adozona.hu
ÍH 2023.27
ÍH 2023.27
VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS, KIVEZETÉSRE SZÁNT ÁLLAMI VAGYON Ha a vagyonrendezési eljárásban a jogosultak közös tulajdonába adott vagyontárgy Magyar Államnak átadott tulajdoni illetősége kivezetésre szánt állami vagyonnak minősül, afelett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét nem az általános szabályok szerinti joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, hanem a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja. [2006. évi V.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékből jogutód nélkül törölt cég - ingatlanon fennálló - 262/412 tulajdoni hányadára 2018. április 6-án indult vagyonrendezési eljárás.
A vagyonrendezési eljárásban hitelezői igényt - mások mellett - a kérelmező is bejelentett 3.285.778 forint összegben.
A kétszer sikertelenül megkísérelt értékesítést követően a vagyonrendező 2021. február 18-án nyújtotta be a jelentését és a vagyonfelosztási javaslatát. A vagyonrendező a költségeinek és díjának megtérítésével együtt a cégnyilvánta...
ÍH 2023.27 VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS, KIVEZETÉSRE SZÁNT ÁLLAMI VAGYON
Ha a vagyonrendezési eljárásban a jogosultak közös tulajdonába adott vagyontárgy Magyar Államnak átadott tulajdoni illetősége kivezetésre szánt állami vagyonnak minősül, afelett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét nem az általános szabályok szerinti joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, hanem a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja. [2006. évi V. törvény (Ctv.) 123. § (3) bekezdés, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 1. § (6a) bekezdés, Vagyontv. 3. § (1a) bekezdés, Vagyontv. 42/A. § (1) bekezdés b) pont, 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 7. pont]
A cégjegyzékből jogutód nélkül törölt cég - ingatlanon fennálló - 262/412 tulajdoni hányadára 2018. április 6-án indult vagyonrendezési eljárás.A vagyonrendezési eljárásban hitelezői igényt - mások mellett - a kérelmező is bejelentett 3.285.778 forint összegben.
A kétszer sikertelenül megkísérelt értékesítést követően a vagyonrendező 2021. február 18-án nyújtotta be a jelentését és a vagyonfelosztási javaslatát. A vagyonrendező a költségeinek és díjának megtérítésével együtt a cégnyilvántartásból törölt cég fenti tulajdoni illetőségét javasolta természetben átadni akként, hogy a T. Zrt. részére 122/412, a B. Zrt. részére 109/412, a Magyar Állam részére (a tulajdonosi jogok gyakorlói, köztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megjelölése mellett) 31/412 tulajdoni hányad kerüljön átadásra a felmerült költségek és a díjának megfizetése mellett.
Az elsőfokú bíróság a vagyonkezelő módosított vagyonfelosztási javaslatát végzésével a hitelezőknek észrevételre kiadta. A kérelmező 2021. december 20-án érkezett beadványában akként nyilatkozott, hogy a módosított javaslatban szereplő ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre vonatkozó adatokat elfogadja.
Az elsőfokú bíróság a 2022. február 7-én kelt végzésével a vagyonrendezési eljárást befejezte és a módosított vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyta. A cégjegyzékből 2014. december 17-i hatállyal törölt cég tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban felvett, "kivett présház, udvar" megjelölésű ingatlannak a törölt cég nevén álló, II/30. számon nyilvántartott 262/412 tulajdoni hányadát az alábbiak szerinti arányban a jogosultak közös tulajdonba adta: a T. Zrt. részére 122/412 tulajdoni hányadot, a B. Zrt. részére 109/412 tulajdoni hányadot és a Magyar Állam részére 31/412 tulajdoni hányadot azzal a megjegyzéssel, hogy ezen tulajdoni hányadon belül 6/412 tulajdoni illetőség tekintetében a tulajdonosi jogokat az egészségbiztosításért felelős miniszter, a vagyonkezelői jogokat a alapkezelő, 17/412 tulajdoni illetőség tekintetében a tulajdonosi jogokat a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, a vagyonkezelői jogokat a Magyar Államkincstár, míg 8/412 tulajdoni illetőség tekintetében a tulajdonosi és a vagyonkezelői jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Rendelkezett a vagyonkezelő díjának és a költségek megfizetéséről, továbbá a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartáson átvezetése érdekében a végzése földhivatalnak megküldéséről, az elnöki letétbe helyezett összegek kiutalásáról és az eljárás befejezéséről szóló közlemény Cégközlönyben közzétételéről.
A végzése indokolásában rögzítette, hogy a vagyonfelosztási javaslat 2021. február 18-án történt benyújtására és a 640/2021. (XI. 25.) Korm. rendelet 13. §-ra is figyelemmel a 2021. évi CXXXIV. törvénnyel módosított, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2022. január 1. napjától hatályos rendelkezései a jelen eljárásra nem irányadóak. A Ctv. alkalmazandó 123. § (1)-(4) bekezdéseire tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett. Pontosított fellebbezésében a Magyar Államnak adott 31/412 tulajdoni hányadból 8/412 tulajdoni illetőség tekintetében a tulajdonosi és vagyonkezelői jogok gyakorlójaként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t megállapító rendelkezés megváltoztatását, és e tulajdoni illetőség tekintetében a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. feltüntetését kérte. Előadta, hogy a végzés sérti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 2022. január 1. napjától hatályos 3. § (1a) bekezdésében foglaltakat, amelyek a végzés meghozatalakor már hatályban voltak, és amelyek szerint a kivezetésre szánt állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. gyakorolja. A Vagyontv. 42/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartoznak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti, a Vagyontv. 1. § (6a) bekezdése szerinti, köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyonelemek. Megjegyezte, hogy a tulajdonosi joggyakorló személyének az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés szempontjából kiemelkedő jelentősége van.
A vagyonrendező észrevételében a fellebbezésben foglaltaknak helyt adást indítványozott az időközbeni jogszabályváltozásra tekintettel.
A hitelezők a fellebbezésre észrevételt nem tettek.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Kötelező hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés hiányában az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 119. § (2) bekezdése és a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 370. § (1) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül, nem érintve a végzésnek a fellebbezéssel nem támadott, a vagyonrendezési eljárást befejező és a módosított vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyó, valamint az ingatlanhányadokat a jogosultak közös tulajdoni hányadába adó és - a Magyar Államnak adott 31/412 tulajdoni hányadból 8/412 tulajdoni illetőség kivételével - az egyes tulajdoni illetőségek tekintetében a tulajdonosi és vagyonkezelői jogok gyakorlóját megállapító, továbbá a vagyonrendező díja és költségei tárgyában hozott, a végzés ingatlan-nyilvántartó hatóságnak és elnöki letétkezelőnek megküldéséről és a Cégközlönyben közzétételéről szóló rendelkezéseit.
A vagyonrendezési eljárás szabályait a Ctv. IX. Fejezete tartalmazza. A vagyonrendezési eljárás befejezéséről rendelkező Ctv. 123. § (3) bekezdése értelmében az értékesítés mellőzése esetén a bíróság a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak szerint a vagyontárgyat a jogosult tulajdonába, illetve a kérelmezők által meghatározott arányban a jogosultak közös tulajdonába adja.
A Vagyontv. 3. § (1) bekezdése szerint a rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként - ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a jogszabályhely 2022. január 1-jétől hatályos módosítása szerint - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.
A Vagyontv. 3. § (1a) bekezdésének a vagyonfelosztási javaslat benyújtásakor még nem hatályos, de a módosító 2021. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) 2. § (1) bekezdése alapján 2022. január 1-jétől hatályban lévő, így a fellebbezéssel támadott végzés meghozatalkor már alkalmazandó rendelkezése szerint a kivezetésre szánt állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. gyakorolja.
A Vagyontv. 42/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartoznak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja és a Vagyontv. 1. § (6a) bekezdése szerinti, köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyonelemek.
Az Nvtv.-nek a Módosító tv. 2. § (1) bekezdése értelmében 2022. január 1-jétől hatályos, így a jelen eljárásban a fentiek szerint alkalmazandó 3. § (1) bekezdés 7. pontja a kivezetésre szánt állami vagyon definícióját akként adja meg, hogy az az állami vagyonnak az a része, amely nem tartozik sem a kincstári vagyon, sem az üzleti vagyon körébe, és amely a vagyon jellegére, állapotára, jogi helyzetére vagy egyéb körülményekre tekintettel nem alkalmas a nemzeti vagyon - 7. § (1) bekezdésében meghatározott - alapvető rendeltetését szolgáló vagyongazdálkodási feladatok ellátására vagy e feladatok ellátására történő igénybevétele nem észszerű.
A Nvtv. 7. § (1) bekezdése szerint a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását.
A vagyonrendező a fellebbezésre tett észrevételében maga sem állította, hogy az ingatlannak a végzéssel a Magyar Államnak átadott 31/412 tulajdoni hányadából a 8/412 tulajdoni illetősége kincstári vagy üzleti vagyonnak minősülne, vagy az a Nvtv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetésre alkalmas lenne.
Mivel a végzéssel a Magyar Államnak átadott tulajdoni hányadból 8/412-ed tulajdoni illetőség a Vagyontv. 1. § (6a) bekezdése szerinti, köztartozás fejében kivezetésre szánt állami vagyonnak minősül, afelett a Vagyontv. 3. § (1a) bekezdése szerint az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét nem az általános szabályok szerinti joggyakorló, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., hanem a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. gyakorolja.
Az ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett részét a Ctv. 119. § (2) bekezdése és a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és megállapította, hogy a Magyar Állam tulajdonába adott 31/412 tulajdoni hányadból 8/412 tulajdoni illetőség tekintetében a tulajdonosi és vagyonkezelői jogok gyakorlója a Maradványvagyon-hasznosító Zrt.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Vpkf.43.774/2022/5.)