1. illetékes hatóság: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;
2. spontán információcsere: ..." />

T/14679. számú törvényjavaslat indokolással - az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2017. évi XL. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az V/C. Fejezet alkalmazásában:
1. illetékes hatóság: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;
2. spontán információcsere: ...

T/14679. számú törvényjavaslat indokolással - az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról
2017. évi XL. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról
1. §
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az V/C. Fejezet alkalmazásában:
1. illetékes hatóság: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;
2. spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés nélküli, nem rendszeres közlése az Európai Unió tagállamával vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságával.
(8) Az V/D. Fejezet és a 3. melléklet alkalmazásában:
1. adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (éves) konszolidált beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 000 000 eurót vagy a 750 000 000 euróval a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2015. január havi átlagos devizaárfolyam alapján számított, megközelítően egyező forintösszeget;
2. adatszolgáltatási pénzügyi év: az a pénzügyi év, amelynek pénzügyi és operatív eredményeit az országonkénti jelentés ismerteti;
3. adatszolgáltatásra kötelezett szervezet: az a csoporttag, amelynek országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége áll fenn;
4. anyavállalatnak kijelölt szervezet: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amelyet a végső anyavállalat kijelöl az országonkénti jelentésnek a multinacionális vállalatcsoport nevében való benyújtására, amennyiben a 43/N. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennáll;
5. automatikus információcsere: előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése a hatáskörrel rendelkező hatósággal;
6. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület;
7. csoporttag:
a) egy multinacionális vállalatcsoport olyan különálló üzleti egysége, amely a pénzügyi beszámolás céljából a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban szerepel, vagy amely azokban szerepelne, ha a multinacionális vállalatcsoport adott üzleti egységében való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna,
b) bármely üzleti egység, amely mérete vagy jelentősége alapján nem szerepel a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban, vagy
c) a multinacionális vállalatcsoport a) vagy b) pont szerinti különálló üzleti egységének állandó telephelye, ha az üzleti egység az adott állandó telephely tekintetében pénzügyi beszámolási, szabályozási, adóbevallási vagy belső ellenőrzési okokból külön pénzügyi kimutatást készít;
8. elektronikus út: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása, vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítása optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;
9. harmadik állam: olyan nem európai uniós tagállam, amellyel Magyarországnak az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos automatikus információcserét előíró, hatályos nemzetközi megállapodása van;
10. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállama vagy harmadik állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;
11. illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás: az Európai Unió egy olyan tagállamának és egy olyan nem uniós államnak, illetve területnek, amelyek nemzetközi megállapodás részes felei, a meghatalmazott képviselői közötti olyan megállapodás, amely előírja a részes államok, illetve területek között az országonkénti jelentések automatikus megosztását;
12. multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amely legalább két különböző államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozásból áll, vagy amely olyan vállalkozást foglal magában, amely egy államban, illetve területen székhely szerinti adóügyi illetőséggel rendelkezik, és egy másik államban, illetve területen állandó telephelyen keresztül adóköteles üzleti tevékenységet végez, és nem minősül adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoportnak;
13. nemzetközi megállapodás: az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény, egyéb két- vagy többoldalú adóegyezmény vagy olyan adóügyi információcserére vonatkozó megállapodás, amelynek Magyarország a részese, és amely felhatalmazást ad adóügyi információk államok, illetve területek közötti cseréjére, az információk automatikus cseréjét is ideértve;
14. országonkénti jelentés: az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan az állami adóhatósághoz teljesített kötelezettség;
15. összevont (konszolidált) éves beszámoló: a multinacionális vállalatcsoport olyan pénzügyi évre vetített kimutatása, amely a végső anyavállalat és a csoporttagok eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mint egyetlen gazdálkodó szervezet eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mutatja be;
16. pénzügyi év: azon éves beszámolási időszak, amelyre vonatkozóan a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata a pénzügyi beszámolóját elkészíti;
17. rendszerhiba: az automatikus információcserének egy tagállamnak egy állammal vagy területtel kötött, hatályos, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti elismert megállapodása ellenére - a megállapodás rendelkezéseitől eltérő okból - történő felfüggesztése, továbbá a rendelkezésére álló, az adott tagállamban csoporttaggal rendelkező multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó országonkénti jelentésnek az adott tagállam részére történő automatikus továbbításának egy állam, illetve terület általi egyéb módon történő tartós elmulasztása;
18. terület: az államtól különböző, külön, autonóm adóügyi jogrendszerrel rendelkező terület;
19. vállalatcsoport: tulajdonjog vagy ellenőrzés révén egymással kapcsolatban álló vállalkozások olyan együttese, amely az alkalmazandó számviteli alapelvek szerint a pénzügyi beszámolás céljára összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a vállalkozások bármelyikében fennálló tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna;
20. végső anyavállalat: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amely
a) közvetlenül vagy közvetetten részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik csoporttagjában, amely alapján összevont pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általában alkalmazott számviteli előírások szerint, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a benne való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen és
b) a multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan csoporttagja, amely benne közvetlenül vagy közvetetten az a) pont szerinti érdekeltséggel rendelkezik."
2. §
Az Aktv. a következő V/D. Fejezettel egészül ki:
"V/D. Fejezet
Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás és automatikus információcsere
43/N. §
(1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. számú melléklet szerinti tartalommal.
(2) A multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagja országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. számú melléklet szerinti tartalommal az alábbi feltételek fennállása esetén:
a) a csoporttag magyar adóügyi illetőségű, és
b) az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
ba) a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának nincs országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen,
bb) az az állam, illetve terület, ahol a végső anyavállalat adóügyi illetőséggel rendelkezik, olyan hatályos nemzetközi megállapodás részese, amelyben Magyarország részes fél, de az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napján nincs olyan hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelyben Magyarország részes fél,
bc) a végső anyavállalat adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen rendszerhiba áll fenn és ezt a körülményt az állami adóhatóság jelezte a csoporttagnak, és
c) multinacionális vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amely az adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében teljesíti a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget.
(3) A (2) bekezdés szerinti csoporttag kikéri végső anyavállalatától az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, a (9) bekezdésben meghatározott adatokat. Ha a csoporttag nem tudja beszerezni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot, a rendelkezésére álló adatoknak az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során történő átadásával egyidejűleg erről a tényről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a hiányos adatszolgáltatás tényéről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, továbbá megvizsgálja a 43/S. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazhatóságát.
(4) Ha a multinacionális vállalatcsoport több csoporttagja is rendelkezik adóügyi illetőséggel az Európai Unióban és a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek közül egy vagy több teljesül, továbbá a multinacionális vállalatcsoport kijelölte egy magyar adóügyi illetőségű csoporttagját arra, hogy teljesítse a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget, a kijelölt csoporttag országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. számú melléklet szerinti tartalommal.
(5) A csoporttag nem jelölhető ki a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek, ha a (9) bekezdés szerinti adatokat nem tudja beszerezni. Ez a rendelkezés nem érinti a csoporttagnak a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét.
(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennállása esetén a (2) bekezdés szerinti csoporttag nem köteles az országonkénti jelentés benyújtására, ha azon multinacionális vállalatcsoport, amelynek a csoporttagja, országonkénti jelentést tett hozzáférhetővé egy olyan anyavállalatnak kijelölt szervezeten keresztül, amely a (8) bekezdés szerinti határidőig benyújtja az országonkénti jelentést az adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület adóhatóságának, és - ha az anyavállalatnak kijelölt szervezet Európai Unión kívüli államban, illetve területen rendelkezik adóügyi illetőséggel -
a) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület joga megköveteli az országonkénti jelentés benyújtását,
b) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államnak, illetve területnek az országonkénti jelentés benyújtására vonatkozó, a (8) bekezdés szerinti időpontban hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert, olyan megállapodása van, amelynek Magyarország részese,
c) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület nem értesítette az állami adóhatóságot rendszerhibáról,
d) az a csoporttag, amely az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik, az érintett multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig tájékoztatta ezt az államot, illetve területet arról, hogy anyavállalatnak kijelölt szervezetnek minősül, és
e) a tagállam a 43/O. § (2) bekezdés szerinti bejelentést kapott.
(7) A magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet országonkénti jelentés nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. számú melléklet szerinti tartalommal.
(8) Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettségét a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.
(9) Az országonkénti jelentés - a 3. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve - tartalmazza
a) minden egyes olyan állam, illetve terület tekintetében, amelyben a multinacionális vállalatcsoport gazdasági tevékenységet végez, a bevétel összegét és pénznemét, az adózás előtti eredményt, a megfizetett nyereségadó összegét, a fizetendő nyereségadó összegét, a jegyzett tőke összegét, az eredménytartalékot, a foglalkoztatottak számát és a készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközöket, valamint
b) a multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak azonosító adatait, ideértve a csoporttagok adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület meghatározását, és - amennyiben az különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől - annak az államnak, illetve területnek a meghatározását, amelynek a joga szerint az adott csoporttag létrehozására sor került, valamint az adott csoporttag fő üzleti tevékenységének vagy tevékenységeinek a megnevezését.
43/O. §
(1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja nevének (elnevezésének), székhelyének, adóazonosító számának feltüntetésével a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségét, valamint a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napját a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak.
(2) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja nevének (elnevezésének), székhelyének, adóazonosító számának feltüntetésével a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének hiányát, valamint az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nevét és adóügyi illetőségét az (1) bekezdésben meghatározott időpontig bejelenti az állami adóhatóságnak.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a változást követő 30 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.
43/P. §
Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében a multinacionális vállalatcsoport azon adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 15 hónapon belül, amelyre az országonkénti jelentés vonatkozik, továbbítja az országonkénti jelentést minden olyan hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenysége után adófizetési kötelezettsége áll fenn.
43/Q. §
(1) Az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat a transzferárazáshoz, az adóalap-erózióhoz és a nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési célra használja fel, ideértve annak a kockázatnak a felmérését is, hogy a multinacionális vállalatcsoport tagjai mennyiben felelnek meg a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó szabályoknak.
(2) Az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat gazdasági és statisztikai elemzés céljára felhasználhatja.
(3) Az állami adóhatóság a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő megállapítását nem alapíthatja az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra. Az így beérkezett információkat azonban további adóellenőrzési célból felhasználhatja, és ennek eredményeként a csoporttagok adókötelezettségét érintően megállapításokat tehet.
43/R. §
(1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatásra, illetve a 43/O. § szerinti bejelentésre kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.
(2) Az állami adóhatóság a 43/P. §-ban meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(3) Az állami adóhatóság az automatikus információcserét a 3. melléklet szerinti tartalmú formanyomtatvány felhasználásával, az Európai Unió tagállama esetén CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton, harmadik állam esetén a harmadik állammal kötött megállapodásban meghatározott módon teljesíti.
(4) Az állami adóhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a) a hatálybalépés időpontjának feltüntetésével azon államok, illetve területek listáját, amelyekkel Magyarországnak hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása van, és
b) azon államok, illetve területek listáját, amelyek vonatkozásában rendszerhiba áll fenn.
(5) Az állami adóhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság részére az automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés adatait.
43/S. §
(1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatási, illetve a 43/O. § szerinti bejelentési, változásbejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."
3. §
Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/F. §-sal egészül ki:
"45/F. §
(1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata, illetve a magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv1.) által megállapított 43/N. § (1) bekezdése, illetve (7) bekezdése szerinti kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.
(2) A csoporttag a Módtv1. által megállapított 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése szerinti kötelezettsége először a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében keletkezik.
(3) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a Módtv1. által megállapított 43/O. § (1)-(2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a multinacionális vállaltcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti.
(4) Az állami adóhatóság a Módtv1. által megállapított 43/P. §-ban meghatározott országonkénti jelentésre vonatkozó adattovábbítási kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 20l6. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan, az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő l8 hónapon belül teljesíti."
4. §
Az Aktv. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 4. § (8) bekezdése, az V/D. Fejezet, a 45/F. §, valamint a 3. melléklet az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február l5-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. május 25-i 2016/881/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
5. §
Az Aktv. az l. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.
6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
7. §
Ez a törvény az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február l5-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 20l6. május 25-i 2016/881/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
"3. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez
Országonkénti jelentés
I. A nyereségek, az adók és az üzleti tevékenységek adójogrendszerek szerinti áttekintése
i. A Multinacionális vállalatcsoport neve
ii. A Multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve
iii. A nyomtatvány kitöltésekor alkalmazott pénznem
1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)
1.1. Bevétel:
1.1.1. Nem kapcsolt fél
1.1.2. Kapcsolt fél
1.1.3. Összesen
1.2. Adózás előtt eredmény
1.3. Megfizetett nyereségadó
1.4. Fizetendő nyereségadó - a folyó évre vonatkozóan
1.5. Jegyzett tőke
1.6. Eredménytartalék
1.7. Foglalkoztatottak száma
1.8. Készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközök
II. A multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak felsorolása adójogrendszerek szerinti bontásban
i. A Multinacionális vállalatcsoport neve
ii. A Multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve
1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)
1.1. Az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok
1.1.1. Az alapítás vagy cégbejegyzés helye szerinti állam, illetve terület (adójogrendszer), ha különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől
1.1.1.1. Fő üzleti tevékenység(ek)
1.1.1.1.1. Kutatásfejlesztés
1.1.1.1.2. Szellemi tulajdon birtoklása vagy kezelése
1.1.1.1.3. Beszerzés
1.1.1.1.4. Gyártás és termelés
1.1.1.1.5. Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció
1.1.1.1.6. Adminisztrációs, menedzsment- vagy támogató szolgáltatások
1.1.1.1.7. Szolgáltatásnyújtás Nem kapcsolt felek számára
1.1.1.1.8. Belső vállalati pénzügyek
1.1.1.1.9. Szabályozott pénzügyi szolgáltatások
1.1.1.1.10. Biztosítás
1.1.1.1.11. Tulajdoni részesedések vagy egyéb tőkeinstrumentumok birtoklása
1.1.1.1.12. Alvó vállalkozás
1.1.1.1.13. Egyéb (Az "Egyéb" rovat bejelölése esetén a »Kiegészítő információk« táblázatban kell ismertetni a csoporttag tevékenységének jellegét)
III. Kiegészítő információk
i. A Multinacionális vállalatcsoport neve
ii. A Multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve"
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az elmúlt években, különösen a 2008-as pénzügyi világválság után kiemelt jelentősége lett az adókijátszás és az adóelkerülés elleni állami fellépésnek. Az adókijátszás és adóelkerülés, mint az adóbevételek alakulására rendkívül komoly hatást gyakorló jelenségek mind az Európai Unióban, mind világszerte komoly aggodalmak tárgyát képezik. Az adóügyi automatikus információcsere e tekintetben kiemelt állami, államközi eszköznek tekinthető. Az Európai Bizottság már 2012. december 6-i közleményében kiemelte, hogy határozottan elő kell mozdítani az adóügyi automatikus információcserét, mint az adózás területén az átláthatóság és az információcsere jövőbeli európai és nemzetközi eszközét. Az Európai Tanács a 2013. május 22-i következtetéseiben az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem céljából kérte az automatikus információcsere uniós és világszintű kiterjesztését.
A több országban működő vállalatcsoportoknak - szemben a belföldön tevékenykedő vállalatokkal - nyilvánvalóan több lehetőségük van arra, hogy kiterjedtebb adótervezést folytassanak. Ez az adótervezés a belföldi, tipikusan kis- és középvállalkozásokat a versenyhelyzet szempontjából hátrányosan érintheti, mivel relatív adóterhük magasabb lesz, mint a multinacionális vállalatcsoportoké. Ugyanakkor az adótervezéssel érintett államokban - az adóbevétel-kiesés veszélyén túl - a káros adóverseny jelensége is megfigyelhető, mivel ezen országok a multinacionális vállalatcsoportok adóelőnyök nyújtásával történő megnyerésében lesznek érdekeltek.
A tagállami adóhatóságoknak ezért a multinacionális vállalatcsoportok struktúrájára, transzferárazással kapcsolatos tevékenységére, továbbá egyes uniós és azon kívüli ügyleteire vonatkozóan információkra van szükségük. Ezek az információk lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy jogszabály-módosítással, megfelelő kockázatelemzéssel és adóellenőrzéssel fellépjenek az adókijátszás és adóelkerülés jelensége ellen és felderítsék egyes vállalkozások mesterséges nyereségátcsoportosításra irányuló tevékenységét.
A szabályozás eredményeként várhatóan megvalósuló nagyobb fokú adóügyi átláthatóság arra ösztönözheti a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy a jogszabályok által előírt mértékben eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, ahol nyereségre tesznek szert. A multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságának növelése tehát lényegi részét képezi az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemnek.
Az uniós kapcsolt vállalkozások transzferárazási dokumentációjára vonatkozó magatartási kódex (a továbbiakban: EU TPD) már tájékoztatási kötelezettséget ír elő az ilyen vállalatcsoportok számára a globális üzleti tevékenységeikről és transzferárazási politikájukról (cégcsoport szintű transzferár-nyilvántartás), valamint a helyi gazdálkodó egység konkrét tranzakcióiról (helyi szintű transzferár-nyilvántartás). Az EU TPD ugyanakkor nem rendelkezik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott országonkénti jelentések készítésére vonatkozó mechanizmusról.
Az OECD 2013 júliusában tette közzé az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervét (BEPS cselekvési terv), melyet a G20-ak vezetői 2015 októberében jóváhagytak. A BEPS cselekvési terv 13. pontjára vonatkozó munka eredményeképpen több standard született a multinacionális vállalatcsoportok által teljesítendő adatszolgáltatásról, amelyek a cégcsoport szintű és a helyi szintű transzferár-nyilvántartásra és az országonkénti jelentésre is kiterjednek.
Mivel az országonkénti jelentésekre vonatkozó szabályok megállapításakor nem hagyható figyelmen kívül az OECD ilyen irányú tevékenysége, a Miniszterek Tanácsa elfogadta az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2016/881/EU tanácsi irányelvet (DAC4). Az irányelv alapján a multinacionális vállalatcsoportoknak minden évben országonkénti jelentést kell benyújtaniuk, amelyben meg kell adniuk a bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, valamint a megfizetett és a fizetendő nyereségadót minden egyes olyan adójogrendszer (állam, illetve terület) tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak. A multinacionális vállalatcsoportoknak a foglalkoztatotti létszámukról, jegyzett tőkéjükről, felhalmozott nyereségükről és tárgyi eszközeikről is adatot kell szolgáltatniuk minden egyes adójogrendszer (állam, illetve terület) vonatkozásában. Végül az ilyen vállalatcsoportoknak fel kell tüntetniük a csoporthoz tartozó minden olyan gazdálkodó egységet, amely az adott adójogrendszerben (államban, illetve területen) üzleti tevékenységet folytat, továbbá fel kell tüntetniük minden egyes gazdálkodó egység üzleti tevékenységeit.
Adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a tervezet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) módosításával az uniós DAC4 szabályozás magyar átvételét végzi el. Ugyanakkor a törvényjavaslat egyéb nemzetközi kötelezettségek végrehajtására is irányul, mivel Magyarország 2016 decemberében írta alá az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodást, amelyben a 2016/881/EU irányelvvel azonos tartalmú kötelezettségeket vállalt a Megállapodást aláíró államok viszonylatában.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Ezek a rendelkezések az Aktv. V/C., V/D. Fejezetében szabályozott spontán, valamint automatikus információcsere tekintetében tartalmaznak meghatározásokat. Ennek megfelelően a módosítás a következő fogalmakat tünteti fel: spontán információcsere, illetékes hatóság, hatáskörrel rendelkező hatóság, pénzügyi év, adatszolgáltatási pénzügyi év, országonkénti jelentés, vállalatcsoport, multinacionális vállalatcsoport, adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoport, végső anyavállalat, anyavállalatnak kijelölt szervezet, csoporttag, rendszerhiba, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás, nemzetközi megállapodás, összevont (konszolidált) éves beszámoló, CCN-hálózat, harmadik állam, terület, elektronikus út (adatfeldolgozás, tárolás, továbbítás).
2. §
Ezek a rendelkezések új V/D. Fejezettel, továbbá 43/N-S. §-okkal egészítik ki az Aktv. hatályos rendelkezéseit. Az új szabályok az országonkénti jelentésekre vonatkozó adatszolgáltatás és automatikus információcsere egyes szabályait részletezik.
A 43/N-S. §-ok rendezik az országonkénti jelentéssel kapcsolatos bejelentés, változás-bejelentés, adatszolgáltatás, valamint automatikus információcsere szabályait.
A 43/N. § a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalatának vagy más, az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek az állami adóhatóság felé fennálló, az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettségét (belső adatszolgáltatási kötelezettség), valamint e kötelezettség adattartalmát rögzíti. Az új szabályok alapján a kötelezettség teljesítésének határideje az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjától számított 12 hónap. Az adattartalom egyes elemeinek meghatározására vonatkozó magyarázatot az Aktv. 3. melléklete tartalmazza.
A 43/O. § tartalmazza azokat a bejelentési, változás-bejelentési szabályokat, melyek alapján az állami adóhatóság tudomást szerez a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagjának végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti, vagy csoporttagi minőségéről, vagy annak hiányáról, valamint az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet kilétéről.
Az új 43/P. § tartalmazza az állami adóhatóság ún. külső, meghatározott államok hatáskörrel rendelkező hatósága felé irányuló, automatikus információcsere keretében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét. E kötelezettség teljesítésének határideje az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 15 hónap, vagyis a belső adatszolgáltatás után 3 hónap áll az állami adóhatóság rendelkezésére az országonkénti jelentésben foglalt információknak olyan más állam hatáskörrel rendelkező hatósága részére való megküldésére, ahol az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy ahol a multinacionális vállalatcsoportnak az állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenysége után adófizetési kötelezettsége áll fenn.
A 43/Q. § tartalmazza azokat a garanciális szabályokat, melyek szerint az automatikus információcsere keretében más államtól beérkezett adatokat csak a transzferárazáshoz, az adóalap-erózióhoz és nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési, illetve gazdasági és statisztikai elemzési célra használhatja fel, továbbá a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő adó-és adóalap-módosítást nem alapíthatja kizárólag az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra. Az így beérkezett információkat azonban további adóellenőrzési célból felhasználhatja, és ennek eredményeként a csoporttagok adókötelezettségét érintően megállapításokat tehet.
A 43/R. § rendelkezik az automatikus információcserével kapcsolatos belső és külső adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének formájáról, és az adatközlés nyelvhasználati szabályairól, valamint az automatikus információcsere értékelési adatainak átadásáról.
A jogkövető magatartás biztosítása és az esetleges jogsértés következményeinek különös szabályként történő meghatározása céljából - a 2016/881/EU irányelv vonatkozó rendelkezését figyelembe véve - az Aktv. módosítási tervezet új, 43/S. §-a rögzíti az egyes bejelentési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság által alkalmazandó adóigazgatási szankció lehetőségét, amely alapján a bejelentésre, változás-bejelentésre, valamint adatszolgáltatásra kötelezett - annak gazdasági teljesítményét is figyelembe véve - 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A tervezet alapján ugyanakkor nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
3. §
A javaslat új 45/F. §-a átmeneti szabályokat tartalmaz.
A javaslat a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata, illetve a magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet országonkénti jelentés benyújtási kötelezettségének először történő teljesítési időpontját is rögzíti, amikor a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjától számított 12 hónapon belüli teljesítést ír elő.
A javaslat rögzíti továbbá, hogy a csoporttag 43/N. § (2), illetve (4) bekezdés szerinti kötelezettsége a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében keletkezik.
A javaslat alapján a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a 43/O. § (1)-(2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatóság felé.
A javaslat alapján az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét az adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 18 hónapon belül teljesíti (ez tehát először az általános 3 hónapos határidőtől eltérően 3 hónappal hosszabb, vagyis 6 hónapos teljesítési határidőt jelent).
4. §
A javaslat szerinti módosítás a módosított törvény 2016/881/EU irányelv átvételét jelző jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
5. §
A javaslat az 1. mellékletnek megfelelően az Aktv. 3. számú melléklettel történő kiegészüléséről rendelkezik.
6. §
Hatályba léptető rendelkezés.
7. §
A rendelkezés a módosító törvény jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
1. melléklethez
Az Aktv. új, 3. melléklete tartalmazza a 2016/881/EU irányelv mellékletében meghatározott adatcserére szolgáló tartalmi elemeket.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.