adozona.hu
BH 2024.5.127
BH 2024.5.127
A mezőgazdasági igazgatási szerv köteles a helyi földbizottságként eljáró kamara állásfoglalásának vizsgálatára, értékelésére az ún. vegyes jellegű (nemtámogató és támogató véleményt is tartalmazó) állásfoglalás esetén, és az ilyen jogszabálysértő - többek között az érintettek elővásárlási jogosultságát, rangsorolását mellőző - állásfoglalástól eltérhet, az nem köti az eljárása során [2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 27. § (1), (3), (4) bek., 24. § (2) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 62. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A III. rendű alperesi érdekelt mint eladó és a II. rendű alperesi érdekelt mint vevő között 2020. június 30-án adásvételi szerződés jött létre rét, legelő és szántó művelési ágú 30 ingatlanra (a továbbiakban: ingatlan l - ingatlant 30) vonatkozásában.
[2] A szerződésben a felek az ingatlanok vételáraként szántók esetében 2 200 000 forint/ha, egyéb művelési ágak esetében 1 200 000 forint/ha alapján állapodtak meg. Az adásvételi szerződés 1. § (2) bekezdésében rögzítették, hogy az ingatlan...
BH 2024.5.127 A mezőgazdasági igazgatási szerv köteles a helyi földbizottságként eljáró kamara állásfoglalásának vizsgálatára, értékelésére az ún. vegyes jellegű (nemtámogató és támogató véleményt is tartalmazó) állásfoglalás esetén, és az ilyen jogszabálysértő - többek között az érintettek elővásárlási jogosultságát, rangsorolását mellőző - állásfoglalástól eltérhet, az nem köti az eljárása során [2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 27. § (1), (3), (4) bek., 24. § (2) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 62. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A III. rendű alperesi érdekelt mint eladó és a II. rendű alperesi érdekelt mint vevő között 2020. június 30-án adásvételi szerződés jött létre rét, legelő és szántó művelési ágú 30 ingatlanra (a továbbiakban: ingatlan l - ingatlant 30) vonatkozásában.[2] A szerződésben a felek az ingatlanok vételáraként szántók esetében 2 200 000 forint/ha, egyéb művelési ágak esetében 1 200 000 forint/ha alapján állapodtak meg. Az adásvételi szerződés 1. § (2) bekezdésében rögzítették, hogy az ingatlanok egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak, a szerződés 7. § (3) bekezdésben pedig azt, hogy tizenhárom ingatlant több gazdasági társaság haszonbérlet folytán használja, műveli. A II. rendű alperesi érdekelt mint vevő a szerződés 8. § (1) bekezdésében az elővásárlási jogát az ingatlan7., ingatlan11., ingatlan 13., ingatlan25., ingatlan27. vonatkozásában a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 18. § (3) bekezdésére (tulajdonostárs), ingatlanok tekintetében az Fftv. 18. § (1) bekezdés e) pontjára (üzemközpontjától való távolságra), valamint arra, hogy családi gazdálkodó család tagja [Fftv. 18. § (4) bekezdés a) pontjára] alapította.
[3] A Kúria által pontosított tényállás szerint az adásvételi szerződés kifüggesztésének határideje alatt, 2020. szeptember 4-én az I-V. rendű felperesek elfogadó nyilatkozatokat tettek, az I. rendű felperes tulajdonostársként az ingatlan4, az ingatlan5, az ingatlan10, a II. rendű felperes mint tulajdonostárs az ingatlan20-21, a III. rendű felperes tulajdonostársként az ingatlan23, a IV. rendű felperes mint helyben lakó földműves, az ingatlan22, az ingatlan24 és az ingatlan26, az V. rendű felperes mint helyben lakó földműves az ingatlan8-9, az ingatlan12, az ingatlan14-19 vonatkozásában. Az I-II-III. rendű felperesek elővásárlási joga az Fftv. 18. § (3) bekezdésén, a IV-V. rendű felpereseké az Fftv. 18. § (1) bekezdés d) pontján alapul.
[4] Az előzményi ügyben a mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró alperes a 2020. október 28-án kelt 596314/2/2020. számú határozattal az adásvételi szerződést az eladóval és a vevővel hagyta jóvá az Fftv. 23. §-a szerinti vizsgálat alapján azzal, hogy a földek egybefoglalt vételáron való értékesítése ellenére a felperesek csak egyes ingatlanokra tettek elfogadó nyilatkozatot, ezért ezek az elfogadó jognyilatkozatok nem feleltek meg a jogszabályi feltételeknek. Erre tekintettel az alperes nem készített jegyzéket, csak az eladó és a vevő viszonylatában kért kamarai állásfoglalást.
[5] Az I-V. rendű felperesek az alperes fenti határozatával szemben keresetlevelet terjesztettek elő, amelyben többek között sérelmezték, hogy az alperes az elővásárlásra jogosultakról nem készített jegyzéket, az esetükben nem kérte meg a kamarai állásfoglalást, és tévesen állapította meg az egybefoglalt vételár kikötésének jogszerűségét. Előadták, hogy az ingatlanok egymással nem is szomszédosak, illetve az egybefoglalt vételáron történő eladáshoz a földeknek egy mezőgazdasági üzemközponthoz kell(ene) tartozniuk.
Az előzményi ügyben hozott elsőfokú ítélet
[6] A Győri Törvényszék a 2021. december 8-án kelt 10.K.700.368/2021/17. számú ítéletével (a továbbiakban: Előzményi ítélet) az I-V. rendű felperesek keresetét elutasította. Indokolásában - utalva a Kúria Kfv.IV.37.111/2018/6. számú döntésére - rögzítette, hogy a perbeli esetben objektíve biztosítható a mezőgazdasági üzemközponthoz tartozó földek megművelésének lehetősége, mely nem jelenti azt, hogy a mezőgazdasági üzemközpont tulajdonosának valamennyi, a mezőgazdasági üzemközponthoz tartozó földjét saját magának kellene használnia. Az adásvételi szerződésben feltüntetett használók nem értelmezhetők úgy, hogy a használók mezőgazdasági üzemközpontjához tartoznának a földterületek.A Kúria Kfv.V.35.225/2022/4. számú ítélete
[7] A felperesek az Előzményi ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Az ennek folytán eljárt Kúria a Kfv.V.35.225/2022/4. számú ítéletével az Előzményi ítéletet megváltoztatta, az alperes 596314/2/2020. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Rámutatott, hogy a perbeli esetben nem volt megállapítható, hogy az adásvételi szerződés tárgyát képező harminc ingatlant egy üzemközpontból irányítottan, egységes birtoktestként művelt föld képezte, ezért téves az ezzel ellentétes alperesi és ítéleti álláspont, az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Kúria Kfv.IV.37.111/2018/6. számú ítéletét. Kúriai eseti döntésekre hivatkozással rögzítette, hogy az eladó vonatkozásában kell vizsgálni az egybefoglalt vételáron történő értékesítés törvényi feltételei teljesülését és nincs jelentősége annak, hogy a földterületet ki használja. Hangsúlyozta a Kúria Kfv.II.37.475/2020/10. számú döntése alapján azt is, hogy az egybefoglalt vételár alkalmas lehet az elővásárlási jog kijátszására, mivel az eladót csak az adásvételi szerződést teljes körűen elfogadó jognyilatkozat köti, ezért egybefoglalt vételár esetén nincs lehetőség arra, hogy az elővásárlásra jogosult harmadik személy az elővásárlási jogát csak az egyes termőföld ingatlanok vonatkozásában gyakorolja. Mindebből következik, hogy az Fftv. 19. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel és az 5. § 21. pontban meghatározott fogalom kiterjesztő értelmezésére nem kerülhet sor. Mindezek alapján a Kúria előírta a megismételt eljárásra az alperesnek, hogy a fentiek figyelembevételével kell az új döntést meghoznia, és megjegyezte, hogy a meghozott határozatára figyelemmel a jegyzék készítéssel kapcsolatos kereseti kérelemről nem kellett döntenie.A megismételt eljárásban beszerzett állásfoglalás és az alperes újabb határozata
[8] A megismételt alperesi eljárás során az alperes jegyzéket készített és megkereste az I. rendű alperesi érdekelt megyei elnökségét állásfoglalás kiadása érdekében. Az alperes a jegyzékben az elővásárlásra jogosultak sorrendjét akként tüntette fel, hogy 1. helyen a tulajdonostársi minőségre tekintettel a vevő az ingatlan7., 11.,13., 25., 27., az I. rendű felperes az ingatlan4., 5., 10., a II. rendű felperes az ingatlan20-21., a III. rendű felperes az ingatlan23., a helyben lakó minőségben a IV. rendű felperes az ingatlan22., 24., 26., az V. rendű felperes az ingatlan8-9., 12., továbbá az ingatlan14-19 vonatkozásában, 2. helyen a vevő áll minden további ingatlan tekintetében.[9] Az I. rendű alperesi érdekelt megyei elnöksége mind a felpereseket, mind a II. rendű alperesi érdekelt vevőt nyilatkoztatta, majd 2022. július 28. napján kiadta a VAS01-03003-46/2022. számú állásfoglalását, amelyben az I-V. rendű felperesek vonatkozásában nem támogatta a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés jóváhagyását, a II. rendű alperesi érdekelt vevő vonatkozásában azonban támogatta a szerződés jóváhagyását. Az I-V. rendű felperesekkel kapcsolatos érvelésének lényege szerint nem látta biztosítottnak az érintett ingatlanoknak a szerző fél általi tényleges használatát; illetve azt a célt, amely a további üzemszerű művelésre, az élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítására és megőrzésére vonatkozik, figyelemmel a megszerezni kívánt területek elenyésző méretére. A II. rendű alperesi érdekelt vevő tekintetében a lényegi állásfoglalása abból indult ki, hogy ingatlan1-30 szerinti területek egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak, amely területekkel összefüggésben a vevő két "saját" mezőgazdasági termelőszervezete érintett, e területek túlnyomó többsége a szerződés megkötésekor a vevő cége használatában állt, vagy ezek a földek a már tulajdonában, használatában álló területek között helyezkednek el, az állattartó telep működését szolgálják, biztosítják, létkérdés ebben a területek egységes művelése, megközelíthetősége. Az állásfoglalás ezért a II. rendű alperesi érdekelt földszerzését támogatta az elővásárlókkal szemben, rögzítve, hogy az ő földszerzése biztosítja a további üzemszerű művelést, az élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítását és megőrzését.
[10] Az alperes a 2022. augusztus 10. napján kelt 595084/6/2022. számú határozatával (a továbbiakban: alperesi határozat) a III. rendű alperesi érdekelt és a II. rendű alperesi érdekelt között létrejött adásvételi szerződést jóváhagyta. Határozatának indokolásában ismertette az előzményeket, valamint az I. rendű alperesi érdekelt állásfoglalását azzal, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevő felperesekkel szembeni nem támogató állásfoglalás miatt a szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyhatta jóvá az Fftv. 27. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel.
A felperesek keresete, a védirat és az érdekeltek nyilatkozata
[11] Az I-V. rendű felperesek az alperesi határozattal szemben előterjesztett keresetlevelükben kérték a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Álláspontjuk szerint az alperes tévesen hivatkozott arra, hogy az Fftv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel nem volt más választása, mint a II. rendű alperesi érdekelttel jóváhagyni az adásvételi szerződést. Az állásfoglalásban foglaltakkal szemben igazolt, hogy - ugyan a területek mérete valóban elenyésző - az egyes ingatlanokban az I-III. rendű felperesek már három évet meghaladóan jelentős tulajdoni hányaddal rendelkeznek, ezért az ő szerzésük támogatása - egységes birtoktag létrehozása - lett volna a törvény céljának megfelelő döntés; másrészt a földek mérete csak a teljes ingatlan területe nagyságának, a tulajdonostársak számának és a megszerezhető tulajdoni hányadnak a figyelembevételével, összességében értékelhető. Továbbá az adás-vétel tárgyát képező ingatlanok közül a legtöbbnek a szerződés megkötésekor nem volt bejegyzett földhasználója, a területek nem tartoztak egy mezőgazdasági üzemközponthoz, ez utóbbit a Kúria az előzményi ügyben már megállapította, az I. rendű alperesi érdekelt mégis ebből indult ki, és azt az alperesi határozat is átvette, a tényállást nem tisztázva. Maga az adásvételi szerződés valótlan tényeket, nyilatkozatokat tartalmaz, és alkalmas lehet az elővásárlási jog megakadályozására, kijátszására. A felperesek 16. sorszámon előterjesztett keresetmódosításukban a kúriai ítéletet figyelmen kívül hagyó, egy üzemközponthoz tartozásból kiindulva adott állásfoglaláson alapuló alperesi döntés miatt elsődlegesen az alperesi határozat semmisség miatti megsemmisítését kérték a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 96. §-a és a 97. § (4) bekezdése alapján. Vitatták, hogy a II. rendű alperesi érdekelt rendelkezne e területek megműveléséhez szükséges háttérrel, mert azokat jogszerűen nem is adhatja a Húshasznú Bt. használatába, azok használatát nem engedheti át. Sérelmezték, hogy az I. rendű alperesi érdekelt az állásfoglalásával lényegében felülbírálta a felperesek esetében az Fftv.-ben rögzített kötelezően alkalmazandó elővásárlási jogosultságot. A 31. és a 35. sorszámú beadványukban pedig megkérdőjelezték az I. rendű alperesi érdekelt megyei elnökségének hatáskörét, hivatkozva az Fftv. 23/A. § (1) és (4) bekezdéseire és a KGD 2018.99. számon közétett eseti döntésre; kifejtették, hogy a jelen ügyben a helyi földbizottság állásfoglalása az irányadó és az ügyfél jogállása is saját jogán a helyi földbizottságot illeti meg.[12] Az alperes a védiratában a felperesek keresetének elutasítását kérte, a határozatában foglaltak fenntartásával. Arra hivatkozott, hogy az Fftv. 27. § (1) bekezdése értelmében a nem támogató állásfoglalás esetén a jóváhagyást meg kellett tagadnia.
[13] Az I. rendű alperesi érdekelt a kereset elutasítását indítványozó beadványában előadta, hogy az elővásárlási sorrend vonatkozásában nem végez felülbírálatot, azt nem írja felül, hanem egy sajátos vizsgálatot folytat le a törvényben foglalt általános földbirtok-politikai érdekek érvényesülése tekintetében, valamennyi értékelt fél vonatkozásában azonos szempontok szerint, de minden olyan esetben nem támogató döntést hoz, ha a fél szerzése nem felel meg ezen érdek(ek)nek, függetlenül e személy sorrendben elfoglalt ranghelyétől. Hatásköre kapcsán hivatkozott a Fftv. 23/A. §-ára, a Kamara Alapszabályának IV. fejezet D) alfejezet 06/d) pontjára.
[14] A II. rendű és a III. rendű alperesi érdekeltek a kereset elutasítását kérték, részletes nyilatkozatokat tettek a kereseti kérelemben előadottakra. A II. rendű alperesi érdekelt továbbá a felperesek 16. sorszámon, 2023. január 16-án előterjesztett keresetmódosításának elkésettségére hivatkozott.
A jogerős ítélet
[15] Az elsőfokú bíróság a 10.K.701.156/2022/37. számú ítéletével az I-V. rendű felperesek keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a semmisségre vonatkozó kereseti hivatkozás elkésett, ezért a kérdést hivatalból vizsgálva azt rögzítette, hogy semmisség nem áll fenn, az alperes a megismételt eljárása során figyelembe vette a Kúria Kfv.V.37.225/2022/4. számú ítéletében foglaltakat: minden elfogadó jognyilatkozatot benyújtó vonatkozásában kérte az állásfoglalás kiadását, tehát nem fogadta el az egybefoglalt vételáron történő értékesítést. Szemben a keresetben foglaltakkal, az I. rendű alperesi érdekelt nem jelentette ki az állásfoglalásában, hogy a 30 db ingatlan egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozik, kizárólag az adásvételi szerződés megfogalmazására utalt. Az elsőfokú bíróság az ún. vegyes - támogatást és nem támogatást is tartalmazó - állásfoglalások kötőerejének megítélése kapcsán hivatkozott a Kfv.III.37.117/2021/5., Kfv.III.37.355/2021/7., Kfv.III.37.183/2022/8., Kfv.III.37.558/2022/6., Kfv.III.37.758/2022/6., Kfv.V.37.325/2022/11., Kfv.I.37.701/2022/12., Kfv.II.37.502/2022/7. eseti döntésekre, és ezek alapján azt rögzítette, hogy nincs egyértelmű, kiforrott kúriai joggyakorlat az ilyen típusú állásfoglalások kötőerejét tekintve. Saját maga ezért úgy minősítette az ilyen eseteket, hogy a vegyes jellegű állásfoglalásoknál a támogató "rész" - tehát a kizárólag, illetve részlegesen támogató véleményt tartalmazó állásfoglalás -, nem köti az alperest, a nem támogató állásfoglalás "rész" - amennyiben érdemi indokolást tartalmaz -, egyértelműen köti a mezőgazdasági igazgatási szervet, attól nem térhet el. Ez utóbbi körben a hatóságot tényállás-tisztázási kötelezettség nem terheli, és az érintett közigazgatási perben vitathatja az állásfoglalás megalapozottságát, kérve az azon alapuló határozat okozta jogsérelme orvoslását.[16] A tárgyi ügyben ezért megvizsgálta az I-V. rendű felpereseknek az állásfoglalással kapcsolatos hivatkozásait. Azt a szempontot vette figyelembe, hogy a szerző fél rendelkezésére álló földterületekkel együtt a megszerezni kívánt földterülettel megvalósulhat-e az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktest vagy sem; kifejtve, hogy a keresetben foglaltakkal szemben nem a - szerzéssel együtt az egy ingatlanon elérhető - nagyobb tulajdoni hányadnak van jelentősége.
[17] Részletezte felperesenként a következőket: a rájelentkezéssel érintett földterületek elhelyezkedését, az állatartói minőség hiányát, a tulajdonostársi minőséget vagy annak hiányát, az I. rendű alperesi érdekeltnek adott nyilatkozatokat (kiemelve, hogy a felperesek nem nyilatkoztak a földterület mikénti hasznosításáról), a II. rendű alperesi érdekelt által csatolt földhasználati lapokat, a III. rendű alperesi érdekelt által felmutatott térképet, rögzítve, hogy mely ingatlanok esetében vagy annak környezetében lévő területeken áll fenn a vevő cégének használata.
[18] Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az állásfoglalás a felperesek vonatkozásában helytállóan állapította meg, hogy az Fftv. 23/A. § (1) bekezdés c) pontjának való megfelelés az esetükben nem teljesül, míg a II. rendű alperesi érdekelt tulajdonszerzésével ez megvalósul: az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő cégének a használatában állt a földek túlnyomó többsége, vagy azok a társaság tulajdonában, használatában álló területek között helyezkednek el, állattartó telep működését szolgálva.
[19] Nem értett egyet a felperesek álláspontjával egyrészt azzal kapcsolatban, hogy a II. rendű alperesi érdekelt nem rendelkezett megfelelő háttérrel a megszerezni kívánt földterületek hasznosítása tekintetében, másrészt a spekulatív földszerzésre vonatkozó érvelést sem osztotta. Miként alaptalannak találta az I. rendű alperesi érdekelt hatáskörének hiányát illető vagy az állásfoglalásnak az elővásárlási jog sorrendjét felülíró jellegét állító felperesi hivatkozásokat is.
A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelmek
[20] A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyben kérték elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, perköltségük megítélése mellett.[21] Sérelmezték, hogy az alperes nem vizsgálta meg a kamara állásfoglalását, amely változatlanul, az adásvételi szerződésben értékesített ingatlanokat egy üzemközponthoz tartozóként értékelte. Az elsőfokú bíróság is tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a kamara az állásfoglalásában csak a szerződésből idézve, annak megfogalmazására utalt. A kamara az állásfoglalásában téves kiindulópontból, a korábbi kúriai döntéssel ellentétesen vizsgálta egy üzemközponthoz tartozóként a földszerzéseket. Hivatkozásuk szerint a semmisség körében azt is sérelmezték, hogy az alperes nem vizsgálta meg a II. rendű alperesi érdekeltre vonatkozó állásfoglalást, amely ténylegesen hivatkozott a harminc ingatlan egy üzemközponthoz tartozására. Továbbá - érvelésük szerint - az Fftv. 60. §-a nem zárja ki a szerződés egyéb jogcímeken való semmisségét, és már a keresetlevélben kitértek az egybefoglalt vételár alkalmazására mint a spekulatív földszerzés példájára. Ezzel azonban sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem foglalkozott.
[22] Az állásfoglalás kötőereje kapcsán kifejtették, hogy az Fftv. 27. § (1) bekezdése és a hozzá kapcsolódó joggyakorlat (Kfv.II.37.502/2022/7.) egyértelműen a kizárólag nem támogató állásfoglalásoknak tulajdonít kötőerőt. A vegyes állásfoglalások esetében a bírói gyakorlat (Kfv.III.37.758/2022/6., Kfv.I.37.701/2022/12.) is azt az álláspontot tükrözi, hogy amennyiben az igazgatási szerv az egyik vagy másik félre vonatkozó állásfoglalást vizsgálja vagy mérlegeli, egyidejűleg a másik felet érintő ellentétes állásfoglalást is vizsgálnia kell és a megállapításait a döntésébe köteles foglalni.
[23] Fenntartották azt az álláspontjukat, hogy a kamara nem járhatott el az Fftv. 23/A. § (4) bekezdése alapján az Fftv. 2020. július 1. előtt hatályos szövege szerint. A perbeli állásfoglalások érdemben is megalapozatlanok, mert a II. rendű alperesi érdekelt esetében a megszerezni kívánt földterületek (a csatolt térkép) nem bizonyítják az egységes birtoktest végleges jellegű kialakíthatóságát: nincsenek és nem is lesznek egy tömbben, a haszonbérleti szerződés meghosszabbítása is kérdéses. Ahogy már hivatkoztak rá, az ingatlanoknak a II. rendű alperesi érdekelt általi megszerzése további elaprózódáshoz vezet, a II. rendű alperesi érdekelt háttérrel sem rendelkezik a műveléshez, szemben a tulajdonostárs felperesekkel, akiknek a szerzése a többségi tulajdon vagy a nagyobb tulajdoni hányad létrejöttét szolgálja; továbbá művelésre jogosultak, a jövőbeni hasznosítás biztosított, közülük négyen korábban is végeztek erdősítést; mint elővásárlásra jogosultak egyébként is nyilatkoztak az Fftv. 13-15. §-aiban foglaltak betartásáról. Nem vizsgálta az I. rendű alperesi érdekelt azt sem, hogyan integrálhatók egy birtoktestbe a harmadik személy haszonbérletében lévő földterületek, miként nem volt tekintettel arra, hogy több ingatlan teljesen különálló. Mindezek miatt a kamarai állásfoglalás megalapozatlan, az ennek alapján eljáró alperes helytelen tényállást állapított meg nem értékelve az állásfoglalást. A jogerős ítélet is jogsértő, mert az állásfoglalás nem megfelelően került vizsgálatra, a törvényszék az alperesi határozat hiányosságait lényegében ítéletével kiegészítette. Megalapozatlanul mellőzte továbbá az elsőfokú bíróság a spekulatív földszerzésre vonatkozó felperesi érvek vizsgálatát.
[24] Jogszabálysértésként a Kp. 2. § (1), (4) bekezdése, a Kp. 84. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (5) bekezdésének, az Fftv. 23. § (3) bekezdésének, a 23/A. § (1) bekezdésének, a 24. § (3) bekezdésének, a 27. § (1)-(3) bekezdéseinek, a 60. § (1) és (3) bekezdésének, az Alaptörvény 28. cikkének sérelmét jelölték meg.
[25] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Megismételte az Fftv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése kapcsán a perben kifejtett érvelését, melyet az elsőfokú bíróság is osztott azzal, hogy a nem támogató kamarai állásfoglalástól a mezőgazdasági igazgatási szerv nem térhet el. Az állásfoglalás érdemi felülvizsgálatára nem kerülhetett sor. A kamara hatáskörét a felperesek elkésve vitatták.
[26] Az I. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak a vegyes állásfoglalások kötőerejével kapcsolatos okfejtésével, és kiemelte, hogy az Fftv. 27. § (1) bekezdése értelmében a nem támogató állásfoglalás esetén a jóváhagyást meg kell tagadni, támogató állásfoglalás hiányában a felperesekkel nem volt jóváhagyható a szerződés. A perbeli esetben az elsőfokú bíróság állásfoglalás jogszerűségéről megfelelően döntött.
[27] A II. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében szintén a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, annak jogszerűségére tekintettel. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást tisztázta, a bizonyítási eljárást lefolytatta, döntése okszerű, nem merült fel nyilvánvaló iratellenesség vagy logikai hiba, ezért a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs lehetőség. A felperesek új tényekre a felülvizsgálati eljárásban nem hivatkozhatnak. Az erdősítésre vonatkozó újonnan előadott felperesi érveléssel szemben arra hivatkozott, hogy a nemzeti park igazgatóság az ő előzetes állásfoglalás kérésére úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja az érintett területek erdősítését.
[28] A III. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartására tett indítványt. Kifejtette, hogy szemben a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal a jogerős ítélet nem ellentmondásos és nem tér el a bírói gyakorlattól, azt figyelembe véve döntött az elsőfokú bíróság, kimerítve a kereseti kérelmet; az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértés nem történt. Helytállóan mondta ki a bíróság, hogy a nem támogató (negatív) állásfoglalás köti a mezőgazdasági igazgatási szervet, de az alperesnek ettől függetlenül a perbeli esetben ténybeli alapja sem volt arra, hogy másként döntsön.
A Kúria döntése és jogi indokai
[29] A felperesek felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.[30] A Kúria jogerős ítéletét a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül.
[31] Elsődlegesen kiemeli, hogy a felperesek a keresetlevelükben az Fftv. 60. § (1) és (3) bekezdésére nem hivatkoztak, erre tekintettel nem állították az adásvételi szerződés semmisségét, ezért ennek vizsgálata nem képezte az elsőfokú bírósági eljárás tárgyát, és a Kúria sem foglalkozhatott ezzel az új érveléssel a felülvizsgálati eljárás során. A felülvizsgálati kérelemben nem terjeszthető elő olyan jogsértés, amely a kereset tartalmánál fogva nem volt a peres eljárás tárgya és amelyre így a jogerős ítélet sem tartalmazhatott döntést. A semmisség kérdéséről - a keresetben hivatkozott szempontból vizsgálva azt - az elsőfokú bíróság állást foglalt, miként az I. rendű alperesi érdekelt hatáskörének fennállásáról is, amelyeket alappal nem tudtak támadni a felperesek a felülvizsgálati kérelmükben. Megjegyzi a Kúria, hogy az Fftv. 2020. július 1-je utáni hatályos szövegét alkalmazni kellett a hatósági jóváhagyási eljárás eljárásának kezdetére figyelemmel az Fftv.-vel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján. Az állásfoglalás kiadására az Fftv. 23/A. § (1) bekezdése értelmében a kamara területi szerve volt jogosult, amely jogszerűen adhatott állásfoglalást. Ettől független az, hogy a területi szervtől eltérően a (4) bekezdés a kamarának biztosít ügyféli jogállást, perbeli érdekeltkénti eljárást megalapozó jogosultságot.
[32] A Kúria rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást ismertette, de annak pontosítása volt szükséges a jelen ítélet indokolásában ([2]-[3] bekezdés, [8] bekezdés, [17] bekezdés) különösen az I-V. rendű felperesek és a II. rendű alperesi érdekelt által hivatkozott elővásárlási jogosultság feltüntetésével, valamint az alperes által készített jegyzékre, rangsorolásra utalva. A pontosított tényállás alapján a Kúria rámutat arra, hogy a törvényszék téves következtetést vont le az ún. vegyes - az egyik felet támogató és a másik felet nem támogató - kamarai állásfoglalásnak a mezőgazdasági igazgatási szervet illető kötőereje vonatkozásában.
[33] Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a közigazgatási per és a felülvizsgálati eljárás elsődlegesen eldöntendő kérdése nem az I. rendű alperesi érdekelti, azaz kamarai állásfoglalás értékelése volt, hanem azt megelőzte annak elbírálása, hogy a perbeli ún. vegyes állásfoglalás milyen kötőerővel bír az alperesre nézve, attól az alperes eltérhetett-e. Ennek függvénye annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a jogszabálysértő vegyes állásfoglalás esetén a jogszabálysértés orvoslására hol kerülhet sor: alperes előtt az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárásban vagy a közigazgatási perben.
[34] Az Fftv.-nek a határozathozatalkor hatályos 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv - a 23. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl - az adásvételi szerződés jóváhagyását megtagadja, ha a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adásvételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adásvételi szerződés jóváhagyását, míg csereszerződés esetén a helyi földbizottság az állásfoglalása alapján bármelyik szerződő féllel nem támogatja a csereszerződés jóváhagyását. A bevezető mondatban gondolatjeleket között említett kivételtől eltekintve ez a szabály az eljárás indulásától kezdve azonos szöveggel volt hatályban.
[35] Az Fftv. 27. § (3) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az adásvételi szerződés vagy a csereszerződés jóváhagyását támogató helyi földbizottsági állásfoglalás ellenére - a 24. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények figyelembevétele alapján megtagadhatja az adásvételi szerződés jóváhagyását. Ez a jogszabályszöveg is változatlan az eljárás indulása óta.
[36] Az Fftv. 27. § (4) bekezdése alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdés alkalmazása során a helyi földbizottság állásfoglalását az adásvételi szerződést, csereszerződést jóváhagyó vagy azt megtagadó határozata meghozatalakor, mint ügyféli nyilatkozatot veszi figyelembe, és ennek megfelelő alkalmazásával dönt az abban foglaltak figyelembe vételéről. Ez a jogszabályszöveg is változatlan az eljárás indulása óta.
[37] Az Fftv. 23. § (3) bekezdésének az alperesi határozat meghozatalakor hatályos rendelkezése szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv a 22. § (1) bekezdése szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését, vagy megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.
[38] Az Fftv. 27. §-a alapján megállapítható - a 27. § (3) és (4) bekezdésének együttes értelmezésével -, hogy az alperesnek lehetősége van az adásvételi szerződés jóváhagyását támogató állásfoglalás ellenére is megtagadni a szerződés jóváhagyását az Fftv. 24. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények figyelembevétele alapján, tekintettel arra is, hogy a kamara (a perben: I. rendű alperesi érdekelt) ügyféli minőséggel rendelkezik, állásfoglalását mint ügyféli nyilatkozatot veszi figyelembe a mezőgazdasági igazgatási szerv a döntésénél.
[39] A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján az elsőfokú bíróság a kamarai állásfoglalások kötőerejét vizsgálta (az ún. vegyes jellegű állásfoglalások kötőereje kapcsán keresett követendő gyakorlatot). Számos kúriai eseti döntésre utalt a jogerős ítéletben, tehát nemcsak a vegyes jellegű állásfoglalással érintett ügyekre (Kfv.III.37.117/2021/5., Kfv.III.37.355/2021/7., Kfv.III.37.183/2022/8., Kfv.III.37.558/2022/6., Kfv.III.37.758/2022/6., Kfv.V.37.325/2022/11., Kfv.I.37.701/2022/12., Kfv.II.37.502/2022/7.). Külön nem tekintette át, hogy ezek a határozatok az Fftv. 27. §-ának mely időállapotához köthetők, minden szempontból alkalmasak-e a jelen ügyben irányadó rendelkezésekkel való összevetésre. Ez is eredményezhette, hogy téves következtetést vont le az Fftv. 27. §-ában rögzített szabályozásból.
[40] A perbeli esetben hatályos normaszöveg alapján megállapítható, hogy a kizárólag nem támogató állásfoglalás kötelező a mezőgazdasági igazgatási szervre, tehát amikor a kamara egyik elővásárlásra jogosulttal és az adásvételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adásvételi szerződés jóváhagyását. Másként kell megítélni azonban az ún. vegyes jellegű állásfoglalások esetét, amikor az egyik féllel/felekkel nem támogatja, míg a másik féllel/felekkel támogatja a kamara az adásvételi szerződés jóváhagyását. A nem támogató és támogató (vegyes jellegű) állásfoglalás esetén - szemben a jogerős ítéletben kifejtett értelmezéssel - a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell vizsgálnia, hogy történt-e jogszabálysértés a kamarai állásfoglalás kiadása során.
[41] A Kúria e körben utal az Alkotmánybíróság 3297/2019. (XI. 18.) számú határozatára (a továbbiakban: AB határozat), mely az Fftv. 27. § (1) bekezdés a) pontja Alaptörvénybe ütközését vizsgálta bírói kezdeményezésre, úgy, hogy a 27. § (1) bekezdés a) pontja még a jelen perben hatályos rendelkezést jóval megelőző időállapot (2019. január 11-ét megelőzően hatályos) szerinti szövegezést tartalmazta, de az Alkotmánybíróság áttekintette a 2018. évi CXXXVI. törvénnyel módosított Fftv. előírásait is. Az Alkotmánybíróság elvi éllel állapította meg, hogy a kamarát az ügyfél jogállása illeti meg és döntése nem szakhatósági állásfoglalás. Rámutatott, hogy a nem törvény szerinti tartalommal kiadott állásfoglalásra mint ügyféli nyilatkozatra nem alapítható megtagadásról szóló döntést tartalmazó határozat a közigazgatási eljárásban (AB határozat indokolás [26]).
[42] A fentiekből következően a felperesek a felülvizsgálati kérelmükben érdemben helytállóan hivatkoztak arra, hogy az elsőfokú bíróság téves következtetést vont le a nem támogató és támogató (ún. vegyes jellegű) állásfoglalások kötőereje kapcsán. Megállapítható, hogy a jogerős ítélet - "kettéválasztva" a nem támogató és a támogató részeit az állásfoglalásnak - úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a támogató "rész" nem köti, a nem támogató állásfoglalás "rész" köti az alperest. A felperesek megalapozottan hivatkoztak ezzel szemben arra, hogy ebben az esetben nem a jóváhagyás megtagadásának kötelező esete áll fenn, hiszen az csak a kizárólag nem támogató állásfoglalás esetén merül fel; az eltérés az alperes előtti jóváhagyási eljárásban is megengedett, különösen arra tekintettel, hogy jogszabálysértő állásfoglaláson nem alapulhat az alperes döntése.
[43] A perbeli esetben ez a kérdés az elsőfokú bíróság előtt az eltérő jogi álláspontja miatt nem merült fel, nem vizsgálta, hogy az alperesnek a konkrét esetben mit kellett volna mérlegelnie, amikor megismerte a II. rendű alperesi érdekelt tulajdonszerzését támogató vélemény mellett a felperesekét nem támogató véleményt tartalmazó állásfoglalás indokait. E körben a Kúria a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó rendelkezések áttekintésével a következőkre mutat rá.
[44] Az Fftv. II. fejezete tartalmazza a 6-36. §-okban a tulajdonjognak megszerzésére vonatkozó előírásokat. E kereteken belül szabályozzák a 18-22. §-ok az elővásárlásra jogosultak sorrendjét és az elővásárlási jog gyakorlását, míg a 23-30. §-ok a szerződés hatósági jóváhagyását. Lényeges az elővásárlásra jogosultak és a vevő esetében a rangsorolás, amelyet az alperes végez, mert a rangsorolás alapján készített jegyzékkel keresi meg a kamarát állásfoglalás kiadása érdekében: az Fftv. 23. § (5) bekezdése alapján - ha a (3) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását (és nem áll fenn a jogszabály szerinti kivétel) - az elővásárlásra jogosultat vagy jogosultakat, valamint az adásvételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít; a rendelkezésére álló okiratok, a jegyzékben szereplő valamennyi elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatának és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot állásfoglalásának beszerzése céljából (Fftv. 23/A. § (2) bekezdés).
[45] Az Fftv. 24. § (2) bekezdése és 25. § (1) bekezdése alapján a helyi földbizottságként eljáró kamara nem tekinthet el a jegyzékben foglaltaktól: a 24. § (2) bekezdése értelmében a helyi földbizottság az adásvételi szerződést és a jegyzékben szereplő valamennyi elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatát a köztudomású tények és legjobb ismeretei, valamint a (3) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett információk együttes - kormányrendeletben meghatározott módon történő - mérlegelése alapján a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelés vonatkozásában értékeli és támogatja vagy nem támogatja; a 25. § (1) bekezdése alapján pedig az értékelést köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult és az adásvételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni. Az Fftv. 24. § (3) bekezdése tartalmazza azon szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni - az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében megjelölt szempontoknak való megfelelésének - az értékelése során.
[46] A Kúria rámutat arra, hogy az alperesnek - amikor hozzá 2022. augusztus 2-án megérkezett a vegyes jellegű kamarai állásfoglalás - észlelni kellett volna, hogy az I. rendű alperesi érdekelt megyei elnöksége jogszabálysértőn abból indult ki, hogy a 30 db ingatlan egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozik, valamint, hogy a kamara teljes egészében mellőzte az I-V. rendű felperesekre és a II. rendű alperesi érdekeltre vonatkozóan összeállított jegyzéket, az elővásárlásra jogosultaknak az Fftv. 18. §-ának megfelelően felállított rangsorát, az értékelése során azt egyáltalán nem vette figyelembe; kizárólag a jelen ítélet [9] bekezdésében összefoglalt szempontokat értékelte.
[47] Mindezek alapján a felperesek alappal hivatkoztak a kereseti kérelmükben arra, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. § (1) bekezdését. Ennek értelmében, ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le. A Kúria ezzel összefüggésben hangsúlyozza, az alperesi határozat a jóváhagyásra, illetve a felperesekre vonatkozó indokolást a 16. oldal harmadik bekezdésében tartalmaz csak, amelyben rögzíti, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőkkel szembeni nem támogató állásfoglalás miatt a szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyhatta jóvá az Fftv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel. Elmaradt tehát többek között az elővásárlási jogosultság fennálltának azonos szempontok alapján történő vizsgálata a szerződés szerinti vevő és az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó személyek vonatkozásában. Az alperes az Fftv. és az Ákr. felhívott rendelkezéseit megsértette, a fenti kötelezettségét nem teljesítette, amikor vizsgálat, értékelés és indokolás nélkül átvette az I. rendű érdekelt állásfoglalását és a döntését kizárólag arra alapította. Hasonló értékelési és vizsgálati kötelezettséget mondott ki a Kúria a tényállás tisztázása kapcsán a Kfv.III.37.558/2022/6. [43], [49] bekezdésben, Kfv.V.37.325/2022/11. [40] bekezdésben, Kfv.III.37.758/2022/6. [47]-[48] bekezdésben.
[48] A Kúria álláspontja szerint az alperesnek figyelemmel kell lennie a tulajdonostársi minőségből fakadó, az Fftv. 18. § (3) bekezdésében foglalt megelőzési sorrendre is. A sorrendben hátrább álló fél csak abban az esetben előzheti meg a sorrendben előrébb állót, ha az előrébb álló földszerzése megalapozott okból nem támogatható.
[49] Mindezek alapján a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva a jogerős ítéletet megváltoztatta, az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
[50] Az új eljárás során az alperesnek az I. rendű érdekelt vegyes jellegű állásfoglalása körében a Kúria jelen ítéletében foglalt indokolást figyelembe véve, megfelelő részletességgel tisztáznia kell a tényállást, az állásfoglalásban írtakat vizsgálnia és értékelnie szükséges, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperesi érdekelt jogsértően minősítette az érintett ingatlanokat egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozónak és jogszabálysértően mellőzte a jegyzékben foglaltakat, az elővásárlásra jogosultak rangsorolását. Határozatának indokolásában számot kell adnia a döntése indokairól és a mérlegelés szempontjairól.
(Kúria Kfv.V.37.613/2023/10.)