adozona.hu
BH 2024.2.43
BH 2024.2.43
I. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek különböző típusaira meghatározott, fokozatosan szigorodó feltételrendszer logikailag egymásra épülő szabályozást tartalmaz. Feltételezi az adott vallási közösség működésének növekvő idejét és annak előrehaladtával a kimutatható társadalmi támogatottság mértékének növekedését is. A vallási közösségek magasabb szintű jogállása a korábbi jogállást feltételező és folyamatosan bővülő feltételrendszer teljesítésével érhető el. II. A nyilvántartásba vett egyhá
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmezőt - törvényesen elismert egyházként már működő szervezetként - a megyei bíróság a 1990. július 13-án jogerőre emelkedett 2. számú végzésével jegyezte be az egyházak nyilvántartásába a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lvtv.) 22. §-a alapján.
[2] A kérelmezőt a 2012. január 1-jével hatályba lépett, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogá...
BH 2024.2.43 I. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek különböző típusaira meghatározott, fokozatosan szigorodó feltételrendszer logikailag egymásra épülő szabályozást tartalmaz. Feltételezi az adott vallási közösség működésének növekvő idejét és annak előrehaladtával a kimutatható társadalmi támogatottság mértékének növekedését is. A vallási közösségek magasabb szintű jogállása a korábbi jogállást feltételező és folyamatosan bővülő feltételrendszer teljesítésével érhető el.
II. A nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház elismerésének feltételei között a társadalmi támogatottság alternatív mutatói az előírt nagyságú taglétszám, illetve a magánszemélyek személyi jövedelemadójának a felajánlásából jelentkező eredmény [2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) 9/D-9/E. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezőt - törvényesen elismert egyházként már működő szervezetként - a megyei bíróság a 1990. július 13-án jogerőre emelkedett 2. számú végzésével jegyezte be az egyházak nyilvántartásába a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lvtv.) 22. §-a alapján.[2] A kérelmezőt a 2012. január 1-jével hatályba lépett, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) melléklete nem nevezte meg elismert egyházként. A kérelmező 2013. szeptember 1-jét követően kérte a minisztertől az elismerését egyházként, az így indult eljárás az Ehtv. módosításáról rendelkező 2018. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépésével, 2019. április 15-ével megszűnt.
[3] A Törvényszék Pk/2020/2-I. számú végzésével hivatalból megállapította, hogy a kérelmező a Módtv. alapján vallási egyesületnek minősül és nyilvántartásba vette. Az ezt követő 2021. június 16-án kelt - a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.90.026/2021/4. számú döntésével jogerős - Pk/2020/21. számú végzésével elrendelte az addig vallási egyesületként nyilvántartott kérelmező nyilvántartásba vett egyházként történő bejegyzését visszamenőlegesen 2019. április 15-i hatállyal x számon; egyúttal megállapította, hogy a nyilvántartásba vett egyház a vallási egyesület jogutódja. A kérelmező bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét e végzésével elutasította.
A kérelmező kérelme
[4] A kérelmező 2021. december 28-án kérte a bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vételét.Az első- és a másodfokú határozat
[5] Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy a 01-10 szám alatt, nyilvántartásba vett egyházként nyilvántartott kérelmező bejegyzett egyháznak minősül, és rögzítette a nevére, székhelyére, céljára, cél szerinti besorolására, képviseletére, a belső egyházi jogi személyre vonatkozó adatait, egyúttal azt, hogy az így x számon bejegyzett egyház a nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.[6] Az elsőfokú bíróság döntését az Ehtv. 7. § (1)-(3), (4) és (6) bekezdéseire, 9/E. § (2) bekezdés a) és b) pont ba) alpontjaira, (6) bekezdésére, 11. § (3) bekezdésére, 14. § (1), (2) és (4) bekezdéseire, 15. §-ára, 18. § (1) és (2) bekezdésére, 36. § (7) bekezdésére, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 70/A. § (2) bekezdésére, 95/A. § (1)-(3) bekezdéseire, 109. §-ára, továbbá az Ehtv. végrehajtásáról szóló 231/2019. (X. 4.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapította. Álláspontja szerint a kérelmező mint nyilvántartásba vett egyház eleget tett a bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vétel feltételeinek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) internetes oldalán elérhető kimutatás alapján rögzítette, hogy a kérelmező részére az Ehtv. 9/E. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően 2021. évben - 2021. szeptember 9-ig - összesen 39 815 fő ajánlotta fel a befizetett személyi jövedelemadójának 1%-át. Az Ehtv. 9/E. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és (6) bekezdése alapján megállapította, hogy a kérelmező az 1990. július 13-tól kezdődő bejegyzése mellett 15 éve nyilvántartásba vett egyházként működik, és megfelel az Ehtv. 14. § (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban foglalt egyéb jogszabályi követelményeknek is. A kérelmező törvényes képviselőjének nyilatkozata és alapszabálya alapján elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tevékenysége és alapszabálya nem ellentétes az Ehtv. 7/A. § (2)-(4) bekezdésével. Az alapszabály ugyan a szervezet rítusát nem tartalmazza, ugyanakkor a szervezet tanításának lényegét tartalmazó hitvallás annak 2. és 3. §-ából megismerhető, továbbá az 5. § a lelki szolgáltatások körében kitér a kérelmező szertartásaira. Az elsőfokú bíróság a Cnytv. 109. §-a és az Ehtv. 36. § (7) bekezdése alapján figyelembe vette a korábbi közigazgatási eljárás iratanyagát is, kiemelten a Pk. /2020/15. számú eljárásból a Miniszterelnökség Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztálya által megküldött iratokat, amelyek részletesen tartalmazzák a közösség hitelveit és szertartásrendjét (rítusát). Valónak fogadta el a kérelmezőnek azt a nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül számviteli és gazdálkodási szabályok ismételt megsértése miatt vele szemben nem került sor joghátrány alkalmazására, illetve ilyen eljárás nincs folyamatban, továbbá azt is, hogy vele szemben a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem hoztak jogerős döntéssel büntető intézkedést, ilyen eljárás nincs folyamatban Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a kérelmező megfelel az Ehtv. 14. § (2) bekezdésében foglalt feltételnek is, mivel az Alkotmányvédelmi Hivatal 2022. április 28-án kelt tájékoztatása szerint nemzetbiztonsági kockázat sem merült fel.
[7] Az ügyész fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[8] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és annak jogi indokaival. A fellebbezésben kifejtett hivatkozásokra tekintettel kiemelte, hogy az Ehtv. 2019. április 1étől hatályos 9/E. § (2) bekezdés a) pontja és a Módtv. 5. §-ához fűzött indokolás értelmében a minimum négyezer személyi jövedelemadó felajánlásnak 5 év átlagában kell teljesülnie. Ezért a fellebbező tévesen hivatkozott arra, hogy a megadott feltétel teljesüléséhez külön-külön, évenként kell rendelkezésre állnia a négyezer felajánlásnak, illetve, hogy a kérelmező 2019. április 15-től hatályos nyilvántartásba vételétől a vizsgált 2021. évig a törvényben meghatározott 5 év még nem telt el. A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint az Ehtv. 9/E. § (2) bekezdés a) pontjában írt feltétel önmagában a 2021. évi adatok alapján teljesült: a kérelmező javára a NAV internetes oldalán szereplő adatokkal igazoltan 2021. szeptember 9-ig 39 815 felajánlás érkezett. Ezen adat mellett nem volt jelentősége annak, hogy a kérelem benyújtását megelőzően 5 év még nem telt el.
[9] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az Ehtv. 14. § (1) bekezdés d) és e) pontjai alapján a kizáró okoknak akkor van jelentősége, amennyiben azok kifejezetten a kérelmezővel szemben merülnek fel. Ilyen körülményt azonban a fellebbező sem állított.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[10] Az Ügyész felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a kérelmező (nyilvántartásba vett egyház) bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmének az elutasítását kérte.[11] Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős végzés az Ehtv. 9/E. § (2) bekezdés a) pontjába, 14. § (1) bekezdés b) és f) pontjába, a 14. § (4) bekezdésébe és a Cnytv. 70/A. § (2) bekezdésébe és 95/A. §-ába ütközően jogszabálysértő.
[12] Előadta, hogy a kérelmező kizárólag 2021. évre igazolta a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlását, részére a NAV 2021. április 23-i közleménye szerint korábban nem is lehetett felajánlást tenni a technikai szám (0444) kiadásának ténye és ideje miatt. A másodfokú bíróság tévesen értelmezte az Ehtv. 9/E. § (2) bekezdés a) pontját és a fellebbezését. A felajánlások mennyiségét a törvényben előírt időtávban kell vizsgálni a kérelmező társadalmi támogatottságának és a támogatottság állandóságának kimutatására. Az eljárt bíróságok nem vizsgálták a kérelmező folyamatos társadalmi támogatottságát, és tévesen nem vették figyelembe, hogy a kérelmező 2021. évet megelőzően nem részesült személyi jövedelemadó felajánlásban, technikai szám hiányában nem is részesülhetett. A technikai szám lehetőségét vallási közösségek számára a Módtv. nyitotta meg 2019- április 15-ével. A jogalkotó a működés időtartamát tekintve gondoskodott az Lvtv. alapján fennállt folyamatos működés értékeléséről.
[13] Az Ügyész felülvizsgálati kérelmében kitért arra is, hogy hosszú szabályozási folyamatot követően az Ehtv. módosításának célja az Alaptörvény ötödik módosításának megfelelően, a Velencei Bizottság és az Alkotmánybíróság határozatai eredményeként nyitott szabályozási kérdések lezárása volt, a vallási közösségek típusainak és jogállásának újragondolt szabályozásával.
[14] A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Kiemelte, hogy az 1996. évi CXXVI. törvény 2013. augusztus 1-jétől hatályos 4/A. §-a kizárta a kedvezményezetti körből. A kizárás alaptörvény-ellenes volt a 17/2017. (VII. 18.) AB határozat értelmében, a jogalkotó 2017. december 31-ig nem pótolta a mulasztását. Az Alaptörvény 28. cikke értelmében nem róható fel számára, hogy 2021. előtt nem gyűjtött személyi jövedelemadó felajánlást.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[15] A Kúria a jogerős végzést a Cnytv. 5. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okból az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta.[16] A felülvizsgálati eljárás lényegének és kereteinek tisztázásához előrebocsátja a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelem alapvetően az Ehtv. 9/E. § (2) bekezdés a) pontjának megsértését állította, és ezzel összefüggésben, de csak ez előbbi jogszabályhelyen nevesített feltételre vonatkoztathatóan utalt egyben az Ehtv. és a Cnytv. további eljárási rendelkezéseire, anélkül, hogy utóbbiak nem önmagában álló és külön vizsgálatot igénylő hivatkozásai voltak a felülvizsgálati kérelemnek.
[17] A Kúriának a felülvizsgálati eljárásban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogerős végzés az Ehtv. 9/E. § (2) bekezdés a) pontjának helyes értelmezésével tekintette-e teljesültnek a kérelmező bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vételének azt a feltételét, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem 2021. december 28-i benyújtását megelőző 5 év átlagában a kérelmező részére négyezer magánszemély ajánlotta fel a befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét, önmagában a nem lezárt 2021. évre vonatkozó adatok és igazolás birtokában.
[18] Az Ehtv. - a Módtv. eredményeként, 2019. április 15-től - lépcsőzetesen határozza meg a jogi személyiségű vallási közösségek egymásra épülő struktúráját: elsőként a vallási egyesület, majd a nyilvántartásba vett egyház, ezt követően a bejegyzett egyház, végül a bevett egyház típusát.
[19] A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek egyes típusainak - fokozatosan szigorodó - feltételrendszere logikailag összefügg és egymásra épül ("építkező jellegű"), magától értetődően feltételezi az adott vallási közösség működésének növekvő idejét és annak előrehaladtával a kimutatható, de igazolást igénylő társadalmi támogatottság mértékének növekedését is. A vallási közösségek magasabb jogállása a korábbi jogállást feltételező és folyamatosan bővülő feltételrendszer teljesítésével érhető el.
[20] Az Ehtv. szabályozásából világosan kitűnik, hogy a logikailag illeszkedő és egymásra épülő feltétel a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház vonatkozásában az, hogy a kérelmező részére a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását megelőzően bizonyos időtáv átlagában a minimálisan megjelölt számú magánszemély felajánlotta a befizetett személyi jövedelemadója külön törvény szerint meghatározott részét - vallási egyesület esetén a nyilvántartásba vett egyházi jogálláshoz a megelőző 3 év átlagában legalább ezer, a bejegyzett egyházi fokozathoz a megelőző 5 év átlagában legalább négyezer magánszemély -, és ezzel együtt szükséges az is, hogy a kérelmező (kivéve, ha 100 éves szervezett formájú nemzetközi működést igazol) a megelőző vallási közösség fokozatban működjék a törvényben megjelölt ideje: a nyilvántartásba vett egyházi fokozathoz vallási egyesület 5 éve, a bejegyzett egyházi státusz eléréséhez vallási egyesületként 20 éve, nyilvántartásba vett egyházként 15 éve [Ehtv. 9/D. § (1) bekezdés, 9/E. § (1) és (2) bekezdés].
[21] Az előző feltételek azonban vagylagos jellegűek: az Ehtv. alternatív jelleggel biztosítja a nyilvántartásba vette egyházi, illetve a bejegyzett egyházi státusz elérését akkor is, ha a kérelmező nem a személyi jövedelemadó felajánlásán keresztül, hanem helyette a tagság létszámával igazolja a társadalmi támogatottságát. Vallási egyesület nyilvántartásba vehető ezért nyilvántartásba vett egyházként akkor is, ha legalább ezer, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező nyilvántartott tagja van és emellett igazolt legalább 5 éves működése is vallási egyesületként (egy további, itt nem vizsgált feltételen túl). Ehhez hasonlóan a bejegyzett egyházi nyilvántartásba vételhez is lehetőség van annak igazolására, hogy a kérelmezőnek legalább tízezer, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező nyilvántartott tagja van és egy további, jelen ügyben jelentőséggel nem bíró feltétel mellett legalább 20 éve vallási egyesületként, avagy legalább 15 éve nyilvántartásba vett egyházként működik [Ehtv. 9/D. § (2) bekezdés, 9/E. § (3) és (4) bekezdés].
[22] A Kúria kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság számos határozatában vizsgálta a vallási közösségek jogállásának a szabályozását, és állást foglalt annak alkotmányosan elvárt jellemzőiről. Kimondta többek között, hogy az állam a vallásszabadsághoz való jog alapján létrejött szervezetek és közösségek jogi személlyé válásának feltételeit az illető szervezet vagy közösség sajátosságának megfelelően szabályozhatja. A vallási közösségek belátásuk szerint igénybe vehetik a tevékenységükkel összeegyeztethető jogi szervezeti formák bármelyikét, de erre nem kötelesek. A vallási közösség az általa választott jogi szervezeti formának megfelelő jogállást nyeri el; vallási közösség voltából fakadó sajátosságait ennek keretei között érvényesítheti, azaz a vallásszabadság jogára hivatkozva nem mentesülhet az adott jogi formával járó kógens szabályok alól, másrészt nem élvez többletjogokat sem [8/1993. (II. 27.) AB határozat, ABH 1993, 99, 101.]. Az Alaptörvény VII. és XV. cikkéből eredő alkotmányos követelmény, hogy az állam a vallási közösségek önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás, valamint az egyházak számára hozzáférhető további jogosultságok megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz, illetve az adott jogosultsághoz igazodó, tárgyilagos és észszerű feltételek alapján, az Alaptörvény XXIV., illetve XXVIII. cikkének megfelelő tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett biztosítsa (6/2013. (III. 1.) AB határozat [156]). Az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra is, hogy a strasbourgi Bíróság az egyházként való elismerés - több tagállam hazai jogában is meglevő - intézményét akkor találta összeegyeztethetőnek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény követelményeivel, ha az nem a vallási, hitbeli meggyőződés legitimitásának megítélését jelentette; ha az állam semleges volt elismerési jogkörének gyakorlásában (és ez a semlegesség intézményesen is garantált volt); továbbá, ha az elismerés kérdésében hozott negatív döntéssel szemben (amennyiben az nem bírói fórumon született) volt bírósági jogorvoslati út (6/2013. (III. 1.) AB határozat [117]). Az Alkotmánybíróság a Velencei Bizottság véleményére kiterjedően foglalkozott az egyház jogállásának elnyeréséhez írt feltételek között a minimális alapítói taglétszám alkotmányos előírásával és a vallási közösség működésének időtartamára vonatkozó elismerési feltétellel is (6/2013. (III. 1.) AB határozat [144], [145], 8/1993. (II. 27.) AB határozat, ABH 1993, 99, 103).
[23] A jogalkotó a Módtv. indokolásából kitűnően az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság eljárásaiban felmerült szabályozási kérdések megoldása érdekében módosította az Ehtv.-t 2019. április 15-ével, többek között a már ismertetett tartalommal. A szabályozással az állam fenntartotta a jogát a jogi személyiséggel bíró vallási közösségek tipizálása során a vallási közösségekkel a közfeladatok terén való együttműködése miatt arra, hogy objektív okokat határozzon meg, és így intézményesítette a társadalmi elfogadottság, a beágyazottság, a társadalmi súly, a közfeladatok ellátásában szerzett tapasztalatok és az egyházi hagyományok értékelésére kidolgozott mutatókat.
[24] A Kúria rámutat az Ehtv. ismertetett szabályozása alapján, hogy önmagában annak nincs ügydöntő jelentősége, hogy a kérelmező számára mikor nyílt meg a lehetőség a technikai szám igénylésére és ezáltal a személyi jövedelemadó felajánlásaiból származó bevételre. Mindez ugyanis az Ehtv. fogalmi rendszerében a társadalmi támogatottság két mutatója közül csupán az egyik lehetséges mutató. A jogalkotó a már részletezettek szerint nem egyedül egyetlen mutatóban - nem csak a személyi jövedelemadó meghatározott részére vonatkozó felajánlásokat figyelembe véve -, hanem alternatív jelleggel a vizsgált vallási közösség taglétszámán keresztül is biztosította a kellő társadalmi támogatottság alátámasztását. Az adott jogi forma kógens szabályai alól a kérelmező pedig nem mentesülhetett [8/1993. (II. 27.) AB határozat, ABH 1993, 99, 101.].
[25] Jelen ügyben a kérelmező a bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vételéhez nem állította a tízezer fős taglétszám teljesülését. Kérelmét nem a taglétszáma mértékére, hanem az Ehtv. 9/E. § (2) bekezdés a) pontjában írtak szerint a személyi jövedelemadóból származó felajánlásra hivatkozással terjesztette elő, a 2021. évi igazolás birtokában.
[26] A másodfokú bíróság az Ehtv. 9/E. § (2) bekezdés a) pontjának értelmezése során azonban tévesen hagyta figyelmen kívül a normaszöveg önmagában is világos, ezen túlmenően a 9/D-9/E. §-aiból együttesen is kitűnő, a jogi személyiségű vallási közösségek egymásra épülő feltételrendszerébe szervesen illeszkedő tartalmát. A bejegyzett egyházi jogállás eléréséhez a megelőző 5 év átlagában legalább négyezer magánszemély részéről megkövetelt felajánlás a személyi jövedelemadó külön törvény szerint meghatározott részére helytállóan csak úgy értelmezhető, hogy a kérelem benyújtását megelőző teljes ötéves időszakot [a számtani átlag ismert módszeréből a megfigyelések száma adatot (a hányadosban az osztót)] is vizsgálva kell teljesülnie az így elvárt, az átlagszámítás eredményét tekintve számszerűen meghatározott adatnak. A normaszövegben megjelenő számtani átlagszámítás jelentősége és módszere nem szorítható az átlagszámítás végeredményére: amennyiben a jogalkotó az átlagszámítás módszerével fogalmaz, ezzel azt fejezi ki, hogy a vonatkozó matematikai művelet valamennyi elemének (nem csupán a végeredménynek, hanem az osztandó értéknek és a megfigyelések osztóként működő számának is) külön-külön és együttesen is jelentőséget tulajdonít. Mindezt jelen ügyben megerősítette az elismerési feltételek további eleme a tényleges működés időtartamában.
[27] Az átlagszámítás alapjául az Ehtv. vizsgált rendelkezésében megjelölt ötéves időszak - amelyet az eljárt bíróságok lényegében teljesen figyelmen kívül hagytak - a jogalkotó által tudatosan (nem kettő, nem három, nem is egy, hanem egyértelműen öt évben), a kérelmező tényleges működési időtartamával párhuzamosan és azzal összhangban megfogalmazott vetítési alap: az adott mutató teljesülése a törvényben előírt teljes átlagszámítási időszak figyelembevételével vizsgálható. Ez pedig azt jelenti, hogy a vizsgálandó öt évben fenn kell álljon annak tényleges lehetősége, hogy magánszemélyek a személyi jövedelemadójukból felajánlást tegyenek az adott kérelmező javára, vagyis a kérelmezőnek az ehhez szükséges technikai szám birtokában kell lennie. Egyedül így van mód arra, hogy az arra jogosult magánszemélyek személyi jövedelemadójuk felajánlásával (vagy mellőzésével) kifejezzék, támogatni kívánják-e valamely szervezet további működését, amelyet a bíróság a nyilvántartásba vétel feltételendszerében így tud ellenőrizni.
[28] Ezért jelen ügyben nem fogadható el az Ehtv. 9/E. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített feltétel teljesítéseként a kérelmező részére egyedül és elsőként 2021. évben érkezett felajánlások ténye, függetlenül azok mértékétől.
[29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az Ehtv. 14. § (1) bekezdés b) pontja és a 14. § (4) bekezdése alkalmazásával elutasította a kérelmező bejegyzett egyházként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmét.
(Kúria Pfv.III.21.303/2022/6.)