adozona.hu
4/1988. (V. 26.) IpM rendelet
4/1988. (V. 26.) IpM rendelet
a bányászati hűségjutalomról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kormánytól kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével, valamint a Bányászati Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem.
A rendelet hatálya a bányászati szakágazatokba sorolt, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetekre, a Haldex Vállalatra, a tanbányákra (a továbbiakban együtt: munkáltató) terjed ki.
Az (1) bekezdés szerinti szakágazati b...
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakágazati besorolásnál az 1991-ben érvényes szakágazati besorolásokat kell meghatározónak tekinteni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben érintett, s az 1991/1992. hűségévben még működő munkáltatónál vagy annak levált, illetőleg más gazdálkodási formában továbbműködő egységénél e rendelet - az 1992/1993. hűségévtől - kollektív szerződés alapján alkalmazható, ha az már nem tartozik a (2) bekezdés szerinti besorolási kategóriába.
2. § Bányászati hűségjutalomra a munkáltatóval munkaviszonyban álló teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül az jogosult, akinek a munkakörét az 1. számú melléklet vagy - az ott meghatározott módon - a kollektív szerződés rögzíti.
3. § (1) A hűségjutalom mértékét - az éves hűségjutalomalap százalékában - a munkavállaló munkakörétől és hűségéveinek számától függően évenként kell megállapítani. Ennek érdekében a munkavállalókat a tevékenységüktől függő öt (A-E) csoportba, és egy-egy csoporton belül a teljes hűségévek számától függő három (I-III.) szakaszba kell sorolni. Kezdő (töredék) hűségévben az érintett munkavállalót az I. szakaszba tartozónak kell tekinteni.
(2) A csoportokba és szakaszokba sorolás feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A hűségjutalom összegét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani.
4. § (1) A hűségév - a kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tart.
(2) A munkavállaló hűségévei számításának a munkáltatónál alkalmazandó szabályait kollektív szerződésben kell rögzíteni.
5. § A hűségjutalom éves alapjának arra a hónapra eső részét, amelyikben a munkavállaló igazolatlanul hiányzott, az éves alap számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A kollektív szerződés az igazolatlan hiányzáshoz a hűségjutalommal összefüggő súlyosabb joghátrányt is fűzhet.
6. § (1) A bányászati hűségjutalmat évente egyszer, egy összegben, vagy szeptember első vasárnapján, vagy december 4-én kell kifizetni. A kollektív szerződés ettől eltérően rendelkezhet.
(2) A kifizetési nap előtt történt munkaviszony megszűnése esetén is megilleti a jogosultat az arányos összegű hűségjutalom azokban az esetekben, amelyeket kollektív szerződés rögzít.
7. § A hűségjutalom számfejtett összegét bérköltségként kell elszámolni és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott módon kell nyilvántartani.
8. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2)
1. számú melléklet a 4/1988. (V. 26.) IpM rendelethez Csoportokba és szakaszokba sorolás feltételei
1. "A" csoportba tartozik: a föld alatti munkát végző bányászdarabbéres (szakmányos) munkavállaló, ideértve az 1/1976. (II. 7.) NIM rendeletben érintett vájárt is, a kollektív szerződésben rögzített állandó föld alatti beosztású termelésirányító, a rokkant vájár, a bányamentő (a bányamentés és az ezzel összefüggő valamennyi tevékenység idejére kifizetett bér alapján).
A bányászdarabbéresek körét - a kollektív szerződésben - szabályozni kell.
2. "B" csoportba tartozik: a többi föld alatti munkát végző fizikai munkavállaló, ideértve a külszíni munkán foglalkoztatott fizikai munkavállalók időszakos (eseti) föld alatti tevékenységét is, továbbá a föld alatti bányamunkára egészségi okból alkalmatlanná vált, s emiatt külszínre telepített munkavállaló.
3. "C" csoportba tartozik: a külfejtéseken a bányász-darabbéres, illetőleg termelő munkát végző munkavállaló, továbbá minden munkavállaló, akit a kollektív szerződés ide sorol. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 188. §-a szerinti vezető ebbe a csoportba tartozik.
4. "D" csoportba tartozik: a kollektív szerződésben ide sorolt munkavállaló.
Kollektív szerződésben előírható, hogy az A-B-C csoportba nem sorolt "szénüzemi" munkavállaló a"D" csoportba tartozik.
5. "E" csoportba tartozik: az "A"-"D" csoportba nem tartozó, de hűségjutalomra jogosult fizikai és szellemi munkavállaló.
6. A szakaszokba sorolás a következő: ha a teljes hűségévek száma
- egy, illetve kettő, a munkavállaló az I. szakaszba tartozik;
- három, négy vagy öt, a munkavállaló a II. szakaszba tartozik;
- hat, vagy ennél több, a munkavállaló a III. szakaszba tartozik.
2. sz. melléklet a 4/1988. (V. 26.) IpM rendelethez A hűségjutalom összegének számítása
1. A hűségjutalom összegét a hűségjutalom százalékos mértéke (%) és a 3-8. pontok alapján számított hűségjutalom alap (továbbiakban: éves alap) figyelembevételével kell megállapítani.
2. A hűségjutalom mértékének kulcsszámai a következők:
Az a vájár - külfejtésen a kotrómester -, aki másik szakmával is rendelkezik, de ténylegesen vájár (kotrómester) munkát végez, az "A" (külfejtésen "C") csoportba tartozik (bányadarabbéres) hűségjutalmának mértéke pedig a bányászdarabbéres dolgozókénál 10%-kal magasabb. Második szakmának az elektrolakatos, lakatos, villanyszerelő, kőműves és ács szakmák fogadhatók el. Kollektív szerződésben ez a kör - bányamunkán ténylegesen hasznosítható szakmával - bővíthető.
3. A Hűségjutalom Alapba a munkáltató bérköltségét terhelő, a hűségévre eső - hűségjutalom nélküli - kifizetéseket kell beszámítani, ideértve a szakmunkásként bérezett szakmunkástanulónak kifizetett bért is.
4. A hűségjutalom alapját képezi a munkavállaló átlagkeresetének az állampolgári kötelezettség teljesítése, és - kollektív szerződésben rögzített esetekben - az iskolán, tanfolyamokon való részvétel miatt kiesett időre járó része, ideértve az 1/1976. (II. 7.) NIM rendelet 7. §-a szerinti keresettérítést is. A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj 1988. január 1-jétől csak a kollektív szerződésben meghatározott esetekben képezheti a hűségjutalom alapját.
5. Az éves alapot a külszíni és a föld alatti tevékenység, illetőleg a több csoportba tartozás alapján műszak- (idő-) arányosan, vagy a munkabér arányában lehet megbontani. A megbontás módját kollektív szerződésben kell szabályozni.
6.
7. Kollektív szerződés előírhatja, hogy a keresetkiegészítés is beszámítható az éves alapba annál a dolgozónál, aki a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján kap keresetkiegészítést.
Az "A" csoportba tartozó rokkant vájár, valamint a "B" csoportba sorolt föld alatti munkára alkalmatlanná vált, s emiatt külszínre telepített munkavállaló akkor is e csoportokba tartozik, ha a keresetkiegészítést beszámítják az éves alapba.
8. Ha a munkavállaló a hűségéven belül több csoportba tartozó tevékenységet is végzett, hűségjutalmát a mindenkori tevékenységhez tartozó kulcsokkal kell kiszámítani.
3. számú melléklet a 4/1988. (V. 26.) IpM rendelethez
Hivatkozó joganyagok
1/1993. (I. 13.) IKM rendelet a bányászati hűségjutalomról szóló 4/1988. (V. 26.) IpM rendelet módosításáról