adozona.hu
BH 2023.9.221
BH 2023.9.221
I. A bírói gyakorlat szerint az Mt. 20. § (3) bekezdésén alapuló utólagos jóváhagyó nyilatkozatot a jogosult időbeli korlátozás nélkül megteheti. Ez a nyilatkozat a folyamatban lévő perben is felhasználható, erre azonban csak a Pp. rendelkezésinek keretei között van lehetőség. A munkáltatót ellenkérelmének megváltoztatása, új tények állítása és bizonyítékok csatolása a perfelvételi szakban korlátozás nélkül, az érdemi tárgyalási szakban pedig korlátozásokkal illeti meg. A másodfokú eljárásban a Pp. 373. § (
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperesi társaság alapítója és egyedüli részvényese P. Önkormányzata. Az önkormányzat közgyűlése javasolta, hogy az alperes zrt. közgyűlése döntsön úgy, hogy igazgatóságának elnöke, a felperes 2016. május 1-jétől 2016. június 30-ig az elnöki tisztséget megbízási jogviszonyban, majd 2016. július 1-től munkaviszonyban lássa el.
[2] Az alperes alapszabálya rögzíti, hogy az alapító önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartozik az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahív...
BH 2023.9.221 I. A bírói gyakorlat szerint az Mt. 20. § (3) bekezdésén alapuló utólagos jóváhagyó nyilatkozatot a jogosult időbeli korlátozás nélkül megteheti. Ez a nyilatkozat a folyamatban lévő perben is felhasználható, erre azonban csak a Pp. rendelkezésinek keretei között van lehetőség. A munkáltatót ellenkérelmének megváltoztatása, új tények állítása és bizonyítékok csatolása a perfelvételi szakban korlátozás nélkül, az érdemi tárgyalási szakban pedig korlátozásokkal illeti meg. A másodfokú eljárásban a Pp. 373. § (2)-(3) bekezdésének megfelelően azonban csak szűk körben van helye új tény állításának és az ezt alátámasztó bizonyítékok csatolásának [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 20. § (3) bek.; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 373. § (2)-(3) bek.].
II. Az Mt. 210. § (2) bekezdése a vezető állású munkavállalók tekintetében csupán az ún. objektív határidőt emelte fel három évre, nem érintette azonban az ún. szubjektív határidő mértékét: így a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül van lehetőség a vezető állású munkavállalók esetében is [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 210. § (2) bek.].
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás
[1] Az alperesi társaság alapítója és egyedüli részvényese P. Önkormányzata. Az önkormányzat közgyűlése javasolta, hogy az alperes zrt. közgyűlése döntsön úgy, hogy igazgatóságának elnöke, a felperes 2016. május 1-jétől 2016. június 30-ig az elnöki tisztséget megbízási jogviszonyban, majd 2016. július 1-től munkaviszonyban lássa el.[2] Az alperes alapszabálya rögzíti, hogy az alapító önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartozik az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása. Az igazgatósági tagság visszahívással megszűnik. Az igazgatóság elnöke megbízási jogviszonyban látja el tevékenységét. Az alapszabály szerint az igazgatóság a társaság ügyvezető szerve, ugyanakkor - a hatályos polgári jogi szabályozás alapján - a társaság ügyvezetését az igazgatóság elnöke a társasággal kötött megbízási vagy munkaviszonyban láthatja el.
[3] A közgyűlés határozatnak megfelelően a felperes 2016. május 1-jétől 2016. június 30-ig megbízási jogviszony keretében látta el az alperesnél az igazgatósági elnöki tisztséget, ezt követően munkaviszonyban végezte ezt a tevékenységet.
[4] 2020. január 10-én P. Önkormányzatát képviselő polgármester kezdeményezésére az alperes zrt. képviseletében a felperes megbízott egy ügyvédet a társaság 2014. november 1-jétől a megbízási szerződés aláírásáig terjedő időszakban folytatott gazdálkodása teljes körű átvilágításával, ideértve minden olyan tevékenységet, amely kihatott az alperes pénzügyi és gazdálkodási eredményeire. A megbízási szerződés módosítása alapján az átvilágítási jelentést a megbízottnak legkésőbb 2020. június 30-ig kellet átadnia a felperesnek mint megbízónak. Mivel az átvilágítással megbízott ügyvéd nem adta át a felperesnek az átvilágítási jelentést, a felperes 2020. december 1-jén megkereste a megbízottat annak megküldése végett, egyben tájékoztatta, hogy - a megbízási szerződés teljesítését alátámasztó dokumentum hiányában - a teljesítésigazolást nem áll módjában aláírni.
[5] 2020. december 7-én a polgármester tájékoztatta a felperest, hogy a megbízott az alperesi társaság átvilágítását 2020. június 30-ával lezárta, az átvilágításról készült részletes jelentést átadta, annak tartalmáról 2020. október 5-én prezentációt tartott az irodájában. Tájékoztatta továbbá a felperest, hogy a megbízottat arra utasította, hogy a jelentést kezelje bizalmasan, annak a társaság részére való megküldéséről mint polgármester személyesen fog döntést hozni, valamint engedélyezte a felperesnek mint megbízónak, hogy a végteljesítést igazolja a megbízott részére.
[6] A polgármester az átvilágítási jelentés és az általa kezdeményezett és lefolytatott büntetőjogi felülvizsgálat eredményéről 2021. február 23-án tájékoztatta az önkormányzat közgyűlését. P. Közgyűlése a határozatával megállapította, hogy mivel a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet alapján a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörét a veszélyhelyzet időszakában a polgármester gyakorolja, ezen hatáskörében eljárva a polgármester a felperest mint az alperes igazgatóságának elnökét és igazgatósági tagját 2021. február 23. napjával visszahívta tisztségéből.
[7] A polgármester a P. Önkormányzata mint munkáltató képviseletében 2021. február 23-án azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. Ezt azzal indokolta, hogy az önkormányzat közgyűlése határozatával a felperest az igazgatósági elnöki és tagi tisztségéből 2021. február 23-ával visszahívta. Az alperes alapszabályának VII.7.2.c. pontja értelmében az alapító önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartozik az igazgatósági elnök visszahívása. A közgyűlési határozat rendelkezései értelmében azzal, hogy a tulajdonos visszahívta tisztségéből, nem láthatja el a felperes az igazgatósági elnöki tisztséget, így a munkaviszonya 2021. február 23-án azonnali hatállyal megszűnt.
[8] Megjelölte a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 52. § (1) bekezdés d) pontját, amely alapján a munkavállaló köteles a munkaköre ellátáshoz szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani. Az Mt. 210. § (2) bekezdése alapján az azonnali hatályú felmondás joga a vezetővel szemben az ennek alapjául szolgálaló ok bekövetkezésétől számított 3 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható. A társaság jogi átvilágítását követően alaposan feltételezhető volt, hogy az alperes zrt. a 2016-2019. közötti időszakban és jelenleg is a társaság korábbi igazgatósági tagjának érdekkörébe tartozó cégláncolattól a piaci ár meghatározására irányuló beszerzési eljárást megsértve nem igazolt piaci áron vásárolt gumiabroncsokat. P. Önkormányzatának Közgyűlése a 2021. február 23-án tartott közgyűlésen értesült a társaság működését átvizsgáló, ún. átvilágítás eredményéről, amely alapján a már hivatkozott számú határozatban a felperes visszahívásáról döntött.
[9] A felperes az átvilágítási jelentésben foglaltakat nem ismerte, mivel azt nem adták át részére, annak tartalmát nem ismertették vele.
[10] Az alperes igazgatósága 2021. április 19-én határozatával jóváhagyta P. Önkormányzata Közgyűlésének a 92/2021. (II. 23.) számú határozatát, amelyben a polgármester a felperest a társaság korábbi igazgatósági elnöki és igazgatósági tagi tisztségéből 2021. február 23-án visszahívta.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[11] A felperes keresetében munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt kártérítés, végkielégítés, továbbá becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértése miatt sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Elsősorban azt kifogásolta, hogy a munkaviszony megszüntetése jogát nem az arra jogosított testület gyakorolta, ezért az érvénytelen, továbbá az annak alapjául szolgáló indokról való tudomásszerzéstől számított 15 napon túl tették meg a jognyilatkozatot, amely nem tartalmaz indokolást. Érdemben sem találta megalapozottnak az intézkedést arra figyelemmel, hogy az azonnali hatályú felmondásban megjelölt indokok nem valósak, okszerűek és világosak. Sérelmezte azt is, hogy az alperes a felmondás jogát rendeltetésellenesen gyakorolta, annak indokát nem a felmondásban, hanem a Facebookon jelentette meg.[12] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az alapszabállyal ellentétes volt a felperes munkaszerződése, mert az igazgatósági elnök tevékenységét csak megbízási jogviszonyban láthatta volna el. Felette a munkáltatói jogkört nem az igazgatóság gyakorolta az alapszabály szerint, amit alátámaszt az a tény is, hogy a felperes szabadság engedélyét a polgármester írta alá. A felperes munkaviszonyát csak az alperesi társaság tulajdonosa, alapítója szüntethette meg, mivel a visszahívás jogát is az alapító gyakorolta és az alperes igazgatósága jóváhagyta azt.
[13] A kifogásolt közgyűlési határozat nem minősül a munkaviszony megszüntetésének, kizárólag a visszahívásról szólt. Az átvilágítási jelentés bemutatását követően bűntetőjogi felülvizsgálat történt, annak eredményéről és a büntetőjogi feljelentés tervezetéről 2021. február 22-én tájékoztatták a polgármestert, aki 2021. február 23-án tájékoztatta az önkormányzat közgyűlését az átvilágítás és a bűntetőjogi felülvizsgálat eredményéről. Ezt követően visszahívták a felperest az igazgatósági elnöki tisztségéből. Erre a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül sor került, azonban a vezető beosztású személlyel szemben 3 éven belül lehet gyakorolni az azonnali hatályú felmondás jogát. Érdemben is megalapozottnak találta az alperesi intézkedést.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[14] A törvényszék közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes munkaviszonyát megszüntető azonnali hatályú felmondás jogellenes. A felperes jogszerűen látta el igazgatósági elnöki tevékenységét munkaviszonyban, hiszen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:112. § (1) bekezdése lehetőséget biztosított erre. Rámutatott arra is, hogy maga az alapító önkormányzat 2016. április 21-i közgyűlési határozatában kifejezetten javasolta az alperesnek, hogy a felperes munkaviszonyban lássa el igazgatósági elnöki tisztségét. Ezt követően jött létre a felek között a munkaviszony. A munkaszerződés alapján a felperes munkáltatója az alperes volt, és a felek megállapodtak abban is, hogy a munkáltatói jogokat a társaság igazgatósága gyakorolja. Erre figyelemmel a felperes munkaszerződését az alperes képviseletében két igazgatósági tag kötötte meg.[15] A felperes igazgatósági elnöki és tagi tisztségéből való visszahívásáról a Ptk. szabályai szerint P. Önkormányzata volt jogosult dönteni saját hatáskörében. Mivel a felperes vezetői tisztségét munkaviszonyban látta el, a tisztségből való visszahívásával nem szűnt meg automatikusan a munkaviszonya, hanem azt az Mt. rendelkezéseivel összhangban kellett volna megszüntetnie a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult alperesi igazgatóságnak. Erre figyelemmel jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát a polgármester, akinek az eljárása ezért érvénytelen.
[16] Az alperes igazgatósága 2021. április 19-i határozatával nem a felperes munkaviszonyát megszüntető azonnali hatályú felmondást hagyta jóvá, hanem P. Önkormányzatának a felperes vezetői tisztségviselői megbízatásából való visszahívásáról rendelkező határozatát. Erre figyelemmel - mivel az azonnali hatályú felmondás jogát nem a munkáltatói jogkörre jogosult gyakorolta, és az alperes igazgatósága utóbb nem is hagyta jóvá azt - a polgármester eljárása érvénytelen maradt.
[17] Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy tekintettel arra, hogy a felperes vezető állású munkavállaló volt, munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással nem 15 napon, hanem 3 éven belül szüntethette meg az alperes, így intézkedése nem késett el. Emellett érdemben nem találta megalapozottnak az alperesi intézkedést.
[18] A peres felek fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy az alperes sem a perfelvétel lezárásáig, sem az érdemi tárgyalási szakban az elsőfokú közbenső ítélet meghozataláig nem állította, hogy az alperes igazgatósága a felperes azonnali hatályú felmondását utólag jóváhagyta. Arra sem hivatkozott, hogy rendelkezésére áll ilyen tartalmú okirat. Azt sem kérte, hogy az új bizonyíték alapján tett új tényállítására tekintettel az ellenkérelmét módosíthassa.
[19] A felperes munkaszerződését az alperes igazgatóságának tagjai írták alá az alperes részéről, a munkáltatói jogkör gyakorlójaként pedig e szervet jelölték meg. Az azonnali hatályú megszüntetés nem e szervtől származott, így helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperesnek az alperesnél fennállt munkaviszonyát nem az arra jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója szüntette meg, ezért az eljárása utólagos orvoslás hiányában érvénytelen.
[20] A Ptk. rendelkezései lehetővé tették, hogy a felperes az igazgatósági elnöki tisztséget munkaviszonyban lássa el. E döntést erősítette az alapító közgyűlés határozata is, így nem tekinthető érvénytelennek a peres felek között létrejött munkaviszony.
[21] Abból a körülményből, hogy a szabadság kiadása, illetve a járványügyi helyzet kapcsán a felperessel szemben P. polgármestere részjogosítványokat gyakorolt a felperes nem következtethetett alappal arra, hogy a munkaszerződésében foglaltakkal ellentétben a tulajdonos önkormányzat képviseletében a munkaviszony megszüntetésére a polgármester jogosult, így az Mt. 20. § (3) bekezdése szerint sem tekinthető jogszerűnek az azonnali hatályú felmondás.
[22] Kifejtette, hogy bár az egységes bírói gyakorlat szerint egy adott jognyilatkozat Mt. 20. § (3) bekezdésén alapuló utólagos jóváhagyására korlátozás nélkül van lehetőség, mindezt a folyamatban lévő perben kizárólag a Pp. adta szabályok és keretek között lehet gyakorolni (Kúria Mfv.X.10.110/2020/5. számú ítélet [30]-[35] bekezdés). A fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy a Pp. 373. § (2)-(3) bekezdésében rögzített feltételek fennálltak-e. Megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondás alperesi igazgatóság által történő utólagos jóváhagyására vonatkozó tényállítást az alperes nem tett, bizonyítékot nem csatolt, nem is hivatkozott arra az elsőfokú eljárásban, hogy létezik ilyen dokumentum. Emiatt kizártnak találta, hogy ezzel a lehetőséggel korábban önhibáján kívül nem élt, ezért az ellenkérelem változtatást a Pp. 373. § (1) bekezdése alapján elutasította.
[23] A felperes fellebbezési érveit elfogadva kifejtette, hogy P. polgármestere 2020. október 5-én teljes körű ismereteket szerzett a jogi átvilágítás megállapításairól, a felperes munkaviszonya megszüntetésére azonban csak jóval később, 2021. február 23-án került sor. Az Mt. 210. § (2) bekezdése helyes értelmezése szerint a vezető állású munkavállalók tekintetében az objektív határidő 3 év, a szubjektív határidő azonban e jog gyakorlására az általános szabályok szerinti 15 nap, így a felperes munkaviszonya megszüntetésére e határidőt elmulasztva került sor. Az alperes érvelésével szemben 2020. október 5. után nem történt olyan, a felmondás indokait befolyásoló esemény, amely jogszerűen magyarázta volna a késlekedést.
A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem
[24] A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen annak "megváltoztatását" és a kereset elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezésével a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Előadta, hogy érdemben helytálló döntést hozott az alperes, mivel a vizsgált időszakban megvalósult gumibeszerzések a felperes tudtával, irányításával, koordinációjával történtek.[25] Érvelése szerint a másodfokú bíróság valótlan megállapítást tett, amikor kifejtette, hogy az alperes a felperes visszahívását jóváhagyó igazgatósági döntésről nem tájékoztatta az elsőfokú bíróságot és nem hivatkozott korábban arra. A/2. számú mellékletként becsatolta a Zrt. 2021. április 19-én 11 órakor tarott igazgatósági ülésén készült jegyzőkönyv kivonatát, melyben jóváhagyta a felperes tisztségéből való visszahívását, egyidejűleg jogviszonya megszüntetését. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a jóváhagyásra már 2021. április 19-én sor került, kizárólag az azt megerősítő dokumentáció került később benyújtásra.
[26] Fenntartotta azt az álláspontját, hogy az alperesi társaság alapszabálya arról rendelkezik, hogy az igazgatóság elnöke megbízási jogviszonyban látja el tevékenységét, és ezt megsértve létesítettek munkaviszonyt a felperessel. Az alapszabály nem rendelkezik arról sem, hogy az igazgatósági elnök tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgatóság lenne.
[27] P. Önkormányzat Közgyűlésének 2012. évi önkormányzati rendelete az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlásának közös szabályai között kimondja, hogy a tulajdonosi jogokat a közgyűlés, valamint meghatározott mértékben és feltételekkel a költségvetési és gazdasági bizottság, továbbá a polgármester gyakorolja. A munkaviszonyban is alkalmazandó Ptk. 6:63. § (5) bekezdése kimondja, hogy a szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megállapodtak. Tekintettel arra, hogy a munkáltatói jogokat deklaráltan a polgármester mint tulajdonos képviseletére jogosult személy gyakorolta, kijelenthető, hogy eljárása érvényes volt, amellyel a felperes is tisztában volt.
[28] A felperes munkaviszonya megszüntetése megfelel az Mt. 20. § (3) bekezdés második felének, hiszen jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. Maga a felperes is úgy nyilatkozott, hogy a szabadságot a polgármester engedélyezte, amivel szemben a felperes nem emelt kifogást.
[29] Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság súlyos eljárási hibát vétett akkor, amikor a bizonyítási teher kiosztásakor nem az alperest hívta fel a polgármester eljárási jogosultsága bizonyítására, és nem adott tájékoztatást a sikertelenség következményeiről. Az ítélőtábla azon döntése, hogy az eljárása során becsatolt második megerősítő igazgatósági jóváhagyás figyelembevételét elutasította ellentétes az Mfv.10.225/2019/5. és Mfv.10.712/2017/3. számú precedensképes határozatokkal, melyben a Kúria kifejtette, hogy az utólagos jóváhagyás tekintetében a jogalkotó nem állapít meg időbeli korlátot. Ez olyan alperesi nyilatkozat, amely határidő nélkül megtehető, annak jogát nem lehet korlátozni, az nem valamilyen új tény, körülmény bizonyítására szolgál, hanem olyan, a per bármely szakaszában megtehető konstitutív nyilatkozat, amely az eredeti jognyilatkozat érvénytelenségi okát küszöböli ki. Az A/2. szám alatt csatolt jóváhagyás már korábban kifejezte egyetértését a polgármester döntésével, amely legitimálta a törvényi, egyéb jogszabályi, alapszabályi rendelkezések szerinti visszahívást, és egyértelmű kifejezése annak, hogy a jogviszonyt megszüntette. Meglátása szerint e kettő elválaszthatatlan, nem lehet két külön aktusként értelmezni.
[30] Az azonnali hatályú felmondás jogát az Mt. 210. § (2) bekezdése alapján nem 15 napon, hanem 3 éven belül lehetett gyakorolni. Ennek megfelelően az azonnali hatályú felmondás kibocsátására határidőben került sor.
[31] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn, mivel az megfelel a jogszabály rendelkezéseinek.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[32] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.[33] Az alperes megismételte a fellebbezésében előterjesztett azon nyilatkozatát, hogy a felek közötti munkaviszony az alperes alapszabályával ellentétesen jött létre, a felperes csupán megbízási jogviszonyban láthatta volna el feladatait, a felek által megkötött munkaszerződés érvénytelen volt. Az alperes állításával ellentétben helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a Ptk. 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el. Ebből következik, hogy megbízási jogviszony jön létre a választást követő elfogadó nyilatkozattal, kivéve, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység ellátása munkaviszonyban történik.
[34] A perbeli esetben P. Önkormányzat Közgyűlése határozatában döntött arról, hogy javasolja az alperesnek az aszerinti döntést, hogy a felperes 2016. május 1-jétől 2016. június 30-ig megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül, majd ezt követően, 2016. július 1-jétől munkaviszonyban lássa el tevékenységét. A határozat 5. pontja akként rendelkezett, hogy az alperes alapszabályának módosítását az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal fogadják el és felhatalmazták az alperes közgyűlésén az önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy szavazatát e határozati pontok szerint adja le.
[35] Megállapítható, hogy kifejezetten az alapító önkormányzat kívánságának megfelelően döntöttek a peres felek arról, hogy a felperes 2016. július 1-jétől munkaszerződéssel munkaviszonyban látja el a továbbiakban igazgatósági elnöki tevékenységét. A munkaszerződésben rögzítették, hogy vezető állású munkavállalóként alkalmazza a felperest a munkáltató és felette a munkáltatói jogokat az alperesi igazgatóság gyakorolja. A munkaszerződést a munkáltató képviseletében két igazgatósági tag kötötte meg.
[36] Ennek megfelelően megállapítható, hogy a felek között az alapító akaratának is megfelelően érvényes munkaszerződés jött létre, mely az alperes igazgatóságát jelölte meg a munkáltatói jogkör gyakorlójaként. A munkaszerződés kifejezetten meghatározta a munkáltatói jogkör gyakorlás rendjét, így nem volt jelentősége annak, hogy a 2012. évi önkormányzati rendelet milyen általános szabályokat tartalmaz az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása vonatkozásában.
[37] Mivel a felperes munkaviszonyát nem az arra jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója szüntette meg, eljárása az Mt. 20. § (3) bekezdése szerint érvénytelen. E rendelkezés második fordulata kizárja az érvénytelenség jogkövetkezményét, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot akár utólag jóváhagyja. Alaptalanul állította az alperes felülvizsgálati érvelésében, hogy megsértette a bíróság a Pp. 237. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, amikor nem hívta fel arra, hogy igazolja P. polgármesterének az eljárási jogosultságát. Az alperesnek nem azt kellett bizonyítania, hogy P. polgármestere gyakorolta a munkáltatói jogkört a felperes felett, hanem azt, hogy a felperes munkaviszonyát megszüntető jognyilatkozatot az erre jogosult tette meg, illetőleg azt a jogosult utóbb jóváhagyta.
[38] Az alperes azt nem bizonyította, hogy a polgármester jogosult volt a jognyilatkozat megtételére, arra vonatkozóan pedig, hogy az arra jogosult testület utóbb a polgármester munkaviszonyt megszüntető nyilatkozatát jóváhagyta, még tényállítást sem tett. Az alperes perben becsatolt ellenkérelme melléklete azt tartalmazta, hogy az alperes igazgatósága 2021. április 19-én jóváhagyta. P. Önkormányzata Közgyűlésének a határozatát, amelyben a polgármester a felperest a társaság korábbi igazgatósági elnöki és igazgatósági tagi tisztségből 2021. február 23. napjával visszahívta.
[39] A vezető tisztségviselői jogviszony a Ptk. rendelkezésein, az e tevékenység ellátására létesített munkaviszony pedig az Mt. szabályain alapul, így a két jogviszony létesítésére és megszüntetésére eltérő szabályok vonatkoznak. Ennek megfelelően az alperesnek már a perfelvétel során, illetve szükség esetén az elsőfokú eljárásban nyilatkoznia kellett volna arról, hogy az alperes igazgatósága utóbb jóváhagyta volna a polgármester munkaviszonyt megszüntető nyilatkozatát, és csatolnia kellett volna az ezt igazoló bizonyítékot, ilyen állítást azonban az elsőfokú eljárás során nem tett. Az alperes első ízben a fellebbezésében állította új tényként, hogy az alperes igazgatósága utólag jóváhagyta az azonnali hatályú felmondást tartalmazó nyilatkozatot, és ennek alátámasztására csatolta a 2022. április 8-án kelt okiratot.
[40] Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a bírói gyakorlat szerint az Mt. 20. § (3) bekezdésén alapuló utólagos jóváhagyó nyilatkozatot a jogosult időbeli korlátozás nélkül megteheti (Kúria Mfv.I.10.379/2018/9., Mfv.II.10.225/2019/5.). Ez a nyilatkozat a folyamatban lévő perben is felhasználható, erre azonban csak a Pp. rendelkezéseinek keretei között van lehetőség (Kúria Mfv.X.10.110/2020/5.). Ennek megfelelően helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy az alperest ellenkérelmének megváltoztatása, új tények állítása és bizonyítékok csatolása a perfelvételi szakban korlátozás nélkül, az érdemi tárgyalási szakban pedig korlátozásokkal illeti meg, e jogosultsággal azonban az alperes nem élt. A másodfokú eljárásban a Pp. 373. § (2)-(3) bekezdésének megfelelően csak szűk körben van helye új tény állításának és az ezt alátámasztó bizonyíték csatolásának, a perbeli esetben azonban ennek feltételei nem álltak fenn. Az alperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a jóváhagyó nyilatkozat másodfokú eljárásban történő csatolására önhibáján kívül került sor, illetve azzal nem tudott élni az elsőfokú eljárás során, így ezt az új tényállítást jogszerűen hagyta figyelmen kívül az ítélőtábla.
[41] Ugyancsak alaptalanul állította a felülvizsgálati kérelmében az alperes, hogy a perbeli esetben az Mt. 20. § (3) bekezdésének második fordulatában kifejtett rendelkezés szerint jóváhagyás hiányában is érvényesnek tekintendő a nyilatkozat, mivel a felperes alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. E szabályt a jogalkotó a visszaélésszerű joggyakorlás megelőzése érdekében alkotta. E rendelkezés alkalmazásakor különös jelentősége van annak, hogy a munkáltató milyen tájékoztatást adott a munkavállalónak a munkáltatói jogkör gyakorlója személyéről. Ha a tájékoztatás egyértelmű és világos volt, és nem a jogkör gyakorlója járt el az adott esetben, az álképviselő eljárása érvénytelennek minősül.
[42] A perbeli esetben a munkaszerződés egyértelműen rendelkezett a munkáltatói jogkör gyakorlójáról, mely adott esetben egy testület volt. Önmagában abból a körülményből, hogy a munkáltatói jogkör egyes kisebb jelentőségű jogosítványait (pl.: szabadság kiadása) a polgármester gyakorolta, még nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a munkaszerződésben foglaltakkal ellentétben a tulajdonos önkormányzat képviseletében a munkaviszony megszüntetésére is jogosult egy kívülálló személy.
[43] Jogszerűen állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy az Mt. 210. § (2) bekezdése a vezető állású munkavállalók tekintetében csupán az ún. objektív határidőt emelte fel három évre, nem érintette azonban az ún. szubjektív határidő mértékét: így a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül van lehetőség a vezető állású munkavállalók esetében is.
[44] A munkáltatói azonnali hatályú felmondás indoka valamely olyan súlyos kötelezettségszegés lehet, aminek megismerését követően nincs mód a jogviszony fenntartására. A joggal való visszaélés tilalmából következik, hogy az ilyennek minősülő munkavállalói magatartásról a munkáltató rövid időn belül döntsön, és amennyiben jelentős súlyúnak ítéli azt, azonnali hatállyal szűntesse meg a jogviszonyt. A jogintézmény alapvető jellegével nem férne össze az, ha a felmondásra a tudomásra jutástól számított három éven belül bármikor lehetősége lenne.
[45] A per adatai szerint P. polgármestere 2020. október 5-én teljes körű ismereteket szerzett a felperes terhére rótt kötelezettségszegésekről, az azonnali hatályú felmondás kibocsátására azonban csak 2021. február 23-án került sor. A 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és ennek nyomán a 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján 2020. november 4-től a polgármester saját személyében gyakorolhatta a képviselőtestület jogait, ezért a jogi átvilágításról saját személyében szerzett tudása egyúttal a képviselőtestület tudomására jutásának is számít. Ennek megfelelően legkésőbb 2020. november 4-én teljeskörűen tudomást szerzett a kötelezettségszegés tényéről a polgármester személyében a képviselőtestület is, az azonnali hatályú felmondás kibocsátására azonban csak több hónap elteltével került sor.
[46] Mindezeknek megfelelően, mivel a felperes munkaviszonyának megszüntetése több alaki hibában szenved, annak érdemi vizsgálatára nem volt szükség.
[47] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv.VIII.10168/2022/5.)