adozona.hu
26/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/4.)
26/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/4.)
Vevői készlet céljára történő terméktovábbítás szabályai 2005-ben [Áfa tv. 7/A. § (8) bekezdése, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés 2005. november 7-én elfogadta az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvényt (a továbbiakban: módosító törvény), mely 2004. december 31-ét követően keletkező adófizetési kötelezettségre visszamenőlegesen módosította az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) 7/A. § (8) bekezdését.
Az Áfa-törvény 7/A. § (8) bekezdés értelmében nem minősül Közösségen belül...
Az Áfa-törvény 7/A. § (8) bekezdés értelmében nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel egy tekintet alá eső termékbeszerzésnek, ha a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany a tulajdonában lévő terméket egy másik tagállamból a belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbítja, és a továbbítást követően a belföldi adóalany vevő vagy bizományos Közösségen belülről történő termékbeszerzést hajt végre. Az Áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 37. pontja alapján vevői készletnek minősül az eladó tulajdonában lévő, a vevő raktárában vagy a vevő által bérelt raktárban tárolt készlet, amelynél a tulajdonjog átszállás időpontja a vevő döntésétől függ. A készleten lévő termék használatára, hasznosítására - ide nem értve a kipróbálást és próbagyártást - a beszállítás és az értékesítés közötti időszak alatt nem kerülhet sor.
Az Áfa-törvény 7/A. § (8) bekezdése értelmében annak, hogy a más tagállamból belföldre továbbított vevői készlet már önmagában a továbbítás miatt annak az időpontjában ne minősüljön Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek (következésképpen, hogy a külföldi adóalanynak ne kelljen belföldön az adóhatóságnál nyilvántartásba vetetnie magát) egyetlen feltétele az, hogy a belföldi vevő vagy bizományos a termék lehívásakor, azaz a kitároláskor Közösségen belüli beszerzést hajtson végre. Abban az esetben azonban, ha a belföldi készletet fenntartó külföldi adóalany nyilvántartásba veteti magát a magyar adóhatóságnál, fogalmilag kizárt, hogy a belföldi vevője ezen ügylet kapcsán Közösségen belüli termékbeszerzést hajtson végre. Ebben az esetben ugyanis a Közösségen belüli beszerzést a készlettel rendelkező adóalany hajtja végre, ő szerepelteti ezt ekként a bevallásában.
A törvényszöveg feltétele és következménye tehát bizonyos fokig kölcsönösen egymásra utal, ezzel végeredményben a törvény az adóalanyok (eladó és vevő) döntésének függvényévé tette, hogy bejelentkezik-e a közösségi eladó belföldön vagy sem. Amennyiben bejelentkezett, akkor a hivatkozott törvényhelyben az "és" után szereplő tényállás nem valósult meg, hiszen Közösségen belülről történő beszerzés címén az eladónak és nem a vevőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége. Amennyiben az eladó nem jelentkezett be, akkor a feltétel megvalósul, tehát a belföldi vevő készletre történő továbbítása maga még nem valósít meg Közösségen belüli termékbeszerzést a készletet fenntartó közösségi adóalanynál, hanem csak a kitároláskor keletkezik az ő vevőjénél Közösségen belüli beszerzésként adófizetési kötelezettség az Áfa-törvény 7/A. § (1) bekezdés alapján.
Következésképpen egyaránt elfogadható, ha a külföldi adóalany, mely belföldön vevői készletet tart(ott) fönn a magyar adóhatóságnál nyilvántartásba vetette magát, és Közösségen belüli beszerzésként bevallotta a terméktovábbítást, valamint az is, ha ezen ügylet kapcsán nem jelentkezett be Magyarországon az adóhatóságnál.