ÍH 2023.75

TÁJÉKOZTATÁS ÉS KONZULTÁCIÓ VISZONYA A konzultációt jellemzően megelőzi a tájékoztatás, melynek birtokában kerül sor az álláspontok kialakítására, a határozott kezdeményezés kialakítására a megállapodás elérése érdekében. [2012. évi I. törvény (Mt.) 233.§, 272.§ (4), az európai közösség munkavállalónak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a kérelmező 2022. december 2-i levelében az Érdekegyeztető Tanács összehívását kezdeményezte 2022. december 9. napjának 12 órájára három kérdésben.
A levélben a kérelmező kérte, hogy amennyiben az Érdekegyeztető Tanács ülése az általa javasolt időpontban bármely okból nem valósul meg, úgy a levélben előterjesztett napirendekben konzultációt kezdeményez, melynek javasolt időpontja 2022. december 9. napja 12 óra. A levelet az alperes 20...

ÍH 2023.75 TÁJÉKOZTATÁS ÉS KONZULTÁCIÓ VISZONYA
A konzultációt jellemzően megelőzi a tájékoztatás, melynek birtokában kerül sor az álláspontok kialakítására, a határozott kezdeményezés kialakítására a megállapodás elérése érdekében. [2012. évi I. törvény (Mt.) 233.§, 272.§ (4), az európai közösség munkavállalónak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv]
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a kérelmező 2022. december 2-i levelében az Érdekegyeztető Tanács összehívását kezdeményezte 2022. december 9. napjának 12 órájára három kérdésben.
A levélben a kérelmező kérte, hogy amennyiben az Érdekegyeztető Tanács ülése az általa javasolt időpontban bármely okból nem valósul meg, úgy a levélben előterjesztett napirendekben konzultációt kezdeményez, melynek javasolt időpontja 2022. december 9. napja 12 óra. A levelet az alperes 2022. december 2. napján e-mail útján megküldte a kérelmezettnek, arra a kérelmezett 2022. december 19. napján érdemben írásban válaszolt és egyúttal megjelölte a konzultáció általa javasolt időpontját 2023. január 11. napjában, amikor is a konzultációt meg is tartották.
A kérelmező 2022. december 9-én kérelmet terjesztett elő, melyben kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelmezett megszegte a konzultációra vonatkozó előírásokat azzal, hogy a kezdeményezésre nem reagált.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a konzultáció megkezdésének időpontjára vonatkozóan az Mt. nem tartalmaz rendelkezést, az Mt. 233. § (3) bekezdése kizárólag arra ad iránymutatást, hogy a konzultáció tartalma alatt, de legfeljebb hét napig a munkáltató a tervezett intézkedést nem hajthatja végre, ilyen tervezett intézkedés azonban nem volt a per tárgya. Az Mt. arra vonatkozóan sem tartalmaz rendelkezést, hogy a munkáltatónak a tájékoztatást milyen határidőn belül kell megadnia, azonban az Mt. 289. § (1) bekezdése a tájékoztatási jog megsértése kapcsán is öt napos keresetindítási határidőt állapít meg. Az elsőfokú bíróság utalt a bírói gyakorlatra (EBH2014.M.21., Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.066/2022/3. számú határozat), mely szerint mindig az adott kérelem tartalmától függ, hogy mi az az ésszerű határidő, ami a konzultáció lebonyolításához elfogadható és az egyeztetés elmaradása már jogsértést eredményez. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a konzultációt a kezdeményezésben megjelölt célhoz kötötten, a megállapodás érdekében lehet lefolytatni, az alapjául szolgáló olyan kellően kidolgozott és indokolással ellátott álláspont alapján, és oly módon, hogy biztosított legyen a közvetlen személyes véleménycsere és az érdemi tárgyalás is. Az Mt. 233. § (3) bekezdésében rögzített hét napos határidő a már folyamatban lévő vagy egyértelműen meghatározott, beazonosítható, konkrétan körülírt álláspontok egyeztetésének megkezdésére és lefolytatására vonatkozik. A kölcsönös együttműködés keretében csak olyan határidő megjelölésével lehet megalapozottan kérni a munkáltató tájékoztatását és olyan adatok kapcsán, amelyeknél a kérelmező a kérelem teljesíthetősége érdekében figyelemmel van a munkáltató foglalkoztatotti létszámának nagyságrendjére, az adott időszak munkanapjainak, munkaszüneti napjainak számára, a kérelem alapját képező kérdés jellegére.
Az elsőfokú bíróság a fentiek alapján megállapította, hogy a jogszabály nem határozza meg, hogy milyen időpontra kell tűzni a munkáltatónak a konzultáció időpontját, erre figyelemmel a kérelmezettet ilyen konkrét szabály nem kötötte. Azon körülmények figyelembevételével, hogy a kérelmezett tájékoztatta a kérelmezőt a megtartandó konzultációs időpontról, amely ténylegesen megtartásra is került, valamint, hogy a megállapodást elősegítő, "kellően kidolgozott és indoklással ellátott álláspont" hiányzik, megállapította, hogy nem sérült a konzultációs kötelezettség, a kérelmezett nem sértett szabályt.
A végzés ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a kérelemnek való helyt adást. Hivatkozásképpen előadta, hogy a kérelme nem a konzultációs kezdeményezés alapját képező pontok jogszerűségének megállapítására irányult, hiszen azt nem is kifogásolta, hanem arra, hogy a kérelmezett a konzultációs kezdeményezésre ésszerű időn belül egyáltalán nem válaszolt, mellyel megsértette a konzultációra vonatkozó szabályokat. Ennek okán szükségszerűen fordult a bírósághoz, mivel ha az öt napos keresetindítási határidőt elmulasztja - úgy ahogy azt korábban a bíróság megállapította - nincs mód arra, hogy a kérelmet a bíróság elbírálhassa. A kérelmet december 9-én nyújtotta be, azon a napon, amelyet a konzultáció időpontjaként javasolt. Semmiképpen nem tekinthető idő előttinek a kérelem benyújtása, mivel a kezdeményezéstől számított, december 2-től eltelt idő alatt a kérelmezettől nem érkezett semmiféle reakció, arra csak december 19-én írt összevont válaszlevélben reagált.
A kérelmezett - felhívás ellenére - fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés - az alábbiak szerint - megalapozatlan.
A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a kérelmező nem kizárólag december 2-án írt konzultációs tárgyú levelet, hanem a munkáltatóhoz fordult november 7-i, december 6-i, december 9-i, december 12-i és december 16-i leveleiben is. Ezen levelekre összefoglalóan válaszolt a kérelmezett december 19. napján, továbbá megjelölte a konzultáció javasolt időpontját 2023. január 11. napjában 11 órás időpontban. Ekkor a nem vitatott tényadatok szerint a konzultáció meg is valósult.
A másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy a kérelmező jogi álláspontjával szemben nincs lehetőség a kérelem tartalmi vizsgálata nélkül dönteni a konzultációs kötelezettség megsértése tárgyában. A bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogy az eset összes körülményét, így a konzultációs kötelezettséggel érintett tárgykört is vizsgálva lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy mennyi az az ésszerű időtartam, ami alapján elvárható a munkáltatótól a válaszadás. A konkrét ügyben a nem vitatott tényadatok alapján a kérelmezett írásban válaszolt, a kérelmező kérelmére 2022. december 19-én és január 11-én megvalósult a konzultáció. A jogvita során tehát abban kellett dönteni, hogy a kérelmezett megsértette-e a konzultációs kötelezettségét, amikor nem a kérelmező által megjelölt időpontban (december 9-én), hanem később került sor az írásbeli tájékoztatásra (december 19.) és konzultációra (2023. január 11.).
Mind az Mt., mind az európai közösség munkavállalónak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv szerint a konzultáció a kollektív igényérvényesítés eszköze, mely annak biztosítását szolgálja, hogy a munkavállalók az őket foglalkoztató vállalkozások ügyeibe, valamint az őket érintő döntésekbe bevonásra kerüljenek, az a párbeszéd erősítését célozza. Az irányelv minimumkövetelményeket határoz meg, ugyanakkor a 4. cikk (2) bekezdésben rögzíti, hogy a tájékoztatás és a konzultáció mely területekre terjed ki.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a kérelmező hivatkozott levele nem felelt meg a konzultációs kezdeményezéssel szemben támasztott követelményeknek, az érdemi tárgyalásra nem volt alkalmas, és egyes pontjai a kollektív igényérvényesítés tekintetében sem voltak relevánsok: a levél 1. pontjából nem tűnt ki, hogy az a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek érvényesítésével, illetve védelmével kapcsolatos, az legfeljebb egyéni felelősség és jogvita kérdését veti fel. A levél 2. pontja pedig teljességgel konkrétumok nélküli volt. A kérelemnek mindösszesen a 3. pontja tartalmazott kollektív jellegű felvetést, de azzal kapcsolatban a kérelmező nem fogalmazott meg semmilyen konkrét javaslatot, kérést, követelést. Mindezek alapján a 2022. december 2-i kérelem legfeljebb tájékoztatás kérésnek minősült, nem pedig konzultációs kezdeményezésnek.
Ezen túlmenően a kérelem elsősorban az Érdekegyeztető Tanács összehívását célozta, ezt erősítette meg az elküldött levél tárgya is, mely szerint "az ÉT összehívása viselkedési morál, garanciális problémák, sarkvidéki állapotok." A kérelmező csak másodlagosan kezdeményezte a konzultációt. Egyébiránt pedig a nem vitatott peradatok szerint a kérelmező egyéb kollektív igényérvényesítései is folyamatban voltak: a kérelmező a kérelemmel érintett időszakban folyamatosan több levelet írt a kérelmezettnek, aki ezen levelekre egy levélben válaszolt: ez volt a december 19-i levél, melynek tárgya "Válasz az kérelmezőtől 2022. november 7-én, december 6-án, 9-én és 12-én és 16-án érkezett levelekre".
A bírói gyakorlat szerint az Mt. 272. § (4) bekezdése szerinti jogot a szakszervezet sem gyakorolhatja úgy, hogy az a munkáltató működésének indokolatlan, aránytalan terhelésével járjon (EBH2014.M.21.). Mindezek alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a kérelmezett a konzultációs kötelezettségét nem sértette meg: a 2022. december 2-i levél problémafelvetéseket és általános tájékoztatás kérést tartalmazott, az alperes a körülményekre, különösen a nagyszámú kérelemre tekintettel a tőle elvárható időben, 2022. december 19-én megadta a tájékoztatást és válaszolt a kezdeményezésre, és a konzultációt végül 2023. január 11-én megtartották.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését, mint érdemben helyest helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla, 1.Mpkf.35.040/2023/3. - szerkesztett változat)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.