adozona.hu
BH 2021.12.351
BH 2021.12.351
Egyoldalú kinevezésmódosítás esetén megvalósul az aránytalan sérelem, ha az állami tisztviselő munkavégzése során olyan körülménynek van kitéve, amelyek a fennálló betegségeit súlyosbíthatták [2016. évi LII. törvény (Áttv.) 7. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes 2017. március 1. napjától állt szolgálati jogviszonyban a felperes Jogi Humánpolitikai és Koordinációs Főosztály Koordinációs és Jogi Osztályán ügykezelői munkakörben.
[2] A felperes az iratkezelési feladatok megfelelő színvonalú ellátása érdekében új iratraktár kialakításáról határozott 2017. évben.
[3] Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (Áttv.) 25. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Áttv. 8. §-a alapján a felperes 2018. október 25. napjától 2019. ápril...
BH 2021.12.351 Egyoldalú kinevezésmódosítás esetén megvalósul az aránytalan sérelem, ha az állami tisztviselő munkavégzése során olyan körülménynek van kitéve, amelyek a fennálló betegségeit súlyosbíthatták [2016. évi LII. törvény (Áttv.) 7. §].
A tényállás
[1] Az alperes 2017. március 1. napjától állt szolgálati jogviszonyban a felperes Jogi Humánpolitikai és Koordinációs Főosztály Koordinációs és Jogi Osztályán ügykezelői munkakörben.[2] A felperes az iratkezelési feladatok megfelelő színvonalú ellátása érdekében új iratraktár kialakításáról határozott 2017. évben.
[3] Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (Áttv.) 25. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Áttv. 8. §-a alapján a felperes 2018. október 25. napjától 2019. április 24. napjáig hivatali érdekből átirányította az alperest az újonnan létrehozott P., K. dűlő 1. szám alatti telephelyén lévő iratraktárhoz iratkezelési feladatok ellátására. Az átirányítást megelőzően a felperes 2018 nyarán közölte alperessel az átirányításra irányuló szándékát, ennek érdekében az alperes egy hasonló iratraktárt látogatott meg Hódmezővásárhelyen. Az alperes már ekkor jelezte a közvetlen vezetőjének, hogy a felperes által létrehozandó iratraktárban iratok emelésével kapcsolatos akadályok miatt ezt a munkakört várhatóan nem tudja ellátni.
[4] Az alperes háziorvosának a 2018. október 18-án kiadott orvosi igazolása szerint az alperes ízületi panaszai miatt az új munkakörében a tervezett fizikai munkát nem fogja tudni elvégezni, ezért kérte ennek mérlegelését.
[5] Az alperes foglalkozás-egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálatára 2018. október 24. napján került sor, ahol megállapították, hogy korlátozásokkal alkalmas munkakörének ellátására 2019. december 31. napjáig. Egészségi állapota miatt hűvös vagy változó hőmérsékletű helyen munkát nem végezhet, nem végezhet könnyű fizikai munkánál nehezebb, kényszer testhelyzettel járó, fokozottan balesetveszélyes magasban végzendő munkát. Az alperes 2018. november 5. napján kelt levelében tájékoztatta közvetlen vezetőjét arról, hogy nem képes az iratraktár működtetésével kapcsolatos iratkezelési feladatok ellátására egészségi állapota miatt. Előadta, hogy az ízületi problémái miatt az iratmozgatási, iratkezelési feladatokat nem tudja elvégezni, valamint az iratraktárban lévő körülmények (dohos, penészes, málló iratanyag) és környezet allergiás tünetei fokozódásához, az állapota romlásához, súlyosbodásához vezetne. Leveléhez csatolta a 2018. október 18. napján kelt háziorvosi igazolást is.
[6] Az alperes 2018. október 25. és december 6. napja között táppénzes állományban volt, december 7. napjától az átirányítás alapján az iratraktárban kezdte meg a munkavégzést, amely során azt tapasztalta, hogy a dobozokban penészes iratok voltak, az épület tele volt poloskával, a raktárhelyiségben hűtési/fűtési lehetőség nem volt, a kis irodahelyiségben csak néhány munkavégzéshez szükséges eszköz (asztal, szék, elektromos radiátor, laptop) volt, hiányzott a nyomtató, a szkenner, valamint a munkaruha. Az alperes 2018. december 7-től december 21. napjáig, valamint 2019. január 2. és január 8. napja között dolgozott ténylegesen az új munkavégzési helyen, ezt követően ismét táppénzes állományba került 2020. április 4. napjáig.
[7] A felperes az átirányításhoz kapcsolódóan készített új munkaköri leírásában rögzítette az alperes által a P. település x. szám alatti telephelyén ellátandó feladatokat.
[8] A felperes az alperes kinevezését 2019. február 15-i hatállyal egyoldalúan módosította a kormányzati igazgatási szerv és kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) 283. § (4) bekezdés c) pontja, valamint az Áttv. 25. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Áttv. 7. § (5) bekezdés c) pontja alapján, amelyben az alperes munkavégzési helyét a 7634 P., K. dűlő 1. számú iratraktár munkavégzési helyre változtatta és arról is tájékoztatta, hogy a 2018. október 25. napjától elrendelt átirányítása megszűnt.
[9] Az alperes kinevezésmódosítással szemben közszolgálati panaszt terjesztett elő a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (KDB) és kérte annak megsemmisítését. Az alperes hivatkozása szerint a munkavégzési helyének megváltoztatása aránytalan sérelemmel jár az egészségére. Előadta, hogy a felperes annak ellenére módosította a kinevezését, hogy az azt megelőző átirányítása során többször is jelezte közvetlen vezetőjének, valamint a főigazgatónak, hogy a raktárépületben ellátandó, az iratmozgatással és a magasban történő munkavégzéssel járó feladatokat az alkatára, valamint egészségi állapotára tekintettel nem képes ellátni. A felperes kérte az alperes közszolgálati panaszának elutasítását.
[10] A KDB határozatával az alperes panaszának helyt adott és a kinevezésmódosítást hatályon kívül helyezte, mert az az alperes egészségi állapotára tekintettel aránytalanul sérelmes, továbbá a munkáltató intézkedése a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 49. § (1) bekezdését, valamint az 50. §-át sértette. Megállapította továbbá, hogy a kinevezésmódosítás a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 9. § (2) bekezdésébe foglalt jóhiszemű és tisztességes eljárás, kölcsönös együttműködés alapelveibe ütköző, és a munkaköri feladatok alapvető megváltoztatása munkakör-módosításnak minősült.
A felperes keresete és az alperes védirata
[11] A felperes a keresetében kérte a KDB határozatának megváltoztatását és az egyoldalú kinevezésmódosítás hatályban tartását arra hivatkozással, hogy a kinevezésmódosítás az alperes egészségi állapota tekintetében sérelemmel nem járt.[12] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság döntése
[13] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes kinevezésmódosítása aránytalan sérelemmel járt. A munkavégzésre kijelölt hely raktárhelyiségében fűtés nem volt, amelyben a felperesnek munkát kellett végeznie, valamint a magasban végzett munka a munkaköri alkalmassági véleménybe ütköző foglalkoztatást jelentett, amely függetlenül attól, hogy az alperes ténylegesen csak tíz munkanapot tartózkodott a munkavégzési helyen, jogsértő. Az elsőfokú bíróság döntése meghozatala során értékelte a KDB és a peres eljárásban lefolytatott adatait, valamint a Tolna Megyei Kormányhivatal munkavédelmi hatósági eljárása során tett megállapításait.A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a KDB határozatára kiterjedő hatályon kívül helyezését, az egyoldalú kinevezésmódosítás hatályban tartását és perköltsége megfizetését kérte.[15] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Kp. 84. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. § (4)-(5) bekezdését, mert az elsőfokú bíróság nem rendelkezett a kereset alaptalanságáról, jogi indokolást nem tartalmaz, nem jelöli meg a jogszabályhelyeket, valamint azt sem, hogy melyik jogszabályt sértette meg a felperes a munkáltatói intézkedéssel. További jogszabálysértésként az Áttv. 7. §-át is megjelölte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem kizárólag a vitatott kinevezésmódosítás, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségét vizsgálta felül, hanem az átirányítást és annak körülményeit is értékelte ítéletében.
[18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályban tartását és az eljárással okozott költségei megtérítését kérte, mert a KDB és az elsőfokú bíróság döntése a hatályos jogszabályoknak megfelel.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.[21] A Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó 108. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között eljárva kizárólag azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Pp. 346. § (4)-(5) bekezdésébe ütközik-e, illetve az Áttv. 7. § (8) bekezdését helytállóan értelmezte-e.
[22] A felperes jogszabályhely megjelölése nélkül állította, hogy az elsőfokú bíróság a feltárt tényállásból helytelen jogi következtetésre jutott az átirányítás és a munkáltatói intézkedés jogszerűsége körében és - előadása tartalma szerint - jogszabály megjelölése nélkül a bizonyítékok értékelését és mérlegelését is sérelmezte.
[23] A Kúria korábban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (2) bekezdése értelmezése körében több határozatában rögzítette, hogy a felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslat, amelynek egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját kifejti vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. A tartalmi elemek hiánya vagy fogyatékossága esetén ugyanis a Kúria nem kerül abba a helyzetbe, hogy egzakt módon megismerhesse azt az okot vagy okokat, amelyek miatt a fél a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja. Emellett a felülvizsgálati kérelem e tartalmi elemei meghatározzák a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3., 4. pont, Mfv.III.10.650/2015/4., Mfv.III.10.164/2013/2., Mfv.III.10.160/2013/2.]. A Kúria iránymutatása a jelen eljárásban is irányadó, ezért a Kúria a jogszabálysértés megjelölésével nem alátámasztott felperesi hivatkozások felülvizsgálatát mellőzte.
[24] A Kúria az Áttv. 7. §-a megsértésére alapított felperesi kifogásra tekintettel először a kinevezésmódosítás perbeli tényállásra való alkalmazhatóságát vizsgálta.
[25] A felperes felülvizsgálati kérelmében sem vitatta az elsőfokú bíróság által figyelembe vett 2019. október 24. kelt, munkaalkalmassági véleményben foglalt korlátozásokat, a kinevezésmódosítással érintett munkavégzési hely (iratraktár) hűtési/fűtési lehetőségeit, az ott kialakított 7 szintes polcrendszert, a létra szükségességét, az iratokat tartalmazó dobozok eltérő súlyát mint tényeket, melyekre az elsőfokú ítélet tényállása alapult.
[26] A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításával, amely szerint a kinevezésmódosítás aránytalan sérelemmel járt az alperes egészség állapotára. A feltárt tények és a munkavégzési körülmények azt támasztották alá, hogy az alperesnek a kijelölt új munkavégzési helyen való foglalkoztatása az egészségügyi alkalmassági véleménybe ütközött, mert az alperesnek fűtetlen raktárhelyiségben, nehéz iratok emelgetve, a magasban is kellett munkát végeznie, amely tényeket a KDB eljárásában meghallgatott dr. K. É. tanú is alátámasztotta. Az alperes korlátozott egészségi állapotára való hivatkozására és a korlátozott munkaalkalmassági véleményre tekintettel a felperesnek azt kellett volna megvizsgálnia, hogy a tervezett kinevezésmódosítás alapján végzendő munka, azaz az iratraktárban való munkavégzés az alperesre aránytalanul sérelmes-e. Az Áttv. 7. § (8) bekezdése szerinti feltétel (aránytalan sérelemmel nem jár) nem teljesülése miatt az alperes kinevezését a felperes egyoldalúan jogszerűen nem módosíthatta.
[27] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy megvalósul az aránytalan sérelem, ha a munkavállaló munkavégzése során ki van téve olyan körülményeknek, amelyek a fennálló betegségeit befolyásolhatják, azokat negatív irányba mozdíthatják el. Az egészségsérelem lehetőségének a fennállása is elegendő ahhoz, hogy a munkavállaló munkavégzési körülményei tekintetében az aránytalan sérelem fennálljon.
[28] A kinevezésmódosítással az alperesnek az átirányítás alatt meghatározott munkaköri feladatai és a munkavégzési helyen fennálló körülmények a 2019. február 15-től elrendelt kinevezésmódosítással nem változtak, ezért az elsőfokú bíróság (a KDB-vel egyezően) az átirányítás időszakában feltárt tényeket, a munkaalkalmassági és az orvosi véleményt, a munkavégzési körülményeket helyesen értékelte, amelyek ellenkezőjét a felperes - hivatkozása ellenére - nem bizonyította. Az alkalmassági véleményben foglalt korlátozás ellenére az alperesnek fűtetlen iratraktárba, a magasban, változó súlyú iratokat mozgatva kellett ellátnia a munkaköri feladatát. Az elsőfokú bíróság ugyan értékelte azt a folyamatot, amely az alperes átirányításával elkezdődött, de ítéletében a vitatott kinevezésmódosítást bírálta el, amelyre az ítélete [53] pontjában is hivatkozott.
[29] A Kp. 85. § (2) bekezdése értelmében a kinevezésmódosításkor fennálló tényeket kellett a munkáltatói intézkedés jogszerűsége szempontjából vizsgálni, ezért a KDB eljárása alatt elrendelt másodfokú munkaalkalmassági vizsgálat eredményét, a 2020. márciusban módosított munkaköri feladatjegyzéket, és a munkavédelmi hatósági eljárás megszüntetését a jogvita elbírálásakor nem lehetett figyelembe venni.
[30] Az elsőfokú bíróság a KDB határozatának a munkakör módosítására és a munkaköri feladatok eltérő jellegére vonatkozó megállapításait (ítélet indokolása [50-52] pontok) helyesnek találta, amellyel a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátait meghaladó megállapításokat tett, ezért azokat a Kúria az elsőfokú ítélet indokolásából mellőzi.
[31] Az elsőfokú bíróság ítéletének indoklása tartalmazza a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítélete, annak ellenére, hogy az indoklás tagolása a tényálláson felül további "címeket" nem jelöl meg, nem ütközik a Pp. 346. § (4)-(5) bekezdéseibe, az elsőfokú bíróság nem követett el olyan lényeges eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolná.
[32] A fentiekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet - részben eltérő indokolással - a Kp. 121. § (2) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.VII.37.042/2021.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.VII.37.042/2021/5.
A tanács tagjai: Dr. Zanathy János
a tanács elnöke
Dr. Stumpf-Rádai Ágota
előadó bíró
Dr. Farkas Katalin
bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Sipőcz-Tiszay Beáta kamarai jogtanácsos
Az alperes:
Az alperes képviselője: dr. Molnár Péter
A per tárgya: Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék 10.K.700.119/2020/19.
Rendelkező rész
A Kúria a Pécsi Törvényszék 10.K.700.119/2020/19. számú ítéletét hatályában fenntartja.A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Tényállás
[1] Az alperes 2017. március 1. napjától állt szolgálati jogviszonyban a felperes Jogi Humánpolitikai és Koordinációs Főosztály Koordinációs és Jogi Osztályán ügykezelői munkakörben.[2] A felperes az iratkezelési feladatok megfelelő színvonalú ellátása érdekében új iratraktár kialakításáról határozott 2017. évben.
[3] Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (Áttv.) 25. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Áttv. 8. §-a alapján a felperes 2018. október 25. napjától 2019. április 24. napjáig hivatali érdekből átirányította az alperest az újonnan létrehozott Pécs, Kodó dűlő 1. szám alatti telephelyén lévő iratraktárhoz iratkezelési feladatok ellátására. Az átirányítást megelőzően a felperes 2018. nyarán közölte alperessel az átirányításra irányuló szándékát, ennek érdekében az alperes egy hasonló iratraktárt látogatott meg Hódmezővásárhelyen. Az alperes már ekkor jelezte a közvetlen vezetőjének, hogy a felperes által létrehozandó iratraktárban iratok emelésével kapcsolatos akadályok miatt ezt a munkakört várhatóan nem tudja ellátni.
[4] Az alperes háziorvosának a 2018. október 18-án kiadott orvosi igazolása szerint az alperes ízületi panaszai miatt az új munkakörében a tervezett fizikai munkát nem fogja tudni elvégezni, ezért kérte ennek mérlegelését.
[5] Az alperes foglalkozás-egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálatára 2018. október 24. napján került sor, ahol megállapították, hogy korlátozásokkal alkalmas munkakörének ellátására 2019. december 31. napjáig. Egészségi állapota miatt hűvös vagy változó hőmérsékletű helyen munkát nem végezhet, nem végezhet könnyű fizikai munkánál nehezebb, kényszer testhelyzettel járó, fokozottan balesetveszélyes magasban végzendő munkát. Az alperes 2018. november 5. napján kelt levelében tájékoztatta közvetlen vezetőjét arról, hogy nem képes az iratraktár működtetésével kapcsolatos iratkezelési feladatok ellátására egészségi állapota miatt. Előadta, hogy az ízületi problémái miatt az iratmozgatási, iratkezelési feladatokat nem tudja elvégezni, valamint az iratraktárban lévő körülmények (dohos, penészes, málló iratanyag) és környezet allergiás tünetei fokozódásához, az állapota romlásához, súlyosbodásához vezetne. Leveléhez csatolta a 2018. október 18. napján kelt háziorvosi igazolást is.
[6] Az alperes 2018. október 25. és december 6. napja között táppénzes állományban volt, december 7. napjától az átirányítás alapján az iratraktárban kezdte meg a munkavégzést, amely során azt tapasztalta, hogy a dobozokban penészes iratok voltak, az épület tele volt poloskával, a raktár helységben hűtési/fűtési lehetőség nem volt, a kis iroda helységben csak néhány munkavégzéshez szükséges eszköz (asztal, szék, elektromos radiátor, laptop) volt, hiányzott a nyomtató, a szkenner, valamint a munkaruha. Az alperes 2018. december 7-től december 21. napjáig, valamint 2019. január 2. és január 8. napja között dolgozott ténylegesen az új munkavégzési helyen, ezt követően ismét táppénzes állományba került 2020. április 4. napjáig.
[7] A felperes az átirányításhoz kapcsolódóan készített új munkaköri leírásában rögzítette az alperes által a P. település x. szám alatti telephelyén ellátandó feladatokat.
[8] A felperes az alperes kinevezését 2019. február 15-i hatállyal egyoldalúan módosította a kormányzati igazgatási szerv és kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) 283. § (4) bekezdés c) pontja, valamint az Áttv. 25. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Áttv. 7. § (5) bekezdés c) pontja alapján, amelyben az alperes munkavégzési helyét a 7634 Pécs, Kodó dűlő 1. számú iratraktár munkavégzési helyre változtatta és arról is tájékoztatta, hogy a 2018. október 25. napjától elrendelt átirányítása megszűnt.
[9] Az alperes kinevezés-módosítással szemben közszolgálati panaszt terjesztett elő a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (KDB) és kérte annak megsemmisítését. Az alperes hivatkozása szerint a munkavégzési helyének megváltoztatása aránytalan sérelemmel jár az egészségére. Előadta, hogy a felperes annak ellenére módosította a kinevezését, hogy az azt megelőző átirányítása során többször is jelezte közvetlen vezetőjének, valamint a főigazgatónak, hogy a raktárépületben ellátandó, az iratmozgatással és a magasban történő munkavégzéssel járó feladatokat az alkatára, valamint egészségi állapotára tekintettel nem képes ellátni. A felperes kérte az alperes közszolgálati panaszának elutasítását.
[10] A KDB határozatával az alperes panaszának helyt adott és a kinevezés-módosítást hatályon kívül helyezte, mert az az alperes egészségi állapotára tekintettel aránytalanul sérelmes, továbbá a munkáltató intézkedése a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 49. § (1) bekezdését, valamint az 50. §-át sértette. Megállapította továbbá, hogy a kinevezés-módosítás a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 9. § (2) bekezdésébe foglalt jóhiszemű és tisztességes eljárás, kölcsönös együttműködés alapelveibe ütköző, és a munkaköri feladatok alapvető megváltoztatása munkakör-módosításnak minősült.
A felperes keresete és az alperes védirata
[11] A felperes a keresetében kérte a KDB határozatának megváltoztatását és az egyoldalú kinevezésmódosítás hatályban tartását arra hivatkozással, hogy a kinevezésmódosítás az alperes egészségi állapota tekintetében sérelemmel nem járt.[12] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság döntése
[13] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes kinevezés-módosítása aránytalan sérelemmel járt. A munkavégzésre kijelölt hely raktárhelységében fűtés nem volt, amelyben a felperesnek munkát kellett végeznie, valamint a magasban végzett munka a munkaköri alkalmassági véleménybe ütköző foglalkoztatást jelentett, amely függetlenül attól, hogy az alperes ténylegesen csak tíz munkanapot tartózkodott a munkavégzési helyen, jogsértő. Az elsőfokú bíróság döntése meghozatala során értékelte a KDB-i és a peres eljárásban lefolytatott adatait, valamint a Tolna Megyei Kormányhivatal munkavédelmi hatósági eljárása során tett megállapításait.A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a KDB határozatára kiterjedő hatályon kívül helyezését, az egyoldalú kinevezés-módosítás hatályban tartását és perköltsége megfizetését kérte.[15] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Kp. 84. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. § (4)-(5) bekezdését, mert az elsőfokú bíróság nem rendelkezett a kereset alaptalanságáról, jogi indokolást nem tartalmaz, nem jelöli meg a jogszabályhelyeket, valamint azt sem, hogy melyik jogszabályt sértette meg a felperes a munkáltatói intézkedéssel. További jogszabálysértésként az Áttv.7.§-át is megjelölte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem kizárólag a vitatott kinevezés-módosítás, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségét vizsgálta felül, hanem az átirányítást és annak körülményeit is értékelte ítéletében.
[16] A felperes álláspontja szerint az aránytalan sérelem kapcsán tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság az ítélet [42] pontjában, hogy a munkáltatónak az alperes által jelzett akadályokat ki kellett volna vizsgálnia, mert a felperes előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat előírásával eleget tett munkáltatói kötelezettségének. Az elsőfokú bíróság döntése alapján nem tisztázott, hogy a felperesnek milyen további vizsgálatot kellett volna lefolytatnia a vitatott kinevezés-módosítás vonatkozásában. Az aránytalan sérelem fogalmát kétséget kizáróan nem fejtette ki, az ítélet feltételezésekre alapozott munkáltatói intézkedés feltételezett jogszerűtlenségét mondta ki. Sérelmezte az ítélet [48] pontjában foglaltakat azzal, hogy az alperes ügykezelői munkaköre nem változott, ügyviteli feladatokat kellett ellátnia. Az alperes a kinevezés-módosítást és a korábbi hivatali érdekből történő átirányítást megelőzően is iratkezeléssel kapcsolatos ügykezelői feladatokat látott el, önmagában az ügykezelői feladatellátás helyszínének módosítása az egészségügyi panaszokra kihatással nem bír, a kinevezés-módosítás jogszerűségét nem befolyásolja.
[17] A felperes a felülvizsgálati kérelmében is hangsúlyozta, hogy az alperes az átirányítást megelőzően azt jelezte, hogy testalkatára és nem egészségi állapotára tekintettel képtelen az iratokat tartalmazó nehéz dobozokat mozgatni, azonban többször kapott tájékoztatást a munkáltató részéről, hogy az iratok fizikai mozgatását nem neki kell elvégezni, hanem abban a kormányhivatal szakmai ügyintézői, üzemeltetéssel foglalkozó szervezeti egység munkavállalói és az iratanyagok szállítására szerződött partner alkalmazottai vesznek részt. Az alperesnek a gyakorlatban nem kellett iratokat mozgatnia, azokat az irodahelységből koordinálva egy számítógépes program segítségével kellett nyomon követnie.
[18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályban tartását és az eljárással okozott költségei megtérítését kérte, mert a KDB és az elsőfokú bíróság döntése a hatályos jogszabályoknak megfelel. Kiemelte, hogy az Áttv. 7. § (8) bekezdése alapján az egyoldalú kinevezés-módosítás egészségi állapotára tekintettel aránytalan sérelemmel járt. Alaptalanul állítja a felperes, hogy a kinevezés-módosítással a munkaköri feladatai nem változtak és iratok mozgatását nem kellett végeznie.
[19] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperesnek iratokat kellett mozgatnia, fizikailag is emelnie kellett és a két munkaköri leírásban felsorolt feladatok között olyan nagy mértékű az eltérés, hogy az már munkakör-módosításnak minősül. Nem a munkakör megnevezésének, hanem a tényleges munkaköri feladatoknak van jelentősége, amely feladatok az átirányítás és a kinevezés-módosítást megelőzően, valamint azt követően lényegesen eltértek. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a kinevezés-módosítást megelőzően is jelezte a közvetlen felettesének, hogy a feladatait az új munkavégzési helyen nem tudja ellátni, azonban a felperes a kinevezés-módosításakor teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a munkaköri alkalmassági véleménybe megjelölt korlátozásokat annak ellenére, hogy maga hivatkozott a munkaköri alkalmassági vizsgálatra szóló beutalóban arra, hogy a munkaidő egy részében magasban végzett munka kockázati tényező áll fenn.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.[21] A Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó 108. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között eljárva kizárólag azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Pp. 346.§ (4)-(5) bekezdésébe ütközik-e, illetve az Áttv.7.§ (8) bekezdését helytállóan értelmezte-e.
[22] A felperes jogszabályhely megjelölése nélkül állította, hogy az elsőfokú bíróság a feltárt tényállásból helytelen jogi következtetésre jutott az átirányítás és a munkáltatói intézkedés jogszerűsége körében és - előadása tartalma szerint - jogszabály megjelölése nélkül a bizonyítékok értékelését és mérlegelését is sérelmezte.
[23] A Kúria korábban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (2) bekezdése értelmezése körében több határozatában rögzítette, hogy a felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslat, amelynek egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját kifejti vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. A tartalmi elemek hiánya vagy fogyatékossága esetén ugyanis a Kúria nem kerül abba a helyzetbe, hogy egzakt módon megismerhesse azt az okot vagy okokat, amelyek miatt a fél a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja. Emellett a felülvizsgálati kérelem e tartalmi elemei meghatározzák a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit [1/2016. (II.15.) PK vélemény 3., 4. pont, Mfv.III.10.650/2015/4., Mfv.III.10.164/2013/2., Mfv.III.10.160/2013/2.]. A Kúria iránymutatása a jelen eljárásban is irányadó, ezért a Kúria a jogszabálysértés megjelölésével nem alátámasztott felperesi hivatkozások felülvizsgálatát mellőzte.
[24] A Kúria az Áttv.7. §-a megsértésére alapított felperesi kifogásra tekintettel először a kinevezés-módosítás perbeli tényállásra való alkalmazhatóságát vizsgálta.
[25] A felperes felülvizsgálati kérelmében sem vitatta az elsőfokú bíróság által figyelembe vett 2019. október 24. kelt, munkaalkalmassági véleményben foglalt korlátozásokat, a kinevezés-módosítással érintett munkavégzési hely (iratraktár) hűtési/fűtési lehetőségeit, az ott kialakított 7 szintes polcrendszert, a létra szükségességét, az iratokat tartalmazó dobozok eltérő súlyát, mint tényeket, melyekre az elsőfokú ítélet tényállása alapult.
[26] A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításával, amely szerint a kinevezés-módosítás aránytalan sérelemmel járt az alperes egészség állapotára. A feltárt tények és a munkavégzési körülmények azt támasztották alá, hogy az alperesnek a kijelölt új munkavégzési helyen való foglalkoztatása az egészségügyi alkalmassági véleménybe ütközött, mert az alperesnek fűtetlen raktárhelyiségben, nehéz iratok emelgetve, a magasban is kellett munkát végeznie, amely tényeket a KDB eljárásában meghallgatott Dr. K. É. tanú is alátámasztotta. Az alperes korlátozott egészségi állapotára való hivatkozására és a korlátozott munkaalkalmassági véleményre tekintettel a felperesnek azt kellett volna megvizsgálnia, hogy a tervezett kinevezés-módosítás alapján végzendő munka, azaz az iratraktárban való munkavégzés az alperesre aránytalanul sérelmes-e. Az Áttv. 7. § (8) bekezdése szerinti feltétel (aránytalan sérelemmel nem jár) nem teljesülése miatt az alperes kinevezését a felperes egyoldalúan jogszerűen nem módosíthatta.
[27] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy megvalósul az aránytalan sérelem, ha a munkavállaló munkavégzése során ki van téve olyan körülményeknek, amelyek a fennálló betegségeit befolyásolhatják, azokat negatív irányba mozdíthatják el. Az egészségsérelem lehetőségének a fennállása is elegendő ahhoz, hogy a munkavállaló munkavégzési körülményei tekintetében az aránytalan sérelem fennálljon.
[28] A kinevezés-módosítással az alperesnek az átirányítás alatt meghatározott munkaköri feladatai és a munkavégzési helyen fennálló körülmények a 2019. február 15-től elrendelt kinevezés-módosítással nem változtak, ezért az elsőfokú bíróság (a KDB-vel egyezően) az átirányítás időszakában feltárt tényeket, a munkaalkalmassági- és az orvosi véleményt, a munkavégzési körülményeket helyesen értékelte, amelyek ellenkezőjét a felperes - hivatkozása ellenére - nem bizonyította. Az alkalmassági véleményben foglalt korlátozás ellenére az alperesnek fűtetlen iratraktárba, a magasban, változó súlyú iratokat mozgatva kellett ellátnia a munkaköri feladatát. Az elsőfokú bíróság ugyan értékelte azt a folyamatot, amely az alperes átirányításával elkezdődött, de ítéletében a vitatott kinevezés-módosítást bírálta el, amelyre az ítélete [53] pontjában is hivatkozott.
[29] A Kp. 85.§ (2) bekezdése értelmében a kinevezés-módosításkor fennálló tényeket kellett a munkáltatói intézkedés jogszerűsége szempontjából vizsgálni, ezért a KDB eljárása alatt elrendelt másodfokú munka-alkalmassági vizsgálat eredményét, a 2020. márciusban módosított munkaköri feladatjegyzéket, és a munkavédelmi hatósági eljárás megszüntetését a jogvita elbírálásakor nem lehetett figyelembe venni.
[30] Az elsőfokú bíróság a KDB határozatának a munkakör módosítására és a munkaköri feladatok eltérő jellegére vonatkozó megállapításait {ítélet indokolása [50]-[52] pontok} helyesnek találta, amellyel a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátait meghaladó megállapításokat tett, ezért azokat a Kúria az elsőfokú ítélet indokolásából mellőzi.
[31] Az elsőfokú bíróság ítéletének indoklása tartalmazza a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítélete, annak ellenére, hogy az indoklás tagolása a tényálláson felül további "címeket" nem jelöl meg, nem ütközik a Pp.346.§ (4)-(5) bekezdéseibe, az elsőfokú bíróság nem követett el olyan lényeges eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolná.
[32] A fentiekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet - részben eltérő indokolással - a Kp. 121. § (2) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
Záró rész
[33] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a felperes kötelezését a perköltsége megfizetésére, azonban annak felszámítását elmulasztotta, ezért a Kp. 35. § alapján alkalmazandó Pp. 81. §-a alkalmazásával a Kúria mellőzte a perköltségről való rendelkezést.[34] A felperes az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a le nem rótt 70.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[35] Az ítélet ellen további jogorvoslat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.
[36] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2021. augusztus 30.
Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró
(Kúria Kfv.VII.37.042/2021.)