adozona.hu
BH 2023.7.196
BH 2023.7.196
A bírósághoz fordulás határideje kezdő időpontjaként az a körülmény bír jelentőséggel, hogy az érintett mikor szerzett tudomást az adott tényről. Amennyiben a vitatott intézkedés (jogsértés) nem jut az érdekelt fél tudomására, úgy az őt megillető igényérvényesítési eszközzel sem tud élni. Ha a kérelmezők magára a választás tényére vonatkozóan (lehet-e üzemi tanácsot választani, legitim volt-e a választási bizottság) éltek a bírósághoz fordulás jogával, erről legkésőbb a választás időpontjában tudomással bír
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmezett egy közlekedési cég üzemigazgatósági üzemi tanácsa, míg a kérelmezők szakszervezetek. A munkáltatónál 2022. szeptember 12-16. napján üzemitanács-választást tartottak. A kérelmezők számára 2022. szeptember 17-én kézbesítették a választás lebonyolításáról készült jegyzőkönyvet.
[2] A kérelmezők a 2022. szeptember 22-én előterjesztett beadványukban kérték, hogy a bíróság a kérelmezettnél 2022. szeptember 12-16-án megtartott üzemitanács-választás eredményét semmisítse meg, va...
BH 2023.7.196 A bírósághoz fordulás határideje kezdő időpontjaként az a körülmény bír jelentőséggel, hogy az érintett mikor szerzett tudomást az adott tényről. Amennyiben a vitatott intézkedés (jogsértés) nem jut az érdekelt fél tudomására, úgy az őt megillető igényérvényesítési eszközzel sem tud élni. Ha a kérelmezők magára a választás tényére vonatkozóan (lehet-e üzemi tanácsot választani, legitim volt-e a választási bizottság) éltek a bírósághoz fordulás jogával, erről legkésőbb a választás időpontjában tudomással bírtak, ezért a választás időpontjától számítandó az Mt. 289. § (1) bekezdésében előírt öt napos bírósághoz fordulási határidő [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 289. § (1) bek.].
A tényállás
[1] A kérelmezett egy közlekedési cég üzemigazgatósági üzemi tanácsa, míg a kérelmezők szakszervezetek. A munkáltatónál 2022. szeptember 12-16. napján üzemitanács-választást tartottak. A kérelmezők számára 2022. szeptember 17-én kézbesítették a választás lebonyolításáról készült jegyzőkönyvet.A kérelmezők kérelme a kérelmezett ellenkérelme
[2] A kérelmezők a 2022. szeptember 22-én előterjesztett beadványukban kérték, hogy a bíróság a kérelmezettnél 2022. szeptember 12-16-án megtartott üzemitanács-választás eredményét semmisítse meg, valamint kötelezze a kérelmezettet költségük megtérítésére, arra figyelemmel, hogy a lebonyolított szavazás érvénytelen volt. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy az üzemigazgatóság nem minősül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 236. §-a szerinti önálló telephelynek, másodlagosan azzal érveltek, hogy a választást lebonyolító választási bizottságot az Mt. 240. § (4) bekezdésébe ütköző módon, a korábbi választási eredmény megsemmisítését követően megszűnt Üzemi Tanács hiányában nem a munkavállalók hozták létre, így a választási bizottság valamennyi intézkedése és az ennek nyomán megtartott választás érvénytelen volt.[3] A kérelmezett az ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte többek között arra hivatkozva, hogy a kérelem elkésett.
Az első- és másodfokú bíróság határozata
[4] A törvényszék végzésében a kérelmet az igényérvényesítési határidő elmulasztására tekintettel visszautasította, megállapítva, hogy az Mt. 289. § (1) bekezdése által meghatározott öt napos igényérvényesítési határidő 2022. szeptember 16-án kezdődött.[5] A kérelmezők fellebbezése alapján eljárt ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően megállapította, hogy a kérelmezők kérelme az annak benyújtására nyitva álló jogvesztő határidőn túl érkezett. Határozata indokolásában hivatkozott a Kúria Mfv.II.10.478/2013/5. számú, illetve Mfv.II.10.479/2013/4. számú döntésére, melyek egyértelműen rögzítik, hogy a határidő számítása szempontjából annak a választási eredménynek az időpontja az irányadó, amely vonatkozásában jogorvoslatot kezdeményeztek. Hivatkozott továbbá az Mt. 249. §-hoz fűzött indokolásra, amely szintén azt támasztja alá, hogy az adott eseményt követően lehet bírósághoz fordulni. Erre tekintettel megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő 2022. szeptember 16-án kezdődött és a kérelmezőknek 2022. szeptember 21-ig lett volna lehetősége az igényérvényesítésre.
A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem
[6] A jogerős végzés ellen a kérelmezők terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot kötelezze új eljárás lefolytatására. Érvelésük szerint addig, amíg részükre a választásról készült jegyzőkönyvet nem küldték meg, annak tartalmát nem ismerhették, így nem nyílhatott meg számukra az igényérvényesítési határidő, hiszen kizárólag a jegyzőkönyv tartalmából volt megállapítható az esetleges szabályszegés, amelyre kérelmükben hivatkoztak. Bizonyítási indítványaik között csatolták a támadott jegyzőkönyvet és az annak átvételét igazoló e-mail üzenetet, és nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy a jegyzőkönyv átvételétől, 2022. szeptember 17-től számított öt napon belül, 2022. szeptember 22-én nyújtották be kérelmüket.[7] Jogszabálysértőnek ítélték az elsőfokú bíróság azon megállapítását is, hogy a kérelmezők a hivatali idő lejártát követően nyújtották be kérelmüket, így az nem azon a napon, hanem a következő napon minősült teljesítettnek tekintettel a Pp. 612. §-ára. Kérelmüket nem 2022. szeptember 23-án, hanem szeptember 22-én, az Mt. 289. § (1) bekezdésében rögzített 5 napos határidő megtartásával terjesztették elő.
[8] Álláspontjuk szerint a választás eredményével kapcsolatban, az arról készült jegyzőkönyv közlésének a napját követő naptól számított öt napon belül voltak jogosultak bírósághoz fordulni. A kérelmezők kizárólag a jegyzőkönyv tartalmának a megismerését követően kerültek abba a helyzetbe, hogy megítéljék, történt-e jogszabálysértés, a választási bizottság az Mt. hivatkozott rendelkezéseit betartva járt-e el.
[9] Az 2022. szeptember 22-én határidőben benyújtottnak tekintendő, ezért annak érdemi elbírálását kérték. Az anyagi jogszabálysértés kihatott az ügy érdemi elbírálására is, így a határozat hatályon kívül helyezése indokolt.
[10] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a felülvizsgálni kért végzést a Kúria hatályában tartsa fenn, mivel az megfelel a jogszabályoknak.
[11] Érvelése szerint a kérelmezők figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy az üzemitanács-választást azért támadják, mert véleményük szerint a M. Ü. nem minősült önálló telephelynek, illetve másodlagosan azért, mert a választási bizottság nem volt szabályosan megalakítva, mivel azt nem közvetlenül a munkavállalók hozták létre, az üzemitanács-választásra a korábbi üzemi tanács választási eredményének megsemmisítését követően a választási bizottságnak nem is lett volna lehetősége, illetve azért, mert a részükre csak 2022. augusztus 12-én küldték meg a Választási Szabályzatot.
[12] Érvelése szerint a felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők úgy próbáltak érvelni, mintha az üzemi tanácsi választások kiírásáról, az azt lebonyolító választási bizottságról csupán a választás eredményéről szóló jegyzőkönyvből szereztek volna tudomást. A kérelmezők előtt már a választások kiírásától ismert volt az üzemitanács-választások időpontja, illetve az is, hogy arra a M. Ü. keretében kerül sor, így a kérelmezők az általuk vitatott jogsértésekről már jóval a választások kezdete előtt tudomással bírtak. A kérelmezők kérelme nem állította semmilyen módon azt sem, hogy az általuk állított jogsértés milyen módon hatott ki a választások eredményére, így esetükben továbbra is irányadó a Kúriának az elsőfokú eljárásban felhívott eseti döntéseiben kifejtett álláspont.
[13] A hivatali idő fogalma vonatkozásában a jogerős végzés kifejezetten rámutatott arra, hogy mindez nem bírt relevanciával az adott ügyben, mivel a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő 2022. szeptember 16-án kezdődött.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[14] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[15] A hatályos Mt. - a korábbi Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényhez képest - részletesebben és pontosabban rendelkezik az üzemitanács-választás lebonyolításával kapcsolatos vitáról. Az Mt.-hez fűzött miniszteri indokolás szerint a szabályozás célja az eljárás gyors befejezése: erre tekintettel mondja ki az Mt. 249. § (1) bekezdése és 289. § (1) bekezdése, hogy a munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban 5 napon belül bírósághoz fordulhat.
[16] Az Mt. nem rendelkezik arról, hogy az öt napos igényérvényesítési határidőt mikortól, a sérelmezett intézkedés bekövetkezésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől kell-e számítani. A másodfokú bíróság végzésében hivatkozott eseti döntések valóban azt tartalmazzák, hogy "a határidő számítása szempontjából annak a választási eredménynek az időpontja az irányadó, amely vonatkozásában a jogorvoslat kezdeményezésére kerül sor" [31. bekezdés].
[17] Ugyanakkor ezek a határozatok azt rögzítették, hogy a választási eljárás egyes eseményeit külön-külön lehet támadni az öt napos határidőn belül. Ezen ügyekben nem azt a kérdést vizsgálták a bíróságok, hogy a határidő a jogsértés bekövetkezésekor vagy a tudomásszerzéskor kezdődik-e.
[18] A bírósághoz fordulás határideje kezdő időpontjaként az a körülmény bír jelentőséggel, hogy az érintett mikor szerzett tudomást az adott tényről. Amennyiben a vitatott intézkedés (jogsértés) nem jut az érdekelt fél tudomására, úgy az őt megillető igényérvényesítési eszközzel sem tud élni. A jogszabály céljával és rendeltetésével ellentétes lenne olyan gyakorlat legitimálása, amely lehetővé tenné, hogy amennyiben a választási bizottság nem vagy késedelmesen küldi meg a választásról szóló jegyzőkönyvet, úgy ellehetetlenülne vagy jelentősen megnehezülne az érdekelt igényérvényesítési lehetősége. Erre figyelemmel helyes a felülvizsgálati kérelem azon megállapítása, hogy a határidő a sérelmezett jogsértésről való tudomásszerzéskor kezdődik, nem a jogsértés megtörténtekor.
[19] Ezen felül azonban szükséges azt vizsgálni, hogy az üzemi tanács választása során a választási eljárás melyik stádiumával összefüggésben él az érdeket a bírósághoz fordulás jogával: melyik választási eredményről való tudomásszerzés időpontja lesz az irányadó az öt napos határidő számításakor.
[20] Az irányadó és az eljárás során is hivatkozott precedenshatású egyedi ügyekben hozott határozatok szerint [Mfv.II.10.479/2013/4., Mfv.II.10.478/2013/5.) az Mt. az egyes választási eseményekkel összefüggésben is biztosítja a bírói út igénybevételét nem csak a választási eredmény megállapítását követően.
[21] Ennek megfelelően olyan esetben is lehetőség van a bírói út igénybevételére és megállapításra irányuló kérelem előterjesztésére, amikor még nem született választási eredmény, vagy egyébként olyan eljárási szabályszegés történt, amely a választás eredményét nem befolyásolja. Ennek megfelelően a határidő számítása szempontjából annak a választási eseménynek az időpontja az irányadó, amely vonatkozásában a jogorvoslatot kezdeményezik.
[22] Bár az Mt. 249. §-a a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban teszi lehetővé a bírói út igénybevételét, az ítélkezési gyakorlat értelmében - fenntartva a korábbi Mt. lényegében azonos szabályára kialakított gyakorlatot - a választási bizottság létrehozása tárgyában is önálló kérelem terjeszthető elő [Mfv.II.10.197/2014/4., Mfv.II.10.443/2014/4.].
[23] Mivel a vizsgált ügyben a kérelmezők magára a választás tényére vonatkozóan (lehet-e üzemi tanácsot választani, legitim volt-e a választási bizottság) éltek a bírósághoz fordulás jogával és erről már legkésőbb a választás időpontjában tudomással bírtak, elmulasztották az Mt. 289. § (1) bekezdésében előírt öt napos bírósághoz fordulási határidőt.
[24] Helytállóan állította a kérelmezett, hogy az Mt. 24-25. §-ai megsértésére vonatkozó felülvizsgálati érvelésnek nem volt relevanciája az adott ügyben, mivel a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő az előző napon, 2022. szeptember 21-én lejárt.
[25] Az eljárt bíróságok döntése nem sértette a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, így a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (1) bekezdésére figyelemmel hatályában fenntartotta.
(Kúria Mpk.VIII.10.014/2023/4.)