adozona.hu
ÍH 2024.73
ÍH 2024.73
VÁLTOZÁS A TANÁCS TAGJAINAK SZEMÉLYÉBEN Ha a tanács tagjainak személyében történt változás ellenére az elnök az addig keletkezett iratokat nem ismerteti, és a fél kéri ennek az eljárási szabálysértésnek a figyelembevételét, az ítélet hatályon kívül helyezésének van helye. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 225. § (1) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes eljárás megszüntetése iránti kérelmét elutasította és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2 500 000 forint sérelemdíjat, míg ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetét teljes egészében elutasítani, míg másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új ...
ÍH 2024.73 VÁLTOZÁS A TANÁCS TAGJAINAK SZEMÉLYÉBEN
Ha a tanács tagjainak személyében történt változás ellenére az elnök az addig keletkezett iratokat nem ismerteti, és a fél kéri ennek az eljárási szabálysértésnek a figyelembevételét, az ítélet hatályon kívül helyezésének van helye. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 225. § (1) bekezdés]
Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes eljárás megszüntetése iránti kérelmét elutasította és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2 500 000 forint sérelemdíjat, míg ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetét teljes egészében elutasítani, míg másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását. A fellebbezés indokolásában továbbra is utalt arra, hogy a felperes a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 287. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott keresetindítási határidőt elmulasztotta, így a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 176. § (1) bekezdés i) pontjára is - az eljárás megszüntetésének van helye. A sérelemdíj vonatkozásában továbbra is vitatta annak jogalapját és összegszerűségét.
A felperes csatlakozó fellebbezést és fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő. Csatlakozó fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását abban a körben, amelyben a keresetét a bíróság elutasította, így az alperest a hathavi felmentési időre járó 1 314 400 forint, valamint a négyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű 876 000 forint végkielégítés megfizetésére való kötelezését.
Az ítélőtábla a P. 369. §-ában biztosított felülbírálati jogkörében eljárva az elsőfokú bíróság eljárásában a fellebbezésben nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlelt.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a perfelvételi szakban az első tárgyaláson 2022. március 10. napján más ülnökök alkotta tanácsban járt el, mint az ezt követő, 2022. június 2. napján megtartott folytatólagos perfelvételi tárgyaláson. Az ülnökök személyében bekövetkező változás ellenére a bíró a tárgyalás kezdetét csak az előző jegyzőkönyvtől keletkezett keletkezett iratokat ismertette. Ezt követően már a per érdemi szakaszában, a 2022. december 6-i tárgyaláson az egyik ülnök személyében bekövetkező változás ellenére szintén csak az előző jegyzőkönyvtől keletkezett iratokat ismertette.
A Pp. 9. § (2) bekezdése szerint törvényben meghatározott esetben az elsőfokon eljáró bíróság egy hivatásos bírótól, mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban jár el.
A Pp. 510. §-a szerint munkaügyi perben az elsőfokú bíróság törvény eltérő rendelkezése hiányában ülnökök közreműködésével jár el.
A Pp. 225. § (1) bekezdése szerint, ha a perfelvételi tárgyalást követően valamely tárgyaláson a tanács tagjainak személyében változás állt be, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült írásbeli jegyzőkönyveket, a jegyzőkönyvek írásbeli kivonatait, valamint a lefolytatott bizonyítási cselekményeket és a per egyéb iratait. A felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.
Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 225. § (1) bekezdésében írt eljárási szabály megsértésével járt el, hiszen az említett két tárgyaláson a tanács tagjainak személyében bekövetkező változás ellenére teljes iratismertetést nem tartott, melyből arra a következtetésre jutott, hogy ez az ügy érdemi elbírálására is kihatással lehetett.
Az ítélőtábla az így észlelt eljárási szabálysértést a Pp. 370. § (3) bekezdése alapján a Pp. 381. §-ban írt következményekre vonatkozó figyelmeztetés mellett a másodfokú tárgyaláson a felek tudomására hozta. A fellebbező alperes ez alapján kérte az eljárási szabálysértés figyelembevételét.
Az ítélőtábla szerint a Pp. 225. § (1) bekezdésében írtak be nem tartása az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése, mely az ügy érdemi eldöntésére kihatott és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges. Az ítélőtábla ennek indokát abban látta, hogy az iratismertetés célja az, hogy a tanács új tagja, illetve tagjai a peranyagot megismerhesse, tisztában legyen a tanács valamennyi tagja a felek kérelmeivel, perbeli nyilatkozataival, a csatolt és a perben beszerzett bizonyítékokkal. Ennek hiányában a tanács új tagjai úgy vettek részt a döntés meghozatalában, hogy az eljárás korábbi szakaszában keletkezett teljes periratot nem ismerhették meg.
Az ítélőtábla a fentiek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 381. § alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat meghozatalára utasította.
Tekintettel arra, hogy a perben az elsőfokú bíróság több perfelvételi tárgyalást tartott, az eljárási szabálysértést pedig a perfelvételi szakban követte el első alkalommal, melynek megvalósulásáig pedig terjedelmes nyilatkozatokat tettek a felek, így az ítélőtábla célszerűnek tartotta az eljárást a perfelvételi szaktól megismételni. Ennek során szükséges a Pp. 225. §-a alapján a tanácsban részt vevő ülnökök számára a teljes iratanyag ismertetése és annak megtörténtének tényét jegyzőkönyvben rögzíteni. Az elsőfokú bíróság ebben az esetben lesz abban a helyzetben, hogy egyéb perfelvételi nyilatkozat hiányában a perfelvételi tárgyalást lezárja, a tárgyalás érdemi szakaszában azt berekessze és ítéletet hozzon.
(Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.038/2023/6.)