29/2010. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2010/6.)

Ingatlannal rendelkező társaság tagjának részesedés-kivonáson realizált nyeresége [Tao. tv. 2. § (4) bek. c) pont, 4. § 18/a. pont]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2010. január 1-jétől hatályos 2. § (4) bekezdés c) pontja szerint a társasági adó alanya az ingatlannal rendelkező társaság - külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi) - tagja, ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. Az ingatlannal rendelkező társaság külf...

29/2010. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2010/6.)
Ingatlannal rendelkező társaság tagjának részesedés-kivonáson realizált nyeresége [Tao. tv. 2. § (4) bek. c) pont, 4. § 18/a. pont]
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2010. január 1-jétől hatályos 2. § (4) bekezdés c) pontja szerint a társasági adó alanya az ingatlannal rendelkező társaság - külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi) - tagja, ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. Az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja tehát önmagában azért, mert ilyen társaságban tag/tulajdonos még nem lesz adóalany, csak a részesedésének elidegenítése, kivonása során realizált nyeresége okán válik (válhat) adóalannyá. Ez esetben az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagját 19%-os mértékű társasági adó terheli, amelyet a 2010. naptári évben történő elidegenítésen, kivonáson realizált nyereség után - első ízben - 2011. november 20-áig kell megállapítani, megfizetni és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallani.
A Tao. tv. 4. § 18/a. pontja határozza meg az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát. Ennek alapján a belföldi illetőségű adózó, vagy a külföldi vállalkozó (a továbbiakban együtt: adózó) - akkor minősül ingatlannal rendelkező társaságnak, ha az alábbi három körülmény együttesen fennáll:
1. részesedését elismert tőzsdén (Tao. tv. 4. § 10/a. pont) nem jegyzik és
2. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak, külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), a csoportba tartozók egyes beszámolóiban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan piaci értéke több mint 75 százalék és
3. a tagja, vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amely-lyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását és az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetőségű tagja (részvényese) legalább részben elidegenítette, kivonta a részesedését a naptári év július 31-ét megelőző naptári évben.
A 2. és 3. pont szerinti feltétel nélkül nem minősül ingatlannal rendelkező társaságnak az az adózó, amelynek részesedését elismert tőzsdén jegyzik.
A 2. pontban jelöltek szerint az adózó önállóan, az üzleti évről készített beszámolójának az adatai alapján, vagy azáltal is ingatlannal rendelkező társaság lehet, hogy a saját, valamint a (belföldi illetőségű és/vagy külföldi vállalkozó) kapcsolt vállalkozásai adatainak együttes számbavételével - cégcsoport szintjén - lesz 75 százalékot meghaladó a belföldi ingatlan-arány. A csoport-szintű összesítésnél az együttes eszközérték (nevező) meghatározásához az egyes beszámolókban szereplő összes eszköz értékét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy van-e olyan csoport-tag (akár maga az adózó), amelynek nincs belföldön fekvő ingatlana. Az eszközök a beszámoló mérlegének "Eszközök" oldalán szereplő valamennyi eszközt jelentik, s minden eszköznek (akkor is, ha adott esetben a könyv szerinti érték már nulla) meg kell határozni a - december 31-ei, vagy az ettől eltérő mérlegfordulónapi - piaci értékét (lehet azonos a piaci érték a könyv szerintivel). Az együttes adatok megállapításához nem kell konszolidált beszámolót készíteni.
A beszámoló alatt, amelynek alapján az ingatlan-arányt meg kell határozni, a naptári év (első ízben 2011.) május 31-én rendelkezésre álló beszámolót kell érteni. Ez naptári évvel azonos üzleti évet alkalmazó adózónál 2011-ben a 2010. adóév, a naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazása esetén jelentheti a 2009. adóévet is.
A belföldön fekvő összes ingatlan piaci értékének (számláló) meghatározásához az ilyen ingatlanok piaci értékeit össze kell adni. A belföldön fekvő ingatlanok számbavételéhez a Tao. tv. 4. § 18. pontja szerinti értelmezést - a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog - kell alapul venni (ami nem feltétlenül azonos a mérleg "Ingatlanok" sora tartalmával).
A tagi illetőségre vonatkozó feltétel akkor vizsgálandó, ha az adózónak, vagy a csoportba tartozó kapcsolt vállalkozásai bármelyikének van legalább egy külföldi (társaság) tagja és a külföldi illetőségű tagja (részvényese) legalább részben elidegenítette, kivonta a részesedését a naptári év július 31 -ét megelőző naptári évben. A tag adóügyi illetősége kizárólag az általa tett nyilatkozat vagy illetőségigazolás alapulvételével határozható meg; az illetőség a tag székhelye (cégkivonat stb.) alapján nem vehető figyelembe. Nem egyezményes állambeli tagnál a 3. pont szerinti feltétel teljesül, ha pedig a külföldi tag egyezményes államban bír illetőséggel, akkor a feltétel teljesülését az dönti el, hogy - az adott reláció szerint irányadó egyezmény alapján - az árfolyamnyereség hol adóztatható.
Néhány példa az árfolyamnyereség adóztatására
1. Magyar-ciprusi egyezmény
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Ciprusi Köztársaság Kormánya között létrejött, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 82/1982. (XII. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: Ciprusi Egyezmény) 13. cikk (1) bekezdése alapján az egyik (ciprusi) Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek a 6. cikkben meghatározott és a másik (magyar) Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyeresége ebben a másik (magyar) Államban adóztatható. A 13. cikk (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben nem említett vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a (ciprusi) Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő illetőséggel bír.
A Ciprusi Egyezmény 6. cikkének rendelkezéseit az ingatlanok értékesítéséből származó jövedelmekre, s az ingatlanokhoz kapcsolódó különböző vagyoni értékű jogokból származó passzív jövedelmekre kell alkalmazni. Tekintve, hogy a Ciprusi Egyezmény 13. cikke a vagyon elidegenítéséből származó jövedelmekre vonatkozik - amelyen belül a 6. cikk szerinti ingatlan vagyon adóztatására az általánostól eltérő szabályt tartalmaz -, rendelkezései kiterjednek minden olyan vagyonelem értékesítéséből származó jövedelemre is, amely nem minősül ingatlan vagyonból származónak. Ilyen az üzletrész elidegenítéséből származó jövedelem - amely a Ciprusi Egyezmény rendelkezései szerint sem minősül ingatlan vagyonból származó jövedelemnek -, ezért ha egy ciprusi társaság eladja a magyar ingatlannal rendelkező társaságban lévő üzletrészét, vagy annak egy részét, úgy az ügyletből származó árfolyamnyereség után a ciprusi társaságnak (az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának) nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettsége Magyarországon.
2. Magyar-amerikai egyezmény
A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között kötött, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet (a továbbiakban: Amerikai Egyezmény) 12. cikk (1) bekezdése értelmében az a nyereség, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró (amerikai) személy a másik Szerződő (magyar) Államban fekvő, a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott ingatlan vagyon elidegenítéséből élvez, ebben a másik (magyar) Államban adóztatható. A 12. cikk (3) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdésben nem említett bármely vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő (amerikai) Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő illetőséggel bír.
Az Amerikai Egyezmény 6. cikkének - ingatlan vagyonból (ingatlantulajdon) származó jövedelmekre vonatkozó - rendelkezései megegyeznek a Ciprusi Egyezmény 6. cikkében foglaltakkal. A szabályozás alapján az ingatlannal rendelkező magyar társaság amerikai (társaság) tagjának az üzletrész (részesedés) kivonáson (eladáson) realizált nyeresége után sem keletkezik Magyarországon társasági adófizetési kötelezettsége, mert ez az árfolyamnyereség - az Amerikai Egyezmény szerint - az Amerikai Egyesült Államokban adóztatható.
3. Magyar-máltai egyezmény
A Magyar Köztársaság és Málta között létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 1993. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Máltai Egyezmény) 13. cikk (1) bekezdése szerint a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott ingatlanvagyon elidegenítéséből származó jövedelem, vagy nyereség abban a (magyar) Szerződő Államban adóztatható, amelyben az ilyen vagyon van. A 13. cikk (2) bekezdése alapján pedig egy olyan (magyar) társaságban fennálló részvény vagy hasonló érdekeltségek elidegenítéséből származó jövedelem, vagy nyereség, amelynek vagyona egészben, vagy főként ingatlan vagyonból áll, abban a (magyar) Szerződő Államban adóztatható, amelyben a társaság vagyona, vagy vagyonának fő része van.
Ez utóbbi figyelembevételével, ha egy máltai társaság eladja a magyar ingatlannal rendelkező társaságban lévő üzletrészét, akkor az ebből származó árfolyamnyereség Magyarországon adóköteles, vagyis a máltai társaságnak - 19%-os mértékű - társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik Magyarországon.
Más a helyzet akkor - szintén a Máltai Egyezmény 13. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapulvételével -, ha nem ingatlannal rendelkező társaságban lévő üzletrész értékesítése történik. Ha például "M" máltai társaság tagja/tulajdonosa egy olyan "A" magyar társaságnak, amelynek vagyona egészben, vagy főként nem ingatlan vagyonból áll, az "A" társaság pedig tagja/tulajdonosa egy olyan "B" magyar társaságnak, amelynek vagyona főként ingatlanokból áll, és az "M" máltai társaság eladja "A" magyar társaságban lévő részesedését, úgy az értékesítésen realizált árfolyamnyeresége nem Magyarországon adózik.
[PM Jövedelemadók főosztálya 5184//2010. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227248141/2010.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.