ÁSZ közlemény (HÉ 2010/77.)

adozona.hu

ÁSZ közlemény (HÉ 2010/77.)

ellenőrzésekről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Állami Számvevőszék
Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Közigazgatási jog
Tipus: közlemény
Érvényesség kezdete: 2010.09.21
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

ÁSZ közlemény (HÉ 2010/77.)

ellenőrzésekről

Összefoglaló a TEN-T pályahálózat V. páneurópai korridor (6. sz. kiemelt európai projekt) vonalán EU-támogatással megvalósuló vasútvonal-fejlesztések teljesítmény-ellenőrzéséről (1006)

Az EU Számvevőszékek Kapcsolattartó Bizottságának javaslata alapján a Transz Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) V. páneurópai korridor 6. sz. kiemelt projekt vasúthálózatát érintő beruházás megvalósítása érdekében kapott EU-s támogatások felhasználását az Állami Számvevőszék - több tagállam számvevőszékével közösen (Franciaország, Olaszország, Szlovénia) - ellenőrizte.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a TEN-T projekt előkészítési folyamata, megvalósítása eredményesen szolgálta-e az uniós és nemzeti közlekedéspolitikai célok időarányos teljesítését a rendelkezésre álló források hasznosulását. Az ellenőrzés a 2000-2010. évekre irányult.
A magyar vasúti közlekedésfejlesztés rövid távú (2008-2013) stratégiája az infrastruktúra megbízhatóságának javítására koncentrált, a legfontosabb feladatként az átlagos EU-teljesítmény elérését jelölte meg, amely illeszkedik az EU-irányelvekben meghatározott fejlesztési politikához.
A fejlesztések finanszírozásához 2000-2005 között a források - megfelelő mértékben, összetételben, illetve időben -nem álltak rendelkezésre. A támogatások igénybevételét nehezítette a magyar költségvetés helyzete, ami miatt bekövetkezett a támogatást élvező EU-s projektek határidőcsúszása.
Az egyéves késéssel elfogadott Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015. évi fejlesztéseinek legfontosabb célkitűzései csak részben valósultak meg. A rendelkezésre álló közlekedési célú ISPA-forrásból több mint 200 M euró támogatást az ország nem tudott időben felhasználni. Magyarországon a 2000-2006. években nem volt eredményes az EU által támogatott kiemelt vasúti útvonalak fejlesztése.
Az ellenőrzésre kiválasztott vasúti pálya Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba útirányon át kapcsolódik a magyarországi vasúti fővonalakhoz. A beruházás tervezett összes költsége 167,4 M euró volt, amelyhez az EU-bizottság 83,7 M euró támogatást (beruházási költség 50%-a) ítélt meg. A pénzügyi megállapodást - a nem megfelelő előkészítés, a közbeszerzési folyamatok elhúzódása és a pénzügyi források nem megfelelő időben történő biztosítása miatt - három alkalommal kellett módosítani. A beruházás eredeti 2006. december 31-ei befejezési határideje 2010. december 31-ére módosult. A projekt befejezésének várható költsége 199 M euróra emelkedett. A költségnövekedést az előre nem kalkulált inflációs hatások, a műszaki igényekből és a közbeszerzések elhúzódásából adódó átütemezések, valamint a műszaki tartalom változása okozzák.
Az uniós támogatással megvalósuló vasúti vonalszakaszok és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztése nem volt összhangban az értékarányos ráfordítások (value for money) alapelveivel.
A rehabilitált vasúti vonalszakaszon, középtávon a tranzit áruforgalom lehet a meghatározó, így a pálya műszaki paraméterei is elsősorban ezen igények kielégítését szolgálják. A 225 kN tengelyterhelés, a villamos vontatás, a 120 km/h sebességű közlekedés kielégíti a teherszállítási közlekedés elvárásait. A kedvező eljutási sebességnek köszönhetően a helyi és helyközi vasúti személyszállítás versenyképes alternatívája lehet a közúti közlekedésnek.
Az AGC-AGTC előírásoknak megfelelő vasúti pálya kiépítése - a XXI. század fejlett technikáját alkalmazó, számítógép vezérelt vasúti jelző- és biztosítóberendezések, utastájékoztató és utasításadó hangrendszerek, a korszerű, sorompóval biztosított útkeresztezések - mind a közlekedés, mind a közlekedők biztonságát növelik, valamint hozzájárulnak az árufuvarozás és a személyszállítás területén az interoperábilis közlekedés feltételeihez.
A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoltuk a Kormánynak, hogy intézkedjen a közlekedés korszerűsítésével kapcsolatos döntések összhangjáról, időben biztosítsa a szükséges költségvetési forrásokat a Magyar Közlekedéspolitikában 2015-ig meghatározott célok megvalósítása érdekében. Gondoskodjon arról, hogy a jelentős határidő-túllépések elkerülése érdekében, az EU által is finanszírozott projektek előkészítése, lebonyolítása és a projektek ellenőrzése az előírt pénzügyi és intézményrendszer biztosítása mellett zökkenőmentes legyen. Kezdeményezze a vasúti közlekedésre vonatkozó jogszabályi környezetben még fennálló harmonizálatlanságok megszüntetését a közlekedésfejlesztésekhez rendelkezésre álló EU-s források hatékonyabb felhasználása érdekében.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Összefoglaló az energiagazdálkodást érintő állami és önkormányzati intézkedések, kiemelten az energiaracionalizálást célzó támogatások hatásának ellenőrzéséről (1009)

Az energiapolitika célkitűzéseinek a 21/1993. (IV. 9.) OGY határozatban történt megfogalmazása óta alapvető változások mentek végbe az energiaszektorban. Mérséklődött a gazdaság energiaigényessége, csökkent az egységnyi bruttó hazai termékre jutó energiafelhasználás. Sokszereplős és döntően magántulajdonú lett az energiaszektor, kialakult a versenypiac. Az energiafelhasználásban a lakosság és a kommunális fogyasztók részesedése emelkedett, miközben a termelőágazatok részaránya csökkent. E körülmények között az energiapolitikai célkitűzések kiemelt szempontja lett az ország ellátásbiztonsága, a versenyképesség, a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése, a fogyasztói igényekkel összhangban lévő energiaellátás. Az Európai Unió (EU) részéről olyan versenypolitikai, piacszabályozó és környezetvédelmi irányelveket fogalmaztak meg, amelyekkel befolyásolni és orientálni kívánták a tagállamok belső energiapolitikai célkitűzéseit.
Az ellenőrzésünk célja annak értékelése volt, hogy az energiafelhasználás racionalizálása, csökkentése érdekében megtett állami és önkormányzati intézkedések eredményesen és hatékonyan járultak-e hozzá a magyar energiapolitikai célkitűzések megvalósításához, az EU által megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Helyszíni vizsgálatot az energiagazdálkodással érintett minisztériumoknál és 38 helyi önkormányzatnál folytattunk. Az ellenőrzés a 2004-2009 közötti időszakra terjedt ki, de figyelembe vettük a 2010. évben történt változásokat is.
Központi energiaszabályozás és -gazdálkodás
Az energiafelhasználás racionalizálása, csökkentése érdekében megtett állami és önkormányzati intézkedések csak részben járultak hozzá a magyar energiapolitikai célkitűzések megvalósításához és ezzel az EU által megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Az EU-irányelvekben rögzített elvárások beépültek ugyan a hazai energiapolitikai célkitűzésekbe, a kialakított jogi szabályozási, szervezeti és támogatási rendszer azonban nem biztosította teljeskörűen a célkitűzések ütemezett és hatékony végrehajtását.
Az 1993-ban elfogadott OGY határozat az EU jogrendjével harmonizáló kerettörvény kidolgozását határozta meg a Kormány számára. Ez nem teljesült, mert keretjelleggel nem egyetlen törvényben, hanem az energetikai ágazaton belül különböző szakmai törvényekben szabályozták az energetikai szereplők működésének feltételrendszerét. A szabályozás így nem egységes, ami feladat- és hatáskörök változása esetén az inkoherencia kockázatát veti fel.
Nem volt kellően meghatározott az energiaügyekért felelős miniszter, valamint az energetikai feladatok végrehajtásában közreműködő szervezetek feladat- és hatásköre sem. A szervezetek között az energiaügyek végrehajtása során az eseti kapcsolattartás dominált. Az energiaügyek kormányzati irányítási, beszámoltatási és ellenőrzési funkcióinak hiányosságai miatt a hazai energiapolitikai célkitűzések, valamint a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének eszközei nem voltak teljeskörűen biztosítottak. Ennek hatása a piacnyitás csúszásában, az energiapolitika végrehajtásának alapját jelentő stratégiák, programok készítésének hiányosságában, késedelmében, a források és feladatok összhangjának hiányában, és az EU által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokban jelentkezett.
Az energiapolitika kiemelten kezelte az ellátásbiztonságot, mint kockázati tényezőt, a külső - kiemelten orosz földgáztól való - energiafüggőség miatt. A földgázellátás biztonsága érdekében indított beruházások eredményeként a tárolói kapacitások a hideg téli időszakban is két hónapig biztosíthatják a hazai ellátást. A földgázellátás válsághelyzete és a villamosenergia-krízis megelőzésére, enyhítésére szolgáló intézkedéseket, a jelentős zavar esetén szükséges kormányzati teendőket a Kormány rendeletben, illetve határozatban jelölte ki.
Az energiapolitikai célok végrehajtását a 2000-2010 közötti időszakra szóló stratégia és a 2008-2020. évekre vonatkozó Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (Cselekvési Terv) szolgálta. A Cselekvési Terv követelményei közé beépítették a nemzetközi kötelezettségeket, a hazai energiapolitikai célkitűzéseket, és figyelembe vették a korábban indított energiagazdálkodási programokat. Az egyes konstrukciók céljainak és működtetésének összehangolása részben megtörtént, a célokat konkrét mutatókhoz kötötték.
A programalkotási tevékenység késedelme és a forráshiány miatt kérdéses a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai célok és a nemzetközi vállalások időarányos végrehajtása. Kockázatot jelent a megfogalmazott célkitűzések, tervek összehangolt megvalósulásának értékelése tekintetében a programok eltérő időhorizontja és rendszere. A Cselekvési Tervet nyolc hónap késéssel nyújtották be az EU Bizottság részére, emiatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Az EU Bizottság véleménye szerint a dokumentum tervezete nem alkotott reális stratégiát, és hiányosnak találta azt a közszféra példamutatása tekintetében is.
A 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégia és a megvalósítását szolgáló Cselekvési Program a hozzá rendelt eszközökkel és forrásokkal nem volt megvalósítható, ennek ellenére azok felülvizsgálata és módosítása nem történt meg. A hozzá kapcsolódó energiaracionalizálási célú pályázatok feltételrendszere fellazult, a támogatások felhasználásától elvárt energiamegtakarítási célokat nem közvetítették a támogatottak felé, annak mérése és nyomon követése nem volt biztosított. A kitűzött célok és hozzárendelt eszközök, források nem voltak összehangoltak, a pályázati rendszerben párhuzamosságok és lefedetlen területek is voltak. A lebonyolítására szolgáló sokszereplős szervezeti rendszer, a megbízások és a finanszírozás gyakran változó szabályai nem segítették a végrehajtás tervezhetőségét és kiszámíthatóságát, és nem volt megfelelő koordináció sem.
A monitoring rendszer kialakításával megteremtették az intézkedések eredményeinek mérési lehetőségét, de az indikátorok adatainak összegzésére a rendszer nem biztosított lehetőséget. A statisztikai beszámoló rendszer nem mutatta az energiaracionalizálási célú programok eredményeit. Az energiastatisztikai ügynökségi feladatokat ellátó Energia Központ Nonprofit Kft.-nél nem fordítottak kellő figyelmet az önkormányzati energiafelhasználási beszámoló, valamint a közvilágítási statisztikai adatszolgáltatások teljesítésére és összegzésére. A központi igazgatást és a helyi önkormányzatokat is magában foglaló tercier szektor statisztikai rendszerének továbbfejlesztése elmaradt.
A Cselekvési Terv végrehajtása a szükséges források elégtelensége miatt kockázatos. A Cselekvési Terv az energiahatékonysági intézkedések megvalósításának összes beruházási igényét 2295-2870 milliárd Ft-ra, az állami támogatás mértékét 9 évre összesen (10-30%-os támogatásintenzitást figyelembe véve) 230-860 milliárd Ft-ra becsülte. A források között ugyanakkor csak az uniós forrásból származó 38 milliárd Ft-ot számszerűsítette, a kvótabevétel és az egyéb források tervezett összegét nem.
A rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságrendjének különbségét mutatja az is, hogy energiaracionalizálást célzó pályázatokra 2000-2009 között 37,3 milliárd Ft-ot fordítottak. A hazai és nemzetközi támogatással létrehozott különböző hitelprogramok 30,7 milliárd Ft kedvezményes hitel kihelyezését tették lehetővé. E támogatási formák összesen 175 milliárd Ft energiaracionalizálási célú beruházás megvalósítását segítették.
A helyi önkormányzatok energiagazdálkodása
A helyi önkormányzatok energiára fordított kiadása 2009-ben meghaladta a 100 milliárd Ft-ot. Az EU irányelve kiemelten hangsúlyozza a közszféra, így az önkormányzatok példamutató szerepét az energiahatékonyság javításában. A helyi önkormányzatokról szóló törvény a települési önkormányzatok feladatai között nevesíti ugyan a helyi energiaszolgáltatásban való közreműködést, de a feladatellátás mértékéről és módjáról való döntést az önkormányzatokra bízza. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerint az energiagazdálkodással kapcsolatos feladatokat és előírásokat a települési önkormányzatok környezetvédelmi programjának kell tartalmaznia. A feladatok ellátásának módjáról, területeiről és tartalmáról azonban a jogszabályok nem rendelkeztek, szabályozásukat az energiaügyekért felelős miniszter nem kezdeményezte. Az önkormányzatok így helyi szabályzataikban e területek meghatározására nem is fordítottak kellő figyelmet, és - központi útmutatás hiányában - saját értelmezésük szerint látták el feladataikat.
Az önkormányzatoknál a felhasznált energia beszerzése, mérése, ellenőrzése szervezeti és személyi feltételeinek kialakítása differenciált volt. Az önkormányzatok - néhány nagyobb települést kivéve - nem alkalmaztak energetikust, a feladatokat döntően a polgármesteri hivatalokon belül kapcsolt munkakörben látták el. A felhasznált energia felhasználásának és mérésének figyelemmel kíséréséről csak az ellenőrzött önkormányzatok fele gondoskodott.
A közvilágítás a települési önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladatai körébe tartozik, de ellátásának módját, részletszabályait 2009-től jogszabály nem rögzíti, azt a villamos energiáról szóló törvény felhatalmazása ellenére a mai napig nem alkották meg. Ez akadályozta a feladatellátásra kötött szerződéses feltételek egységes kialakítását, a helyi feladatok meghatározását és végzését. Az önkormányzatok kevés információval rendelkeztek a piacnyitás nyújtotta lehetőségekről, amelyek kihasználásához a szakmai ismeretek mellett az anyagi érdekeltség és a megfelelő adatbázis is hiányzott. A közvilágítás-korszerűsítések keretében vállalt kötelezettségek, valamint a kialakult vegyes tulajdoni viszonyok is hátráltatták az előnyösebb energiavásárlási és karbantartási szerződések megkötését. A vizsgált önkormányzatok több mint kétharmada felülvizsgálat nélkül elfogadta a területileg illetékes szolgáltató ajánlatát, a döntéseket gazdaságossági számításokkal nem támasztotta alá, egynegyedüknél még az ellenőrzési időszakra vonatkozó valamennyi közvilágítási szerződés sem állt rendelkezésre. Közel kétharmaduknál a közvilágítási célú villamos energia felhasználását nem mérték, így a szolgáltatás díját a lámpatestek beépített teljesítménye és a közvilágítási naptár - vagyis nem a valós fogyasztás - alapján fizették meg. A mérés feltételeinek kialakítása beruházási forrásokat igényelne. Az önkormányzatok nem fordítottak kellő figyelmet a fogyasztói panaszok fogadásának és kivizsgálási rendjének szabályozására.
Az ellenőrzött önkormányzatok összességében eredményesen látták el közvilágítási feladataikat, mert a településeken a közszolgáltatás biztosított volt, és a 2004-2009 között végrehajtott beruházások hatására az egy közvilágítási lámpahelyre jutó energiafelhasználás és a károsanyag-kibocsátás 3,5%-kal csökkent. Ugyanakkor a közvilágítás-korszerűsítési szerződések megkötésénél az önkormányzatok több mint fele nem élt a versenyeztetés lehetőségével, és nem vizsgálta az elfogadott ajánlatok megalapozottságát sem. A fejlesztéseket az önkormányzatok háromnegyedénél 4-15 éves üzemeltetési, feladatellátási szerződésekkel kapcsolták össze. E szerződések keretében a szolgáltatók által megvalósított korszerűsítéseket az önkormányzatok 65%-a különböző jogcímeken (energiahatékonysági, bérleti, lízing-, energia-korszerűsítési, területbővítési díjak, kölcsönök, pénzeszközátadások) utólag a szolgáltatónak megfizette. Ez az ellenőrzött hat év alatt évente átlagosan 36,3%-kal növelte meg a közvilágítás működtetésének a költségeit. A közvilágítás-korszerűsítések az önkormányzatoknál nem eredményeztek vagyongyarapodást. A berendezések térítésmentes átadásakor nem vették figyelembe, hogy a vagyon korlátozottan forgalomképes és kötelező feladatellátást szolgál. A beruházásokkal a tervezett műszaki tartalmak és energia megtakarítások döntően teljesültek, a kiadási megtakarítások azonban 13,5%-kal elmaradtak a tervezettől, amely 26,1%-kal megnövelte a beruházások megtérülési idejét.
Az önkormányzatok energiafelhasználását a közvilágítás mellett a fűtési célú (alapvetően földgáz) és a villamos energia határozta meg. A 2004-2009. évek között az önkormányzatok világítási célú energiafelhasználása reálértéken (2004. évi árakat figyelembe véve) 13,7%-kal csökkent, de a villamos energia árának több mint másfélszeres növekedése következtében a villamosenergia-kiadások 32,1%-kal emelkedtek. Ebben az időszakban a fűtési célú energiafelhasználásuk reálértéke 17,9%-kal csökkent, a fűtési célú energia árának 74,3%-os emelkedése miatt azonban a fűtési célú kiadások 43%-kal növekedtek. Az önkormányzatok 92,1%-ánál nem értékelték az energiára fordított kiadások alakulását befolyásoló tényezőket.
A villamos- és a fűtési célú energiafelhasználás mennyiségi és értékbeli változása az ellenőrzött önkormányzatoknál

Az energia szabadpiacon történő beszerzésének a lehetőségeit a gázenergia esetében az önkormányzatok 36,8%-a, a villamos energia esetében a 28,9%-a vizsgálta, de csak egyharmaduk kötött ennek alapján szerződést. A szabadpiacra lépést hátráltatta a szakemberhiány, a különböző tartalmú díjtételek összehasonlíthatóságára vonatkozó ismeretek hiánya is.
A vizsgált időszakban az önkormányzatok közel fele világítás-korszerűsítést, kétharmada fűtés-korszerűsítést is végzett, részben saját beruházás, részben harmadik feles finanszírozási konstrukció keretében. A hagyományos energiahordozók mellett megújuló energiaforrásokat is felhasználtak. A korszerűsítések azonban csak részben voltak eredményesek, mert a pénzügyi megtérülési idő és az átlagos primer energiamegtakarítás a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. Mindezek következtében a tervezett pénzügyi megtakarítások sem realizálódtak, ugyanis a finanszírozás fedezetéül szolgáló megtakarítások számításakor pl. nem a várható villamosenergia-fogyasztással, hanem a beépített teljesítménnyel számoltak. A saját beruházásban végzett korszerűsítések átlagos megtérülési ideje várhatóan fűtés-korszerűsítéseknél 36 évről közel a másfélszeresére, a világítás-korszerűsítéseknél 14 évről több mint a kétszeresére módosul.
Az ellenőrzött önkormányzatok részére javaslatokat fogalmaztunk meg a helyi környezetvédelmi program elkészítésére, felülvizsgálatára, az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az energiagazdálkodás helyi szervezeti, személyi és monitoring feltételeinek biztosítására, a gazdaságossági szempontok fokozott érvényesítésére, valamint a közvilágítás esetében a fogyasztói panaszok kezelésének rendjére vonatkozó szabályozás kialakítására.
A Kormánynak javasoltuk az energetikával, a klíma- és környezetvédelemmel kapcsolatban a hiányzó stratégiák és programok pótlását, a meglevők kiegészítését, a felelősségi és hatásköri előírások pontos rögzítését, a szervezeti háttér működésének, feladatainak egységes keretbe illesztett szabályozását, a statisztikai információrendszer továbbfejlesztését, a közvilágítási feladatokkal kapcsolatos jogalkotási folyamat felgyorsítását, az önkormányzatok helyi energiaszolgáltatásban való közreműködésének, valamint energiagazdálkodással kapcsolatos feladatainak jogi szabályozását, az önkormányzati térségi szintű energetikusi hálózat kialakításának ösztönzését.
Az energiaügyekért felelős miniszternek javasoltuk az energiaügyeket kezelő szervezeti egységek feladatai és struktúrája összhangjának kialakítását, és az előírt statisztikai adatgyűjtési és -feldolgozási feladatok teljesítését.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Összefoglaló az EU-támogatások felhasználása során alkalmazott szabálytalanság-, adósság- és követeléskezelési folyamatok ellenőrzéséről (1010)

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a vizsgált folyamatok elegendő és megfelelő információt szolgáltattak-e az Európai Bizottság és a hazai döntéshozók számára és eredményesen szolgálták-e az EU és a hazai pénzügyi érdekek védelmét.
Az ellenőrzés típusa teljesítmény-ellenőrzés volt, tehát a célszerűség mellett az eredményesség és hatékonyság elemzése állt a vizsgálat fókuszában. Az ellenőrzés kiterjedt a nevében meg határozott folyamatokra. Így e vizsgálatban nem értékeltük sem a pályáztatás, sem a kifizetés folyamatait. Igazodva az ÁSZ stratégiájához, amely kiemelten kezeli az uniós források ellenőrzésének témakörét, a jelen ellenőrzésben nem érintett területekhez kapcsolódóan már végeztünk és még fogunk végezni vizsgálatokat. A jelenlegi témához kapcsolódó korábbi számvevőszéki jelentéseket a jelentés belső borítója tartalmazza és ezek érdeklődés esetén, az ÁSZ honlapján megtalálhatóak.
Ellenőrzésünk idején az uniós forrásokat hét költségvetési fejezet intézményei kezelték. Közülük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kezelte az uniós támogatások mintegy 90%-át, ezért ellenőrzésünk alapvetően e két szervezetre terjedt ki.
Magyarország az értékelt 2004-2009 közötti időszakban 3745 Mrd Ft EU és kapcsolódó hazai támogatást használt fel. Az intézmények programonként elkülönülten számoltak be az Európai Bizottságnak a szabálytalanságokról, az azok miatti visszafizetésekről, de nem készült valamennyi uniós programra átfogó, a programok több éves adatait, a pénzügyi korrekciókat (átcsoportosításokat, bizottsági elvonásokat stb.) is tartalmazó beszámoló. Ezen szempontoknak a hazai zárszámadás keretében adott beszámoló sem felelt meg.
Az átláthatóságot rontotta, hogy az intézmények nem kezeltek szabálytalanságként olyan, az Európai Bizottság által megállapított szabálytalanság miatti pénzügyi korrekciókat, átcsoportosításokat, amelyek több tízmilliárd forint többlettel terhelték a hazai költségvetést. Ilyen volt pl. a közbeszerzési szabálytalanságok miatti közel 66,6 Mrd Ft-os pénzügyi korrekció. A Bizottság vitatta további 35 Mrd Ft elszámolhatóságát.
A nyilvántartási és beszámolási rendszer fenti hiányosságai miatt, sem a döntéshozók, sem a nyilvánosság nem kapott megfelelő információt az uniós források felhasználásáról.
Az NFÜ és az MVH, szabályozás szerint az Európai Csalásellenes Hivatal (az OLAF) nemzetközi szervezete számára a 10 000 eurót meghaladó szabálytalanságokról számolt be, amely szerint a szabálytalanságok számának és összegének alakulását az alábbi ábrák szemléltetik.

A szabálytalanságok összege 5-szörösére, a folyósított támogatás összege pedig kétszeresére nőtt 2009-ben a 2008. évihez képest. Az ellenőrzés szerint a szabálytalanságok növekedése a programok zárásával és a kedvezőtlen gazdasági helyzettel függött össze, és nem a folyósítással.
A legtipikusabb szabálytalanságok: a közbeszerzési törvény megsértése, az engedélyezett projektektől való eltérés, az el nem számolható és jogosulatlan költségek elszámolása, valamint a terület alapú támogatások túligénylése voltak. Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 Mrd Ft-ot követelt vissza a kedvezményezettektől szabálytalanság miatt. Ennek több mint fele, 19,1 Mrd Ft (57,7%) a Kohéziós Alaphoz, a többi közel azonos arányban a strukturális és az agrártámogatásokhoz kapcsolódott. Ezen túlmenően a bizottság Magyarországtól, mint tagállamtól követelt vissza mintegy 8,4 Mrd Ft-ot. A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hiányossága miatt 2005. és 2006. évekre vonatkozóan 3,6 Mrd Ft-ot, az unióstól eltérő áfaszabályozás és eszközbeszerzés miatt 4,8 Mrd Ft-ot kellett visszafizetni.
A követelések behajtási aránya programonként jelentősen eltért. Az NFÜ és az MVH szintjén átlagosan a követelések 40,7%-a térült meg, ami uniós összehasonlításban a 2008. évi romló tendenciát mutató uniós átlagot éri el. A hazai képet jelentősen ronthatja, hogy a Kohéziós Alap 19,1 Mrd Ft-os követelésének megtérüléséről nem volt adat helyszíni ellenőrzésünk idején!
A hazai szabályozás a támogatások kedvezményezettekhez eljuttatását kívánta elősegíteni a biztosítékadási kötelezettségek csökkentésével és a támogatási előleg növelésével. Mindez a követelések megtéríttetése szempontjából volt kedvezőtlen, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben a biztosítékok jelentősége megnőtt, mivel a behajthatatlanság elsődleges oka a felszámolás volt.
A vizsgált folyamatok szabályozása alapvetően mindkét szervezetben megtörtént. Az NFÜ esetében a hazai szabályozás azonban még nem adott elégséges támpontot a gyakorlathoz. Bizonytalanságot eredményezett, hogy a szerződéskötés és a szerződéstől való elállás polgári jogügylet, a támogatás visszakövetelése közigazgatási hatósági eljárás, de a két jogviszonyból adódó feladatot nem rendezte jogszabály. Továbbá a hazai közbeszerzési törvény előírásai és az uniós szabályozásnak az NFÜ-vel szembeni elvárásai nem álltak összhangban a közbeszerzési szabálytalanságok meghatározásában. Az MVH a közigazgatási eljárás szabályai szerint járt el, az attól eltérés megfelelő törvényi szinten szabályozott volt. A követeléskezelés eredményességét rontotta, hogy a támogatások behajtására, végrehajtására egyaránt jogosult MVH és APEH között a kommunikáció időigényes, az információcsere lassú volt.
Javasoltuk a Kormánynak, hogy mutassa ki és tegye közzé az uniós támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalanság miatti követeléseket, kötelezettségeket, pénzügyi korrekciókat átfogóan a zárszámadás keretében. Továbbá gondoskodjon a hazai közbeszerzési szabályozás és az uniós elvárások összhangjáról a közbeszerzési szabálytalanságok megállapítása tekintetében.
Javasoltuk a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy gondoskodjon a követeléskezelés ésszerű, racionális módon való megszervezéséről. Vizsgálja felül az NFÜ és a kedvezményezettek közötti polgári jogviszony típusát, amely jelenleg hosszadalmas eljárást és szabálytalanság esetén a jogorvoslati lehetőségben bizonytalanságot eredményezett. Javasoltuk a vidékfejlesztési miniszternek, hogy készíttessen elemzést a szabálytalanságokról, a követelések keletkezéséről a tapasztalatok hasznosítása céljából.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Összefoglaló a Nógrád Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2010. évi ellenőrzéséről (1011)

Az Állami Számvevőszék 2003 óta a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi kerületi és a városi önkormányzatok gazdálkodási rendszerét - igazodva az önkormányzati választásokhoz - a négyéves ciklus alatt egy alkalommal, országosan egységes program alapján ellenőrzi. A Nógrád Megyei Önkormányzatnál az első ilyen ellenőrzésre 2005-ben került sor, most a 2007-2010 közötti négy évre vonatkozó ellenőrzést fejezte be az Állami Számvevőszék. A megye lakosainak száma (Salgótarján lakosai nélkül) 2010. január 1-jén 172 639 fő volt. Az önkormányzat 40 tagú közgyűlésének munkáját 8 állandó bizottság segítette. Az önkormányzat feladatainak végrehajtásában a 2009. évben elsősorban 19 költségvetési intézménye és két gazdasági társasága vett részt. Az önkormányzat a 2009. év végén a könyvviteli mérleg szerint 16 082 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Költségvetési bevételeinek-kiadásainak alakulását a következő grafikon szemlélteti:

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzat a költségvetési és pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában, eredményesen készült-e fel a szabályozottság és szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, megvalósította, működtette-e a támogatott célkitűzést, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát, valamint az önkormányzat a 2009. évben kialakította-e és megbízhatóan működtette-e a gazdálkodás belső kontrolljait, a feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés. Utóellenőrzés alapján értékeltük, hogy az önkormányzatnál megfelelően hasznosították-e az elmúlt négy évben végzett számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi és célszerűségi javaslatait.
Az ellenőrzés főbb megállapításai
Az önkormányzatnál a 2007-2010. évi költségvetésben az egyensúlyt nem biztosították, a költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra. A költségvetés teljesítése során a pénzügyi egyensúly a 2007. évben nem, azonban az ezt követő években már biztosított volt. Az önkormányzat a 2007-2009. években a költségvetési kiadások csökkentését és bevételek növelését eredményező intézkedéseket valósított meg, valamint a fizetőképesség fenntartásához folyószámla-, a 2007-2008. években munkabér-megelőlegezési hitelt vett igénybe, továbbá a 2008. évben 1500 millió Ft összegben svájci frank alapú, változó kamatozású, felhalmozási célú kötvényt bocsátott ki. Az önkormányzat pénzügyi helyzete a 2007. évről a 2009. évre a fizetőképességének javulása ellenére összességében kedvezőtlenül alakult, mert eladósodottsága nőtt.
Az önkormányzat belső szabályozottság és szervezettség tekintetében 2007-2009 között eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és felhasználására. Az önkormányzat a gazdálkodási, támogatási adatokkal kapcsolatos közzétételi kötelezettségének részben tett eleget.
A költségvetés-tervezési és a zárszámadás-készítési folyamatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában. A költségvetés tervezési és a zárszámadás-készítési folyamatban a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége kiváló volt. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozása összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő és szabályszerű végrehajtásában. A gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetések során a kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége kiváló volt, mivel a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására a jegyző által kijelölt személyek elvégezték, továbbá az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött.
A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása, a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a függetlenített belső ellenőrzési szervezetet kialakították és szabályozták működésének feltételeit. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megfelelősége jó volt, az elvégzett ellenőrzésekkel, intézkedések kezdeményezésével és a javaslatok realizálásának ellenőrzésével hozzájárultak a működésbeli hibák megelőzéséhez, feltárásához, kijavításához, azonban a 2009. évben a kockázatértékelést nem az előírások szerint végezték el, továbbá a belső ellenőrzési vezető az ellenőrzési javaslatokról és az azok alapján megtett intézkedésekről nem vezetett nyilvántartást.
Korábbi javaslatok megvalósítása
Az Állami Számvevőszék által az önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2005. évi átfogó ellenőrzése, a 2005. évi zárszámadáshoz, valamint az önkormányzati kórházak és bentlakásos intézmények ápolásra, gondozásra fordított pénzeszközei felhasználásához, továbbá a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntő népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásához kapcsolódó ellenőrzések során tett javaslatok 89%-át hasznosították, 11%-át részben valósították meg. A javaslatok hasznosulása eredményeként javult az önkormányzati gazdálkodás szabályszerűsége, a gazdálkodási és pénzügyi-számviteli feladatok szabályozottsága, valamint működése, a krónikus betegellátás színvonala.
A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a jogszabályi előírások betartása, valamint a munka színvonalának javítása érdekében javaslatokat fogalmaztunk meg a költségvetés elkészítésével, az európai uniós támogatások igénylésének szabályozottságával, továbbá a belső ellenőrzési program jóváhagyásával kapcsolatban a közgyűlés elnöke és a főjegyző részére, amelyek többségét a helyszíni vizsgálat ideje alatt tett intézkedésekkel megvalósítottak. Javasoltuk, hogy a közgyűlés elnöke tájékoztassa a közgyűlést az ellenőrzés megállapításairól.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Összefoglaló a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2010. évi ellenőrzéséről (1012)

Az Állami Számvevőszék 2003 óta a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi kerületi és a városi önkormányzatok gazdálkodási rendszerét - igazodva az önkormányzati választásokhoz - a négyéves ciklus alatt egy alkalommal, országosan egységes program alapján ellenőrzi. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzatnál az első ilyen ellenőrzésre 2005-ben került sor, most a 2007-2010 közötti négy évre vonatkozó ellenőrzést fejezte be az Állami Számvevőszék.
A megye lakosainak száma 2010. január 1-jén 262 128 fő volt a két megyei jogú város lakossága nélkül. Az önkormányzat 41 tagú képviselő-testületének munkáját nyolc állandó bizottság segítette. Az önkormányzat feladatainak végrehajtásában a 2009. évben elsősorban 21 költségvetési intézménye és három gazdasági társasága vett részt. Az önkormányzat a 2009. év végén a könyvviteli mérleg szerint 12 464 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Költségvetési bevételeinek-kiadásainak alakulását a következő grafikon szemlélteti:

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzat a költségvetési és pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában. Vizsgáltuk, hogy eredményesen készült-e fel a szabályozottság és szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, megvalósította, működtette-e a támogatott célkitűzést, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát, valamint az önkormányzat a 2009. évben kialakította és megbízhatóan működtette-e a gazdálkodás belső kontrolljait, a feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, és a belső ellenőrzés. Utóellenőrzés alapján értékeltük, hogy az önkormányzatnál megfelelően hasznosították-e az elmúlt négy évben végzett számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi és célszerűségi javaslatait.
Az ellenőrzés főbb megállapításai
Az önkormányzatnál a 2007-2010. évi költségvetésekben az egyensúlyt nem biztosították, a költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra. A költségvetés teljesítése során sem volt biztosított a pénzügyi egyensúly, de mindegyik évben a tervezettnél alacsonyabb lett a költségvetési hiány. Az önkormányzat a fizetőképesség folyamatos biztosításához minden évben folyószámlahitelt vett igénybe. Az önkormányzat pénzügyi helyzete a 2007. évről a 2009. évre összességében kedvezőtlenül alakult, mivel a fokozódó eladósodás mellett fizetőképessége is gyengült.
Az önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében 2007-2009 között eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására.
Az önkormányzati honlapon történő közzétételi kötelezettségét a főjegyző teljesítette, a 2009. évben közzétette az önkormányzat által nyújtott nem normatív, céljellegű működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjei nevét, a támogatás célját, összegét, a megvalósítás helyét. Közzétette továbbá az önkormányzat pénzeszközeinek felhasználásával, a vagyonnal való gazdálkodással összefüggő - nettó ötmillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű, építési beruházásra és szolgáltatás megrendelésére vonatkozó - szerződések típusát, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződések értékét, valamint a határozott időre kötött szerződések időtartamát.
A költségvetés-tervezési és zárszámadás-készítési folyamatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában. A költségvetés-tervezési és zárszámadás-készítési folyamatban a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége kiváló volt. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában. A gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetések során a kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége kiváló volt, mivel a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására a jegyző által kijelölt személyek elvégezték, továbbá az utalvány ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött.
A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő végrehajtásában alacsony kockázatot jelentett, mivel a főjegyzőnek közvetlenül alárendelt ellenőrzési csoportot hoztak létre, meghatározták a belső ellenőrzést végző egység jogállását, feladatait, a belső ellenőrzési vezető személyét, rendelkeztek stratégiai tervvel és az éves ellenőrzési terveket a közgyűlés hagyta jóvá. A belső ellenőrök rendelkeztek az előírt iskolai végzettséggel, funkcionális függetlenségüket biztosították. A belső ellenőrzési vezető jóváhagyásával elkészítették az ellenőrzések lefolytatásához az ellenőrzési programokat. Az ellenőrzésekről jelentést készítettek, a javaslatok hasznosítását figyelemmel kísérték.
Korábbi javaslatok megvalósítása
Az ÁSZ által az önkormányzat gazdálkodásának 2006. évi átfogó ellenőrzése, valamint a 2007. évi normatív állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és elszámolásának vizsgálata során tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok teljes egészében hasznosultak.
A helyszíni ellenőrzés ideje alatt a főjegyző utasításban intézkedett az integrált pénzügyi-számviteli rendszer bevezetésének lehetőségére és várható hatásának felmérésére. Javasoltuk, hogy a közgyűlés elnöke tájékoztassa a közgyűlést az ellenőrzés megállapításairól.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Összefoglaló a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2009. évi tevékenységének ellenőrzéséről (1013)

Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettsége alapján elvégezte az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2009. évi tevékenységének ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék harmadszor mondott véleményt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) tevékenységéről.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a vagyonkezelői rendszer és tevékenység gyakorlata megfelelt-e a törvényhozói céloknak, az állami vagyonkezelésre, hasznosítására létrehozott intézményrendszer biztosította-e az állami vagyon hatékony működését, értékének megőrzését.
A vagyontörvénnyel kialakított intézményi rendszer jogi szabályozása 2009-ben sem volt elégséges a törvényhozói szándékok érvényesítéséhez. Az alapvető hiányosságok a jogi szabályozásban, a döntési folyamatokban, a vagyonnyilvántartásban megmaradtak, felelősségre vonás - a vezérigazgató munkaviszonyának rendkívüli felmondása kivételével - nem történt. A vagyontörvény egyes szakaszainak 2009. évi módosítása során átfogó jogszabályi felülvizsgálatra nem került sor.
A részvényesi jogokat gyakorló (RJGY) pénzügyminiszterek döntései nem az állam érdekei elsődlegességének figyelembe vételével születtek, korábbi döntéseket módosítottak, visszavontak, hatályon kívül helyeztek, a döntési folyamatokat a koncepció és az átláthatóság hiánya jellemezte. A döntéshozók vagyonkezeléssel kapcsolatos intézkedései - a jelentős hatású ügyekben - nem a vagyontörvény céljait szolgálták, nem voltak átláthatók és kellően eredményesek.
Az MNV Zrt. rábízott vagyonának számviteli, beszámolási rendszerében 2009-ben az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés közötti összhang nem volt biztosított, az egyeztetési folyamatnak a szabályozása és a gyakorlata sem volt elégséges az egyes gazdasági események/vagyonváltozások nyomon követésére. A könyvvizsgáló 2008-ban és 2009-ben is elutasította a véleménynyilvánítást, mivel a beszámoló véleményezésére nem álltak rendelkezésre a hiteles adatok. Az MNV Zrt. állami vagyonról vezetett nyilvántartása nem volt teljes körű. Az egységes vagyonnyilvántartást támogató informatikai rendszer fejlesztését szabálytalanságok és szakmai hibák jellemezték. Az előnytelen szerződés, illetve a szerződésmódosítás kezdeményezésének elmulasztása 72 M Ft vagyoni hátrányt okozott, és a rendszer az óta sem működik.
Az MNV Zrt.-re bízott vagyon könyv szerinti értéke 2009-ben 12 861 Mrd Ft volt. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával - az ingatlanvagyonnal, a Nemzeti Földalap vagyonával és a gazdasági társaságokban lévő vagyonnal - jóváhagyott középtávú vagyonhasznosítási stratégia nélkül gazdálkodott. Az egy-egy vagyonelemre vonatkozó különböző szintű döntések nehezen átláthatóak, egy-egy döntés valós indoka ezért nem állapítható meg. Az ingatlanvagyon hasznosítási intézkedések egyes esetekben (pl. az ún. "Fradi-pálya" 1,2 Mrd Ft szerződése) az állam számára hátrányosak voltak.
Az uniós Csatlakozási Okmányban 2003-ban Magyarország hét év, további három évvel meghosszabbítható lehetőséget kapott a külföldi állampolgárok és jogi személyek földszerzését korlátozó és tiltó jogszabályainak a felülvizsgálatára. A hetedik év végén a moratórium meghosszabbítása indokolt, de a jogszabályokban, a 2009 végén a Kormány által is elfogadott középtávú vagyonhasznosítási stratégiában és a 2010-es vagyonkezelési tervben az MNV Zrt. az NFA-ra vonatkozó, a moratóriummal kapcsolatos feladatot nem kapott.
Az állami tulajdonú társaságok hatékony és célszerű vagyonkezelése nem valósult meg. A költségvetési forrásból finanszírozott állami tulajdoni részesedések növelését célzó döntések 2009-ben sem voltak átgondoltak. A MALÉV Zrt., a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. tőkeemelése veszteséges gazdálkodást finanszírozott. A Bábolna Ménesbirtok (BMB Kft.) számára a kényszerhasznosítás során megalapozatlanul, konkrét számítások nélkül 800 M Ft kölcsönt utalt a Vagyonkezelő. A kölcsönből a BMB Kft. a felszámolónak 365 M Ft kártalanítást fizetett ki jogalap nélkül, amely összeg megtérülésére nincs esély. A MALÉV-ban a többségi részesedés megszerzését előkészítő tárgyalások folyamatában kiadott RJGY határozatok nem tették lehetővé a magyar fél korábban bejelentett - privatizációs szerződés szerinti -hitelszerződési bankgarancia kifizetésének igényérvényesítését, és ellentétesek voltak a vagyontörvényben megfogalmazott elvekkel. Az RJGY 32 M euró (mintegy 9 Mrd Ft) bankgaranciát később érvényesített. A négy kiemelt székházprojekt esetében - a MÁV Zrt., az MTV Zrt., a Magyar Posta Zrt., az MVM-csoport - az előzetes számítások alapján várt hatékonyságjavulás nem igazolódott be, sőt ezek a többletköltséget okoztak (pl. meglévő, nem eladott székházak fenntartása: MÁV Zrt., MVM Zrt.). Az állami támogatással működő társaságok esetében nemcsak a társaságok, hanem a tulajdonosi jogkörben eljárók döntései sem feleltek meg a célszerűség szempontjának, mivel a hosszú távon stabil területigény mellett előnyösebb egy ingatlan bérlete helyett annak megvásárlása. Az MNV Zrt. a korábban az MTV Zrt.-től 6 Mrd Ft-ért megvásárolt székházat 2005-ben 4,5 Ft Mrd-ért értékesítette. A megvalósulás elhúzódása miatt az MTV Zrt. 2010 májusáig 16,22 Mrd Ft bérleti díjat fizetett, és a határozott idejű szerződés miatt 38 évig további 2,2 Mrd/év jelenértéken számított bérleti díjat fizet (összesen 83,6 Mrd Ft).
Az ÁSZ korábbi ellenőrzései során javaslatokat fogalmazott meg. Néhány javaslat megvalósult, azonban a személyes felelősség felvetésre vonatkozó egyetlen javaslat nem hasznosult.
Ez évi jelentésünkben a helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javaslatot fogalmaztunk meg a nemzeti fejlesztési miniszternek a szabályozás felülvizsgálatára, a jogszabályok közötti koherencia megteremtésére, illetve személyi felelősség kivizsgálására tettünk javaslatot.
Az ÁSZ a Malév Zrt., a sukorói ingatlancsere, a moszkvai ingatlan értékesítése és a Bábolna Ménesbirtok Zrt. ügyében csatlakozott a már folyamatban levő ügyészségi vizsgálathoz, további ügyekben külön tájékoztatta a legfőbb ügyészt. Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Összefoglaló Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2010. évi ellenőrzéséről (1015)

Az Állami Számvevőszék 2003 óta a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi kerületi és a városi önkormányzatok gazdálkodási rendszerét - igazodva az önkormányzati választásokhoz - a négyéves ciklus alatt egy alkalommal, országosan egységes program alapján ellenőrzi. Budapest Főváros VIII. Kerületi Önkormányzatnál az első ilyen ellenőrzésre 2005-ben került sor, most a 2007-2010 közötti négy évre vonatkozó ellenőrzést fejezte be az Állami Számvevőszék.
A kerület lakosainak száma 2010. január 1-jén 69 430 fő volt. Az önkormányzat 28 tagú képviselő-testületének munkáját 10 állandó bizottság segítette, a képviselő-testület a bizottságok számát 2009 májusától négyre csökkentette. A polgármester a 2009. november 22-i időközi polgármester-választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye 2005. év óta változatlan. Az önkormányzat feladatainak végrehajtásában a 2009. évben elsősorban 32 költségvetési intézménye és hét gazdasági társasága vett részt. Az önkormányzat a 2009. év végén a könyvviteli mérleg szerint 130 376 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Költségvetési bevételeinek-kiadásainak alakulását a következő grafikon szemlélteti:

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzat a költségvetési és pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában, eredményesen készült-e fel a szabályozottság és szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, megvalósította, működtette-e a támogatott célkitűzést, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; valamint az önkormányzat a 2009. évben kialakította-e és megbízhatóan működtette-e a gazdálkodás belső kontroljait, a feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, és a belső ellenőrzés. Utóellenőrzés alapján értékeltük, hogy az önkormányzatnál megfelelően hasznosították-e az elmúlt négy évben végzett számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi és célszerűségi javaslatait.
Az ellenőrzés főbb megállapításai
Az önkormányzatnál a 2007-2010. évi költségvetésben az egyensúlyt nem biztosították, a költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra. A költségvetés végrehajtása során a pénzügyi egyensúly fennállt. Az önkormányzat a 2007-2009. években hosszú lejáratú hiteleket vett igénybe, a 2006. évben 24 millió svájci frank, mintegy 3869 millió Ft értékű saját váltót bocsátott ki 20 éven át tartó fizetési kötelezettséggel. Az önkormányzat pénzügyi helyzete a 2007. évről a 2009. évre összességében kedvezőtlenül alakult, mivel az eladósodás fokozódott és a fizetőképesség gyengült.
Az önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és felhasználására.
Az önkormányzat honlapján történő közzétételi kötelezettség teljesítéséről a jegyző hiányosan gondoskodott, mivel a jogszabályi előírások ellenére nem tette közzé egy intézmény által nyújtott céljellegű működési támogatás adatait, továbbá az intézmények által kötött, nettó ötmillió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződések adatait.
A költségvetés-tervezési és zárszámadás-készítési folyamatok szabályozottsága közepes kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző nem szabályozta annak ellenőrzését, hogy a javasolt előirányzatok, az intézmények mutatószám felmérés adatai megalapozottak-e, az ismert kötelezettségeket megtervezték-e. A költségvetés-tervezési és zárszámadás-készítési folyamatban a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége jó volt.
A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában. A gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetések során a kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége gyenge volt, mert az utalványok ellenjegyzői nem kifogásolták, hogy a jegyző kijelölésével nem rendelkező személy végzett szakmai teljesítésigazolást, valamint nem észrevételezték, hogy a szakértői tevékenységre vonatkozó megbízási szerződés megkötésekor, illetve az első alkalommal történt megbízási díj kifizetésekor a fedezet nem állt rendelkezésre, továbbá a szakmai teljesítésigazolás nem a szabályozásban meghatározott szöveg alkalmazásával történt.
A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozásának hiányosságai a belső ellenőrzési feladatok megfelelő végrehajtásában közepes kockázatot jelentettek, mivel a belső ellenőrök számát nem a feladatokkal összhangban állapították meg, a 2004-2009. évekre vonatkozó stratégiai tervet nem támasztották alá kockázatelemzéssel, és az éves ellenőrzési terveket a képviselő-testület késedelmesen hagyta jóvá. A belső ellenőrzés működésénél a kontrollok megfelelősége gyenge volt, mivel az éves tervben előirányzott ellenőrzések közel felét nem végezték el, az ellenőrzéseket nem a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott ellenőrzési programok alapján folytatták le.
Korábbi javaslatok megvalósítása
Az ÁSZ által az önkormányzat gazdálkodásának 2005. évi átfogó ellenőrzése, valamint a 2007-2008. években végzett további ellenőrzések során tett javaslatok az intézkedési tervben foglalt határidőre összességében 65%-ban hasznosultak, 16%-ban részben teljesültek, illetve 19%-ban nem valósultak meg.
A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a jogszabályi előírások betartása, valamint a munka színvonalának javítása érdekében javaslatokat fogalmaztunk meg a belső kontrollok kialakításával, működtetésével, a belső ellenőrzéssel, az adatok honlapon történő közzétételével kapcsolatban. A jegyzőnek javasoltuk, hogy évente végzett számítások alapján tájékoztassa a képviselő-testületet - az önkormányzat eladósodásának növekedésére figyelemmel - arról, hogy a hosszú lejáratú, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokból adódó tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az önkormányzat milyen feltételek biztosítása mellett tudja teljesíteni.
Javasoltuk, hogy a polgármester tájékoztassa a képviselő-testületet az ellenőrzés megállapításairól, segítse elő a javaslatok megvalósítását, készíttessen intézkedési tervet azok végrehajtása érdekében. Javasoltuk továbbá, hogy a polgármester kezdeményezze a jegyző felelősségre vonását, mert a polgármesteri hivatalban a szakmai teljesítésigazolás és az utalvány-ellenjegyzés, mint belső kontrollok működtetésének hiányosságaiért a jegyző a felelős, s a hiányosságok egy részét már a korábbi számvevőszéki ellenőrzés is feltárta, javasolta azok megszüntetését, azonban a jegyző nem intézkedett a javaslatok hasznosítása végett.
Egy megbízási szerződés megkötése és a megbízási díj kifizetése során tapasztalt hiányosságok miatt az Állami Számvevőszék feljelentést tett, a nyomozás folyamatban van.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Összefoglaló a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (1016)

Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének megfelelően ellenőrizte a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Értékelte megbízhatóságát, valamint azt, hogy a költségvetési törvény végrehajtása törvényesen, szabályszerűen valósult-e meg.
Az ÁSZ a bevezetésben egyértelművé teszi, hogy a 2009. évi költségvetés végrehajtását törvényi kötelezettségének, valamint az Országgyűlés határozatainak megfelelően szabályszerűségi, megbízhatósági szempontból ellenőrizte, s nem volt célja a költségvetés végrehajtása gazdasági folyamatainak célszerűségi, eredményességi aspektusból való értékelése.
A törvényjavaslat prezentációját áttekintve az ÁSZ folyamatosan jelzi zárszámadási (és költségvetési) jelentéseiben kritikáit. Amellett, hogy megállapítja: a törvényjavaslat normaszövege és mellékletei egymással összhangban állnak, az államháztartási törvény ide vonatkozó - nem teljes körű és nem egyértelmű - előírásai jellemzően teljesülnek, az ÁSZ ezúttal is hangsúlyozza, tovább kell lépni a jelenlegi gyakorlaton.
A zárszámadási törvényjavaslat többkötetes dokumentuma nem biztosítja az átláthatóságot, az évek közötti összevethetőséget. Nehéz, vagy szinte lehetetlen választ találni benne arra, hogy a kitűzött célok, a meghatározott előirányzatok felhasználásával - akár kormányzati, akár fejezeti szinten - teljesültek-e. A zárszámadás általános indokolása első alkalommal ad számot a költségvetés követelésállományáról, annak alakulásáról és a változások főbb okairól. Ezt az ÁSZ évek óta hiányolta. A követelésállomány zárszámadás során történő bemutatását annak utóbbi években tapasztalt ugrásszerű emelkedése is indokolta. Ugyanakkor több éve hiányolja az ÁSZ a hosszú távú kötelezettségvállalások összefoglaló, áttekinthető bemutatását, amely ebben az évben is elmaradt.
Az ÁSZ elkerülhetetlennek látja a parlamenti döntéshez fontos összefüggések és adatok minél teljesebb körű bemutatását, ami az Országgyűlés számára szükséges és elégséges információk meghatározását és az ennek megfelelő prezentációs tartalom kialakítását igényli.
A központi költségvetés 2009. évi hiánya 743,7 Mrd Ft volt, ami 67,87 Mrd Ft-tal (10%-kal) haladta meg a módosított hiány összegét. Kialakulásához hozzájárult, hogy az egyensúly szempontjából meghatározó jelentőségű előirányzatok teljesítésében - az előirányzatokhoz viszonyítva - különböző mértékű eltérések mutatkoztak.
A hiány alakulására csökkentőleg hatott, hogy 101,2 Mrd Ft-ot a Kormány zárolt, valamint 500,0 Mrd Ft-ot meghaladó összegű maradványtartási kötelezettséget írt elő a felügyelete alá tartozó szervek részére. Az adóbevételek - elsősorban a makrogazdasági folyamatok prognosztizáltnál kedvezőtlenebb alakulása következtében -415,6 Mrd Ft-tal maradtak el a tervezett összegektől.
A makrogazdasági folyamatok kockázataira és az adóbevételek realizálhatóságának bizonytalanságaira több alkalommal is felhívtuk a figyelmet. Négy adóbevétel (társasági adó, személyi jövedelemadó, társas vállalkozások és magánszemélyek különadója) teljesíthetőségét minősítettük magas kockázatúnak, melyek tervezettől való elmaradása 385,4 Mrd Ft volt. Mindezt az általános forgalmi adóból és jövedéki adóból származó többletbevétel (72,2 Mrd Ft) csak mérsékelni tudta, mivel a kisebb adók bevételei is elmaradtak a tervezettől.
Egyes kiadási tételek különböző mértékben, de meghaladták az előirányzatot. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai például 365,7 Mrd Ft-tal voltak magasabbak a tervezettnél.
A kincstári kör finanszírozása biztosított volt, azonban az államháztartás finanszírozási igénye - a májusi módosított finanszírozási tervet kivéve - kedvezőtlenebbül alakult az egyes finanszírozási tervekben szereplő adatoknál. A kincstári kör nettó finanszírozási igénye közel 80,0 Mrd Ft-tal haladta meg az előirányzatot megalapozó finanszírozási terv összegét (843,7 Mrd Ft).
Az államháztartás központi szintjének forrásszükségletét biztosító (916,4 Mrd Ft) teljes nettó kibocsátás tartalmazta az 1726,0 Mrd Ft összegű (IMF-től és Európai Bizottságtól lehívott) devizahitelt is. A 2009. évben lehívott hitelt az állam az esedékes adósságtörlesztésekre fordította. A 2008. évi lehívás egy részéből három hitelintézetnek nyújtott hitelt (2009. december végén fennálló állományuk 445,4 Mrd Ft), a fennmaradó részt az MNB-nél betétként helyezték el (év végi állománya 679,4 Mrd Ft).
A központi költségvetés 18 964,9 Mrd Ft összegű bruttó adóssága 4,8%-kal volt magasabb a 2008. évinél. Összetétele - az előző évihez viszonyítva - megváltozott, a devizában fennálló adósság 2009-ben már 44,7%-ot jelentett. (Ez az arány a 2002-ben mért 24,5%-hoz képest évente növekvő tendenciát mutatott, a 2008. évben 37,6%-ot tett ki.)
Említésre méltó, hogy az államadósság finanszírozásába bevont devizahitelek közvetett módon növelik az MNB kötvényállományát. Ennek az állománynak a forint, illetve devizahozamok közötti kamatkülönbözete várhatóan negatív hatással lesz az MNB eredményére. Bár a költségvetésnek 2009-ben nem keletkezett az MNB-vel kapcsolatosan térítési kötelezettsége, de a prognózisok szerint a 2012. évre várhatóan 49,0 Mrd Ft-ot kell majd a költségvetésnek megtérítenie az MNB veszteségének eredménytartalékot meghaladó része után.
Az adó- és az illetékhátralék állománya a 2009. évben tovább növekedett, öt év alatt több mint kétszeresére (1722,9 Mrd Ft-ra) emelkedett. A költségvetési szervek finanszírozási helyzetét a 2009. év egészében a magas tartozásállomány jellemezte, ami azonban a magas összegek ellenére átmenetinek, likviditási jellegűnek tekinthető. A nemzetgazdasági elszámolások kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítési adatai - az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint a lakástámogatások kivételével, amelyeket korlátozott minősítéssel láttunk el - megbízhatóak.
Az állami vagyonnal kapcsolatos nyilvántartások (különösen a bevételek feldolgozottságának mértéke) esetében jelentős a javulás a 2008. évihez képest, azonban a kiadásoknál kedvezőtlen változás tapasztalható. A hasznosítás lényegi keretei a 2009. évben is változatlanok maradtak. Az MNV Zrt. továbbra sem rendelkezett az állami vagyont tételes leltárral alátámasztó, az állami részesedések aktualizált értékét tartalmazó, szabályos, pontos és teljes körű vagyonnyilvántartással.
A lakástámogatások esetében - egyes hitelintézetek részéről, bár változó körben - több éve jelentős (a 2009. évben 12,9 Mrd Ft) összegben kerül sor a támogatások folyósítására a jogszabály által előírt új szerződés hiányában.
A központi költségvetés tartalékainak (általános tartalék, céltartalék, stabilitási tartalék) 2009. évi előirányzata összesen 192,0 Mrd Ft volt. Az év során 92,5 Mrd Ft került a fejezetekhez átcsoportosításra, amiből 2,1 Mrd Ft visszarendezése történt meg 2009-ben. Ezt figyelembe véve a tartalékok felhasználása összesen 90,4 Mrd Ft (47,1 %), az év végi maradvány 101,6 Mrd Ft volt. A tartalékok felhasználása közül az általános tartaléknál - a korábbi évekhez hasonlóan - megállapítottuk, hogy azok mintegy 60%-át kitevő mértékben az Áht. előírásaitól eltérően olyan feladatok finanszírozására került a fejezetekhez átcsoportosításra, amelyek nem minősülnek előre nem valószínűsíthetőnek, tervezhetőnek, illetve előirányzott, de elháríthatatlan ok következtében elmaradó bevétel miatt pótolandónak.
A költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét, a beszámolók megbízhatóságát az ÁSZ az általa kidolgozott pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés módszerével értékelte. Az ellenőrzés teljes körű volt az ún. alkotmányos és az egyintézményes fejezeteknél, a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címeknél, a fejezetek igazgatási címeinél és a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóinál, valamint a központi költségvetés központosított bevételeinek és kiadásainak elszámolásánál.
A 2009. évi zárszámadás ellenőrzése során az ÁSZ által lefolytatott pénzügyi szabályszerűségi vizsgálatok alapján a központi költségvetés fejezetei kiadási főösszege 53,1%-ának megbízhatóságát minősítettük. Az ÁSZ által végzett 52 pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzésből 39 beszámolót elfogadó véleménnyel láttunk el, ebből 26 esetben figyelemfelhívó megjegyzést fogalmaztunk meg. 10 beszámoló korlátozott, és 3 beszámoló elutasító minősítést kapott.
A 2009. évben 12 fejezet (ME, ÖM, FVM, HM, NFGM, KHEM, KüM, OKM, EüM, PM, SZMM, KSH) ellenőrzési szervezete vállalta, hogy az ÁSZ ellenőrzéseit kiegészítve elvégzik az irányításuk alá tartozó egyes intézmények megbízhatósági ellenőrzését. Összességében 63 tervezett ellenőrzésből 59 valósult meg. A megbízhatósági ellenőrzés a fejezeti ellenőrök közreműködésével az NFGM, a KHEM, és a KSH fejezeteknél teljes körűvé vált.
A fejezetek belső ellenőrzési szervezeti egységei - a megbízhatósági ellenőrzéseik alapján - a központi költségvetés fejezetei kiadási főösszege 9,3%-át minősítették. Az elvégzett ellenőrzésekből 46 elfogadó minősítéssel zárult, amelyből 21 esetben tett az ellenőrzés figyelemfelhívó megjegyzést, 6 beszámoló kapott korlátozott minősítést és 7 beszámolót utasítottak el.
Az Európai Uniótól származó, a költségvetésben megjelenő és költségvetésen kívüli tételek együttes 1178,1 Mrd Ft-os összege több mint ötszörösen meghaladta a teljesített hazai befizetési kötelezettség 223,7 Mrd Ft-os összegét.
A költségvetésben megjelenő EU-források 8%-kal (72,3 Mrd Ft-tal) elmaradtak a tervezettől, ugyanakkor a központi költségvetési eszközök felhasználása 24%-kal (43,5 Mrd Ft-tal) túllépte a tervezett előirányzatot, ami kockázatot jelentett a költségvetés teljesítésének szempontjából, mivel hiánynövelőként hatott.
Az EU-tól származó bevételelmaradás és a hazai költségvetésből történő kiadás-túlteljesítés eredőjeként az EU-forrásokat is tartalmazó előirányzatok teljesülése összesen 16,1%-kal (115,8 Mrd Ft-tal) maradt el a tervezett összegtől.
A pénzügyi és gazdasági recesszió kihatott a támogatott projektek megvalósításának folyamatára.
A 2009. év első félévében még teljesíthetőek voltak az NFT I.-hez kapcsolódó kifizetések, azonban az EU-tól forráslehívásra már nem került sor.
A Kohéziós Alapból a közlekedési és a környezetvédelmi szektorban 2009-ig sor került a jelentősebb összegű szerződések megkötésére. A 2009. évben az eredeti előirányzathoz képest jelentős, 123,5 Mrd Ft-os túlteljesítés történt, melynek oka pusztán a 2008. év végi számlakifizetések jelentős részének 2009. évre történő átcsúszása volt. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. évi teljesítése elmaradt a tervezettől a támogatások lebonyolításának időigénye miatt, annak ellenére, hogy a szerződéskötések és a kifizetések tendenciája növekedett. 2009 végére minden operatív program esetén sor került az első kifizetési igénylések EU Bizottságnak történő megküldésére, ami feltétele volt annak, hogy a tagállam a már átutalt előleget ne veszítse el.
Az egyéb uniós támogatások kifizetései a két körös pályázati kiírások, valamint a nemzetközi egyeztetések időbeli elhúzódása, illetve támogatások kifizetéseinek következő évre való áthúzódása, illetve a támogatott projektek tervezettnél lassabb ütemben történő megvalósulása miatt elmaradtak a tervezettől.
Az EU Bizottság elfogadta a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv program lezárásáról szóló, valamint a 2008. évi végrehajtási jelentést, és átutalta a program keretösszegéből a szabályoknak megfelelően visszatartott 5% forrást.
Az Új Magyarország vidékfejlesztési programok a nemzetközi és hazai gazdasági és pénzügyi válság ellenére az eredeti előirányzatot meghaladó mértékben teljesültek, melynek oka a megnövelt EU finanszírozási arány az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnál és a beruházási jogcímeken az előlegfizetés bevezetése.
Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak vizsgálata a 2009. évi zárszámadás ellenőrzése során - az új jogszabályi feltételeknek megfelelően - új módszerrel, az Áht.-ban előírt ÁSZ módszertan alapján történt. A szabályozás változásának lényege az volt, hogy míg a 2008. évben az alapok esetében a jogszabály könyvvizsgálatot írt elő, addig a 2009. évre vonatkozó ellenőrzés végrehajtása során az alapok APEH által beszedett bevételi adatainak megbízhatóságát - adatvédelmi okokból - az ÁSZ minősítette, az alapok egyéb bevételeiről, illetve a kiadási adataikról a könyvvizsgálók mondtak véleményt.
A 2009. évet az elkülönített állami pénzalapok 31,4 Mrd Ft-os és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 156,7 Mrd Ft-os hiánnyal zárták. Az alapok negatív egyenlege az államháztartás hiányát növelte.
Az államháztartás elkülönített állami pénzalapok alrendszerét a 2009. évben is hat alap - a Munkaerőpiaci Alap (MPA), a Szülőföld Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - alkotta. Az elkülönített állami pénzalapok 465,2 Mrd Ft bevétele az állami költségvetési bevételek 5,6%-át, míg kiadásai annak 5,4%-át jelentették. Az elkülönített állami pénzalapok 2009. évi összesített egyenlege negatív, -31,4 Mrd Ft lett, amelyet főként az alapok között - előirányzatai nagyságrendjét tekintve - meghatározó arányt képviselő MPA bevételeinek és kiadásainak különbözeteként keletkezett negatív egyenleg (-58,6 Mrd Ft) eredményezett. Az MPA pénzügyi helyzetének romlását a kiadások belső arányaiban bekövetkezett kedvezőtlen tendenciák - pl. az aktív eszközök csökkenése a költségvetési befizetés növekedése mellett - okozták.
Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét két alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) alkotta. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak bevételi főösszege 4128,9 Mrd Ft-ra, kiadási főösszege 4285,6 Mrd Ft-ra (a központi költségvetéshez viszonyítva annak mintegy 47,3%-át jelentették) teljesült.
Az Ny. Alap bevételi előirányzata 2999,3 Mrd Ft, a teljesítés 2859,5 Mrd Ft volt. Az Ny. Alap kiadási főösszege 2866,8 Mrd Ft, ami 132,5 Mrd Ft-tal a törvényi előirányzat alatt teljesült. Az Ny. Alapot terhelő nyugellátások kiadási előirányzata 2967,9 Mrd Ft volt, és 2834,4 Mrd Ft-ra teljesült. Az Ny. Alap a 2009. évet 7,2 Mrd Ft hiánnyal zárta. A megtett kiadáscsökkentő intézkedések mellett azért nem alakult ki az Ny. Alap egyensúlyi helyzete, mert - a gazdasági válság miatt - elmaradtak a járulékbevételek, illetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem teljesítette teljes egészében a Kvtv.-ben meghatározott pénzátadási kötelezettségét. A nyugdíjkiadásoknál a 2008. évinél (2891,7 Mrd Ft) 2%-kal, 57,2 Mrd Ft-tal alacsonyabb kifizetés a Kormány javaslatára, az Országgyűlés által meghozott megszorító intézkedések következménye.
Az E. Alap bevételi és kiadási oldala között a 2009. évben nem volt egyensúly. A bevételi főösszeg 1269,4 Mrd Ft-ra, a kiadási 1418,8 Mrd Ft-ra teljesült. Az E. Alapnál a költségvetésben előirányzott 8,9 Mrd Ft-os hiánnyal szemben - közel tizenhétszer nagyobb -149,5 Mrd Ft deficit képződött. A 2009. évben is elmaradt a bevételek és kiadások összhangjának biztosítása. A bevételek közül a járulék- és hozzájárulás-bevételeknél volt a legnagyobb, mintegy 14%-os az elmaradás (146,3 Mrd Ft), melyet a gazdasági válság miatt elmaradt bevételek, a járulékmérték-csökkentés hatása, valamint a bruttó keresettömeg csökkenése okozott. A kiadási oldalt a bevételek elmaradása miatt tartani kellett, így az eredeti előirányzathoz viszonyítva csak 0,1%-os volt a kiadási többlet. A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása azonban folyamatos beavatkozást igényelt.
A fejezetek gazdálkodását, az európai uniós támogatások felhasználását érintően a pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordítottunk azokra a témákra, amelyek már az előző évi zárszámadás során is felmerültek és szinte minden ellenőrzött szervezeti egységet érintenek.
A Vtv. (vagyontörvény) hatályba lépése óta minden évben megállapítottunk a Vtv. hatálybalépéséhez köthető problémákat (társasági részesedések átadása, vagyonkezelői szerződések megkötése, eszközök térítésmentes átadása). A megállapításaink megfogalmazása mellett jeleztük, hogy az intézmények gazdálkodásától független, külső tényezők játszottak közre a problémák kialakulásában. A vagyontörvényben előírt, a központi költségvetési szervekkel kötött hatályos vagyonkezelési szerződések felülvizsgálata és a törvény előírásainak megfelelő módosítása a 2009. évben sem történt meg. Az MNV Zrt. által a költségvetési szerveknek megküldött vagyonkezelési, illetve bérleti szerződés tervezetek többsége nem került aláírásra.
A korábbi években megvalósított szervezeti átalakulásokkal - a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság feladatátvételével - kapcsolatos eszközátadások teljes körű végrehajtásának elmaradása miatt a korábban keletkezett számviteli rendezetlenség a 2009. évben továbbra is fennállt.
Az integrált központi szolgáltatás kialakítása érdekében hozott korábbi kormányrendelet, illetve kormányhatározatok végrehajtásával elindult folyamatot - amelyet a feladatellátás rendszerének (a kormányzati negyed kialakításának elmaradása) módosulása is befolyásolt - a Vtv. előírásai, illetve a vonatkozó egyéb jogszabályokkal (Áht., áfatörvény) való összhang hiánya (az áfamentesség hatályon kívül helyezése és az ezzel összefüggő forráshiány) jelentős mértékben akadályozta.
Az ÁSZ ellenőrzése során évek óta foglalkozik a Központosított Illetményszámfejtő Rendszerrel, amely bevezetésének célja a Kormány hatálya alá tartozó szervezetek egységes munkaügyi, ügyviteli eljárási és információs rendszerének megteremtése volt. A rendszer hiányosságaira már a korábbi évek ellenőrzéseiben is felhívtuk a figyelmet, azonban azok egy része a 2009. évben továbbra is fennállt, illetve újabb problémák keletkeztek.
A fejezetek intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatai beszámolóinak ellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy a működéshez, gazdálkodáshoz szükséges szabályzatokkal a vizsgált szervezetek alapvetően rendelkeztek, azonban azok egy része pontosításra, kiegészítésre szorul. A 2009. évben új feladatként jelentkezett az intézmények besorolása és az alapító okiratok elkészítése. A feladatnak a tárcák tettek eleget, azonban a jogszabályban meghatározott határidőket általában nem tartották be.
A beszámolók megbízhatóságát befolyásoló hibák, szabálytalanságok előfordulása az intézmények körében a belső kontrollrendszer nem megfelelő kiépítettségével, a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés hiányosságaival, a pénzügyi jogkörök gyakorlását támogató kontrollok nem kielégítő működésével függtek össze. A fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a beszámoló megbízhatóságát befolyásoló hibák, szabálytalanságok a számviteli rendszer informatikai támogatottsága, a pénzügyi jogkörök gyakorlásához kapcsolódó kontrollok hiányos működése miatt keletkeztek.
Az EU-források zárszámadási ellenőrzése során az ÁSZ évek óta rendszerhibaként kifogásolja, hogy a kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartása globálisan történik, abból az évenkénti kötelezettségvállalás mértéke nem állapítható meg.
Az uniós forrásfelhasználást érintő szabályozási hiányosság, hogy nincs olyan egyértelmű, minden érintettre kiterjedő, általánosan alkalmazandó előírás, amely megfelel a kötelezettségvállalások hazai költségvetési szabályozásának, és egyúttal lehetővé teszi az EU-s támogatások és költségvetési előirányzatok felhasználásának átláthatóságát, figyelembe véve a pénzforgalmi és a nem pénzforgalmi tételeket is azoknál a fejlesztéseknél, ahol a beruházás hazai költségvetési finanszírozását később EU-támogatás váltja fel.
Az uniós forrásfelhasználással kapcsolatban még további olyan hibákat (zárás utáni főkönyvi kivonat hiánya, az adósságállomány szabályozástól eltérő időpontban való egyeztetése, nyilvántartott kötelezettségek mérlegben való rendezésének elmaradása) tártunk fel, amelyek a kialakított rendszerek működési hiányosságaira vezethetőek vissza. A jelentés - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - tartalmazza a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolataival összefüggő ellenőrzési tapasztalatokat. A helyi önkormányzatokat, a helyi kisebbségi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat megillető támogatások és hozzájárulások előirányzatait a költségvetési törvény 1. számú mellékletében a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet tartalmazta. Ennek alapján az önkormányzatokat a 2009. évben 1290,0 Mrd Ft illette meg, ami 58,7 Mrd Ft-tal volt kevesebb a 2008. évinél. A helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadójának- az Áht.-ban és a Kvtv.-ben meghatározott szabályoknak megfelelően, Kormány- és fejezeti hatáskörben megvalósított előirányzat-módosításokat követően - módosított előirányzata 1,6%-kal (21,1 Mrd Ft-tal) haladta meg az eredeti előirányzatot. Az előirányzat 1308,5 Mrd Ft-ra teljesült, ami az eredeti előirányzatnál 1,4%-kal magasabb, a módosított előirányzatnál 0,2%-kal alacsonyabb.
A Kormány a 2009. évben három új költségvetési címet hozott létre, összesen 62,0 M Ft összegben. Felhatalmazta az önkormányzati minisztert a támogatás soron kívüli folyósítására, rögzítette továbbá a szerződéskötési kötelezettséget és az utólag (2011. december 31-éig) történő elszámolás lehetőségét. Egyik esetben sem tartalmazta azonban a támogatási szerződés megkötésének határidejét. A szerződések aláírására a 2010. évben került sor (két esetben február 15-én, egy esetben április 13-án), holott a támogatást már a 2009. évben folyósították.
Az ÁSZ már a 2008. évi zárszámadás ellenőrzéséről szóló jelentésében jelezte (bár akkor jelentősebb, 17,1 Mrd Ft összeg esetében), hogy szabálytalannak tartja az ÖM eljárását, mely szerint úgy biztosít támogatást az év utolsó napjaiban, hogy a pénzügyi folyósítást megelőzően a támogatásokra szerződést nem kötött.
Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapított meg központosított előirányzatként a helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra, egyben kijelölte az igénybevétel feltételének, döntési rendjének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól szóló rendelet kiadásáért felelős minisztert. A központosított előirányzatok vonatkozásában 26 rendelet megalkotását írta elő. A rendeletalkotásra vonatkozó határidőt, amelyet a költségvetési törvény tartalmazott, 24 esetben nem tartották be az ágazati miniszterek.
A fejezet részeként részletesen tájékoztat a 4-es metróvonal beruházásának problémáiról (jelzi például, hogy az építés költségvetési támogatása 2009-ben mintegy ötven százalékkal haladta meg a tervezettet és rámutat a megfelelő állami kontrollpozíció érvényesítésének szükségességére is).
A 2008. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során - a zárszámadási adatok megbízhatóságának és a pénzfelhasználások átláthatóságának erősítése, valamint az évek óta visszatérő tipikus hibák, hiányosságok megelőzése érdekében - tett ÁSZ-javaslatok (64 db) csak részben hasznosultak. A részleges előrelépések (egyes javaslatok megvalósulása, intézkedési tervek kidolgozása és folyamatban lévő teljesítése) mellett továbbra is elmaradtak a Kormány, a pénzügyminiszter, valamint a fejezetek irányító szervei részére tett javaslatok teljesítése, hasznosulása.
A jelentés első kötetében a zárszámadási adatok megbízhatóságának és a pénzfelhasználások átláthatóságának erősítése, valamint az évek óta visszatérő tipikus hibák, hiányosságok megelőzése érdekében tesz javaslatokat az Állami Számvevőszék. Javaslatainak homlokterében - ismétlődően - továbbra is a tartalékok kezelését, az egészségügyi finanszírozás rendszerét, az Európai Unióval összefüggő költségvetési kapcsolatokat, az állami vagyon kezelését, a 4-es metró beruházását és - széles körben - a vezetés, a szervezés, a szabályozás és az ellenőrzés hatásfokának javítását érintő teendők állnak.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Összefoglaló a Békés Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2010. évi ellenőrzéséről (1018)

Az Állami Számvevőszék 2003 óta a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi kerületi és a városi önkormányzatok gazdálkodási rendszerét - igazodva az önkormányzati választásokhoz - a négyéves ciklus alatt egy alkalommal, országosan egységes program alapján ellenőrzi. A Békés Megyei Önkormányzatnál az első ilyen ellenőrzésre 2005-ben került sor, most a 2007-2010 közötti négy évre vonatkozó ellenőrzést fejezte be az Állami Számvevőszék.
Békés megye lakosainak száma (Békéscsaba lakosai nélkül) 2010. január 1-jén 307 881 volt. Az önkormányzat 40 tagú közgyűlésének munkáját 8 állandó bizottság segítette. Az önkormányzat feladatainak végrehajtásában a 2009. évben elsősorban 14 költségvetési intézménye és hat gazdasági társasága vett részt. Az önkormányzat a 2009. év végén a könyvviteli mérleg szerint 41 732 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Költségvetési bevételeinek-kiadásainak alakulását a következő grafikon szemlélteti:

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzat a költségvetési és pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában, eredményesen készült-e fel a szabályozottság és szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, megvalósította, működtette-e a támogatott célkitűzést, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát, valamint az önkormányzat a 2009. évben kialakította-e és megbízhatóan működtette-e a gazdálkodás belső kontrolljait, a feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, és a belső ellenőrzés. Utóellenőrzés alapján értékeltük, hogy az önkormányzatnál megfelelően hasznosították-e az elmúlt négy évben végzett számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi és célszerűségi javaslatait.
Az ellenőrzés főbb megállapításai
Az önkormányzatnál a 2007-2009. évi költségvetésekben az egyensúlyt biztosították, a költségvetési bevételek fedezetet nyújtottak a költségvetési kiadásokra, a 2010. évi költségvetést hiánnyal tervezték. A költségvetés teljesítése során a pénzügyi egyensúly biztosított volt, pénzügyi többlet keletkezett. Az önkormányzat a fejlesztési célkitűzéseinek finanszírozása érdekében a 2007. évben hosszú lejáratú kötvényt bocsátott ki. 2007-2009 között a fizetőképességet biztosították, amelyhez folyószámlahitel igénybe vételére nem volt szükség. Az önkormányzat pénzügyi helyzete a 2007-2009. évek között a fizetőképességének javulása és az eladósodás növekedése együttes hatásának eredményeként összességében változatlan volt. A 2009. év végén a kötvénykibocsátásból származó bevétel betétként történt elhelyezése miatt a pénzeszközök állománya huszonegyszeres fedezetet nyújtott a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére.
Az önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében 2007-2009 között eredményesen készült fel az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására.
Az önkormányzati honlapon történő közzétételi kötelezettség teljesítéséről a főjegyző nem gondoskodott, mert nem tette közzé az előírt hatvan napos határidőn belül az intézmények által a 2009. évben kötött, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződések több mint egyharmadának, valamint az önkormányzat által a 2009. évben nyújtott nem normatív, céljellegű működési támogatásoknak jogszabályban meghatározott adatait. A hiányosságokat május 3-án pótolták.
A költségvetés-tervezési és zárszámadás-készítési folyamatok szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában. A költségvetési tervezési és zárszámadás-készítési folyamatban a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége kiváló volt. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában. A gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetések során a kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége kiváló volt, mert a szakmai teljesítés igazolására a főjegyző által kijelölt személyek a kifizetések során ellenőrizték, szakmailag igazolták a kifizetések jogosultságát, összegszerűségét, a szerződések, megrendelések, megállapodások teljesítését, valamint az utalványok ellenjegyzője meggyőződött a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, továbbá ellenőrizte a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörténtét.
A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mert a belső ellenőrzés ellátási módja megfelelt a jogszabályi előírásoknak, meghatározták a belső ellenőrzési vezető személyét, rendelkeztek stratégiai tervvel és az éves ellenőrzési terveket átruházott hatáskörben a pénzügyi bizottság hagyta jóvá. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok megfelelősége összességében kiváló volt, mert a belső ellenőrzési feladatokat ellátó belső ellenőrzési egység funkcionális függetlenségét biztosították, az ellenőrzéseket a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott ellenőrzési program alapján hajtották végre, a jelentések tartalmaztak ellenőrzési megállapításokat és javaslatokat.
Korábbi javaslatok megvalósítása
Az önkormányzat gazdálkodásának 2005. évi átfogó ellenőrzése és a 2005. évi zárszámadáshoz kapcsolódó ÁSZ-ellenőrzések során tett javaslatok 78%-át hasznosították, 17%-a részben teljesült, 5%-át nem valósították meg. Az ellenőrzések javaslatai végrehajtásának eredményeként javult az önkormányzati gazdálkodás szabályszerűsége, a gazdálkodási és pénzügyi számviteli feladatok szabályozottsága és működése.
A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a jogszabályi előírások betartása, valamint a munka színvonalának javítása érdekében javaslatokat fogalmaztunk meg a főjegyzőnek az önkormányzat 2005. évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által részére tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásával kapcsolatban (üzemeltetésre átadott eszközök számviteli elszámolása, számviteli területen dolgozók munkaköri leírásainak kiegészítése). Javasoltuk, hogy a Közgyűlés elnöke tájékoztassa a közgyűlést az ellenőrzés megállapításairól, segítse elő a javaslatok megvalósítását, készíttessen intézkedési tervet azok végrehajtása érdekében. Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu