(1) A 35/A. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó kötvények futamidejének lejártakor esedékes visszafizetési kötelezettségét az állam nevében az Államadósságkezelő Központ Zrt. felfüggeszti, -és legfeljebb a korábbi szabályozás szerinti lejáratkor esedékes összeg 75%-ában állapítja meg a vi..." />

T/14983. számú törvényjavaslat indokolással - a letelepedési kötvények megszüntetéséről, lejáratkor való visszafizetésének felfüggesztéséről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) Átmeneti Rendelkezései a következő 110/A. §-sal egészül ki:
"110/A. §
(1) A 35/A. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó kötvények futamidejének lejártakor esedékes visszafizetési kötelezettségét az állam nevében az Államadósságkezelő Központ Zrt. felfüggeszti, -és legfeljebb a korábbi szabályozás szerinti lejáratkor esedékes összeg 75%-ában állapítja meg a vi...

T/14983. számú törvényjavaslat indokolással - a letelepedési kötvények megszüntetéséről, lejáratkor való visszafizetésének felfüggesztéséről
2017. évi.....törvény a letelepedési kötvények megszüntetéséről, lejáratkor való visszafizetésének felfüggesztéséről
1. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) Átmeneti Rendelkezései a következő 110/A. §-sal egészül ki:
"110/A. §
(1) A 35/A. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó kötvények futamidejének lejártakor esedékes visszafizetési kötelezettségét az állam nevében az Államadósságkezelő Központ Zrt. felfüggeszti, -és legfeljebb a korábbi szabályozás szerinti lejáratkor esedékes összeg 75%-ában állapítja meg a visszafizetés legmagasabb mértékét elismerve ebben a nemzeti letelepedési engedély megszerzésének jogosultságának értékét -, amíg
a) a 35/A. § (2) bekezdés a) pontban szereplő vállalkozás külön rendeletben részletesen szabályozott beszámolót nem mutat be üzleti tevékenységéről, bevételeiről, felszámított díjairól, költségeiről, általa kibocsátott értékapír feltételeiről, a kivett osztalék mértékéről,
b) hazai kormányzati, politikai tisztséget betöltő személyekkel-, vagy azok nevében fellépő természetes vagy jogi személyekkel való kapcsolatáról be nem számol.
(2) A 35/A. § (2) bekezdés a) pontban szereplő vállalkozás le nem mond állammal az (1) bekezdésben szereplő követelésen túli további követelés jogi érvényesítéséről.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontban leírt beszámoló megvizsgálására az Országgyűlés eseti, kormánypárti és ellenzéki tagokból álló paritásos bizottságot állít fel az Országgyűlés Költségvetési-, Honvédelmi és rendészeti-, és Nemzetbiztonsági bizottságainak tagjaiból. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának volt és jelenlegi elnökei nem lehetnek tagjai az eseti bizottságnak amennyiben 2012 óta töltötték be a pozíciót.
a) A bizottság az egyes vállalkozások benyújtott beszámolóit megküldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak valamint az Állami Számvevőszéknek rendkívüli ellenőrzésre amelyek 30 napon belül tájékoztatást kötelesek adni az ellenőrzés eredményéről a bizottságnak.
b) A vállalkozás képviselője személyesen köteles beszámolni és ismertetni vállalkozása beszámolóját.
(4) A (3) bekezdésben szereplő eseti bizottság dönt a beszámoló elfogadásáról. Amennyiben azt elfogadja, e határozata alapján kerülhet sor az (1) bekezdésben meghatározott visszafizetés engedélyezéséhez miután nyilvánosságra hozta a vállalkozások beszámolóit, a (3) bekezdés b) pontban szereplő állami szervek ellenőrzéséről szóló tájékoztatóját, a bizottság üléseinek jegyzőkönyveit."
2. §
A Harmtv. 111. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 110/A. §-ban meghatározott beszámoló benyújtásának és ellenőrzésének, valamint a visszafizetés részletes szabályait."
3. §
(1) Hatályát veszti a Harmtv. 32. § (6) bekezdése, 35/A. § - 35/C. §-a, valamint a 37. § (2) bekezdés e) pontja.
(2) Hatályát veszti a Harmtv. 35. § (6) bekezdésében a "- 35/C. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel -" szövegrész, a 35. § (7) bekezdésében a "- 35/C. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -" szövegrész, a 37. § (1) bekezdés c) pontjában a ", kivéve, ha a nemzeti letelepedési engedélye a 35/A. § (1) bekezdése alapján került engedélyezésre" szövegrészek.
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Párbeszéd álláspontja szerint a letelepedési kötvények árusításának leállításán túl indokolt annak tényleges megszüntetése, valamint a rendszer alapos kivizsgálása is. Az Államadósság Kezelő Központ március 31.-ei hatállyal megszüntette ugyan a kötvények árusítását, ám jogi változás nem történt. Amennyiben az Országgyűlés komolyan gondolja a letelepedési kötvények megszüntetését, úgy a konstrukció jogi kivezetésére is szükség van. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy valójában csak a rendszer pihentetése, szüneteltetése zajlik, ez pedig azt jelenti, hogy a kötvények árusítása bármikor újra indítható.
A Párbeszéd szerint a kötvények megvásárlása a tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésének ellenszolgáltatása, ezért nem tekintjük hagyományos államkötvénynek az értékpapírt. A letelepedési kötvények államadósság-finanszírozási jellegét egy olyan, a lényeges cél elleplezésére szolgáló "fügefalevélnek" tekintjük, amely csak ürügyet jelent az állami, kormányzati segédlettel megtámogatott magán extraprofit, magánérdekből folytatott üzleteléshez. Misem igazolja ezt jobban, mint a hazai államadósság számai: az államadósság mértéke meghaladja a 25 ezer milliárd forintot, míg mindössze nagyjából 310 milliárd forint folyt be a kötvényekből, ami csupán 1,23 százaléka az államadósságnak. Ennek változhat a mértéke, de nagyságrendileg nem éri el a hazai államadósság 1,5 százalékát. Ráadásul ez az összeg 2012 óta folyt be, miközben évente ezermilliárd forintos nagyságrendekben kerül sor a lejáró államadósság megújítására.
Ezen felül a letelepedési kötvények elég drágának minősülnek az állam számára, hiszen míg a normál államkötvények árfolyamát a piac határozza meg és a kibocsátott államkötvények hozamát a piaci szintekhez igazítja az állam figyelembe véve a CDS felárakat, addig a letelepedési kötvények 2%-os, euróban számolt hozama "kőbe vésett", hiszen törvényi úton szabályozott. Nyilvánvalóvá vált, az utóbbi években jóval 2% alatti hozammal is bevonható euróban számított forrás államadósság-finanszírozás céljára.
Nem utolsósorban, a letelepedési kötvények kibocsátása nem is illeszkedett a hazai államadósság-finanszírozás szakpolitikai céljaihoz sem, mert a törekvés a forint-adóssághányad növelése volt a deviza-adóssághányad terhére, utóbbi erőteljes csökkentése érdekében.
A kötvények árusítása nemzetbiztonsági szempontokat is felvethet, hiszen az értékpapír és a konstrukció maga is alkalmas például pénzmosás elfedésére, úgynevezett "piszkos pénzek" tisztára mosására. Az engedélykérők kérelmeinek normatív alapú elbírálásának szempontjai is sérülhetnek, hiszen az érdekelt kormányzati körök nyomást gyakorolhatnak az ellenőrzést végző szervekre. Másrészt a külföldi célpiacokon a kötvényekről megjelenő hirdetésekben sem Magyarország jelenik meg mint vonzó célpont, hanem a schengeni övezetbe való bejutás lehetősége. A vevők nagy része nem tervez hazánkban további befektetéseket, hanem Európába kíván bejutni. Ezen felül ismert, hogy például a kínai ügyfeleknek nemcsak kínai bankok, de tudomásunk szerint magyarországi bankok is kínálnak egyfajta lombard hitelre hasonlító-, értékpapír fedezet mellett nyújtott hitelkonstrukciókat. Ezáltal már nem csak a gazdag bevándorlók válhatnak potenciális vevőkké, amiből haszna kizárólag az értékesítő cégeknek származik, az államnak nem, hiszen jóval egyszerűbb és olcsóbb módja is van az államadósság-finanszírozásnak.
Mindezek alapján a törvényszöveggel ellentétben kijelenthető, a magyar államot nem fűzi nemzetgazdasági érdek a jogilag még hatályos letelepedési kötvény konstrukcióhoz.
A Párbeszéd már 2013-ban az elsők között vetette fel a programmal kapcsolatos problémákat, majd 2015 kezdetétől tett javaslatot az átalakítására: a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HIPA) bevonására, és rajta keresztül történő értékesítésre a közvetítő-, külföldön bejegyzett offshore-adózást folytató, strómangyanús személyekkel tulajdonolt cégek kizárására. Miután világossá vált, hogy hasztalan jobbító szándékú javaslatokkal élni, és a programnak nem is célja, hogy az államnak legyen elsősorban előnyös, jeleztük a konstrukció alaptörvény-ellenes pontjait valamint eseti parlamenti bizottság felállítását is javasoltuk kivizsgálás céljából.
A Párbeszéd mostani javaslata azon alapul, hogy a kötvények lejárata 2018-tól esedékes 2021-ig, amennyiben idén kerülnek kibocsátásra utoljára értékpapírok. Javaslatunk lényege hogy, amennyiben a jelenlegi kormány nem, úgy egy új kormány 2018-tól függessze fel a kötvények lejártakor esedékes visszafizetését mindaddig, amíg egy felállítandó parlamenti eseti bizottságnak az értékesítésre kijelölt vállalkozások részletes beszámolót be nem nyújtanak bevételeikről, nyereségükről, a kivett osztalék sorsáról, kormányzati politikusokkal való kapcsolataikról. Minderről személyesen kellene beszámolnia a vállalkozások vezetőinek egy átlátható, nyilvános eljárás keretében. A benyújtott elszámolásokat a NAV és az ÁSZ is ellenőrizné. Az eseti bizottság ezután dönthetne arról, hogy engedélyezi a kifizetést, de legfeljebb a lejáratkori érték 75%-ig. Ezáltal biztosítható, hogy a közvetítő cégek által felszámított extra nyereség az államkasszát gyarapítsa. Másrészt a Párbeszéd álláspontja, hogy a letelepedési kötvények olyan speciális értékpapírok, amelyek nem szokványos egyik jogosultsága a tartózkodási, letelepedési engedély megszerzése, amely érvényesítésre kerül az elszámolásban.
A kötvény lejegyzői a kijelölt vállalkozások, az állam nem áll közvetlen pénzügyi jogviszonyban az engedélyt kérelmező magánszemélyekkel. Feléjük elszámolási kötelezettséggel csupán az értékesítő vállalkozások tartoznak. A visszafizetési feltételek megváltozása nem járna következményekkel az államkötvények piacán, hiszen a letelepedési kötvényállománynak a hazai államadóssághoz viszonyított alacsony mértéke, és hogy a konstrukció nem volt része a valódi államkötvények piacának, mindezek ismertek a piac résztvevői számára is. A Párbeszéd ezért közvetlenül levélben is tájékoztatja javaslatáról a kijelölt vállalkozásokat, hogy fentiek ismeretében folytassák tovább értékesítési tevékenységüket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Rögzíti a letelepedési kötvény speciális jellegét, a 2018-ban először esedékes visszafizetés felfüggesztésének eljárását, feltételeit, a legfeljebb 75%-os visszafizetési mértéket a feltételek teljesülése esetén. Meghatározza a vállalkozások által benyújtandó beszámoló módjáról, állammal szembeni követelések rendezéséről, a felállítandó országgyűlési bizottság tagjairól, hatásköréről, az adóhivatal és az Állami Számvevőszék szerepéről.
2. §
Rendelkezés az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozandó feladatairól.
3. §
Rendelkezés a jogszabály egyes részeinek hatályon kívül helyezéséről.
4. §
Hatályba léptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.