adozona.hu
BH 2023.1.13
BH 2023.1.13
I. Amennyiben az eljárás megszüntetésének oka már az elsőfokú eljárás alatt fennállt, de arról az elsőfokú bíróság nem döntött, vagy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését felülbírálva az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és megszünteti az eljárást, e végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az felülvizsgálati kérelemmel támadható [2016. évi CXXX. törvény 379. §, 240. §]. II. A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának alapjául szolgáló folyamatos jogsértés megvalósul azzal is, ha
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmezett a 2011. december 21-én megtartott alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabállyal határozatlan időtartamra jött létre meghatározott érdekeltségi területeken helyi vízgazdálkodási közfeladat két ütemben történő megvalósítása céljából. Az Alapszabály V. fejezetének rendelkezései szerint a II. ütemmel érintett természetes személyek többféle fizetési mód közül választhattak.
[2] A kérelmezett küldöttgyűlése a 9/2017. (V. 30.) számú határozatával az Alapszabály V. fejezetében a II...
BH 2023.1.13 I. Amennyiben az eljárás megszüntetésének oka már az elsőfokú eljárás alatt fennállt, de arról az elsőfokú bíróság nem döntött, vagy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését felülbírálva az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és megszünteti az eljárást, e végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az felülvizsgálati kérelemmel támadható [2016. évi CXXX. törvény 379. §, 240. §].
II. A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának alapjául szolgáló folyamatos jogsértés megvalósul azzal is, ha a cég (a kérelem szerint) jogszabálysértő módon határoz a végelszámolással történő megszűnéséről, és azt a cégbíróság bejegyzi a cégjegyzékbe. Az állított jogszabálysértő állapot mindaddig fennáll, amíg a végelszámolás folyamatban van, ezért a végelszámolás alatt benyújtott törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem nem késett el [2006. évi V. törvény (Ctv.) 79. § (1) bek., 74. § (1) bek. d) pont; 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 39. § (4a)-(4b) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezett a 2011. december 21-én megtartott alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabállyal határozatlan időtartamra jött létre meghatározott érdekeltségi területeken helyi vízgazdálkodási közfeladat két ütemben történő megvalósítása céljából. Az Alapszabály V. fejezetének rendelkezései szerint a II. ütemmel érintett természetes személyek többféle fizetési mód közül választhattak.[2] A kérelmezett küldöttgyűlése a 9/2017. (V. 30.) számú határozatával az Alapszabály V. fejezetében a II. ütemre vonatkozó részt módosította, a II. ütemre eső érdekeltségi hozzájárulás befizetési határidejét egységesen 2017. 09. 30.-ban állapította meg. A küldöttgyűlés az 5/2018. (V. 3.) számú határozatával a kérelmezett végelszámolás útján történő megszüntetéséről határozott.
[3] A végelszámolási eljárás megindítását a cégbíróság 2018. június 1. hatállyal a cégjegyzékbe bejegyezte, az jelenleg is folyamatban van.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A kérelmező 2019. szeptember 9-én benyújtott kérelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezte az elsőfokú bíróságnál a Sarkadkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője által a be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások adók módjára történő behajtása iránt hivatalból indított eljárások következtében kialakult jogszabálysértő helyzetre hivatkozva. Állította a kérelmezett fenti két küldöttgyűlési határozata jogszabálysértő. Az előbbi tette lehetővé, hogy a meg nem valósult II. ütemmel érintett ingatlantulajdonosok és használók terhére jogosulatlanul érdekeltségi hozzájárulást állapítsanak meg, az utóbbi pedig a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 37. §-ában előírt elszámolási eljárás helyett jogszerűtlenül a társaság végelszámolásáról határozott, amivel a már befizetett hozzájárulások visszafizetését akadályozta.[5] A kérelmező a másodfokú bíróság Cgtf.III.30.245/2020/5. számú végzésével elrendelt megismételt eljárásban pontosított kérelmében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 79. § (1) bekezdésének második fordulatára is hivatkozással állította, törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye a kérelmezettel szemben a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján. Az érdekeltségi hozzájárulások adók módjára történő behajtása következtében jogszabálysértő helyzet áll fenn, továbbá az I. ütem megvalósulására tekintettel elszámolási eljárásnak lenne helye, a végelszámolási eljárásra vonatkozó szabályok nem teszik lehetővé a befizetett érdekeltségi hozzájárulásokkal való korrekt elszámolást. Ezt követően részletesen kifejtette, hogy milyen okból tekinti a fenti két küldöttgyűlési határozatot jogszabálysértőnek, kérte azok megsemmisítését és a kérelmezett új határozatok hozatalára kötelezését.
[6] A kérelmezett észrevételében a kérelemben foglaltakat vitatta.
Az első- és a másodfokú határozat
[7] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott végzésével a kérelmet elutasította, megállapítva, hogy a kérelemben hivatkozottak alapján a határozatok nem jogsértőek.[8] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 389. § folytán alkalmazott Pp. 379. §-a alapján hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. A végzés jogorvoslati figyelmeztetése szerint ellene 15 napon belül fellebbezésnek van helye.
[9] A másodfokú bíróság a Ctv. 79. § (1) bekezdésére és a Pp. 176. § (1) bekezdés i) pontjára utalással rögzítette, a jogvesztő határidő elteltét az eljárás megindításával összefüggésben az eljárás egész tartama alatt - hivatalból - vizsgálni kell. Az alapeljárás 2019. szeptember 9-én indult. A kérelmező pontosított kérelmében a két megnevezett küldöttgyűlési határozat jogszerűségét vitatta, ezért az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésének az időpontja a határozatok meghozatalának napja, amely 2017. május 30., illetve 2018. május 3.. A 2017-ben hozott határozat tekintetében a Ctv. 79. § (1) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására meghatározott 1 éves jogvesztő határidő már 2018. év folyamán, míg a 2018-as határozat tekintetében 2019. május 3-án letelt. Erre figyelemmel a 2019. szeptember 9-én előterjesztett kérelem elkésett.
[10] A másodfokú bíróság kifejtette, a határozathozatal ideje pontosan ismert, olyan - egyébként szinte kivétel nélkül mulasztásban megnyilvánuló - jogsértő állapot nem keletkezett, amelynek folyamatos fennállására figyelemmel az eljárás a későbbiekben is megindítható lenne. A be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások behajtása iránt indított jegyzői eljárások következtében kialakult jogszabálysértő helyzetet nem lehet ilyennek tekinteni, mivel a pontosított kérelem érdemét kifejezetten a határozatok jogszerűségének vizsgálata képezte. Ezért az elsőfokú végzés kötelező hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének volt helye, figyelemmel az 1/2017. PJE határozat folytán a Pp. alkalmazása körében továbbra is irányadó 4/2003. PJE határozat rendelkező rész második bekezdésére.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A kérelmező a másodfokú bíróság végzése ellen fellebbezést (helyesen: felülvizsgálati kérelmet) terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítását kérte.[12] A kérelmező előadta, nem érdekeltként, hanem a Ctv. 77. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában megjelölt hatóságként kérte a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A kérelmező hatósági hatáskörét a Vgtv. 39. § (4a)-(4b) bekezdése szabályozza, amely határidő nélkül lehetővé teszi a hatósági ellenőrzés lefolytatását és az ezt követő intézkedések megtételét.
[13] A kérelmező álláspontja szerint a 9/2017. (V. 30.) számú határozat olyan jogszabálysértő állapotot idézett elő, amely jelenleg is fennáll, ugyanis a beruházás meg nem valósult II. üteméhez tartozó ingatlanok tulajdonosai és használói által meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást az illetékes adóhatóság köztartozásként tartja nyilván, azaz őket a jogszabálysértő módon megállapított fizetési kötelezettség terheli. Az 5/2018. (V. 3.) számú határozat alapján pedig a végleszámolás jelenleg is tart. Az eljárás megindítása ezért mindaddig kérhető, amíg a jogszabálysértő állapot fennáll a Ctv. 79. § (1) bekezdés második fordulata értelmében.
[14] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság végzésének hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A Kúria elsődlegesen rögzíti, a másodfokú bíróság végzése a Pp. 379. §-án alapult, miszerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát végzéssel - teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll - hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a Pp. 240. § (1) bekezdése vagy a 241. § (1) bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll. A másodfokú végzés indokolásából megállapítható, hogy a másodfokú bíróság álláspontja szerint a megszüntetési ok már az elsőfokú bíróság előtti eljárásban felmerült, csak az elsőfokú bíróság elmulasztotta a kérelem visszautasítását, illetve az eljárás hivatalból történő megszüntetését. A másodfokú bíróság tehát az elsőfokú bíróság e körben elfoglalt álláspontját felülbírálva rendelkezett az eljárás megszüntetéséről, ennek megfelelően a döntését nem az elsőfokú eljárás szabályai szerint hozta meg.[16] Bár az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/2017. Polgári jogegységi határozat a Pp. alapján elbírálandó ügyekben nem tekintette irányadónak az egyes, polgári eljárásban meghozott végzések elleni fellebbezés lehetőségéről 2/2008. (V. 19.) PK véleményt - amelynek VI. pontja értelmében a másodfokú bíróság által hozott permegszüntető végzés fellebbezéssel abban az esetben támadható, ha a permegszüntetés oka a másodfokú eljárás alatt következett be -, a szabályozás tartalmi változatlanságára tekintettel az iránymutatásban megfogalmazott szempontok a Pp. 379. § értelmezése és alkalmazása körében változatlanul figyelembe veendők (Kúria Gfv.VI.30.187/2022/3.).
[17] A Kúria ezért a kérelmező másodfokú végzésben szereplő jogorvoslati tájékoztatásban foglaltaknak megfelelően előterjesztett jogorvoslati kérelmét felülvizsgálati kérelemnek tekintette, és ekként bírálta el.
[18] A Kúria a jogerős végzést a Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban hivatkozott okokból részben, az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta.
[19] A felülvizsgálati kérelem alapján, valamint tekintettel arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemben megjelölt, jogsértőnek állított küldöttgyűlési határozatok meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő nem vitásan eltelt, a Kúriának kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Ctv. 79. § (1) bekezdésének az a fordulata, amely szerint, ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll, alkalmazandó-e az adott ügyben.
[20] A Kúria egyetértett a jogerős végzésben kifejtettekkel abban a részében, miszerint nem lehet ilyennek tekinteni a be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások adók módjára történő behajtása iránt indított jegyzői eljárások következtében kialakult jogszabálysértő helyzetet. E körben a kérelmező arra hivatkozott, hogy a 9/2017. (V. 30.) számú küldöttgyűlési határozat következtében a meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásokat az illetékes adóhatóság köztartozásként tartja nyilván. Ez nem tekinthető a kérelmezett cég folyamatos jogsértésének, illetve olyan körülménynek, állapotnak, amelyet a víziközmű-társulat "tart fenn", illetve meg tud szüntetni. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 13. § (3) bekezdése értelmében a határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást az intézőbizottság elnökének megkeresésére az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző - az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint - hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja át. Az intézőbizottság elnökének megkeresését követően tehát a jegyzői eljárásra a kérelmezettnek nincs ráhatása.
[21] A másodfokú bíróság helytállóan ítélte meg, hogy az állított jogsértés a 9/2017. (V. 30.) számú határozat meghozatalához, mint egyszeri aktushoz köthető, ezért e körben a jogerős végzés nem sérti a Ctv. 79. § (1) bekezdését, e részében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése, valamint az eljárás megszüntetése a Pp. 379. §-a alapján jogszerű volt.
[22] A Kúria megítélése szerint azonban alappal hivatkozott a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az általa jogszabályba ütközőnek tekintett 5/2018. (V. 3.) számú közgyűlési határozattal elhatározott végelszámolás folyamatban létére tekintettel fennáll egy olyan állapot, amely alapul szolgál a folyamatos jogsértés megállapítására, ezért a kérelme e tekintetben nem minősül elkésettnek.
[23] Tény, hogy a bírói gyakorlat általában a mulasztásban megnyilvánuló, konkrét (kezdő) időponthoz nem köthető jogsértéseket tekinti olyan törvénysértő állapotnak, törvénysértő működésnek, amely alapot ad a Ctv. 79. § (1) bekezdés utolsó fordulata alapján az ezen állapot fennállása alatt előterjeszthető kérelem benyújtására (ennek tipikus esete például, amikor a vezető tisztségviselő évek óta nem hívja össze a legfőbb szerv ülését). Előfordulhat viszont olyan helyzet is, hogy a törvénysértő állapot kialakulása egy adott időponthoz, adott esetben egy határozat hozatalához köthető, de annak eredményeként bekövetkezik és fenn is marad a törvénysértő működés. Ilyen eset lehet például, ha összeférhetetlen, kizárt vezető tisztségviselőt választ egy cég, és őt a cégjegyzékbe bejegyzik. A törvénysértő állapot a tisztség megszűnéséig, a cégjegyzékből való törléséig fennáll, ahogy jelen ügyben is a végelszámolás bejegyzésével mindaddig, amíg az folyamatban van, fennáll a jogszabálysértő helyzet, állapot, amennyiben a végelszámolás elhatározása - a víziközmű-társulat megszűnésének másik módja, a Korm. rendeletben szabályozott elszámolási eljárás helyett - jogszabályba ütközött. A Vgtv. 34. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Ctv. 113. §-a értelmében ugyanis a legfőbb szerv a végelszámolás folyamata alatt - a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég működésének továbbfolytatását.
[24] A Kúria rámutat, a kérelmező a pontosított kérelmében ugyan a küldöttgyűlési határozat jogszerűtlenségét hangsúlyozta, ez azonban a fentiek szerint nem zárja ki a folyamatos jogsértés megállapítását, ahogyan a felülvizsgálati ellenkérelemben hangsúlyozott azon körülmény sem, hogy a kérelmező a Ctv. 81. § (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés meghozatalát, a cég által hozott jogszabálysértő határozat megsemmisítését, és megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalának előírását indítványozta. A Ctv. 81. § (1) bekezdésének abból a rendelkezéséből, amely szerint a törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően hozhatja meg a taxatíve felsorolt intézkedések valamelyikét, az következik, hogy azok tekintetében a jogalkotó mérlegelési lehetőséggel ruházta fel a bíróságot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kérelmező által a törvényességi felügyeleti eljárásban megjelölt intézkedés tekintetében a kérelemhez kötöttség elve nem érvényesül, a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően bármelyik nevesített intézkedést alkalmazhatja, amelytől a cég törvényes működésének helyreállítása várható.
[25] A Kúria ezért a másodfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 424. § (1) és (3) bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint részben hatályában fenntartotta, egyebekben hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[26] Az új eljárásban a másodfokú bíróságnak érdemben kell elbírálnia a kérelmező végelszámolás jogszerűtlen elrendelésére alapított, elsődlegesen az elsőfokú végzés megváltoztatására és kérelmének helyt adó határozat hozatalára, másodlagosan az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési kérelmét.
(Kúria Gfv.VI.30.192/2022/4.)