adozona.hu
BH 2024.6.144
BH 2024.6.144
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet [1990. évi C. törvény (Htv.) 17. §, 52. § 16. pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes tulajdonát képezi 2022. május 26. napjától a belterület …/104 helyrajzi számú, 23 267 m2 területű "kivett beépítetlen terület" művelési ágú ingatlan.
[2] Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. november 7. napján meghozott 12/2022. (XI. 7.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: Önk.r.) változtatási tilalmat rendelt el a /6, -104 helyrajzi számú, összesen 72 darab telekre, többek között a felperes ingatlanára is. Az adott településrészen egymással szomszédosan, együ...
BH 2024.6.144 Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet [1990. évi C. törvény (Htv.) 17. §, 52. § 16. pontja].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes tulajdonát képezi 2022. május 26. napjától a belterület …/104 helyrajzi számú, 23 267 m2 területű "kivett beépítetlen terület" művelési ágú ingatlan.[2] Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. november 7. napján meghozott 12/2022. (XI. 7.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: Önk.r.) változtatási tilalmat rendelt el a /6, -104 helyrajzi számú, összesen 72 darab telekre, többek között a felperes ingatlanára is. Az adott településrészen egymással szomszédosan, együttesen körlapot képezően kialakított telkeken lakóparki házak épültek volna, általuk körülölelt a középen elhelyezkedő felperesi ingatlan. A beruházás azonban nem valósult meg.
[3] A felperes 2023. február 6. napján az ingatlantulajdona után telekadó adatbejelentést nyújtott be, amelyben a helyi adókról szóló a 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 19. § c) pontjára alapítottan - építési tilalom miatt - 50%-os adómentességet kért.
[4] Az első fokon eljáró Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője határozatával a telek után, 2023. évtől kezdődően 30 Ft/m2/év adómérték alkalmazásával összesen: 349 020 Ft/év telekadót állapított meg.
[5] A felperes fellebbezésében már arra hivatkozott, hogy az ingatlana nem tartozik a telekadó tárgyi hatálya alá. A telek a község helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 13/2006. (IX. 20.) Község Önkormányzata Képviselő-testület által meghozott rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) szerint "Z", azaz zöldterület besorolású, állandóan növényzettel fedett, beépítésre nem szánt közterület, ami nem építhető be, ezért telekadó tárgya nem lehet. A telken építkezni nem tud, így nincs jelentősége az építési tilalomnak sem. Kúriai döntésekre hivatkozott azzal, hogy az adóhatóságnak vizsgálnia kell az érintett övezet beépíthetőségi szabályait.
[6] Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta akként, hogy az éves telekadó összegét 349 005 Ft/év összegben állapította meg, egyebekben helybenhagyta.
[7] Indokolásában rögzítette, hogy a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MaTrt.) 1/2. melléklet 175. pontja települést a Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések közé sorolta, és előírta a településrendezési eszközök felülvizsgálatát és módosítását. Erre figyelemmel Önkormányzat Polgármestere 2021. január 26. napján kelt határozatával megindította ezt a folyamatot, megkezdődött a is érintő szabályozás és a HÉSZ módosítása, amelyre vonatkozóan széles körű nyilvános tájékoztatás történt lakossági igények beszerzése, illetve hirdetmény formájában. Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. október 26-án tartott nyilvános ülésén elfogadta a perbeli ingatlanra is vonatkozó, mintegy 72 ingatlant érintő változtatási tilalomról szóló rendeletet, amelynek célja az érintett terület természeti értékeinek megvédése. Az Önk.r. megalkotásának folyamata előre meghirdetett módon nyilvános volt, ezért az információk hiányára a felperes alappal nem hivatkozhat, ha kellő körültekintéssel jár el, akkor tudnia kellett, hogy milyen feltételekkel szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.
[8] A felperes alaptalanul állítja azt, hogy mivel az ingatlan nem beépíthető, ezért nem lehet tárgya a telekadónak. A Htv. 2. §-a, 17. §-a és az 52. § 16. pontja alapján a perbeli ingatlan megfelel a telek fogalmának, épülettel be nem épített földterület, amely így telekadó tárgynak minősül és a Htv. tárgyi hatálya alá tartozik. A Htv. nem korlátozza a telek fogalmát beépíthető telekre, a perbeli telket, mint adótárgyat helyi adó kötelezettség terheli.
[9] A felperes összekeveri a beépítésre nem szánt terület kategóriáját a nem beépíthető telek fogalmával. A beépítésre nem szánt terület azt jelenti, hogy az ingatlannak van egy sajátos elsődleges funkciója, és ezen a beépítésre nem szánt területen csak az elsődleges funkciót kiszolgáló építkezésekre nyílik lehetőség. A perbeli ingatlan a HÉSZ és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szabályai szerint az övezeti korlátok betartásával beépíthető.
[10] Az Étv. 22. § (1) bekezdése alapján a változtatási tilalom alá eső területen új építményt létesíteni nem lehet, és ez a szabályozás tartalmilag építési tilalomnak minősül, ezért a Htv. 52. § 43. pontja és a 19. § c) pontja alapján a helyi adó mértéke az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.
A kereset és a védirat
[11] A felperes keresetében az alperesi határozat megsemmisítését kérte.[12] Előadta, hogy ingatlana az ingatlan-nyilvántartás szerint belterületi, "kivett beépítetlen terület" megjelölésű, a HÉSZ 21. § (1) bekezdése szerinti közterületnek minősül, amely használatát tekintve közkert vagy közpark lehet. Természetes személyként azonban a tulajdonában álló ingatlanon, mint közterületen nem építkezhet, ilyen módon az ingatlan nem beépíthető. Az ingatlan övezeti besorolása szerint közterületnek minősül, így az önkormányzat olyan ingatlant adóztat, amely az általa megállapított övezeti besorolás szerint kizárólag önkormányzati tulajdonban állhatna, és a funkciója szerint bárki használhatja.
A jogerős ítélet
[14] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.[15] Indokolásában megállapította, az a körülmény, miszerint az ingatlan az övezeti besorolása miatt nem építhető be, jogi korlátnak minősül, ezért nem érinti a telekadó hatálya alá tartozást. Az övezeti besorolás miatti beépíthetőség hiánya okán a felperes nem mentesülhet a telekadó fizetési kötelezettség alól.
[16] Kiemelte, hogy a felperes által megjelölt kúriai döntések alapjául szolgáló tényállások a jelen ügytől eltérnek, mert azokban a telek beépíthetőségének fizikai akadálya volt. A közigazgatási eljárásban a felperes nem arra hivatkozott, hogy az ingatlan fizikai tulajdonságai miatt nem építhető be, hanem jogszabályi rendelkezések (Étv., HÉSZ) alapján, az övezeti besorolása és a közterületi jellege miatt nem tudja azt beépíteni. Ez jogi korlátozásnak minősül, ami nem érinti a telekadó hatálya alá tartozást. Az övezeti besorolás településrendészeti eszközökkel korrigálható. Hivatkozott a Kfv.I.35.682/2018/4., Kfv.I.35.245/2020/5., Kfv.I.35.610/2016/9. számú döntések elvi jellegű megállapításaira.
[17] A 2022. november 12-én hatályba lépett változási tilalmat elrendelő szabály miatt az Étv. 22. § (1) bekezdése értelmében új építményt létesíteni a telken nem lehet, ezért az építési tilalom miatt - a Htv. 52. § 43. pont és a Htv. 19. § c) pontja alapján - a helyi adó mértéke 50%-kal csökkentett, amit az alperes helyes összegben állapított meg.
A felüvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[18] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítéletnek elsődlegesen a megváltoztatását és az alperes határozatának - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - megsemmisítését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte.[19] Kifejtette, hogy a közterület állami vagy önkormányzati tulajdonban állhat, figyelemmel a Kúria Kfv.37.836/2020/4., a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5022/2021/6. számú határozataira is, kizárólag az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozhat, ezért számára a tulajdonát képező ingatlan beépítésének fizikai akadálya van. Valójában nem is lehetne a tulajdonában zöldterületi felhasználásba sorolt, közparkként/közkertként használható közterületnek minősülő ingatlan. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) rendelkezései, a hivatkozott kúriai gyakorlat és a zöldterületekkel foglalkozó szakirodalmak is ezt erősítik. Jelen esetben a beépíthetőség sem állapítható meg, ezért a telek nem tekinthető a Htv. szerinti adótárgynak, hivatkozással a Kfv.35.718/2012/5. számú kúriai határozatra is.
[20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[25] Az ügyben felmerült jogkérdés az, hogy a telekadó tárgyi hatálya alá tartozást mennyiben érinti az ingatlan övezeti besorolása, továbbá nem beépíthető volta.
[26] Telekadó esetén az adótárgy a Htv. 17. §-a szerint a telek.
A Htv. 52. § 16. pontja értelmében telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve
a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,
b) a külterületen fekvő termőföldet,
c) a tanyát,
d) a közút területét,
e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
g) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét,
h) az erdőt,
i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet,
j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, - kizárólag a hajózási hatóság engedélyével megszüntethető - kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medencét.
[27] Megállapítható, hogy a kivételi körben zöldterület, mint állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark) nem található.
[28] A felperesi telek belterületen fekszik, az ingatlannyilvántartásban "kivett beépítetlen terület" megnevezésű, a HÉSZ szerinti övezeti besorolása alapján közterületi zöldterület. A HÉSZ 21. § (1) bekezdése szerint a zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
[29] A felperes felülvizsgálati kérelmében e meghatározás értelmezésére felhívja az OTÉK 27. § (1) bekezdését, miszerint a zöldterület: állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. A zöldterület általános használata szerint közpark vagy közkert. Az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontja alapján közkert: egy meghatározott fő funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat. A 71. pontja értelmében közpark: több funkciót szolgáló, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat. E meghatározásokból a felperes arra következtetett, hogy közterület csak állami vagy önkormányzati tulajdonban állhat.
[30] A Kúria nem osztja ezt az értelmezést a következők miatt. A vagyontárgyak kizárólagosan köztulajdonba tartozását illetően a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bekezdés b) pontja szerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek. Az Étv. 2. § 13. pontja értelmében közterület közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Jelen esetben a közkert tulajdonosa egyértelműen nem az önkormányzat, hanem a felperes.
[31] A HÉSZ alapján az ügy idején "Z közpark közterület" övezetbe tartozó perbeli ingatlan tehát sem jogszabály, sem az ingatlan-nyilvántartás tartalma szerint nem a forgalomképtelen törzsvagyon része. A Htv. szerinti telekként való értelmezésének nincs jogi akadálya, figyelemmel különösen arra, hogy a Htv. 52. § 16. pontja alapján a kizáró feltételek egyikébe sem tartozik.
[32] A felperesi telek adótárgynak minősítésével nem ellentétesek a hivatkozott kúriai döntések. A Kfv.37.836/2020/4. számú, a felperes által felhívott kúriai ítélet [41] bekezdése arra mutat rá, hogy nem minősülhet közterületnek, ami az ingatlan-nyilvántartásban nem ilyenként szerepel. A Köf.5022/2021/6. számú határozat [40] bekezdésben foglalt megállapítása szerint, ha a közhasználatú ingatlan (abban az ügyben strand) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi, akkor az a forgalomképtelen törzsvagyonának a része.
[33] A zöldterület beépítésre nem szánt terület [Étv. 2. § 2. pont, HÉSZ. 7. § (1) bekezdés b) pont]. A beépítettség korlátozása irreleváns az ügyben, mivel a telekadó alapvetően éppen a beépítetlen telket terheli, ami a Htv. megfogalmazásában az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület adótárgykénti meghatározásán alapul. A nem beépítettség tehát a telekadó szempontjából éppen, hogy nem kizáró körülmény.
[34] Az építési korlátozás körében rögzíti a Kúria, hogy a Htv. 52. § 43. pontja szerint építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom. Az Étv. 22. § (1) bekezdése értelmében a változtatási tilalom alá eső területen - a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad. A Htv. 19. § c) pontja kimondja, mentes a telekadó alól az építési tilalom, beleértve tehát a változtatási tilalom alatt álló, telek adóköteles területének 50%-a.
[35] A változtatási tilalom, mint építési korlátozás léte e törvényhelyek alapján szintén nem kizáró körülmény az adókötelezettség megállapítása szempontjából.
[36] A felperes érveinek további része lényegében arra irányult, hogy a beépíthetőség hiánya, valamint a közhasználat tűrése nem jelentenek-e együtt annyi terhet, hogy az adókivetés már méltánytalanul aránytalan reá, mint tulajdonosra.
[37] A Kúria ezzel kapcsolatban először azt fejti ki, hogy az építési korlátozások körében az Étv.-ben eljárási garanciák és anyagi jogi eszközök állnak rendelkezésre az esetleges értékcsökkenés kompenzálására, amelyek az erre irányuló településrendezési eszköz elfogadása során, illetve azt követően a jogszabály előírásának megfelelően alkalmazhatók. Mindez azonban jelen ügynek az adókötelezettségre irányuló tárgyát nem érinti.
[38] Fölmerül másfelől a HÉSZ törvényességének kérdése azáltal, hogy jogszerű-e egy magántulajdonú földrészlet közterületté nyilvánítása. Az önkormányzati rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 6. § (1) bekezdése alapján jogszabály, melynek törvényességi felülvizsgálatára a 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) által szabályozott eljárási rendben a Kúria Önkormányzati Tanácsa rendelkezik hatáskörrel. Ebből következően a HÉSZ szabályozásának törvényessége - amire felperes a felülvizsgálati kérelemben csak közvetetten (azon keresztül, hogy ilyen állapot nem fordulhatna elő) hivatkozott - normakontroll eljárásban képezhetné vizsgálat tárgyát. A felperes a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti normakontroll eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet nem terjesztett elő.
[39] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban, ha észleli, hogy az eljáró bíróság által alkalmazandó helyi rendelet más, magasabb szintű jogszabályba ütközik, a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását a felek ez irányú kérelme nélkül is, hivatalból kezdeményezheti. Ilyenre a perben hivatkozott Kfv.IV.37.836/2020/4. számú ítélet előzményeként (a Kfv.IV.37.964/2019/8. számú végzéssel) sor is került. Jelen ügyben azonban normakontroll eljárás kezdeményezésére hivatalból sem volt lehetőség. A HÉSZ vonatkozó része jogszabályellenességének esetleges megállapítása sem jelentette volna ugyanis a felperes telekadó fizetése alóli mentesülését. A közterületté nyilvánítás normakontroll-eljárásban való esetleges megsemmisítése a telek adótárgyi státuszát ugyanis még inkább egyértelművé tette volna. A Kúriának felülvizsgálati tanácsként eljárva arra nincs törvényes lehetősége, hogy az elbírálandó ügy megítélésétől függetlenül indítványozzon a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt, más jogszabályba ütközés vizsgálatára irányuló eljárást, továbbá törvényellenesség megállapítását.
[40] Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában részletesen vizsgálta a telek fizikai, valamint jogi jellemzőit, megállapításaival és hivatkozásaival a Kúria egyetért, azt megismételni nem kívánja. Rögzíthető ennek alapján, hogy az ingatlan nem a fizikai jellemzői okán minősült beépíthetetlennek, hanem a rendezési terv besorolása miatt. A rendezési terv szerinti beépíthetőségi korlátozás pedig a jogi akadályok körébe, és nem a fizikai korlátok csoportjába tartozik.
[41] Az ingatlanon a rendezési tervben foglaltak alapján fennálló jogi beépíthetőségi korlátok viszont nem azonosak a Htv.-ben nevesített, adómentességet eredményező jogi korlátra vonatkozó kritériumokkal. A telekként való minősítéshez pedig az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján kétség sem férhet.
[42] Az alperes perbeli hivatkozásával egyezően rögzíthető, hogy az adókötelezettséget nem az övezeti besorolás, illetve annak tartalma keletkezteti. Ezek esetleges felülvizsgálata építésügyi kérdés, amely független a helyi adó fizetésének kötelezettségétől. A helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletre ezért adójogviszonyra vonatkozó közvetlen hivatkozás nem alapítható.
[43] A Kúria megállapította, az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályoknak megfelelően döntött akként, hogy felperes ingatlana az adott településen a telekadónak tárgya, ezért ezen okból az alperes határozata nem volt jogsértő, és a keresetet elutasító ítélet jogszerű.
[44] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.VI.35.254/2023/5.)