adozona.hu
BH 2022.6.165
BH 2022.6.165
A törvényes határidőben előterjesztett kereset elbírálása az elsőfokú bíróság kötelezettsége [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (1) bek., 86. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala mint az elsőfokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adategyeztetési eljárás keretében 2019. július 11-én kelt BA-04/L100/5918-9/2017. számú határozata a felperes részére 1975. szeptember 1. és 2017. december 31. napja közötti időszakra 42 év és 97 nap nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt, valamint 19 év és 146 nap korkedvezményre jogosító szolgálati időt rögzített. A felperes fellebbezése folytán másodfokon ...
BH 2022.6.165 A törvényes határidőben előterjesztett kereset elbírálása az elsőfokú bíróság kötelezettsége [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (1) bek., 86. § (1) bek.].
Tényállás
[1] A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala mint az elsőfokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adategyeztetési eljárás keretében 2019. július 11-én kelt BA-04/L100/5918-9/2017. számú határozata a felperes részére 1975. szeptember 1. és 2017. december 31. napja közötti időszakra 42 év és 97 nap nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt, valamint 19 év és 146 nap korkedvezményre jogosító szolgálati időt rögzített. A felperes fellebbezése folytán másodfokon eljáró alperes 2020. április 16. napján kelt BP/L155/654-3/2019. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A kereseti kérelem és védirat
[2] A felperes keresetében az 1977. szeptember 12. és 1985. június 12. napja közötti időszak vonatkozásában korkedvezményes szolgálati idő elismerését kérte. Az alperes védiratában a kereseti kérelem elutasítását kérte.Az elsőfokú ítélet
[3] A bíróság az alperes BP/L155/654-3/2019. számú határozatát megsemmisítette és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 89. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 96/B. §-a, a Tny. 2011. december 31-én hatályos korkedvezményre jogosító rendelkezései és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6) Kormányrendelet (Tnyvhr.) 2006. december 31-ig hatályos melléklete alapján. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen megalapozottnak találta, hogy a megjelölt időszakban a felperes korkedvezményre jogosító munkakörben került foglalkoztatásra, leszámítva a sorkatonai szolgálatát.A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[4] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte. A Kp. 2. § (1) és (4) bekezdése, a Tnyvhr. 2020. március 1-jétől hatályos 2. § (1) bekezdésének és a 3. § (1) bekezdésének, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 15. § (1) bekezdésének és a 16. § (2) bekezdésének, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 19. § (1) bekezdésének, a 73/A. § (1) bekezdés a) pontjának, a 106. § (1) bekezdésének, a 107. § (2) bekezdésének megsértésére hivatkozott. Kifogásolta, hogy a bíróság ítéletében csak a másodfokú közigazgatási határozatot semmisítette meg, az elsőfokú határozatot nem, ezáltal a hatékony jogvédelemre irányuló kötelezettségének nem tett eleget. Álláspontja szerint a törvényszék a jogvitát nem a kereseti kérelem és a felek által előadott kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálta el, és ezáltal sérült a közigazgatási eljárásnak a kérelemhez kötöttségre vonatkozó alapelve. A kereseti kérelemben a felperes az elsőfokú határozatra is kiterjedően kérte az alperes másodfokú határozatának a megváltoztatását, és ehhez képeset a 2021. április 27-i tárgyaláson tett nyilatkozatában a kereseti kérelmét változatlanul fenntartva kérte az alperesi határozat megsemmisítését. A felperes ellentmondó nyilatkozatainak tisztázása érdekében a törvényszéknek pontosító nyilatkozatot kellett volna megkövetelnie arra irányulóan, hogy a felperes megváltoztató, megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező döntést kér-e. Ezt követően a megfelelően tisztázott kereseti kérelem keretei között kellett volna érdemi döntést hoznia.[5] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős - jogszabályoknak mindenben megfelelő - ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.[7] A Kúria a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között eljárva vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság jogszerű határozatot hozott-e [Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése].
[8] Az alperes állította, hogy az eljárt bíróság döntésével megsértette a kereseti (és a felek egyéb) kérelemhez kötöttség elvét, amellyel tartalmában a Kp. 2. § (4) bekezdés sérelmén túl a Kp. 85. § (1) bekezdésének megsértését is kifogásolta. Arra is hivatkozott, hogy a bíróság a jogbiztonságból fakadó alapvető elvárásnak nem tesz eleget akkor, amikor a másodfokú határozatot semmisíti meg, és érintetlenül hagyja a másodfokú határozattal azonosan rendelkező elsőfokú határozatot, amely egyúttal végrehajthatatlan döntést eredményez.
[9] A Kp. 85. § (1) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen a másodfokú határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy 1977. szeptember 12-től 1985. június 12-ig fennálló munkaviszonya is korkedvezményre jogosító szolgálati időnek tekinthető. Keresetének változatlan fenntartásával felperes az első tárgyalást követően úgy nyilatkozott, hogy az alperesi határozat megsemmisítését kéri. A Kp. 2. § (4) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
[10] A Kp. 86. § (1) bekezdése értelmében az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. A közigazgatási per természetéből adódóan az ítéleti teljességnek a Kp. 85. § (1) bekezdésének megfelelően kell megvalósulni: e szabály szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. A közigazgatás perben a kereset, így a közigazgatási döntés felülvizsgálatának korlátait a Kp. 39 § (1) bekezdésében és 43. § (1) bekezdésében meghatározott időn belül előterjesztett kereset szabja meg. A törvényes határidőben előterjesztett teljes kereset elbírálása a fentiek értelmében az elsőfokú bíróság kötelezettsége.
[11] Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy a bíróság jogszabálysértően nem rendelkezett a keresettel érintett elsőfokú határozatról, amely egyben jogbizonytalanságot teremt. A Kúria rámutat, hogy a felperes pontosított keresete az elsőfokú határozatot elbíráló másodfokú határozat megsemmisítésére irányult azzal, hogy változatlanul - a pontosítás előtti keresete fenntartásával - az elsőfokú határozatra is kiterjedően kérte a bíróság döntését, amely elmaradt, ezért jogerős ítélet felülvizsgálatra alkalmatlan.
[12] A Kp. 86. § (1) bekezdésének sérelme az ügy érdemi elbírálására kiható, a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható lényeges eljárási szabálysértés, ezért a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak el kell bírálnia a keresetet teljes egészében, döntenie kell az elsőfokú közigazgatási határozatra irányuló kérelemről is.
[13] A Kúria számos határozatában rámutatott arra, hogy az alperes perbeli alperesi minőségét a közigazgatási fórumrendszer keresettel támadott határozat meghozatala utáni változása (az eljárás egyfokúvá válása) nem érinti (Kpkf.VI.39.329/2020/2., Kpkf.VI.39.107/2020/2., Kpkf.VI.39.165/2020/2., Kpkf.VI.39.315/2020/2.). A közigazgatási perben hozott ítélet alapján új eljárásra kötelezés esetén az Ákr. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervnek kell eljárnia függetlenül attól, hogy a korábban eljárt kormányhivatal az új jogszabályi környezetben már nem illetékes az új eljárás lefolytatására és az új határozat meghozatalára.
(Kúria Kfv.VII.37.702/2021/7.)