adozona.hu
BH 2024.4.88
BH 2024.4.88
A cég saját maga ellen nem indíthat törvényességi felügyeleti eljárást, azaz nem lehet egyidejűleg kérelmezői és kérelmezetti pozícióban. Az ilyen kérelem visszautasításának, ennek hiányában az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 240. § (1) bek. a) pont; 2006. évi V. törvény (Ctv.) 72. §, 77. § (1), (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmező törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a cégjegyzéke 37/1. és 37/2. számú rovatokban levő adatok törlését.
[2] Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmező kérelmét - mint érdemben megalapozatlant - elutasította.
[3] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését - az eljárás főtárgya tekintetében - érdemben azonos indokolással helybenhagyta.
[4] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős végzés -...
[2] Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmező kérelmét - mint érdemben megalapozatlant - elutasította.
[3] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését - az eljárás főtárgya tekintetében - érdemben azonos indokolással helybenhagyta.
[4] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős végzés - elsőfokú végzésre is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását és a kérelmének helyt adást kérte.
[5] A Kúria előrebocsátja, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 423. § (1) bekezdése értelmében nincs kötve a felülvizsgálati kérelem korlátaihoz, ha az eljárás hivatalból való megszüntetésének van helye.
[6] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 72. § (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
[7] A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése alapján a bírósági polgári nemperes eljárásokban - ha törvény eltérően nem rendelkezik a Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
[8] A Ctv. 77. § (1) bekezdése szerint kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az ügyész, jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara, illetve az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, és e jogi érdeket valószínűsíti. A (3) bekezdés alapján a cégbíróság a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. A Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bíróság az eljárást hivatalból szünteti meg, ha a keresetlevelet már a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontjai alapján vissza kellett volna utasítani. A Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja alapján a bíróság a - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja.
[9] Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból vagy kérelemre indulhat [Ctv. 75. § (1) bekezdés]. A kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius eljárás, amelynek kérelmezetti pozíciójában a Ctv. 72. és 77. §-a alapján értelemszerűen az a cég áll, amely törvényes működésének helyreállítására a törvényességi felügyeleti eljárás irányul. Kérelmező pedig a Ctv. 77. § (1) bekezdésében meghatározott személy, illetve szerv lehet. Az a személy, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik nyilvánvalóan csakis harmadik személy lehet, ezért - ahogyan arra az érdemi elbírálás mellett a másodfokú bíróság is utalt - fogalmilag kizárt, hogy a cég saját maga ellen törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzen, azaz egyaránt kérelmezői és kérelmezetti pozícióban is legyen. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a cég mint kérelmező kérelmét befogadta és azt érdemben elbírálta, és a másodfokú bíróság, amikor a fellebbezést szintén érdemben bírálta el, és nem az eljárás hivatalbóli megszüntetéséről rendelkezett.
[10] A Kúria rámutat, a Ctv. a jogorvoslati eljárások szigorú, zárt rendszerét írja elő. A Ctv. 26. §-ában szereplő cégjegyzéki adatokat - mint jelen esetben a büntetőjogi intézkedés alkalmazhatóságára vonatkozó adatokat - a cégbíróság hivatalból, a megkereső hatóság intézkedése jogszerűségének vizsgálata, mérlegelés nélkül jegyzi be a cégjegyzékbe, amint azt a jogerős végzés is tartalmazza. A hivatalból meghozott bejegyző végzéssel szemben éppen ezért a Ctv. 64. § (2) bekezdése kizárja a fellebbezés lehetőségét. A cég jelen ügyben saját maga ellen benyújtott törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelme lényegében a kizárt fellebbezés "pótlására" irányult, azonban ennek eljárásjogi feltételei nem állnak fenn.
[11] A Kúria ezért az eljárást a Pp. 405. §-a és 386. §-a alapján alkalmazandó Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból megszüntette.
(Kúria Gfv.VI.30.290/2023/2.)