adozona.hu
BH 2022.11.311
BH 2022.11.311
A keresetben foglaltak megismétlése nem alkalmas az ítélet jogszerűségének megkérdőjelezésére [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes a 2022. január 27. napján kelt KE/039/174-2/2022. iktatószámú árverési jegyzőkönyvbe foglalt határozataival megállapította, hogy a felperes, mint adós ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárás során megtartott ingatlanárverésen a .../1 hrsz.-ú ingatlanra felajánlott legmagasabb vételár 19 639 500 forint (1. számú határozat), az árverési vevő pedig az I. rendű alperesi érdekelt (2. számú határozat). Az árverési jegyzőkönyv tartalmazza - többek között - a földhasználat adatait ...
BH 2022.11.311 A keresetben foglaltak megismétlése nem alkalmas az ítélet jogszerűségének megkérdőjelezésére [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes a 2022. január 27. napján kelt KE/039/174-2/2022. iktatószámú árverési jegyzőkönyvbe foglalt határozataival megállapította, hogy a felperes, mint adós ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárás során megtartott ingatlanárverésen a .../1 hrsz.-ú ingatlanra felajánlott legmagasabb vételár 19 639 500 forint (1. számú határozat), az árverési vevő pedig az I. rendű alperesi érdekelt (2. számú határozat). Az árverési jegyzőkönyv tartalmazza - többek között - a földhasználat adatait a következők szerint: "földhasználattal érintett, 2022.04.30". Az ugyanezen napon kelt KE/039/173-3/2022. iktatószámú jegyzőkönyv szerint, a .../2 hrsz.-ú ingatlanra felajánlott legmagasabb vételár 8 670 000 forint (1. számú határozat), az árverési vevő pedig a II. rendű alperesi érdekelt (2. számú határozat). A jegyzőkönyv rögzíti a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználatot: "Haszonbérleti szerződés 2021.04.28.-a 2022.04.30."Az elsőfokú ítélet, valamint a felülvizsgálati kérelem
[2] A felperes a fenti döntésekkel szemben keresetet nyújtott be, amelyet az elsőfokú bíróság a 2022. május 23. napján kelt 10.K.700.204/2022/18. számú ítéletével elutasított. Megállapította, hogy a földhasználati adatok mind a hirdetményekben, mind a jegyzőkönyvekben a földhasználati nyilvántartás adataival megegyező módon szerepeltek, az alperes a közhiteles hatósági nyilvántartás adatai alapján rögzítette a földhasználatot és annak időtartamát. Hangsúlyozta, hogy a felperes által hivatkozott, a haszonbérleti szerződések hatósági jóváhagyásáról született határozatok - melyeket egyébiránt a kormányhivatal más szervezeti egysége hozott - önmagukban nem jelentik a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzést. A bejegyzési eljárást a haszonbérlőnek kell kezdeményezni, melyet 2022. április 7. napjáig nem tett meg.[3] Megállapította, hogy az árverési hirdetmények elővásárlásra jogosultak figyelemfelhívásának hiányosságára vonatkozóan a felperesnek nincs kereshetőségi joga. A felperes ugyanis nem elővásárlásra jogosult, az elővásárlásra jogosultak részére nyújtott tájékoztatás jogszabályba ütközésére legfeljebb az az elővásárlásra jogosult hivatkozhat, akit a tájékoztatás elmaradása, a nem megfelelő figyelemfelhívás akadályozott az árverésen történő részvételben, és ott a jogai gyakorlásában. A felperes által megsértettnek állított jogszabályi rendelkezés és a felperesi igény között hiányzik az anyagi jogi kapcsolat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kérdéses tájékoztatás az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel.
[4] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 117. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet, és azzal egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okát a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pontjának ad) alpontjában jelölte meg.
[5] Indokai szerint az elsőfokú ítélet sérti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 2. § (2) bekezdését, a Kp. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (1)-(2) bekezdéseit, valamint az Ákr. 3. §-át, amelyek az alapvető eljárási jogainak megsértését is jelentik, és egyben az ügy érdemére is kiható eljárási jogszabálysértések. Minden olyan jogsértés, amely azt eredményezi, hogy a nem megfelelő tájékoztatás miatt az ingatlanok nem a legmagasabb áron kelnek el, vagy ennek csak a lehetőségét felvetik, az adós alapvető jogainak sérelmét eredményezik, és megalapozzák a befogadást.
[6] Hivatkozott a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 2. § (4) bekezdésére, 39. § (1) bekezdésére és az Ákr. 9. §-ára és kifejtette, hogy a kormányhivatalok hatáskörébe tartozó ügyekben a kormányhivatalok és nem azok szervezeti egységei a hatáskör címzettjei, a Kp. 18. § (1) bekezdése alapján pedig a pert is velük szemben kell megindítani.
[7] Utalt a Kp. 17. § (1) bekezdés a) pontjára, mely szerint már az is elegendő a kereshetőségi jog fennállásához, ha a közigazgatási tevékenység a perlő fél jogát vagy jogos érdekét érinti.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn.[9] A Kp. 118. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
aa) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
ab) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
ac) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés
miatt indokolt.
[10] A Kp. 117. § (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell.
[11] A Kúria elöljáróban megjegyzi, hogy a Kp. 117. § (4) bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. § (1) bekezdésének a) pontjának ad) alpontja alá tartozik, azaz jelen esetben valószínűsíthető-e a felperes alapvető eljárási jogának sérelme, vagy történt-e az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés.
[12] A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pontjának ad) alpontja szerinti befogadási okot a felperesnek kell indokolnia. Amennyiben tehát a felperes arra hivatkozik a befogadhatóság körében, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia.
[13] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme a keresetlevélben foglaltakat ismétli meg. A Kúria ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárásban az elsőfokú ítélet jogszerűségét vizsgálja, ezért azon felperesi hivatkozások, amelyek pusztán megismétlik a keresetben foglaltakat (Ákr. egyes rendelkezéseinek sérelme), nem alkalmasak az elsőfokú ítélet jogszerűségének megdöntésére [lásd a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez fűződő gyakorlatban a Kúria Kfv.IV.35.169/2014/4. számú ítélete; a Kp. alkalmazásában a Kúria Kfv.IV.37.034/2022/2. számú végzése]. Az alperesi határozatokkal szemben már felhozott és az elsőfokú bíróság által elbírált kifogások mechanikus megismétlése az elsőfokú bíróság által elvégzett bizonyítékértékelés (az alperes a tényállást a döntéshez szükséges mértékben tisztázta) felülmérlegelésére irányul, melyre csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, így a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság indokolja. Önmagában az, hogy valamely fél - jelen esetben a felperes - nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján történő befogadásához.
[14] A Bszi. (jogszabályok érvényesülésének biztosítása) és a Kp. (hatékony jogvédelem; tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárás) alapelvi rendelkezéseinek puszta megjelölése nem teszi lehetővé, hogy a befogadhatóság okaként hivatkozott eljárási jogsérelem megállapítására a felülvizsgálati eljárás eredményeként sor kerüljön.
[15] A felperes az elsőfokú ítélettel összefüggésben - a befogadás körében - az elővásárlásra jogosultak tájékoztatásának hiányossága következményeként hivatkozott az alapvető eljárási jogainak sérelmére, és ezzel összefüggésben a kereshetőségi joga fennálltát a Kp. 17. § (1) bekezdés a) pontjára alapította.
[16] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes által megjelölt Kp. 17. §-a a perindításra jogosultak körét szabályozza, amely nem azonos fogalom a kereshetőségi joggal. A felperes által hivatkozott jogszabályhelyen alapuló perindítási jogosultság hiánya pergátló akadály, ezért a perindításra jogosultak körének és annak tisztázása, hogy a közigazgatási per kezdeményezőjének a keresetindítási joga fennáll-e, megelőz minden más kérdést. A perbeli esetben az elsőfokú bíróság pergátló akadályt nem észlelt, az alperes indítványával ellentétben (amely elsődlegesen a keresetlevél visszautasítására irányult) a felperes perindítási jogosultságát fennállónak tekintette, a keresetlevél visszautasításának jogkövetkezményét nem alkalmazta. A felperes állításával ellentétben önmagában a perindítási jog nem eredményezi egyben a kereset (illetve az egyes kereseti hivatkozások) érdemi elbírálásához való jogot, ahhoz szükséges a kereshetőségi jog fennállása is. A felperes közvetlen, anyagi jogi érdekeltséget nem jelölt meg, azon hivatkozása ugyanis, mely szerint az elővásárlásra jogosultak nem megfelelő tájékoztatása felvetheti, hogy az ingatlanok nem a legmagasabb áron kelnek el, hipotetikus, közvetlen érdeksérelmet nem alapoz meg.
[17] A Kúria megállapította, hogy a felperes a kormányhivatalra, mint a hatáskör címzettjére úgy hivatkozott a befogadás körében, hogy az ezzel kapcsolatos, a konkrét perre vonatkozó alapvető eljárási jogának sérelmét nem mutatta be. A jelen per alperese nem vitatottan a megyei kormányhivatal és nem annak szervezeti egysége. Az elsőfokú bíróság azon megjegyzése, mely szerint a haszonbérleti szerződés jóváhagyására vonatkozó határozatokat a kormányhivatal "más szervezeti egysége hozta", a hatáskör címzettjét, azaz a közigazgatási cselekményt megvalósító szerv személyét (kormányhivatal) nem érinti. A Kúria hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróság érdemi következtetést kizárólag a földhasználati nyilvántartás aktuális tartalmára vonatkozóan vont le, ezzel kapcsolatban pedig a felperes alapvető eljárási jogának sérelmét, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést nem állított, így nem is valószínűsített.
[18] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. § (2) bekezdésére alapítottan megtagadta.
(Kúria Kfv.IV.37.624/2022/2.)