adozona.hu
BH 2023.7.195
BH 2023.7.195
I. Önállónak minősül a munkáltató telephelye, amennyiben legalább egy munkáltatói részjogosítvány megilleti a telephely vezetőjét [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 236. § (2) bek.]. II. Az Mt. nem tartalmaz részletszabályokat az üzemitanács-választás lebonyolítására. A választási szabályzatban kizárólag a választás rendjére, lebonyolítására vonatkozóan határozhat meg egyedi előírásokat, melyek az Mt. kógens rendelkezéseivel nem lehetnek ellentétesek [Mt. 267. § (5) bek. c) pont]. II
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmezett munkáltató körülbelül 10 000 főt foglalkoztató cég, amely speciális szervezeti struktúrával látja el feladatait. Az M. Ü.-on belül öt egység működik. A főmérnökségek további szervezeti egységekre tagolódnak. Valamennyi főmérnökséget vezető főmérnök rendelkezik általános munkáltatói jogkörrel, az üzemigazgató az általános munkáltatói jogkör gyakorlója.
[2] Az M. Ü.-on egy üzemi tanács működött két cikluson keresztül. A második ciklusban mandátuma 2021 novemberében járt le, a...
BH 2023.7.195 I. Önállónak minősül a munkáltató telephelye, amennyiben legalább egy munkáltatói részjogosítvány megilleti a telephely vezetőjét [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 236. § (2) bek.].
II. Az Mt. nem tartalmaz részletszabályokat az üzemitanács-választás lebonyolítására. A választási szabályzatban kizárólag a választás rendjére, lebonyolítására vonatkozóan határozhat meg egyedi előírásokat, melyek az Mt. kógens rendelkezéseivel nem lehetnek ellentétesek [Mt. 267. § (5) bek. c) pont].
III. Az üzemi tanács megszűnik, ha a bíróság a választás eredményét megsemmisíti. Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre, annak igazolására azonban szükség van a munkáltatótól kért adatok kiadásához, hogy a választási bizottság valóban a munkavállalók akaratából jött létre [Mt. 252. § h) pont, 240. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezett munkáltató körülbelül 10 000 főt foglalkoztató cég, amely speciális szervezeti struktúrával látja el feladatait. Az M. Ü.-on belül öt egység működik. A főmérnökségek további szervezeti egységekre tagolódnak. Valamennyi főmérnökséget vezető főmérnök rendelkezik általános munkáltatói jogkörrel, az üzemigazgató az általános munkáltatói jogkör gyakorlója.[2] Az M. Ü.-on egy üzemi tanács működött két cikluson keresztül. A második ciklusban mandátuma 2021 novemberében járt le, amelyet megelőzően a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 240. § (2) bekezdésében biztosított jogkörénél fogva létrehozta az M. Üzemi Tanács Választási Bizottságot, amelynek választó körzete az M. Ü. teljes területére kiterjedt, és amelynek mandátuma a Választási Szabályzat IV. fejezet 4. pontja értelmében az új választási biztosság felállításáig szólt.
[3] Az új M. Üzemi Tanács megalakítása érdekében 2021. november 10. és 16. között tartott választás eredményét az Ítélőtábla végzésével megsemmisítette. A Választási Szabályzat IX. fejezet 4. pont e) alpontja erre az esetre úgy rendelkezett, hogy időközi választást kell tartani. Ennek megfelelően a kérelmezettnél működő Központi Üzemi Tanács a Választási Szabályzat IX. fejezet 1. pontjára hivatkozással 2022. július 4. napján kelt levelében kezdeményezte az M. Ü. területén megalakult Üzemi Tanács Választási Bizottságnál új választások kiírását. Ennek elnöke ugyanezen a napon tájékoztatta a kérelmezettet és a munkavállalókat, hogy megkezdte az új választás előkészítését. Ennek részeként 2022. június 11. napján aktualizálta a Választási Szabályzatot, a választások lebonyolítására pedig a 2022. szeptember 12. és 16. közötti időszakot jelölte ki. Megkereste a kérelmezettet, aki 2022. július 14-én megküldte a választó és választható munkavállalók névsorát a teljes M. Ü.-t illetően.
[4] A kérelmező munkavállalók 2022. július 25-én létrehozták az Ü. és T. F. Üzemi Tanács Választási Bizottságát, melyben tagként jelölték meg jelen per kérelmezőit. Elnöke 2022. július 29-én 13 óra 45 perckor írt e-mailben kérelemmel fordult a munkáltatóhoz az üzemi tanács választására jogosult, és megválasztható munkavállalók adatainak kiadása érdekében.
[5] Ugyanezen a napon a munkáltató e-mailben a kérelmet elutasította azzal, hogy "az Önök által létrehozott "Ü. és T. Üzemi Tanács Választási Bizottság" nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az adatszolgáltatási kérelmüket az M. Ü. nevében megtagadom, valamint tájékoztatom Önöket, hogy a jelen levelükben jelzett "Ü. és T. Üzemi Tanács Választási Bizottság" címen tevékenységre az abban résztvevők munkaidejükben nem mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük alól, és nem jogosultak távolléti díjra sem".
A kérelmezők kérelme és a kérelmezett ellenkérelme
[6] A kérelmezők 2022. augusztus 3-án kérelemmel fordultak a munkaügyi bírósághoz, amelyben a kérelmezett kötelezését indítványozták a Zrt. M. Ü.-n belül az Ü. F.-en mint önálló telephelyen az Ü. és T. Üzemi Tanács tagjainak a megválasztása érdekében megalakult Választási Bizottság (továbbiakban: Választási Bizottság) részére a választásra jogosult, valamint a válaszható munkavállalók névsora kiadására. Kérelmükben arra hivatkoztak, hogy a főmérnökség mint önálló szervezeti egység jogosult a jogszabály értelmében üzemi tanács megalakítására mind létszámát, mind önállóságát tekintve.[7] A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte figyelemmel arra, hogy érvelése szerint a korábbi M. Üzemi Tanács Választási Bizottság továbbra is fennáll, új nem választható. K. I. elnökségével létrehozott választási bizottság nem legitim, így nem jogosult arra, hogy a munkavállalók névsorát megkapja. A fentieken túl e választási bizottság nem igazolta a munkáltató felé okirattal, hogy felállítása jogszerűen történt.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[8] A törvényszék végzésével kötelezte a kötelezettet, hogy 8 napon belül a Zrt. M. Ü.-án belül az Ü. F.-en mint önálló telephelyen az Ü. és T. Üzemi Tanács tagjainak a megválasztása érdekében megalakult választási bizottság részére adja meg a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát.[9] Az elsőfokú bíróság végzésében utalt az Mt. 233. § (1) bekezdés a) pontjára, a 2. és 3. §-ára, a 240. § (1)-(4) bekezdéseire, a 240. §-ában foglaltakra.
[10] Rögzítette, hogy az eljárás során az nem képezte vita tárgyát, hogy az Ü. F.-en a munkavállalók létszáma az üzemi tanács választásához szükséges 50 főt meghaladja. Ugyanakkor kérdésként vetődött fel, hogy ugyanezen szempontból a M. Ü.-on belül az Ü.-i F. önálló szervezeti egységnek minősül-e. Ennek kapcsán az elsőfokú bíróság utalt az Mt. 236. § (1) bekezdésére és (2) bekezdésében foglaltakra.
[11] Az Mt. szerint önálló telephelyenként kell és lehet létrehozni üzemi tanácsot. Annál a telephelynél, illetve részlegnél jöhet létre üzemi tanács, ahol annak vezetőjét az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében a jogosultság megilleti (Mt. 265-266. §). Az Mt. jogtár kommentárja szerint nem derül ki egyértelműen a törvényből, miszerint üzemi tanács létrehozásához szükséges-e, hogy a részleg vezetőjét valamennyi olyan jogkör megillesse, amely az egyes részvételi jogokhoz kapcsolódik. Az önálló telephely nem feltétlenül jelent egyúttal földrajzi elkülönülést is, mint ahogy az azonos földrajzi helyszín is magában foglalhat adott esetben több, egymástól elkülönülő önálló telephelyet. A választás feltétele az egység önálló vezetése, jól meghatározható és elkülönülő feladatköre, és jelentősége van az Mt. 264. §-ában meghatározott jogosultságok gyakorlásának. Az Mt. erre vonatkozó rendelkezése hiányában nem feltétel valamennyi, e paragrafusban meghatározott jogkör gyakorlása az önálló egység vezetője által.
[12] Mindezek alapján megállapítható, hogy a kérelmezett sem vitatta, miszerint az Ü. F. vezetője munkáltatói jogkörrel rendelkezik, azonban az Mt. sem határozza meg pontosan milyen munkáltatói jogok gyakorlása a feltétel ahhoz, hogy üzemi tanáccsal az adott egység rendelkezzen. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság álláspontja szerint minimum egy munkáltatói jogkör is elégséges ahhoz.
[13] Azon tény, melyet a kérelmezett állított, miszerint a főmérnökségek további alegységekre bonthatók, szintén azt erősíti, hogy azok önálló és nem összefonódó egységeknek tekinthetők, amelyet egyébként a kérelmezett által csatolt kérelmezetti szervezeti ábra is igazol.
[14] Mindezek alapján megállapítható, hogy a főmérnökségek, így az érintett M. F. is, önálló egységek, így üzemi tanács létrehozására jogosultak.
[15] Az elsőfokú bíróság felhívta a Választási Szabályzat IV. Fejezetének 4. pontját, valamint IX. Fejezetének 1.3. pontját is. Álláspontja az volt, hogy az Ü. és T. Üzemi Tanács Választási Bizottság nem a korábbi M. Üzemi Tanács Választási Bizottságának a helyébe lépett, mivel nem ugyanazon egység hozta létre, hanem annak a főmérnöksége, amely nem csak abban az esetben hozhat létre választási bizottságot, ha a M. Üzemi Tanács Választási Bizottságának a mandátuma lejárt, hanem, mivel egy másik egységről van szó, annak mandátuma fennállása alatt is.
[16] Az elsőfokú bíróság utalt az Mt. 6. § (2) bekezdésében foglaltakra az EBH2014.M.21. számú eseti döntésére hivatkozással. Szerinte amennyiben a kérelmezett nincs birtokában minden szükséges adatnak, akkor rövid úton a kérelmező felé fordulhat, hogy a szükséges adatok, információk pótlásra kerüljenek. Ennek kapcsán megállapítható, hogy ilyet a kérelmezett nem tett, "csak" elutasította a kérelmezők kérését, amire az Mt. 241. §-a alapján joga volt. Megállapítható, hogy még a visszautasító válaszból sem egyértelmű, miszerint a kérelmezett mire figyelemmel nem tett eleget a kérésnek, hiszen az elutasító e-mailben szó szerint az szerepel, hogy az "Ü.-ai és T. Üzemi Tanács Választási Bizottság nem felel meg a jogszabályi előírásoknak," és nem részletezi, hogy milyen jogszabályi előírásokat ért ez alatt, kizárólag a nemperes eljárás során a kérelmezett által becsatolt nyilatkozatokból állapítható az meg.
[17] Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy annak vizsgálata, miszerint az Ü. és T. Üzemi Tanács Választási Bizottsága nem az összes munkavállaló egyetértésével alakult meg, nem ezen eljárás tárgya, valamint ezen kérdés vitatásának joga azon munkavállalókat illeti meg, akik szerint e választási bizottság nem jogszerűen alakult.
[18] A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt Ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmezők kérelmét elutasította.
[19] A másodfokú bíróság szerint az eljárásban nem volt vitatott, hogy a M. Ü.-on egy üzemi tanács működött, amely teljeskörűen ellátta a négy főmérnökség, így az Ü. F. munkavállalóinak képviseletét is. Az M. Üzemi Tanács mandátuma 2021 novemberében lejárt, melyet megelőzően az Mt. 240. § (2) bekezdése alapján létrehozta az M. Üzemi Tanács Választási Bizottságát, amely lebonyolította a választási eljárást. Ennek eredményét az ítélőtábla megsemmisítette, azonban a döntése az M. Üzemi Tanács Választási Bizottságának létrehozását, illetve annak fennállását nem érintette. Az sem volt vitatott, hogy a Választási Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a korábban létrehozott M. Üzemi Tanács Választási Bizottság megkezdte a megismételt választási eljáráshoz szükséges előkészületeket, aktualizálta a Választási Szabályzatot, mely intézkedéseit nemperes eljárás keretében öt napon belül senki nem támadta.
[20] Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a rendkívül fontos tényt, hogy a kérelmezett az M. Üzemi Tanács Választási Bizottságának megkeresésére az Mt. 241. §-a szerinti adatszolgáltatást már teljesítette.
[21] A Választási Szabályzat IX. Fejezet 4.e. pontja időközi választás tartását írja elő, melyet a helyi választási bizottság kezdeményez. E rendelkezésből, és abból, hogy a IV. Fejezet 4. pontja értemében a választási bizottság mandátuma az új választási bizottság felállításáig tart az következik, hogy a M. Üzemi Tanács által létrehozott választási bizottság volt köteles eljárni a bírósági döntés miatt megismételt választási eljárásban is. Ennek következtében a kérelmezett jogszerűen teljesítette a M. Üzemi Tanács Választási Bizottságának a megkeresését. Megalapozatlan a kérelmezők azon előadása, miszerint a M. Üzemi Tanács Választási Bizottságának mandátuma nem érvényes, mivel az jogszerűen működött, választási körzete az üzemmérnökség teljes munkavállalói körére kiterjedt.
[22] A kérelmezett helytállóan mutatott rá arra, hogy a kérelmezők az adatszolgáltatás teljesítéséhez mindössze e-mailt küldtek, amelyben megjelölték a tagokat. Az e-mail egy L. I. nevű feladótól származott, ugyanakkor K. I. előgépelt neve volt rajta olvasható. Az e-mail semmilyen csatolmányt nem tartalmazott, a választási bizottság megalakulásának jegyzőkönyvét sem. E körben nem fogadható el az elsőfokú bíróság végzése a jóhiszeműség vonatkozásában. A csatolt, a választási bizottságot létrehozó jegyzőkönyvből sem állapítható meg, hogy milyen területen foglalkoztatott munkavállalók hozták létre a választási bizottságot. Az sem tisztázott, hogy az Ü.-ai és T. F. Üzemi Tanács működési területének munkavállalói kifejezték volna az irányú szándékukat, hogy ki akarnak válni a M. Üzemi Tanácsból, és a továbbiakban a főmérnökség szintjén kívánnak egy új választási körzetet kialakítani, új üzemi tanácsot létrehozni.
[23] Az irányadó jogszabályi rendelkezések nem írják elő, hogy az üzemi tanácsokat minden esetben a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén a legkisebb szervezeti egységeknél kell létrehozni. Figyelemmel arra, hogy az M. Ü. Üzemi Tanácsa által létrehozott Választási Bizottság volt jogosult és köteles eljárni a bírósági döntés miatt megismételt választási eljárásban - hiszen létrehozása jogszerűen történt, fennállását a bíróság döntése nem érintette és a mandátuma sem járt le -, így a kérelmezett jogszerűen szolgáltatott adatot az M. Üzemi Tanács Választási Bizottságának. Ezen választási bizottság jogszerűen működött, választási körzete a M. Ü. teljes munkavállalói körére kiterjedt. Ezen tény kizárja az Ü. és T. F. Üzemi Tanács Választási Bizottsága megválasztásának jogszerűségét, mely miatt nem lehet jogosult az Mt. 241. §-a szerinti adatszolgáltatásra.
[24] Amennyiben a munkáltató kiadta volna a személyes adatokat, abban az esetben eljárása ellentétes lett volna az Mt.-vel és az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) rendelkezéseivel, valamint a 95/46/EK. rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európa Parlament és a Tanács 2016/679. rendeletében írottakkal is.
[25] A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a munkáltatónál hatályos Választási Szabályzat IV. fejezetének 4. pontja szerint a választási bizottság mandátuma az új választási bizottság felállításáig szól. A hatályos választási szabályzat alapján az M. Üzemi Tanács Választási Bizottságának van élő mandátuma, ezért ez volt jogosult kikérni a munkavállalói adatokat és egyéb eljárási cselekményeket is végezni.
A kérelmezők felülvizsgálati kérelme és a kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme
[26] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalát kérték oly módon, hogy a Kúria kötelezze a kérelmezettet, miszerint a Zrt. M. Ü.-án belül az Ü. F.-en mint önálló telephelyen az Ü. és T. Üzemi Tanács tagjainak a megválasztása érdekében megalakult Választási Bizottság részére adja meg a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát.[27] A kérelmezők álláspontja szerint a jogerős döntés eljárásjogi és anyagi jogi jogszabályokat sért.
[28] Az eljárásjogi szabálysértések körében a Pp. 263. §-ára utalással kifejtette, hogy jogsértő a másodfokú bíróság végzésének azon állítása, amely szerint nem volt vitatott, hogy a Választási Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a korábban létrehozott választási bizottság megkezdte a megismételt választási eljáráshoz szükséges előkészületeket, aktualizálta a Választási Szabályzatot. Ez nem felel meg a valóságnak, mivel a kérelmezők éppen azon megállapítás ellen nyújtottak be fellebbezést, mely szerint az M. Ü. Választási Bizottságának a mandátuma jelenleg is fennállhat. A fellebbezésben részletesen kifejtették a kérelmezők ezzel kapcsolatos jogi álláspontjukat.
[29] Eszerint a korábbi választási eredményt megsemmisítő végzés következményeként megvalósult az Mt. 252. § h) pontja szerinti tényállás, az M. Ü.-on megválasztott Üzemi Tanács megszűnt, ezáltal az Mt. 240. § (4) bekezdése szerinti tényállási elem is, azaz Üzemi Tanács hiányában az új tanács megválasztásához szükséges új Választási Bizottságot kellett a munkavállalóknak létrehozni. Ilyen azonban nem történt. Az Mt. ezzel kapcsolatos szabályai kógensek, azoktól kizárólag Üzemi Megállapodásban lehet az Mt. 267. § rendelkezései szerint eltérni. Ennek hiányában tehát a Választási Szabályzat minden, fentiekkel ellentétes rendelkezése érvénytelen. Eljárásjogi szabálysértés, hogy a másodfokú bíróság a kérelmezők fellebbezésében foglaltakkal kapcsolatban nem hozott döntést, nem vitatottnak tekintette a fellebbezéssel támadott tényállási elemet, ezzel megsértette a Pp. 370. § (1) bekezdését, 383. § (3) bekezdését és a 386. § (1) bekezdésében foglaltakat.
[30] Az M. Üzemi Tanács választás egy új választás volt, amelynek során az Mt. 240. § rendelkezései szerint kellett volna eljárni, ugyanis az Mt. nem ad lehetőséget egy általános Választási Bizottság létrehozására, kizárólag az Mt. rendelkezései szerint bonyolítható le a választás, amely nem történt meg.
[31] A kérelmezők álláspontja, hogy jelen eljárás tárgya az Ü. és T. F. Üzemi Tanács választásának a jogszerűsége, és nem az M. Üzemi Tanács választásának jogszerű vagy jogszerűtlen volta. Ezért erről jogszerűen nem rendelkezhetett volna a másodfokú bíróság, így megsértette a Pp. 342. § (1) bekezdését.
[32] A kérelmezők által hivatkozott BH 2020.218. döntés alapján üzemitanács-választás lebonyolításával, illetve eredményének megállapításával kapcsolatos igény az üzemi tanáccsal szemben érvényesíthető. A hatályos Pp. perbeli jogképességgel a munkaügyi perekben a választási bizottságot nem ruházza fel, melyet az Mt.-ben foglalt, az üzemi tanács megválasztására, megalakulására és megszűnésére vonatkozó jogszabályi előírások is alátámasztanak. Az üzemi tanács ugyanis annak választása napján alakul meg, ugyanakkor az Mt. 252. § h) pontja alapján megszűnik, amennyiben a bíróság a választás eredményét megsemmisíti. Ezen anyagi jogi rendelkezésből is következően a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban az igény az üzemi tanáccsal, és nem a választási bizottsággal szemben érvényesíthető. A másodfokú bíróság ezzel összefüggésben megsértette a Pp. 33. §-át, 514. §-át, valamint az Mt. 249. §-át és 252. § h) pontját. Az indokolás hiányos, így sérült a Pp. 346. § (4) és (5) bekezdése.
[33] Az anyagi jogi jogszabálysértések körében arra utaltak a kérelmezők, hogy a másodfokú végzés nem tartalmazott rendelkezést az eljárásban felmerült legalapvetőbb anyagi jogi problémáról, nevezetesen arról, hogy az Ü. és T. F. úgynevezett önálló telephelynek minősül-e, és ennek folyományaként a telephelyen foglalkoztatott munkavállalók jogosultak-e üzemi tanácsot választani. Erről a kérdésről elsődlegesen kellett volna határozni, minden más ugyanis ennek a következménye.
[34] A kérelmezők valamennyi, az ügyben előadott beadványukban hivatkoztak arra, hogy az Ü. F. az Mt. 236. § (1) és (2) bekezdése értelmében önálló, azaz "üzemi tanácsképes" telephelynek minősül tekintettel arra, hogy megvan a szükséges 50 fő feletti munkavállalói létszáma és vezetőjének az a jogköre, amelyet az Mt. 236. § (2) bekezdése említ. Kiemelendő, hogy az önálló telephely fogalma nem földrajzi, hanem szervezeti kérdés. E körben utaltak a kérelmezők az Mt. 236. § (1) és (2) bekezdésére.
[35] Az Mt. hivatkozott rendelkezései szerint, ha az Ü.F. az Mt. 236. § (1) és (2) bekezdése értelmében önálló, azaz "üzemi tanácsképes" telephelynek minősül, és megvan a vezetőjénél az a jogkör, amelyet az Mt. 236. § (2) bekezdése említ, nem férhet kétség ahhoz, hogy a munkavállalók ebben a szervezeti egységben jogosultak üzemi tanácsot választani. Ennek a jognak a gyakorlása nem függ semmilyen más körülménytől, így attól sem, hogy a munkáltatónál működik-e másik választási bizottság és annak fennállta jogszerű-e. Ilyen feltételt az Mt. nem tartalmaz, az üzemi tanács választásának jogát kizárólag pozitív feltételhez köti. A jogerős döntés ezzel összefüggésben megsértette az Mt. 236. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 262-264. § rendelkezéseit.
[36] Amennyiben az Ü. F. önálló telephelynek minősül, úgy ott a munkavállalók üzemi tanácsot választhatnak, a választási eljárást le lehet bonyolítani, és ennek első törvényes lépése választási bizottság megalakítása, amelyre az Mt. 240. § (4) bekezdése alapján sor is került.
[37] Abban az esetben, ha a kérelmezett nem volt birtokában minden szükséges adatnak, akkor rövid úton a kérelmezőkhöz fordulhatott volna annak pontosítása érdekében, így azonban sérült az Mt. 240. § (4) bekezdése.
[38] Az M. Ü.-on a kérelem benyújtásakor nem volt megválasztott üzemi tanács, a megválasztásáról szóló eredményt az Ítélőtábla megsemmisítette, így az ezzel összefüggő jelen másodfokú végzésben foglaltak megalapozatlanok, és nem vehetők figyelembe. A megsemmisítő döntés értelmében az M. Üzemi Tanács az Mt. 252. § a) pontja alapján megszűnt. Az Mt. 255. § b) pontja szerint pedig az üzemi tanács tagjainak megbízatása az üzemi tanács megszűnésével ugyancsak megszűnik.
[39] Az új M. Üzemi Tanács megválasztásához tehát új választási bizottságot is létre kellett volna hozni az Mt. 240. § (4) bekezdése alapján. Ez nem történt meg, így az új M. Üzemi Tanács megválasztását előkészítő, a megsemmisítő döntést követően szabályszerűen meg nem választott választási bizottságnak történő kérelmezetti adatszolgáltatás jogszerűtlen, a munkavállalók adataival visszaélő kérelmezetti magatartást. A másodfokú bíróság megsértette az Mt. 252. § h) pontját és 255. § b) pontját, valamint a 240. § (4) bekezdésében foglaltakat.
[40] Jelen eljárásban nem az a kérdés, hogy az Mt. előírja-e, hogy az üzemi tanácsot minden esetben a feltételeknek megfelelő legkisebb szervezeti egységben kell megválasztani. Az a kérdés, hogy a feltételeknek megfelelő szervezeti egységben jogosultak-e a munkavállalók üzemi tanácsot választani, erre a kérdésre pedig egyértelműen igen a válasz. A bíróság ezzel összefüggésben megsértette az Mt. 236. § (1) és (2) bekezdését és a 262-264. §-ban foglaltakat.
[41] A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy "a jogalkotó a munkavállalókra bízta annak eldöntését, hogy milyen szinten és hány üzemi tanácsot választanak", azonban ezt a gondolatmenetet minden ok nélkül megváltoztatta, amikor az Mt. 236. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megsértve kimondta, hogy az M. Üzemi Tanács megválasztásával kapcsolatos előkészület kizárja az Ü. és T. F. Üzemi Tanács Választási Bizottság választásnak a jogszerűségét. Olyan rendelkezést, amelyből ez a következtetés vonható le, az Mt. nem tartalmaz, ilyen jogszabályi előírást a másodfokú bíróság sem jelölt meg.
[42] A másodfokú bíróság végzésében nem adja indokát annak, miért is volna jogszerűtlen az Ü. és T. F. Választási Bizottságának létrejötte és működése, ezért sérült a Pp. 346. § (5) bekezdése.
[43] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
[44] Álláspontja szerint a Választási Szabályzatban meghatározott részletes előírások összhangban vannak az Mt. rendelkezéseivel.
[45] A másodfokú végzés egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra, hogy a Választási Szabályzatot hatályosnak kell tekinteni, így a Pp. 370. § (1) bekezdésének, a 383. § (3) bekezdésének és a 386. § (1) bekezdésének megsértése sem valósulhatott meg.
[46] Az ellenkérelemben foglaltak szerint az önálló telephely kérdését külön vizsgálnia nem kellett a másodfokú bíróságnak.
[47] Az Mt. 240. § (4) bekezdéséből nem lehet a másodfokú végzés jogszabálysértő voltára következtetni. Ezen szakasz valóban azt rögzíti, hogy üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre, azonban ebből a rendelkezésből nem következik, hogy a már jogszerűen létrehozott választási bizottság mandátuma lejár, és újat kell létrehozni.
[48] Az Mt. nem írja elő, hogy bárkinek bármilyen okból kiadhatók lennének a munkavállalók személyes adatai, így az ezzel kapcsolatban előadott felülvizsgálati okfejtés alaptalan.
[49] A másodfokú bíróság egyértelműen megállapította, hogy a kérelmezettnél hatályos Választási Szabályzat IV. Fejezetének 4. pontja szerint a választási bizottság mandátuma az új Választási Bizottság felállításáig szól. A hatályos Választási Szabályzat alapján az M. Üzemi Tanács Választási Bizottságnak van élő mandátuma, ez a választási bizottság az, aki jogszerűen kikérheti a munkavállalói adatokat, és egyéb eljárásjogi cselekményeket is megtehet.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[50] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[51] A Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati eljárás során a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatta a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát figyelemmel a Pp. 523. §-ban foglaltakra is.
[52] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a M. Ü.-on egy üzemi tanács működött, amely ellátta a négy főmérnökség, köztük az Ü. és T. F. munkavállalóinak képviseletét is. Az M. Üzemi Tanács mandátuma 2021 novemberében két ciklust követően lejárt, melyet megelőzően létrehozta az M. Üzemi Tanács Választási Bizottságot. Ez lebonyolította 2021. november 10-16. között a választási eljárást, amelynek eredményét az ítélőtábla végzésével megsemmisített.
[53] Az Mt. 236. § (1) és (2) bekezdése alapján a munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a 15 főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az 50 főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik.
[54] Az üzemi tanács választásához szükséges munkavállalói létszám a főmérnökségen a felek által nem volt vitatott, és e körben elfogadható azon kérelmezői álláspont is, miszerint amennyiben legalább egy munkáltatói részjogosítvány megvan a telephely vezetőjénél, úgy már teljesül az Mt. 236. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel is. Jelen esetben ez utóbbi bizonyított volt.
[55] Ebből következően kisebb szervezeti egységek is jogosultak lehetnek üzemi tanácsot választani és választási bizottságot létrehozni, ha a fent részletezett törvényi feltételeknek megfelelnek. Nem előírás, hogy a legkisebb szervezeti egységeknél külön üzemi tanácsot kellene választani, de nincs is erre vonatkozó tiltó rendelkezés.
[56] Az üzemitanács-választás jogszabályoknak megfelelő biztosítása a választási bizottság feladata. Az Mt. 240. § (1) bekezdése szerint ebbe beletartozik a választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása. A választási bizottság vonatkozásában a törvény akként rendelkezik, hogy amennyiben már létezik üzemi tanács, akkor a választási bizottság tagjait az üzemi tanács választja meg. A munkavállalók üzemi tanács hiányában hozzák saját maguk létre a választási bizottságot (Mt. 240. § (2) és (4) bekezdés).
[57] Nem vitatott, hogy a kérelmezett rendelkezett Választási Szabályzattal, amelyben foglaltak azonban nem térhettek el az Mt. 267. § (5) bekezdés c) pontja alapján - mivel nem üzemi megállapodás - a számára kógens Mt. 240. §, 252-254. § előírásaitól. Az Mt. nem tartalmaz részletszabályokat a választás lebonyolítására, azok meghatározását bízza a választási bizottságra. Ebből következően tehát a Választási Szabályzatban kizárólag a választás rendjére, lebonyolítására vonatkozóan határozhatóak meg egyedi előírások, de olyan szabályokat nem tartalmazhat, amely az Mt. fenti rendelkezéseivel ellentétesek.
[58] Az ítélőtábla az M. Üzemi Tanács 2021. november 10-16. közötti választás eredményét megsemmisítő végzése következtében az Mt. 252. § h) pontja szerint megszűnt a megválasztott üzemi tanács, a két ciklus után leköszönt, 2021. novemberéig mandátummal rendelkező, a M. Üzemi Tanács Választási Bizottságot megalakító M. Üzemi Tanács megbízatása pedig az Mt. 254. § értelmében a döntés meghozatalakor bizonyosan lejárt. Az erre a választásra megalakított M. Üzemi Tanács Választási Bizottság mandátuma az Mt. 252. és 254. §-a, valamint a 240. § (2) és (4) bekezdés rendelkezései egybevetéséből következően nem nyúlhatott át olyan időszakra, amikor nem létezett üzemi tanács: az üzemi tanács lemondása, visszahívása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a választási eredmény megsemmisítése miatti megszűnése esetére az Mt. 254. §-a nem rendelkezik az üzemi tanács mandátumának meghosszabbodásáról, következésképp ilyen esetekben a következő (új) választás lebonyolítására jogosult választási bizottság létrehozására sem lehet felhatalmazása. Az Mt. 240. § (1) és (2) bekezdés és 244. § alapján a választási bizottság feladatait egy adott választás előkészítése, lebonyolítása és annak eredményei megállapítása jelentik. Azt ugyanis mindig az adott választást megelőzően hozzák létre. Ezért a választás megismétlésének elrendelésekor nem volt üzemi tanács, amelyik e választás lebonyolítására választási bizottságot alakíthatott, emiatt erre az esetre a Választási Szabályzat IV. Fejezetének 4. pontja rendelkezése jogszerűen nem volt alkalmazható, az üzemi tanács választásához a választási bizottságot a Mt. 240. § (4) bekezdése alapján a munkavállalók hozhatták létre.
[59] Ezen ténynek a jelen jogvitában eljáró felek között a kérelmező kérelme teljesíthetősége körében van csak jelentősége.
[60] Jelen esetben az Ü. F. megfelelt az Mt. 236. § (1) és (2) bekezdésében foglalt előírásoknak az üzemi tanács választása szempontjából - amely tényt a jogerős végzés sem tett vitássá -, és a fentebb kifejtettek szerint választási bizottságot is alakíthattak. Jelen jogvita szempontjából azonban a kérelmezett nyilatkozatára tekintettel annak is jelentősége van, hogy az adatokat kérő személyek választási bizottságnak tekinthetők-e, mely tényt a kérelmezett jogszerűen vitathatott.
[61] A másodfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy a kérelmezők az adatszolgáltatás teljesítéséhez mindössze egy e-mailt küldtek, amelyben megjelölték a tagokat. Ez az e-mail L. I. nevű feladótól származott, ugyanakkor K. I. előgépelt neve volt azon olvasható. Az e-mail semmilyen csatolmányt nem tartalmazott, a Választási Bizottság megalakulásának jegyzőkönyvét sem.
[62] A kérelmezett a kérelmezők által újonnan létrehozott választási bizottság legitimációját kétségbe vonta, az adatok kiadása iránti kérelem teljesítésének megtagadásakor már hivatkozott arra, hogy az nem felel meg "a jogszabályi előírásoknak", majd ellenkérelmében és az eljárás során mindvégig ezen álláspontját hangsúlyozta.
[63] A másodfokú bíróság a bizonyítékok helytálló értékelésével rögzítette, hogy nem volt megállapítható, miszerint a kérelmezők által létrehozott választási bizottság megválasztását illetően megfelelt a jogszabályi előírásoknak, illetve ebből következően az sem, hogy jogszerűen igényelt adatkiadást az üzemi tanács megalakításához.
[64] Az általuk az eljárásban csatolt, választási bizottságot létrehozó jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy az Ü. és T. F. Üzemi Tanács működési területének munkavállalói kifejezték volna szándékukat arról, hogy az M. Üzemi Tanácsból ki akarnak válni, és főmérnökségi szinten új választási körzetet kívánnak kialakítani, és itt új üzemi tanácsot létrehozni. Arra sincsen adat, hogy a kérelmezőként megjelölt személyek milyen felhatalmazás alapján alakítottak választási bizottságot. Ezt támasztja alá a kérelmezett 2022. augusztus 18-án előterjesztett nyilatkozatának melléklete, amely szerint több munkavállaló az üzemigazgatóhoz írt levélben ugyancsak sérelmezte mindezt.
[66] Mindezekre figyelemmel azt kellett megállapítani, hogy a munkavállalóknak jogszabály szerint volt lehetőségük az Ü. F. tekintetében üzemi tanács választására és választási bizottság létrehozására, azonban - a kérelmezett hivatkozása ellenére - a kérelmezők nem igazolták, hogy választási bizottságként megalakulásuk a munkavállalók akaratából történt, és ezért intézkedhettek az üzemi tanács megválasztása érdekében az adatok kiadása iránt.
[67] Amennyiben a munkáltató kiadta volna a személyes adatokat a kérelmezőknek, abban az esetben intézkedése - a másodfokú bíróság helytálló okfejtése szerint - a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sértette volna.
[68] A bíróságok indokolási kötelezettségüknek eleget tettek, a tényállást megfelelően feltárták és abból - bár részben téves következtetést vontak le - az irányadó jogszabályok alapján érdemben helyes döntést hoztak. Így a kérelmezőknek Pp. 346. § (4) és (5) bekezdésének megsértésére hivatkozása alaptalan.
[69] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést - indokbeli módosítással - hatályában fenntartotta a Pp. 424. § (1) bekezdésére figyelemmel, mivel a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot.
(Kúria Mpk.VIII.10.003/2023/5.)