adozona.hu
37/2005. Számviteli kérdés
37/2005. Számviteli kérdés
52/2010/Art. 24. § (3) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a külföldi magánszemélyt is - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24. §-a (3) bekezdésének 2005. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint - (a korábbi útlevélszám helyett) az adóazonosító jelén tartja nyilván, feltüntetve a magánszemély állampolgárságát is. Ha a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, nem magyar állampolgárságú magánszemély adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön eseti jellegg...
Ha a szlovák magánszemély magyarországi jövedelme után - a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban, 1994. augusztus 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1996. évi C. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) kifizetés jogcíme szerint irányadó rendelkezése alapján - a magyar kifizetőt terhelné a személyi jövedelemadó levonásának kötelezettsége, s annak következtében adatszolgáltatási kötelezettség, úgy az adóazonosító jel megkérése ennek okán válna szükségessé.
Ha a cikkírás honoráriuma az Egyezmény szerint csak Szlovákiában adóztatható, és - figyelemmel az Art. 4. számú mellékletében előírtakra - a külföldi magánszemély az illetőségét igazolja, úgy a kifizetőnek nem kell személyi jövedelemadót levonnia, bevallania, megfizetnie. A kifizetés kapcsán azonban vizsgálandó, hogy a munkavégzéssel kapcsolatban létrejön-e a társadalombiztosítási jogviszony, azaz biztosítottá válik-e a magánszemély. Ha például a szlovák magánszemély felhasználási szerződés alapján részesül kifizetésben, s e szerződés alapján vagyoni jog felhasználásáért, valamint személyes munkavégzésért járó díjazásban állapodnak meg, úgy utóbbi után a biztosítási kötelezettséget a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A személyes munkavégzésért kifizetendő díjazás járulékalapot képez, ha összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, naptári napokra számítva annak harmincad részét. Ez esetben - feltéve, hogy a magánszemély Szlovákiában nem biztosított (azaz a kifizető számára az E101 számú igazolást Szlovákiában fennálló biztosítási jogviszonyáról átadni nem tud) - a szlovák magánszemély járulékalapot képező jövedelme után - függetlenül attól, hogy egyébként a szerződés szerinti kifizetés egésze nem szja-köteles - a járulékfizetési kötelezettség a magyar kifizetőt a társadalombiztosításról szóló törvény általános szabályai szerint terheli. Ezzel kapcsolatosan a magyar kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettsége is felmerül, amelyet a K32-es nyomtatványon kell teljesítenie, ezért a szlovák magánszemély adóazonosító jelének megállapítását a kifizető - az általa ismert természetes azonosító adatok közlésével - az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságától kérheti.
[2003. évi XCII. törvény 24. § (3) bek.]