adozona.hu
ÍH 2024.63
ÍH 2024.63
BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS GYORSÍTOTT PERBEN I. A gyorsított perre vonatkozó szabályok alapján indult perben a keresetlevélben biztosítási intézkedés elrendelése kérhető, ebből következően a keresetlevél benyújtására szolgáló P02-19-01 azonosítójú űrlap alkalmazásának van helye, nem követelhető meg a végrehajtási eljárásban alkalmazandó elektronikus űrlap használata. [2020. évi LXX. törvény (Gyptv.) 10. § (1) bekezdés; 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 185. § a) pont] II. A speciális perben törvény által biztosíto
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Z. Járásbíróság 2023. június 27-én kelt végzéséven az adóssal szemben tartozás fedezetének elvonása vétsége miatt 180 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, amelynek egy napi tételét 1.000 forintban állapította meg.
A végrehajtást kérő a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény (Gyptv.) alapján, elektronikus úton, 2023. november 8-án P02-19-01 nyomtatványazonosítójú elektronikus űrlap alkalmazásával kereseti ké...
A végrehajtást kérő a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény (Gyptv.) alapján, elektronikus úton, 2023. november 8-án P02-19-01 nyomtatványazonosítójú elektronikus űrlap alkalmazásával kereseti kérelmet terjesztett elő 1.080.000 forint, valamint járulékai megfizetésére.
A keresetlevelében egyidejűleg biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 185. § a) pontja alapján a kereset összegének erejéig pénzkövetelés biztosítását kérte, arra hivatkozva, hogy fennáll a veszélye az ismételt fedezet elvonásnak. Kérelmét a perben eljáró bíró elbírálás végett vh. számra lajstromoztatta.
Az elsőfokú bíróság fellebbezett végzésével a végrehajtást kérő biztosítási intézkedés iránti kérelmét visszautasította.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a biztosítási intézkedés a végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (Vüsz.) 7. § (1) bekezdése szerint bírósági végrehajtási ügynek minősül és a 7/A. § (3) bekezdése értelmében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által rendszeresített nyomtatványok alkalmazása kötelező. Utalva a Fővárosi Ítélőtábla 2201-3.Pkf.25.603/2019/3. számú végzésére kiemelte, hogy a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet az "Űrlap végrehajtás elrendelése iránti kérelem benyújtásához" megnevezésű űrlap felhasználásával kell benyújtani, attól nem lehet eltekinteni. A peres eljárásban alkalmazandó "P" jelű nyomtatványazonosító űrlap felhasználásával biztosítási intézkedés iránti kérelem nem terjeszthető elő.
Kiemelte továbbá, hogy a biztosítási intézkedés iránti kérelem illetékköteles, a végrehajtást kérő azonban illetéket nem rótt le, költségkedvezmény fennállására nem hivatkozott, ilyen tárgyú kérelmet nem terjesztett elő.
A jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő részére a nem rendszeresített nyomtatványon és illeték megfizetése nélkül előterjesztett kérelem vonatkozásában hiánypótlásra felhívás nem volt kiadható, ezért a Vht. 12. § (2) bekezdése alapján a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet visszautasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a végrehajtást kérő terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a megváltoztatását, a biztosítási intézkedés elrendelését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a kérelem érdemi elbírálására utasítását kérte.
Érvelése szerint az eltérő elektronikus nyomtatvány alkalmazása - mivel az nem része a kérelemnek, csak "borítékként" szolgál - nem visszautasítási ok, és mivel a kérelme a polgári ügyszakból a végrehajtási ügyszakba került megküldésre, a Vüsz. 7.§ (2) bekezdés a pontja szerint kezelendő, azaz egy másik bíróságtól érkezett iratként, így az ÁNYK nyomtatvány megkövetelése értelmezhetetlen.
A végzésben hivatkozott 2201-3.Pkf.25.603/2019/5. számú határozattal kapcsolatban megjegyezte, hogy nem fellelhető, továbbá nem azt mondja ki, hogy az ÁNYK nyomtatvány eltérő volta visszautasítási ok, hanem azt, hogy melyik nyomtatványon kell benyújtani, ha a kérelem közvetlenül a kérelmezőtől érkezik.
Álláspontja szerint megalapozatlan az illetékfizetés hiányára hivatkozás is, mivel a végrehajtási eljárás osztja az alapeljárás sorsát, a Gyptv. 4. §-a szerint pedig költségfeljegyzési jog illeti meg. Sérelmezte a Vht. 217. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a Pp. 178. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatása és az ítélkezési szünet alkalmazhatóságának a kizártságára vonatkozó tájékoztatása elmaradást.
Érdemben előadta, hogy a büntető eljárásban meghozott végzés az adóst jogerősen elmarasztalta tartozás fedezetének elvonása miatt, amely megalapozza a biztosítási intézkedés iránti kérelmet. Perköltség igényét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. § (1) bekezdése alapján kérte megállapítani.
A végrehajtást kérő fellebbezése megalapozott.
A Fővárosi Ítélőtábla nem értett egyet az elsőfokú bíróság döntésével a következőkben kifejtésre kerülő indokok szerint.A végrehajtást főszabályként végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni; a végrehajtható okiratokat a Vht. 10. § a)-f) pontjai nevesítik. A bíróság a végrehajtható okiratot a Vht. 11.§ (1) bekezdése szerint a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtási kérelmet a Vht. 12. § (1) bekezdése szerint kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.
A Vht. 10. §-ában meghatározott nyomtatványok adattartalmát a Vüsz. 7/A. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban felsorolt mellékletek határozzák meg. A Vüsz.7/A. § (3) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerinti papíralapú nyomtatványok rendszeresítése az OBH elnökének a feladata; az OBH elnöke által rendszeresített nyomtatványok használata kötelező.
A különleges eljárások esetében a bíróság a végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtás elrendeléséről - az általános szabályoktól eltérően - végrehajtás elrendeléséhez rendszeresített nyomtatvány, mint végrehajtható okirat kiállítása nélkül, végzéssel határoz. A biztosítási intézkedés a Vht. III. részének a X. fejezetében, a különleges végrehajtási eljárások között szabályozott jogintézmény; biztosítási intézkedésként a bíróság pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát rendelheti el [Vht. 185. §]. A Gyptv. 10. § (1) bekezdése szerint biztosítási intézkedés rendelhető el a gyorsított perben, az ott érvényesített követelés tekintetében.
Az adott esetben a végrehajtást kérő a Gyptv. 10. § (1) bekezdése alapján a biztosítási intézkedés iránti kérelmét a kereseti kérelmével egyidejűleg, ebből következően pedig az "Űrlap keresetlevél benyújtásához polgári ügyben törvényszéken" elnevezésű, P02-19-01 nyomtatvány azonosítójú elektronikus űrlap felhasználásával joghatályosan előterjeszthette. Tekintettel arra, hogy a biztosítási intézkedés iránti kérelem elbírálása, a pénzkövetelés biztosításának az elrendelése a Vht. alkalmazását teszi szükségessé, a kérelmet a polgári ügyszakból továbbítani kellett a végrehajtási ügyszakhoz. Az így megküldött kérelem a végrehajtási eljárás kezdőirata [Vüsz. 7. § (1) bekezdés], amely vonatkozásában - a keresetlevélben megengedett előterjesztés folytán - a végrehajtási eljárásban alkalmazandó elektronikus űrlap nem követelhető meg.
Alaptalanul vont le következtetést az elsőfokú bíróság a végrehajtást kérő illetékfizetési kötelezettsége fennállására is. A Gyptv. 4. §-a alapján a természetes személyt a gyorsított perben költségfeljegyzési jog illeti meg. A Pp. 95. § (2) bekezdés a) pontja szerint költségfeljegyzési jog esetén a fél mentes az illeték előzetes megfizetése alól. A Pp. 97. § (1) bekezdése értelmében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a költségfeljegyzési jog hatálya - kérelem esetén a kérelem előterjesztésétől kezdve - a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. Ebből következően a végrehajtást kérőt a kérelme benyújtásakor illetékfizetési kötelezettség nem terhelte.
A Fővárosi Ítélőtábla a biztosítási intézkedés iránti kérelem visszautasításának az előzőekben kifejtettek szerinti alaptalansága folytán külön nem vizsgálta a tájékoztatási kötelezettség megszegésére alapított fellebbezési érvelést, arra is figyelemmel, hogy ezzel összefüggő konkrét joghátrány bekövetkezésére a végrehajtást kérő nem hivatkozott.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését - tekintettel arra, hogy a végrehajtást kérő a Pp. 381. §-ára alapított fellebbezési kérelmében jogvédelme biztosítását tartalmilag a sérelmezett végzés mellőzésével kérte - a Vht. 224. § (1) bekezdése értelmében irányadó, a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a végrehajtást kérő biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelme visszautasítását mellőzte.
(Fővárosi Ítélőtábla 7.Pkf.25.029/2024/2.)