adozona.hu
BH 2023.9.227
BH 2023.9.227
I. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírja, hogy a rehabilitációs szakértői szerv kizárólag az adott szakterülethez kapcsolódó szakképesítéssel rendelkező szakértőkből állhat. A 401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklete az orvosszakértői tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi szakképesítést felsorolja, azok egyikével kell rendelkeznie annak a szakértőnek, aki a névjegyzékbe történő felvételét kéri. II. A fogyatékossági támogatásra való jogosultsághoz három konjunktív feltétel f
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2022. április 14-én fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással, mint látási fogyatékos.
[2] Az alperes 2022. május 3-án kelt T-FE-CST-20866-4/2022. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. A döntés indoka szerint a felperes - a rehabilitációs szakértői szerv s...
BH 2023.9.227 I. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírja, hogy a rehabilitációs szakértői szerv kizárólag az adott szakterülethez kapcsolódó szakképesítéssel rendelkező szakértőkből állhat. A 401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklete az orvosszakértői tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi szakképesítést felsorolja, azok egyikével kell rendelkeznie annak a szakértőnek, aki a névjegyzékbe történő felvételét kéri.
II. A fogyatékossági támogatásra való jogosultsághoz három konjunktív feltétel fennállta szükséges. Egyrészt az érintett személynek fogyatékosnak kell minősülnie, másrészt ezen állapotnak tartósan vagy véglegesen kell fennállnia, harmadrészt a kérelmet előterjesztőnek önálló életvitelre képtelennek kell lennie vagy mások állandó segítségére szorulnia. Ezen feltételek mindegyikét vizsgálni kell a támogatás megítéléséhez [1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 23. § (1) bek. a) pont; 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú Melléklet (1) bek. a), b) pont, 2. § (1)-(2) bek., 6. § (1) bek.; 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 27/A. § (1) bek. c) pont, (3), (3a) bek.; 401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. §, l. számú Melléklet].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2022. április 14-én fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással, mint látási fogyatékos.[2] Az alperes 2022. május 3-án kelt T-FE-CST-20866-4/2022. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. A döntés indoka szerint a felperes - a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményére alapítottan - nem felel meg a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú melléklet 1. pont a) és b) alpontjában foglalt feltételeknek, azaz nem minősül súlyos látási fogyatékosnak. Azt is kimondta, a felperes önálló életvitelre képes, önkiszolgálási képessége nem hiányzik, felülvizsgálata nem indokolt.
[3] A határozat rögzítette, hogy a fogyatékossági támogatásra való jogosultság együttes feltétele a súlyosan fogyatékos állapot fennállta, ezen állapot tartóssága vagy véglegessége, továbbá az ügyfél önálló életvitelre való képességének hiánya vagy mások állandó segítségére szorulása. E konjunktív feltételek bármelyikének hiánya esetén a támogatásra való jogosultság nem állapítható meg.
A kereseti kérelem
[4] Jogsértésre hivatkozással előterjesztett keresetében a felperes a határozat megváltoztatását, a fogyatékossági támogatás részére történő megítélését kérte. Előadása szerint látásromlását a szakorvos 67,5 %-ot meghaladó mértékben állapította meg a SOTE Szemészeti Klinikán, állapota fokozatosan romlik. Keresetleveléhez járóbeteg szakellátási lapokat, valamint ambuláns kezelőlapot csatolt és kérte igazságügyi szakértői bizonyítás lefolytatását a perben. Hivatkozott arra is, hogy bármilyen ügy elintézéséhez kísérő segítséget kell igénybe venni.Az elsőfokú ítélet
[5] A törvényszék ítéletével az alperes T-FE-CST-20866-4/2022. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte.[6] A felperes indítványára kirendelt igazságügyi szemész orvosszakértő (a továbbiakban: szakértő) szakvéleményére alapítottan megállapította, hogy a felperes látásromlása a Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. pont a) pont aa) alpontjában írtaknak megfelel. Ennek okán az alperes határozata megalapozatlan, hiszen olyan szakértői bizottsági véleményre alapította döntését, amely szakmailag nem helytálló. Kitért arra is, hogy az alperes által beszerzett rehabilitációs szakértői bizottsági véleményt olyan orvosok adták, akik szemészeti szakkompetenciával egyáltalán nem rendelkeznek.
[7] A per során készült szakvélemény megfelel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak, az nem aggályos, nem hiányos, tartalmazza a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeket, nem homályos, önmagával és a perbeli adatokkal nem ellentétes és annak helyességéhez kétség nem fér.
[8] A szakvélemény megállapításai ismeretében a törvényszék kimondta, hogy a felperes fogyatékossági támogatás iránti kérelmét elutasító döntés jogszerűtlen, és az alperes határozatát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette, az alperest a Kp. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerint új eljárásra kötelezte.
[9] Az új eljárásra előírta az alperesnek, hogy kötelezően alkalmaznia kell a perben beszerzett szakértői véleményt, az abban foglaltaktól nem térhet el. A szakértő megállapítása szerint a felperesnek mindkét szemén látásélessége 5/70 mértékű, ami megfelel a Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklet 1. pont a) pont aa) alpontjának, a felperes szemészeti státusza alapján súlyosan fogyatékos személy. Ezért az alperesnek meg kell állapítani a felperes fogyatékossági támogatásra való jogosultságát.
A felülvizsgálati kérelem
[10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását indítványozta.[11] Kérelmét a Fot. 23. § (1) bekezdésének rendelkezéseire alapította. A felülvizsgálni kért ítéletben ugyanis nem jelenik meg annak a megállapítása, hogy a fogyatékossági támogatásra való jogosultság mindhárom jogszabályi feltétele fennállna. Ezek a feltételek: a súlyosan fogyatékos állapot, ezen állapot tartóssága vagy véglegessége, továbbá az ügyfél önálló életvitelre való képességének hiánya vagy mások állandó segítségére szorulása. A fogyatékossági támogatásra jogosultság megítéléséhez nem kizárólag a látási fogyatékos állapot megállapítása szükséges.
[12] A súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében. A Korm. r. 2. § (2) bekezdése az önálló életvitelre való képesség meghatározásáról is rendelkezik. Ezen utóbbi feltételeket azonban sem a perben kirendelt szakértő, sem pedig az elsőfokú bíróság nem vizsgálta. Ezen feltételek pedig a támogatás összegszerűségére is kihatnak.
[13] Vitatta az elsőfokú bíróság azon ítéleti megállapítását is, hogy kompetenciával nem bíró szakértők készítették a közigazgatási eljárásban a szakvéleményt. E körben kifejezetten hivatkozott a Korm. r. 6. § (1) bekezdésére, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 27/A. § (1) bekezdés c) pontjára, annak (3)-(3a) bekezdéseire.
[14] Megjelölte továbbá a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékről és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékről szóló 401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-át is, amely szerint a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység végzésére az jogosult, aki a Rendelet 1. számú mellékletében felsorolt szakképesítéssel és az e szakképesítéssel ellátható területeken legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. A hatósági eljárásban eljárt két szakértő fogyatékossági támogatási ügyekben eljárni jogosult volt, szakképesítéseik megfeleltek a Rendelet 1. számú mellékletének.
A Kúria döntése és jogai indokai
[16] Az alperes felülvizsgálati kérelme - az alábbiak okán - alapos.[17] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem jelöli ki. A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[18] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a hiányosan feltárt tényállásból helytelen jogi következtetést vont le.
[19] A közigazgatási eljárásban kirendelt rehabilitációs szakértői szervet alkotó orvosszakértők kompetenciája körében a Kúria Kfv.III.37.808/2022/8. számú végzésében elvi éllel leszögezte, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírja, hogy a szakértői szerv kizárólag az adott szakterülethez kapcsolódó szakképesítéssel rendelkező szakértőkből állhat. A Rendelet úgy rendelkezik, hogy az 1. számú mellékletben felsorolt valamelyik szakképesítéssel és az e szakképesítéssel ellátható területeken legalább öt év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie annak a szakértőnek, továbbá egészségbiztosítási szakképesítéssel. Az 1. számú melléklet az orvosszakértői tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi szakképesítést felsorolja, azok egyikével kell rendelkeznie annak a szakértőnek, aki a névjegyzékbe történő felvételét kéri.
[20] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet is mindösszesen azt mondja ki a 13. §-ában, hogy az orvosszakértői szerv bizottsági állásfoglalása alapján hozza meg döntését, szakvéleményét, illetve vizsgálja a rendelet vagy más jogszabály alapján a feladatkörébe tartozó szakkérdést. A szakértői bizottság legalább két tagból áll.
[21] Azon tények megállapításához, amelyek megítélése különleges szakértelmet igényel, a fogyatékossági támogatási szerv eljárásában a Kormány által kijelölt szakértői bizottság ad szakvéleményt. A felperes súlyosan fogyatékos állapotának meghatározása szakkérdés volt. Azt a felek nem vitatták, hogy a rehabilitációs szakértői szerv szakértői a Rendelet 1. számú mellékletében felsorolt szakképesítések egyikével rendelkeztek, egészségbiztosítási szakvizsgát tettek, ekként a jogszabályi feltételek fennállta okán a kirendelésükre jogszerűen került sor.
[22] Miután a felperes a keresetlevelében a súlyos látási fogyatékosságát állította és a határozatnak a szakvéleménnyel indokolt részeit vitatta, az elsőfokú bíróság jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes fogyatékossági támogatásra jogosultságát a perben is szakértő által kell vizsgálni.
[23] A Fot. 23. § (1) bekezdés a) pontja értelmében fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos) és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
[24] A fogyatékossági támogatásra való jogosultsághoz három konjunktív feltétel fennállta szükséges. Egyrészt az érintett személynek - a perbeli ügy tényállása mellett - látásában fogyatékosnak kell minősülnie, másrészt ezen állapotnak tartósan vagy véglegesen kell fennállnia, harmadrészt a felperesnek önálló életvitelre képtelennek kell lennie vagy mások állandó segítségére szorulnia.
[25] A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll. A (2) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy önálló életvitelre az a személy nem képes, aki a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni.
[26] A Korm. rendelet 3. §-a értelmében, az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni.
[27] Az állapot tartóssága, véglegessége, az önálló életvitelre képesség, illetve a mások állandó segítségére szorulás feltételének vizsgálata ugyanúgy szakkérdés, mint a látási fogyatékosság kérdése, mivel a Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés a) pontja az érintett személy testi, illetőleg érzékszervi fogyatékosságához kapcsoltan rendeli vizsgálni ezen kritériumokat.
[28] A szakértő a kirendelő végzésben foglaltakra választ adva ugyan megállapította, hogy a felperes - az alperes határozatában foglaltakkal ellentétben - a Fot. és a Korm. rendelet szabályai szerint látásában fogyatékos személynek minősül, ugyanakkor ezen állapota tartóssága vagy véglegessége, önálló életviteli képessége, önkiszolgálási képessége vizsgálatát nem végezte el. Habár a szakvélemény tartalmazza, hogy ez az állapota a felperesnek visszafordíthatatlan, azonban az nem derül ki, hogy ez a jogszabályi feltételek szerinti véglegességet, tartósságot jelenti-e.
[29] Következésképpen az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra adott iránymutatásában úgy rendelkezett a fogyatékossági támogatás megítéléséről, hogy annak valamennyi, jogszabályi konjunktív feltételét nem vizsgálta, ezért a Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja szerint eljárva hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[30] Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a Fot. 23. § (1) bekezdése szerinti konjunktív feltételek a felperes esetében fennállnak-e. Ehhez szükséges a szakértő szakvéleményének kiegészítése a fogyatékos állapot tartóssága vagy véglegessége, és az önálló életvitelre képesség és mások állandó segítségére szorulás feltételének vizsgálata körében. A valamennyi jogszabályi feltételre kiterjedő szakvélemény alapján lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a kereseti kérelem teljességéről és az alperes határozatának jogszerűségéről döntsön.
(Kúria Kfv.III.37.218/2023/4.)