adozona.hu
BH 2022.6.167
BH 2022.6.167
A közigazgatási bíróság nem alapíthatja döntését az ítélethozatalt követően hatályba lépett jogszabályi rendelkezésre [354/2009. (XII. 30.) Korm. rend. (Korm.rendelet) 3. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2019. december 13-án a Neumann János Egyetem gépészmérnöki alapképzés szakán gépészmérnöki szakképzettséget, majd 2020. január 31-én a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzési szakán munkavédelmi szakmérnök szakképesítést szerzett.
[2] A felperes a Mérnöki Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetéhez 2020. február 19-én eljuttatott tagfelvételi kérelme eredményeként a Kamara 2020. január 26-án felvette a felperest tagjai közé.
[3] A f...
BH 2022.6.167 A közigazgatási bíróság nem alapíthatja döntését az ítélethozatalt követően hatályba lépett jogszabályi rendelkezésre [354/2009. (XII. 30.) Korm. rend. (Korm.rendelet) 3. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2019. december 13-án a Neumann János Egyetem gépészmérnöki alapképzés szakán gépészmérnöki szakképzettséget, majd 2020. január 31-én a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzési szakán munkavédelmi szakmérnök szakképesítést szerzett.[2] A felperes a Mérnöki Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetéhez 2020. február 19-én eljuttatott tagfelvételi kérelme eredményeként a Kamara 2020. január 26-án felvette a felperest tagjai közé.
[3] A felperes a kamarai tagság iránti kérelme mellett munkabiztonsági szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett a Mérnöki Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetéhez, emelőgép-technológia és annak eszközei biztonsága szakterületre.
[4] Kérelméhez csatolt szakmai önéletrajzában előadta, hogy 2006-ban szerzett emelőgép-ügyintézői szakképesítést, majd 2008-ban munkavédelmi technikusi és tűzvédelmi előadói szakképesítést. Előadta, hogy 2006-tól egy Kft. munkavállalója, 2012-től édesapja mellett a vállalkozás társvezetője, mely vállalkozásnak fő tevékenysége emelőgépek és egyéb anyagmozgatást végző veszélyesnek minősülő gépek időszakos vizsgálata és megbízói igényre környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátása.
[5] A Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara 2020. április 9-én kelt, 161/2020. számú elsőfokú határozatában, majd a felperes fellebbezését elbírálva az alperes 2020. június 15-én kelt, MMK_Á/84-3/2020. számú elsőfokú döntést helybenhagyó határozatával azzal az indokkal utasította el a felperes kérelmét, hogy a felperes a munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 3. § (2) bekezdésében feltételként megjelölt öt éves munkabiztonsági gyakorlattal nem rendelkezik.
[6] A határozat indokolása utal arra, hogy a Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Szabályzata 5. §-ának előírásai szerint megkeresésre került a szakértői testület, amely 2020. május 13-án hozta meg döntését, és a felperes által hivatkozott gyakorlatot, annak időtartamát nem találta a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdése szerint megfelelőnek. A megállapítás szerint ugyanis az öt éves munkabiztonsági gyakorlat csak munkabiztonsági szakirányú végzettség megszerzését követően kezdhető meg, mivel a végzettség hiányában szakterületi tevékenység képzettség hiányában nem végezhető. Az indokolás szerint mivel a felperes munkavédelmi szakmérnöki végzettségét 2020. január 31-én szerezte meg, így a szakterületi, azaz munkabiztonsági szakmai gyakorlat öt éves előírásának kezdő dátuma 2020. január 31., ezért a szakmagyakorlási engedélykérelem legkorábban 2025. február 1-jén kérelmezhető a felperes részéről, amennyiben végig szakterületi szakmai gyakorlatot tud igazolni.
A kereseti kérelem és a védirat
[7] Az alperes döntésével szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására és jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalára kötelezését kérte.[8] A kereseti kérelem szerint az alperes határozata megsértette a Korm.rendelet 1. §-ának és a 3. § (2) bekezdésének rendelkezéseit, mert egyrészt nem vette tudomásul a felperes részéről lenyilatkozott és igazolt 12 éves munkabiztonsági szakirányú végzettséget és ugyanezen időtartamú gyakorlatot, azok igazolását, aminek az okát sem tartalmazta a határozat. Jogsértőnek tartotta, hogy az alperes és a területi kamarai döntés nincs összhangban a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdése normaszövegével, mert a felsőfokú képzettség megszerzését követő 5 éves gyakorlat többletkövetelményét írta elő úgy, hogy ilyen a normaszövegben nem szerepel.
[9] Hivatkozott arra, hogy emelőgép ügyintéző középfokú szakképesítéssel rendelkezik már 14 éve, 2008-tól munkavédelmi technikus szakképzettsége van, amely szakképzettség 1993 óta szerepel az országos képzési jegyzékben, és e szakképzettség munkavédelmi szakirányú végzettségnek is minősül. Hivatkozott arra, hogy a gyakorlatot és annak több mint 5 éves idejét a felperes kérelmével igazolta.
[10] Az alperes védiratában a felperes kereset elutasítását indítványozta.
[11] A védiratban megismételte a határozatában foglaltakat, és kiemelte, hogy a tényállás tisztázása érdekében került beszerzésre a Magyar Mérnöki Kamara munkabiztonsági szakmai tagozatának álláspontja, mely szerint a szakmaiság bármilyen gyakorlat esetén csak a szükséges szakterületi végzettség megszerzését követően vizsgálható, hiszen ezért ír elő szakterületi végzettséget a Korm.rendelet és nem bármilyen építészeti műszaki végzettséget. Ennek szintjét Korm.rendelet határozza meg, amikor azt felsőfokú végzettségként definiálja. Ebből kifolyólag az ehhez tartozó szakmai gyakorlatot csak az alapját képező végzettség megszerzését követően lehet megszerezni, ellenkező esetben a jogalkotó a középfokú végzettséget is rögzítette volna jogszabályban. Megerősítette, hogy a felperes szakmagyakorlási engedélykérelmének legkorábban 2025. február 1-jén lehet eleget tenni, amennyiben mindvégig szakterületi szakmai gyakorlatot tud igazolni, figyelemmel a munkavédelmi szakmérnöki végzettség 2020. január 31-i megszerzésére.
Az elsőfokú bíróság ítélete
[12] A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét alaptalannak találta, és azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.[13] Az ítélet indokolása rögzítette, hogy a közigazgatási perben eldöntendő jogi kérdés az volt, hogy a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdésében az 5 éves munkabiztonsági gyakorlatként kizárólag a felsőfokú végzettséget követően elkezdett és folytatott szakmai gyakorlat vehető-e figyelembe, vagy a felsőfokú végzettség megszerzését megelőzően folytatott munkabiztonsági területen végzett szakmai gyakorlat is elegendő.
[14] Az ítélet indokolása a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdését tartalmilag úgy mutatta be, hogy annak értelmében: "A kérelmezőnek a választott szakterületen felsőfokú végzettséggel és felsőfokú munkavédelmi munkabiztonsági szakképzettséggel, és ennek megszerzésétől számított legalább 5 éves munkabiztonsági gyakorlattal kell rendelkeznie."
[15] Az elsőfokú bíróság ítélete a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdését úgy értelmezte, hogy a jogalkotó három releváns tény igazolását várja, egyrészt a választott szakterületen szerzett felsőfokú végzettséget, másrészt a felsőfokú munkavédelmi, munkabiztonsági szakképzettséget - mely két feltétellel összefüggésben az ítélet nem vitatta, hogy ezekkel a feltételekkel - a felperes rendelkezett -, harmadrészt a felsőfokú munkavédelmi, munkabiztonsági szakképzettség megszerzésétől számított 5 éves munkabiztonsági gyakorlatot, amivel - írta az ítélet indokolása - a felperes nem rendelkezett.
[16] Az ítélet indokolása szerint a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdése normaszövege miatt nem volt releváns a felperesnek a 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet szabályozására alapozott érvelése, mely szerint a jogszabályok nem tesznek különbséget közép- és felsőfokú munkavédelmi szakképzettségű személy által ellátható szakfeladatok között.
A felülvizsgálati kérelem
[17] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte.[18] A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet sérti a munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm.rendelet 2021. július 1-jét megelőzően hatályban volt 3. § (2) bekezdését, a Kp. 88. § (1) bek. a) pontját, az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését és 28. cikkét, és az ítélet alapvetően azért jogsértő, mert olyan jogszabályi rendelkezésre alapította döntését, mely csak az ítélet meghozatalát követően, 2021. július 1-jei hatállyal került a normaszövegbe, a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdése 2021. július 1-jét megelőzően hatályos normaszövege ugyanis nem tartalmazta az 5 éves munkabiztonsági gyakorlati idő feltételnél, annak számításához az alperes által hivatkozott, a felsőfokú végzettség megszerzésétől történő számítást.
[19] A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint a jogszabály-módosítás is azt támasztja alá, hogy a jogalkotó sem értette úgy, sem nyelvtani, sem jogalkotói értelmezés alapján, hogy a munkabiztonsági gyakorlatot csak és kizárólag felsőfokú munkavédelmi szakképzettség megszerzését követő időszakban lehet megszerezni, hiszen ez csak 2021. július 1-jét követően vált feltétellé.
[20] Utalt a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bekezdésére is. Hangsúlyozta, hogy a törvényszék jogerős ítéletében tévesen értelmezte a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdését, ezért a kereset elutasítására nem kerülhetett volna sor.
[21] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, a joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése biztosítása érdekében kérte.
[22] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A felülvizsgálati kérelem alapos.[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásával befogadta, és a megelőző eljárás, valamint a közigazgatási per iratait megvizsgálva megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alappal hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a döntését olyan normaszövegre alapítottan hozta meg, amely az ítélet meghozatala időpontjában még nem lépett hatályba.
[25] A Korm.rendelet 2021. június 30-ig hatályos szövege a következőkről rendelkezett: "A kérelmezőnek a választott szakterületen felsőfokú végzettséggel és felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági szakképzettséggel), és legalább 5 éves munkabiztonsági gyakorlattal kell rendelkeznie."
[26] A Korm.rendelet 3. § (2) bekezdését a 356/2021. (VI. 24.) Korm.rendelet 14. §-a módosította, amely a legalább 5 éves munkabiztonsági gyakorlat számításának kezdő időpontját a felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági szakképzettség) megszerzése időpontjában határozza meg.
[27] A módosításról rendelkező 356/2021. (VI. 24.) Korm.rendelet a hatálybalépés időpontját átmeneti rendelkezés nélkül 2021. július 1-jei dátumban határozta meg.
[28] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdése szerint a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
[29] Figyelemmel arra, hogy a munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló Korm.rendelet 3. § (2) bekezdése elsőfokú bíróság általi értelmezésekor a még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés értelmezését végezte el, megsértette a jogalkotásról szóló törvény idézett rendelkezését és a Kp. 85. § (2) bekezdését is.
[30] A fentiek miatt az elsőfokú bíróság ítélete az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, ezért a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával a Kúria az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[31] Az elsőfokú bíróságnak az új eljárásban a felperes kereseti kérelme megalapozottságáról a munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII. 30.) Korm.rendelet 2021. július 1-jét megelőzően, az alperes másodfokú határozata meghozatala időpontjában hatályos 3. § (2) bekezdése szerinti normaszöveg értelmezésével kell döntenie.
(Kúria Kfv.II.38.010/2021/3.)