adozona.hu
55/2005. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2005/8.)
55/2005. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2005/8.)
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség [Tao. tv. 18. § (5) bekezdés]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet 5. §-a értelmében egyszerűsített nyilvántartás készíthető, amennyiben a szerződésben szereplő ügylet értéke általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 50 millió forintot.
Keretszerződés esetén, amikor a szerződés futamideje nem meghatározott, egyszerűsített nyilvántartás nem készíthető, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján létrejöv...
Keretszerződés esetén, amikor a szerződés futamideje nem meghatározott, egyszerűsített nyilvántartás nem készíthető, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján létrejövő ügyletek összértéke nem meghatározható. Ugyanakkor, amennyiben a keretszerződést a nyilvántartás elkészítésének - azaz az adóbevallás benyújtásának - időpontjáig felmondják és megállapíthatóvá válik, hogy a szerződés alapján létrejött ügyletek szokásos piaci áron meghatározott összértéke nem éri el az 50 millió forintot, elkészíthető az egyszerűsített nyilvántartás, mert a tényadatok alapján egyértelmű, hogy az összevonható ügyletek összértéke az 50 millió forintos értékhatár alatt marad.
Ezt támasztja alá az OECD Iránymutatás 1.29 pontja, amely értelmében a kapcsolt vállalkozások között kötött szerződések esetén vizsgálni kell, hogy a teljesítés során nem tértek-e el a szerződésben lefektetettektől. Bár a két fél között keretszerződés áll fenn, mivel azt felmondják, a szerződés lejáratának időpontja ismertté válik és megszűnik az eredetileg kikötött határozatlan futamidő.
2. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (4) bekezdése értelmében a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség nem teljesítése, valamint a nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettség megsértése esetén az adózó 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A nyilvántartási kötelezettség megsértése a hivatkozott jogszabály (1) bekezdés f) pontja alapján a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésének elmulasztását, ezek hiányosan vagy az előírásoktól eltérő vezetését jelenti. A PM rendelet értelmében az adózónak a nyilvántartásokat szerződésenként kell elkészítenie (kivéve, ha azok tárgyuk alapján összevonhatóak), ezért előfordulhat, hogy az adózó több dokumentáció hiányával sérti meg a nyilvántartási kötelezettséget. A mulasztási bírság ugyanakkor nem az el nem készített nyilvántartások számától, hanem a mulasztás tényétől függ. Ebből következően az adózó ellenőrzésenként legfeljebb 2 millió forint bírsággal sújtható.