adozona.hu
20/2005. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2005/3.)
20/2005. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2005/3.)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseinek alkalmazásáról a gyes, gyet, ápolási díj folyósítása alatt [Tbj. 28. § (1) a) és 29 § (4) a) pontok]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Tbj. vonatkozó szabályai szerint a Tbj. 27. §-ában meghatározottjárulékalap alsó és a Tbj. 24. §-ában meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan (a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyerm...
20/2005. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2005/3.)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseinek alkalmazásáról a gyes, gyet, ápolási díj folyósítása alatt [Tbj. 28. § (1) a) és 29 § (4) a) pontok]
A Tbj. vonatkozó szabályai szerint a Tbj. 27. §-ában meghatározottjárulékalap alsó és a Tbj. 24. §-ában meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan (a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
E rendelkezésekből adódóan a minimálbér alapján történő járulékfizetés alól a törvény mentességet csak azokra a speciális esetekre ad, amikor a meghatározott ellátásban részesülő egyéni és társas vállalkozó a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.
A családtámogatási törvény szabályai a személyes munkavégzést egyes ellátások folyósítása mellett nem is teszik lehetővé, de megengedik pl. hogy a gyermek egyéves kora után napi 4 óra időtartamban, vagy akár időkorlátozás nélkül is munkát végezhessen a gyesen lévő. E munkavégzés esetén a járulékfizetési kötelezettség természetszerűleg fennáll.
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozó számára nem írja elő a tevékenység személyes folytatását, gyakorlását, hanem személyes közreműködési kötelezettséget állapít meg.
Ez a törvényi szabályozás értelmében valójában annyit jelent, hogy a természetes személynek nincs lehetősége tisztán üzleti befektetéssel egyéni vállalkozás alapítására, abban személyesen is közre kell működnie. A személyes közreműködést azonban a törvény tágan értelmezi.
Az egyéni vállalkozó ezért nem az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat- Erre tekintettel nem tartalmaz a törvény a vállalkozás, illetve az annak keretében folytatott tevékenység szüneteltetésére vonatkozó szabályokat sem, inert olyan előírás sincs, miszerint a vállalkozó az igazolvány birtokában minden esetben köteles lenne a tevékenységét személyesen folytatni, gyakorolni.
A vállalkozásban való személyes közreműködés megvalósulhat ugyan az egyéni vállalkozó döntéseiben, a vállalkozás irányításában, felelősségvállalási kötelezettségében is, azonban ez nem esik egybe magának a vállalkozói igazolványban - vagy társas vállalkozás esetében a társasági szerződésben - meghatározott tevékenységnek a személyes folytatásával, gyakorlásával.
Erinek megfelelően a társadalombiztosítási szabályok is a tevékenység személyes folytatása és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg külön szabályokat.
A társadalombiztosítási szabályok vonatkozásában a Tbj. 28. §-ában meghatározott járulékalap korrekciós lehetőség, valamint a 29 § -ban meghatározott járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítésnél a vállalkozói tevékenység személyes folytatása a feltétel, melyen a vállalkozói igazolványban feltüntetett, vagy a társasági szerződésben meghatározott tevékenység személyes folytatása értendő.
A társadalombiztosítási szabályok különbséget tesznek a járulékfizetés tekintetében akkor is, ha a vállalkozói igazolvány birtokában a vállalkozó "saját elhatározásából" a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja - pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg a tevékenységét -ekkor a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség az igazolvány átvétele napjától fennáll, mert ettől a naptól kell biztosítottnak tekinteni a természetes személyt Ugyanígy kell értelmezni, ha a vállalkozói tevékenységet alkalmazott, segítő családtag útján látja el. Analóg módon alkalmazandó a szabály a társas vállalkozó esetében is.
A járulékfizetési kötelezettség alól azonban a Tbj. törvény idézett, meghatározott eseteiben mentesíti a biztosított egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs.
Ha például a vállalkozó állítása szerint személyesen nem folytatta a vállalkozói tevékenységét, de a költségei között vállalkozói kivétet elszámolt, úgy a vállalkozás személyes folytatásának ténye külön bizonyítás nélkül is megvalósultnak tekinthető, és analóg módon érvényes ez, ha a társas vállalkozó részére a személyes közreműködés ellenértékeként díjazást fizettek.
Kivét, illetve díjazás elszámolás hiányában is megvalósulhat a vállalkozói tevékenység személyes folytatása, ha azt az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzése során megállapítja.
Az egyéni vállalkozói törvénynek, illetve a társasági törvénynek a vállalkozás szünetelésére vonatkozó szabályai hiányában a vállalkozó akkor is köteles az Art. szerinti adókötelezettségek, a Tbj., Tny., Eb. törvény szerinti kötelezettségek (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás) teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott, segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. E kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a Tbj. törvényben a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt.
(2202/2005. - Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások főosztálya)