adozona.hu
48/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/5.)
48/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/5.)
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség [Tao. tv. 18. § (5) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet 5. §-a értelmében egyszerűsített nyilvántartás készíthető, amennyiben a szerződésben szereplő ügylet értéke általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 50 millió forintot.
Keretszerződés esetén, amikor a szerződés futamideje nem meghatározott, egyszerűsített nyilvántartás nem készíthető, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján létrejöv...
48/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/5.)
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség [Tao. tv. 18. § (5) bekezdés]
1. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet 5. §-a értelmében egyszerűsített nyilvántartás készíthető, amennyiben a szerződésben szereplő ügylet értéke általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 50 millió forintot.Keretszerződés esetén, amikor a szerződés futamideje nem meghatározott, egyszerűsített nyilvántartás nem készíthető, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján létrejövő ügyletek összértéke nem meghatározható. Ugyanakkor, amennyiben a keretszerződést a nyilvántartás elkészítésének - azaz az adóbevallás benyújtásának - időpontjáig felmondják és megállapíthatóvá válik, hogy a szerződés alapján létrejött ügyletek szokásos piaci áron meghatározott összértéke nem éri el az 50 millió forintot, elkészíthető az egyszerűsített nyilvántartás, mert a tényadatok alapján egyértelmű, hogy az összevonható ügyletek összértéke az 50 millió forintos értékhatár alatt marad.
Ezt támasztja alá az OECD Iránymutatás 1.29 pontja, amely értelmében a kapcsolt vállalkozások között kötött szerződések esetén vizsgálni kell, hogy a teljesítés során nem tértek-e el a szerződésben lefektetettektől. Bár a két fél között keretszerződés áll fenn, mivel azt felmondják, a szerződés lejáratának időpontja ismertté válik és megszűnik az eredetileg kikötött határozatlan futamidő.
2. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (14) bekezdése értelmében a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség nem teljesítése, valamint a nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettség megsértése esetén az adózó 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A nyilvántartási kötelezettség megsértése a hivatkozott jogszabály (1) bekezdés f) pontja alapján a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésének elmulasztását, ezek hiányosan vagy az előírásoktól eltérő vezetését jelenti. A PM rendelet értelmében az adózónak a nyilvántartásokat szerződésenként kell elkészítenie (kivéve, ha azok tárgyuk alapján összevonhatóak), ezért előfordulhat, hogy az adózó több dokumentáció hiányával sérti meg a nyilvántartási kötelezettséget.
Az adóhatóság a szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos nyilvántartási és iratmegőrzési kötelezettséget - önállóan - az Art. 87. § (2) bekezdés c) pontja szerint az egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló eljárásban ellenőrzi, amely nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
Amennyiben az ellenőrzést az adóhatóság nyilvántartásonként külön-külön eljárásban végzi, a bírságot az egyes eljárásokban szükségképpen külön-külön, nyilvántartásonként szabja ki. Abban az esetben is így kell eljárni - a bírság nyilvántartásonként külön-külön kerül kiszabásra -, ha az ellenőrzés több nyilvántartásra kiterjedően egy eljárásban történik.
Fentiekre tekintettel az adóhatóság a mulasztási bírságot az ellenőrzéssel érintett nyilvántartásonként (azaz főszabály szerint szerződésenként vagy kivételesen a több szerződésre vonatkozóan elkészített összevont nyilvántartásonként) szabja ki.
A bírság kiszabása során azonban az Art. 172. § (12) bekezdését is szükséges figyelembe vennie az eljáró állami adóhatóságnak. E szerint a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
A mulasztási bírság mértékének megállapítása során mind a nyilvántartásonként külön-külön kiszabandó mulasztási bírság, mind pedig az adott eljárás során valamennyi nyilvántartásra vonatkozóan összesen kiszabott mulasztási bírság-összeg (továbbiakban: a mulasztási bírság összesített összege) vonatkozásában szükséges a jogsértések súlyának mérlegelése.
A szankcionálás során ezért az adóhatóságnak a mulasztási bírság összesített összegének tekintetében az ésszerűség keretei között szükséges maradnia, azaz a kisebb nyilvántartási hibák esetén a bírság kiszabását mellőzheti is, a nem túl jelentős hibák esetén pedig nyilvántartásonként csekély bírságösszeget is alkalmazhat, míg azokban az esetekben, amelyekben a nyilvántartások vezetése olyan mértékben hiányos, hogy például a szokásos piaci ár megállapítása azokból nem lehetséges, vagy a nyilvántartás (ok) vezetését elmulasztja, indokolt akár a maximális bírságmérték alkalmazása is. Differenciáltan, az egyes nyilvántartási hibák, hiányosságok súlyához igazodóan kell tehát az egyes bírságösszegeket megállapítani.
3. Az Art. 172. §-át az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 212. §-a módosította, melynek következtében a 2. pont első bekezdésének 1. mondatában ismertetett tényállásról 2008. január 01-től az Art. 172. § (16) bekezdése rendelkezik, a következők szerint: "Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható."
A nyilvántartási kötelezettség (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetésének elmulasztását, a bizonylatok előírásoktól eltérő kiállítását, a könyvek, nyilvántartások hiányos vagy az előírásoktól eltérő vezetését jelenti. A jelen pontban hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján történő szankcionálásra a 2. pontban leírtak megfelelően alkalmazandóak.
Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2005. évi 8. számának 53. pontja alatt közzétett adózói kérdésre adott válaszban foglaltak - a Pénzügyminisztériummal időközben lefolytatott egyeztetés következtében - nem alkalmazhatók.
(PM Adóügyi szakállamtitkár 1232/2007. -APEH Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási főosztály 8990068651/2007.)
Lábjegyzet
Beiktatta a 17/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/2.). Hatályos 2008.02.21.
Beiktatta a 17/2008. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2008/2.). Hatályos 2008.02.21.
