adozona.hu
BH 2022.12.334
BH 2022.12.334
Az adóigazgatási eljárásban nincs mód szakhatóság közreműködésére, ami azonban nem zárja ki azt, hogy adott tényállás bemutatásával az adóhatóság tájékoztatást kérjen más hatóságoktól. Amennyiben az adóigazgatási eljárásban vitatott, hogy az adott tevékenység építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött-e, nem mellőzhető tájékoztatás kérése az építésügyi hatóságtól [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. §; 2017. évi CLI. törvény (Air.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A spanyol SL megbízta a felperest, hogy tanácsadójaként járjon el az ún. EPC szerződések tárgyalása során. A szerződéseket a spanyol társaság kötötte meg a végső befektetővel, kivitelezővel, azoknak célja napelemek tervezése, beszerzése és építése magyarországi településeken található erőmű-projektekhez. A felperes a tanácsadási szolgáltatásról a 2019. évben számlákat állított ki, a spanyol társaság az ellenértéket megfizette. Felperes a szolgáltatás nyújtást az általános forgalmi adóról ...
BH 2022.12.334 Az adóigazgatási eljárásban nincs mód szakhatóság közreműködésére, ami azonban nem zárja ki azt, hogy adott tényállás bemutatásával az adóhatóság tájékoztatást kérjen más hatóságoktól.
Amennyiben az adóigazgatási eljárásban vitatott, hogy az adott tevékenység építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött-e, nem mellőzhető tájékoztatás kérése az építésügyi hatóságtól [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. §; 2017. évi CLI. törvény (Air.) 58. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 8. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A spanyol SL megbízta a felperest, hogy tanácsadójaként járjon el az ún. EPC szerződések tárgyalása során. A szerződéseket a spanyol társaság kötötte meg a végső befektetővel, kivitelezővel, azoknak célja napelemek tervezése, beszerzése és építése magyarországi településeken található erőmű-projektekhez. A felperes a tanácsadási szolgáltatásról a 2019. évben számlákat állított ki, a spanyol társaság az ellenértéket megfizette. Felperes a szolgáltatás nyújtást az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) hatályán kívüli gazdasági eseménynek tekintette, és a számlákban nem tüntetett fel áfát. (A továbbiakban együtt: Spanyol megbízás.)[2] A felperes ügyvezetőjének a tulajdonában áll a …/4. hrsz alatti Vadászház. Az ingatlant az ügyvezető 2019. január 1. napjától határozatlan időre bérbe adta felperesnek. A 2019. évben felperes a Kft.-vel (a továbbiakban: Kft.) szerződést kötött a Vadászház felújítására, de mellette még más beszállítók (vízszerelés, bádogozás stb.) is dolgoztak az építkezésen. A szerződés alapján a Kft.-nek fényképfelvételekkel kellett dokumentálni az építkezést. A munkák elvégzését a későbbiekben az adóhatóság nem vonta kétségbe. Az építkezéshez kapcsolódóan a Vas Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Kormányhivatal) nem adott ki építési engedélyt. A Kft. számlái alapján a felperes mind a 2019., mind a 2020. évben áfa levonási jogot kívánt gyakorolni.
[3] Az elsőfokú adóhatóság a 2019. január 1. és 2020. február 29. közötti időszakra és a 2020. március hónapra, külön-külön, áfa adónemben ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező, az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányuló adóellenőrzést folytatott le felperesnél. A Spanyol megbízás esetében azt állapították meg, hogy az belföldi ingatlanokhoz kapcsolódik. A teljesítés helyét így nem a felperes által irányadónak tekintett Áfa tv. 37. § (1) bekezdés alapján kell meghatározni, hanem az Áfa tv. 39. § (1) bekezdés szerint, a szolgáltatásnyújtás után felperesnek van áfa fizetési kötelezettsége.
[4] A Vadászházon végzett építési munka meghatározása érdekében az elsőfokú adóhatóság több irányú bizonyítást folytatott le, kiegészítő jegyzőkönyv felvételére került sor. Figyelembe vették a felperes által csatolt, a Szerződés alapján keletkezett fényképfelvételeket. Tanúként hallgatták meg az építési munkákhoz kapcsolódó terveket készítő Kft. ügyvezetőjét, R. J.-t, kinek elmondása szerint már folyt az építkezés, így a Vadászház nem a tervrajz alapján épült. A tervek a Vadászház fennmaradási engedélyezéséhez készültek. Az általa látottak és a felperes által csatolt fényképfelvételek alapján az építkezés építési engedély köteles, mivel nő a térfogata. Nyilatkoztatták a számlakibocsátó munkavállalóit, köztük Sz. S.-t. Az ellenőrzés rendelkezésére álltak a Vadászház 2014. évi ingatlan árverése során keletkezett, forgalmi érték meghatározásához felhasznált helyszíni szemle adatai: az épület 1932-ben épült, 80 m2 nagyságú, tégla falazatú, tetőtér beépítéses ház. A közzétett, kiadásra vonatkozó hirdetés szerint az épület 200m2 alapterületű. A revízió megkeresésére a Kormányhivatal azt a tájékoztatást adta, hogy helyszíni szemlét tartott, ahol megállapították, hogy az épület bővítése, felújítása volt folyamatban. A bővítmény 6,37 x 5,84 m befoglaló méretű, az épület déli feléhez csatlakozik. A déli irányba történő bővítésről az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kellett volna kérni, így a végzett építési tevékenység az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 48. § (1) bekezdés alapján szabálytalan, ezért elrendelte annak elbontását. A revízió megállapította, hogy korábbi állapotához képest a vadászház nemcsak alapterületében, hanem térfogatában is növekedett, egyértelmű a homlokzati növekedés, a tető belmagasságának megemelése. Fotók igazolják, hogy a ház térfogata megváltozott. Az ingatlanon végzett munkálatok túlmutatnak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú melléklet 8. pontjában meghatározott átalakítás fogalmán.
[5] A revízió megállapítása szerint a Kft. által végzett tevékenység építési hatósági engedély köteles beruházási tevékenység. Az építőipari tevékenység az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerint fordított adózás alá eső ügylet, tehát az adó fizetésére a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett. Így felperes egyrészt nem jogosult a Kft. számlájában szereplő áfa összegének levonására, másrészt az Áfa tv. 60. § (1)-(2) bekezdés alapján meg kell fizetnie az áfát.
[6] Az ellenőrzéseket követően az elsőfokú adóhatóság a 2019. január 1. és 2020. február 29. közötti időszakra összesen 36 390 000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg felperes terhére, megváltoztatta a következő időszakra átvihető követelés összegét, adóbírságot szabott ki és késedelemi pótlékot számított fel. Az adókülönbözet megállapítása - egyebek mellett - a Spanyol megbízáshoz és a Vadászházhoz kapcsolódott. Alperes a 6432268521/2021/NAV számú határozatával helybenhagyt az elsőfokú döntést.
[7] A 2020. márciusi időszakra az elsőfokú adóhatóság a Vadászházra vonatkozó ellenőrzési adatokra tekintettel - a fordított adózás alá eső fizetési kötelezettség, a levonható adó és az előző időszakról beszámítható csökkentő tétel figyelembe vétele, valamint a visszaigénylési összeghatár alá csökkenés miatt - 2 264 000 forint jogosulatlan igénylésnek minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg felperes terhére, a következő időszakra átvihető követelés összegét felperes javára 943 000 forinttal növelte, továbbá adóbírságot szabott ki.
[8] Alperes a 6432265706/2021/NAV számú határozatával helybenhagyta ezen elsőfokú döntést.
A kereseti kérelem
[9] A felperes mindkét határozatra nézve kezdeményezte a bírósági jogorvoslatot. Álláspontja szerint a Spanyol szerződés és a Vadászház esetében is jogszerűen járt el.Az elsőfokú ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság a perek egyesítését követően jogerős ítéletével az alperes 6432268521 iktatószámú határozatát, az elsőfokú határozatra is kiterjedően, a Spanyol megbízással kapcsolatos adóhatósági megállapítások és azok jogkövetkezményei tekintetében megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet.[11] A Spanyol megbízásnál az alperes nem helytállóan határozta meg a teljesítési helyet. A felperes szolgáltatása csak közvetve kapcsolódik a naperőművekhez, így a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet 31a. cikk (1) bekezdése szerinti feltétel, a kellőképpen közvetlen kapcsolat nem állapítható meg. Ezért a felperes által teljesített szolgáltatás teljesítési helye sem köthető az ingatlanok fekvésének helyéhez. Ebben a kérdésben a felperes keresete alapos volt.
[12] A Vadászház esetében az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló fényképfelvételeknek, dokumentumoknak, nyilatkozatoknak, különösen Sz. S. nyilatkozatának összevetéséből azt állapította meg, hogy a korábban egyszintes, tetőtér beépítéses ház egy teljes szinttel lett bővítve. Az, hogy a Vadászház korábban tetőtér beépítéses volt, nem vitatott, viszont jól látható, hogy a tetőtér helyett plusz egy teljes szint került megépítésre és ezen szint fölé került a tető felhúzásra. Az OTÉK 1. számú melléklet 17. pontja szerint bővítésnek minősül minden olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli. Nem volt szükséges az alperes részéről a térfogat növekedés mértékének pontos meghatározása, mivel a térfogatnövekedés és a bővítés ténye enélkül is egyértelműen bizonyítható volt.
[13] A Kormányhivatal végzése és határozata nem cáfolja az alperes megállapításait: a fennmaradási engedély csak a teraszra tesz megállapításokat, egyéb kivitelezési munkálatokat nem is említ. A bontásra kötelező végzésnek pedig kötőereje, illetve joghatása ugyan csak a terasz vonatkozásában van. Abból, hogy a végzés rögzíti, miszerint a hatóság a helyszíni szemlén milyen állapotot tapasztalt, nem következik az, hogy egyértelmű megállapítást tett a hatóság arra vonatkozóan, hogy az egyéb bővítésre járó munka nem történt volna meg.
[14] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (a továbbiakban: Ákr.) szakhatóságokra vonatkozó 55. §-ára alaptalanul hivatkozott felperes, mivel nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely az építményekkel kapcsolatos adóhatósági eljárásban az építésügyi hatóság szakhatóságként történő bevonását előírná. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. (a továbbiakban: Air.) 58. § (2) bekezdése alapján érvényesülő szabad bizonyítás keretében ugyanakkor az elsőfokú adóhatóság megkereste a Kormányhivatalt, annak válasza azonban nem kötötte. Az egyéb bizonyítékok alapján megalapozottan állapította meg, hogy a Vadászházon egyéb bővítés is történt, ezt cáfoló bizonyítékot a felperes a perben nem szolgáltatott. Ennek alapján alapos az az adóhatósági megállapítás, hogy a Vadászház felújítása, egyúttal bővítése, építési engedély köteles tevékenységnek minősült, ezért a fordított adózás hatálya alá esik. Felperes ezen kereseti kérelme megalapozatlan.
[15] A megismételt eljárásban a Spanyol megbízás alapján nyújtott szolgáltatásnál az adóhatóság a teljesítési helyet nem alapozhatja arra, hogy a szolgáltatás közvetlenül ingatlanhoz kapcsolódik.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatásával az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú határozatra is kiterjedően, és az első fokon eljárt közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését indítványozta a Vadászház tekintetében.[17] Álláspontja szerint abban a kérdésben, hogy egy építési tevékenység engedélykötelesnek minősül-e, a szakhatóság álláspontja az irányadó. Ő rendelkezik azokkal az eszközökkel, szaktudással, amelyek ezen szakkérdés vonatkozásában döntő jelentőségűek. Az elsőfokú adóhatóság is eszerint járt el amikor megkereste a Kormányhivatalt, másrészről az elsőfokú bíróság is a január 25-i tárgyalási jegyzőkönyvben ennek megfelelő tájékoztatást adott a bizonyítási teher kiosztása során, amikor azt a tájékoztatást adta, hogy a bővítés kérdésének megítélése építésügyi szakértésnek minősül. A fényképfelvételeken alapuló következtetések ellentétben állnak a bizonyítási teherről történő tájékoztatással, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság laikusként értékelt olyan kérdéseket, amely korábbi álláspontja szerint szakkérdésnek minősülnek. Arra sem adott választ az elsőfokú bíróság, hogy Szekér Sándor nyilatkozatát miért vette figyelembe, miközben más dolgozó nyilatkozatát nem.
[19] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos.[21] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdésének, továbbá a Kp. 120. § (5) bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre állt iratok és bizonyítékok alapján vizsgálta felül. Felülvizsgálati kérelem hiányában a Kúria nem érintette a jogerős ítéletnek a Spanyol megbízáshoz kapcsolódó, a 6432268521/2021/NAV számú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú adóhatóságot ebben a körben új eljárás lefolytatására kötelező rendelkezését.
[22] A Vadászház esetében a felperes adókötelezettségének megállapítására azért került sor, mert az elsőfokú bíróság helytállónak tekintette az adóhatóság eljárását, amely az érintett építőipari tevékenységet az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerint fordított adózás alá eső ügyletnek tekintette, azaz az adó fizetésére a felperes, mint a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett.
[23] Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.
[24] Az Áfa tv. ezen rendelkezése tehát nem minden esetben, hanem csak több feltétel egyidejű teljesülése esetén vonja fordított adózás alá az ingatlanhoz kapcsolódó munkákat. Az első feltétel, hogy a tevékenység ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására, adott esetben bontására irányuljon. Az OTÉK 1. számú melléklet 17. pont szerinti bővítés - olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli - a további törvényi feltételek bekövetkezése esetén minden esetben a fordított adózás körébe tartozik.
[25] A tevékenység jellege azonban nem elégséges a törvényi követelmény teljesüléséhez: szükséges az is, hogy ez a tevékenység építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött legyen. További elvárás, hogy erről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban nyilatkozzon a szolgáltatás nyújtójának.
[26] A nyilatkozatra nézve az alperesi határozat, majd a jogerős ítélet nem tartalmaz megállapítást, ennek hiányát a felperes nem kifogásolta felülvizsgálati kérelmében, így ebben a körben a Kúria sem vizsgálódott. Az is rögzíthető, hogy alperes nem létrehozáshoz, átalakításhoz, egyéb megváltoztatáshoz, hanem kizárólag a Vadászház térfogat növekedésével járó bővítéséhez kapcsolta a felperes fordított áfa fizetési kötelezettségének bekövetkezését.
[27] Az adóhatóság az adózás szempontjából az újonnan létrejött terasz megépítését - amelyet a Kormányhivatal engedélyköteles tevékenységnek minősített - nem tekintette elégségesnek a fordított adózás szabályainak alkalmazásához, annak ellenére, hogy az alperesi határozat 14. oldal 2. bekezdése szerint "Kiemelést érdemel, hogy az adóhatóság nem az adózó által terasznak nevezett bővítmény építése alapján minősítette csak az ingatlanon végzett beruházást a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletnek, a minősítést több rendelkezésre álló adat, bizonyíték alapján tette meg." Az adóhatóság részletekbe menő bizonyítási eljárás eredményeként az ingatlan emeletráépítésből, új tetőtér építésből származó térfogatának növekedésére alapította határozatát.
[28] Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához szükséges további feltétel, hogy a tevékenység építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött legyen. A tevékenység adójogi szempontból releváns minősítéséhez nem szükséges az építtető kezdeményezésére vagy a hatóság által hivatalból megindított tényleges építésügyi hatósági eljárásnak a lefolytatása, de az építésügyi hatóság megkeresése nem mellőzhető. Az elsőfokú bíróság helytállóan észlelte, hogy a kérdés eldöntéséhez szakhatósági ismeretek szükségesek, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, az első tárgyalás jegyzőkönyvében rögíztett tájékoztatást is ehhez képest adta meg. A későbbiekben azonban tévedett mind az alkalmazandó eljárási szabályok kiválasztásban, mind az irányadó tényállásra vonatkozó bizonyítási szabályok alkalmazásában.
[29] Az Ákr. 8. § (1) bekezdés c) pontja következtében az Ákr. hatálya nem terjed ki az adó-, valamint a vámigazgatási eljárásra. A perbeli esetben irányadó eljárási szabályokat tartalmazó Air. pedig, még az elsőfokú bíróság által helytállóan megjelölt szabad bizonyítás keretei között sem ad lehetőséget szakhatóság Ákr. szabályainak megfelelő tartalmú közreműködésére. Az építésügyi hatóságnak az adóhatóság megkeresésére adott tájékoztatása nem szakhatósági közreműködés. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az álláspontoknak az adózó és az adóhatóság közötti eltérés esetén az, hogy az adóhatóság által bizonyítottnak tekintett tényállás alapján a tevékenység építési hatósági engedély-köteles-e, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött-e, az építésügyi hatóságtól kapott tájékoztatás alapján dönthető el.
[30] A perbeli adóigazgatási eljárás során az építésügyi hatóság saját hatósági eljárást folytatott le, annak eredményét közölte az adóhatósággal, de ezt követően az adóhatóság nem pontosította kérdéseit, nem rögzítette, milyen eredmény tekintetében kér tájékoztatást, hanem az egyéb bizonyítékokra alapítva döntést hozott. Az elsőfokú bíróság ugyanezen bizonyítási módszert követte, melynek folytán nem lett feltárva az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti a "tevékenység építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött" feltétel be- vagy be nem következése. Felperes alappal hivatkozott felülvizsgálati kérelmében arra, hogy nem mellőzhető az építésügyi hatóság megkeresése. A bizonyítás tartalmára vonatkozó alapos előadásra tekintettel a Kúria mellőzte a felülvizsgálati kérelem bizonyítási teher átfordulására vonatkozó előadásának érdemi értékelését.
[31] Mindezekre tekintettel a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, támadott részében megváltoztatta, az alperesi határozatokat az elsőfokú határozatokra kiterjedően a Vadászház tekintetében is hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárások lefolytatására kötelezte. A Spanyol megbízás tekintetében a jogerős elsőfokú ítélet szempontja alapján kell eljárni. A Vadászház esetében az elsőfokú adóhatóságnak az általa elfogadott tényállás paramétereinek megadásával arról kell tájékoztatást kérni az építésügyi hatóságtól, hogy a tevekénység építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött-e. Határozatait ehhez képest kell meghozni.
(Kúria Kfv.I.35.301/2022/7.szám)