adozona.hu
BH 2024.5.123
BH 2024.5.123
Egy fennmaradási engedély tárgyában folyó hatósági eljárásban véglegessé vált bontásra kötelező határozat vonatkozásában a végrehajtás elrendelésének nem akadálya az építtető részéről előterjesztett újabb fennmaradási engedélykérelem. A végrehajtás elrendelése és a végrehajtás foganatosítása egymástól elkülönülő eljárási cselekmények. Az Ákr. 136. § (4) bekezdése szerint a végrehajtást elrendelő hatóság a kötelezett kérelmére kivételesen felfüggesztheti a végrehajtást, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes mint építtető 2019. szeptember 30-án terjesztette elő első fennmaradási engedély iránti kérelmét az építésügyi hatóságnál a perbeli engedély nélkül bővített, raktárt és telephelyet tartalmazó vegyes rendeltetésű épületre. Figyelemmel arra, hogy az engedélykérelem nem tartalmazta a kötelezően előírt településképi véleményt és a közlekedésbiztonsági útügyi érdekek érvényre juttatását célzó útkezelői hozzájárulást, az alperes a felperest végzésben hiányok pótlására hívta fel, majd...
[2] Az alperes 2021. július 2-án a bontással érintett ingatlanon helyszíni ellenőrzést tartott, s megállapította, hogy a felperes bontási kötelezettségének nem tett eleget. Ennek ismeretében 2021. július 7-én kelt, GY/ETDR-1/2330-3/2021. számú végzésével a szabálytalan állapot megszüntetése céljából elrendelt bontás meghatározott cselekményének végrehajtását elrendelte.
[3] A bontás végrehajtását elrendelő végzés indokolása szerint a bontást elrendelő határozat jogerős és végrehajthatóvá vált, ebből következően a felperesnek önkéntes teljesítéssel a bontási munkákat el kellett volna végeznie, melynek azonban nem tett eleget. Utalt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 132. §-ára, mely szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésben foglalt kötelezésének nem tesz eleget, az végrehajtható. Az Ákr. 133. § (1) bekezdése szerint pedig a végrehajtást a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el, hivatalból vagy a jogosult kérelmére. Az indokolás rögzítette, hogy az alperes a végrehajtás elrendelését a végrehajtást foganatosító állami adóhatósággal, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságával közli, mely hatóság az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Vhr.) szabályai szerint jár el.
[4] A felperes a bontás végrehajtását elrendelő határozat meghozatalát megelőzően, de már a bontást elrendelő határozattal szembeni kereseti kérelmét jogerősen elutasító ítélet meghozatalát követően, 2021. február 3-án ismételten előterjesztette fennmaradási engedélykérelmét, csatolva a településképi véleményt és útkezelői hozzájárulást. Az alperes először 2021. február 26-án kelt, GY/ETDR/1/1344-11/2021. számú határozatával a fennmaradási engedélykérelmet elutasította, majd a felperes részéről a határozattal szemben előterjesztett kereset eredményeként megindult, a Győri Törvényszék előtt 10.K.700.633/2021. szám alatt folyamatban volt közigazgatási per tartama alatt, 2021. július 1-jén kelt döntésekkel egyrészt visszavonta a fennmaradási engedélykérelmet elutasító határozatot, másrészt a fennmaradási engedélyezési eljárást megszüntette. Mindkét döntés indoka az volt, hogy a felperes első fennmaradási engedély iránti kérelme tárgyában indult eljárás eredményeként a bontásról rendelkező határozat jogerős lett, azt a közigazgatási bíróság is jogszerűnek találta, ennek eredményeként a fennmaradási engedélykérelem előterjesztése tárgyában indult eljárás okafogyottá vált.
[5] A felperes ez utóbbi két döntéssel szemben keresetet terjesztett elő, melynek eredményeként a Győri Törvényszék 10.K.700.638/2021/11. számú, 2021. október 13-án kelt részítéletével a fennmaradási engedélykérelmet elutasító határozatot visszavonó határozatot megsemmisítette, míg a fennmaradási engedélyezési eljárás megszüntetéséről szóló végzést támadó kereset eredményeként a 10.K.700.968/2021/8. számú, 2021. november 25-én ítéletével a döntés megsemmisítéséről döntött. A két törvényszéki ítélettel szemben megindult felülvizsgálati eljárásban a Kúria Kfv.II.37.020/2022/7. számú végzésével mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Győri Törvényszéket új eljárás lefolytatására utasította, megállapítva, hogy a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasító határozatot visszavonó határozat és a megszüntető végzés tartalmát tekintve egyetlen, a fennmaradási engedélykérelmet elutasító határozatot módosító határozatnak minősül, ezért indokolt a megismételt eljárásban a perek egyesítése.
[6] A megismételt eljárásban a Győri Törvényszék 2023. február 1-jén kelt, 10.K.701.378/2022/4. számú ítéletével a fennmaradási engedélykérelem tárgyában folyó eljárás megszüntetéséről szóló döntést megsemmisítette, az alperest új eljárásra kötelezte azzal az útmutatással, hogy érdemben bírálja el a felperes második alkalommal benyújtott fennmaradási engedélykérelmét. Az alperes 2023. március 2-án kelt, GY/ETDR-1/1072-10/2023. számú határozatával a fennmaradási engedélyt megadta.
[8] Kereset szerint a végrehajtást elrendelő végzés azért jogsértő, mert annak meghozatalakor a fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyában folyó eljárás még folyamatban volt, és a keresetlevél beadásakor sem fejeződött be az eljárás. Hivatkozott arra, hogy az első fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítására és ennek eredményeként a bontás elrendelésére és a bontás végrehajtása elrendelésére azt követően került sor, hogy érdemben nem bírálták el a fennmaradási engedélykérelmét, mert az elutasítás oka a hiánypótlás nem teljesítése volt.
[9] Hivatkozott arra, hogy nem zárja ki semmilyen jogszabály, hogy a felperes ismételten fennmaradási kérelmet terjesszen elő, és ha azt elutasítják, azzal szemben bírósági jogorvoslatra kerülhet sor. Hivatkozása szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárja, hogy a már bontási kötelezettséggel sújtott építményre ne lehetne újabb fennmaradási engedélyt beszerezni.
[10] Hangsúlyozta, hogy az első fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasító határozatot érintő közigazgatási perben sem az alperes, sem a bíróság nem foglalkozott a fennmaradási kérelem szakmai tartalmával, emellett a két benyújtás között az irányadó jogi szabályozás is változott.
[11] Utalt arra, hogy a szakszerűség követelménye alapján az alperestől elvárható, hogy ismerje korábbi döntései rendelkezéseit, a folyamatban lévő egyéb ügyeit, és amennyiben az újabb fennmaradási engedély iránti kérelem előterjesztésére figyelemmel lett volna, akkor a bontás végrehajtása elrendelésére nem kerülhetett volna sor. Az ügyféllel való együttműködés és jóhiszeműség követelménye szerint az alperestől az lett volna elvárható, hogy amíg a folyamatban lévő per nem kerül lezárásra, addig a végrehajtás elrendeléséről ne döntsön. Érvelése szerint amennyiben a bontás végrehajtására sor kerülne, még mielőtt a felperes által hivatkozott perek elbírálásra kerülnének, úgy az alperes megalapozná a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéséért való felelősségét, mivel a bontás nemcsak a felperes, hanem az alperes számára is súlyos anyagi érdeksérelmet okozhat.
[12] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte.
[13] Az alperes hivatkozott arra, hogy a végrehajtást elrendelő végzés tárgyát képező alaphatározat jogszerűsége anyagi jogerős ítélettel elbírálásra került, az alaphatározat mint érdemi döntés jogereje végleges, megváltoztathatatlan, és kötelező. Az Ákr. 132. §-ára hivatkozva előadta, hogy az alperes a 2021. július 2-án megtartott helyszíni ellenőrzésen megállapította, hogy az alaphatározatban foglalt anyagi jogerő hatással bíró ítélettel jogszerűnek megítélt hatósági kötelezés önkéntes teljesítése elmaradt, a teljesítési határidő eredménytelenül telt el, ebből következően a végrehajtás elrendelésének törvényi feltételei fennálltak.
[14] A védirat szerint a felperes által kezdeményezett közigazgatási perek folyamatban léte irreleváns, tekintettel arra, hogy a bontást elrendelő határozat jogszerűségét a Győri Törvényszék korábbi ítélete már megállapította.
[16] Miután a Kúria fent ismertetett Kfv.II.37.020/2022/7. számú végzése eredményeként a Győri Törvényszék megismételt eljárásában 2023. február 1-jén a 10.K.701.378/2022/4. számú ítéletével az alperes GY/ETDR-1/1344-15/2021. számú végzését megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, az alperes 2023. március 2-án kelt GY/ETDR-1/1072-10/2023. iktatószámú határozatával a fennmaradási s egyben használatbavételi engedélyt a felperes számára megadta, majd a Győri Törvényszék 2023. február 22-én kelt 10.K.700.972/2021/10. számú végzésével elrendelte a felfüggesztett eljárás folytatását.
[17] Ilyen eljárásjogi előzmények után a Győri Törvényszék a felperes kereseti kérelmét alaposnak találta, és 9. sorszámú, 2023. április 21-én kelt ítéletével az alperes bontás végrehajtását elrendelő végzését megsemmisítette.
[18] Ítélete indokolása szerint miután az alperes fennmaradási engedélyt adott a bontással érintett épületrészre, ezáltal a GY/ETDR-1/320-14/2020. iktatószámú határozata (azaz a 2020. április 1-jén kelt, bontást elrendelő határozat, mellyel szemben előterjesztett keresetet a Győri Törvényszék ismertetett ítélete alaptalannak találta) okafogyottá vált, ezért annak végrehajtása elrendelése sem tekinthető jogszerűnek.
[19] Az ítélet indokolása utalt arra, hogy az Elj.r. 43-44. §-ai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely kizárná a fennmaradási engedélykérelem többszöri előterjesztését. Ezt támasztja alá az ítélet szerint a Kúria Kfv.IV.37.003/2018/19., Kfv.IV.37.171/2018/9. és Kfv.II.37.020/2022/7. számú határozatai is.
[20] Az ítélet utalt az Ákr. 2. § (2) bekezdés a) pontjára, mely szerint a hatóságnak hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és jóhiszeműség követelményeinek megfelelően kell eljárnia, a szakszerűség követelménye pedig az adott ügyben azt jelenti, hogy az alperesnek tudnia kellett volna, hogy a fennmaradási engedély iránti kérelem ismételten benyújtható, s míg azzal kapcsolatban nincs jogerős bírósági döntés, addig az első fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasító határozat és bontást elrendelő határozat végrehajtásának nem lehet helye, még akkor sem, ha a végrehajtás elrendelésének formális, Ákr.-ben meghatározott feltételei egyébként fennállnak.
[21] Az indokolás szerint az ügyféllel való együttműködés és jóhiszeműség követelményének sem felelt meg az az alperesi magatartás, hogy az ismételten előterjesztett fennmaradási engedély iránti kérelem kapcsán indult közigazgatási per folyamatban léte alatt rendelte el a bontás végrehajtását, ugyanis annak végrehajtása esetén bármilyen eredmény született is volna a később indult közigazgatási perben, a felperes számára a végrehajtott bontást követően már irreleváns lett volna.
[22] Az ítélet indokolása utalt a saját, eljárást felfüggesztő végzése indokolására, amelyben már hivatkozás volt arra, hogy a folyamatban lévő per eredményeként okafogyottá válhat a korábbi bontásra kötelező határozat.
[24] Az ítélet iratellenességét állította, mert egyrészt a bontás végrehajtását elrendelő határozat - állítása szerint - a GY/ETDR-1/2330-9/2021. számú végzéssel módosításra került, másrészt az ítélet tévesen rendelkezett arról, hogy a felülvizsgálni kért alperesi végzés a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasító határozat végrehajtásának elrendeléséről rendelkezett, hanem helyesen az érintett ingatlan bontásáról rendelkező alperesi határozatban foglalt hatósági kötelezés végrehajtásáról döntött.
[25] Az ítéletet azért is jogszabálysértőnek állította, mert a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasító rendelkezéshez nem fűződik végrehajthatóság, azzal összefüggésben az Ákr. 132. §-a nem értelmezhető.
[26] Sérelmezte, hogy az az ítélet megállapította a szakszerűség, együttműködés és jóhiszeműség követelmény megsértését. Hivatkozott arra, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (2) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a megvalósítás időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja, a Kp. 120. § (5) bekezdése szerint pedig a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[27] Hangsúlyozta, hogy a végrehajtás elrendelése és a végrehajtás foganatosítása elkülönülő szakaszai a végrehajtásnak.
[28] Hivatalos irat csatolása nélkül hivatkozott arra, hogy az alperes a jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet meghozatalát megelőzően néhány nappal a végrehajtási eljárás megszüntetéséről rendelkezett GY/ETDR-1/2018-1/2023. számú, 2023. április 6-án meghozott végzésben, amely döntését a felülvizsgálati kérelem szerint az alperes közölte a felperessel, arról tehát a felperesnek tudomása volt.
[29] Az alperes érvelése szerint a végrehajtást elrendelő végzés elleni jogorvoslat során a végrehajtható okirat kiállítása feltételeinek fennálltára, illetve fenn nem álltára irányulhat csak a bíróság általi jogszerűségi felülvizsgálat, de a végrehajtás elrendelésének alapját képező érdemi döntés nem vizsgálható felül. Az alperes szerint a Győri Törvényszék az alperesi hatóságtól hatáskör elvonásával ítélkezve hozta meg ítéletét, mellyel az alperesi végrehajtás elrendeléséről szóló végzés megsemmisítésével célozta lezárni a végrehajtást.
[30] A felülvizsgálati kérelem utalva az Ákr. 132. § törvényi rendelkezésére kiemelte, hogy az alperes a végrehajtás elrendeléséről szóló végzés meghozatalakor kizárólag a végrehajthatóság feltételeinek fennálltát vizsgálhatta, azaz azt, hogy a kötelezett eleget tett-e a végrehajtandó végleges - jelen esetben anyagi jogerő hatással is rendelkező - döntésben foglalt kötelezettségének. Ettől elválik a végrehajtás foganatosítása, amely maga a kötelezettség teljesítése, a döntés tényleges kikényszerítése. Az alperes szerint közömbös az anyagi jogerő hatással rendelkező bontás, mint meghatározott cselekmény végrehajtásának elrendelése szempontjából az, hogy az ismételten benyújtott fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasító alperesi határozat ellen közigazgatási per van folyamatban.
[34] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályban való fenntartását indítványozta.
[35] A felperes sommás álláspontja szerint a Győri Törvényszék felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletével szemben nem állapítható meg egyetlen olyan, a Kp.-ban meghatározott követelmény sem, amelyre tekintettel annak felülvizsgálata lenne indokolt, a Győri Törvényszék az eljárást a Kp.-nek mindenben megfelelő módon folytatta le, annak során az eljáró bíróság által jogszabálysértés nem került megvalósításra, és az ítélet a Kúria közzétett határozatától sem tért el jogkérdésben.
[37] A közigazgatási perben vizsgált közigazgatási cselekmény, az alperes bontás végrehajtásának elrendelése tárgyában hozott végzés jogszerűsége vizsgálata során a megválaszolandó jogkérdés az volt, hogy amennyiben egy bontásra kötelező határozat (2020. április 1-jén kelt GY/ETDR-1/320-14/2020. számú) végleges és a bíróság által is elvégzett felülvizsgálat eredményeként anyagi jogerőssé vált, és a határozatban foglaltaknak (azaz a bontásnak) a határozatban foglalt határidőig a felperes nem tett eleget, mely tényt helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv valószínűsített és a felperes sem vitatott - jogszerűtlenné teheti-e egy, a felperes részéről ismételten előterjesztett fennmaradási engedélykérelem benyújtása és az annak jogszerűsége tárgyában folyó bírósági eljárás.
[38] A Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a 2021. július 7-én kelt GY/ETDR-1/2330-3/2021. számú bontás mint meghatározott cselekmény végrehajtását elrendelő végzés meghozatala időpontjában a végrehajtás elrendelése feltételei fennállnak-e. Ennek során vizsgálta, hogy az Ákr. 132. §-ában szabályozott végrehajtható döntésnek tekinthető-e a bontásra kötelező határozat, és arra a következtetésre jutott, hogy igen, figyelemmel arra, hogy az alperes 2020. április 1-jén kelt GY/ETDR-1/320-14/2020. számú, a felperest a szabálytalanul létesített épületrész elbontására kötelező végleges határozatot a Győri Törvényszék 2020. szeptember 21-én kelt 2.K.700.502/2020/10. számú további jogorvoslattal nem támadott ítélete is jogszerűnek találta, akkor, amikor a bontásra kötelező határozattal szemben felperes részéről előterjesztett keresetet elutasította. Az is tényszerűen megállapítható, hogy a felperes az épületrész elbontása kötelezettségét nem teljesítette, mely tényt egyrészt a felperes sem vitatott, másrészt az alperes részéről 2021. július 2-án történő helyszíni ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv is igazol.
[39] A Kúria ezek után azt vizsgálta, hogy befolyással lehet-e a végrehajtás elrendelése jogszerűségére az a körülmény, hogy a felperes még a végrehajtás elrendelését megelőzően ismételten előterjesztette - korábbi hiányok pótlása mellett - fennmaradási engedély iránti kérelmét a bontással érintett épületrészre.
[40] Abban a Kúria gyakorlata egységes, hogy a fennmaradási engedély iránti kérelem többször is előterjeszthető ugyanarra az épületre vagy épületrészre. (Kúria Kfv.II.37.020/2022/7. sz. végzés [66] bekezdés, Kfv.37.171/2018/9., Kfv.37.003/2018/19. határozatok).
[41] A Kúria a fennmaradási engedély iránti kérelem többszöri előterjeszthetősége lehetősége mellett is azonban arra a következtetésre jutott, hogy a határozatok véglegességéhez és az anyagi jogerőhöz kapcsolódó közérdek indokolja, hogy egy újabb fennmaradási engedély iránti kérelem, és annak eredményeként megindult hatósági eljárás nem akadályozhatja meg az Ákr. 132. §-a, a hatóság végleges döntéséhez kapcsolódó végrehajtás elrendelhetőségét.
[42] Az a végrehajtás elrendelhetőségétől elkülöníthető kérdés, hogy helye lehet-e a végrehajtás foganatosításának egy, a perbelihez hasonló, fent vázolt eljárásjogi helyzetben. A Kúria azonban hangsúlyozza, ahogy arra a felülvizsgálati kérelem is helyesen hivatkozott, hogy az Ákr. rendszerében is elkülönül a végrehajtás elrendelése a végrehajtás foganatosításától. Az Ákr. annak 136. §-a a végrehajtás felfüggesztésének általános szabályaival foglalkozik, s annak 136. § (4) bekezdése tartalmazza, hogy a kötelezett kérelmére a végrehajtást elrendelő hatóság felfüggesztheti a végrehajtást, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, s a kötelezettet a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal.
[43] Jelen közigazgatási perben előterjesztett felperesi kereseti kérelem azonban a végrehajtás felfüggesztése elmaradását nem sérelmezte, pusztán annyit állított, hogy a bontás végrehajtását elrendelő végzés jogszerűtlen a részéről előterjesztett újabb fennmaradási engedélyre tekintettel, amely érv azonban önmagában nem helytálló.
[44] A Győri Törvényszék akkor, amikor az alperes bontás végrehajtását elrendelő határozata megsemmisítéséről döntött ítéletében, nem vette figyelembe a Kp. 85. § (2) bekezdését, mely szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.
[45] Elmulasztotta értékelni, hogy a végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtás elrendeléséről szóló végzés meghozatalakor csak a végrehajthatóság feltételeinek beálltát vizsgálhatja, azt, hogy van-e végleges végrehajtható határozat, s hogy a kötelezett eleget tett-e a végrehajtandó döntésben foglalt kötelezettségének.
[46] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a Győri Törvényszék ítélete jogszabálysértő, ezért a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával az ítéletet hatályon kívül helyezte és a Győri Törvényszéket új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[47] A Kúria a felülvizsgálati kérelem azon hivatkozásával, hogy az ítélet meghozatala előtt az alperes megszüntette a végrehajtást, érdemben nem foglalkozhatott a Kp. 120. § (5) bekezdése miatt. Az alperes ugyanis először a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati kérelem 3.1. pontjában és okirat csatolása nélkül hivatkozott arra a körülményre, hogy 2023. április 6-án - azaz még a felülvizsgálni kért ítélet meghozatalát megelőzően - a végrehajtási eljárás megszüntetéséről döntött. A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem a felperes e végzés csatolásával összefüggő együttműködési kötelezettsége elmulasztására alaptalanul hivatkozik, a Kúria kifejezetten az alperes jóhiszemű pervitel követelménye Kp. 3. § (1) bekezdése megsértéseként értékeli azt a körülményt, hogy az alperes a saját határozatát a folyamatban lévő közigazgatási perben nem csatolta.
[49] A megismételt eljárásban a Győri Törvényszéknek arra figyelemmel kell elvégeznie a bontás végrehajtása elrendeléséről szóló végzés jogszerűsége vizsgálatát, hogy annak jogszerűségét a felperes részéről előterjesztett újabb fennmaradási engedélykérelem, és annak eredményeként megindult hatósági eljárás nem befolyásolja.
[50] A megismételt eljárásban értékelnie azt a körülményt is, hogy van-e jelentősége annak, hogy az ítélethozatalt megelőzően az alperes mint végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtási eljárást megszüntette. Ez utóbbi esetben azonban figyelemmel kell lennie arra is, hogy a végrehajtás megszüntetéséről szóló döntés nem azonos a végrehajtás elrendeléséről szóló végzés visszavonásával.
(Kúria Kfv.II.37.362/2023/8.)