adozona.hu
BH 2024.2.45
BH 2024.2.45
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a szolgálati elismerés címén járó, az Eszjtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott szolgálati időnek megfelelő fokozatú juttatás akkor illette meg, ha a megállapított szolgálati ideje a szolgálati jogviszony létesítése után elérte vagy meghaladta a 25, 30 vagy 40 évet [az egészségügyi jogviszonyban álló személyek szolgálati elismerésével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 2022. május 31-ig hatályos 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A peres felek különböző időpontoktól határozatlan idejű munkaviszonyban álltak az alperesnél. 2021. február 25-én egészségügyi szolgálati szerződést kötöttek, amely alapján 2021. március 1-jétől határozatlan időtartamú egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatták őket.
[2] Az alperes a korábbi munkaviszonyban I. rendű felperesnek 30 év, III. rendű felperesnek 40 év, IV. rendű felperesnek 25 év, V. rendű felperesnek 25 év, VI. rendű felperesnek 30 év és VII. rendű felperesnek 30 ...
BH 2024.2.45 Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a szolgálati elismerés címén járó, az Eszjtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott szolgálati időnek megfelelő fokozatú juttatás akkor illette meg, ha a megállapított szolgálati ideje a szolgálati jogviszony létesítése után elérte vagy meghaladta a 25, 30 vagy 40 évet [az egészségügyi jogviszonyban álló személyek szolgálati elismerésével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 2022. május 31-ig hatályos 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A peres felek különböző időpontoktól határozatlan idejű munkaviszonyban álltak az alperesnél. 2021. február 25-én egészségügyi szolgálati szerződést kötöttek, amely alapján 2021. március 1-jétől határozatlan időtartamú egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatták őket.[2] Az alperes a korábbi munkaviszonyban I. rendű felperesnek 30 év, III. rendű felperesnek 40 év, IV. rendű felperesnek 25 év, V. rendű felperesnek 25 év, VI. rendű felperesnek 30 év és VII. rendű felperesnek 30 év után jubileumi jutalmat nem fizetett.
A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme
[3] A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy fizessen meg meghatározott összegben szolgálati elismerés alapján járó juttatást.[4] A felperesek kereseti kérelmük jogalapjaként az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (továbbiakban: Eszjtv.) 9. § (1)-(2) bekezdésére, az egészségügyi jogviszonyban álló személyek szolgálati elismerésével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-ára, 2. § (1), (6) és (7) bekezdésére, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. §-ára hivatkoztak.
[5] Érvelésük szerint 2021. február 25-én megkötött egészségügyi szolgálati munkaszerződések szerint a szolgálati elismerésre jogosító jogviszony kezdetét, az addig elismert szolgálati jogviszonyban töltött időt a Korm. rendelet 1. §-a alapján az ott meghatározott szolgálati elismerésre jogosító jogviszonyok figyelembevételével újra kellett számolni. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő a 2021. március 1-jei létesítést követően meghaladta az I. rendű felperesnél a 30 évet, III. rendű felperesnél a 40 évet, IV. rendű felperesnél a 40 évet, V. rendű felperesnél a 25 évet, V. rendű felperesnél a 25 évet, VI. rendű felperesnél a 30 évet, VII. rendű felperesnél a 30 évet a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint jogosulttá váltak az Eszjtv. 9. §-a alapján a kért juttatásra.
[6] Az alperes ellenkérelmében a keresetek elutasítását kérte.
[7] Álláspontja szerint a felperesek esetében az egészségügyi szolgálati jogviszony keletkezését megelőzően összeszámításra kerültek a különböző munkahelyeken figyelembe vehető szolgálati idők. A szolgálati jogviszony létesítésekor az egészségügyi szolgálati jogviszony meghaladta I. rendű felperesnél a 30 évet, III. rendű felperesnél a 40. évet, IV. rendű felperesnél a 25 évet, V. rendű felperesnél a 25 évet, VI. rendű felperesnél a 30 évet, VII. rendű felperesnél a 30 évet. Ebből következően a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmezése szerint felpereseket az Eszjtv. 9. §-a alapján a megfelelő fokozatú szolgálati elismerés az esetben illetné meg, amennyiben a Korm. rendelet 1. §-ban meghatározott új számítás szerint érnék el vagy haladnák meg a jogosító időtartamok a 25, 30, 40 évet.
Az első- és a másodfokú bíróság ítélete
[8] A törvényszék ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg I. rendű felperesnek 545 100 forintot, III. rendű felperesnek 1 899 000 forintot, IV. rendű felperesnek 693 800 forintot, V. rendű felperesnek 863 000 forintot, VI. rendű felperesnek 1 065 300 forintot, VII. rendű felperesnek 1 089 900 forintot szolgálati elismerés alapján járó juttatásként azok kamatával. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította.[9] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt az Eszjtv. 8. § (1)-(3) bekezdésére, a (6) bekezdésére, 9. § (1) bekezdésére, a Korm. rendelet 1. §, 2. § (1)-(4), (6) bekezdésére, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 6. § f) pontjában foglaltakra.
[10] Az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény vagy bér növekedésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 2/A. § (2) bekezdése szerint az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó, védőnő havi illetménye nem lehet kevesebb mint a 7. melléklet szerinti összeg. A 2/C. § (2) bekezdése értelmében az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján járó 2/A. és 2/B. § szerinti illetmény illetve bértáblák változás miatti alapbér (garantál illetmény) növekedést a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és a Hjt. alkalmazásában a távolléti díj számítása során, továbbá az Eszjtv. alkalmazásában a szolgálati elismerés számítása során figyelembe kell venni.
[11] Az Eszjtv. 9. §-hoz fűzött törvényi indokolásból csupán az olvasható ki, hogy egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyeket munkájuk elismerése érdekében (pénzbeli) szolgálati elismerés illeti meg. A szolgálati elismerés 25 év jogviszony esetén 2 havi, 30 év jogviszony esetén 3 havi, 40 év jogviszony esetén 5 havi illetménynek megfelelő összeg.
[12] Az Eszjtv. 8. § (9) bekezdése és a végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése részletesen meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyeket az egészségügyi szolgálati jogviszony számításakor figyelembe kell venni. Az Eszjtv. 8. § (9) bekezdése 2021. december 1-jétől kiegészült a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény alapján a (9a) bekezdéssel, ami további jogviszonyok egészségügyi szolgálati jogviszonyként való elismeréséről rendelkezett.
[13] A Kormány a perben hatályos Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján a veszélyhelyzet idejére az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek munkájának elismerésére a 2021. január 1-jétől hatályos Eszjtv. 9. § rendelkezéseitől eltérő szabályokat rendelt alkalmazni előre meghatározott ideig, vagyis 2021. december 2-tól a koronavírus világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig, bevezetve a szolgálati elismerés kifizetésének új eljárásrendjét.
[14] A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése a veszélyhelyzet idejére az Eszjtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott szolgálati időnek megfelelő fokozatú szolgálati elismerés kifizetésének feltételét ahhoz kötötte, hogy a fentiek szerint elvégzett számítás alapján kapott szolgálati idő a szolgálati jogviszony létrejötte után elérte vagy meghaladta a 25, 30 vagy 40 év szolgálati időt. Ezzel a jogalkotó visszaható hatállyal szabályozta a szolgálati elismerés kifizetésének rendjét kompenzálva a jogviszonyváltás miatti számítási alap változását, megteremtve a kifizetés jogalapját arra az esetre is, ha a jogviszonyváltás miatt az egészségügyi dolgozó túllépte valamelyik szolgálati elismerési fokozat szerinti időt. A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy a szolgálati elismerésből kizártak azok a személyek, akiknél egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét megelőzően összeszámításra kerültek a különböző munkahelyeken figyelembe vehető idők, és az a jogviszonyváltás miatt meghaladta a szolgálati elismerésre jogosító időszakot.
[15] A felperesek 2021. március 1-jétől határozatlan időre egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítettek az alperesnél, és rögzítették a szolgálati elismerésre jogosító jogviszony kezdő időpontját. A hivatkozott munkaszerződésekből és alperes ellenkérelméhez mellékelt kimutatásból az is megállapítható volt, hogy 2021. február 25-én megkötött munkaszerződések 2021. február 28-ig rögzítették az addig elismert szolgálati jogviszony időtartamát.
[16] Az elszámolás körében az elsőfokú bíróság utalt az Eszjtv. 8. § (2)-(15) bekezdéseiben foglaltakra, valamint az 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 6. § f) pontjában rögzítettekre, illetve a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet szabályaira.
[17] Fentiekből levezetve a felpereseknek a Korm. rendelet hatálybalépésekor érvényes munkaszerződéseiben, munkaszerződés módosításaiban rögzített egészségügyi szolgálati idő és a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképzettség figyelembevételével a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendeletben meghatározott illetménytábla (7. számú melléklet) szerinti fizetési fokozatba történő besorolással meghatározott illetménye képezi az alapját az Eszjtv. 9. §-a szerinti szolgálati elismerés számításának. E körben figyelembe kell venni azt is, hogy a szolgálati elismerés kifizetésének új eljárásrendjét a Kormányrendelet határozza meg.
[18] Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[19] A másodfokú bíróság ítéletében utalt a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésére, az Eszjtv. 9. §-nak (1) bekezdésére, valamint a Korm. rendelet 1. §-ában foglaltakra. Felhívta továbbá Magyarország Alaptörvénye 28. cikkét.
[20] A jogerős ítélet szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a jogalkotó célja az Eszjtv. 9. §-ból és a Korm. rendelet elnevezéséből kitűnően az egészségügyben dolgozók egészségügyi tevékenységgel eltöltött idejének az elismerése. A Korm. rendelet 1. § c) pontja értelmében figyelembe kell venni az 1. §-ban meghatározott jogviszonyban eltöltött időtartamot függetlenül attól, hogy az adott jogviszony az Eszjtv. hatályba lépése előtt vagy azt követően jött létre. Ebből kitűnően a jogalkotó nem az Eszjtv. hatályba lépéséhez, hanem a szolgálati időtartamhoz kötötte az elismerést, tehát a célja a hosszú ideje fennálló egészségügyi tevékenységgel eltöltött idő elismerése volt.
[21] A felek között nem volt vitás, miszerint az "egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követően elérte" megfogalmazás alapján, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy 2021. március 1. után eléri az Eszjtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot, akkor válik jogosulttá a szolgálati elismerésre. Jelen perben azonban a felpereseknek már a szolgálati jogviszonyuk létesítését megelőzően elérte szolgálati idejük az elismerésre jogosító időtartamot.
[22] A "meghaladta" szó jelentésénél a meghatározott jogalkotói célt, a hétköznapi életben is használt "meghaladta" szót és a jogszabályi környezetet (Korm. rendelet 1. §) együttesen vizsgálva a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése helyesen úgy értelmezhető, hogy a jogalkotó szándéka abban állt, miszerint az egészségügyi dolgozó akkor is jogosult legyen ezen juttatásra, ha az arra jogosító időtartamot az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejötténél korábban érte volna el. A szolgálati idő számításánál nincs jelentősége annak, hogy az a jogviszonyváltás miatt haladta-e meg a szolgálati elismerésre jogosító időt.
Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme
[23] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új határozattal a felperesek keresetének elutasítását kérte.[24] Hivatkozása szerint a jogerős ítélet sérti a Korm. rendelet 1. §, 2. §-át, valamint az Eszjtv. 9. §-át.
[25] Alperesi álláspont szerint a felpereseknek a Korm. rendelet szövegének helyes értelmezése szerint akkor járt volna az Eszjtv.-ben rendszeresített szolgálati elismerés, ha 2021. február 28-án figyelembe vehető szolgálati idejük az Eszjtv., annak végrehajtási rendelete és a Korm. rendelet valamelyik rendelkezése nyomán 2021. március 1-jén vagy ezt követően érte volna el vagy haladta meg a figyelembe vehető szolgálati időt. Erre a jogalkotói szándékra utal a "szolgálati ideje az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követően elérte vagy meghaladta a szolgálati elismerésre jogosító - az Eszjtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott - időt […]" kitétel.
[26] Ilyen "elérés" és vagy "meghaladás" nem történt felperesek esetében. A felperesek figyelembe vehető - és az alperes által figyelembe is vett - szolgálati ideje az egészségügyi szolgálati jogviszony keletkezését követő napon egy nappal haladta meg a korábban figyelembe vett tartamokat, és egyik felperes esetében sem állapította meg, hogy a jogviszony létrejötte után érték volna el, vagy haladták volna meg a következő, törvénnyel rendszeresített fokozatot.
[27] A Korm. rendelet 1. §-ában írt rendelkezés csak az összeszámítás módját határozza meg, amikor kimondja, hogy a jogviszonyokban eltöltött időtartamot attól függetlenül kell figyelembe venni, hogy az adott jogviszony az Eszjtv. hatálybalépése előtt vagy azt követően jött létre. Ez fizetési kötelezettséget önmagában nem keletkeztet, a kifizetéssel kapcsolatos időbeli határt (a jogviszony létrejötte) a 2. § húzza meg.
[28] Az alperes figyelembe vette minden felperes esetében az Eszjtv. hatályba lépése előtti időtartamokat, mert a Kjt. erre korábban is kötelezte, ehhez azonban semmilyen kötelezettség az Eszjtv. hatályba lépése előtti időszakban nem kapcsolódott.
[29] A bíróságok tévesen értelmezték a perben döntő jogszabályhely szövegét, és ennek kapcsán téves következtetésre jutottak, amikor úgy foglaltak állást, hogy az alperesnek a szöveg alapján visszamenőleges kifizetési kötelezettsége keletkezett az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét megelőzően betöltött időtartamokkal összefüggésben.
[30] Az Eszjtv. 9. §-a és a Korm. rendelet 1. §-a meghatározza azokat a szolgálati elismerés szempontjából figyelembe vehető jogviszonyokat, amelyek összeszámításra kell hogy kerüljenek a szolgálati elismerés szempontjából. A Korm. rendelet utóbb korrigálta az Eszjtv. tartalmát, így számos munkavállaló esetében át kellett számítani a szolgálati elismerésre jogosító tartamokat. Felperesek esetében az átszámítás többlet beszámítandó időt nem eredményezett, így az ő szolgálati idejük az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követően nem érte el vagy haladta meg az újabb fokozatot.
[31] A jogszabály ugyanis választóvonalat húzott: szolgálati elismerést azoknak kell fizetni, akiknek szolgálati ideje az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követően érte el vagy haladta meg az egyes szolgálati elismerésre jogosító tartamokat. A jogszabályban az "akár korábban is" kifejezés vagy bármely más hasonló jelentésű fordulat nem szerepel.
A Kúria döntése és jogi indokai
[34] A Kúria megállapította, hogy a munkaügyi perekre vonatkozó, a Pp. XXXIX. fejezetében foglalt speciális szabályok szerint [Pp. 523. § (1) bekezdés] a vitatott érték alapján helye volt felülvizsgálatnak, annak befogadására vonatkozó engedélyezési eljárás szükségtelen volt. A munkaügyi perek nem minősülnek a Pp. 408. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vagyonjogi pernek, ezért a felülvizsgálati kérelem előterjesztése nem kizárt abban az esetben sem, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben.[35] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[36] A Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati eljárás során a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok és azokra vetítetten előterjesztett érvelés tekintetében vizsgálhatta a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát figyelemmel a Pp. 523. §-ában foglaltakra is.
[37] Jelen ügyben az alapvető jogkérdést az képezte, hogy az Eszjtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott szolgálati elismerésre jogosultak-e a 2021. március 1-jétől egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló felperesek.
[38] A szolgálati elismerés tárgyában hozott Korm. rendelet (veszélyhelyzeti rendelet, amely 2022. május 31-ig volt hatályban) 2. § (1) bekezdése (a jogszabály hatályban léte alatt mindvégig) a következőket tartalmazta: "(1) bekezdés: ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek az 1. § alapján figyelembe vehető időtartam alapján számított szolgálati ideje az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követően elérte vagy meghaladta a szolgálati elismerésre jogosító - az Eszjtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott - időt, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy - a (4), (6) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - jogosult a szolgálati elismerésnek az így megállapított szolgálati idő szerinti fokozatára".
[39] A másodfokú bíróság ítéletének [40] pontjában helytállóan fejtette ki, hogy a jogértelmezésből eredő esetleges ellentmondást a jogszabály céljával és a szövegének nyelvtani értelmezésével lehetett eldönteni.
[40] A Korm. rendeletet azért alkották meg, mert az Eszjtv. alapján bizonytalannak látszott az, hogy milyen jogviszonyt kell figyelembe venni a szolgálati elismerésre jogosító időként. A Korm. rendelet 1. §-a alapján az Eszjtv. 9. §-a alkalmazásában egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni: a) az Eszjtv. 8. § (9) bekezdése, b) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja, az egyes az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése szerinti jogviszonyban eltöltött időtartamot is függetlenül attól, hogy az adott jogviszony az Eszjtv. hatályba lépése előtt vagy azt követően jött létre. Ebből következően a jogalkotó nem az Eszjtv. hatályba lépéséhez, hanem a szolgálati időhöz kötötte a juttatást elismerve a hosszú idő óta fennálló egészségügyi jogviszonyban töltött időtartamot. Ez az értelmezés következik a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése "az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követően elértve vagy meghaladta" kitételéből is. A második fordulatból ("meghaladta") adódóan a jogalkotó szándéka abban állt, hogy az egészségügyi dolgozó akkor is jogosult legyen ezen juttatásra, ha az arra jogosító időtartamot az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejötténél korábban érte el, vagyis annak létrejöttét követően már meghaladta azt.
[41] Ezért alaptalan azon felülvizsgálati érvelés, hogy a felperesek azért nem jogosultak jelenleg szolgálati elismerésre, mivel nem keletkezett semmilyen változás a figyelembe vehető időtartamra vonatkozóan az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttével, így felpereseknél az átszámítás többlet beszámítási időt nem eredményezhetett.
[42] Önmagában "akár korábban is" kifejezés hiánya nem változtat a jogértelmezésen. Az "elérte" "vagy meghaladta" kitételből következően a korábban megszerzett szolgálati idő is irányadó a járandóság megállapításakor.
[43] Nem vitás, hogy a jogosultak szolgálati ideje az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követően elérte (meghaladta) a szolgálati elismerésre jogosító [az Eszjtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott] időt, és az sem volt vitatott, hogy a rendelet 2. § (4), (6) és (7) bekezdésében említett úgynevezett negatív (kizáró) feltételek sem álltak fenn.
[44] Erre tekintettel a bíróságok helyesen rögzítették - és alperes sem vitatta -, hogy meghaladta az egészségügyi szolgálati jogviszony I. rendű felperesnél a 30 évet, III. rendű felperesnél a 40 évet, IV. rendű felperesnél a 25 évet, V. rendű felperesnél a 25 évet, VI. rendű felperesnél a 30 évet és VII. rendű felperesnél a 30 évet. Ebből következően pedig I. rendű felperest 3 havi, III. rendű felperest 5 havi, IV-V. rendű felperest 2 havi, VI-VII. rendű felperest 3 havi illetménynek megfelelő összeg illeti meg.
[45] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 424. § (1) bekezdése szerint, mivel a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot.
(Kúria Mfv.VIII.10.113/2023/3.)