adozona.hu
88/2004. Számviteli kérdés
88/2004. Számviteli kérdés
68/2010/Áhsz. 22. § (5) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelés díj három fajtájáról rendelkezik: a levegő-, a víz- és a talajterhelési díjról.
A törvény bevezetésének célja, hogy a környezethasználókat olyan fejlesztésekre ösztönözze, amelyek a természet ökológiai állapotát nem rontják tovább. A környezetterhelési díjak azokat a környezethasználókat terhelik, akik az engedélyhez kötött környezethasználat során a környezet terhelésével járó anyagot bocsátanak a környezetbe.
...
88/2004. Számviteli kérdés
68/2010/Áhsz. 22. § (5) bek./ISZ
A környezetterhelési díjról szóló törvény által előírt talajterhelési díjjal kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzatnak kell ellátnia. Milyen könyvelési lépések szükségesek a beszedéshez megnyitott adószámlát és a környezetvédelmi alapot érintő gazdasági eseményekhez? Milyen nyilvántartásokat kell vezetni az önkormányzat környezetvédelmi alapjából finanszírozott beruházásokról, és hogyan kell erről elszámolni?
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelés díj három fajtájáról rendelkezik: a levegő-, a víz- és a talajterhelési díjról.A törvény bevezetésének célja, hogy a környezethasználókat olyan fejlesztésekre ösztönözze, amelyek a természet ökológiai állapotát nem rontják tovább. A környezetterhelési díjak azokat a környezethasználókat terhelik, akik az engedélyhez kötött környezethasználat során a környezet terhelésével járó anyagot bocsátanak a környezetbe.
Talajterhelési díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és a hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A díj alapja a szolgáltatott víz mennyisége, illetve a szenny- és használt víz éves mennyisége. Számításának részletes szabályait a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. Talajterhelési díj esetében is rendelkezik a törvény a díjfizetés alóli mentességről, illetve a díjkedvezmény igénybevételéről.
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóhatósági feladatokat az illetékes önkormányzat jegyzője látja el. A talajterhelési díj beszedése és elszámolása a költségvetési elszámolási számlán belül az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 174. §-a (6) bekezdésének j) és l) pontjában előírt alszámlákon - a pénzellátással kapcsolatos alszámlák között az Önkormányzati környezetvédelmi alap elszámolási számlán (32292. alszámla), illetve az adóbeszedéssel kapcsolatos alszámlák között a Talajterhelési díj beszedési számlán (3236. alszámla) - történik. A helyi önkormányzat adóhatóságának a környezetterhelési díjról szóló törvény rendelkezése alapján kiszabott talajterhelési díjbefizetéseket a beszedési számlán kell gyűjtenie és egyidejűleg talajterhelési díjbevételeként kell elszámolnia. A talajterhelési díj beszedési számlájáról kifizetés csak a díj túlfizetése, illetve a jogosulatlanul kiszabott díj visszafizetése esetén történhet. Környezetvédelmi célú kiadások finanszírozása a számláról közvetlenül nem lehetséges, ezért az így összegyűjtött pénzeszközöket negyedévente át kell vezetni az Önkormányzati környezetvédelmi alap elszámolási számlára.
A beszedett talajterhelési díj 100 százalékban az önkormányzatot megillető bevétel, a helyi önkormányzat környezetvédelmi alapját gyarapítja, amelyet a talaj, a felszín alatti víz mennyisége, minősége védelmére használhat fel az önkormányzat. E forrást többek között csatornázásra, szennyvíztisztításra, vízbázisvédelemre, a tartós környezetkárosodások kármentesítésére, a potenciális és tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőzésére, illetve utólagos védelmére lehet fordítani.
A talajterhelési díjbevétel számviteli elszámolása más helyi adókhoz hasonló módon történik.
Könyvelési tételek:
1. A talajterhelési-díjfizetési kötelezettség megállapításakor a követelés előírása: T 2812 - K 41331.
2. A talajterhelési-díjbevétel elszámolása a díj befizetésekor közgazdasági osztályozás szerint: T 3236 - K 9262.
3. A talajterhelési-díjbevétel elszámolása funkcionális osztályozás szerint: T 999 - K 9921.
4. A követelés állományának csökkenése: T 4132 - K 2812.
5. A Talajterhelési díj beszedési számla egyenlegének átvezetése a negyedév végén az Önkormányzati környezetvédelmi alap számlára: T 39422 - K 3236 és T 32292 - K 39422.
6. Talajterhelési-díjvisszafizetés a Talajterhelési díj beszedési számláról történhet, elszámolása talajterhelési díjbevételt csökkentő tételként, közgazdasági osztályozás szerint: T 9262 - K 3236 és funkcionális osztályozás szerint: T 9921 - K 999.
Ha az államháztartás szervezete talajterhelési díj fizetésére kötelezett, akkor az önkormányzat Talajterhelési díj beszedési számlájára befizetett díjat az államháztartás szervezetének az egyéb folyó kiadások között kell elszámolnia az 57224. Helyi adók, díjak, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések kiadásai főkönyvi számlán.
Az önkormányzatnak a Talajterhelési díjbevétel számlához kapcsolódóan a követelésekről és kötelezettségekről az általános szabályok szerinti analitikus nyilvántartást kell vezetnie.
A beszedett talajterhelési díj - törvényben meghatározott célokra történő - felhasználásakor a kiadásokat az Önkormányzati környezetvédelmi alap számláról kell teljesíteni, amelyek a felhasználás céljának megfelelően lehetnek dologi kiadások, illetve felhalmozási kiadások is.
Az Önkormányzati környezetvédelmi alap számlához kapcsolódóan pedig a teljesített kiadásokról a felhasználási célok szerinti megbontásban célszerű analitikus nyilvántartást vezetni.
[2003. évi LXXXIX. törvény 11-14. §, 21/A-21/B. §, 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 174. § (6) bek. j), l) pont; 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § (5) bek., 9. számú melléklete 3. b) alpont]