(1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni nyomozó hatóság, ügyészség, nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot.
(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében adat szolgáltatását kérheti az (1) bekezdésben meghatározott szervtől, amelynek átadását a megkeresett szerv - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem tagadhatja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás igénylése mellett a pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át a NAV nyomozó hatósága adatbázisából. A közvetlen hozzáférést a NAV nyomozó hatósága biztosítja.
(4) A (2) bekezdés alapján megkeresett szerv vezetője kivételesen megtagadhatja az adatszolgáltatást, illetve kizárhatja a (3) bekezdés alapján biztosított közvetlen hozzáférést, ha
a) az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása;
aa) folyamatban lévő nyomozás, titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés érdekét sérti;
ab) nemzetbiztonsági érdeket sért;
b) az adatátadás nemzetközi egyezménybe ütközik;
c) külföldi titkosszolgálattól származó adat vonatkozásában az adatot szolgáltató külföldi titkosszolgálat az adat átadásához nem járul hozzá; vagy
d) az adatátadáshoz a nemzetközi közös nyomozócsoportban vagy bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagállam nem járul hozzá.
(5) Az (2) bekezdés alapján megkeresett szerv vezetője az átadott adatnak e törvény 48. § (1) bekezdésében és 49. § (1) bekezdésében meghatározott szerv részére történő továbbítását
a) megtilthatja;
b) korlátozhatja;
c) előzetes hozzájárulásához kötheti.

45. §

(1) A 42. §-ban és a 43. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a pénzügyi információs egység legalább nyolc-, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt köteles az adat szolgáltatását teljesíteni vagy a teljesítés akadályát közölni.
(2) A 42. §-ban és a 43. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a 34. § (1) bekezdésében és a 35. § (1) bekezdésében meghatározott felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egység - indokolt esetben - az (1) bekezdés szerinti határidőnél rövidebb határidőt is megállapíthat.
(3) A pénzügyi információs egység a 42. §-ban és a 43. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében meghatározott megkeresésben megjelöli az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét.
(4) Ha a pénzügyi információs egység megkeresése személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

46. §

(1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében központi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására tehet javaslatot az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével. Az eljárás lefolytatása céljából megkeresett központi államigazgatási szerv a megküldött információk felhasználásának eredményéről, illetve - ha a javasolt eljárás lefolytatására sor került - az eljárás jogerős befejezését követően az eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.
(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében tájékoztatást küldhet az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével.
(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve a cégbíróság a tájékoztatásban megküldött információk felhasználásának eredményéről a tárgyévet követő év március 31. napjáig tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.

47. §

A pénzügyi információs egység a 42-44. § és a 46. § alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a 48. § (1) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, a 39. §-ban meghatározott operatív elemzésének ellátása érdekében használhatja fel.

48. §

(1) A pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja:
a) a nyomozó hatóság;
b) az ügyészség;
c) a bíróság;
d) a nemzetbiztonsági szolgálat;
e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv
részére.
(2) A pénzügyi információs egység az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához adatokat adhat át a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek.
(3) A pénzügyi információs egység az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján vezetett adattovábbítási nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított húsz évig köteles megőrizni.
(4) A pénzügyi információs egység adatkezelési rendszeréből az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, azok teljesítéséhez szükséges mértékben a cél megjelölésével megkeresést küldhetnek.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatóságok visszajelzést küldenek a pénzügyi információs egységnek az operatív elemzés eredményének hasznosulásáról, és az említett eredmény alapján a lefolytatott eljárás befejezésének módjáról, valamint - amennyiben értelmezhető - a büntetendő alapcselekmény megnevezéséről.
(6) A pénzügyi információs egység az 49. § (1) bekezdése alapján tudomására jutott és az (1) bekezdés alapján továbbított információ felhasználását az 53. § (1) bekezdésében meghatározottak biztosítása céljából
a) megtilthatja;
b) korlátozhatja;
c) előzetes hozzájárulásához kötheti.

49. §

(1) A pénzügyi információs egység jogosult a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából önállóan nemzetközi információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi információs egységgel, illetve a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az Europollal.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzetközi információcsere és együttműködés arra az esetre is kiterjed, ha az esetlegesen elkövetett, pénzmosáshoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmény jogi minősítése az információcsere időpontjában még nem ismert.
(3) A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében - a Pénzügyi Akciócsoport ajánlásainak és az Egmont Csoport iránymutatásainak megfelelő - védett elektronikus csatornákat használ.
(4) A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés során figyelembe veszi a Pénzügyi Akciócsoport ajánlásait és az Egmont Csoport iránymutatásait.
(5) A pénzügyi információs egység jogosult külföldi pénzügyi információs egységgel együttműködési megállapodást kötni, amennyiben az elősegíti az információcsere és az együttműködés (1) bekezdés szerinti folytatását.

50. §

(1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a 49. §-nak megfelelően megkeresést küldhet külföldi pénzügyi információs egységnek, valamint az Europolnak.
(2) A megkeresés minden olyan, a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szempontjából lényeges tényt, információt - az azokkal összefüggő természetes és jogi személlyel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kapcsolatos adatot - tartalmaz, amely a külföldi pénzügyi információs egység tevékenységéhez, illetve a megkeresés eredményes megválaszolásához feltétlenül szükséges. A megkeresésben meg kell jelölni annak indokát, valamint a kért információk felhasználásának módját.
(3) Amennyiben a pénzügyi információs egység olyan szolgáltatónak küldene megkeresést a 42. § alapján, amely Magyarország területén szolgáltatást nyújt, de Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezik, akkor a pénzügyi információs egység a megkeresést azon tagállam pénzügyi információs egységéhez küldi meg, ahol a szolgáltató székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik.

51. §

(1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a 49. §-nak megfelelően tájékoztatást küldhet külföldi pénzügyi információs egységnek, valamint az Europolnak.
(2) A tájékoztatás az 50. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat megfelelően tartalmazza. A tájékoztatásban meg kell jelölni annak indokát, valamint a továbbított információk felhasználásának módját.
(3) Ha e törvény vagy a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján a pénzügyi információs egység olyan bejelentést vagy információt kap, amely az Európai Unió más tagállamát érinti, a pénzügyi információs egység haladéktalanul tájékoztatást küld az érintett tagállam pénzügyi információs egységének.

52. §

(1) A pénzügyi információs egység nemzetközi információcsere és együttműködés keretében az e törvény, valamint a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján tudomására jutott információt továbbíthatja a külföldi pénzügyi információs egység, valamint az Europol részére.
(2) A pénzügyi információs egység a külföldi pénzügyi információs egység információcsere iránti megkeresésének megválaszolását, illetve az azzal kapcsolatos tájékoztatást megtagadja, ha
a) a teljesítés Magyarország alapvető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekét sérti;
b) a teljesítés a magyar joggal ellentétes;
c) az információ csak az információ birtokosának hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik,
d) az információ csak a külföldi pénzügyi információs egység vagy az Europol hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.
(3) A pénzügyi információs egység nem tagadhatja meg a nemzetközi információcserét és az együttműködést arra tekintettel, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a jogában az adóbűncselekmény jogi szabályozása a magyar jogtól eltér.
(4) A pénzügyi információs egység az általa a külföldi pénzügyi információs egység részére továbbított információ felhasználását korlátozhatja vagy feltételhez kötheti.
(5) A pénzügyi információs egység haladéktalanul és a lehető legszéleskörűbb hozzájárulását adja a megküldött információnak a külföldi pénzügyi információs egység által a külföldi illetékes hatóságok felé történő továbbításához. A pénzügyi információs egység a hozzájárulását csak akkor tagadhatja meg, ha az
a) kívül esik e törvény alkalmazási körén;
b) a nyomozás eredményes lefolytatását veszélyezteti;
c) csak külföldi pénzügyi információs egység hozzájárulásával adható meg, és ezen hozzájárulás hiányzik;
d) a (2) bekezdésben meghatározott megtagadásnak van helye, de az az információ átadásának pillanatában még nem volt ismert;
e) jogos érdek súlyos sérelemével jár.
(6) A pénzügyi információs egység a hozzájárulás megtagadását megfelelően indokolja.

53. §

(1) A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében szerzett információkat kizárólag arra a célra használhatja fel, amire az információt a megkeresésben előzetesen kérte és kapta, vagy amelyre a külföldi pénzügyi információs egység tájékoztatásában az információt átadta. Minden előzetesen jóvá nem hagyott felhasználáshoz vagy információtovábbításhoz az információt küldő külföldi pénzügyi információs egység előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében szerzett információkat kizárólag az e törvényben meghatározott célokból használhatja fel.
(3) A pénzügyi információs egység az Európai Unió más tagállamainak pénzügyi információs egységei tekintetében az 50. §-ban és az 51. §-ban meghatározott formáktól eltérő, de a 49. § (4) bekezdésének megfelelő információcsere-mechanizmust is alkalmazhat, ha a mechanizmus célja a nemzetközi információcsere felgyorsítása vagy előkészítése.
(4) Alkalmazható technológiának minősül a személyes adatok teljes védelmét, titkosítását, valamint az Európai Unió más tagállamainak pénzügyi információs egységei által kezelt személyes adatok titkosított módon történő összevetését megvalósító technológia is.

13. A felfedés tilalma

54. §

(1) A bejelentés és az adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az elemző-értékelő tevékenységről, az ügyleti megbízás teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs egység, valamint a 42. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése alapján megkeresett szolgáltató, a 43. § (2) bekezdése alapján megkeresett hatóság, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint a 44. § és a 46. § alapján megkeresett hatóság tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 42. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 43. § (2) bekezdésében, 44. § és a 46. §-ban meghatározott szerv megkeresésére, a 41. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatásra, valamint a 48. §-ban és a 49. §-ban meghatározott információ továbbítására.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók között megvalósuló adattovábbításra, továbbá ezen intézmények és harmadik országokban található fióktelepeik és többségi tulajdonú leányvállalataik között megvalósuló adattovábbításra, ha ezek a fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok maradéktalanul megfelelnek a 62. § -ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g) és h), valamint l) pontjában meghatározott szolgáltatók között, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.
(5) Az 1. § (1) bekezdés a)-e), g) és h), valamint l) pontjában meghatározott szolgáltató esetében az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve, hogy
a) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon, két vagy több kötelezett szolgáltatót érintő ügyleti megbízásra vonatkoznak,
b) a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók,
c) az érintett szolgáltatók az 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet végzik, és
d) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.

55. §

Az 54. §-ban rögzített korlátozás hatálya kiterjed az ügyfélnek a 7-11. § alapján rögzített személyes adataihoz való hozzáférésére, személyes adatai kezelésével kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelmének adatkezelő általi teljesítésére is.

14. Adatvédelem, nyilvántartás, statisztika

56. §

(1) A szolgáltató e törvény szerinti feladata ellátásában közreműködő vezetője és foglalkoztatottja a 7-11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(2) A szolgáltató a 7-11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig jogosult kezelni.

57. §

(1) A szolgáltató - az általa vezetett nyilvántartásban - a 7-11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.
(2) A szolgáltató - az általa vezetett nyilvántartásban - a 7-11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott okiratot, illetve annak másolatát, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott okiratot is, valamint a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, az ügyleti megbízás teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.
(3) Az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban meghatározott szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetve valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.
(4) A szolgáltató az 56. §-ban, illetve az e § (1)-(3) bekezdésében meghatározott adatot, okiratot, illetve azok másolatát a megőrzési határidőt követően haladéktalanul köteles törölni, illetve megsemmisíteni.

58. §

(1) A szolgáltató az 56. § (2) bekezdésétől, illetve az 57. § (1)-(3) bekezdésétől eltérően az ott meghatározott adatokat, okiratot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, legfeljebb az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított tíz évig köteles megőrizni.
(2) Az adatmegőrzési időtartam (1) bekezdésben meghatározott megkeresés alapján történő meghosszabbítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az ott meghatározott adatra, okiratra folyamatban lévő vagy a jövőben megindítandó eljárás lefolytatása érdekében van szükség.
(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulását követően az adatot, okiratot nyilvántartásából törölni köteles. Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a (2) bekezdésben meghatározott eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a szolgáltatót haladéktalanul köteles értesíteni.
(4) A pénzügyi információs egység és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot a tudomásra jutásától, illetve a birtokába kerülésétől számított tíz évig köteles megőrizni.

59. §

(1) A pénzügyi információs egység - együttműködve az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó hatóságokkal, a nyomozó hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal - köteles olyan statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága nyomon követhető legyen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott statisztika tartalmazza:
a) a bejelentések számát;
b) a 34. § és a 35. § alapján felfüggesztett ügyleti megbízások számát, az eredményes felfüggesztések számát és az így biztosított összegeket devizanemenként;
c) terrorizmus finanszírozása tárgyában az EU és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján elrendelhető zárlat kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban és euróban meghatározott értékét;
d) azoknak a bejelentéseknek a számát valamint az összes pénzügyi információs egységhez beérkezett bejelentéshez viszonyított arányát, amelyeket a pénzügyi információs egység a 48. § (1) bekezdése és a 49. § (1) bekezdése alapján továbbított;
e) a pénzügyi információs egység által a 49. § alapján külföldi pénzügyi információs egységnek küldött megkeresések és tájékoztatások számára és a külföldi pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítésére vonatkozó adatokat;
f) a pénzmosás, az 1978. évi IV. törvény 261. §-a szerinti terrorcselekmény, illetve a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §) bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, külön feltüntetve a pénzügyi információs egység által küldött információ-továbbítások alapján indított büntetőeljárások számát, valamint azon büntetőeljárások számát, amelyekben a pénzügyi információs egység által továbbított információ hasznosult, a büntetendő alapcselekmények megnevezését, valamint a nyomozás befejezésének módját;
g) az f) pontban meghatározott büntetőeljárásokban
ga) a vádemelések és a vádlottak számát;
gb) a jogerős ítéletek és a jogerősen elítéltek számát;
h) az f) pontban meghatározott büntetőeljárások során alkalmazott lefoglalások számát, a lefoglalt tárgy értékét, továbbá a lefoglalt vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, a zár alá vételek számát és a zár alá vett vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, illetve az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az elkobzott vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, valamint a vagyonelkobzás alá vont vagyon forintban és euróban meghatározott értékét;
i) az e törvény hatálya alá tartozó ágazatok méretére és gazdasági jelentőségére vonatkozó, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervek által nyilvántartott adatokat.
(3) A nyomozó hatóság a (2) bekezdés f) és h) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pontjában, g) pont ga) alpontjában és h) pontjában meghatározott adatot, az Országos Bírósági Hivatal a jogerős bírósági határozatoknak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és a (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában meghatározott adatait, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat negyedévente megküldi a pénzügyi információs egységnek. Az adatközlést a nyomozó hatóság, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv elektronikus úton is teljesítheti.
(4) A (2) bekezdés - i) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti bontásban kell nyilvántartani.
(5) A pénzügyi információs egység a (2) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokból összeállított átfogó statisztikát a honlapján évente közzéteszi.
(6) Az Európai Bizottság kérésére a pénzügyi információs egység a (2) bekezdés szerinti statisztikákról a miniszter útján rendszeresen tájékoztatást nyújt.
(7) A pénzügyi információs egység a bejelentések eredményességéről és az eredményességet előmozdító javaslatairól rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a szolgáltatókat, az 5.§-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerveket és a minisztert.

15. Csoportszintű politikák és eljárások, intézkedések az Európai Unió más tagállamában, illetve harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén

60. §

(1) Az ugyanazon csoporthoz tartozó 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató köteles csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikákat és eljárásokat (a továbbiakban: csoportszintű politikák és eljárások) alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak ki kell terjednie a 7-11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során a szolgáltató által rögzített személyes adatok védelmére, továbbá a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, annak tartalmát, az ügyleti megbízás teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését, a bejelentő személyét, valamint az ügyféllel szemben esetlegesen a folyamatban lévő vagy a jövőben megindítandó büntetőeljárást érintő információk csoporton belüli megosztásának biztosítására.

61. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató a 60. § (1) bekezdése alapján biztosítja, hogy az Európai Unió más tagállamában található fióktelepei és leányvállalatai az e tagállam pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni nemzeti rendelkezéseit is alkalmazzák.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, Magyarországon szolgáltatást nyújtó, de fiókteleppel és leányvállalattal nem rendelkező európai uniós tagállami szolgáltató köteles kijelölni egy magyarországi központi kapcsolattartó pontot, amely biztosítja a szolgáltató pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályozásnak megfelelő működését, illetve elősegíti a 68. §-ban előírt felügyeleti intézkedések végrehajtását.
(3) A szolgáltató a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket az Európai Unió más tagállamában található fióktelepeiben és leányvállalataiban is köteles alkalmazni.

62. §

(1) Ha a harmadik ország jogi szabályozása lehetővé teszi, a szolgáltató köteles az e törvényben meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni az olyan harmadik országban található fióktelepeiben és leányvállalataiban, amelyek nem az e törvénnyel egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokban találhatóak.
(2) A szolgáltató a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket a harmadik országokban található fióktelepeiben és leányvállalataiban is köteles alkalmazni.
(3) Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, a szolgáltató köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a minisztert a felügyeletet ellátó szerv útján.
(4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását.
(5) Ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, a szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepében vagy a leányvállalatában - az európai felügyeleti hatóságok által kidolgozott és az Európai Bizottság által elfogadott iránymutatással összhangban - kiegészítő intézkedéseket alkalmazni, illetve indokolt esetekben az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv dönthet további felügyeleti intézkedések alkalmazásáról.

16. Belső ellenőrző és információs rendszer, speciális képzési program

63. §

(1) A szolgáltató - az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai vonatkozásában - köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszernek biztosítania kell, hogy a szolgáltató teljes körűen és gyorsan teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervtől vagy bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket.
(3) Az (1) bekezdésben előírt belső ellenőrzési és információs rendszer ezen felül kiterjed a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja által e törvény rendelkezéseinek szolgáltató általi megsértése esetén küldhető értesítés teljesítése érdekében - a szolgáltató típusára és méretére tekintettel - kialakított és névtelenséget biztosító belső rendszer működtetésére is.
(4) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdésben előírt kötelezettség végrehajtására a felügyelete alá tartozó szolgáltatók részére útmutatót adhat ki.
(5) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni - a szervezet sajátosságaitól, különösen annak méretétől és a vezetői szintek számától függően - egy vagy több, a belső szabályzatában meghatározott vezetőt, aki az e törvényből eredő kötelezettségeknek a szolgáltató foglalkoztatottja általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik.

64. §

(1) A szolgáltató a beazonosított kockázataival összhangban köteles gondoskodni arról, hogy az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.
(2) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően járjanak el.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség biztosítása céljából az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató köteles az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottak speciális képzési programokon való részvételét biztosítani.
(4) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyelete alá tartozó szolgáltatók részére a (3) bekezdésben előírt kötelezettség végrehajtására útmutatót adhat ki.

17. Belső szabályzat

65. §

(1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.
(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a belső szabályzatot jóváhagyja, ha az megfelel az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeknek, valamint jogszabállyal és e törvény céljával nem ellentétes.
(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a belső szabályzat kidolgozásához kötelező útmutatót köteles kiadni a felügyelete alatt álló szolgáltató számára.
(4) A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban vagy a belső rendjében - ideértve a 27. § szerinti belső kockázatértékelését is -bekövetkezett változást követően köteles harminc napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és azt szükség esetén módosítani.
(5) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (4) bekezdés alapján felülvizsgált belső szabályzatot a felügyeleti kockázatértékeléssel összhangban - a szolgáltatónál a felülvizsgálatot követően végrehajtott első - e törvény szerinti felügyeleti eljárás keretében jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket és jogszabállyal, valamint e törvény céljával nem ellentétes.
(6) Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.
(7) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a bizalmi vagyonkezelő részére a Hivatal egységes szabályzatot készít, amely a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében az e § szerinti belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot a Hivatal köteles e törvény módosításait követően, illetve a 27. § szerinti kockázatértékelés változása esetén felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(8) Az 1. § (1) bekezdés a)-e) és i) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy belső szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
(9) Az 1. § (1) bekezdés f)-h) és j) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenysége megkezdését követő negyvenöt napon belül köteles belső szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
(10) E törvény hatályba lépésekor működő szolgáltató az e törvény hatálya alá kerülő tevékenysége kapcsán köteles e törvény hatálybalépését követő 45 napon belül belső szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

18. Felügyelet, intézkedések

66. §

(1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlásával - a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét meghatározó jogszabályok alapján, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.
(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenysége kiterjed a szolgáltatónak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelésének biztosítására is.
(3) A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az 5. § e) és f) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény, az 5. § a) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és az MNBtv., az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárásról szóló és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, az 5. § c) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló és a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el. Az 5. § e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szervek e törvény szerinti kérelemre induló hatósági eljárásuk során a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazzák.
(4) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pont da) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.), az 5. § d) pont db) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjtv. rendelkezései szerint jár el.

67. §

(1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége gyakorlása során köteles a 28. §-ban meghatározott felügyeleti kockázatértékelés eredménye alapján eljárni és az e törvény szerinti felügyeleti eljárás gyakoriságát és terjedelmét a megállapított kockázatokhoz igazítani.
(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv 66. § és e § szerinti felügyeleti tevékenysége kiterjed a szolgáltató 27. § szerinti belső kockázatértékelésének és belső eljárásrendjének ellenőrzésére is.

68. §

(1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének és leányvállalatának e törvény rendelkezéseinek való megfelelését is.
(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége során a 61. § (2) bekezdésében meghatározott központi kapcsolattartó pont vonatkozásában - kivételes jelleggel, így különösen súlyos és azonnali orvoslást igénylő jogsértés megállapítása esetén - átmeneti időtartamra a 69. § szerinti intézkedéseket alkalmazhatja.
(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti intézkedés végrehajtása során köteles együttműködni az érintett másik tagállam felügyeletet ellátó szervével.

69. §

(1) E törvény rendelkezéseinek megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) figyelmezteti a szolgáltatót;
b) határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére;
c) kötelezi a szolgáltatót a belső szabályzat felügyeletet ellátó szerv által meghatározott határidőn belüli és meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, valamint a felügyeletet ellátó szervnek történő bemutatására;
d) az 1. § (1) bekezdés a)-e), g), i) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében - törvényben meghatározott korlátok mellett - a felügyeletet ellátó szerv visszavonja vagy a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a kiadott egyes tevékenységi vagy működéshez szükséges engedélyt;
e) az 1. § (1) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott szolgáltató esetében a felügyeletet ellátó szerv törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, az 1. § (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból történő törlését;
f) kezdeményezi a szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő családtagja felelősségének megállapítását;
g) kezdeményezi a szolgáltató vezetője vezetői jogkörének a jogsértés megszüntetéséig történő felfüggesztését vagy visszavonását;
h) az a)-i) pontokban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan
ha) az 1. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározott szolgáltató esetében négyszázezer forinttól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb kettő milliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,
hb) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltató esetében a tárgyévet megelőző év tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb kettő milliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,
hc) az 1. § (1) bekezdés f)-k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében százezer forinttól legfeljebb négyszáz millió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában meghatározott esetben a jogsértésből származó vagyoni előny meghatározható, és annak kétszerese meghaladja a négyszáz millió forintot, úgy a kiszabható bírság a vagyoni előny kétszeresének megfelelő összegig terjedhet.
(3) Amennyiben a felügyeletet ellátó szerv e törvény rendelkezéseinek megsértése mellett az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések megsértését is megállapítja, a pénzbírság összegére a pénzbírság középmértéke irányadó. A középmérték a pénzbírság alsó és felső határa összegének fele.
(4) Ha a felügyeletet ellátó szerv a (2) bekezdésben rögzített esetben szab ki pénzbírságot, akkor a pénzbírság maximális mértéke a pénzbírság középmértékével emelkedik, de nem érheti el az e törvény és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott pénzbírság együttes összegét.
(5) Az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:
a) a jogsértés súlyosságára,
b) a jogsértésért felelős személyek szándékos vagy gondatlan magatartására,
c) a jogsértő piaci részesedésére abban az esetben, ha az az adott szolgáltatói kategória tekintetében értelmezhető,
d) a jogsértés szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
e) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
f) a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.
(6) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.
(7) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató foglalkoztatottja vagy segítő családtagja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.

70. §

Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenység gyakorlása során szorosan együttműködnek egymással, a pénzügyi információs egységgel, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel és a bírósággal, valamint a más tagállambeli vagy harmadik országbeli felügyeletet ellátó szervekkel.

71. §

(1) Az e törvény szerinti felügyeleti eljárás során hozott jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv - a szolgáltatóval történő közlést követően - haladéktalanul köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az azt alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha
a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése - a jogsértés súlyára is tekintettel - aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy
b) az 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szolgáltatói szektor stabil, zavartalan működését veszélyeztetné; vagy
c) folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv mentesülhet, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy
b) a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
(5) Az (1) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles - a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg - közzétenni a honlapján.
(6) Az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított öt évig köteles biztosítani.

72. §

(1) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja, illetve a szolgáltató ügyfele (a továbbiakban: értesítést beküldő személy) - nevének és lakcímének megadásával - írásban értesítheti az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet az e törvény rendelkezéseinek szolgáltató (vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja) általi megsértésére utaló körülmény esetén (a továbbiakban: értesítés).
(2) Az értesítést az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a beérkezéstől számított harminc napon belül köteles megvizsgálni és dönteni az e törvény szerinti felügyeleti eljárás hivatalból való megindításának szükségességéről, az ellenőrzés módjáról, illetve a felügyeleti eljárás megindításának mellőzéséről. Ha az értesítést beküldő személy az értesítést nem az eljárásra jogosult felügyeletet ellátó szervhez tette meg, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az értesítést az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez haladéktalanul átteszi.
(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az értesítést beküldő személyt
a) a (2) bekezdés alapján meghozott döntéséről haladéktalanul,
b) az értesítés áttételéről az áttétellel egyidejűleg értesíti.
(4) Az értesítés érdemi vizsgálata mellőzhető, ha:
a) ugyanazon személy küldött ismételten a korábbival mindenben megegyező értesítést;
b) az értesítést beküldő személy az (1) bekezdésben meghatározott körülményről való tudomásszerzéstől számított hat hónap után tájékoztatta a felügyeletet ellátó szervet;
c) az értesítést beküldő személy nem igazolta az (1) bekezdés szerinti érintettségét;
d) az értesítés nyilvánvalóan alaptalan;
e) az értesítés vizsgálata nem tartozik e törvény hatálya alá;
f) az értesítés vizsgálatára a felügyeletet ellátó szerv nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(5) Az azonosíthatatlan személy által küldött értesítés vizsgálatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv mellőzi, kivéve, ha az értesítés alapjául a rendelkezésre álló információk alapján súlyos jogsértés szolgál.
(6) Az értesítést beküldő személyt - jóhiszeműsége esetén - nem érheti hátrány az értesítés megtétele miatt.
(7) Az értesítést beküldő személy és a feltételezett jogsértő személyes adatait kizárólag az e törvény szerinti felügyeleti eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv az e §-ban rögzített kötelezettségek végrehajtása érdekében kezelheti. Az érintett személyes adatai - írásbeli hozzájárulása nélkül - jogosulatlan harmadik fél számára nem adhatóak át és nem hozhatóak nyilvánosságra.
(8) Az értesítéssel, az az alapján lefolytatott vizsgálattal és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig meg kell őrizni.

19. Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések

73. §

(1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,
b) ingatlan tulajdonának átruházása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;
d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat
e) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.
(2) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt - a
(4) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjtv.-ben meghatározott más polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,
b) ingatlan tulajdonának átruházása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;
d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat.
(3) Az e törvényben előírt bejelentési kötelezettség, illetve a 75. § (3) bekezdésében meghatározott, a pénzügyi információs egység megkeresésére vonatkozó válaszadási kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha
a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet - előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására,
b) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az a) pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására.
(4) Az e törvényben előírt bejelentési kötelezettség, illetve a 75. § (3) bekezdésében meghatározott, a pénzügyi információs egység megkeresésére vonatkozó válaszadási kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha
a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben a felek kioktatása során jutott a tudomására,
b) a közjegyző - a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli - nemperes eljárást folytat le.

74. §

(1) A bejelentést az ügyvéd és a közjegyző a területi kamaránál köteles teljesíteni. Az ügyvéd és a közjegyző alkalmazottja - ideértve az alkalmazott ügyvédet is - a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette.
(2) A területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott személyektől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személyről és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi, közjegyzői kamara haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egység részére.
(3) Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a 30. § (1) bekezdésében, a 63. §-ban és a 64. §-ban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék.

75. §

(1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd és a közjegyző által kezelt adatot, illetve az ügyvédi és közjegyzői titkot.
(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében megkereséssel fordulhat az (1) bekezdésben meghatározott adat, titok tekintetében az ügyvédhez és a közjegyzőhöz. A pénzügyi információs egység a megkeresését a 74. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személyen keresztül küldi meg, aki azt haladéktalanul továbbítja a megkeresett ügyvédhez vagy közjegyzőhöz.
(3) Ha a megkeresett ügyvéd vagy közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a 73. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység ellátása során vagy annak eredményeként kezeli, köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a 45. § szerint megjelölt határidőn belül a kijelölt személy részére megküldeni, aki a választ haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egység részére.
(4) Ha az ügyvéd vagy a közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot, titkot nem a 73. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység ellátása során, illetve eredményeként kezeli, vagy e tevékenység ellátása során, illetve eredményeként kezeli, de a 73. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott mentesülési ok áll fenn, akkor az ügyvéd vagy a közjegyző jogosult a válaszadás megtagadására. Az ügyvéd vagy a közjegyző a válasz megtagadásának tényéről a (3) bekezdésben meghatározott módon haladéktalanul értesíti a pénzügyi információs egységet.
(5) Az ügyvéd vagy a közjegyző bejelentési kötelezettségének, valamint a pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettség megsértésének.
(6) E törvény alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjtv. 3. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség.

76. §

(1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak minősül.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara a 65. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében szabályzatot bocsát ki, amelyben meghatározza a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató tartalmát.
(3) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást készít, amely a közjegyzők tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak minősül.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Magyar Ügyvédi Kamara, a (3) bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles e törvény módosításait követően, illetve a 27. § szerinti kockázatértékelés változása esetén felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

20. Záró rendelkezések

77. §

(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg e törvény alapján az 1. § (1) bekezdés f) és h)-k) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében
a) a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére,
b) a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére,
c) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira,
d) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire és auditálásának módjára,
e) a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére,
f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározására,
g) a képzési programra,
h) az ügyleti megbízás felfüggesztésére
vonatkozó részletszabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg e törvény alapján az 1. § (1) bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében
a) a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére,
b) a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére,
c) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira,
d) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire és auditálásának módjára,
e) a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére,
f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározására,
g) a képzési programra,
h) az ügyleti megbízás felfüggesztésére
vonatkozó részletszabályokat.

78. §

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. június 26-án lép hatályba.
(2) A 93-94. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. § 28. pont m) alpontja 2018. január 3-án lép hatályba.

79. §

A szolgáltató - a 13. § (7) bekezdésétől eltérően - 2019. június 26-át követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, ha
a) az ügyféllel 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot,
b) az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket 2019. június 26-ig nem végezte el, és
c) az ügyfél vonatkozásában a 7-11. §-ban és a 19-20. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2019. június 26-án nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.

80. §

(1) Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a belső szabályzatát az e törvény szerinti felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül, legkésőbb 2017. szeptember 30. napjáig köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni és a belső szabályzat átdolgozásának megtörténtéről az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet írásban tájékoztatni.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az e törvény szerinti belső szabályzatot.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató tartalmát meghatározó szabályzatot e törvény hatálybalépésétől számított húsz napon belül köteles elkészíteni.
(4) Az árukereskedő, ha nem szerepel a 65. § (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
(5) A Hivatal a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az e törvény szerinti egységes szabályzatot.

81. §

Ha a szolgáltató e törvény hatálybalépését megelőzően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXXXVI. törvény) 23. § (3) bekezdése alapján kijelölt személyről tájékoztatta a pénzügyi információs egységként működő hatóságot, a 31. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra a kijelölt személy vagy annak 31. § (2) bekezdése szerinti adatainak változása esetén köteles. Ebben az esetben a kijelölt személyben történő változásig a kijelölt személy feladatait a 2007. évi CXXXVI. törvény 23. § (3) bekezdése alapján kijelölt személy látja el.

21. Az Európai Unió jogának való megfelelés

82. §

(1) E törvény a pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásnak megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

22. Módosuló jogszabályok

83. §

(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és kártyaterem működtetőjével, valamint a fogadás, távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezőjével, vagy előbbiek vezető tisztségviselőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az e §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja."
(2) Az Szjtv. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Játékkaszinó működtetése során a 29/H. § (2) és (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó."
(3) Az Szjtv. 28/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A 29/H. § (2)-(3) bekezdését a fogadás-szervezőre is alkalmazni kell."
(4) Az Szjtv. 29/B. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) A 29/H. § (2)-(3) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is alkalmazni kell."
(5) Az Szjtv. 29/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése, valamint a játékosvédelem biztosítása érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve,
b) lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,
c) állampolgárság,
d) azonosító okmány típusa, száma,
e) születési hely és idő."
(6) Az Szjtv. 29/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 17. § szerint végzi el."

84. §

(1) A Kjtv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:
"48/A. § (1) A területi elnökség a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzi
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,
b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint
c) az a) és b) pont szerinti törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban
foglalt kötelezettségek teljesítését.
(2) Ha az ellenőrzés eredményeként a területi elnökség azt állapítja meg, hogy a közjegyző, közjegyzőhelyettes, illetve közjegyzőjelölt az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket megsértette, a területi elnökség
a) határozatban felhívja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet a jogszabályoknak és iránymutatásnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,
b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.
(3) A területi elnökség (2) bekezdés a) pontja szerinti határozata elleni fellebbezést a Magyar Országos Közjegyzői Kamara bírálja el."
(2) A Kjtv. "Fegyelmi büntetések" alcíme a következő 74/A. §-sal egészül ki:
"74/A. § (1) A 48/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) figyelmeztetés,
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni
a) a jogsértés súlyosságára,
b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.
(3) A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség - a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, illetve közjegyzőjelölttel történő közléssel egyidejűleg - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.
(4) A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség az azt alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha
a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése - a jogsértés súlyára is tekintettel - aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy
b) folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
(5) A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól a területi elnökség mentesülhet, ha
a) a (4) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy
b) a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.
(6) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
(7) A (3) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles - a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg - közzétenni a honlapján.
(8) A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított 5 évig köteles biztosítani."
(3) A Kjtv. a következő 184. §-sal egészül ki:
"184. § A 48/A. § és 74/A. § a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58-60. cikkeinek való megfelelést szolgálja."

85. §

(1) Az Üt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. § A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések - a 120/A. § (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható fegyelmi büntetések kivételével - a következők:
a) megrovás,
b) pénzbírság,
c) a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás)."
(2) Az Üt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénzbírság összege - a 120/A. § (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabott pénzbírság kivételével - a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet."
(3) Az Üt. 120/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A területi ügyvédi kamara (e §-ban a továbbiakban: kamara) elnöksége a 106. § (2) bekezdés o) pontjában foglalt feladata keretében e § szerint félévente ellenőrzi az ügyvédnek
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,
b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint
c) az a) és b) pontban jelzett törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban
foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés)."
(4) Az Üt. 120/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vizsgálóbiztos a vizsgálat keretében]
"a) tájékoztatást kérhet az ügyvédtől a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény, és az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban foglalt kötelezettségeinek teljesítéséről, valamint iratok és nyilvántartások bemutatására kötelezheti az ügyvédet,"
(5) Az Üt. 120/A. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd teljesítette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, és az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a határozatában az ellenőrzést megszünteti.
(6) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket megsértette, a területi elnökség
a) határozatban felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,
b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén az előzetes vizsgálat elrendelésére tesz javaslatot a kamara elnökének."
(6) Az Üt. 120/A. §-a a következő (12)-(19) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) figyelmeztetés,
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.
(13) A (12) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni
a) a jogsértés súlyosságára,
b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.
(14) A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség - az ügyvéddel történő közléssel egyidejűleg - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.
(15) A (14) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség az azt alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha
a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése - a jogsértés súlyára is tekintettel - aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy
b) folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
(16) A (14) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól a területi elnökség mentesülhet, ha
a) a (15) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy
b) a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.
(17) A (15) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
(18) A (14) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles - a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg - közzétenni a honlapján.
(19) A területi elnökség a (14) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított 5 évig köteles biztosítani."
(7) Az Üt. 134. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény - a végrehajtására kiadott rendelettel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
"d) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58-60. cikkei."

86. §

(1) A Tpt. 301. § (2) bekezdés b) pontjában a "pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal" szövegrész helyébe a "pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal" szöveg lép.
(2) A Tpt. 1. számú melléklete 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény,"

87. §

Az Fnyt. 9. § (4) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A tevékenységi engedély iránti kérelemhez - a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével - mellékelni kell:]
"o) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot,"

88. §

(1) A Bszt. 28. § (1) bekezdés o) pontjában és 33. § (1) bekezdés h) pontjában a "pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat" szövegrész helyébe a "pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat" szöveg lép.
(2) A Bszt. 30. § (2) bekezdés b) pontjában és 35. § (2) bekezdés b) pontjában a "pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal" szövegrész helyébe a "pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal" szöveg lép.
(3) A Bszt. 1. melléklete 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi.....törvény,"

89. §

(1) Az MNBtv. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi ... törvényben meghatározott felügyeleti feladatokat."
(2) Az MNBtv. 45. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB hatóságként jár el]
"a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása,"
(során.)
(3) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés a) pontjának ag) alpontjában, b) pontjának bg) alpontjában és c) pontjának ca) alpontjában a "Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "Pmt. 62. § (3) bekezdése" szöveg lép.

90. §

Az Fsztv. 55. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:]
"d) a pénzforgalmi közvetítőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét,"

91. §

(1) A Hpt. 285. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányuló szerződést nem szükséges írásban megkötni abban az esetben, ha a kibocsátandó elektronikus pénz összege a Pmt. 15. § (2) bekezdése szerinti összeghatároknak megfelel."
(2) A Hpt. 161. § (3) bekezdés e) pontjában a "pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben" szövegrész helyébe a "pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi ... törvényben" szöveg lép.
(3) A Hpt. 5. melléklet 1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. Ez a törvény]
"d) a rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/849 irányelvnek,"
(való megfelelést szolgálja.)

92. §

(1) A Bit. 244. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez - tárgyi feltételként - mellékelni kell a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot is."
(2) A Bit. 247. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 244. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell:]
"c) - az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez kapcsolódóan - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot."
(3) A Bit. 414. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
"f) - az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenység tekintetében - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot."
(4) Hatályát veszti a Bit. 244. § (1) bekezdés f) pont ff) alpontja.

93. §

A 69. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az (1) bekezdés h) pontja szerint kiszabott pénzbírságot a közléstől számított harminc napon belül kell megfizetni. A szolgáltató kérelmére a felügyeletet ellátó szerv a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztást, illetve részletekben történő teljesítést (a továbbiakban: fizetési kedvezmény) is megállapíthat. A pénzbírság megfizetésére kötelezett szolgáltató a határozat közlésétől számított öt napon belül benyújtott kérelmében kérheti a fizetési kedvezmény engedélyezését abban az esetben, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A feltételek meglétét a szolgáltatónak hitelt érdemlően, dokumentumokkal alátámasztva igazolnia kell.

94. §

(1) A 26. § (6) bekezdésében és 66. § (3) bekezdésében a "közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény" szövegrészek helyébe az "általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény" szöveg lép.
(2) A 71. § (1) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg lép.

95. §

Hatályát veszti
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény,
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról szóló 28/2008. (X. 10.) PM rendelet.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

I. A pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásnak megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a 4. pénzmosás elleni irányelv) (a továbbiakban: Irányelv) 2015. június 5-én lett kihirdetve az Európai Unió Hivatalos Lapjában és 2015. június 26-án lépett hatályba.
A tagállamok 2017. június 26-ig kötelesek hatályba léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek.
Az Irányelv hatályon kívül helyezi a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3. pénzmosás elleni irányelv) és az annak végrehajtását biztosító 2006/70/EK irányelvet (a "politikai közszereplők" fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv), és azok helyébe lép.
A 3. pénzmosás elleni irányelvet aktualizáló és továbbfejlesztő Irányelv célja, hogy megerősítse az Európai Unióban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni védelmi rendszert, és ezáltal hatékonyabban biztosítsa az uniós pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzését.
Az Irányelv ezen cél elérése érdekében implementálja az OECD mellett működő Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force: FATF) pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni (2012-ben elfogadott) 40 új Ajánlását, ezáltal biztosítva azok egységes európai uniós szintű végrehajtását. Kiemelt hangsúlyt kap továbbá a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés (a nemzeti kockázatelemzés megállapításainak figyelembevételével, azonban nem gátolva az egyes pénzügyi termékek elterjedését).
Az Irányelv előírja a tagállamok, a felügyeletet ellátó hatóságok és a hatálya alá tartozó szolgáltatók számára a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát, összhangban az elkészítendő, majd folyamatosan felülvizsgálandó nemzeti kockázatelemzés eredményeivel, megállapításaival. Az Irányelv az adott tagállamra, illetve a szolgáltatókra bízza a potenciálisan alacsony vagy magas kockázattal járó helyzetek beazonosítását, és kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ennek megfelelően alakítsák ki belső eljárásaikat.
Az Irányelv ezen túlmenően - a magasabb kockázatra tekintettel - kiterjeszti a hatályát bizonyos, eddig nem lefedett szolgáltatókra (a kaszinókon túlmenően - bizonyos feltételek mellett - valamennyi szerencsejáték szolgáltató a hatálya alá kerül - amely követelmény alól a tagállamok igazoltan alacsony kockázat mellett bizonyos kivételeket engedélyezhetnek; valamint bevon a hatálya alá minden olyan árukereskedőt, aki 10 ezer euró érték felett készpénzes fizetést fogad el - a korábbi küszöbérték 15 ezer euró volt). Az ügyfél-átvilágítás során kiemelt hangsúlyt kap a kockázatalapú megközelítés (elsősorban az egyszerűsített és a fokozott ügyfélátvilágítást igénylő esetek meghatározása és kezelése során) és lényeges változásként az Irányelv lehetővé teszi - megfelelő garanciák biztosításával - az ügyfél-átvilágítás és üzleti kapcsolat létesítés személyes megjelenés nélkül történő elvégzését; a tényleges tulajdonosok adatainak központi nyilvántartásáról, az adatokhoz való hozzáférésről szóló rendelkezések pedig új kötelezettségként jelennek meg az Irányelvben. Fontos cél továbbá a hatóságok, elsősorban a bejelentéseket fogadó pénzügyi információs egységek közötti együttműködés megerősítése, valamint az irányelvi kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazandó szankciók uniós szinten történő meghatározása és szigorítása (különösen a pénzügyi szankciók tekintetében).
A kockázatalapú megközelítés tagállamok és szolgáltatók általi alkalmazásának elősegítése érdekében a határon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő kockázatokról a Bizottság készít szupranacionális kockázatértékelést, valamint kialakítja a harmadik országok egységes uniós szintű kezelésének mechanizmusát ("fekete lista" bevezetése).
II. Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) 2015-2016 során folytatta le Magyarország pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni jogszabályi- és intézményrendszerének (5. körös) vizsgálatát. A vizsgálat lezárására 2016 szeptemberében került sor, és az elfogadott országjelentésben megfogalmazott minősítések alapján Magyarország a Moneyval 2017. decemberi plenáris ülésén köteles beszámolni az előrehaladásokról.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében kiemelten fontos a Moneyval által az országjelentésben megfogalmazott, a technikai megfelelést és a hatékonyság javítását segítő előremutató ajánlások végrehajtása.
III. Fentieken túlmenően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján is szükségessé vált a törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata és módosítása a hatékonyabb végrehajtás elősegítése és a gyakorlati problémák kiküszöbölése érdekében.
Az Irányelv hazai jogba történő átültetése, valamint a technikai megfelelés biztosítását célzó egyes Moneyval ajánlások végrehajtása egy új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály megalkotásával, illetve a kapcsolódó jogszabályok szükség szerinti módosításával történik.
Az új törvényben való szabályozásnak az indoka az, hogy az Irányelv a korábbi irányelvek rendszerére építve részletesebb eszközrendszert dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni (büntetőjogon kívüli) küzdelem hatékonysága érdekében, kiemelt hangsúlyt fektetve a kockázatalapú megközelítésre. Mindezek alapján az Irányelv implementálása a Pmt. módosításával a Kormány álláspontja szerint nem megvalósítható.
Jelen Törvényjavaslat célja az Irányelv hazai jogba történő átültetésének és a Moneyval egyes technikai megfelelés biztosítását célzó ajánlásai végrehajtásának biztosítása.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának az Irányelv által előírt tilalmát a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) biztosítja (318. §., 399-400. §). Jelen Törvényjavaslat pedig ezen tilalom hatékony érvényesítése érdekében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükséges rendelkezéseket tartalmazza.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-2. §

Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed a gazdaság azon szereplőire, akik tevékenységük során ki vannak téve annak, hogy szolgáltatásaikat bűncselekményből származó vagyon pénzmosással történő legalizálására, vagy a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatására használják fel.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező: hitelintézetre; pénzügyi szolgáltatóra; foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra; nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre; ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre; könyvvizsgálói tevékenységet végzőre; könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre; játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre; nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre; árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillióötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; ügyvédre, közjegyzőre; bizalmi vagyonkezelőre.
A Törvényjavaslat hatályát az Előterjesztő intézmény alapon határozza meg (ellentétben a Pmt.-vel, amely tevékenység alapon sorolja be a szolgáltatókat). A hatály intézmény alapon való meghatározását indokolja, hogy az Irányelv rendszere is ezen megközelítést alkalmazza, valamint a Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján is szükségessé vált a hatály ilyen irányú felülvizsgálata és módosítása a hatékonyabb alkalmazhatóság elősegítése és a más hazai jogszabályokkal való összhang egyértelműbb megteremtése érdekében. A Törvényjavaslat hatályának tevékenység alapról intézmény alapra történő módosítása azonban érdemben nem befolyásolja (nem szélesíti vagy szűkíti) a jelenleg a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatói kört.
Az Irányelv alapján a tagállamok - a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítéssel összhangban - kiterjeszthetik az Irányelv rendelkezéseit (teljes mértékben vagy részben) olyan szolgáltató-típusokra, amelyek által végzett tevékenységek különösen alkalmasak arra, hogy pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására használják őket, továbbá a tagállamok a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében az Irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, vagy hatályban tarthatnak. Ezen felhatalmazások alapján a Törvényjavaslat az Irányelvben meghatározottakhoz képest további szolgáltatókat is a hatálya alá von: árutőzsdei szolgáltató; nemzetközi postautalvány-felvételt és - kézbesítést végző; önkéntes kölcsönös biztosító pénztár. Ezen túlmenően a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők tekintetében szigorúbb rendelkezéseket határoz meg (ezen kategória kiemelésre került az árukereskedő kategóriából, így a Törvényjavaslat rendelkezései ezen szolgáltatókra minden esetben, nem csak kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetés esetén vonatkoznak).
Ezen szolgáltatók jelenleg is a Pmt. hatálya alá tartoznak és a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozásának kockázata indokolja a hatály alatt tartásukat.
Az Irányelv - a magasabb kockázatra tekintettel - kiterjeszti hatályát bizonyos, eddig - a korábbi irányelvek által - nem lefedett szolgáltatókra. A kaszinókon túlmenően valamennyi szerencsejáték szolgáltató a hatálya alá kerül és ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni a 2000 eurót elérő vagy meghaladó ügyletek esetén, amely követelmény alól a tagállamok a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása igazoltan alacsony kockázata mellett, kockázatértékelés alapján bizonyos kivételeket engedélyezhetnek (amely kivételi szabály a kaszinókra nem vonatkozhat). A Törvényjavaslat a Pmt. hatályát kiszélesíti a szerencsejátékszektor vonatkozásában: a Törvényjavaslat hatálya alá bevonásra kerülnek a fogadás-szervezők is a már jelenleg a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megakadályozását, megelőzését célzó szabályozási rendszer hatálya alá tartozó játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltatók mellett.
Az önálló szerencsejáték-fajtaként nevesített, a már korábban is a Pmt. hatálya alá tartozó, kizárólag hírközlő eszközön és rendszeren keresztül szervezett sportfogadásoktól, azaz távszerencsejátékoktól az Szjtv. rendszerében egyértelműen elkülönülő, de szintén az állami játékszervezők (Szerencsejáték Zrt., Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.,) által kínált fogadások (sporteseményre történő fogadások, lóversenyfogadások) sajátos jellemzője, hogy a fogadó anonim játszhat egy rendkívül kiterjedt, bizományosi kör által üzemeltetett értékesítőhelyek bármelyikében (lottózókban, fogadóirodákban és más értékesítőhelyeken). Ezen szerencsejáték-típushoz kapcsolódó kockázatok közül kiemelendő a fogadási csalások elkövetésének és az illegális forrásból származó jövedelem legalizálásának lehetőségei, valamint a nyertes fogadószelvények az elért nyereménynél magasabb áron történő felvásárlása.
A Pmt. hatályának kiterjesztésével tehát a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadások szervezőire is irányadóak lesznek a Pmt. és a Kit. rendelkezései. E tekintetben fogadásszervezőnek minősül:
- a nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás szolgáltatója;
- a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás szolgáltatója, beleértve azon online fogadásos játékokat, amelyeket a szervező a távszerencsejáték játékfajta bevezetésekor már érvényes engedély birtokában nyújtott és ezen engedély lejártáig szolgáltathat, valamint azon sportfogadásokat, amelyeket nem kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szerveznek és ezért nem minősülnek távszerencsejátéknak.
Ezen túlmenően az Irányelv bevon a hatálya alá minden olyan árukereskedőt, aki 10 ezer euró érték felett készpénzes fizetést fogad el (a korábbi küszöbérték 15 ezer euró volt). Ennek megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed azon árukereskedőkre, akik tevékenységük folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el (a Pmt. által meghatározott küszöbérték a hárommillió-hatszázezer forint). Az árukereskedők e tevékenységük körében nem fogadhatnak el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve, ha belső szabályzatuk felügyelő szerv (a kereskedelmi hatóság) részére történő megküldésével vállalják a Törvényjavaslat szerinti kötelezettségek teljesítését. (A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. A Törvényjavaslat egy átmeneti rendelkezést is meghatároz ebben a vonatkozásban: az a szolgáltató, amely nem szerepel ezen nyilvántartásban, legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.)
A Törvényjavaslat hatályában változás továbbá, hogy az Irányelv rendelkezéseire és a Moneyval által tett ajánlásra tekintettel megszünteti a Pmt. kivételi szabályát a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan, a Törvényjavaslat hatálya kiterjed valamennyi bizalmi vagyonkezelőre.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás alacsony kockázatára tekintettel nem tartozik a Törvényjavaslat hatálya alá a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni. Az alacsony kockázatra tekintettel nem tartozik továbbá a Törvényjavaslat hatálya alá a pénzügyi szolgáltató hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége.
A Törvényjavaslat kimondja továbbá, hogy a Törvényjavaslat hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag a felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol a Törvényjavaslat az MNB-t kifejezetten nevesíti (ezen rendelkezések a Törvényjavaslat pénzátutalásokat kísérő adatokra vonatkozó rendelkezései, az MNB által végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtására tekintettel).
Az Irányelv alapján a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a pénzügyi tevékenységgel csak alkalomszerűen vagy nagyon korlátozott mértékben foglalkozó természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek esetében alacsony a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása előfordulásának kockázata, nem tartoznak a törvény hatálya alá (amennyiben teljesülnek az Irányelvben részletesen meghatározott feltételek, követelmények). A Törvényjavaslatban nem indokolt élni ezen lehetőséggel, illetve a vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezésekre tekintettel nem is lehetséges.
A Törvényjavaslat megállapítja a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/847 rendelet (a továbbiakban: 2015/847 rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. (A 2015/847 rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, a tagállamoknak kizárólag a rendelet végrehajtásához szükéges rendelkezések megalkotására van lehetőségük, kötelezettségük.) A 2015/847 rendelet végrehajtását biztosító részletszabályok a Törvényjavaslat későbbi szakaszában kerülnek meghatározásra, a 2. § azon szolgáltatókról rendelkezik, amelyek vonatkozásában ezen részletszabályok alkalmazandók. Ezen szabályozási koncepció indoka, hogy a jogalkalmazók számára áttekinthetővé, egyértelművé teszi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem érdekében teljesítendő kötelezettségeiket a Törvényjavaslat keretein belül. (A hatályon kívül kerülő 1781/2006/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések is a Pmt. keretein belül kerültek meghatározásra ugyanezen megfontolások alapján.)

3-5. §

A Törvényjavaslat Értelmező rendelkezései a Törvényjavaslat alkalmazása szempontjából legfontosabb kategóriák, fogalmak magyarázatát tartalmazzák (szolgáltató; ügyfél; üzleti kapcsolat; ügyleti megbízás; tényleges tulajdonos; kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés, pénzügyi információs egységként működő hatóság, stb.).
A Törvényjavaslat az Értelmező rendelkezések közé illesztett fogalmakkal (hitelintézet, pénzügyi szolgáltató, stb.) segíti az 1. §-ban meghatározott (új típusú) intézmény alapú hatály értelmezését és alkalmazását, ezen túlmenően az Értelmező rendelkezések között határozza meg a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés alapjait és a nemzeti kockázatelemzés fogalmát (amelyet olyan nemzeti szintű értékelésként definiál, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására). Ezen rendelkezések között kerül meghatározásra továbbá a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország definíciója is (amelyek a (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló bizottsági (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok). Ezen túlmenően az Irányelv rendelkezései és a Moneyval ajánlásai alapján a tényleges tulajdonos fogalma is pontosításra kerül (a fogalomba beillesztésre kerül az ellenőrzési jogkör egyéb módon történő gyakorlására utalás, valamint a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó speciális rendelkezések).
Az Irányelv kiterjeszti a hatályát a hazai kiemelt közszereplőkre is (amellyel megszűnik a külföldi és belföldi kiemelt közszereplők közötti megkülönböztetés) és fokozott ügyfélátvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő valamennyi kiemelt közszereplővel folytatott üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás vonatkozásában, valamint definiálja a kiemelt közszereplő fogalmát. Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat kiterjeszti hatályát a hazai kiemelt közszereplőkre. A kiemelt közszereplő kategóriát a következőképpen határozza meg: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfélátvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. Az Irányelv alapján ezen fogalommeghatározás egyes elemeinek követelményei is meghatározásra kerülnek (pontosan ki minősül fontos közfeladatot ellátó személynek, közeli hozzátartozónak és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek). A Törvényjavaslat alapvetően a Pmt. rendszerét tartja fenn a fogalommeghatározás egyes elemei vonatkozásában. Változást jelent, hogy a hatékonyabb végrehajtás elősegítése érdekében a "fontos közfeladatot ellátó személy" kategóriái esetében a Törvényjavaslatban kifejezetten feltüntetésre kerülnek az Irányelvben meghatározott kategóriák (elősegítendő a külföldi kiemelt közszereplők esetében a rendelkezések gyakorlatban történő alkalmazhatóságát), majd valamennyi kategória mellett megjelölésre kerülnek a magyar sajátosságok is (a belföldi kiemelt közszereplőkre tekintettel). A kiemelt közszereplőre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a kiemelt közszereplők közeli hozzátartozóira és a vele közeli kapcsolatban álló személyekre. A fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó részletes rendelkezések a Törvényjavaslat későbbi fejezetében kerülnek meghatározásra.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat kijelöli a felügyeletet ellátó szerveket, amelyek a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítják a szolgáltatók Törvényjavaslat rendelkezéseinek való megfelelését. A felügyeletet ellátó szervek a következők: az MNB (a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva); az állami adóhatóság; a Magyar Könyvvizsgálói Kamara; az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (területi ügyvédi kamara); az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (területi közjegyzői kamara); Budapest Főváros Kormányhivatala (mint kereskedelmi hatóság); a pénzügyi információs egységként működő hatóság; a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal. A Törvényjavaslat ezen rendelkezései lényegében fenntartják a Pmt. jelenlegi rendszerét. A Törvényjavaslat későbbi szakaszaiban találhatóak meg a felügyelet ellátására vonatkozó részletes eljárási rendelkezések.

6-12. §

A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően részletes szabályokat határoz meg az ügyfél-átvilágítási kötelezettség vonatkozásában. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a következő esetekben köteles alkalmazni: az üzleti kapcsolat létesítésekor; a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; árukereskedő esetében a kétmillióötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor (ezen két utóbbi esetben a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer vagy kétmillió-hatszázezer forintot); háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor; pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az átvilágításra még nem került sor; valamint ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.
Az Irányelv szerint a tagállamok biztosítják, hogy a szerencsejáték-szervezők ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak, amennyiben a tagállam indokolt döntése alapján a nyereményfelvételnél, (esetlegesen a tét megtételénél vagy mindkettőnél) legalább 2 000 EUR összegű ügyletet hajtanak végre, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor. A Törvényjavaslat hatályának bővítése következtében a fogadás szervezés kapcsán speciális rendelkezés kerül bevezetésre az ügyfélátvilágítási kötelezettség teljesítésére. A fogadást szervező szolgáltató abban az esetben köteles az ügyfél-átvilágítást lefolytatni, ha:
- a nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadásban résztvevő játékos 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó nyereményt kíván felvenni;
- (távszerencsejátéknak nem minősülő) hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadásban részt vevő játékos a játékosi egyenlegéről 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegben kifizetést kezdeményez.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a fent meghatározott esetekben a szolgáltató a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni (alapesetben az ügyfél személyes megjelenésével): az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; a tényleges tulajdonos azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; adatrögzítés az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan; továbbá az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring). A Törvényjavaslat az ügyfél-átvilágítási intézkedések tekintetében a Pmt. jelenlegi rendszerét tartja fenn, a szolgáltató azonban ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során adatvédelmi okokból a Törvényjavaslatban konkrétan meghatározott adatokat köteles rögzíteni és a Törvényjavaslatban meghatározott okiratok bemutatását köteles megkövetelni (a Törvényjavaslat tehát ebben a vonatkozásban a Pmt. jelenlegi - kockázatérzékenységi alapon minimum és maximum adatkört meghatározó -rendszeréhez képest új rendelkezéseket tartalmaz, a végrehajtás hatékonyabbá tétele és az adatvédelmi szabályok megfelelő érvényesülése érdekében).
A Törvényjavaslat fontos újítása, hogy kifejezetten lehetővé teszi - megfelelő garanciák biztosításával - az ügyfél-átvilágítást és üzleti kapcsolat létesítést személyes megjelenés nélkül is, feltéve, hogy ezen korszerű megoldás az ügyfél azonosításának elvégzését legalább egyenértékűen biztosítja a személyes azonosítással. Mindezek alapján az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésére nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem a szolgáltató által üzemeltetett - biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált - elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetőség nyílik, a Törvényjavaslatban meghatározott esetekben. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás kötelező eseteiben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt köteles azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A szolgáltató az azonosítás érdekében a következő adatokat köteles rögzíteni: természetes személy esetén családi és utónevét, születési családi és utónevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét (ennek hiányában tartózkodási helyét), azonosító okmányának típusát és számát; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében pedig a nevét és rövidített nevét, székhelyének és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, főtevékenységét, a képviseletére jogosultak nevét és beosztását, kézbesítési megbízottjának adatait, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát, adószámát. (A Törvényjavaslat az adószám rögzítését az átláthatóság biztosítása, valamint az adott jogi személy vagy jogi személységgel nem rendelkező szervezet tényleges működéséről történő információszerzés érdekében írja elő. A Törvényjavaslat (a Pmt. rendszeréhez képest változásként) nem tesz különbséget a belföldi és külföldi ügyfél esetében rögzítendő adatok között, azokat egységesen határozza meg, továbbá az új (kötelezően rögzítendő) adatkör a Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, az azonosítás hatékonyabbá tétele érdekében került meghatározásra.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató a Törvényjavaslatban meghatározott okiratok bemutatását köteles megkövetelni, amely okirat-kör lényegében megegyezik a Pmt.-ben jelenleg meghatározott személyazonosságot igazoló okiratok körével (személyi igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély stb.), valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében meghatározott okiratokkal. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzésének megfelelő és teljes körű végrehajtása érdekében a rögzítendő adatokat tartalmazó, ügyfél által bemutatott okiratról köteles másolatot készíteni.
Ezen túlmenően a Törvényjavaslat alapján a játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az ügyfélátvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok és a játékosi tranzakciók összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából) jogosult természetes személy ügyfele képmásának rögzítésére, tevékenységéről videofelvétel készítésére, valamint a képmás elektronikus nyilvántartási rendszerében történő tárolására. A játékkaszinók és kártyatermek jelenleg működő elszámolási rendszerét is figyelembe véve, illetve a felügyeleti szerv gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvényjavaslat játékkaszinók és kártyatermek által rögzített videofelvételekre vonatkozóan 45 napos megőrzési határidőt ír elő speciális szabályként, mely időszak kellően hosszú időt biztosít a szolgáltató és a felügyeleti szerv részére az esetleges problémák észlelésére és az ilyen esetekben szükséges intézkedések megtételére anélkül, hogy az a tárhelykapacitás tekintetében irreális kötelezettségeket róna a kötelezett szolgáltatókra.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az ügyfél (annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő) azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
Az Irányelv kimondja a tényleges tulajdonos azonosításának kötelezettségét, továbbá megfelelő intézkedések meghozatalának kötelezettségét a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében. (A tényleges tulajdonos fogalma a Törvényjavaslat értelmező rendelkezései között került meghatározásra.) Az Irányelv alapján kötelező tehát az azonosítás, a személyazonosság igazoló ellenőrzése vonatkozásában viszont a megfelelő intézkedések meghozatalának megtörténtét kell igazolnia a szolgáltatónak.
A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvényjavaslat (a Pmt. jelenlegi rendszerét alapjaiban fenntartva) kis mértékben módosítja a tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonossága igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A Törvényjavaslat fenntartja a tényleges tulajdonosra vonatkozóan az ügyfél írásbeli nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét, fontos újítás azonban, hogy a nyilatkozat megtételére nemcsak (személyes megjelenéssel) írásban, hanem a szolgáltató által üzemeltetett - biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált - elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetősége van az ügyfélnek. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
A Törvényjavaslat (a nemzetközi követelményeknek való megfelelés érdekében, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján) továbbra is eltérő szabályokat határoz meg a természetes személy ügyfelek, valamint a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vonatkozásában. A természetes személy ügyfél kizárólag abban az esetben köteles a szolgáltató részére nyilatkozatot tenni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Ezen esetben nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia: név, állampolgárság, születési hely és idő, lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely). Ezen túlmenően az ügyfél arról is köteles nyilatkozni, hogy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. A szolgáltató kétség esetén a természetes személy ügyfelet ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, továbbá (a Moneyval vonatkozó ajánlásának is megfelelően) minden esetben köteles a nyilatkozatban megadott adatkör ellenőrzésére (okiratok vagy nyilvántartások alapján).
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője minden esetben köteles a tényleges tulajdonosára vonatkozóan nyilatkozatot tenni és nyilatkozatában a következő adatokat megadni: név, állampolgárság, születési hely és idő, lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely), a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke (az értelmező rendelkezések között meghatározott tényleges tulajdonos fogalom alapján). Ezen túlmenően az ügyfél arról is köteles nyilatkozni, hogy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Az adatok ellenőrzésére irányuló eljárás megegyezik a természetes személy ügyfél esetében alkalmazott eljárással. A szolgáltató kétség esetén a természetes személy ügyfelet ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, továbbá (a Moneyval vonatkozó ajánlásának is megfelelően) minden esetben köteles a nyilatkozatban megadott adatkör ellenőrzésére (okiratok vagy nyilvántartások alapján).
A Törvényjavaslat ezen túlmenően (kiegészítő megoldásként) lehetővé teszi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél nyilatkoztatásának - kockázatérzékenységi megközelítés alapján történő - mellőzését, amennyiben a szolgáltató a Törvényjavaslatban meghatározott adatkört az ügyfél átvilágítása során részére bemutatott okiratok vagy nyilvántartások (nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult) alapján rögzíteni tudja. (Ezen esetben a szolgáltatónak dokumentálnia kell, hogy a Törvényjavaslatban meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzésével került sor.)
(A Törvényjavaslat tehát a tényleges tulajdonos vonatkozásában rögzítendő adatok kapcsán a Pmt. jelenlegi - kockázatérzékenységi alapon minimum és maximum adatkört meghatározó - rendszeréhez képest új rendelkezéseket tartalmaz, kötelezően rögzítendő megváltozott adatkörrel. A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tényleges tulajdonosa vonatkozásában kialakított adatkör a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartására - az ott nyilvántartott adatkörre - vonatkozó irányelvi rendelkezésekre tekintettel került kialakításra.)
Az Irányelv előírja az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének elemzését, az ezekről történő információszerzés kötelezettségét. A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan a következő adatokat köteles rögzíteni: üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát; ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét; a teljesítés körülményét (hely, idő, mód). A szolgáltató ezen túlmenően -kockázatérzékenységi megközelítés alapján - a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint az erre vonatkozó dokumentumok bemutatását is kérheti (amely információt kérés esetén az ügyfél köteles a szolgáltató rendelkezésére bocsátani), továbbá az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a (belső szabályzatában meghatározott) vezetője jóváhagyásához kötheti. (A szolgáltató az adott vezetőt - az értelmező rendelkezések alapján - a következő szempontok figyelembe vételével jelöli ki a belső szabályzatában: megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak; valamint megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket hozzon.)
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az üzleti kapcsolatra és ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítést és információkérést nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői figyelembevételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
Az Irányelv alapján a Törvényjavaslat rendelkezik az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kíséréséről (monitoring), annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről (a jogszabályok alapján) rendelkezésre álló adataival. A Törvényjavaslat ezen túlmenően (a Pmt. rendelkezéseivel megegyező módon) kimondja, hogy a szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (a belső szabályzatban meghatározott) megerősített eljárásban hajthatja végre (fokozott monitoring), valamint köteles különös figyelmet fordítani valamennyi (a belső szabályzatban meghatározott) összetett és szokatlan ügyleti megbízásra és pénzügyi műveletre.
Ezen utóbbi kötelezettség vonatkozásában a Törvényjavaslat az összetett és szokatlan ügyleti megbízásra utalás mellett a pénzügyi műveletre utalást a hatály alá tartozó szerencsejáték szervezőkre (Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltatókra) tekintettel illeszti be, a kötelezettség ezen szolgáltatók által történő egyértelmű, hatékony végrehajtása érdekében. A Törvényjavaslat ezen túlmenően a hatály alá tartozó szerencsejáték szolgáltatók vonatkozásában valamennyi pénzügyi tranzakció hatékony nyomon követése érdekében kimondja, hogy a szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az egy naptári vagy játéknapon belül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű pénzügyi műveletet végző ügyfél tevékenységét megerősített eljárásban követi nyomon. (Ezen rendelkezések megfelelnek a Moneyval országjelentésben megfogalmazott javaslatnak.)
Az Irányelv alapján a Törvényjavaslat rendelkezik továbbá az üzleti kapcsolatra vonatkozó információk (adatok és okiratok) naprakészen tartásának kötelezettségéről is (amely tekintetében alapvetően a Pmt. jelenlegi rendszerét kívánja fenntartani). Az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról; ha számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor, a szolgáltató köteles 30 napon belül írásban vagy a szerződésben meghatározott módon felhívni ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére.
Az üzleti kapcsolatra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a meglévő ügyfélkör vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések kockázatérzékenységi alapon, megfelelő időközönként történő elvégzése (amely szintén irányelvi kötelezettség) érdekében a Törvényjavaslat új rendelkezésként kimondja, hogy a szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján, de legalább ötévente - köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat (és amennyiben kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket). A meglévő ügyfélkör esetében az ellenőrzés (és szükség esetén az ismételt ügyfél-átvilágítás) módját, az erre vonatkozó részletszabályokat (a felügyeletet ellátó szervek útmutatását figyelembe véve) a szolgáltató határozhatja meg (a belső szabályzatában).
A Törvényjavaslat a játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltatók vonatkozásában speciális ügyfél-átvilágítási eljárást határoz meg (egyezően a Pmt. jelenlegi rendelkezéseivel).
A Törvényjavaslat alapján (a Pmt. jelenlegi rendszerét fenntartva) a szolgáltató az ügyfélátvilágítást a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéskor, illetve távszerencsejáték vagy online kaszinójáték esetében pedig a játékos nyilvántartásba vételekor végzi el. A Törvényjavaslat az Értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a játékkaszinók és kártyatermek ügyfelei esetében a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépés üzleti kapcsolat létesítésének tekintendő; távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervező szolgáltató ügyfele esetében pedig üzleti kapcsolat létesítésének a játékos nyilvántartásba vétele minősül. A szolgáltató tehát az első belépéskor vagy a játékos nyilvántartásba vétele során (tehát az üzleti kapcsolat létesítésekor) végzi el az ügyfélátvilágítási intézkedéseket (az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; a tényleges tulajdonos azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; adatrögzítés az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan; továbbá ezt követően az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése).

13-14. §

Az Irányelv rendelkezései alapján a Törvényjavaslat kimondja, hogy a szolgáltató alapesetben az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Az Irányelvnek megfelelően a Törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról, hogy ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
Az Irányelv az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésének időpontja tekintetében kivételi lehetőségeket is ad a tagállamok számára, amely rendelkezéseket indokolt beépíteni a hazai szabályozásba (alapjaiban fenntartva ezáltal a Pmt. jelenlegi rendszerét). A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is (az első ügyleti megbízás teljesítéséig) lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély.
A biztosító (az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén) a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is (legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg, illetve azzal egyidejűleg, hogy a jogosult a szerződésből eredő jogait érvényesíti) lefolytathatja. A biztosító köteles azonban az üzleti kapcsolat létesítését megelőzően (az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosításán és személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően) a szerződés megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult nevét megállapítani, továbbá a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó (a későbbi azonosításhoz szükséges) valamennyi információt rögzíteni.
A fizetési számla, valamint az ügyfélszámla, értékpapírszámla, és értékpapír-letéti számla nyitására jogosult szolgáltató (továbbá az egyéni számla megnyitására jogosult önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a tagi számla megnyitására jogosult foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény) jogosult a számla megnyitására, feltéve hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár esetében az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban; foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban).
A Törvényjavaslat alapján a bizalmi vagyonkezelő esetében is lehetőség van arra, hogy a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezett vonatkozásában a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően (legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg, illetve azzal egyidejűleg, hogy a kedvezményezett a szerződésből eredő jogait érvényesíti) folytassa le. A bizalmi vagyonkezelő köteles azonban a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt rögzíteni.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása hatékonyabb megelőzése és megakadályozása, a készpénzhasználattal kapcsolatos kockázatok csökkentése, valamint a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízással kapcsolatos (Irányelv által meghatározott) ügyfél-átvilágítási kötelezettség hatékony és az adatvédelmi szempontoknak is megfelelő végrehajtása (és így az ezen ügyletekre vonatkozó adatok, információk megfelelő rögzítése) érdekében a hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak vonatkozásában a kis összegű készpénzbefizetések vonatkozásában a Törvényjavaslat adatrögzítési kötelezettséget ír elő. Ezen adatrögzítési kötelezettség vonatkozásában kivételt képeznek - kis összegű - pénzváltási tevékenység végzése esetén a hitelintézetek és a pénzváltó irodák, az aránytalan adminisztratív tehernövekedés elkerülése érdekében. Kiemelést érdemel azonban, hogy ezen szolgáltató kör vonatkozásában a Törvényjavaslat - a tevékenység kockázatainak csökkentése érdekében - jelentősen szigorúbb, fokozott ügyfél-átvilágítási követelményeket ír elő már háromszázezer forintot elérő összegű pénzváltás esetén, szemben azzal, hogy más szolgáltatók kizárólag a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízások teljesítésekor kötelesek az ügyfélátvilágítási intézkedéseket alkalmazni. Kivételt képeznek továbbá az adatrögzítési kötelezettség alól a kis összegű készpénzbefizetések az életbiztosítási ágba tartozó biztosításokhoz kapcsolódóan, valamint a kis összegű az áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló ún. "sárga csekken" és "fehér csekken" történő bankkártyás és készpénzbefizetések. A mentesség nem vonatkozik az egyéb pénzátutalásokra, így az alapítványok részére történő pénzutalásokra sem. E szabályozás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem céljait teljes mértékben szem előtt tartva a kisebb kockázattal bíró ügyletek esetében a szolgáltatók és az ügyfelek adminisztratív terheinek, költségeinek csökkentését szolgálja. Kiemelést érdemel, hogy a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén azonban a szolgáltató a 300.000-Ft-ot el nem érő, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő készpénzátutalás esetében is köteles a teljes körű ügyfél-átvilágítás elvégzésére. Azon esetekben, amikor nem áll fenn üzleti kapcsolat a szolgáltató és az ügyfél között, a szolgáltató az ügyfél által kezdeményezett valamennyi ügyleti megbízás, azaz a készpénzátutalás és a számlára történő közvetlen - pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli -készpénzbefizetés teljesítésekor az ügyfélre és az ügyleti megbízásra vonatkozóan a következő adatokat köteles rögzíteni: természetes személy ügyfél esetében a nevét és születési helyét, idejét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a nevét és székhelyének (magyarországi fióktelepének) címét, valamint az ügyleti megbízás tárgyát és összegét; továbbá ezen adatok igazolására (a 7. § (3) bekezdésében) meghatározott okiratok bemutatását kérheti. (A szolgáltató azonban a megjelölt adatok rögzítésén és a meghatározott okiratok bemutatásának kérésén túlmenően nem köteles és jogosult a Törvényjavaslatban meghatározott további ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésére.)
A ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízással kapcsolatos kötelezettség megfelelő végrehajtása érdekében a nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők, valamint a Törvényjavaslat hatálya alá tartozó nem pénzügyi szolgáltatók (ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők; könyvvizsgálói tevékenységet végzők; könyvviteli [könyvelői], adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzők; nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők; árukereskedők; bizalmi vagyonkezelők) vonatkozásában a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízások esetében mondja ki az ugyanezen adatok rögzítésére vonatkozó kötelezettséget és az okiratok bemutatásának kérésére vonatkozó lehetőséget.

15. §

Az Irányelvben kiemelt hangsúlyt kap a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés (a nemzeti kockázatelemzés megállapításainak figyelembevételével). A 3. pénzmosás elleni irányelv meghatározott esetekben egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítást írt elő, míg az Irányelv az adott tagállamra, illetve a szolgáltatókra bízza a potenciálisan alacsony vagy magas kockázattal járó helyzetek - ügylettípushoz, ügyféltípushoz, földrajzi területhez, termékhez, vagy szállítási csatornához kapcsolódó kockázatok - beazonosítását és kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ennek megfelően alakítsák ki belső eljárásaikat.
Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás vonatkozásában az Irányelv nem határoz meg kötelező eseteket (termékeket, szolgáltatásokat, ügyfeleket), lehetőséget ad azonban továbbra is a tagállamoknak vagy szolgáltatóknak arra, hogy kellő biztosítékok mellett alacsony kockázatú területeket jelöljenek meg, ahol egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. A tagállamok és a szolgáltatók az ügyféltípushoz, földrajzi területhez, valamint meghatározott termékekhez, szolgáltatásokhoz, ügyletekhez kapcsolódó kockázatok értékelésekor figyelembe kell, hogy vegyék a potenciálisan alacsony kockázattal járó helyzetekre vonatkozóan az Irányelv II. számú mellékletében meghatározott tényezőket. Az Irányelv alapján az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében is kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring) a gyanús ügyletek feltárása érdekében.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató a belső szabályzatában rögzíti azon alacsony kockázatú esetköröket, amelyek vonatkozásában (a szolgáltató belső kockázatértékelése alapján) egyszerűsített ügyfél-átvilágítás végzése indokolt. A szolgáltató ezen esetkörökben a belső szabályzatban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és (kötelező jelleggel) az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) végzi el. A szolgáltató ezen túlmenően - az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához - köteles az ügyfélre vonatkozóan a Törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Törvényjavaslat 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
Ezen ügyfél-azonosító adatok rögzítésének és okiratok bemutatásának megkövetelése lehetővé teszi, hogy a szolgáltató megalapozott döntést hozhasson az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazásáról (mindez elősegíti az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás hatékony végrehajtását és lehetővé teszi az ügyfélre vonatkozó megfelelő adatkör - adatvédelmi szempontoknak is megfelelő - rögzítését). Amennyiben azonban a Törvényjavaslat rendelkezései és a belső szabályzatban rögzítettek alapján szükségessé válik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazása, a szolgáltató nem köteles és jogosult a Törvényjavaslat ben meghatározott további ügyfél-átvilágítási intézkedések (például a tényleges tulajdonos azonosítása stb.) elvégzésére.
A Törvényjavaslat ezen rendelkezései alapján tehát (a Törvényjavaslat keretei között) az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetkörei és az ezen esetekben elvégzendő ügyfél-átvilágítási intézkedések szolgáltató specifikusan kerülhetnek kialakításra (tehát teljes mértékben figyelembe véve az adott szolgáltató ügyfeleit és termékei specifikus jellemzőit, valamint a szolgáltatói kockázatértékelés megállapításait). Az ezen esetköröket és a kapcsolódó eljárásrendet tartalmazó belső szabályzat kialakításához pedig a felügyeletet ellátó szerv ad szektor specifikus útmutatást. (Az útmutató fogalma a Törvényjavaslat értelmező rendelkezései között került meghatározásra, amely alapján az útmutató a felügyeletet ellátó szerv által az e törvény szerinti felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó - a Törvényjavaslat által konkrétan meghatározott - dokumentum.)
Az egyszerűsített ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódóan a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit meghatározó miniszteri rendelet rendelkezik arról, hogy az egyszerűsített ügyfélátvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét a szolgáltató a rendelet mellékletében felsorolt, alacsony kockázatra vonatkozó tényezők (amelyek az Irányelv II. számú mellékletében meghatározott tényezők alapul vételével kerülnek kialakításra) alapján határozza meg. A rendelet ezen túlmenően konkrét esetköröket (termék- és ügyfél-típusokat) is meghatároz, amelyek vonatkozásában a szolgáltató jogosult az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
Az Irányelv az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás vonatkozásában egy konkrét esetkört fogalmaz meg (a tagállam számára döntési lehetőségként, a kockázatértékelés alapján): az elektronikus pénz, amennyiben az mindenben megfelel az Irányelvben (taxatíve) meghatározott kockázatot mérséklő feltéteknek. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetében az elektronikus pénz vonatkozásában a szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedések közül csak az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) köteles elvégezni.
Az Irányelv rendelkezései alapján a Törvényjavaslat kimondja, hogy elektronikus pénz esetén a szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz (azaz csak az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) köteles elvégezni, valamint - az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához - köteles az ügyfélre vonatkozóan a Törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Törvényjavaslat 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását megkövetelni), abban az esetben, ha a Törvényjavaslatban meghatározott (konjunktív) feltételek fennállnak (az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz helyettesítő fizetési eszköz nem újra feltölthető vagy újra feltölthető, de legfeljebb havi hatvanötezer forint összegű - kizárólag Magyarország területén kezdeményezhető fizetési műveletre vonatkozó -felső korláttal rendelkezik; az elektronikus pénz elektronikusan tárolt mindenkori összege nem haladja meg a hatvanötezer forintot; az elektronikus pénz kizárólag áru vagy szolgáltatás vásárlására használható; az elektronikus pénzen tárolt összeg elektronikus pénz terhére nem tölthető fel; valamint az elektronikus pénzt olyan üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás keretében bocsátották ki, amely vonatkozásában - a 7-10. §-ban meghatározott - valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzésre került.)
A Törvényjavaslat kimondja tovább, hogy a szolgáltató (a 7-10. §-ban meghatározott) valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az elektronikuspénz-birtokos által a részére kibocsátott összegből készpénzben kivett vagy készpénzre beváltott összeg meghaladja a huszonötezer forintot.
Elektronikus pénz esetében a szolgáltató (ha a Törvényjavaslatban meghatározott feltételek fennállnak) az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. (Ezen esetben az a körülmény, hogy az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, nem keletkeztet fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettséget.)

16-21. §

Az Irányelv (a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítéssel összhangban) a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és üzleti kapcsolatok, ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Az Irányelv alapján a tagállamok a következő esetekben kötelesek előírni a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását (a kockázatok megfelelő kezelése és enyhítése céljából): harmadik országbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok, valamint a kiemelt közszereplőkkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok (külön kiemelve az életbiztosítás és/vagy egyéb befektetéshez kapcsolódó biztosítási kötvény kiemelt közszereplő kedvezményezettjeit); ha az ügyfél kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik vagy abban telepedett le; továbbá egyéb, a tagállamok vagy a szolgáltatók által - belső eljárásaik alapján - magasabb kockázatot jelentő esetek. Az Irányelv a harmadik országbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelező banki kapcsolatok, valamint a kiemelt közszereplőkkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok esetében konkrét intézkedés-típusokat is meghatároz. A potenciálisan magas kockázattal járó helyzetekre az irányelv III. számú melléklete határoz meg bizonyos figyelembe veendő tényezőket. (Az Irányelv többek között nem követeli meg a szolgáltatóktól az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek teljesítés kapcsán az ügyfél személyes megjelenését. Az Irányelv a tagállamra bízza, hogy az egyes esetekben a tagállam, vagy a szolgáltató előírja, megköveteli-e a személyes megjelenést és adott esetben kockázatérzékenységi alapon egyszerűsített, normál, vagy fokozott ügyfél-átvilágítást végez. A nem személyes megjelenéssel létrejött üzleti kapcsolatok vagy ügyletek (bizonyos biztonsági óvintézkedések, pl. elektronikus aláírás nélkül) a magasabb kockázatra vonatkozó tényezők egyike a III. számú mellékletben.)
A Törvényjavaslat az Irányelv alapján a következő esetekben mondja ki a fokozott ügyfélátvilágítási intézkedések alkalmazásának kötelezettségét és a kapcsolódó intézkedéseket: amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából; külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése; kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy ügyleti megbízás teljesítése (külön kiemelve a biztosítások esetén a kiemelt közszereplő kedvezményezetteket vagy szolgáltatásra jogosultakat); illetve a pénzváltó irodák esetében. Ezen esetekben a Törvényjavaslatban (7-11. §) meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése kötelező és ezek mellett kerül sor további (a Törvényjavaslatban ez egyes esetek vonatkozásában konkrétan meghatározott) intézkedések végrehajtására. (A Törvényjavaslat alapjaiban fenntartja a Pmt.-ben jelenleg megfogalmazott kötelező esetköröket, bizonyos részletszabályok Irányelvnek és a kockázatoknak megfelelő módosításával.)
A Törvényjavaslat a fentieken túlmenően fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő, ha a szolgáltató ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik, valamint a szolgáltató belső szabályzatában rögzített esetkörökben. A szolgáltató ezen esetekben a belső szabályzatában meghatározott ügyfélátvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni. A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat a Törvényjavaslat az értelmező rendelkezések között definiálja (a (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló bizottsági (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok).
A fokozott ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódóan a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit meghatározó miniszteri rendelet rendelkezik arról, hogy a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét a szolgáltató a rendelet mellékletében felsorolt, magasabb kockázatra vonatkozó tényezők (amelyek az Irányelv III. számú mellékletében meghatározott tényezők alapul vételével kerülnek kialakításra) alapján határozza meg.
Ezen túlmenően a (szolgáltató-specifikus) esetköröket és a kapcsolódó eljárásrendet tartalmazó belső szabályzat kialakításához a felügyeletet ellátó szerv ad szektor specifikus útmutatást.
Amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, a Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az ügyfél-azonosító adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatának benyújtását köteles megkövetelni az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. Az okirat hiteles másolatának bekérése mellőzhető, ha a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során a belső szabályzatában rögzített fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végzi el (amelyeknek kétséget kizáró módon alkalmasnak kell lenniük az ügyfél-átvilágítás elvégzésére és meg kell felelniük a felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak). A szolgáltató ezen túlmenően az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
A Törvényjavaslat ezen rendelkezései fenntartják tehát az okiratok hiteles másolatának bekérésére vonatkozó lehetőséget/kötelezettséget (a Pmt. jelenlegi rendelkezéseivel azonos módon), lehetővé teszik azonban, hogy a szolgáltató döntése alapján a fokozott ügyfélátvilágítási intézkedések a belső szabályzatban szolgáltató specifikusan is kialakításra kerülhessenek (teljes mértékben figyelembe véve ezáltal az adott szolgáltató ügyfeleit és termékei specifikus jellemzőit, valamint a szolgáltatói kockázatértékelés megállapításait). A Törvényjavaslatban meghatározott alap-kritériumoknak megfelelő elektronikus hírközlő eszköz, annak pontos technikai paraméterei is szektor és szolgáltató specifikusan kerülhetnek kialakításra, (a technikai részletszabályok és az egyes megoldások elfogadhatósága vonatkozásában) a felügyeletet ellátó szerv útmutatásai, jóváhagyása alapján.
A Törvényjavaslat ezen rendelkezései mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában alkalmazandóak.
A Törvényjavaslat a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei között fenntartja az ügyfélszámla (értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla) megnyitása vonatkozásában a Pmt. jelenlegi rendelkezései által meghatározott lehetőséget, amennyiben az ügyfél nem jelenik személyesen azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. Az ügyfélszámlát vezető szolgáltató számára lehetőség nyílik arra, hogy az igazolt fizetési számlát vezető szolgáltatótól információt kérjen az ügyfél azonosító adatairól annak érdekében, hogy az ügyfélnek a számára megadott azonosító adatait az igazolt fizetési számla azonosító adataival összevethessék és az egyezőséget ellenőrizhessék. A Törvényjavaslat pontosan meghatározza az igazolt számlát vezető pénzintézettel (szolgáltatóval) való kapcsolatfelvétel tartalmát, a válaszadási határidőt és (adatvédelmi megfontolások alapján) előírja azt is, hogy a megkeresett pénzintézet (szolgáltató) a kapott adatokat köteles megsemmisíteni, ha azok nem az ő ügyfelére vonatkoznak.
A Törvényjavaslat alapján a hitelintézet és pénzügyi szolgáltató a külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése mellett a következő kiegészítő kötelezettségeknek köteles eleget tenni: köteles feltáró elemzést készíteni (a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszer felmérése és értékelése céljából); köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint ezen üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri; köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat; köteles a levelező kapcsolat létesítéséhez a belső szabályzatában kijelölt vezetője jóváhagyását megszerezni. A Törvényjavaslat (az Irányelvnek megfelelően) rendelkezik továbbá a fiktív bankkal történő levelező kapcsolat létesítésének és fenntartásának tilalmáról. A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján jogosult meghatározni, hogy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése előtt alkalmazza-e ezen fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
A levelező kapcsolat (pontosított) fogalma a Törvényjavaslat értelmező rendelkezései között került meghatározásra. A Törvényjavaslat ebben a vonatkozásban az Irányelvhez képest szigorúbb rendelkezéseket határoz meg azáltal, hogy - a gyakorlati tapasztalatok alapján, a magas kockázatra tekintettel - valamennyi külföldi székhelyű szolgáltatóval létesített levelező kapcsolat esetében kimondja a fokozott ügyfél-átvilágítás kötelezettségét (az Irányelv kizárólag a harmadik országbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok vonatkozásában rendelkezik erről).
A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvényjavaslat (a Pmt. jelenlegi rendszerét alapjaiban fenntartva) kis mértékben módosítja a kiemelt közszereplők vonatkozásában a fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást (azon túlmenően, hogy a Törvényjavaslat kiterjeszti hatályát a külföldi kiemelt közszereplők mellett a belföldi kiemelt közszereplőkre is). A Törvényjavaslat fenntartja a nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettséget: valamennyi természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben (a Törvényjavaslatban megjelölt mely kategória alapján), valamint a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat is. Fontos újítás azonban, hogy a nyilatkozat megtételére nemcsak (személyes megjelenéssel) írásban, hanem a szolgáltató által üzemeltetett - biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált - elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetősége van az ügyfélnek. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. A Törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról, hogy kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor, továbbá a szolgáltató az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) megerősített eljárásban hajtja végre. (Egyebekben a kiemelt közszereplők vonatkozásában valamennyi további ügyfélátvilágítási intézkedést köteles a szolgáltató elvégezni.)
A Törvényjavaslat ezen túlmenően (kiegészítő megoldásként) lehetővé teszi az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzését, amennyiben a szolgáltató a Törvényjavaslatban meghatározott adatkört (az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül-e, illetve a pénzeszközök forrására vonatkozó információk) az ügyfél átvilágítása során részére bemutatott okiratok vagy nyilvántartások (nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult) alapján rögzíteni tudja. (Ezen esetben a szolgáltatónak dokumentálnia kell, hogy a Törvényjavaslatban meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzésével került sor.)
A kiemelt közszereplők azonosítása vonatkozásában (az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően) Törvényjavaslat ezen túlmenően kimondja, hogy a természetes személy ügyfél köteles a biztosító részére (a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén) nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben (a Törvényjavaslatban megjelölt mely kategória alapján). A Törvényjavaslat alapján az ügyfél a nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti (legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg, illetve azzal egyidejűleg, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül). A szolgáltató - ha a nyilatkozat valódisága kérdéses - köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat (jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető) nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Ezen esetben az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató belső szabályzatában meghatározott vezetője tájékoztatását követően kerülhet sor, továbbá a szolgáltató az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) megerősített eljárásban hajtja végre.
A Törvényjavaslat (kiegészítő megoldásként) ezen esetben is lehetővé teszi az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzését, amennyiben a szolgáltató a Törvényjavaslatban meghatározott adatkört az ügyfél átvilágítása során részére bemutatott okiratok vagy nyilvántartások alapján rögzíteni tudja (és dokumentálja, hogy az adatrögzítésre az ügyfél írásbeli nyilatkoztatásának mellőzésével került sor.)
A Törvényjavaslat alapján fokozott ügyfél-átvilágítást kell továbbá alkalmazni pénzváltási tevékenység végzése során. A hitelintézet és a pénzváltó iroda által a pénzváltási tevékenység végzése során létrejövő ügyleti kapcsolat esetében már a háromszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén köteles a szolgáltató az ügyfelet - a Törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésében - meghatározott valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, köteles továbbá a személyazonosság igazoló ellenőrzését, a tényleges tulajdonos azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítést elvégezni. Az ügyleti bizonylaton a következő adatokat kell feltüntetni: természetes személy esetén a nevét, valamint azonosító okmányának típusát és számát; jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig a nevét, székhelyét (külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét), továbbá cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a háromszázezer forintot.

22-24. §

Az Irányelv (az üzleti késedelmekhez és a hatékonyság csökkenéséhez vezető ismételt ügyfélátvilágítási eljárás elkerülése érdekében) lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfélátvilágítás eredményének elfogadását. Az Irányelv alapján a tagállamok megengedhetik az Irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy harmadik személyekre hagyatkozzanak az ügyfél-átvilágítási intézkedések teljesítése tekintetében. (Az ügyfélátvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában azonban a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.)
Az Irányelv (a 3. pénzmosás elleni irányelv rendelkezéseihez képest lényeges változásként) nem differenciál az egyes szolgáltató-típusok között, a szolgáltató bármely más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét jogosult átvenni, amennyiben ezen szolgáltató megfelel az Irányelvben a "harmadik fél" vonatkozásában meghatározott követelményeknek. Az Irányelv alapján a szolgáltató nem jogosult azonban az ügyfél-átvilágítás eredményének átvételére olyan szolgáltatótól, amelynek székhelye, fióktelepe vagy telephelye kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található. Ezen tilalom alól a tagállamok mentesíthetik az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező szolgáltatók fióktelepeit és leányvállalatait, ha azok megfelelnek az Irányelvben meghatározott csoportszintű politikáknak.
A Törvényjavaslat alapján valamennyi szolgáltató jogosult elfogadni a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, ha az ügyfél-átvilágítást: Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el; vagy (a Törvényjavaslatban meghatározott követelményeknek megfelelő) harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el. Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, akkor ezen szolgáltatónak a következő követelményeknek kell megfelelnie: az e Törvényjavaslatban megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e Törvényjavaslatban megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor; vagy székhelye (fióktelepe, telephelye) olyan harmadik országban van, amely az e Törvényjavaslatban meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató nem jogosult elfogadni az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha azt olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül. Ezen tilalom nem vonatkozik azonban az ügyfél-átvilágítás eredményének a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történő átvételére, abban az esetben, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a Törvényjavaslatban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.
A Törvényjavaslat alapján a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az érintett ügyfél hozzájárulása esetén kerülhet sor. A szolgáltató (a Törvényjavaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén), ha más szolgáltatóval az ügyfélátvilágítás eredményének a rendelkezésre bocsátásáról megállapodott, a más szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében rögzített adatot (valamint az egyéb dokumentáció másolatát) - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - haladéktalanul köteles más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. A Törvényjavaslat alapján az ügyfél-átvilágítás teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.
A Törvényjavaslat alapján a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre (az ügyfél-átvilágítás eredményének rendelkezésre bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet végző és az ügynök a szolgáltató részének minősül).

25. §

Az Irányelv alapján az EU területén bejegyzett jogi entitások kötelesek a tényleges tulajdonosaikról megfelelő, pontos és naprakész információkat nyilvántartani, és ezen információkat kötelesek a szolgáltatók részére átadni az ügyfél-átvilágítás során. Bizalmi vagyonkezelők esetében e tényleges tulajdonosi információk kiterjednek a vagyonrendelőre, a vagyonkezelő(k)re, a vagyonkezelést ellenőrző személyekre, a kedvezményezettre vagy a kedvezményezettek csoportjára, valamint a kezelt vagyon fölött tényleges irányítást gyakorló más természetes személy adataira is. A tényleges tulajdonosi információkhoz az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek időben hozzá kell férjenek. Az Irányelv egy központi adatbázis létrehozását is előírja a megfelelő, pontos és naprakész tényleges tulajdonosi információk nyilvántartása céljából, mely kiterjed a bizalmi vagyonkezelőkre is, feltéve, hogy e tevékenység adóügyi következményekkel jár.
A Törvényjavaslat az értelmező rendelkezések és az ügyfél-átvilágítási intézkedések között rögzíti a tényleges tulajdonos fogalmával és azonosításával kapcsolatos kötelezettségeket az Irányelv rendelkezéseivel összhangban.
Az irányelvi kötelezettségek teljesítése érdekében a Törvényjavaslat a szolgáltató feladatává teszi, hogy az ügyfél tényleges tulajdonosának azonosítása során minden nem természetes személy ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan rögzítse a Törvényjavaslat által előírt adatkört és annak leellenőrzését követően ezen adatokat haladéktalanul továbbítsa a külön jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy ezen adatok még nem szerepelnek benne.
Az Irányelv értelmében a felállított központi adatbázis tartalmához az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek időben és korlátozás nélkül hozzá kell férjenek, míg a szolgáltatók hozzáférését az ügyfél-átvilágítás keretében szükséges biztosítani. Harmadik személyek azonban csak abban az esetben igényelhetnek adatot ebből az adatbázisból, ha bizonyítani tudják az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdeküket és ebben az esetben is kizárólag a tényleges tulajdonos névére, születési évére és hónapjára, állampolgárságára, a tartózkodási helye szerinti ország nevére, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó adatokhoz férhetnek hozzá. A bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó információk esetében nem biztosít az Irányelv hozzáférést e harmadik személyeknek sem. Az adatbázishoz való hozzáférésre egyebekben a hatályos adatvédelmi rendelkezések irányadóak és a hozzáférést az országok online regisztrációhoz és/vagy díjfizetéshez is köthetik ebben az esetben. Az Irányelv alapján az adatbázisban szereplő információkat az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek időben továbbítják más tagállamok illetékes hatóságainak és pénzügyi információs egységeinek.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül, az e Törvényjavaslatban foglalt feladatai ellátása érdekében a felügyeletet ellátó szerv mint illetékes hatóság és a szolgáltató közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a felállítandó központi nyilvántartáshoz. Az Irányelvvel összhangban a bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosára vonatkozó adatok kivételével harmadik személy kizárólag egyedi adatszolgáltatási kérelemmel igényelhet adatot, és az adat felhasználásának célját, valamint az adat megismeréséhez fűződő jogos érdekét okirattal kell igazolnia, továbbá a külön jogszabályban előírt feltételeknek is meg kell feleljen.
Az Irányelv kiemeli, hogy a szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása, így az ügyfél tényleges tulajdonosának beazonosítása során nem hagyatkoznak kizárólag erre a központi nyilvántartásra. A Törvényjavaslat ezen előírásra tekintettel rendelkezik az ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozó információk szolgáltató általi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokról.
Az Irányelv előírja továbbá, hogy a bizalmi vagyonkezelők kötelesek közölni a szolgáltatókkal ilyen jellegű jogállásukat, és kötelesek időben hozzáférést biztosítani a tényleges tulajdonosi információikhoz amint egy szolgáltató ügyfelei lesznek. A Törvényjavaslat ezt a kötelezettséget a bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosi fogalma és a tényleges tulajdonos azonosítása kapcsán rögzített kötelezettségek teljesítésével kívánja biztosítani.
Az Irányelv a központi nyilvántartáshoz való szolgáltatói hozzáférésnek, illetve harmadik személy hozzáférésének biztosítása alól szűk körben kivételt is enged, amikor eseti alapon részben vagy egészben felmentést lehet adni a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan: (1) ha a tényleges tulajdonost csalás, emberrablás, zsarolás, erőszak vagy megfélemlítés kockázatának tenné ki, vagy (2) ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen. Ez nem vonatkozik a hitelintézetekre és pénzügyi intézményekre, valamint a jogi hivatások képviselőire, ha azok köztisztviselők.
Ezzel összhangban a szolgáltatónak - kivéve az e Törvényjavaslat szerinti pénzügyi szolgáltatatási tevékenységet végző szolgáltatókat - valamint harmadik személynek a központi nyilvántartáshoz való hozzáférése kivételesen, eseti jelleggel, részlegesen vagy teljesen korlátozható, ha a) a tényleges tulajdonos adataihoz való hozzáférés a tényleges tulajdonos személye vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna; b) a tényleges tulajdonos kiskorú személy vagy egyéb okból cselekvőképtelen. Az ügyvéd és a közjegyző, mint a jogi hivatások hazai képviselői nem lehetnek Magyarországon ilyen minőségükben köztisztviselők, ezért rájuk vonatkozó kitételt a Törvényjavaslat nem tartalmaz.
A Törvényjavaslat végül egyértelműsíti, hogy a nem természetes személy ügyfelek tényleges tulajdonosára vonatkozóan előírt adatok, információk nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásáról szóló jogszabály fogja tartalmazni, amely rendelkezik magának a nyilvántartásnak a létrehozásáról is.

26. §

A Törvényjavaslat megállapítja a 2015/847 rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, így a rendeleti formának köszönhetően nem szükséges a 2015/847 rendelet magyar jogszabályokba történő külön átültetése. Mindazonáltal bizonyos cikkek esetében lehetőséget biztosít a tagállamoknak az alapszabályoktól eltérő, az alkalmazást könnyítő rendelkezések életbe léptetésére. A 2015/847 rendelet továbbá a tagállamra ruház bizonyos végrehajtási jogköröket a rendelet tagállami érvényesülése érdekében.
A Törvényjavaslat kijelöli a 2015/847 rendelet előírásai betartásának hatékony ellenőrzése és a szankciók alkalmazása céljából "a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóságot" Magyarországon, amelyek a Felügyelet (azaz a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB) és az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység. A Törvényjavaslat megnevezi továbbá a "pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelem területén illetékes tagállami hatóságot", valamint az "illetékes hatóságot" is, amelyek szintén a Felügyelet és a pénzügyi információs egység.
A Törvényjavaslatban meghatározásra kerülnek a 2015/847 rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó eljárásra, szankciókra és a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó szabályok. Az illetékes hatóságok kötelesek hatékonyan ellenőrizni a rendelet előírásainak betartását, a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. (A tagállamok legkésőbb 2017. június 26-ig kötelesek értesíteni a Bizottságot, valamint az európai felügyeleti hatóságok Vegyes Bizottságát a szankciókra vonatkozó szabályokról.)
Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el (az MNBtv.-ben meghatározott eltérésekkel). A 2015/847 rendelet előírásainak megsértése, illetőleg az abban meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Törvényjavaslat megsértése esetére meghatározott valamennyi intézkedést alkalmazhatja, valamint megtilthatja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését.
Az ellenőrzés során a pénzügyi információs egység a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el, és a 2015/847 rendelet előírásainak megsértése, illetőleg az abban meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a szolgáltatót figyelmeztetheti vagy kötelezheti a jogsértés megszüntetésére. A Törvényjavaslat rendelkezései alapján tehát a pénzügyi információs egység korlátozottabban alkalmazhatja a Törvényjavaslatban meghatározott (a Törvényjavaslat megsértése esetére előírt) intézkedéseket. A pénzügyi információs egység (többek között) nem szabhat ki bírságot (az egyéb, a hatály alá tartozó szolgáltatóktól eltérően) az MNB-re a jegybank intézményi függetlensége megsértésének elkerülése érdekében, továbbá nem gyakorolja azon jogát sem az MNB tekintetében, amelynek megfelelően megtilthatja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését. (Ennek indoka, hogy a jegybanki pénzátutalási tevékenység nem választható el a jegybank egyéb, az MNB törvényben meghatározott alapvető feladataitól.)
A 2015/847 rendelet által meghatározott pénzösszeg euróértékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján a MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmaznia a fizetési szolgáltatónak. (Tekintettel arra, hogy a Törvényjavaslat rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az 2015/847 rendelet rendelkezéseivel, nincs lehetőség az euróban meghatározott összeg értékétől eltérő forint-összeg meghatározására. Ezen megoldás előnye, hogy követi a jelenlegi hazai gyakorlatot, továbbá rugalmasan követi az árfolyamváltozásokat.)
A 2015/847 rendelet rendelkezésének megfelelően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 2015/847 rendeletet olyan, az adott tagállamon belüli pénzátutalásokra, amelyek egy kedvezményezettnek a kizárólag az áru- és szolgáltatásnyújtásért történő fizetést lehetővé tevő számlájára irányulnak, amennyiben: a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Irányelv hatálya alá tartozik; b) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója egy egyedi azonosító segítségével képes nyomon követni a pénzátutalást - a kedvezményezetten keresztül - attól a jogi vagy természetes személytől, aki vagy amely a kedvezményezettel az áru- és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megállapodást kötött; és c) az átutalt összeg nem haladja meg az 1000 eurót. A Törvényjavaslatban meghatározásra kerül, hogy Magyarország élni kíván az adott mentesítési lehetőséggel.

27. §

Az Irányelv előírja a tagállamok, a felügyeletet ellátó hatóságok és a hatály alá tartozó szolgáltatók számára a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát, összhangban az elkészítendő, majd folyamatosan felülvizsgálandó nemzeti kockázatelemzés eredményeivel, megállapításaival. Az Irányelv az adott tagállamra, illetve a szolgáltatókra bízza a potenciálisan alacsony vagy magas kockázattal járó helyzetek beazonosítását és kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ennek megfelelően alakítsák ki belső eljárásaikat.
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően új kötelezettségeket vezet be a belső kockázatértékelés elkészítésére és a belső szabályzatban rögzítendő - a szolgáltató jellegével és méretével arányos - kockázatalapú belső eljárásrend meghatározására.
A Törvényjavaslat előírja a szolgáltató részére, hogy a belső kockázatértékelés során azonosítsa és értékelje a rá jellemző a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni tevékenységgel összefüggésben felmerült és folyamatosan felmerülő (tényleges és potenciális) kockázatokat. A szolgáltató saját kockázatainak azonosítása és értékelése érdekében köteles figyelembe venni az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegével és összegével, az ügyféllel, termékkel, szolgáltatással, földrajzi területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket. A belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni (a belső szabályzathoz kapcsolódóan), naprakészen tartani, és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.
A belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető, ha a felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja.
Az Irányelv alapján a Törvényjavaslat meghatározza valamennyi szolgáltató részére a kockázatalapú belső eljárásrend belső szabályzatban történő rögzítési kötelezettségét a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében.
A szolgáltató a belső kockázatértékelés, valamint a belső eljárásrend meghatározása során köteles figyelembe venni a kormányzati szintű nemzeti kockázatértékelés eredményeit. A belső kockázatértékelés és a kockázatalapú belső eljárásrend a szolgáltató belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően alkalmazható. A Törvényjavaslat rendelkezik továbbá a kockázatok, és trendek nyomon követéséről, illetve a belső eljárásrend folyamatos felülvizsgálatáról.

28. §

Az Irányelv és a Moneyval ajánlások a felügyeletet ellátó hatóságok szintjén is megkövetelik a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatalapú felügyeleti eljárás kialakítását.
Ennek megfelelően a Törvényjavaslat előírja, hogy a felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján - a szolgáltató jellegével és méretével arányosan - felügyeleti kockázatértékelést készíteni. A felügyeleti kockázatértékelés során a felügyeletet ellátó szerv figyelembe veszi a kormányzati szintű nemzeti kockázatértékelés eredményeit. A Törvényjavaslat meghatározza továbbá a felügyeleti tevékenység gyakorlásához a felügyeleti eljárásrend rögzítésének a kötelezettségét, amely a felügyeleti kockázatértékelésen alapul.

29. §

Az Irányelv rendelkezései alapján a Törvényjavaslat rögzíti a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatási kötelezettségét a Bizottság felé. (Az Európai Hatóságok tájékoztatása az MNB törvényben kerül meghatározásra.)

30-33. §

A Törvényjavaslat a Pmt. bejelentési rendszerét kívánja fenntartani azzal a különbséggel, hogy a bejelentési kötelezettség a Pmt. szerinti pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény mellett egy további esetre is kiterjed az Irányelvnek való megfelelés céljából. A bejelentési kötelezettség így kiegészül a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló tény, adat, körülmény esetkörének jelzésével.
A büntetendő cselekményből való származás valamennyi büntetendő cselekményre, általános jelleggel vonatkozik. Bár az Irányelv a dolog büntetendő cselekményből való származására utalás miatt elhagyja a pénzmosásra utalást, a Törvényjavaslat azt továbbra is a bejelentési kötelezettség részeként kezeli. A dolog büntetendő cselekményre való származására utalás önmagában feltételezi, hogy a büntetendő cselekményre elkövetésére Magyarországon vagy külföldön már sor kerülhetett. Azonban a hazai gyakorlatban előfordulnak olyan esetek, elsősorban előkészületre utaló körülmények, amelyekben a büntetendő cselekmény elkövetésből származó dolog még nem jelenik meg, viszont pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény igen. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekét jobban szolgálja, ha a bejelentési kötelezettség szélesebb körű. Így, tekintettel a törvény céljára és arra, hogy a két esetkör nem teljesen fedi le egymást, a Törvényjavaslat az Irányelvhez képest továbbra is fenntartja a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény esetkörét a bejelentési kötelezettség vonatkozásában.
A Törvényjavaslat továbbra sem köti magas gyanúszinthez a bejelentés megtételét. A bejelentőnek nem kell teljes bizonyossággal rendelkeznie a büntetendő alapcselekmény elkövetéséről, vagy a terrorizmus finanszírozásáról. A bejelentési kötelezettség a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülményre utalás esetén áll fent, ami jóval a büntetőjog által ismert gyanúszint alatt van.
Bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülése esetén - fenntartva a Pmt. rendszerét - a szolgáltató haladéktalanul bejelentést tesz - a kijelölt személyen keresztül - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egységeként működő a pénzügyi információs egységnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, a bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény részletes ismertetését és az azt alátámasztó dokumentumokat, ha azok rendelkezésre állnak.
A bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülését a Pmt. alapján a szolgáltató vezetője, a segítő családtag és az alkalmazott köteles vizsgálni, ugyanakkor a Törvényjavaslat az alkalmazott helyett valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre kiterjeszti a vizsgálati kötelezettséget. A vizsgálati kötelezettség a Pmt. jelenlegi rendszerét fenntartva kiterjed a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízásokra, az ügyfél által kezdeményezett (de nem teljesült) ügyleti megbízásokra, valamint arra az esetre is, ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
A szolgáltató köteles a kijelölt személy nevéről és beosztásáról a tevékenység megkezdésétől számított öt napon belül tájékoztatni a pénzügyi információs egységet. A pénzügyi információs egység és a kijelölt személy közötti kapcsolattartás érdekében a Törvényjavaslat a kijelölt személy elérhetőségi adatainak megküldését is kötelezővé teszi. A kijelölt személy a bejelentéseket haladéktalanul köteles védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítani a pénzügyi információs egységnek, amelynek befogadásáról a pénzügyi információs egység visszaigazolást küld. A kijelölt személy a bejelentéseket nem bírálhatja felül, és nem tagadhatja meg a továbbítást akkor sem, ha az megítélése szerint alaptalan. A szolgáltatónak nem szükséges újból tájékoztatni a pénzügyi információs egységet a kijelölt személyről, ha a tájékoztatást a Pmt.-nek megfelelően korábban végrehajtotta, és az adatokban változás nem történt.
A Törvényjavaslat - az Irányelvnek megfelelően - megtiltja a szolgáltató számára az ügyleti megbízás teljesítését addig, amíg a bejelentést a szolgáltató nem továbbította a pénzügyi információs egységnek. E tilalom alól azonban kivételt képez két eset: ha az ügylet teljesítése a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítésével nem akadályozható meg, vagy ha a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek való megfelelés céljából a szolgáltató vezetője, a foglalkoztatott, a segítő családtag és a kijelölt személy mellett magát a szolgáltatót is mentesíti a jóhiszeműen tett bejelentés esetén adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegése, illetve polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség alól. A rendelkezés kiterjed a szolgáltató felfüggesztett ügyleti megbízással kapcsolatos bejelentésére is.

34-37. §

A szolgáltatók általi felfüggesztés célja, hogy ideiglenes jelleggel az ügyletek végrehajtását mellőzzék, így bűncselekmény elkövetését megelőzzék és megakadályozzák. A felfüggesztés az esetleges lefoglalást megelőző átmeneti intézkedésként jelenik meg.
A Törvényjavaslat alapján a Pmt. rendszerét fenntartva, ha a szolgáltató egy adott ügyleti megbízással kapcsolatban magasabb fokú bizonyossággal rendelkezik a bejelentés alapjául szolgáló adatról, tényről, körülményről, és ezért a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek, felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, és bejelentést tesz. A Törvényjavaslat alapján a felfüggesztés valamennyi, az ügyfél vagyonát csökkentő ügyleti megbízás felfüggesztésével is megvalósítható, ugyanakkor erről a bejelentésben külön tájékoztatni kell a pénzügyi információs egységet. A Törvényjavaslatban megjelenített lehetőség azáltal, hogy a Pmt. jelenlegi rendszerének alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati és hatékonysági kérdésekre is választ ad, jobban szolgálja a pénzmosás, illetve terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának érdekeit. A Törvényjavaslat alapján az érintett vagyon hatékonyabban biztosítható, mivel az ügyfélnek a vagyon csökkentésére irányuló és rendelkezésére álló valamennyi ügyleti megbízása felfüggeszthető a felfüggesztés időtartama alatt. Az a szolgáltató, amelynél eredendően kizárt ez utóbbi megoldás, vagy technikai okok miatt nem tudja azt megvalósítani, a feltételek fennállása esetén a Törvényjavaslat alapján a Pmt. jelenlegi rendszerét követve a Törvényjavaslat alapján továbbra is köteles a felfüggesztésre.
Amennyiben a szolgáltató az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügyleti megbízás felfüggesztésével valósítja meg a felfüggesztést, a Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység - bűnüldöző szervek megkeresésére - az általa meghatározott ügyleti megbízás végrehajtására kötelezheti a szolgáltatót. A rendelkezés lehetőség biztosíthat - többek között - bűnszervezetek feltérképezésére és tényleges tulajdonosok felderítésére.
A felügyeletet ellátó szervek az általuk kiadott útmutatókban a felfüggesztés alkalmazásával kapcsolatban részletszabályokat határozhatnak meg, amelyeknek a szolgáltatók kötelesek megfelelni.
Az Irányelvnek megfelelően a szolgáltató a pénzügyi információs egység kezdeményezésére is felfüggeszti a pénzügyi információs egység által meghatározott ügyleti megbízásokat. A pénzügyi információs egység a szolgáltató ügyfelével összefüggésben is értesítheti a szolgáltatót, tekintettel arra, hogy a pénzügyi információs egység az operatív elemzése keretében magasabb fokú bizonyossággal rendelkezhet. Az FIU által kezdeményezett felfüggesztés elválik a bejelentési kötelezettségtől.
A Törvényjavaslat alapján pénzügyi információs egység a szolgáltató bejelentését vagy az általa küldött értesítést követő - a Pmt. rendszerétől eltérően, a belföldi és nem belföldi ügyleti megbízások közötti különbségtétel nélkül - négy munkanapon belül megvizsgálja a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt, illetve az adattovábbítás szükségességét. Ezen időtartam alatt dönthet az ügyleti megbízás teljesítéséről, vagy - ha az adattovábbítás miatt szükségesnek mutatkozik - a vizsgálatának további három munkanappal való meghosszabbításáról. A felfüggesztés időtartamának meghosszabbítására a pénzügyi információs egységnek egy alkalommal van lehetősége. A szolgáltató az ügyleti megbízást csak akkor teljesítheti, ha a pénzügyi információs egység erre kötelezi, vagy értesítésben engedélyt ad a teljesítésre, vagy az ilyen értesítésre nyitva időtartam letelt.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltatót és a pénzügyi információs egységet jóhiszeműség esetén a felfüggesztésért se polgári jogi, se büntetőjogi felelősség nem terheli.
A Törvényjavaslat alapján a Pmt. rendszerét fenntartva, az Irányelvnek megfelelően, amennyiben felügyeletet ellátó szervnek felügyeleti tevékenysége során bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységet. Ez a rendelkezés a pénzügyi információs egység felügyeleti eljárásra vonatkozó javaslattételével kiegészülve biztosítja a felügyeleti szervek és a pénzügyi információs egység közötti operatív együttműködés alapjait.
A Törvényjavaslat alapján a vámhatóságnak is tájékoztatási kötelezettsége keletkezik, ha a vámhatáron lebonyolítandó áru- és utasforgalom ellenőrzése során bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut a tudomására. Ez a kötelezettség független a vámhatóság készpénzellenőrzés során felmerülő pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat pénzügyi információs egység felé történő továbbítási - a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott - kötelezettségétől.

38-47. §

Tekintettel arra, hogy a pénzügyi információs egység központi szerepet tölt be a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben, illetve az FATF új ajánlásai alapján az Irányelv is részletesebben szabályoz a kérdésben, a Törvényjavaslatban (a Pmt.-től eltérően) a pénzügyi információs egységgel kapcsolatos rendelkezések külön alcímben kerülnek tárgyalásra.
Az Irányelvnek megfelelően, valamint a nyomozóhatósági tevékenységtől történő egyértelmű elhatárolás céljából a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenységet folytat a pénzmosás, az ahhoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmények és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából. Ennek keretében a pénzügyi információs egység operatív, azaz ügyszintű, illetve stratégiai elemzést folytat.
Az Irányelv alapján a pénzügyi információs egység működési szempontból független és autonóm, azaz a hatáskörébe tartozó feladatai vonatkozásában önálló döntési jogosultsággal rendelkezik. Ezért a Törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a pénzügyi információs egység a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetén belül, de a Törvényjavaslatban meghatározott feladatkörében függetlenül működik.
A Törvényjavaslat alapján az operatív elemzés célja a hazai és a nemzetközi információtovábbítás, melynek érdekében a pénzügyi információs egység a Törvényjavaslat által taxatíve felsorolt egyedi esetekben a rendelkezésre álló jogosultságok gyakorlásával megállapításokat tesz, illetve következtetéseket von le. Az operatív elemzés bejelentésre utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén indul, többek között a szolgáltató bejelentése, felügyeletet ellátó szerv, illetve vámhatóság tájékoztatása, vagy külföldi pénzügyi információs egységgel folytatott nemzetközi információcsere. A pénzügyi információs egység az operatív elemzése során a nemzeti kockázatértékelésben meghatározott kockázatok és a rendelkezésére álló információk figyelembevételével kockázatelemzést is folytat. A pénzügyi információs egység a tudomására jutott információkat összeveti a rendelkezésére álló, illetve szükség esetén a beszerezhető adatokkal, és feltárja, valamint értelmezi az azok között fennálló összefüggéseket. Továbbá nemzetközi információ cserét fojtat, nyomon követi a pénzügyi műveleteket, folyamatokat, vizsgálja az üzleti kapcsolatokat és ügyleti megbízásokat. A Törvényjavaslat taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor az operatív elemzés elindul.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a stratégiai elemzés keretei között figyeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos folyamatokat és jellemzőket. A stratégiai elemzés eredményéről a Törvényjavaslatban meghatározott feltételek betartása mellett tájékoztatást küldhet a bűnüldöző és igazságügyi szerveknek, valamint a felügyeletet ellátó szerveknek.
A Törvényjavaslat átfogóan rendelkezik a pénzügyi információs egység pénzügyi, igazgatási vagy nyomozóhatósági adatokhoz és információkhoz való hozzáféréséről és annak részletszabályairól. Az Irányelv alapján a pénzügyi információs egység jogosult közvetlenül vagy közvetve megismerni a pénzügyi, igazgatási és nyomozó hatósági információkat, amelyekre feladatainak megfelelő ellátásához szüksége van.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a Pmt. rendszerét fenntartva jogosult megismerni és kezelni bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíj titkot, valamint üzleti titkot képező adatot- vagy információt. Ezzel összefüggésben a pénzügyi információs egység megkereséssel fordulhat a szolgáltatóhoz, amely a meghatározott adatok és titkok átadását nem tagadhatja meg.
Az Irányelv előírja, hogy a szolgáltatók rendelkezzenek olyan rendszerekkel, amelyek segítségével képesek átfogóan, gyorsan, továbbá biztonságos és teljes körű bizalmasságot biztosító csatornákon keresztül reagálni a pénzügyi információs egységtől vagy más nemzeti hatóságoktól érkező megkeresésekre arra vonatkozóan, hogy meghatározott természetes személlyel vagy szervezettel üzleti kapcsolatot tartottak-e fenn. A Törvényjavaslat ezzel összhangban általában kötelezi a hazai szolgáltatókat a pénzügyi információs egység megkeresésének teljes körű, gyors és biztonságos csatornákon keresztüli teljesítésére.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység jogosult megismerni és kezelni a központi államigazgatási szerv, a bíróság, és a felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot, adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot. A kért adatot a megkeresett szerv köteles rendelkezésre bocsátani. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a pénzügyi információs egység közvetlen hozzáféréssel is megismerhessen adatot központi államigazgatási szervek adatbázisaiból.
A Törvényjavaslat alapján az Irányelvnek megfelelően és a Pmt. rendszerét fenntartva a pénzügyi információs egység jogosult megismerni és kezelni a nyomozó hatóság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot. A pénzügyi információs egység ezen adatok szolgáltatását is kérheti a meghatározott hatóságoktól. A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egységnek közvetlen hozzáférést tesz elehetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozati adatbázisához. Ugyanakkor a megismerhető adatok szenzitivitására tekintettel a megkeresett szerv vezetője a törvényben megjelölt okokra hivatkozással megtagadhatja az adatszolgáltatást, illetve megtilthatja, korlátozhatja, vagy előzetes jóváhagyáshoz kötheti az általa megküldött adatok pénzügyi információs egység általi továbbítását is.
Az adatszolgáltatások teljesítésére a Törvényjavaslat alapján a Pmt. rendszerét fenntartva a pénzügyi információs egység döntésétől függően nyolctól harminc napig terjedő határidő áll rendelkezésre. Ugyanakkor a pénzügyi információs egység felfüggesztés esetén ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.
A pénzügyi információs egység a Törvényjavaslat alapján az adat-megismerési és adatkezelési jogosultságait kizárólag az operatív elemzése keretei között, és csak a feladatainak ellátásához szükséges mértékben gyakorolhatja. A Törvényjavaslat további adatvédelmi garanciákat tartalmaz, melyeknek megfelelően a pénzügyi információs egység a megkeresésében megjelöli az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét, valamint a megkeresése csak olyan személyes adatokra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében - megtartva a Pmt. rendelkezéseinek lényegi elemeit - központi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására tehet javaslatot a szükséges adatok megküldésével. Ez a megkeresett hatóságoknál nem keletkeztet eljárási kötelezettséget. Az eljárás lefolytatása céljából megkeresett központi államigazgatási szerv a megküldött információk felhasználásának eredményéről tájékoztatják a pénzügyi információs egységet. Ugyanakkor, ha a megküldött információk alapján az eljárás lefolytatására sor került, a hatóság tájékoztatási kötelezettsége a javasolt eljárás jogerős befejezését követően az eljárás eredményre is kiterjed. A pénzügyi információs egység az eljárás eredményére vonatkozó információkat be tudja építeni az operatív elemzésébe során, és így hatékonyabb információ-továbbításra kerülhet sor.
A fentiekhez hasonlóan a pénzügyi információs egység felügyeletet ellátó szerv, valamint cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására is javaslatot tehet a szükséges adatok megküldésével. A javaslattétel szintén nem generál eljárási kötelezettséget. Ugyanakkor a felügyeletet ellátó szerv és a cégbíróság az így megküldött információk felhasználásának eredményeiről - szemben a központi államigazgatási szerv tájékoztatási kötelezettségével -évente egyszer - tárgyévet követő év március 31. napjáig - tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.
A pénzügyi információs egység a fentiek alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a hazai hatóságok felé történő információtovábbítás, illetve a külföldi pénzügyi információs egységgel vagy az Europollal folytatott nemzetközi együttműködés és információcsere céljából, valamint az operatív elemzése keretében használhatja fel.

48. §

A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység az operatív elemzésének eredményét a Pmt. rendszerét fenntartva információ-továbbítás keretében továbbíthatja a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv részére.
Az információ-továbbítás célja továbbra is kettős. Egyrészt megvalósulhat valamennyi alapcselekmény megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából, ami a Pmt. bűncselekményeket taxatíve felsoroló rendszerét szélesíti. Másrészt továbbra is megmarad a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából történő általánosabb formájú információ-továbbítás lehetősége is.
A Pmt. jelenlegi rendszeréhez képest az Europol felé történő információ-továbbítás a nemzetközi együttműködés és információcsere keretében valósul meg. Továbbá tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló törvény alapján az az utasadatok kockázatelemzését a nemzetbiztonsági szolgálatként működő Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ látja el, amely a Törvényjavaslatban már felsorolásra került, annak külön megjelenítése a továbbiakban már nem indokolt.
Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény alapján eljáró a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv feladatainak ellátása érdekében adatokat igényelhet a pénzügyi információs egységtől, továbbá a pénzügyi információs megkereséstől függetlenül is adatot adhat át a vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek. A pénzügyi információs egység és a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv feladatainak összekapcsolódása szükségessé teszi a két szerv közötti adatátadás egyértelmű, törvényi szintű rögzítését.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység az adattovábbítási nyilvántartást az információ továbbításától számított 20 évig köteles megőrizni (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (3) bekezdésének megfelelően).
A Törvényjavaslat a Pmt. rendszerét fenntartva rögzíti, hogy a pénzügyi információs egység önálló információ továbbítása mellett az arra jogosult hatóságok megkeresései alapján is továbbíthat információt. A hatóságoktól érkező megkeresés alapján operatív elemzés indul.
Az Irányelvnek, valamint a Moneyval által tett ajánlásnak megfelelően az érintett hatóságok kötelesek visszajelzés küldeni a pénzügyi információs egységnek az információtovábbítás keretében megküldött operatív elemzés eredményének hasznosulásáról, valamint az információ jelentőségétől függetlenül az az alapján lefolytatott eljárások befejezésének módjáról. A visszajelzési kötelezettség az érintett hatóságok minden olyan eljárása tekintetében fennáll, amellyel kapcsolatosan a pénzügyi információs egység proaktívan vagy a hatóság megkeresése alapján reaktívan megküldte az operatív elemzése eredményét.
Az Irányelvnek való megfelelés céljából a pénzügyi információs egység a nemzetközi együttműködés során szerzett és később, az operatív elemzése eredményeként továbbított információ felhasználását megtilthatja, korlátozhatja, illetve előzetes hozzájárulásához kötheti a külföldi pénzügyi információs egység által meghatározott felhasználási korlátok biztosítása érdekében.

49-53. §

A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egység által folytatott nemzetközi együttműködésre és információcserére vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmaz. A kérdés Pmt.-hez képest jóval részletesebb szabályozása az Irányelvnek való megfelelés miatt indokolt.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint büntetendő alapcselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából önállóan folytatja a nemzetközi információcserét és együttműködést külföldi pénzügyi információs egységgel, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az Europollal.
Az Irányelvnek megfelelően a pénzügyi információs egységek közötti nemzetközi együttműködés és információcsere abban az esetben is megvalósul, ha az információcsere időpontjában az esetlegesen elkövetett büntetendő alapcselekmény jogi minősítése még nem ismert. Ennek külön rögzítése azért szükséges, mert a pénzügyi információs egységeknek nem feladatuk az operatív elemzésük során a büntetendő alapcselekmények jogi minősítése.
Az Irányelvnek megfelelően a pénzügyi információs egység nemzetközi együttműködés és információcsere megfelelő védelme céljából a Pénzügyi Akciócsoport és az Egmont Csoport iránymutatásainak megfelelő, védett elektronikus csatornákat használ.
A Törvényjavaslat alapján pénzügyi információs egység az nemzetközi együttműködés során figyelembe veszi a Pénzügyi Akciócsoport és a pénzügyi információs egységek közötti kommunikáció technikai, jogi és operatív kereteinek meghatározásával foglalkozó Egmont Csoport iránymutatásait.
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a joga előírhatja a külföldi pénzügyi információs egysége számára, hogy a nemzetközi kommunikációt csak külön, ilyen célból kötött együttműködési megállapodás alapján folytassa, a pénzügyi információs egység a Pmt. rendszerét fenntartva a Törvényjavaslat alapján is jogosult az együttműködési megállapodás megkötésére. Együttműködési megállapodás a nemzetközi együttműködése megerősítése, vagy szerződéses rendezése céljából is köthető.
A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egység külföldi pénzügyi információs egységnek, valamint az Europolnak címzett megkereséssel, illetve tájékoztatásával kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket az Irányelvnek megfelelően.
A Törvényjavaslat meghatározza a megkeresés általános formáját. A pénzügyi információs egység a szükséges tartalmi elemek mellett a megkeresés indokát és a kért információk felhasználásának módját is rögzíti. Tekintettel az Európai Unión belül a szolgáltatások szabad áramlására, az Irányelvben meghatározottak szerint, amennyiben a pénzügyi információs egység határon átnyúló szolgáltatást végző szolgáltatónak küldene megkeresést a Törvényjavaslat alapján, abban az esetben - mivel a szolgáltató Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiókteleppel nem rendelkezik - a megkeresést azon tagállam pénzügyi információs egységének kell címezni, ahol a szolgáltató székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
A Törvényjavaslat rendelkezik a pénzügyi információs egység által küldendő tájékoztatással kapcsolatban is. A tájékoztatás általános formájára vonatkozóan a megkeresésre vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. Az Irányelvnek megfelelően, ha a pénzügyi információs egység olyan bejelentést vagy információt kap, amely az Európai Unió más tagállamát érinti, a pénzügyi információs egység haladéktalanul tájékoztatást küld az érintett tagállam pénzügyi információs egységének. A tájékoztatási kötelezettség csak bejelentés, illetve a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján szerzett információra vonatkozik, tehát egyéb operatív elemzést generáló esetekre nem irányadó. Ugyanakkor az ide nem tartozó az esetekben - a pénzügyi információs egység döntésének megfelelően - továbbra is megvalósulhat a tájékoztatás általános formája szerint a külföldi pénzügyi információs egység tájékoztatása.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a Törvényjavaslat, valamint a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján tudomására jutott információt továbbíthatja a nemzetközi együttműködése keretében.
A Törvényjavaslat rögzíti azokat a megtagadási okokat, amelyek alapján a pénzügyi információs egység beérkezett megkeresésre nem válaszolhat, tájékoztatást pedig nem küldhet. Ezen szabályokhoz szorosan kapcsolódik azon rendelkezés is, amely az Irányelvnek való megfelelést biztosítva kimondja, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a jogában az adóbűncselekmény jogi szabályozásának a magyar jog szabályaitól való eltérése nem minősül megtagadási oknak.
A pénzügyi információs egység az Irányelvnek megfelelően a Törvényjavaslat alapján a nemzetközi együttműködése keretében továbbított információ felhasználását korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. A Pénzügyi Akciócsoport ajánlásainak és az Egmont Csoport iránymutatásainak is megfelelő kizárás a pénzügyi információs egység által a nemzetközi együttműködés során továbbított információ külföldön bizonyítékként történő felhasználásának kizárása, illetve megfelelő feltétel a külföldi pénzügyi információs egység által külföldi hatóság részére történő továbbítás előzetes jóváhagyásához kötése.
A Törvényjavaslat a fentiek alapján kikötött - a gyakorlatban általános jelleggel alkalmazott -előzetes jóváhagyás nélküli felhasználásra vonatkozó feltétellel kapcsolatban határozza meg, hogy a pénzügyi információs egység külföldi információs egység által a külföldi illetékes hatóságok felé történő továbbításához haladéktalanul és a lehető legszélesebb körben adja meg a hozzájárulását, kivéve, ha a felsorolt okok miatt a hozzájárulás megtagadására - és annak megfelelő indoklására - köteles.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek megfelelően szabályozza a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében szerzett információk felhasználásának korlátait. A pénzügyi információs egység köteles betartani a külföldi pénzügyi információs egység által meghatározott felhasználási korlátokat, feltételeket. Minden előzetesen jóvá nem hagyott felhasználáshoz vagy információ-továbbításához az információt küldő külföldi pénzügyi információs egység előzetes hozzájárulása szükséges.
A Törvényjavaslat a külföldről beszerzett információk hazai felhasználásával kapcsolatban előírja, hogy azokat a pénzügyi információs egység csak a törvényben meghatározott célokból, vagyis pénzmosás, az ahhoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmények és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából használhatja fel. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi együttműködés a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében zajlik, a Törvényjavaslat a nemzetközi információkra vonatkozóan külön megerősíti a célt.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek megfelelően lehetővé teszi a pénzügyi információs egységnek, hogy a fent meghatározott nemzetközi együttműködési formáktól eltérő, de a védett elektronikus csatorna követelményének továbbra is megfelelő információcsere-mechanizmust alkalmazzon a feladatainak elvégzésére. A Törvényjavaslat a tagállamok pénzügyi információs egységeinek többsége által használt technológia alkalmazására ad külön felhatalmazást.

54-55. §

A Törvényjavaslat az Irányelvvel összhangban szabályozza a felfedés tilalmát. A szolgáltató által tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az elemző-értékelő tevékenységről, az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs egység, a megkeresett szolgáltató (beleértve a megkeresett ügyvédet és közjegyzőt is), a megkeresett központi államigazgatási szerv, bíróság, valamint felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint az eljárás lefolytatása céljából megkeresett központi államigazgatási szerv, felügyeletet ellátó szerv, és cégbíróság nem adhat tájékoztatást, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. A Törvényjavaslat rendelkezése a büntetőjogi védelmen túl hozzájárul a bejelentő védelmének a biztosításához.
A Törvényjavaslat az Irányelvvel összhangban megengedi a felfedést azon jogintézményekkel kapcsolatban, amelyeket a felmentés hiányában nem lehetne megfelelően alkalmazni. Így a felfedés tilalma nem vonatkozik a felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására; a szolgáltató megkeresésére (beleértve az ügyvédek és közjegyzők megkeresését); a pénzügyi információs egység központi államigazgatási szerv, bíróság, felügyeletet ellátó szerv irányába küldött megkeresésére; a központi államigazgatási szerv, a felügyeletet ellátó szerv, valamint a cégbíróság eljárásának kezdeményezésére; a stratégiai elemzés eredményének megküldésére, valamint az operatív elemzés információ továbbítás keretében történő megküldésére.
A Törvényjavaslat a felfedés tilalma alóli kivételeket további három esetkörben határozza meg:
A felfedés tilalma nem vonatkozik a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók között megvalósuló adattovábbításra, továbbá ezen intézmények és harmadik országokban található fióktelepeik és többségi tulajdonú leányvállalataik között megvalósuló adattovábbításra, ha ezek a fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok maradéktalanul megfelelnek a Törvényjavaslatban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.
A felfedés tilalma nem vonatkozik továbbá az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, a könyvvizsgálói tevékenységet, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet, valamint az ügyvédi és a közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltatók között sem, ahol a törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják. A felfedés tilalma alóli kivétel ezen esete mindenekelőtt nemzetközi könyvvizsgáló és ügyvédi hálózatokra vonatkoztatható.
A felfedés tilalma alóli utolsó kivétel a hitelintézetekre, pénzügyi szolgáltatókra, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra, nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre, a könyvvizsgálói, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói, valamint az ügyvédi és a közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltatókra vonatkozik. E kivétel azonban csak akkor alkalmazható, ha az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon, két vagy több kötelezett szolgáltatót érintő ügyleti megbízásra vonatkoznak; a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók; az érintett szolgáltatók ugyanazon tevékenységet végzik; és a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.
Az Irányelv az uniós adatvédelmi szabályokra tekintettel megköveteli, hogy a szolgáltatók az üzleti kapcsolat létesítése vagy bizonyos értékhatár feletti ügyleti megbízások végrehajtása előtt tájékoztassák ügyfeleiket személyes adataiknak a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzése céljából végzett kezeléséről, az adatkezeléshez fűződő jogaikról és kötelezettségeikről. E tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól azonban a felfedés tilalmának követelményéhez kapcsolódóan kivételként rögzíti az Irányelv, hogy az érintettnek a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáféréshez fűződő joga részben vagy teljes mértékben korlátozható feltéve, hogy az a szolgáltató vagy az illetékes nemzeti hatóságok pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzése és megakadályozása érdekében ellátandó feladatai, valamint az esetleges hivatalos eljárások, vizsgálatok sikeres lefolytatásának céljából szükségesnek látszik.
Ezzel összhangban a Törvényjavaslat - a hazai adatvédelmi rendelkezésekre is figyelemmel - egyértelműsíti, hogy a felfedés tilalmának hatálya kiterjed az ügyfélnek az ügyfél-átvilágítás során rögzített személyes adataihoz való hozzáférésének, személyes adatai kezelésével kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelmének korlátozására is.

56. §

Az Irányelv az uniós adatvédelmi szabályokra is tekintettel egyértelműsíti, hogy a szolgáltatók személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésének céljából kezelhetnek és tilos az e célokkal összeférhetetlen módon (például kereskedelmi célból) való adatkezelés.
A Törvényjavaslatba ezért beépítésre került egy általános adatvédelmi rendelkezés a személyes adatok vonatkozásában, mely alapján a szolgáltató a Törvényjavaslat szerinti ügyfél-átvilágítás során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzése, megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, és csak az azok ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti. Ezen személyes adatokat pedig 8 évig (legfeljebb 10 évig) jogosult kezelni a nyilvántartásában.

57-58. §

Az Irányelv a pénzügyi információs egység, a felügyeletet ellátó szerv vagy bűnüldöző és igazságszolgáltatási szerv általi felhasználás céljából a szolgáltatóktól - az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokról, dokumentumokról, továbbá az egyes ügyleti megbízásokkal kapcsolatosan rögzített, azok azonosíthatóságát biztosító, minden egyéb adatról, dokumentumról (eredeti vagy másolat) - olyan nyilvántartás vezetését követeli meg, melyben az adatok megőrzési ideje az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő legalább öt év.
Ezen túlmenően a Moneyval 5. körös országjelentésében megfogalmazásra került, hogy az FATF 11. ajánlása alapján e nyilvántartásnak a fenti adatkörön kívül ki kell terjednie az üzleti levelezésekkel kapcsolatos adatokra, információkra és dokumentumokra is, ideértve az esetlegesen elvégzett elemzések eredményeit is (például az összetett, szokatlanul nagy értékű ügyleti megbízások hátterének és céljának megállapításához szükséges vizsgálatokat).
Ezen előírásokkal összhangban a Törvényjavaslat alapján a szolgáltató köteles az általa vezetett nyilvántartásban - a létrejött üzleti kapcsolat vagy a Törvényjavaslat hatálya alá tartozó ügyleti megbízások esetében - (1) az ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatokat (a személyes adatok kivételével), okiratot, illetve azok másolatát; (2) a bejelentés és a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatás teljesítését, valamint az ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát; továbbá (3) minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot, iratot, illetve azok másolatát nyolc évig megőrizni. A megőrzési idő az üzleti kapcsolat megszűnésével, illetve ügyleti megbízás esetén annak teljesítésével kezdődik. A Törvényjavaslat a pénzügyi típusú szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, illetve az ügyvédekre és a közjegyzőkre nézve azt a további kötelezettséget is előírja, hogy e nyilvántartásuknak a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) lebonyolított ügyleti megbízásokra vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell a készpénzforgalom kockázatosságára tekintettel.
Az Irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy a tárolási időszak leteltét követően a szolgáltatók bizonyos körülmények között tovább tárolhassák az érintett adatokat, dokumentumokat, amennyiben az szükséges a pénzmosás vagy a terrorizmus-finanszírozás megelőzése, megakadályozása és felderítése érdekében, a tárolás időtartama azonban így sem haladhatja meg a további öt évet, azaz összesen a 10 évet.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően a hatályos adatvédelmi rendelkezésekre tekintettel egyrészt a nyilvántartási időszak leteltét követően általános kötelezettségként rögzíti a szolgáltató adattörlési kötelezettségét, másrészt biztosítja ezen időszaknak a felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresésére történő meghosszabbíthatóságát, amennyiben arra folyamatban lévő vagy jövőben megindításra kerülő eljárás lefolytatása érdekében van szükség. A megőrzési idő azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a megőrzési idő kezdetétől számított 10 éves időtartamot és az eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani tervezett eljárás esetleges meghiúsulását követően a szolgáltató köteles az adatot, okiratot haladéktalanul törölni a nyilvántartásából.
A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egység és a felügyeletet ellátó szervek számára egységesen 10 éves adatmegőrzési időtartamot ír elő.

59. §

Az Irányelv értelmében a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőző és megakadályozó rendszer hatékonyságának ellenőrzése érdekében, valamint a nemzeti kockázatértékelések kialakításának előmozdítása céljából a tagállamokban átfogó statisztikát kell vezetni. Ezek a statisztikák legalább a következő elemeket tartalmazzák: (1) az irányelv hatálya alá tartozó ágazatok méretére és jelentőségére vonatkozó adatok; (2) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendszer bejelentési, nyomozati és igazságszolgáltatási szakaszaira vonatkozó adatok; (3) amennyiben rendelkezésre állnak, a további vizsgálatokat eredményező bejelentések számának és százalékos arányának meghatározására szolgáló adatok (eredményesség, hasznosulás); továbbá (4) a pénzügyi információs egység által folytatott határon átnyúló információcserét érintő adatok.
A Moneyval 5. körös országértékelése során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni rendszer hatékonyságának ellenőrizhetősége vonatkozásában ajánlásként került megfogalmazásra a hazai statisztikai rendszer továbbfejlesztésének szükségessége. A Törvényjavaslatban foglaltak ezen nemzetközi elvárást hivatottak előmozdítani.
A Törvényjavaslat a statisztika vezetését a pénzügyi információs egységre ruházza, miután az Irányelv által gyűjteni rendelt adatok többsége a pénzügyi információs egység számára áll rendelkezésre. A pénzügyi információs egység e feladatát a felügyeletet ellátó hatóságokkal, a nyomozó hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve köteles ellátni. A pénzügyi információs egység számára rendelkezésre álló statisztikai adatok (1) a gyanú bejelentések száma; (2) a felfüggesztett ügyleti megbízások száma, az eredményes felfüggesztések száma és az így biztosított összegek devizanemenként; (3) a terrorizmus finanszírozása tárgyában a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló Törvényjavaslat alapján a bíróság által elrendelhető zárlat kezdeményezésének száma, az elrendelt zárlatok száma, illetve a zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban és euróban meghatározott értéke; (4) azoknak a gyanú bejelentéseknek a száma és aránya, amelyeket a pénzügyi információs egység az e Törvényjavaslatban meghatározott bűnüldöző szervek számára továbbított, és amelyekről a szolgáltatók illetve a felügyeleti hatóságok tájékoztatták; továbbá (5) a pénzügyi információs egység által külföldi pénzügyi információs egységnek küldött megkeresések és tájékoztatások számára és teljesítésére vonatkozó adatok. A nyomozó hatóságtól - a Belügyminisztériumon keresztül - a pénzügyi információs egység (1) a pénzmosás, a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása és terrorizmus finanszírozása bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számára (ideértve különösen a pénzügyi információs egység által küldött információ-továbbítások alapján indított büntetőeljárások számát, valamint azon büntetőeljárások számát, amelyekben a pénzügyi információs egység által továbbított információ hasznosult); (2) a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekmények, azaz büntetendő alapcselekmények megnevezésére, továbbá (3) a nyomozás befejezésének módjára vonatkozó adatok megadását kérheti. A lefoglalások számával, a lefoglalt tárgy értékével, továbbá a lefoglalt vagyon értékével; a zár alá vételek számával és a zár alá vett vagyon értékével; illetve az elkobzások, a vagyonelkobzások számával, az elkobzott tárgy értékével, továbbá az elkobzott vagyon értékével és a vagyonelkobzás alá vont vagyon értékével kapcsolatos adatok megadására és pénzügyi információs egység számára történő elektronikus úton történő továbbítására a Törvényjavaslat a Legfőbb Ügyészséget és az Országos Bírósági Hivatalt kötelezi negyedévente. A bíróság e kötelezettségének a jogerős határozat megküldésével tesz eleget. Végül a felügyeleti hatóság a hatáskörébe tartozó ágazatok, szektorok méretére és gazdasági jelentőségére vonatkozó adatokat ugyancsak negyedévente köteles továbbítani a pénzügyi információs egység számára.
A pénzügyi információs egység - az Irányelv rendelkezésével összhangban - az így összeállított, átfogó statisztikát a honlapján évente közzéteszi és az Európai Bizottság kérésére rendszeresen tájékoztatást nyújt arról.
Az Irányelv alapján biztosítani szükséges, hogy a szolgáltatók időben visszajelzést kapjanak a feltételezett pénzmosásra vagy terrorizmus-finanszírozásra vonatkozó bejelentéseik hatékonyságáról és a bejelentések nyomán tett intézkedésekről.
Ennek végrehajtására a Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a bejelentések eredményességéről, hasznosulásáról az általa meghatározott formában (így például tájékoztatás, jelentés kiadása, konzultáció keretében) rendszeresen tájékoztatja a szolgáltatókat, a felügyeletet ellátó szerveket és a minisztert is.

60-62. §

Az Irányelv előírja, hogy az ugyanazon csoporthoz tartozó szolgáltatók csoportszintű politikákat és eljárásokat alkalmazzanak, így többek között közös adatvédelmi politikát, valamint az információk csoporton belüli - a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelem célját szolgáló - megosztására vonatkozó politikát és eljárásokat. Ezen politikákat és eljárásokat a tagállamokban és a harmadik országokban található fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok szintjén is alkalmazni kell.
A Törvényjavaslat ezzel összhangban az értelmező rendelkezések keretében meghatározza a csoport fogalmát, és csoporthoz tartozó szolgáltató esetében kötelezettségként rögzíti a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikák és eljárások csoportszintű meghatározását és alkalmazását. Ezen csoportszintű politikáknak és eljárásoknak ki kell terjednie az ügyfél-átvilágítás során rögzített személyes adatok védelmére, továbbá a bejelentés és a pénzügyi információs egység számára teljesített adatszolgáltatást, az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését, a bejelentő személyét, valamint az ügyféllel szemben esetlegesen folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő büntetőeljárást érintő információk csoporton belüli megoszthatóságára is.
Az Irányelv előírja továbbá, hogy amennyiben a szolgáltató valamely más tagállamban telephelyet működtet, akkor e telephelye tiszteletben tartsa annak a tagállamnak az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseit is.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően biztosítani rendeli, hogy a hazai szolgáltatóknak az Európai Unió más tagállamában található fióktelepei és leányvállalatai mind a hazai mind pedig a másik tagállam vonatkozó nemzeti rendelkezéseit, a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelően alkalmazzák. Emellett az Irányelv által megteremtett lehetőséggel élve a Törvényjavaslat előírja, hogy az olyan tagállambeli pénzügyi szolgáltatók, amelyek Magyarországon elektronikus pénzkibocsátási vagy pénzforgalmi szolgáltatást nyújtanak, de fiókteleppel és leányvállalattal nem rendelkeznek, kötelesek legyenek kijelölni központi kapcsolattartó pontnak egy olyan Magyarországon tartózkodó vagy letelepedett személyt vagy szervezetet, akinek vagy aminek az a feladata, hogy a más tagállambeli szolgáltató e Törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelő működését biztosítsa, továbbá elősegítse a hazai felügyeleti szervek e szolgáltatóval szembeni intézkedéseinek végrehajtását.
Mindezek mellett az Irányelv azt a speciális kötelezettséget is előírja a szolgáltatók számára, hogy harmadik országban található fióktelepeik vagy leányvállalataik esetében is legalább az Irányelvben meghatározottakkal egyenértékű intézkedéseket alkalmazzanak. Ha a szolgáltatónak olyan harmadik országban van fióktelepe vagy leányvállalata, amelyekben a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó minimumkövetelmények ennél enyhébbek, a harmadik országban található fióktelep vagy leányvállalat köteles végrehajtani a tagállami előírásokat is, azonban csak olyan terjedelemben, amennyiben azt a harmadik ország joga lehetővé teszik. A tagállamok és a felügyeleti hatóságok tájékoztatják egymást ezekről az esetekről és szükség esetén összehangolt intézkedéseket tesznek. Amennyiben a harmadik ország joga nem teszi lehetővé a tagállami intézkedések végrehajtását, a harmadik országban működő fióktelepek és leányvállalatok kiegészítő intézkedéseket kötelesek alkalmazni a pénzmosási vagy a terrorizmus-finanszírozási kockázatok kezelése érdekében, és tájékoztatni kötelesek a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságait. Ez esetben pedig a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak (szükséges esetén) további felügyeleti intézkedéseket kell foganatosítaniuk.
A Törvényjavaslat ezért arra rögzíti, hogy a harmadik országban található fióktelepek és leányvállalatok is - a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelően - e törvénnyel egyenértékű követelményeket alkalmazzanak. Amennyiben a harmadik ország jogi szabályozása ezt nem teszi lehetővé, akkor a szolgáltató erről a körülményről tájékoztatja a felette felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a miniszternek, a miniszter pedig tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. Emellett a magasabb pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok kezelése, csökkentése érdekében a szolgáltató általa szabadon meghatározott és belső szabályzatában rögzített kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat, illetve indokolt esetekben a felügyeletet ellátó szerv kockázati alapon dönthet további felügyeleti intézkedések alkalmazásáról is.

63-64. §

Az Irányelv rögzíti, hogy a szolgáltatóknak olyan rendszerrel kell rendelkezniük, amelyek működtetésével hatékonyan eleget tudnak tenni a pénzügyi információs egységek vagy más hatóságok megkereséseinek.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően minden szolgáltató számára előírja egy komplex belső ellenőrző és információs rendszer működtetésének kötelezettségét. A Törvényjavaslat - az irányelvi kötelezettségekre is figyelemmel - már egy foglalkoztatott esetén is fenntartja a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésének kötelezettségét, azonban csak akkor, ha ez az alkalmazott ténylegesen részt vesz a Törvényjavaslat szerinti tevékenységek ellátásában. Ez a rendszer a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg azt megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében elsősorban az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését segíti, továbbá biztosítja a pénzügyi információs egységtől, felügyeletet ellátó szervtől vagy bűnüldöző szervektől érkező megkeresések szolgáltató általi teljesítését is. A felügyeletet ellátó szerv ezen kötelezettség megfelelő végrehajtásának előmozdítására saját hatáskörben - a rendelkezésére álló eszközökkel - részletszabályokat állapíthat meg, útmutatást adhat segítségképpen a szolgáltatói számára.
Az Irányelv előírja a szolgáltatók számára annak biztosítását is, hogy megfelelő eljárást dolgozzanak ki arra vonatkozóan, hogy az alkalmazottaik az általuk tapasztalt jogsértéseket a szolgáltatón belül egy külön erre szolgáló, független és névtelenséget biztosító, a szolgáltató jellegének és méretének megfelelő csatornán keresztül jelenteni tudják.
A Törvényjavaslat ezen kötelezettségnek eleget téve kiterjeszti a belső ellenőrzési és információs rendszer működtetésére vonatkozó kötelezettséget a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja által a Törvényjavaslat rendelkezéseinek szolgáltató általi megsértése esetén küldhető belső jelzés, értesítés jogintézményére is. A szolgáltató rendszer kiépítésének és működtetésének részleteiről saját hatáskörben dönt.
Emellett az Irányelv rendelkezéseivel összhangban a Törvényjavaslat kötelezi a szolgáltatót arra, hogy kijelöljön olyan - vezető beosztású - személy(eke)t, aki(k) az e Törvényjavaslatból eredő kötelezettségeknek a végrehajtásáért végső soron felelősséggel tartozhatnak.
Az Irányelv az alkalmazottak képzését illetően rögzíti, hogy a szolgáltató érintett alkalmazottai a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályrendszert, továbbá a gyanús esetköröket (tipológiákat) és az ezek felismerése esetén követendő eljárást megismerjék, melynek céljából biztosítani szükséges az alkalmazottak speciális képzési programokon való részvételét.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően a hatálya alá tartozó tevékenységek ellátásában ténylegesen részt vevő foglalkoztatottak képzését teszi kötelezővé. A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az érintett foglalkoztatottjai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó minden hazai jogszabályi rendelkezést megismerjenek, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e Törvényjavaslatnak megfelelően tudjanak eljárni. Tekintettel a jelen Törvényjavaslattal való szoros kapcsolatára és a vonatkozó uniós és nemzetközi kötelezettségekre, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló hazai és nemzetközi (EU, ENSZ BT) szabályrendszer megismerése is kiemelt feladata e foglalkoztatottaknak. A Törvényjavaslat által előírt képzés speciális képzési programok keretében valósulhat meg, melyen az érintett foglalkoztatottak részvételét biztosítani köteles a szolgáltató. E speciális képzési programok akár a szolgáltató szervezeti keretei között, akár azon kívül is megvalósíthatóak. A felügyeletet ellátó szervek pedig ezen kötelezettség megfelelő végrehajtásának elősegítése érdekében iránymutatásokat adhatnak, részletszabályokat dolgozhatnak ki a szolgáltatóik számára.

65. §

A Törvényjavaslat a belső szabályzat megalkotásának kötelezettségét némi változtatással fenntartja. A felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza a Törvényjavaslat és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal, valamint e Törvényjavaslat céljával nem ellentétes. A felügyeletet ellátó szervek a belső szabályzat kidolgozásához a rendelkezésükre álló eszközökkel és az általuk meghatározott formában a szolgáltatók részére kötelező jellegű útmutatást adnak, részletszabályokat dolgoznak ki. A Törvényjavaslat alapján a hatálybalépést követően létrejött szolgáltatóknak e belső szabályzatukat legkésőbb 45 napon belül kell elkészíteniük és a felügyeletet ellátó szerv részére jóváhagyás céljából átadni.
Emellett a szolgáltató e Törvényjavaslatban, továbbá a felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban vagy a belső rendjében, ideértve a belső kockázatértékelésében is bekövetkezett változást követően köteles 30 napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. A Törvényjavaslat hatályba lépésekor már működő szolgáltatóknak a szükségessé váló felülvizsgálatot a felügyeleti útmutató kiadását követő kilencven napon belül kell elvégezniük, amelyet a felügyeletet ellátó szerv a szolgáltatónál a felülvizsgálatot követően végrehajtott első felügyeleti ellenőrzése keretében hagy jóvá.
Kiemelendő, hogy az árukereskedő a szabályzat kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja a Törvényjavaslat szerinti kötelezettségek teljesítését, melynek során a kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi.
A bizalmi vagyonkezelők esetében a felügyeletét ellátó szerv (Hivatal) készíti el az e Törvényjavaslat szerinti belső szabályzatnak minősülő egységes szabályzatot negyvenöt napon belül.
Azon szolgáltatók, amelyek tevékenysége, működése engedélyhez kötött és a Törvényjavaslat hatálybalépését követően alakultak meg, kötelesek belső szabályzataikat a kijelölt felügyelő szerv részére jóváhagyás céljából (az engedélykérelemmel együtt) benyújtani. Ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet, könyvvizsgálói tevékenységet, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők, az ügyvédek, közjegyzők, illetve nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők, amelyek a Törvényjavaslat hatályba lépését követően kezdik meg tevékenységüket, valamint azok szolgáltatók, melyek a Törvényjavaslat hatályba lépésekor működésüket már megkezdték és a Törvényjavaslat hatálya alá kerültek, kötelesek belső szabályzatukat elkészíteni és jóváhagyás céljából megküldeni a felügyeletet ellátó szervnek a tevékenység megkezdését követő 45 napon belül.

66-68. §

Az Irányelv pénzváltó irodákat, illetve a készpénzes csekkbeváltóhelyeket, a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző, illetve társasági szolgáltatókat nyilvántartásba vételhez működésüket engedélyhez köti, a szerencsejáték-szervezők működését pedig szigorú szabályozáshoz. Az Irányelv szerint a szolgáltató bejegyzését vagy engedélyezését, valamint működési engedélyének kiadását meg kell tagadni, ha a hatóság nincsen meggyőződve arról, hogy azok a természetes személyek, akik az ilyen jogalanyokat ténylegesen irányítják vagy az ilyen jogalanyok tényleges tulajdonosai alkalmas és megfelelő személyek. A könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók, közjegyzők, ügyvédek és ingatlanosok esetében az illetékes hatóságoknak azt is meg kell akadályozniuk, hogy az adott területen jogerősen elítélt bűnelkövetők vagy az elkövető társai e szolgáltatókban vezetői feladatokat elláthassanak és ezen szolgáltatók tényleges tulajdonosai lehessenek. Az ezen szolgáltatókat érintő ágazati törvények biztosítják az Irányelvnek való megfelelést.
Az Irányelv a felügyeletet ellátó szervek számára előírja, hogy azok legalább hatékonyan kísérjék figyelemmel (monitoring) a szolgáltatók Irányelvnek való megfelelését, illetve tegyék meg a szükséges intézkedéseket a megfelelés biztosítására. A felügyeletet ellátó szervnek olyan jogkörrel és pénzügyi, humán illetve műszaki erőforrással kell rendelkeznie, amely alapján e monitoring tevékenységet és ellenőrzést megfelelően el tudják látni. Ezen felügyeletet ellátó szervek személyzetét érintően pedig irányelvi elvárás a magas szakmai színvonal (beleértve a titoktartást és az adatvédelmet), feddhetetlenség és a megfelelő képzettség. Az ezen szolgáltatókat érintő ágazati törvények biztosítják az Irányelvnek való megfelelést.
Az Irányelv értelmében a hitelintézetek és a pénzügyi szolgáltatók, valamint a szerencsejátékszervezők esetében a felügyeletet ellátó szerveknek megerősített felügyeleti jogkörrel kell rendelkezniük. Az ezen szolgáltatókat érintő ágazati törvények biztosítják az Irányelvnek való megfelelést.
A Törvényjavaslat szabályozza az e Törvényjavaslat szerinti felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységét és intézkedéseit. Az e Törvényjavaslat szerinti felügyeleti tevékenység elsődleges célja, hogy a kijelölt felügyeleti szervek az itt meghatározott tevékenységükön (útmutatások, szektorális szabályozás, felügyeleti ellenőrzés) keresztül elősegítsék a szolgáltatók e Törvényjavaslat rendelkezéseinek valamint - szoros kapcsolódása miatt - az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelését.
Ezt a típusú felügyeleti tevékenységét az MNB a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (2018. január 1-től az Ákr.) valamint az MNB tv. alapján, az állami adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (2018. január 1-től az Ákr.) és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, az MKVK a könyvvizsgálói törvény és a közigazgatási eljárásról szóló törvény, a kereskedelmi hatóság illetve a pénzügyi információs egység pedig a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (2018. január 1-től az Ákr.) rendelkezései szerint végzik. A belső szabályzat jóváhagyására irányuló, kérelemre induló hatósági eljárás esetében a Törvényjavaslat mentességet ad az érintett felügyeletet ellátó szervek, így a kereskedelmi hatóság, a pénzügyi információs egység valamint a Hivatal esetében a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény függő hatályú végzést érintő rendelkezéseinek alkalmazása alól. A közjegyzőket és az ügyvédeket érintő felügyeleti tevékenység vonatkozásában - az eddigi szabályozási koncepciót fenntartva - a Törvényjavaslat helyett továbbra is az ágazati jogszabályok határozzák meg a felügyeleti eljárás részletszabályait. A felsorolt jogszabályok biztosítják tehát a felügyeletet ellátó szervek számára, hogy hatósági ellenőrzés keretében lássák el monitoring és ellenőrző tevékenységüket.
Az Irányelv biztosítja a kockázatalapú felügyeleti megközelítés alkalmazhatóságát, melynek keretében a felügyeletet ellátó szerveknek egyfelől ismerniük kell a nemzeti szinten felmerülő pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatokat; továbbá hozzá kell férniük valamennyi, a kötelezett szolgáltatók ügyfeleivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggő konkrét kockázatokra vonatkozó lényeges információhoz; másfelől a felügyeleti ellenőrzés gyakoriságát és intenzitását e kockázatokhoz kell igazítsák. A szolgáltatók kockázati profilját időszakonként felül kell vizsgálniuk, illetve az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a szolgáltatók mérlegelési jogkörébe tartozó kockázatértékeléseket.
Ezzel összhangban a felügyeletet ellátó szervek kockázatértékeléssel kapcsolatos feladatait rögzíti a Törvényjavaslat. Kifejezetten a felügyeleti tevékenység gyakorlására vonatkozóan itt is kiemeli a Törvényjavaslat, hogy a felügyeletet ellátó szerv tevékenységének gyakorlása során a felügyeleti kockázatértékelés eredményei alapján köteles eljárni és ahhoz kell igazítania az eljárás gyakoriságát és terjedelmét, továbbá ez alapján szükséges a szolgáltató belső kockázatértékelésének és belső eljárásrendjének ellenőrzését is végrehajtani.
Az Irányelv a más tagállamban található telephelyek vonatkozásában előírja, hogy ezen tagállamok illetékes hatóságai felügyeljék a telephelyeket az irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseik betartása vonatkozásában. A kijelölt központi kapcsolattartó pontok esetében pedig ez a felügyelet magába foglalhatja azt is, hogy az azonnali orvoslást igénylő, súlyos jogsértések esetén a tagállami hatóságok megfelelő és arányos átmeneti intézkedésekről dönthessenek. A tagállamok illetékes hatóságainak együttműködési kötelezettsége van az irányelvben foglalt előírások betartásának hatékony felügyelete érdekében.
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseivel összhangban előírja, hogy a felügyeleti tevékenység gyakorlása során a hazai szervek biztosítani kötelesek az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének és leányvállalatának e Törvényjavaslat rendelkezéseinek való megfelelését. A központi kapcsolattartó pont esetében pedig kivételes jelleggel, így különösen súlyos és azonnali orvoslást igénylő jogsértés megállapítása esetén, a felügyeletet ellátó szerv (MNB) átmeneti időtartamra az e Törvényjavaslatban rögzített szankciókat is alkalmazhatja akár.
Az Irányelv lehetővé teszi, hogy a könyvvizsgálók, a könyvelők, az adótanácsadók, az ügyvédek és a közjegyzők esetében a felügyeletet önszabályozó testületek lássák el. A Pmt. rendszerét követve a Törvényjavaslat a kötelező kamarai tagsághoz kötött könyvvizsgálói tevékenység és az ügyvédi, közjegyzői tevékenység feletti kamarai felügyeletet határozza meg, amelynek részletszabályait az ágazati törvények határozzák meg.

69-71. §

Az Irányelv megköveteli a szolgáltatók nemzeti rendelkezések megsértéséért való felelősségre vonhatóságát és velük szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű (a büntetőjogi szankcióktól eltérő) közigazgatási szankciók felügyeletet ellátó szervek általi kiszabhatóságát. E szankcióknak és intézkedéseknek a jogi személyekkel, vezető testület tagjaival vagy bármely, a jogsértésért felelősségre vonható természetes személlyel szemben is alkalmazhatónak kell lenniük. Mindehhez a felügyeletet ellátó szervek számára megfelelő felügyeleti és vizsgálati hatáskört kell biztosítani. Az Irányelv szerint a nemzeti jogszabályok által biztosított kereteken belül a felügyeletet ellátó szervek e hatáskörüket gyakorolhatják közvetlenül; más hatóságokkal együttműködésben; oly módon, hogy felelősségüket megtartva más hatóságokra ruházzák át hatásköreiket; vagy az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresése útján.
Az Irányelv kifejezetten az ügyfél-átvilágítási, bejelentési, nyilvántartási, és belső ellenőrzési kötelezettség vonatkozásában elkövetett súlyos és rendszeres jogsértések esetén írja elő legalább a következő szankciók kiszabását: (1) nyilvános nyilatkozat, amely tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét; (2) határozathozatal, amely előírja az adott magatartástól vagy annak megismétlésétől való tartózkodást; (3) engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó szolgáltató esetében, az engedély visszavonása vagy felfüggesztése; (4) a szolgáltató vezető testülete valamely tagjának vagy bármely más felelős természetes személynek az átmeneti eltiltása vezető funkciójának gyakorlásától; (5) közigazgatási pénzbírság, melynek maximális összege - amennyiben a nyereség meghatározható - a jogsértésből származó nyereség összegének legalább kétszerese de legalább 1 000 000 EUR, hitelintézet vagy pénzügyi intézmény (akkor is ha természetes személy) esetében pedig legalább 5 000 000 EUR vagy a legutolsó rendelkezésre álló, az ügyvezető szerv által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevétel 10 %-ával egyenértékű összeg. Az Irányelv lehetőséget ad emellett más típusú szankciók bevezetésére is.
Az Irányelvvel összhangban a Törvényjavaslat alapján a felügyeletet ellátó szervek közül az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi információs egység a jogsértés súlyával arányosan a Törvényjavaslatban meghatározott intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja a felügyelete alá tartozó szolgáltatókkal szemben abban az esetben, ha azok a Törvényjavaslat rendelkezéseit megsértik vagy nem megfelelően alkalmazzák.
A Törvényjavaslat rendelkezései betartásának ellenőrzésére kijelölt felügyeletet ellátó szerv az ügyvédek (egyéni ügyvédek, ügyvédi irodák) esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja, a közjegyzők esetében pedig az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja. A felügyeleti tevékenység ellátására, az eljárásukra vonatkozó részletszabályok (így többek között a szankciók típusait, a szankciók kiszabása során figyelembe veendő körülményeket és a kamarák döntéseinek közzétételét érintően) - a Törvényjavaslat rendelkezéseivel összhangban - a kamarák tevékenységét meghatározó törvényekben jelennek meg: az ügyvédek esetében az Üt., a közjegyzők esetében pedig a Kjtv. rendelkezései az irányadóak.
Az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi információs egység által az arányosság követelményének szigorú betartásával alkalmazható intézkedések a következők: (1) figyelmeztetés kiadása; (2) a jogsértés megszüntetésére történő kötelezés; (3) a belső szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására és a felügyeletet ellátó szervnek történő bemutatásra kötelezés; (4) egyes szolgáltatói szektorok vonatkozásában a működéshez szükséges engedély visszavonása vagy annak felfüggesztése; (5) a nyilvántartásból való törlés vagy annak kezdeményezése; (6) a szolgáltató vezetője vagy foglalkoztatottja, segítő családtagja felelőssége megállapításának kezdeményezése; (7) a szolgáltató vezetője a vezetői jogköre felfüggesztésének vagy visszavonásának kezdeményezése. E szankciók mellett a felügyeletet ellátó szervek bírságolási joga differenciáltan került megállapításra. Míg a pénzügyi szolgáltatók esetében négyszázezer forinttól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10%-ának megfelelő összegig, illetve kifejezetten az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak esetében a tárgyévet megelőző év tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10%-ának megfelelő összegig, de legfeljebb kettő milliárd forintig terjedően, addig a nem pénzügyi szolgáltatók esetében százezer forinttól négyszáz millió forintig terjedően szabhat ki a felügyelet pénzbírságot. Az Irányelv által biztosított lehetőséggel élve, ha a jogsértésből származó vagyoni előnyt a felügyeletet ellátó szerv esetleg meg tudja állapítani, akkor a nem pénzügyi szolgáltatók esetében a jogsértésből származó vagyoni előny kétszeresének megfelelő összegig terjedhet a pénzbírság összege, feltéve, hogy annak mértéke meghaladja a négyszáz millió forintot.
Tekintettel a Törvényjavaslat és a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló Törvényjavaslat szoros kapcsolatára, és ebből adódóan ez utóbbi önálló szankciórendszerének hiányára (a Törvényjavaslat intézkedéseit rendeli alkalmazni), szabályozni szükséges azt, hogy abban az esetben, amikor a felügyeletet ellátó szerv mindkét szabályozási rezsim megsértése miatt alkalmazza az egyes intézkedéseket, szankciókat, úgy elkerülhető legyen a kumuláció, vagyis az, hogy a bírságösszegek egyszerűen összeadódjanak. Emellett pedig a középmérték bevezetésével biztosítható, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos szabályoknak a Törvényjavaslat rendelkezéseinek megsértése melletti áthágása esetén a bírság összege már eleve a Törvényjavaslat által meghatározott bírság középmértékétől indulhat.
Az Irányelv kötelezi a felügyeletet ellátó hatóságokat, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor minden lényeges körülményt vegyenek figyelembe. Az Irányelv által kifejezetten megjelölt ilyen körülmények alapján a Törvényjavaslat az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi információs egység számára a szabály megsértése vagy a hiányosság, mulasztás súlyosságának; a jogsértésért felelős személyek szándékos vagy gondatlan magatartására; a jogsértő piaci részesedésére vonatkozó adatoknak (a szolgáltató típusától függően); a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak, mulasztásnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatásának; a felelős személyek együttműködési készségének illetve a szabályok megsértésének vagy a hiányosságnak, mulasztásnak az időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára vonatkozó körülményeknek a figyelembevételét írja elő.
Az Irányelv rendelkezéseit átültetve a Törvényjavaslat a nem természetes személy szolgáltatóval szembeni intézkedés alkalmazását is előírja azon esetekben, ha a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg a Törvényjavaslat rendelkezéseit, illetve ha a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg a Törvényjavaslat rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna. A szolgáltatóval szemben kiszabható szankciók akkor is alkalmazhatóak, ha az intézkedéssel kifejezetten érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a szolgáltató alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az érintett tevékenységet már nem végzi.
Az Irányelv alapján a felügyeletet ellátó szervek kötelesek szorosan együttműködni egymással annak érdekében, hogy ezen intézkedések végrehajtása koordináltan történhessen. Ennek megfelelően a Törvényjavaslat együttműködési kötelezettséget ír elő a felügyeletet ellátó szervek között, illetve a felügyeletet ellátó szervek és a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóságok, az ügyészség és a bíróság között, továbbá a más tagállambeli vagy harmadik országbeli felügyeletet ellátó és a hazai szervek között.
Az Irányelv kötelezővé teszi a felügyeleti szankciókat és intézkedéseket elrendelő jogerős határozatok honlapon történő közzétételét is. A Törvényjavaslat ennek megfelelően biztosítja, hogy a jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi információs egység haladéktalanul közzétegyék és abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek. A felügyeletet ellátó szerv a honlapján köteles közzétenni a határozatait.
Ez Irányelv alapján kivételt képez a közzététel alól, ha a felügyeletet ellátó szerv a felelős természetes vagy jogi személy kilétének vagy személyes adatainak közzétételét eseti értékelés alapján aránytalannak találja, vagy ha a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, esetleg egy folyamatban lévő vizsgálatot. Ezekben az esetekben vagy a) el kell halasztani a határozat közzétételét az ok megszűnéséig; vagy b) a határozatot bizonyos időszakra anonimizáltan kell közzétenni, ha az megfelelő védelmet jelent a személyes adatok tekintetében; illetve végső soron c) el lehet tekinteni a határozat közzétételétől, ha az előző két opció nem megfelelő ahhoz, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe, vagy ha kisebb jelentőségű intézkedésről van szó.
A Törvényjavaslat értelmében a közzétételi kötelezettség akkor halasztható el illetve a felügyeletet ellátó szerv végső soron akkor mentesülhet a teljesítése alól, ha a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése az érintett számára aránytalan hátrányt okozna; vagy a szabály megsértésének, a hiányosságnak a súlyára tekintettel lenne a közzététel aránytalan; esetleg veszélyeztetné más eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását; illetve ha a pénzügyi szektor stabil, zavartalan működését veszélyeztetné. A közzétételi kötelezettség a Törvényjavaslatban rögzített esetben egyedi döntés alapján névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
Az Irányelvvel összhangban amennyiben jogorvoslattal megtámadható határozat közzétételére kerül sor, a jogorvoslati eljárás eredményére vonatkozó információkat is közzé kell tenni. A nyilvánosságra hozott információknak a közzétételt követően öt évig kell elérhetőnek maradniuk, a személyes adatok esetében az adatvédelmi szabályok az irányadóak.

72. §

Az Irányelv értelmében szükséges egy olyan mechanizmust kiépíteni, amivel biztosítható a nemzeti rendelkezések megsértésének illetékes hatóságok (elsősorban felügyeleti hatóságok) felé történő bejelentése. E mechanizmusnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ilyen jellegű bejelentéseket be tudja fogadni az illetékes hatóság és el is tudjon járni az ügyben, a szolgáltató jogsértést bejelentő alkalmazottainak és a bejelentett személynek a megfelelő védelmét biztosítsa, mindez az adatvédelmi rendelkezések tiszteletben tartásával valósuljon meg, illetve a jogsértést bejelentő személy kilétének illetéktelen harmadik személyekkel szembeni titokban tartása garantálható legyen.
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseivel összhangban ezért felállít egy új típusú értesítési rendszert, melynek keretében a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja illetve a szolgáltató ügyfele, ha e Törvényjavaslat rendelkezéseinek megsértését tapasztalja, írásban jelezheti azt a szolgáltató felügyeletét ellátó szerv felé. A Törvényjavaslat ezt a jelzést értesítésként jelöli meg annak érdekében, hogy az elhatárolható legyen az e Törvényjavaslat szerinti gyanú bejelentésétől. Fontos, hogy az értesítésnek minden esetben tartalmaznia kell az értesítést küldő nevét és lakcímét. Az értesítést annak beérkezését követően 30 napon belül vizsgálja meg a felügyeletet ellátó szerv annak érdekében, hogy eldönthesse szükséges-e felügyeleti eljárást indítania hivatalból vagy nem. Amennyiben ezt az értesítést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a felügyeletet ellátó szervnek áttételi kötelezettsége van. A felügyeletet ellátó szerv köteles a döntéséről vagy az áttételről tájékoztatni az értesítést beküldő személyt.
A Törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos esetekben az értesítés vizsgálata mellőzhető legyen, így ha ugyanazon személytől származik a korábbival azonos tartalmú értesítés; ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított hat hónap már eltelt; ha az értesítést beküldő személy nem igazolta megfelelően, hogy a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja illetve a szolgáltató ügyfele; ha az értesítés nyilvánvalóan alaptalan; továbbá ha az értesítés vizsgálata nem tartozik e Törvényjavaslat hatálya alá. A név és lakcím megadása nélkül beküldött értesítést a felügyeletet ellátó szerv ugyancsak nem köteles vizsgálni, kivéve, ha úgy látja a rendelkezésre álló információk alapján, hogy súlyos a feltételezett jogsértés.
Az értesítést beküldő személyt - jóhiszeműsége esetén - nem érheti hátrány az értesítés megtétele miatt. Az Irányelvvel összhangban az értesítést beküldő személy és a feltételezett jogsértő személyes adatait a hatályos adatvédelmi rendelkezésekre tekintettel kezelheti a felügyeletet ellátó szerv, jogosulatlan harmadik személyeknek azt át nem adhatja, az eljárással kapcsolatos adatokat pedig az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig kell megőriznie.

73-76. §

Az Irányelvvel összhangban a Törvényjavaslat az ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozóan eltérő rendelkezéseket állapít meg (hatály, közvetett bejelentési kötelezettség, belső szabályzat), amely egyben a Pmt. jelenlegi rendszerének fenntartását is jelenti.
Az Irányelv a tagállamoknak megengedi eltérő szabályok alkalmazását a közjegyzők, ügyvédek, vagy más független jogi hivatások képviselői számára, azokban az esetekben, amikor megbizonyosodnak ügyfeleik jogi helyzetéről, illetve, amikor bírósági vagy nemperes eljárásokban és azokkal kapcsolatban ügyfeleik védelmét, képviseletét látják el, beleértve az eljárás kezdeményezésére vagy annak elkerülésére vonatkozó tanácsadást.
A Törvényjavaslat előírja, hogy az ügyvédek és a közjegyzők mely esetekben kötelesek eleget tenni ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek. A Törvényjavaslat a Pmt.-ben meghatározott gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés), valamint ingatlan adás-vétele helyett a tulajdonjog átruházását rögzíti, így a Ptk. által szabályozott csere- és ajándékozási szerződés esetén is fennáll ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség. További változás a Pmt.-hez képest, hogy ingó vagyonelemek ellenérték nélküli átruházásával, valamint - az Irányelv megfelelően és a Moneyval által feltért hiányosságok orvoslása céljából - a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozattal kapcsolatos tevékenységek esetén szintén fennáll az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek megfelelően meghatározza azon eseteket, amelyek mentesítik az ügyvédeket, közjegyzőket kizárólag a bejelentési kötelezettség alól. A Pmt.-hez képest a Törvényjavaslat összhangban a Moneyval ajánlásával az ügyfél-átvilágítási kötelezettség alól nem ad felmentést. A Törvényjavaslatban előírt bejelentési kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet - előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően jutott tudomására, vagy a képviselet, védelem ellátásának, illetve az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során vált ismertté számára. A bejelentési kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben, a felek kioktatása során jutott a tudomására, illetve - a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli - nemperes eljárást folytat le.
A Törvényjavaslat alapján - a Pmt. rendszerére építve - az ügyvédek és a közjegyzők a bejelentést a területi kamaránál teljesítik. Az ügyvéd vagy közjegyző alkalmazottja és az alkalmazott ügyvéd a munkáltatói jogokat gyakoroló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg, aki köteles a bejelentést haladéktalanul továbbítani a területi kamarának, amelynek tagja. Az ügyvédi irodák esetében az alkalmazottak a taggyűlés által kijelölt személynek tesznek bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja azon területi kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette. A területi kamarák elnökei kötelesek meghatározni a kijelölt személyt, aki a terülteti kamarákhoz érkezett bejelentéseket haladéktalanul, szűrés nélkül továbbítja a pénzügyi információs egység részére. A területi kamarák a törvény rendelkezéseinek megfelelően, mint a törvény hatálya alá tartozó egyéb szolgáltatók, kötelesek a pénzügyi információs egységet tájékoztatni a kijelölt személyről, illetve a személyében bekövetkezett változásról.
Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a bejelentési kötelezettséget, valamint a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetésével és a képzésekkel kapcsolatban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd és a közjegyző által kezelt adatot, illetve az ügyvédi és közjegyzői titkot, aminek tekintetében megkereséssel fordulhat az ügyvédhez, vagy a közjegyzőhöz. A pénzügyi információs egység a megkeresését a kijelölt személyen keresztül küldi meg, aki azt haladéktalanul továbbítja a megkeresett ügyvédhez vagy közjegyzőhöz. A Törvényjavaslat a megkeresés megválaszolásának kötelezettsége alól két esetben felmentést ad, amelyet az ügyvéd vagy közjegyző és az ügyfél közötti bizalmi kapcsolat indokol. Nem köteles az ügyvéd, közjegyző a tartalmi válaszadásra, ha az ügyvéd vagy a közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot, titkot nem a Törvényjavaslat hatálya alá tartozó ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység ellátása során vagy annak eredményeként kezeli. Továbbá nem áll fenn tartalmi válaszadási kötelezettség abban az esetben sem, ha az ügyvéd vagy a közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot a Törvényjavaslat hatálya alá tartozó tevékenység keretében kezeli, de a bejelentési alóli kötelezettség alóli mentesülés esete áll fent. Utóbbi esetben tehát annak ellenére, hogy az ügyvéd vagy közjegyző rendelkezésére állnak az ügyfél-átvilágítási információk, a válaszadási kötelezettség alól mentesülnek. Ugyanakkor, ha az ügyvéd vagy a közjegyző bármelyik mentesülési ok miatt nem köteles a megkeresés tartalmi megválaszolására, arról válaszában haladéktalanul értesíti a kijelölt személyen keresztül a pénzügyi információs egységet.
Az ügyvéd és a közjegyző bejelentési kötelezettségének, valamint a pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettség megsértésének.
A Kjtv. 3. § (2) bekezdése alapján, ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs oka, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ugyanakkor, ha a fél az iratban való feltüntetés ellen tiltakozik, a közjegyző köteles megtagadni a közreműködését. E Törvényjavaslat alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli az említett kötelezettség.
A Törvényjavaslat a belső szabályzat készítési kötelezettség tekintetében is eltérő szabályozást alkalmaz az ügyvédekre, közjegyzőkre nézve. Ennek megfelelően az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes irodák részére a Magyar Ügyvédi Kamara készíti el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása vonatkozású - belső szabályzatnak minősülő - egységes szabályzatot, illetve annak felülvizsgálatáról is a Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik.
A közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara készít iránymutatást, amely a közjegyzők tekintetében belső szabályzatnak minősül. Az iránymutatás kötelező felülvizsgálata ugyancsak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kötelezettsége.
A nem egyéni ügyvédek és nem egyszemélyes ügyvédi irodák belső szabályzata vonatkozásában az általános szabályok az irányadóak azzal, hogy a társas ügyvédi irodák esetében a Magyar Ügyvédi Kamara külön szabályzatban határozza meg a területi kamarák által (a belső szabályzat kidolgozásához) kiadandó útmutatók kötelező tartalmát.

77-81. §

A nemzetgazdasági miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint az ingatlanosok, az adótanácsadók, a könyvelők, bizonyos szerencsejáték szervezők, valamint a nemesfém- és árukereskedők vonatkozásában az e törvényben rögzített kötelezettségeik végrehajtása érdekében szükséges részletszabályokat (útmutatót).
A Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyancsak felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg a felügyelete alá tartozó pénzügyi szolgáltatók és bizalmi vagyonkezelők számára, az e törvényben rögzített kötelezettségeik végrehajtása érdekében szükséges részletszabályokat (útmutatót).
A Törvényjavaslat (néhány rendelkezés kivételével) 2017. június 26-án lép hatályba. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján a Törvényjavaslat bizonyos rendelkezései vonatkozásában szükségessé váló módosítások az Ákr. hatályba lépésével egyidejűleg, 2018. január 1-jén lépnek hatályba.
A Törvényjavaslat előírja, hogy a hatálya alá tartozó szolgáltatók egy kellően hosszú átmeneti idő meghatározásával, 2019. június 26-át követően kötelesek az ügyleti megbízásokat megtagadni abban az esetben, ha a Törvényjavaslatban felsorolt követelmények együttesen érvényesülnek: az ügyféllel a Törvényjavaslat hatályba lépése előtt létesítettek üzleti kapcsolatot; a szolgáltató az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem végezte el; és az Irányelvvel összhangban a Törvényjavaslatban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére. A szolgáltató saját belátása szerint döntheti el, hogy az adott követelmények teljesítésének 2019. június 26-át megelőzően milyen módon tesz eleget.
A Törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket határoz meg a szolgáltatók pénzmosás és terrorizmus finanszírozás vonatkozású belső szabályzatainak átdolgozása és kidolgozása tekintetében. A Törvényjavaslat hatálybalépésekor már működő szolgáltatók a felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül dolgozzák át a már létező belső szabályzataikat és ennek megtörténtéről értesítik a felügyeletüket ellátó szervet. Ezen belső szabályzatokat pedig később a kijelölt felügyelő szervek felügyeleti tevékenységük keretében ellenőrzik majd.
A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozó egységes szabályzatot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara pedig a közjegyzőkre vonatkozóan az iránymutatást a hatálybalépéstől számított 45 napon belül készíti el. Ezzel összhangban a Magyar Ügyvédi Kamara a társas ügyvédi irodák számára a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató tartalmát meghatározó külön szabályzatát húsz napon belül köteles elkészíteni.
Az árukereskedők belső szabályzatot nyújthatnak be a felügyelő szerv (kereskedelmi hatóság) részére, a kereskedelmi hatóság ezt követően ezen szolgáltatókat nyilvántartásba veszi. Azon árukereskedő, amely nem szerepel e nyilvántartásban (és nem rendelkezik belső szabályzattal), legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
Az MNB a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az egységes szabályzatot.
A Törvényjavaslat kimondja, hogy a Törvényjavaslat alkalmazásában kijelölt személynek minősül a Pmt. alapján (a bejelentések továbbítása érdekében) kijelölt és a pénzügyi információs egység felé bejelentett kijelölt személy. Ezen rendelkezés alapján a Törvényjavaslat hatálybalépését követő 5 munkanapon belül a szolgáltató nem köteles új személy kijelölésére és bejelentésére, a szolgáltató ellenkező jelzése hiányában a pénzügyi információs egység a nyilvántartásában szereplő személyt továbbra is kijelölt személynek tekinti.

82. §

A Törvényjavaslat tartalmazza továbbá az Európai Unió jogának való megfelelést.

83-92. §

A Törvényjavaslat rendelkezik azon jogszabályokról és jogszabályi rendelkezésekről, amelyek módosítása a Törvényjavaslat hatálybalépése és a Pmt. újrakodifikálása következtében válik szükségessé.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a felügyeleti intézkedések (például engedély felfüggesztése, visszavonása, bírság kiszabása), illetve az Szjtv. 13. §-ában meghatározott szankciók akár párhuzamosan is alkalmazhatók, nem csak a jogsértő szolgáltatókkal szemben, hanem akár ezen gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel szemben is. E módosítást Magyarország 5. körös Moneyval országértékelése során a szankciórendszer arányosságával, illetve visszatartó erejével kapcsolatban megfogalmazott ajánlások indokolják. A Törvényjavaslat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás megkeresésével történő ügyfélazonosítás lehetőségét a távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezők mellett a kártyatermet és játékkaszinót üzemeltetőkre, valamint a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervezőkre is kiterjeszti. A Javaslat Szjtv. 29/H. § (2) bekezdését módosító rendelkezése technikai regulációs rendelkezés.
Az Irányelv 58-60. cikkeinek átültetését szolgálja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) és az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) módosítása, melynek célja a Moneyval országvizsgálat során megfogalmazott észrevételeket is figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével kapcsolatban a felügyeleti eljárás megerősítése, és az irányelv által előírt szankcionálási rendszer rögzítése az ügyvédek és közjegyzők vonatkozásában.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés részeként a területi elnökség a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzést végez. Amennyiben az ellenőrzés során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a területi elnökség szabálysértést állapít meg, felhívja a közjegyzőt, közjegyzőjelöltet, illetve közjegyzőhelyettest a jogszabályoknak és iránymutatásnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére; fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén pedig feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. E fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések a figyelmeztetés, kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra, valamint legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.
A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség a honlapján közzé teszi oly módon, hogy legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek. A területi elnökség elhalaszthatja, illetve végső esetben mentesülhet e közzétételi kötelezettség alól, amennyiben a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy a szabály megsértésének, a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne, továbbá ha más eljárás, vizsgálat megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné. A módosítás jogharmonizációs záradékkal is kiegészíti a Kjtv.-t.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés részeként a területi elnökség a területi kamarához tartozó ügyvédek ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzést végez. Amennyiben az ellenőrzés során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a területi elnökség szabálysértést állapít meg, felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és iránymutatásnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére; fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén pedig előzetes vizsgálatot kezdeményez a kamara elnökénél. Az Üt. előzetes vizsgálatra vonatkozó szabályai alapján a kamara elnöke megszünteti az előzetes vizsgálatot, vagy az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz, vagy elrendeli a fegyelmi eljárást. E fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések a figyelmeztetés, kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra, valamint legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.
A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség a honlapján közzé teszi oly módon, hogy legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek. A területi elnökség elhalaszthatja, illetve végső esetben mentesülhet e közzétételi kötelezettség alól, amennyiben a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy a szabály megsértésének, a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne; vagy esetleg más eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné. A módosítás jogharmonizációs záradékkal is kiegészíti az Üt.-t.
A törvény hatálybalépésével módosul a Tpt., az Fnyt., a Bszt., az MNB tv., az Fsztv., a Hpt., valamint a Bit. is.

93-94. §

A Törvényjavaslat rendelkezik azon jogszabályhelyekről, amelyek az Ákr. 2018. január 1-jén történő hatálybalépésével egyidejűleg módosulnak.

95. §

A Törvényjavaslat rendelkezik azon jogszabályokról, amelyek a Törvényjavaslat hatálybalépésével hatályukat vesztik.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu