adozona.hu
ÍH 2022.129
ÍH 2022.129
KÉPVISELETI JOG - FELSZÁMOLÁS ELRENDELÉSE A cég jogi képviselőjének perbeli képviseleti joga nem szűnik meg a céggel szembeni felszámolási eljárás elrendelésével. [1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 34.§, 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) 28. §, 35.§, 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 70.§, 364.§, 366.§]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A járásbíróság 29. számú, az alperes jogi képviselőjének 2022. február 11-én kézbesített ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 13.304,79 eurót, valamint annak járulékait és perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes 2022. február 28-án - felszámolásának 2022. február 18-án történt elrendelését követően - terjesztett elő fellebbezést a vezető tisztségviselő által, az elsőfokú eljárásban adott meghatalmazás alapján eljárt jogi képviselője útján.
A má...
ÍH 2022.129 KÉPVISELETI JOG - FELSZÁMOLÁS ELRENDELÉSE
A cég jogi képviselőjének perbeli képviseleti joga nem szűnik meg a céggel szembeni felszámolási eljárás elrendelésével. [1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 34.§, 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) 28. §, 35.§, 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 70.§, 364.§, 366.§]
A járásbíróság 29. számú, az alperes jogi képviselőjének 2022. február 11-én kézbesített ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 13.304,79 eurót, valamint annak járulékait és perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes 2022. február 28-án - felszámolásának 2022. február 18-án történt elrendelését követően - terjesztett elő fellebbezést a vezető tisztségviselő által, az elsőfokú eljárásban adott meghatalmazás alapján eljárt jogi képviselője útján.A másodfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével az alperes fellebbezését a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 366. § (2) bekezdése alapján, a Pp. 364. §-ának alkalmazásával visszautasította.
Határozata indokolásában kifejtette, hogy az alperes a fellebbezésében és későbbi beadványaiban nem nyilatkozott arról, hogy felszámolás alá került, a másodfokú bíróság a felperes fellebbezési ellenkérelméből értesült erről a tényről, ezért kételye merült fel a jogi képviselő képviseleti jogosultságának fennállta tekintetében, és a Pp. 70. §-a alapján hivatalból vizsgálta a meghatalmazott képviseleti jogosultságát. Ennek keretében 4. sorszámú végzésével felhívta az alperes jogi képviselőjét, hogy a végzés kézhezvételét követő 8 napon belül a fellebbezésének visszautasítása terhe mellett csatolja a felszámolótól származó meghatalmazását, azonban az alperes jogi képviselője a fellebbezés hiányait nem pótolta.
A felszámolótól származó új meghatalmazás szükségességét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 27/A. § (12) bekezdésében, valamint a Csődtv. 34. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakkal indokolta, melyek szerint a felszámolás elrendelését követően az adós képviseletében a felszámoló jár el, a felszámolás kezdő időpontjában pedig megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai, és a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Hivatkozott az EBH.2015.G.2. sz. elvi határozatra, mely szerint "a felszámoló [...] a vagyonnal kapcsolatos, harmadik személyek irányában fennálló jogviszonyokban a hatóságok, bíróságok irányában az adós vezető tisztségviselőjének helyébe lépő, a vezető tisztségviselő jogait gyakorló személy [...]. Mindazon jogok és kötelezettségek őt illetik, illetve terhelik, amelyeket a Gt., illetve a Ptk. a vezető tisztségviselőkre telepít [...]". Felhívta ugyanakkor az EBH 2010.2147. sz. elvi határozatot is, mely szerint: "a polgári eljárásban a gazdasági társaság meghatalmazottjaként szereplő ügyvéd képviseleti jogosultsága nem szűnik meg a társaság szervezeti képviselőjének személyében utóbb bekövetkezett változás miatt, a képviselet ellátására való jogosultság mindaddig megilleti, ameddig a cégjegyzékbe bejegyzett új szervezeti képviselő a meghatalmazást, illetve annak alapjául szolgáló megbízási szerződést fel nem mondja, és a meghatalmazás megszűnését a bíróságnak be nem jelenti". Indokolásában kitért a Legfelsőbb Bíróság Pf.I.26.793/2002/6. számú eseti döntésében foglaltakra is, mely szerint a bíróságnak a felszámolás kezdő időpontját követően eljáró jogi képviselő képviseleti jogosultságát, illetve annak meglétét kétség esetén hivatalból kell vizsgálnia, a Csődtv. 34. § (2) bekezdése pedig "a képviseleti jogosultságra annyiban hat ki, hogy a meghatalmazás alapjául szolgáló megbízási viszonyban a felszámolás kezdő időpontját követően a megbízó nevében a felszámoló jogosult eljárni, így a felszámoló jogosult arra, hogy az általa megfelelőnek tartott időpontban [...] visszavonja a meghatalmazást, és új képviselőt hatalmazzon meg vagy megerősítse a korábbi jogi képviselő meghatalmazását". Mindezekre tekintettel nem tartotta mellőzhetőnek az eljáró jogi képviselő képviseleti jogosultságának a felszámoló általi megerősítését, erre azonban felhívás ellenére nem került sor, ezért a fellebbezést visszautasította.
A végzés ellen annak megváltoztatása és a fellebbezés visszautasításának mellőzése iránt az alperes nevében eljáró jogi képviselő terjesztett elő fellebbezést arra hivatkozással, hogy a fellebbezési eljárásra is kiterjedő képviseleti joga továbbra is fennáll, mely alapján nemcsak joga, hanem kötelezettsége is a képviselt érdekeit szem előtt tartva eljárni, mert a felszámoló többszöri megkeresésére sem tett nyilatkozatot sem a képviseleti jog megerősítése, sem megszüntetése tárgyában. Fellebbezéséhez csatolta a felszámolóbiztosnak a másodfokú bíróság felhívását követően, 2022. május 18-án és 2022. május 26-án írt emaileket.
A fellebbezésre tett észrevételében a felperes a másodfokú bíróság végzése elleni fellebbezés elutasítását kérte képviseleti jog hiányára hivatkozással.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az alperes jogi képviseletét a jogi képviselő az alperes cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetőjétől származó, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) 28. § szerinti megállapodás és 34. § szerinti meghatalmazás alapján látta el. Az Ütv. 35. §-a szabályozza az ügyvédi megbízás megszűnésének eseteit, melyek között nem szerepel megszűnési okként, ha a megbízó törvényes képviselőjének képviseleti joga megszűnik. A meghatalmazott képviseleti joga a megbízási szerződés Ütv. 35. § (3) bekezdése szerinti felmondásával szűnhet meg, melyre azonban a jelen ügyben nem került sor.
A fentiek okán a jogi képviseletre vonatkozó jogosultság új törvényes képviselőtől származó jognyilatkozattal történő "megerősítésének" vagy a megerősítés hiányának nincs kihatása a képviseleti jog fennállására, joghatást kizárólag az új törvényes képviselőtől származó felmondás válthatott volna ki. A felszámoló nyilatkozatának hiánya nem alkalmas annak a következtetésnek a levonására, hogy a fellebbezést benyújtó jogi képviselő képviseleti joga a fellebbezés benyújtásakor nem állt fenn.
A Csődtv. 34. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseiből sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a peres eljárásokban az adós nevében a meghatalmazással rendelkező jogi képviselő ne tehetne eljárásjogi jognyilatkozatot, ne nyújthatna be fellebbezést. A törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a felszámolás kezdő időpontját követően törvényes képviselőként - a Csődtv.-ben írt, jelen ügy szempontjából nem releváns kivételektől eltekintve - csak a felszámoló járhat el, azt jelenti, hogy ezt követő időpontban törvényes képviselőként csak a felszámoló tehet jognyilatkozatot, a korábban, a vezető tisztségviselő által megtett jognyilatkozatok hatályát azonban e rendelkezés nem érinti. A törvényhelynek az a rendelkezése, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, az adósi vagyon védelmét szolgálja, a felszámolás kezdő időpontját követően az adós vagyonára vonatkozó rendelkezési jog gyakorlására jogosítja fel kizárólag a felszámolót, tekintettel arra, hogy az adós vezető tisztségviselőjének e státuszát a felszámolás elrendelése nem érinti. Az adósi vagyon elidegenítésével, megterhelésével, a követelések behajtásával, és bármi egyéb, az felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos jognyilatkozatot az adós nevében csak a felszámoló tehet. A korábbi vezető tisztségviselő által adott meghatalmazás alapján eljáró ügyvéd képviseleti jogának legfeljebb a korlátozottsága merülhet fel e körben - például egyezség, joglemondás esetén -, de az adóst pénz fizetésre kötelező, marasztaló határozat ellen előterjesztendő fellebbezés tekintetében ez a korlátozás nem vezethető le e törvényi rendelkezésből, ahogy a jogi képviseleti jog megszűnésének ténye sem, ez indokolatlan, és éppen az adós érdekeivel ellentétes volna.
A fentiek okán nem állapítható meg a jogi képviseleti jogosultság megszűnése, amelyre a másodfokú bíróság a fellebbezést visszautasító végzését alapította, a Pp. 366. § (2) bekezdése alkalmazásának nem volt helye, ezért az ítélőtábla a másodfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperes 31. sorszámú fellebbezésének visszautasítását mellőzte.
(Pécsi Ítélőtábla Pkf.IV.25.135/2022/2.)