adozona.hu
BH 2022.11.290
BH 2022.11.290
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, a büntetőeljárásban különbséget kell tenni a jogi képviselő érdekében eljáró ügyvéd és a jogi személy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő között. A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd a büntetőeljárási törvény védői pozíciójához hasonló eljárási feladatot lát el, jogainak köre ehhez igazodik, és ezen feladatainak a jogi személy érdekében történő ellátásának biztosítása érdekében ha
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A fellebbezéssel támadott végzés meghozatalára az ítélőtáblának a törvényszék 2021. április 19. napján kelt ítélete elleni fellebbezések folytán indult másodfokú eljárásában került sor. A törvényszék a hivatkozott ítéletével - egyéb rendelkezések mellett - a H. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: H. Kft.) jogi személlyel szemben 1 000 000 000 forint, míg a T. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: T. Kft.) jogi személlyel szemben 1...
BH 2022.11.290 A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, a büntetőeljárásban különbséget kell tenni a jogi képviselő érdekében eljáró ügyvéd és a jogi személy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő között. A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd a büntetőeljárási törvény védői pozíciójához hasonló eljárási feladatot lát el, jogainak köre ehhez igazodik, és ezen feladatainak a jogi személy érdekében történő ellátásának biztosítása érdekében határozza meg a 2001. évi CIV. törvény 9. § (4) bekezdése a meghatalmazással kapcsolatos korlátozásokat.
Ettől eltérő a jogi személy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő eljárási pozíciója, ebben az esetben lényegében magának a büntetőeljárási törvény szabályozott terhelti pozícióhoz hasonló eljárási helyzetben lévő jogi személynek a joggyakorlása nyilvánul meg. A jogi személy jogait természetszerűen csak törvényes képviselője útján gyakorolhatja, kötelezettségeit csak törvényes képviselője útján teljesítheti. A törvényes képviselő a törvény felhatalmazása alapján személyesen, illetve meghatalmazott útján is eljárhat [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 9. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:15. § (1) és (2) bek., 6:88. § (1) bek., 6:9. §, 6:95. §].
[1] A fellebbezéssel támadott végzés meghozatalára az ítélőtáblának a törvényszék 2021. április 19. napján kelt ítélete elleni fellebbezések folytán indult másodfokú eljárásában került sor. A törvényszék a hivatkozott ítéletével - egyéb rendelkezések mellett - a H. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: H. Kft.) jogi személlyel szemben 1 000 000 000 forint, míg a T. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: T. Kft.) jogi személlyel szemben 1 000 000 000 forint pénzbírságot szabott ki.[2] A büntetőeljárásban mindkét jogi személy érdekében eljáró ügyvédként kirendelés alapján dr. E. R. ügyvéd járt el.
[3] A H. Kft. - ügyvezetője, a XV. rendű vádlott útján - a jogi személy büntetőeljárásban való képviseletére 2021. április 20. napján meghatalmazást adott az S. R. Ügyvédi Iroda részére azzal, hogy az ügy ellátásával megbízott ügyvéd dr. S. R.
[4] Dr. S. R. ügyvéd a H. Kft. jogi személy képviseletében az elsőfokú ítélettel szemben 2021. április 22. napján - meghatalmazását csatolva, elektronikus úton - írásban fellebbezést jelentett be.
[5] A T. Kft. - ügyvezetője, a III. rendű vádlott útján - a büntetőeljárásban való képviseletére 2019. július 24. napján meghatalmazást adott dr. V. P. ügyvéd részére.
[6] Dr. V. P. ügyvéd a T. Kereskedelmi Kft. képviselőjeként az elsőfokú ítélettel szemben 2021. április 22. napján - meghatalmazását csatolva, elektronikus úton - írásban fellebbezést jelentett be.
[7] Az ítélőtábla a 2022. március 21. napján megtartott tanácsülésen meghozott végzésével dr. S. R.-nek, mint a H. Kft. jogi személy képviseletében eljáró ügyvédnek és dr. P. V.-nek, mint a T. Kft. jogi személy képviseletében eljáró ügyvédnek a törvényszék ítéletével szemben bejelentett fellebbezését elutasította.
[8] A végzéssel szemben dr. S. R. ügyvéd és dr. V. P. ügyvéd jelentett be fellebbezést határidőben.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában az ítélőtábla fellebbezéssel támadott végzésének tanácsülésen történő helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint, mivel a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 9. § (4) bekezdése alapján a terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást nem adhat, valamint a terhelt védője nem lehet a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, ezért az ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a dr. S. R. és dr. V. P. ügyvéd által benyújtott fellebbezések a Be. 588. § (1) bekezdése alapján a törvényben kizárt fellebbezésnek minősülnek, erre figyelemmel, a Be. 597. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság törvényesen utasította el a fellebbezéseket. Hivatkozott arra, hogy az elutasító végzéssel szembeni fellebbezésben előadottakkal ellentétben a fellebbezések elutasítását nem kell a büntető perbeli képviselet alóli kizárásnak megelőznie, a kizárási okok esetében ugyanis az ügyvéd - mögöttes Be. szabályként a védő - személyében rejlő ok képezi az eljárásának akadályát, azonban a Jszbt. 9. § (4) bekezdésének esetében nem erről van szó, mert ebben az esetben a meghatalmazó személye az, amely a meghatalmazás létrejöttének akadálya, ezért álláspontja szerint érvényesen létre sem jön a jogi személy érdekében eljáró ügyvédi jogviszony, melynek hiányában nyilvánvalóan a kizárásáról sem lehet rendelkezni.
[10] Azzal kapcsolatosan, hogy a T. Kft. képviseletében eljáró ügyvéd a fellebbezéséhez 2022. április 7. napján olyan meghatalmazást csatolt, amelyet a kft. jelen büntetőügyben terheltként nem szereplő ügyvezetője adott, és amely az ügyvéd korábbi eljárását jóváhagyó nyilatkozatot tartalmaz, észrevételezte: az eljárást jóváhagyó nyilatkozat visszamenőleges hatállyal nem keletkezhet, jogi személy érdekében eljáró ügyvédi jogviszony csak a meghatalmazás napjától keletkezik és a korábbi nyilatkozatok érvényességét egyáltalán nem érinti.
[11] Indokolatlannak tartotta a fellebbezésben indítványozott alkotmánybírósági normakontrollt is. A fellebbezésben dr. S. R. és dr. V. P. ügyvédek azt indítványozták, hogy a Kúria kezdeményezzen egyedi normakontrollt az Alkotmánybíróságnál, és a fellebbezés elbírálását annak döntéséig függessze fel, mert álláspontja szerint az ítélőtábla által hivatkozott Jszbt. 9. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes: mert a szabályozás nem alkalmas a védelemhez való alapjog tényleges és hatékony érvényesülésének biztosítására.
[12] A Kúria azt állapította meg, hogy a fellebbezések - az alábbi indokok miatt - alaposak.
[13] A Jszbt. 2018. július 1-jétől hatályos szövege a 9. §-ban szabályozza a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd eljárásjogi kategóriáját.
[14] A Jszbt. 9. § (1) bekezdése szerint, ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos, európai közösségi jogász, alkalmazott ügyvéd vagy alkalmazott európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: jogi személy érdekében eljáró ügyvéd) jár el.
[15] A Jszbt. 9. § (2) bekezdése szerint, ha a jogi személy nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet. Ebben az esetben a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi kamara feladata.
[16] A Jszbt. 9. § (3) bekezdése alapján a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogi személy törvényes képviselője adhat.
[17] A Jszbt. 9. § (4) bekezdése kimondja: a terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást nem adhat. A terhelt védője nem lehet a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd.
[18] A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd jogait a Jszbt. 9. § (6) bekezdése tartalmazza.
[19] A Jszbt. ugyanakkor a 9. § (7) és (8) bekezdésében a jogi személy érdekében eljáró ügyvédtől megkülönbözteti a jogi személy törvényes képviselője útján meghatalmazott képviselőjét.
[20] A jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, valamint gyakorolhatja a Jszbt. 9. § (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogokat. A jogi személy törvényes képviselője személyesen vagy - ha a törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő - meghatalmazott képviselője útján is eljárhat. A törvény a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére adott meghatalmazástól eltérően ebben az esetben nem tilalmazza azt, hogy ha a jogi személy törvényes képviselője a terhelt, a terhelt hozzátartozója vagy védője, akkor a jogi személy nevében történő eljárásra maga helyett meghatalmazott képviselő útján járjon el.
[21] A jogi személy törvényes képviseletét az adott jogi személyre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, a korlátolt felelősségű társaság esetében az ügyintézésre és képviseletre jogosult ügyvezető tekinthető a jogi személy törvényes képviselőjének [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:29. § (1) és (2) bekezdés, 3:196. § (1) és (2) bekezdés].
[22] A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője mint a jogi személy törvényes képviselője útján nyilvánul meg. A törvényes képviselő a tárgyaláson jelen lehet, a Jszbt. 9. § (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogokat a jogi személy nevében gyakorolja. A jogi személy törvényes képviselője személyesen, vagy ha a törvény személyes eljárási kötelezettséget nem ír elő, meghatalmazott képviselője útján is eljárhat. A jogi személy képviselője - legyen az akár az ügyben a vádlott, a vádlott hozzátartozója vagy védő - a jogi személy képviseletére meghatalmazást adhat, személyes kötelezettség hiányában a jogi személy meghatalmazott képviselője útján is eljárhat.
[23] A Jszbt. rendelkezéseire figyelemmel, a büntetőeljárásban különbséget kell tenni a jogi képviselő érdekében eljáró ügyvéd és a jogi személy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő között. A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd eljárási jogai a védő büntetőeljárási törvényben meghatározott eljárási jogaihoz igazodik azzal, hogy az ebből eredő feladatainak a jogi személy érdekében történő ellátása biztosítása érdekében a Jszbt. 9. § (4) bekezdése a meghatalmazással kapcsolatos korlátozásokat ír elő.
[24] A jogi személy érdekében eljáró ügyvédtől eltérő a jogi személy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő eljárási pozíciója, ebben az esetben lényegében a terhelti pozícióhoz hasonló eljárási helyzetben lévő jogi személynek a joggyakorlása nyilvánul meg. A jogi személy jogait természetszerűen csak törvényes képviselője útján gyakorolhatja, kötelezettségeit csak törvényes képviselője útján teljesítheti. A törvényes képviselő a törvény felhatalmazása alapján személyesen, illetve meghatalmazott útján is eljárhat [Jszbt. 9. § (8) bek.].
[25] A Jszbt.-t módosító 2017. évi CXCVII. törvényhez fűzött jogalkotói indokolás szerint a büntetőeljárásban a jogi személy cselekvőképességét a képviselője útján gyakorolhatja. A Jszbt. a cselekvőképesség tekintetében a törvényes képviselő eljárását nevesíti, aki a Jszbt. (korábban) hatályos szabályozása alapján kizárólag személyesen járhat el, tekintettel arra, hogy nincs arra irányuló rendelkezés, hogy a törvényes képviselő a jogi személy képviseletét érintő jogosultságát meghatalmazottja útján gyakorolhatja. A törvény ezt az indokolatlan korlátozást akként rendezte, hogy a jogi személy törvényes képviselője meghatalmazott képviselője útján is eljárhat, a törvény nem ír elő számára személyes eljárási kötelezettséget. A meghatalmazott képviselő legfontosabb ismérve, hogy eljárása során az általa képviselt jogi személy jogait gyakorolja. A törvényes képviselettől ugyanakkor meg kell különböztetni azt a jogi személy érdekében a Jszbt. 9. § (1) bekezdése alapján eljáró képviselőt, aki a 2018. január 1. napjától hatályos szabályozás szerint meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos is lehet. A jogi személy Jszbt. 9. § (1) bekezdése szerinti képviselőjének büntetőeljárási helyzete lényegében a védő eljárásjogi helyzetének feleltethető meg, hiszen jogaira és kötelezettségeire - a törvényben meghatározott kivételekkel - a Be. védőkre vonatkozó szabályai az irányadóak. A tartalmukat tekintve egymástól jelentősen különböző képviseleti formák egyértelmű elhatárolása érdekében a törvény a Jszbt. 9. § (1) bekezdése szerint eljáró ügyvéd és kamarai jogtanácsos egységes elnevezésére, a továbbiakban a "jogi személy érdekében eljáró ügyvéd" elnevezést vezeti be. A Be. rendelkezéseivel összhangban, ha a jogi személy képviseletében eljáró ügyvéd kirendelése szükséges, akkor a kirendelés alapján eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata. A Jszbt. a Be. terminológiájához igazítja és pontosítja azokat a rendelkezéseket, amelyek a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd védőhöz képest eltérő eljárási jogait tartalmazza, amely keretében különbséget tesz a vádemelés előtt, a bírósági eljárásban és a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság értesítésétől kezdve gyakorolható jogosultságai között. A jogi személy törvényes képviselőjének eljárási jogait a Jszbt. a jogi személy érdekében eljáró ügyvédhez képest szűkebben állapítja meg.
[26] Azt, hogy a jogi személy képviseletére adott meghatalmazás mire irányul, a meghatalmazás tartalma alapján és nem az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresített űrlapon - a benyújtó által esetlegesen tévesen megjelölt - eljárási pozíció alapján kell értelmezni.
[27] A H. Kft. ügyvezetőjeként a XV. rendű vádlott - aki a kft. törvényes képviselője - által adott meghatalmazás az S. R. Ügyvédi Iroda részére egyértelműen a jogi személy büntetőeljárásban való képviseletére vonatkozik.
[28] A T. Kft. ügyvezetőjeként a III. rendű vádlott - aki a kft. törvényes képviselője - által dr. V. P. ügyvéd részére adott meghatalmazás egyértelműen a kft., mint "büntetőeljárás alá vont személy" képviseletére irányult.
[29] A büntetőeljárásban a H. Kft. és a T. Kft. vonatkozásában jogi személy érdekében eljáró ügyvédként kirendelés alapján, megfelelve a Jszbt. 9. § (2) bekezdésében foglaltaknak, dr. E. R. ügyvéd járt el.
[30] A Jszbt. rendelkezéseivel érintett jogi személy a büntetőeljárásban vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek ezen okból nem minősül, így a büntetőeljárási jogait sajátos eljárási pozíciójára figyelemmel, a Jszbt. önállóan szabályozza.
[31] A Jszbt. 20. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezésre az ügyészség, valamint a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő jogosult, ez utóbbiak csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen.
[32] Mindezekből egyértelműen következik, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és önállóan a jogi személy törvényes képviselője is jogosult, utóbbi a törvény személyes eljárást előíró rendelkezésének hiányában ezt a jogát meghatalmazott útján is gyakorolhatja.
[33] A Jszbt. szerinti eljárással érintett jogi személyek törvényes képviselői ezen jogosultságukat nem veszítik el önmagában amiatt, mert a büntetőeljárás terheltjeivé válnak. A jogi személy törvényes képviseletének szabályait a jogi személyre vonatkozó egyéb jogági jogszabályok szabályozzák, ezek határozzák meg a törvényes képviselet esetleges korlátozását, valamint a törvényes képviselő eljárása miatt a jogi képviselővel szembeni felelősségét is. A Jszbt. nem tartalmaz olyan korlátozást, hogy a törvényes képviselő a jogi személy nevében eljárásra nem adhatna meghatalmazást abban az esetben, ha a büntetőeljárás terheltje, a terhelt hozzátartozója vagy védő. Arra figyelemmel, hogy ezt a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd vonatkozásában a törvény külön megteszi, az indokolásra is tekintettel egyértelmű, hogy a jogi személy saját érdekében történő eljárásának korlátozása ebben a körben nem érvényesül.
[34] A Jszbt. 2018. január 1-jétől 2018. június 30. napjáig hatályos 9. § (3) bekezdéséhez fűzött jogalkotói indokolás szerint a törvény anyagi jogi rendelkezései egyértelművé teszik, hogy a természetes személy elkövető és a jogi személy között olyan kapcsolat jön létre, amely jogilag elítélendő: a törvény e tétel alapján teszi lehetővé a jogi személy szankcionálását. Ebből egyenesen következik az, hogy a terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve a terhelt védője jogi személy perbeli képviseletére meghatalmazást nem adhat. A terhelt egyéni felelősségéről a büntetőeljárás során döntés születik, azonban el kell kerülni azt, hogy a terhelt a jogi személy esetleges felelősségét előtérbe helyezve, megpróbáljon a büntető igazságszolgáltatás alól menekülni; ugyanígy, a jogi személynek is érdeke lehet, hogy valamely vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja elleni büntetőeljárás ne jelentse szükségképpen a jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés alkalmazását is. Ennek érdekében rendelkezik a törvény akként, hogy a terhelt és a jogi személy érdekei nem keveredhetnek a büntetőeljárás során. Ilyen kizáró szabály léte szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárásban a jogi személy szerepét megfelelően fel lehessen deríteni, és az egyéni felelősség ne enyésszen el a jogi személy felelősségében, mert ez a büntetőeljárás meghiúsulását eredményezi.
[35] A jogalkotó ezen indokokat nem érvényesítette a jogi személy törvényes képviselőjének eljárására, illetve az általa adott meghatalmazásra vonatkozó szabályozásában.
[36] Az elsőfokú ítélet kihirdetésén sem a jogi személyek érdekében eljáró ügyvéd, sem a jogi személyek törvényes képviselőjének meghatalmazottja nem volt jelen.
[37] A H. Kft. és a T. Kft. jogi személyek érdekében eljáró ügyvéd, dr. E. R. a törvényszék elsőfokú ítéletének jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés, illetve az ítélet indokolása ellen fellebbezést nem jelentett be. Ugyanakkor fellebbezést jelentett be a H. Kft. és a T. Kft. a törvényes képviselő meghatalmazottja útján. A fellebbezések bejelentésére azt megelőzően sor került, hogy az indokolt ítéletet a jogi személyek törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő részére kézbesítették. A letöltési igazolás szerint a S. R. Ügyvédi Irodának az írásba foglalt, indokolt elsőfokú ítélet 2021. szeptember 29. napján, dr. V. P. ügyvédi irodájának 2021. október 1. napján került kézbesítésre. A jogi személyek érdekében eljáró ügyvéd, dr. E. R. részére az írásba foglalt, indokolt ítélet 2021. október 1. napján lett kézbesítve. Mindezekre figyelemmel a jogi személyek törvényes képviselőinek meghatalmazott útján benyújtott fellebbezései joghatályosak, azt a másodfokú eljárásban érdemben kell elbírálni.
[38] A Kúria a teljesség érdekében a Jszbt. 9. § (4) bekezdésében foglalt, törvényben kizárt meghatalmazás joghatásaival és következményeivel kapcsolatosan, figyelemmel a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtettekre, a következőket állapította meg:
[39] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdése szerint, az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) - e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában - szabad megállapodás tárgya.
[40] A Ptk. 6:15. § (1) bekezdése szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő, egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, a bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell tenni, amihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.
[41] A Ptk. 6:15. § (2) bekezdése alapján a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megteendő jognyilatkozatra előír.
[42] A Ptk. 6:9. §-a szerint a jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
[43] A Ptk. 6:95. §-a értelmében semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik.
[44] A Ptk. 6:88. § (1) bekezdése alapján a semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
[45] A Ptk. 6:108. § (1) bekezdésére figyelemmel érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani nem lehet.
[46] Mindezek alapján a Jszbt. 9. § (4) bekezdésére figyelemmel a terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője által adott meghatalmazás alapján az ügyleti képviseletet létesítő egyoldalú jognyilatkozatra figyelemmel, a jogviszony létrejön, azonban az semmis. A semmisség következtében semmis jognyilatkozatból eredően jogok és kötelezettségek nem származhatnak, azt a bíróság hivatalból észleli, ezért az ilyen meghatalmazás képviseleti, így jogorvoslati jogot nem keletkezhet. Az ilyen képviselő álképviselőnek minősül, fellebbezését ezért nem jogosulttól származó fellebbezésnek kell tekinteni.
[47] A Ptk. 6:14. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az álképviselő jognyilatkozatát utólag a képviselt jóváhagyja, és ezáltal az joghatást váltson ki. Abban az esetben, ha a jogi személy eljárási pozíciója miatt kizárt képviselője által adott a jogi személy képviseletére meghatalmazást, de utóbb a jogi személy kizárási okkal nem érintett másik képviselője jóváhagyja, a meghatalmazott korábbi nyilatkozata joghatást válthat ki. Az álképviselő eljárásának jóváhagyására azonban csak addig van lehetőség, ameddig az ügyben eljáró hatóság, bíróság a jognyilatkozatot érdemben el nem bírálja. Amennyiben az ilyen jogorvoslati nyilatkozat jogosultság hiányában elutasításra kerül, utóbb azt jóváhagyni nem lehet.
[48] Mindezek alapján a Be. 614. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Kúria az ítélőtábla nem ügydöntő végzése elleni fellebbezést elbírálva, az elsőfokú bíróság végzését a 606. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta, és a H. Kft. törvényes képviselőjének meghatalmazottjaként eljáró ügyvéd által benyújtott, valamint a T. Kft. törvényes képviselőjének meghatalmazottjaként eljáró ügyvéd által benyújtott fellebbezés elutasítására vonatkozó rendelkezést mellőzte.
[49] A Kúria a végzésében kifejtettekre tekintettel nem tartotta indokoltnak a fellebbezésekben foglalt okból az eljárás felfüggesztését.
(Kúria Bpkf.I.505/2022/6.)