adozona.hu
BH 2022.6.157
BH 2022.6.157
I. Az egyesület létrehozásához nem kötelező az alapszabályban a tagok tagdíjfizetési kötelezettségét szabályozni. Az aktuális tagdíj mértékének alapszabályban való feltüntetéséből még nem következik, hogy a tagdíj éves megállapítása az alapszabály módosítását jelenti. II. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti perben a bíróság a keresettől eltérő jogkövetkezményt is alkalmazhat. Ha a küldöttgyűlés előtt megküldött írásbeli meghívó és az ahhoz mellékelt határozati javaslatok biztosítot
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes tagja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alapján egyesületként működő alperesnek.
[2] Az alperes alapszabályának IV. pontja az Országos Szövetség Szervezete és Működése címszó alatt az 1. e) pontban tartalmazza, hogy a küldöttgyűlést az elnök írásban, a javasolt napirend közlésével az alperes székhelyére vagy az elnökség által előzetesen meghatározot...
BH 2022.6.157 I. Az egyesület létrehozásához nem kötelező az alapszabályban a tagok tagdíjfizetési kötelezettségét szabályozni. Az aktuális tagdíj mértékének alapszabályban való feltüntetéséből még nem következik, hogy a tagdíj éves megállapítása az alapszabály módosítását jelenti.
II. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti perben a bíróság a keresettől eltérő jogkövetkezményt is alkalmazhat. Ha a küldöttgyűlés előtt megküldött írásbeli meghívó és az ahhoz mellékelt határozati javaslatok biztosították a küldöttek felkészülését és érdemi álláspontjuk kialakítását és az alapszabály szerinti többletkövetelmény elmaradása miatti jogsértés nem jelentős, nem veszélyezteti az alperes jogszerű működését, a bíróság ítéletében a jogsértés tényét kell megállapítani [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:17. § (3) bek., 3:37. § (1)-(3) bek., 3:65. § (2) és (4) bek., 3:76. § (1) bek.; 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 91. §, 95. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes tagja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) alapján egyesületként működő alperesnek.[2] Az alperes alapszabályának IV. pontja az Országos Szövetség Szervezete és Működése címszó alatt az 1. e) pontban tartalmazza, hogy a küldöttgyűlést az elnök írásban, a javasolt napirend közlésével az alperes székhelyére vagy az elnökség által előzetesen meghatározott más helyre hívja össze; a meghívót - az átvétel igazolására alkalmas módon - olyan időben kell kézbesíteni a küldöttek részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett küldöttgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. Előírja továbbá az adott pont, hogy a meghívóhoz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.
[3] Az alapszabály IV. 1. r) pontja értelmében a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik egyebek mellett az alapszabály megállapítása és módosítása, továbbá az országos szövetségi tagsági díj mértékének meghatározása.
[4] Az alapszabály IV. pontjának 1. o) pontja szerint a küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Ettől eltérően az alapszabály elfogadásához és módosításához a küldöttgyűlésen szavazati joggal részt vevő küldöttek háromnegyedes többségének szavazata szükséges.
[5] Az alapszabály III. pontja - a tagsági viszony keletkezése és megszűnése körében - tartalmazza az 1. alpontjában egyebek mellett azt is, hogy a tagsági díj mértéke szervezeti tagok esetében 90 forint/év/képviselt lakás (üdülőszövetkezetek esetében 90 forint/év/tagok száma), illetőleg magánszemély tagok esetében 100 forint/fő/év. A tagsági díjat minden év január 31. napjáig kell megfizetni az alperes bankszámlájára történő utalással vagy a székhelyén készpénzben. A jelen alapszabályban tagként meghatározott személyek alatt az alperes rendes tagjait kell érteni.
[6] Az alperes elnöke 2019. november 18-ára összehívta az alperes küldöttgyűlését, az erről szóló meghívót és mellékleteként a határozati javaslatokat a küldöttgyűlés napja előtt 15 nappal megküldte a küldötteknek. A meghívó 3. napirendi pontként a 2020. évi tagdíj mértékének meghatározása (döntés a tagdíj emeléséről) tárgykört jelölte meg, amelyhez tartozóan a mellékelt határozati javaslat a következőképpen szólt. A 9/2019. (XI. 18.) számú küldöttgyűlési határozati javaslat: "Az alperes Országos Küldöttgyűlése az Elnökségnek a tagdíjrendszerének módosítására vonatkozó javaslatát az elhangzott szóbeli kiegészítésekkel együtt elfogadta. E körben a Küldöttgyűlés úgy határozott, hogy a tagdíj mértékét egységesen, lakásonként (egyéb egységenként) évente 140 forintra emeli 2020. január 1-től azzal, hogy a nagy lakásszövetkezetek részére minden 1000 lakásszám után 5% tagdíjkedvezményt állapít meg. A küldöttgyűlés úgy határoz, hogy a tárgyi tagdíjra irányuló döntés alapszabályban történő megjelenítésére, átvezetésére a 2020. évi rendes küldöttgyűlésen kerüljön sor." A 9/B/2019. (XI. 18.) számú küldöttgyűlési határozati javaslat szerint: "Az alperes Országos Küldöttgyűlése úgy határozott, hogy a tagdíj mértékét üdülőszövetkezetek esetében úgy határozza meg, hogy az üdülőegységenként számított alapdíjon (2020-ban 140 forint/egység/év, 2021-ben 190 forint/egység/év) felül, minden 500 fő taglétszámot meghaladóan 5% díjpótlék legyen fizetendő az aktuális aktív taglétszám után. A küldöttgyűlés úgy határoz, hogy a tárgyi tagdíjra irányuló döntés alapszabályban történő megjelenítésére, átvezetésére a 2020. évi rendes küldöttgyűlésen kerüljön sor."
[7] A küldöttgyűlés meghívójához az alperes elnöke nem csatolta a tagdíjemelésre vonatkozó napirendi ponthoz tartozó előterjesztést, azt csak később, 2019. november 16-án küldte meg a küldötteknek. Az így kiküldött előterjesztés arról adott tájékoztatást, hogy az elnökség megtárgyalta a tagdíj mértékének rendezését, amelyre két konkrét javaslat született, és azok azonos módon javasolják a tagdíj összegének meghatározását a 2020-2021 évekre. A 2020. évi tagdíj megállapítása során az elnökség egyetért és elfogadásra javasolja a tagdíj összegének megállapítását oly módon, hogy a tagdíjemelés két részletben valósuljon meg. Az első lépésként 2020. évre 50 forint összeggel, azaz 140 forintra emeli a tagdíjat lakásegységenként, majd 2020. évre újabb 50 forint/lakás összeggel emeli a díjat. A nagy lakásszámú társasházak és lakásszövetkezetek az emeléssel egy időben, 1000 lakásonként 5% díjkedvezményben részesülnek. Így példának okán egy 4000 lakásból álló egység összességében 20% kedvezményt kap. Az előterjesztés szerint a fenti változás jelentős regulációt és egységes tagdíjrendszer kialakítását tenné lehetővé, a korábbi, helyi képviseleti díj mértékéhez kötött tagdíj bizonyos százalékában meghatározott kalkulációhoz képest kisebb mértékű, de jelentős mértékű változást hozhat. Az üdülőszövetkezetekre vonatkozó javaslat szerint a jövőben a meglévő taglétszám és üdülő apartmanszám alapján lenne meghatározva a fizetendő díj mértéke, illetve üdülő egységenként azonos mértékű alapdíj lenne a fizetendő díj. Itt bevezethető egy taglétszám alapján kalkulálható index, vagyis minden 500 fő taglétszám után + 5 % alapdíj utáni kalkulálható díj kerülne befizetésre. Ezt az előterjesztés számpéldával is illusztrálta. Mindezek alapján az elnökség javasolta a tagdíjemelés elfogadását.
[8] A 2009. november 18-i küldöttgyűlés - a küldöttek 54%-át jelentő 22 küldött részvételével - egyszerű szótöbbséggel meghozta a 9/2019. (XI. 18.) számú és a 9/B/2019. (XI. 18.) számú küldöttgyűlési határozatokat, az előzetesen kiküldött határozati javaslatokkal egyezően.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[9] A felperes keresetében az alperes 9/2019. (XI. 18.) és 9/B/2019. (XI. 18.) számú küldöttgyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az írásbeli előterjesztés előzetes, a meghívóval együtt történő kiküldése nélkül az alperes küldöttgyűlésének összehívása nem volt szabályszerű, az ott meghozott határozatok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:17. § (3) bekezdésébe, az alapszabály IV. 1. e) pontjába ütköznek. Az alapszabályban rendezett tagdíj kérdését érintő határozatok sértik ezen felül a Ptk. 3:76. § (1) bekezdését, az alapszabály IV. 1. o) pontját.[10] Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú határozat
[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a 2019. november 18-ára összehívott küldöttgyűlés meghívójához nem csatolta az írásbeli előterjesztést, megsértette az alapszabály IV. 1. e) pontjában írt kötelezettségét. A bíróság ezért a 9/2019. (XI. 18.) számú és 9/B/2019. (XI. 18.) számú küldöttgyűlési határozatokat a jogsértés tényének megállapítása mellett hatályában fenntartotta, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.[12] Határozatának indokolása szerint egyedül az írásbeli előterjesztés kiküldését illetően és kizárólag annak késedelmes teljesítése miatt volt megállapítható az alapszabály vonatkozó pontjának sérelme a perbeli küldöttgyűlés összehívása és az ott hozott határozatok jogszerűségének vizsgálata során. Az így megállapított jogsértés miatt viszont elegendő volt a tényének megállapítása, az időben megküldött határozati javaslatok kellően részletes tartalmát is figyelembe véve.
[13] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a rendelkező részből mellőzte a küldöttgyűlési határozatok hatályukban fenntartására és a kereset részbeni elutasítására vonatkozó rendelkezést.
[14] A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a küldöttgyűlés összehívása során sérült-e a Ptk. 3:17. § (3) bekezdése, illetve hogy a keresettel támadott határozatok az alapszabály módosítására vonatkozó előírások mellett jogsértőek-e, és hogy a jogsértés súlya miatt a határozatok hatályban maradása veszélyezteti-e az alperes további jogszerű működését.
[15] A Ptk. 3:71. §-ának, 3:17. § (2)-(3) bekezdésének értelmezésével kifejtette, hogy a küldöttgyűlési meghívó tartalmával, kiemelten az ott feltüntetett napirendi pontok megjelölésével szembeni elvárás a perbeli esetben a meghívó és az azzal együtt megküldött, az adott napirendi pontra vonatkozó határozati javaslatok eredményeként megvalósult: a küldöttek a küldöttgyűlésen való részvételre, jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése érdekében kellőképpen felkészülhettek, a keresettel támadott határozatokkal érintett témakörökben álláspontjukat kialakíthatták. Hangsúlyozta, hogy a határozati javaslatok részletesen tartalmazták, hogy az elnökség a tagdíjak emelését lakásonként és üdülőegységenként milyen mértékben, illetve a tagok mely körére és milyen mértékű kedvezménnyel javasolja, amihez képest az írásbeli előterjesztés többletinformációt nem tartalmazott, csupán számpéldával illusztrálta a tervezett emelést.
[16] Minderre tekintettel a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával abban, hogy az ügyben nem merült fel a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésének sérelme. Osztotta az elsőfokú ítélet indokait abban is, hogy a támadott küldöttgyűlési határozatok meghozatala során nem sérült az alapszabály IV. 1. o) pontjában foglalt rendelkezés. Kiemelte, hogy az alapszabály a IV. 1. r) pontjában külön nevesíti a küldöttgyűlés hatáskörén belül az alapszabály elfogadását és módosítását, valamint a tagdíj mértékének meghatározását, amelyek közül egyedül az előbbi igényel háromnegyedes szavazattöbbséget [IV. 1. o) pont, Ptk. 3:76. § (1) bekezdés]. Annak ellenére, hogy az alperes alapszabályának III. 1. pontja rendelkezik a tagsági díj mértékéről, a tagdíjfizetési kötelezettség nem tekinthető az alapításkor vagy a tagsági jog keletkezésekor teljesítendő vagyoni hozzájárulásnak, sem az alapszabály kötelező tartalmi elemének, illetve nyilvántartási adatnak, ezért a Ptk. 3:9. § (1) bekezdéséből, 3:5. §-ából, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 91. §-ából és 95. §-ából következően a küldöttgyűlés anélkül határozhatott a tagdíj mértékének megváltoztatásáról egyszerű szótöbbséggel, hogy napirendre kellett volna tűznie az alapszabály módosítását és arról minősített többséggel döntenie kellett volna.
[17] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével a körben is, hogy a felülvizsgált határozatok hatályon kívül helyezése nélkül csupán a jogsértés tényének megállapítására volt szükség a perbeli esetben. Kiemelte, hogy a határozatok meghozatalával egyedül alapszabályba ütközés merült fel, ami nem volt jelentős. Az alperes a meghívó és a 3. napirendi pontra vonatkozó határozati javaslatok megküldésével a törvényi elvárásnak eleget tett, pusztán az alapszabály többletelvárását mulasztotta el, ami viszont a küldöttek felkészülését nem akadályozta. A felülvizsgált határozatok hatályban maradása ezért nem veszélyezteti az alperes további jogszerű működését.
[18] Korrekcióra az elsőfokú ítélet rendelkező része amiatt szorult, mert a Ptk. 3:35. §-a határozza meg a kereseti kérelem lehetséges irányát a jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálata iránti perben, míg a Ptk. 3:37. §-a kereseti kérelemhez kötöttséget feloldja, és lehetővé teszi a bíróság számára, hogy hivatalból alkalmazza az ott írt jogkövetkezményeket.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[19] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresettel támadott küldöttgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára.[20] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésébe, a 3:74. § (3)-(5) bekezdéseibe, a 3:76. § (1) bekezdésébe, a 3:35. §-ba, a 3:37. § (1) és (3) bekezdéseibe ütközően jogszabálysértő.
[21] Állította, hogy az eljárt bíróságok következtetésétől eltérően a keresettel támadott határozatok jogszabálysértőek, mind a jogszabálysértés, mind a létesítő okiratba ütközés jelentős, veszélyezteti az alperes jogszerű működését.
[22] Az alapszabály IV. 1. e) pontja alapján hangsúlyozta, hogy a meghívóhoz csatolni kell a határozati javaslatokon túl az írásbeli előterjesztéseket is, aminek elmaradásával az alapszabály hivatkozott pontján túl a b) pont is sérül. Fenntartotta, hogy a meghívó és azzal megküldött határozati javaslatok együttesen sem feleltek meg a meghívóval szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésének. Az alperes jogsértést követett el egyfelől azzal, hogy az előterjesztéseket csak két nappal a küldöttgyűlést megelőzően bocsátotta a küldöttek rendelkezésére, továbbá azzal is, hogy az ekkor megküldött előterjesztés sem elégítette ki a Ptk. és az alapszabály követelményeit. A küldötteknek a részükre későn megküldött előterjesztés birtokában sem állt rendelkezésére minden szükséges információ ahhoz, hogy a tagdíj emelésének kérdésében álláspontjukat kialakíthassák, mivel a meghívóból, a határozati javaslatokból és a késve megküldött előterjesztésekből sem tűnt ki, hogy a tagdíjemelés mértéke milyen gazdasági indokokon és milyen számításokon alapul. Alátámasztják mindezt a küldöttgyűlésen tett felszólalások is.
[23] Megjegyezte, hogy a közgyűléssel szemben rendszeresített küldöttgyűlés természetéből következik, hogy az ott szavazati joggal rendelkező küldött több tag képviseletében jár el, ezért döntése meghozatalát megelőzően lehetőség szerint egyeztetnie kell az általa képviselt tagokkal. Amennyiben a küldött nem tudja kialakítani álláspontját a részére megküldött iratok alapján, meghiúsul a képviselttel való egyeztetés.
[24] A nem szabályszerűen összehívott küldöttgyűlés a nem szabályszerűen közölt napirendi kérdésben határozatot kizárólag a részvételre jogosultak legalább háromnegyedének jelenlétében és egyhangú hozzájárulásával hozhatott volna [Ptk. 3:74. § (4) bekezdés, (3) bekezdés, alapszabály IV. 1. g) pont]. A perbeli küldöttgyűlés viszont az arra jogosult negyvenegy főből huszonkét küldött részvételével zajlott, ami kizárta a Ptk. 3:74. § (3) és (4) bekezdéseinek és az alapszabály IV. 1. g) pontjának alkalmazását.
[25] Állította, hogy a tagdíj módosításához nem teljesült a támadott határozatokkal a kellő szavazattöbbség sem. Az alapszabály vonatkozó rendelkezésére figyelemmel (III. 1. utolsó bekezdés), vagyis arra, hogy maga az alapszabály rögzíti a tagdíj összegét, megfizetésének határidejét és módját, a perbeli határozatokhoz a Ptk. 3:76. § (1) bekezdése és az alapszabály IV. 1. o) pontja alapján legalább háromnegyedes szótöbbség szükséges.
[26] Hangsúlyozta, hogy a jogszabályba és az alapszabályba ütköző határozatok esetén azok hatályon kívül helyezése indokolt az ügyben. A jogszabálysértés és a létesítő okiratba ütközés jelentősnek minősül.
[27] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[28] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[29] A másodfokú bíróság a Ptk. felülvizsgálati kérelemben megjelölt rendelkezéseinek helyes értelmezésével, jogszabálysértés nélkül foglalt állást a keresettel támadott határozatok jogszabályoknak megfelelő, illetve jogsértő jellegéről, és az ügyben egyedül megállapítható alapszabályba ütköző jellegük helytálló értékelésével döntött a jogsértés alkalmazható jogkövetkezményéről is, amivel a Kúria maradéktalanul egyetértett.
[30] A jogerős ítélet helyes indokainak megismétlése nélkül azt emeli ki, hogy a Ptk. 3:17. § (2) bekezdése eltérést nem engedő tartalommal határozza meg a jogi személy döntéshozó szervének - ilyennek minősül a 3:16. § (1) bekezdése szerint a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testület (küldöttgyűlés) - ülését összehívó meghívó kötelező tartalmi elemeit. A meghívó tartalmával szemben megfogalmazott elvárás az ülés napirendjének megjelölése [3:17. § (2) bekezdés c) pont], mégpedig olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák [3:17. § (3) bekezdés].
[31] A napirend előzőeknek megfelelő tartalmi előkészítése és közlése a szavazásra jogosult tagokkal, küldöttekkel alapvető garanciáját jelentik annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után kialakíthassák (BH 2014.155., BH 2020.81.).
[32] Jelen ügyben a támadott határozatokat érintő napirend kellő tartalmú (és idejű) közlése az írásbeli meghívó és a hozzá mellékelt határozati javaslatok megküldésével teljesült: a meghívó - rendeltetésének megfelelő tömör megfogalmazással - világosan szerepeltette az adott napirendi tárgykör megjelölését a 2020. évi tagdíj mértékének meghatározásával, a hozzá mellékelt határozati javaslatok pedig egyértelművé tették a tagdíjemelés konkrét mértékét és differenciálását. A két irat együttesen meghatározott tartalma biztosította a küldöttek felkészülését és érdemi álláspontjuk kialakítását, hogy egyetértve a javaslatokkal, azokat megszavazzák, avagy elutasítsák. Az alapszabályban megfogalmazott többletkövetelmény, az adott tárgykörre készült és megküldendő előterjesztés többlettartalmat az előző iratokhoz képest nem hordozott, ebből következően az alapszabály IV. 1. e) pontjának megsértése nem volt sem jelentős, sem pedig az alperes jogszerű működését veszélyeztető olyan jogsértésként értékelhető az ügyben, amely megalapozhatta volna a támadott határozatok hatályon kívül helyezését [Ptk. 3:37. § (1), (3) bekezdés].
[33] Az előzőekből következett egyúttal, hogy a vizsgált küldöttgyűlés szabályszerű összehívása miatt nem merült fel a Ptk. ellenkező esetre vonatkozó 3:74. §-ának alkalmazása.
[34] Megalapozatlanul hivatkozott a felperes a perben vizsgált határozatok alapszabály módosítását eredményező tartalmára és az ebből következő háromnegyedes szótöbbség szükségességére [Ptk. 3:76. § (1) bekezdés], ahogy arra a jogerős ítélet ugyancsak helytálló indokolással rámutatott.
[35] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.VI.30.324/2021/5.)