BH 2021.11.306

adozona.hu

I. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt felelősséggel tartozik az, aki foglalkozásának szabályát megszegve a berendezés baleset bekövetkezését meggátló biztonsági funkciójának műszaki hibáját nem hárítja el, és a dolgozóval továbbra is a meghibásodott gépen végezteti a munkáját, akkor is, ha a testi sérülést eredményező baleset a sértett ugyancsak foglalkozási szabályszegést megvalósító magatartása folytán következik be. II. Amennyiben a terhelt a foglalkozási szabályok hatálya al

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Büntető Ügyszak (Kollégium)
Jogterület(ek): Büntetőeljárási jog , Büntetőjog , Munkajog
Tipus: Bírósági Határozatok
Érvényesség kezdete: 2021.11.10
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

BH 2021.11.306 I. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt felelősséggel tartozik az, aki foglalkozásának szabályát megszegve a berendezés baleset bekövetkezését meggátló biztonsági funkciójának műszaki hibáját nem hárítja el, és a dolgozóval továbbra is a meghibásodott gépen végezteti a munkáját, akkor is, ha a testi sérülést eredményező baleset a sértett ugyancsak foglalkozási szabályszegést megvalósító magatartása folytán következik be.

II. Amennyiben a terhelt a foglalkozási szabályok hatálya alá eső tevékenységet ténylegesen végzi, szabályszegésével megvalósíthatja a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést. A büntetőjogi felelősség alapja nem az, hogy milyen jogviszony alapján végzi a tevékenységét, hanem az, hogy ténylegesen milyen - foglalkozási szabályok hatálya alá eső - tevékenységet folytat [Btk. 165. § (1) bek.].

A KÖVETKEZŐ HATÁROZAT TÉVESEN A KÚRIAI DÖNTÉSEK 2021/10. LAPSZÁMÁBAN IS MEGJELENT BH 2021.277 SZÁMON. A HATÁROZAT NEM A BH 2021.277, HANEM A BH 2021.306 SZÁMON HIVATKOZHATÓ.

[1] A járásbíróság a 2019. május 17. napján meghozott ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében [Btk. 165. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. Ezért mindkét terheltet egyénenként 180-180 napi tétel, napi tételenként 3000-3000 forint, összesen 540 000-540 000 forint pénzbüntetésre ítélte, melynek megfizetésére 20-20 havi részletfizetést engedélyezett.
[2] Az I. r. és a II. r. terheltek, valamint védőik fellebbezése folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. június 25. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - a részletfizetésre vonatkozó rendelkezés pontosítása mellett - mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint 2015. augusztus 3. napján az I. r. terhelt a tésztafélék gyártásával foglalkozó T. Kft. ügyvezetője volt. A T. Kft. tevékenységét a Ti. Szállítmányozási Kft.-től bérelt épületben végezte. A Ti. Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője a II. r. terhelt volt.
[4] A Ti. Kft. munkatársai besegítettek a T. Kft. háttértevékenységében (csomagolás, tárolás, karbantartás), továbbá a II. r. terhelt végezte - a T. Kft.-ben lévő résztulajdonosi jogosultsága alapján - a T. Kft. műszaki irányítását is: így ellenőrizte a gépek műszaki állapotát és a gyártással kapcsolatban szóbeli utasításokat adott a sértettnek.
[5] A sértett 2011 tavaszától állt munkaviszonyban - kisebb-nagyobb megszakításokkal és nagyrészt bejelentés nélkül - a T. Kft.-vel, illetve a Ti. Kft.-vel. A T. Kft.-nél 2015. augusztus 3. napján történt ismételt munkába lépése előtt utoljára 2015. január 5. és 2015. március 31. napja között a Ti. Kft.-nél volt bejelentve, ténylegesen azonban ekkor is a T. Kft. tésztaüzemében dolgozott. A sértett 2015. március 31. és 2015. augusztus 3. között is gyártott és csomagolt tésztát eseti jelleggel - a megrendelések függvényében - a T. Kft. tésztaüzemében.
[6] A sértett 2012. május 16. napján kapott munkaköri leírást, melyben a munkaköre száraztészta-készítő és csomagoló megnevezéssel szerepelt. A munkaköri leírás tartalmazta azt is, hogy a sértett köteles minden olyan feladat elvégzésére, mellyel a munkáltató szóban megbízza.
[7] A sértett 2011 szeptemberében tanulta meg a VDP-1 típusú tésztadagasztó gép kezelését és a tésztagyártás technológiáját M. E.-től, akitől megkapta az egyes tésztafélék receptúráját tartalmazó füzetet is.
[8] E gép megvásárlásában a II. r. terhelt is közreműködött, és annak kezeléséről, a gyártás folyamatáról videófelvételt is készített. A gép kezelését és a tésztagyártást - a sértett felügyelete mellett - a II. r. terhelt is kipróbálta, megtanulta, továbbá értesült a géppel kapcsolatos nagyobb hibákról, melyek javítását is ő szervezte meg.
[9] 2015. augusztus 3. napján, 13 óra 45 perc körüli időben a T. Kft. alkalmazásában álló sértett - az I. r. terhelt korábbi utasítása szerint - a gazdasági társaság székhelyén lévő tésztaüzemben elhelyezett, és a T. Kft. tulajdonát képező VDP-1 típusú tésztadagasztó géppel a selejt tésztából tarhonyát készített.
[10] A VDP-1 típusú tésztadagasztó gép 1994-ben élelmiszer-biztonsági szempontú típus vizsgálatot szerzett, míg munkavédelmi szempontú gépminősítése 1996-ban történt meg.
[11] A VDP-1 típusú tésztadagasztó gép préskádjának (alsó tartályának) eredeti plexi tetejét, amit a vákuum miatt csavarokkal szorítottak le, 2013 elején üvegtetőre cserélték, melynek során a kezelő felőli oldalra két ún. békazár, a másik oldalon pedig, a két zsanér közé középre egy mechanikus (görgős végálláskapcsolóval működő) retesz került. Fejlesztették - egy külső cég bevonásával - a gép vezérlését is, két frekvenciaváltót építettek be annak érdekében, hogy a keverőtengelyek forgásának sebessége változtatható legyen. Ezen átalakításokról a II. r. terhelt is tudomással bírt, sőt azok megszervezésében maga is közreműködött és a próbaüzemeltetésen is részt vett.
[12] 2013. február 10. napján megtörtént a gép munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, és az erről készített jegyzőkönyvben a munkaeszköz munkavédelmi üzembe helyezésének elrendelését kikötés nélkül javasolta a vizsgálat végzője, B. Cs. munkavédelmi technikus. Az I. r. terhelt a gépvizsgálati jegyzőkönyv, a kockázatfelmérő adatlap és a próbaüzemeltetés tapasztalatai alapján 2013. február 10. napján elrendelte a gép munkavédelmi szempontú használatbavételét annak megállapítása mellett, hogy a munkaeszköz sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét nem veszélyezteti, majd még ugyanezen a napon kezelési utasítást adott ki a VDP-1 típusú géphez, melyben már az elvégzett módosításoknak megfelelően került leírásra a gép szerkezete és működése.
[13] Eszerint a gép két nagy egységből áll, a kezelőpulttól jobbra (fent) az ún. előkeverő található, mely két egymással ellentétes irányba forgókörmös keverőtengelyt és egy lent, középen elhelyezett átadócsigát tartalmaz. Az előkeverő feladata a tészta alapanyagainak összekeverése, homogenizálása. A kezelőpulttól balra (lejjebb) lévő szerkezeti egység az ún. préskeverő, melyben szintén két egymással ellentétes irányba forgókörmös keverőtengely és egy lent, középen elhelyezett, kb. a hossza feléig zárt csőben forgó csiga található. A préskeverőn lévő sűrítőcső végére kell feltekerni a kinyomószerszámot (az ún. matricát), melyhez az adott tésztaforma előállításához szükséges segédgép csatlakoztatható.
[14] Mindkét keverőegység keverőtere fedéllel ellátott. Az előkeverő fedele rácsos acél, a préskeverőé pedig rozsdamentes acélkeretes biztonsági üveg, és a fedelekre felszerelt egy-egy biztonsági reteszkapcsoló azt a célt szolgálta, hogy a keverőegység nyitott fedéllel ne működjön.
[15] A kezelési utasítás értelmében a munkavégzés megkezdése előtt az áramtalanított gép mindkét keverőterét ki kell takarítani a falaikra felragadt tésztamaradványok spaklival történő eltávolításával, míg a csigákat drótkefével meg kell tisztítani, majd ezt követően nedves fertőtlenítő mosószeres ronggyal át kell törölni a keverőterek belsejét, külsejét és fedelét. Ez után be kell helyezni az előkeverő egységbe és csavarral rögzíteni kell az átadó tengelyt. A gépet csak ezt követően lehet a villamos hálózatra csatlakoztatni és a főkapcsoló zöld indítógombjával indításra kész állapotba helyezni.
[16] Ekkor kell elvégezni mindkét fedél biztonsági retesze működésének ellenőrzését mégpedig úgy, hogy ehhez hátramenet irányba be kell indítani mind az előkeverő, mind a préskeverő egységet, majd fel kell emelni a fedőrácsot, illetőleg az üvegfedelet. A retesz akkor működik megfelelően, ha a fedél felemelését követően 1-1,5 fordulat után a keverőtengelyek megállnak.
[17] A reteszek ellenőrzése után kezdődhet csak el a tésztagyártás a gyártásterv alapján. A tészta minősége a gyártmánylapon szerepel (ez tartalmazza a liszthez adandó tojáslé vagy tojáspor és víz mennyiségét).
[18] A tészta gyártmánylap szerinti összetevőit az előkeverőbe kell önteni, amit csak ennek megtörténte után szabad elindítani a hátrameneti indítógomb bekapcsolásával. Az előkeverés folyamán figyelemmel kell kísérni az anyag egyenletes elkeveredését, valamint nedvességtartalmát. Ez utóbbit oly módon, hogy az előkeverőt a megállítógombbal le kell állítani, fel kell nyitni a rácsos fedelét és (kézzel) ellenőrizni kell a megfelelő konzisztenciát. Ezt követően - ha az szükséges - a keverő fordulatszáma a forgókapcsolóval módosítható.
[19] Az előkeverő gépet tilos a védőrács felemelésével megállítani, minden esetben a vezérlőn található piros megállító gombot kell használni. Amíg az előkeverő dolgozik, elő kell készíteni a préskeverőt a tésztagyártásra a préscsiga sűrítőcsőbe helyezésével, a kinyomószerszám feltekerésével és a szükséges segédgép csatlakoztatásával.
[20] Az elkészült tésztamasszát az előkeverő megállításával és előremeneti újraindításával (melynek következtében az átadócsiga jobbra kezd el forogni) át kell tölteni a préskeverőbe. Ahogy a tésztamassza elkezd peregni a préskeverőbe, el lehet indítani hátrameneti üzemben a préskeverőt. Ennek során először az üvegezett fedelet le kell zárni és a két békazárat be kell kapcsolni, majd a vezérlőpult hátrameneti gombjának megnyomásával a gépet be kell kapcsolni, a mellette lévő fordulatszám-vezérlő forgókapcsolóval pedig kb. 1/3 fordulaton kell működtetni.
[21] Amikor az átadó csiga már a teljes mennyiséget áttöltötte a préskeverőbe, az előkeverő gépet meg kell állítani és indítható a tészta préselése. Ez a folyamat a préskeverő megállításával kezdődik, majd az előremenetben történő elindításával folytatódik. A préscsiga fordulatszáma szükség esetén a forgókapcsolóval korrigálható. A présszerszám külső felén megjelenő tésztát a segédgépbe kell vezetni, ami elvégzi a tészta formázását és méretre vágását.
[22] A gyártás közben az előkeverési folyamatot szükség szerint ismételni kell, de áttölteni az előkeverőből a préskeverőbe a következő adagot csak akkor lehet, ha a préskeverőben 1/3 mértékig elfogyott az anyag. Erről az üvegezett fedélen keresztül lehet meggyőződni.
[23] A kezelési utasítás kitért a termékváltás szabályaira is. A termékváltás során vagy a tészta formája, vagy a minősége (tojásszáma), vagy e kettő egyszerre változik. Formaváltás esetén a megállított préskeverőn matricacsere történik, minőségi termékváltásnál pedig az üres előkeverőbe kell betölteni az összetevőket, az új (eltérő tojásszámú) tésztamassza viszont csak akkor tölthető át a préskeverőbe, ha abból a korábbi anyag már kifogyott. Erről a lezáró fedél üvegén keresztül lehet meggyőződni. Az átengedés akkor kezdhető meg, ha a préskeverő tengelyei teljes mértékben kilátszanak (nincs rajtuk tészta).
[24] A napi gyártás befejezéséhez először el kell fogynia az anyagnak az előkeverőből, majd a tésztát a préskeverőből is ki kell járatni. Ezt követően meg kell állítani mindkét keverőt, majd - miután a forgórészek teljesen megálltak - ki kell csatolni a préskeverő békazárjait, és fel kell emelni a fedőt. A keverőtér falára tapadt tésztamaradványokat le kell kaparni spaklival, melynek megtörténte után a préskeverő fedelét le kell zárni, a békakapcsokat ismét le kell csatolni, és előremeneti módban újra el kell indítani a préscsigát, hogy a maradék anyag is eltávozzon a keverőtérből és a préscsigából.
[25] Ennek megtörténte után a gépet a vezérlőpult megállító gombjával teljesen meg kell állítani, majd a villamos csatlakozását a kapcsolószekrényben lévő aljzatból ki kell húzni. Ezt követően szerelhető le a matrica, és vehetők ki a csigák, majd kerülhet sor a keverőterek és a csigák tisztítására.
[26] A kezelési utasításban az is feltüntetésre került, hogy amennyiben a gép használata közben bármilyen rendellenesség merül fel, a gépet meg kell állítani, és értesíteni kell a karbantartót vagy az ügyvezetőt, a rendellenességet pedig be kell jegyezni az erre rendszeresített füzetbe, mely a matricamosó berendezés fölött van kifüggesztve.
[27] A gép burkolatának a vezérlő oldali részén három helyen, míg a gép elején egy helyen jól látható 9,5×6 cm méretű "A GÉPBE MŰKÖDÉS KÖZBEN BENYÚLNI TILOS" feliratú tábla került elhelyezésre.
[28] A sértettel sem az I. r. terhelt, sem más személy nem ismertette meg a kezelési utasítást. A kezelési utasítást a munkavédelmi oktatások során az azt végző munkavédelmi technikus sem mutatta meg a sértettnek annak ellenére, hogy az oktatási naplókban ennek megtörténte írásban rögzítésre került.
[29] A sértett a gép használata előtt soha nem végezte el a biztonsági retesz működésének ellenőrzését, azonban ennek szükségességére senki sem hívta fel a figyelmét, illetőleg a kezelési utasítás ezen előírásának teljesítését az I. r. terhelt soha nem ellenőrizte, és annak elmaradását sem kérte számon a sértettől.
[30] A VDP-1 típusú tésztadagasztó és -formázó gép keverőegységeinek leállítására elsődlegesen a vezérlőpaneleken lévő "STOP" gomb szolgált, ezenkívül azonban a két vezérlőpanelen elhelyezett vészleállító gomb megnyomásával - melyek a teljes gép működését leállították - is megállítható volt a berendezés, illetőleg a keverőtengelyek forgása a fordulatszám "0"-ra vételével vagy a fedél felemelése után működésbe lépő biztonsági retesz hatására is leállt.
[31] A préskeverő üvegezett fedelének felnyitása a tésztagyártás közben - a technológia szerint - egyáltalán nem volt indokolt.
[32] A sértett tisztában volt azzal, hogy a gépbe annak működése közben nem szabad benyúlni. A tésztagyártás során ugyanakkor az előkeverőben lévő tészta minőségét - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - az előkeverő fedelének rácsán az ujjait bedugva és a tésztából egy kis darabot "csippentve" ellenőrizte, a préskeverőbe viszont csak annak működésének leállítása után nyúlt bele azt követően is, hogy az annak fedelén lévő biztonsági retesz üzemképtelenné vált.
[33] A sértett többször is közölte az I. r. és a II. r. terhelttel, hogy a préskeverő a fedele felnyitása után is működik, azonban ezt a hibát - azt gondolva, hogy arról úgy is tud mindenki - az erre rendszeresített füzetbe nem jegyezte be.
[34] A sértett az üzemképtelen biztonsági retesz ellenére is végezte a munkáját, azonban a működő préskeverő üvegezett fedelét korábban soha nem nyitotta fel azért, hogy annak faláról - miközben a keverőtengelyek forognak - a feltapadt tésztát lekaparja. A tésztamaradvány eltávolítását mindig a préskeverő leállítása után végezte, és mind az anyag "kijáratásánál", mind a préskeverő keverőterének tisztításánál spaklit használt.
[35] A sértett az I. r. terhelt utasításai alapján - az üzemképes biztonsági kapcsolók hiányában is működő VDP-1 típusú tésztadagasztó géppel - tésztakészítési munkát végzett. A tésztadagasztó gép már korábban - utólag már meg nem állapítható időpont óta, de tartósan - műszaki hibás volt, a gép tartályai feletti fedeleken 2-2 helyett csak 1-1 biztonsági kapcsoló volt elhelyezve. A gép alsó tartálya feletti biztonsági kapcsoló már 2015. augusztus 3. napját megelőző, utólag már meg nem állapítható időpont óta tartósan üzemképtelen volt, azaz a gép annak ellenére is működött, hogy a tartály fedelét felnyitották. A rendellenességről a terhelteknek tudomása volt, akik ennek ellenére a hiba elhárítását a cselekmény időpontjáig nem végezték el.
[36] 2015. augusztus 3. napján a sértett 7.00 órakor állt munkába. A VDP-1 típusú gép állapotát nem találta eltérőnek attól, mint amit a korábbi munkavégzésekor tapasztalt. A gép tisztítását követően a gyártást - a korábbi gyakorlatának megfelelően - a retesz működésének ellenőrzése nélkül kezdte meg.
[37] A tésztakészítés során a sértett felnyitotta a gép dagasztótartályának fedelét - mely során a gép üzemképes biztonsági kapcsolók hiányában nem állt le - majd ezután a sértett a dagasztó tartályba nyúlt azért, hogy a felragadt tésztát eltávolítsa, ekkor a mozgásban lévő forgópálcikás tengelyek a sértett bal alkarját leszakították.
[38] A sértett akkor, amikor a préskeverő üvegezett fedelét felnyitotta észlelte, hogy a keverőtengelyek forgása nem állt le, ennek ellenére - és a korábbi gyakorlatától teljesen eltérve - nyúlt bele puszta kézzel a keverőtérbe. A gép az alsó vezérlőpanelen lévő vészleállító gomb megnyomásával került leállításra.
[39] Az épület más helyiségeiben dolgozó személyek a sértett segélykiáltásaira azonnal a baleset helyszínére szaladtak, ahol a gépet leállították, a sértettet elsősegélyben részesítették, majd értesítették a mentőket is.
[40] A sértett bal mellkasfal zúzódást, illetve emlőzúzódást és a bal alkaron csonkolásos sérülést szenvedett. A horzsolásos sérülések nyolc napon belül, míg a csonkolásos sérülés nyolc napon túl gyógyuló volt, tényleges gyógytartama két hét. A csonkolásos sérülés a sértettnek maradandó fogyatékosságot okozott, súlyos egészségromlás azonban nem keletkezett.
[41] A csonkoláshoz keringésmegingás, vagy jelentősebb vérvesztés nem társult, de a nagy kiterjedésű szövetroncsolódásokból származó, folyamatos vérzés orvosi beavatkozás hiányában feltétlenül a sértett halálát eredményezhette volna, így közvetlenül életveszélyesnek minősült.
[42] A T. Kft. tulajdonát képező VDP-1 típusú tésztadagasztó gép a műszaki és munkavédelmi követelményeknek nem felelt meg, a cselekmény időpontjában nem volt alkalmas arra, hogy azzal munkát végezzenek. A gépet tilos lett volna üzemeltetni, mert munkavédelmi szempontból annak tárgyi feltételei nem voltak adottak:
- a dagasztótartály védőfedelének üzem közbeni felnyitásakor a gépben a forgópálcikás tengelynek meg kellett volna állnia,
- a végálláskapcsolóknak üzemképes állapotban kellett volna lenniük, azoknak kellett volna a főáramkört megszakítva a körmös bolygatót megállítani a fedél felnyitásakor.
A gépnek a kezelőtől távolabbi oldalán a gép burkolata is hiányzott.
[43] A préskeverő üvegezett fedelén lévő reteszt üzemképes állapotba kellett volna hozni a gép biztonságos üzemeltetése érdekében. Ebben az esetben ugyanis a retesz működése lehetetlenné tette volna a súlyos baleset bekövetkezését. Ennek hiányában a gépet nem lett volna szabad üzemeltetni.
[44] A gépen lévő biztonsági és munkavédelmi szerelvények az előírásoknak nagyrészt nem feleltek meg. Súlyos hiányosság és nagyfokú veszélyforrás volt a préskeverő egység fedelének felnyitása esetén a gépet leállító biztonsági retesz működésképtelensége, továbbá a forgó-mozgó alkatrészek munkavédelmi ráccsal, vagy sűrű hálóval való védelmének hiánya. Ez utóbbinak ugyanakkor a baleset bekövetkezésében nem volt semmilyen szerepe.
[45] A hibanaplóban 2012-ben volt az utolsó bejegyzés, a hibanapló ellenőrzése dokumentáltan nem történt meg.
[46] A gép korábbi időpontban történt átalakítását nem dokumentálták. A balesettel érintett tető retesze tartósan működésképtelen volt, a retesz ellenőrzésének dokumentálása nem történt meg, ezen ellenőrzés elvégzése a munkavállaló számára feladatként kiosztásra, begyakoroltatásra nem került.
[47] Az I. r. terhelt 2015. augusztus 3. napján nem volt jelen sem a sértett felvételekor, sem a munka megkezdésekor, valamint nem részesítette a sértettet a munka megkezdésekor balesetvédelmi oktatásban sem. Az I. r. terhelt a fentieken túlmenően nem gondoskodott a sértett tűzvédelmi oktatásáról és nem intézkedett az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatról, valamint elkésett a munkaviszony bejelentésével is.
[48] A terheltek cselekményeikkel megsértették a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Munkavéd.tv.) 2. § (2)-(3) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 23. §-ában, 40. § (1) bekezdésében, 42. § a) és b) pontjában, 54. § (7) bekezdésében és az 55. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezéseket, valamint a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 9. § (1) bekezdés b) és c) pontjait, valamint a rendelet 10. § g) pontjának és a rendelet 12., 14. és 15. §-ainak, valamint 22. § (3) bekezdésének az előírásait.
[49] A sértett a működő préskeverő üvegezett fedelének felnyitásával és a keverőtérbe történő benyúlásával megsértette az Munkavéd.tv. 60. § (1) bekezdés második mondat II. fordulatát és e bekezdés a) pontját.
[50] A jogerős ítélettel szemben az I. r. terhelt védője és a II. r. terhelt védője külön-külön terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyekben annak a törvény szerinti okát (Be. 649. §) nem jelölték meg, csupán a Be. 648. § a) pontjára hivatkoztak. Érdemben mindkét védő a jogerős ítélet megváltoztatását és az I. r., illetve a II. r. terhelt elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában való felmentését, harmadlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.
[51] Az I. r. terhelt védője indítványa indokaként utalt arra, hogy a sértett tapasztalt tésztagyártó volt, aki ismerte a VDP-1 típusú tésztagyártó gép működését, mivel azon éveken keresztül dolgozott. A gépen éveken keresztül balesetmentesen dolgozó sértettről megállapítható, hogy a gépet tudta szabályosan működtetni, a gép szabályos működését elsajátította, hiszen ezen ismeretek nélkül nem tudott volna rajta dolgozni, ezért az ügyvezető azon szabálytalansága, hogy nem követelte meg a sértettől a retesz ellenőrzését, illetve a sértettel a gépkezelési utasítást dokumentáltan nem ismertette senki, nem tekinthető bűncselekménynek.
[52] Kifejtette, hogy a sértett vallomása alapján okszerűen megállapítható, miszerint a sértett ismerte a gép működési problémáját, és miután mindig szabályosan a "stop" gombbal állította le azt, így tudnia kellett, hogy a gép megállításának ez a szabályos módja. A vádbeli napon ennek ellenére használta a "stop" gomb helyett a retesz felemelését a gép megállítására, majd miután látta, hogy a gép működése nem állt le, mégis belenyúlt a gépbe. A másodfokú bíróság ki is egészítette a tényállást azzal, hogy a sértett ezen magatartásával konkrét munkavédelmi szabályt sértett.
[53] A védő hangsúlyozta, hogy a foglalkozási szabályszegésnek és a bekövetkezett eredménynek okozati összefüggésben kell állnia egymással, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért a büntetőjogi felelősséget önmagában a foglalkozási szabályok megszegésének a ténye nem alapozza meg. Jelen esetben a sértett az általa jól ismert gépet működtette nem kellő körültekintéssel. Ezért a baleset kizárólagosan a sértett magatartására vezethető vissza, a terhelt formális foglalkozási szabályszegései közvetlen veszélyhelyzetet nem hoztak létre és nem álltak okozati összefüggésben a maradandó fogyatékosság létrejöttével.
[54] A védő álláspontja szerint az I. r. terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása anyagi jogszabályt sértett, mert a terhére rótt bűncselekmény törvényi tényállási eleme, a közvetlen veszély okozása hiányzik, az annak létrejötte után történtek kapcsán pedig a gondatlanság ismérvei hiányoznak.
[55] A II. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványában hivatkozott arra, hogy a II. r. terhelt mindvégig következetesen állította, miszerint az a hivatkozás, hogy a T. Kft. műszaki irányítását ő végezte volna, nem valós, és az nem is nyert az eljárás során bizonyítást. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetője az lehet, aki meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Az eljáró bíróságok a büntetőeljárásban a II. r. terhelt vonatkozásában pusztán azon az alapon állapítottak meg e tekintetben tényállásszerű magatartást, hogy a T. Kft. és a Ti. Kft. egymáshoz közeli fizikai elhelyezkedése adott lehetőséget arra, hogy a T. Kft.-ben működő gépeket esetleg, illetve alkalmanként működés közben megnézze és segíteni próbáljon abban az esetben, ha a gép kezelőjétől bármilyen rendellenességre utaló jelzést kapott.
[56] A védelem álláspontja szerint a II. r. terhelt az ítéletben megállapított történeti tényállás szerint foglalkozási szabály hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytatott, így a II. r. terhelt terhére nem állapítható meg a foglalkozási szabályszegés mint elkövetői magatartás.
[57] Kifejtette, hogy a gondatlanságra vonatkozó tényállási elem sem valósult meg a II. r. terhelt tevékenysége tekintetében. A mulasztásban megnyilvánuló gondatlan magatartás csak akkor lenne felróható neki, ha tevékenysége a törvényi tényállás szerinti kritériumoknak megfelelt volna. Sem a tésztagyártó gép műszaki hibájáról, sem annak a nem rendeltetésszerű használatáról nem volt tudomása, így a gondatlanság a terhére nem róható. A II. r. terhelt magatartása és a testi sérülés keletkezése között nem volt okozati összefüggés, azt kizárólag a sértett kiszámíthatatlan, mások által meg nem akadályozható munkavédelmi szabályszegése okozta.
[58] Mindezek alapján a II. r. terhelt bűnösségének megállapítása anyagi jogszabályt sért, a cselekvősége a törvényi tényállás egyik elemének sem felel meg, a terhelt nem a bűncselekmény elkövetője, ezáltal cselekvősége nem tekinthető a törvényi tényállásnak megfelelő elkövetői magatartásnak, és az ítélet történeti tényállásában rögzített közreműködése, valamint a bekövetkezett testi sérülés között okozati összefüggés nem állapítható meg.
[59] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványokat alaptalannak találta és mindkét terhelt tekintetében a támadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt.
[60] Indokai szerint a jogerős ítéleti tényállás alapján egyértelműen megállapítható, hogy az I. r. terhelt mint a T. Kft. ügyvezetője, valamint a II. r. terhelt mint a Ti. Kft. ügyvezetője, egyaránt a foglalkozási szabályok hatálya alatt állt a T. Kft. által folytatott tésztaüzemben elhelyezett, és a kft. tulajdonát képező tésztadagasztó géppel folytatott tevékenység tekintetében.
[61] A II. r. terhelt elkövetői minőségét kétségbe vonó védői érvelést az eljárt bíróságok indokoltan vetették el, a tényállásban részletesen megjelölve azokat a tényeket, amelyekből megállapíthatóan a terhelt lényegében irányító jogkört gyakorolt a sértett, illetve az általa tésztadagasztó géppel végzett munkafolyamat felett. A II. r. terhelt résztulajdonosa volt a T. Kft.-nek, részt vett a gép megvásárlásában, megismerte annak működését és elsajátította azt. Rendszeresen ellenőrizte, hibáiról értesült, annak javításait és az időközben a gépen végrehajtott módosításokat irányította és felügyelte.
[62] Rámutatott arra, hogy a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének elkövetője az lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Közömbös, hogy hatósági engedély vagy más jogosultság alapján főfoglalkozásként, illetve rendszeres keresetszerzés érdekében űzi a tevékenységet vagy pedig alkalomszerűen, esetleg éppen kedvtelésből. Az az alapvető feltétel, hogy az elkövető olyan tevékenységet folytasson, amelyet írott vagy íratlan foglalkozási szabályok körvonalaznak.
[63] A tényállásból megállapíthatóan az I. és II. r. terhelt tevékenysége, mulasztása egyrészről a tésztadagasztó gép, másrészről a sértett tekintetében valósult meg.
[64] A gép vonatkozásában a biztonságos munkavégzésre való alkalmasság biztosításának az elmulasztásában, illetőleg a rendszeres időszakos ellenőrzés elhanyagolásában, elmulasztásában nyilvánult meg.
[65] A sértett tekintetében pedig a gyártási technológia és a gép biztonságos üzemeltetési feltételeinek a megismertetésének, elsajátításának, a sértett munkavégzésének ellenőrzése elmulasztásában nyilvánult meg.
[66] Ezen kétirányú kötelezettségeknek az elmulasztása azt eredményezte a terheltek tekintetében, hogy a sértett a baleset időpontjában már feltétlenül, de azt megelőzően pontosan meg nem határozható időszakon keresztül egy olyan géppel végezte a munkát, amelynek préskeverője a biztonságos munkavégzésre alkalmatlan volt.
[67] A terheltek mulasztása következtében kialakult egy absztrakt veszélyhelyzet, amely ténylegesen akkor vált konkrét, közvetlen veszéllyé, amikor a tésztakészítés során a sértett felnyitotta a gép dagasztótartályának fedelét, amely során a gép üzemképes kapcsolók hiányában nem állt le, majd ezután a sértett a dagasztótartályba nyúlt, és a műszaki hiba miatt továbbra is mozgásban lévő forgópálcikás tengelyek leszakították az alkarját.
[68] A sérülés abban az esetben nem következett volna be, ha a műszaki és munkavédelmi követelményeknek megfelelő gép dagasztótartálya védőfedelének üzem közbeni felnyitásával a gép a forgópálcikás tengely szabályos működés esetén leállt volna.
[69] Mindezek alapján a törvényi tényállás szerinti közvetlen veszély, illetőleg a maradandó fogyatékosság mint eredmény, részben az I. és II. r. terhelt mulasztásának a következménye volt, amelyre a terheltek bűnössége negligencia formájában alakult ki.
[70] Az I. r. terhelt védője észrevételében a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában foglaltakkal nem értett egyet, arra hivatkozással, hogy a másodfokú ítéleti tényállás is megállapította, miszerint 2013. február 10-én megtörtént a gép munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata és az erről készült jegyzőkönyvben a munkaeszköz, munkavédelmi üzembe helyezésének elrendelését kikötés nélkül javasolta a vizsgálat vezetője.
[71] A másodfokú bíróság közvetett módon bizonyítottnak találta azt, hogy a préskeverő biztonsági retesze üzemképtelen volt hosszabb ideje, azt viszont nem tartalmazza a tényállás, hogy az mikor romolhatott el.
[72] Hivatkozott arra, hogy a másodfokú ítélet megállapította, miszerint a sértett 2011 tavaszától állt munkaviszonyban kisebb-nagyobb megszakításokkal a T. Kft.-vel és a Ti. Kft.-vel. A munkaköre szerint tésztagyártó és csomagoló munkakörben dolgozott ténylegesen, így gyakorlott tésztagyártó volt. A sértett jól tudta működtetni a gépet, ismerte a gyártási technológiát, így számára nem volt rendkívül bonyolult a gyártási folyamat. A vádbeli napon az I. r. terhelt nem tartózkodott a T. Kft.-ben, így módja sem volt aznap ellenőrizni a sértett munkavégzését. Álláspontja szerint, miután az ítéleti tényállások megállapították, hogy a sértett teljesen tisztában volt azzal, miszerint a működő gépbe nem szabad belenyúlni, melyre a kihelyezett figyelmeztető táblák is felhívták a figyelmét, a sértett maga okozta a balesetet azzal, hogy mégis benyúlt a mozgó gépbe.
[73] A sértett tudatának át kellett fognia és át is fogta, hogy szabálytalanul állította le a gépet. Észlelnie kellett, hogy a retesz felemelése után a gép tovább forog és tudnia kellett, hogy a mozgó gépbe nem nyúlhat bele, mert balesetveszélyes. Kifejtette, hogy nem vitásan szükséges volt a gép meghibásodása ahhoz, hogy bekövetkezzen a baleset, de azt nem lehet megállapítani, hogy erről az I. r. terhelt tudott. Álláspontja szerint a sértett az általa jól ismert gépet nem kellő körültekintéssel működtette, ezért szenvedett balesetet. Az I. r. terhelt terhére rótt foglalkozási szabályszegések formálisak és a balesetben nem játszottak szerepet, nem állnak okozati összefüggésben a maradandó fogyatékosság létrejöttével.
[74] A II. r. terhelt védője is észrevételt tett a Legfőbb Ügyészség indítványára, melyben túlnyomórészt a felülvizsgálati indítványában írtakat ismételte meg. Kifejtette, hogy a sértett összefüggéstelen és szakmai alátámasztás nélküli állításai, nevezetesen, hogy milyen műveleteket végzett a baleset pillanatában, hamisnak bizonyultak; több szakértő is arra az álláspontra helyezkedett, hogy állításai nem lehetségesek.
[75] Arra, hogy a gép mikor romlott el, nem merült fel semmilyen bizonyíték sem. A munkabaleset olyan munka végzésekor történt, amelyre a sértettnek nem volt utasítása. A bíróságok előtt bizonyításra került, hogy a terheltek a munkabaleset másnapjától két hétre külföldre mentek. Nem vitatta, hogy a baleset bekövetkeztéhez kellett a gép meghibásodása, ugyanakkor a terhelteknek nem volt tudomásuk a gép hibájáról. Ebből következően tényként csak az azonnali meghibásodást lehet megállapítani.
[76] A felülvizsgálati indítványok nem alaposak.
[77] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye.
[78] A Be. 648. §-a csupán rendszerezi a felülvizsgálati okokat, amiket a Be. 649. §-a határoz meg. A védők indítványaikban - jogszabályhely szerint - ilyen okot nem jelöltek meg. A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján azonban valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. A védők az indítványaikban a terheltek büntetőjogi felelősségének megállapítását sérelmezték; ezért azok - tartalmuk szerint - az említett felülvizsgálati ok feltételeinek megfelelnek.
[79] Ugyanakkor utalni kell arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség megkerülhetetlen szabály. Ennek megfelelően a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]; a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány felülbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.].
[80] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogkövetkeztetések helyességét a jogerős ítéleti tényállás alapulvételével kell megítélni; a tényállásban nem szereplő, illetve attól eltérő tények figyelmen kívül maradnak, és nem irányulhat az indítvány ilyen tények megállapítására sem.
[81] Jelen ügyben az indítványok anyagi jogi törvénysértésre hivatkozó érvei részben a jogerős ítéleti tényállást is támadták. Az elsőfokú bíróság ítélete rögzítette, hogy a biztonsági kapcsoló tartós üzemképtelenségéről a terhelteknek tudomása volt, azonban ennek elhárítását a cselekmény időpontjáig nem végezték el. A másodfokú bíróság ítélete [36] bekezdésében ezt ki is egészítette azzal, miszerint a sértett többször is közölte ezt a hibát mindkét terhelttel. Ugyancsak tartalmazza a jogerős ítéleti tényállás, hogy a II. r. terhelt ténylegesen milyen irányítási tevékenységet fejtett a sértett által végzett munkafolyamat felett.
[82] E ténymegállapítások a felülvizsgálati eljárásban kétségbe nem vonhatók, az indítványokat azok alapulvételével kellett elbírálni.
[83] A Btk. 165. § (1) bekezdése szerint a foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét követi el, aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz.
[84] A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés, amely lehet akár szándékos, akár a kötelezettség elhanyagolásában jelentkező gondatlan magatartás. A szabályszegés megvalósulhat aktív tevőleges magatartással vagy mulasztással is.
[85] Az elkövető büntetőjogi felelőssége tehát akkor állapítható meg, ha a foglalkozási szabályt szándékosan vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő más(ok) életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése, vagy testi sérülése, illetve az elkövető szabályszegő mulasztása folytán nem akadályozza meg - bár erre lehetősége volt - a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros következmény tekintetében is fennáll a gondatlan felelőssége.
[86] Jelen esetben az elsőfokú bíróság ítélete felsorolta azokat a - másodfokú bíróság is által is osztott - konkrét jogi kötelezettségeket, amelyeket az I. r. és a II. r. terhelt megszegett. A másodfokú bíróság e körben a tényállást annyiban egészítette ki, hogy feltüntette a sértett általi szabályszegést is.
[87] A Btk. 165. §-a szerinti törvényi tényállás ún. keretdiszpozíció, annak tartalmát az egyes foglalkozási szabályok töltik ki. A foglalkozási szabályok tartalmát írott jogi normák, igazgatási szabályok, rendeletek, utasítások, de a szakma általánosságban elfogadott, íratlan szokásszerű szabályai is meghatározhatják.
[88] Ez azonban nem jelenti, hogy a szabályszegések önmagában, objektíve tesznek felelőssé. Az anyagi jogi bűnösség az alany tudati gondolati világával függ össze. Azt fejezi ki, hogy az alany tehet a bűncselekményt megvalósító magatartás tanúsításáról és magatartásával előidézett következményekről. Tehet, mert az elkövetéskor belátta, felismerte magatartása jellegét és annak lehetséges következményeit (eredményét); illetőleg tehet, mert beláthatta volna, felismerhette volna cselekménye jellegét, lehetséges következményeit. A bűnösség tehát a törvényi tényállás tárgyához és tárgyi oldalához (materiális cselekmény esetében az eredményéhez) fűződő aktuális pszichikus viszony.
[89] Ez a kapcsolat a rágondolásban fejeződik ki. Az alany akkor bűnös, ha az elkövetési magatartás tanúsításakor rágondol a magatartás jellegére és következményére, és ebben a tudatban mégis végrehajtja.
[90] A bűnösség azonban nemcsak az aktív rágondolásban, hanem a rágondolás hiányában is kifejeződhet akkor, ha az elkövető az eredményt éppen azért okozza, mert nem gondol magatartása lehetséges következményeire, pedig gondolnia kellett volna. Ez esetben a megkívánt és elvárható rágondolás hiánya róható fel. A szándékosság és a tudatos gondatlanság esetében tehát a rágondolás kimutatható, míg a hanyag gondatlanság esetében éppen a megkövetelt rágondolás hiányáról van szó.
[91] Tudatos a gondatlanság, ha az elkövető előre látja magatartása következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Hanyag gondatlanság esetén pedig azért nem látja előre magatartása következményeit, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztja.
[92] A könnyelműség és a hanyagság egyaránt bírói értékelés alá eső kategória. A könnyelműség az alappal bizakodás és az alaptalan bizakodás között helyezkedik el.
[93] A könnyelműség (tehát a tudatos gondatlanság) jellemzője, hogy az eredmény lehetőségével számol, de azt nem veszi komolyan; vagy bár komolyan veszi, de el akarja kerülni, ami kifejezésre is jut, viszont magatartása mégis előidézi a sérelmet. A hanyagság esetében az elkövető nem azért bűnös, mert az eredményt nem látta előre, hanem azért, mert előre kellett volna látnia és előre lehetett volna látnia.
[94] Az alapügyben eljárt bíróságok az állapították meg, hogy a terheltek mulasztással valósították meg a terhükre rótt cselekményt azáltal, hogy a munkagép megjavítását elmulasztva nem biztosították a foglakozását végző sértett részére a biztonságos munkavégzést.
[95] A terhelek cselekményét - bár ténylegesen ez az ítélet indokolásában nem került kifejtésre - tudatos gondatlanságnak minősítette a bíróság, tekintettel arra, hogy a terheltek tudatának át kellett fognia azt, hogy a munkagép működtetése nem biztonságos, ezáltal az azon dolgozó személyt közvetlen veszélynek teszik ki.
[96] A tudatosan gondatlanul cselekvő előrelátása kiterjed
- az elkövetési tárgyra (passzív alanyra), valamint
- a tárgyi oldali ismérvekre, ekként a cselekményre, azzal elindított okozati kapcsolatra és az eredményre.
[97] Az utóbbi kettőre kiterjedő tudat jelentősége a tudatos gondatlanság esetében alapvető. Az ilyen elkövető előre látja a törvényi tényállás szerinti eredmény bekövetkezésének lehetőségét és a magatartásával elindított okozati folyamat lehetséges alakulását. Egyszóval tárgyszerű - ekként uralma alatt tartható - alapja van könnyelműségének, vagyis választási lehetősége észszerűen adott. Ha hiányzik a következmény tényleges előrelátása, akkor legfeljebb a hanyag gondatlanság jöhet szóba, ami a rágondolás hiánya, a tudattalanság, amikor tehát nincs tudat, viszont kellő figyelem és körültekintés mellett megvan a lehetősége.
[98] Az, hogy a terheltektől milyen figyelem volt elvárható, illetve hogy az elvárható figyelem vagy körültekintés tanúsítása esetén milyen következményt láthattak előre, kétlépcsős gondolati folyamatban fogható meg.
[99] Az első egy objektív mérce, az objektív gondossági kötelesség. E mérce körülhatárolása más akkor, amikor valamely foglalkozás, és más, ha magánemberi viszonylatról, tevékenységről van szó. Ehhez képest fogalmazható meg az e törvényi tényállásra tartozó elvárhatóság.
[100] A Btk. 165. § (korábbi büntetőtörvény szerinti 171. §, még korábban az 1961. évi V. törvény 258. §-a, illetve azt megelőző 1948. évi XLVIII. törvény 20. §-a) szerinti törvényi tényállás alapján foglalkozás alatt az a tevékenység értendő, amit az elkövető éppen végez. Ezzel kapcsolatos elvárhatóság pedig az, hogy legyen biztonságos, biztonságos pedig az, ami nem kockázatos a másikra. Nem kockázatos az, ami nem tesz ki közvetlen veszélynek mást. Közvetlen veszély akkor valósul meg, amikor az élet, testi épség vagy az egészség sérelmének a helyzetre és a személyre konkretizált reális lehetősége jelentkezik; ha pedig sérülés is bekövetkezik, akkor ez értelemszerűen fennáll.
[101] Tehát egyrészt vizsgálni kell, hogy az adott munkavégzés magán vagy szervezett, ezen belül közös (együttes) vagy irányított. Ha pedig irányított, akkor vizsgálni kell, hogy az irányításért felel-e a terhelt. Másrészt vizsgálni kell, hogy amiért felel, annak elmulasztásából következik-e a közvetlen veszély, illetve a sérelem.
[102] A bűnösség megállapítására vonatkozó kifogások esetében tehát arra kell választ adni, hogy volt-e, és ha igen, mi volt a terheltektől elvárható, illetve az II. r. terhelt tevékenysége tekinthető-e foglalkozási szabály alá tartozónak.
[103] Az irányadó tényállás szerint a cselekmény elkövetésekor az I. r. terhelt a tésztafélék gyártásával foglalkozó T. Kft. ügyvezetője volt. A T. Kft. tevékenységét a Ti. Szállítmányozási Kft.-től bérelt T., V. útja 7. szám alatt lévő épületben végezte. A Ti. Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője a II. r. terhelt volt.
[104] A Ti. Kft. munkatársai besegítettek a T. Kft. háttértevékenységébe, úgy mint a csomagolásba, tárolásba, karbantartásba, továbbá a II. r. terhelt végezte - a T. Kft.-ben lévő résztulajdonosi jogosultsága alapján - a T. Kft. műszaki irányítását is: így ellenőrizte a gépek műszaki állapotát és a gyártással kapcsolatban szóbeli utasításokat adott sértettnek.
[105] A VDP-1 típusú tésztadagasztó gép megvásárlásában a II. r. terhelt is közreműködött, és annak kezeléséről, a gyártás folyamatáról videófelvételt is készített. A gép kezelését és a tésztagyártást - a sértett felügyelete mellett - a II. r. terhelt is kipróbálta, megtanulta, továbbá értesült a géppel kapcsolatos nagyobb hibákról, melyek javítását is ő szervezte meg.
[106] Mindezekből következik, hogy mind az I. r., mind a II. r. terhelt tisztában volt a munkafolyamatokkal, utasításokat adtak a sértettnek, illetve a munkagép műszaki állapotának ellenőrzését a II. r. terhelt végezte, aki tudott a munkagépen végzett átalakításról is. Így mindkét terhelt a foglalkozási szabályok hatálya alatt állt.
[107] Ezt támasztja alá az is, hogy az irányadó tényállás szerint a sértett többször is közölte az I. r. és a II. r. terheltekkel, hogy a préskeverő a fedele felnyitása után is működik, azonban ezt a hibát - azt gondolva, hogy arról úgy is tud mindenki - az erre rendszeresített füzetbe nem jegyezte be.
[108] E körben nincs jelentősége annak, hogy a terheltek különböző gazdasági társaság vezetői voltak. A büntetőjogi felelősség alapja nem az, hogy a terhelt milyen jogviszony alapján végzi a tevékenységét, hanem az, hogy ténylegesen milyen - foglalkozási szabályok hatálya alá eső - tevékenységet folytat. Jelen esetben az irányadó tényállás rögzíti, hogy a II. r. terhelt ellenőrizte a gépek műszaki állapotát és a gyártással kapcsolatban szóbeli utasításokat adott a sértettnek. Ehhez képest közömbös a II. r. terhelt és a sértett közötti munkajogi jogviszony, mivel a II. r. terhelt a foglalkozási szabályok hatálya alá eső tevékenységet tényszerűen végezte, az azzal járó kötelezettségek is terhelték.
[109] Ekként mindkét terhelt annak ismeretében végeztette a munkát, illetve hagyta, hogy a sértett munkát végezzen, hogy tudta: a préskeverő felnyitás után is működik és a biztonsági retesz üzemképtelen, azonban ezen hibákat a terheltek nem javították ki.
[110] Nem vitás, és a jogerős ítéleti tényállás is tartalmazza, hogy a sértett is foglalkozási szabályt szegett, amikor annak ellenére, hogy gép burkolatának a vezérlő oldali részén három helyen, a gép elején pedig egy helyen jól látható, 9,5×6 cm méretű "A GÉPBE MŰKÖDÉS KÖZBEN BENYÚLNI TILOS!" feliratú tábla került elhelyezésre, belenyúlt a működő keverőtérbe. Ezzel kétségtelenül megsértette az Munkavéd.tv. 60. § (1) bekezdés második mondat II. fordulatát és a) pontját, miszerint a munkavállaló köteles a munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, így különösen köteles - egyebek mellett - a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni.
[111] Ez azonban a terheltek büntetőjogi felelősségére nincs kihatással, tekintettel arra, hogy amennyiben a gép a munkavédelmi szabályok és a biztonságos működés követelményének megfelelően működött volna, akkor a sértett tényállásban rögzített balesete nem következett volna be, mert a préskeverő üvegezett fedelének felnyitásakor a biztonsági kapcsoló a forgópálcikás tengelyek működését leállította volna.
[112] Kétségtelen, hogy a terheltek mulasztása önmagában csak absztrakt veszélyhelyzetet hozott létre, ami azzal vált közvetlenné, hogy a sértett - maga is munkavédelmi szabályt szegve - a gép fedelét felnyitotta és működés közben belenyúlt abba. Ezt azonban az tette lehetővé, hogy a biztonsági kapcsoló nem működött és a gép a fedél felnyitása után is tovább üzemelt; e hiba kiküszöbölése pedig a terheltek kötelezettsége lett volna.
[113] Mindezekből is következik, hogy az indítványokban foglaltakkal szemben - ahogy azt az elsőfokú bíróság ítéletének 26. oldalán és a másodfokú bíróság ítélete indokolásának [72] bekezdésében is kifejtette - a terheltek mulasztása és a sértettnél bekövetkezett sérülés között az ok-okozati viszony kétséget kizáróan fennáll.
[114] A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés valamennyi törvényi tényállási eleme tehát mindkét terhelt tekintetében maradéktalanul megvalósult, ekként büntetőjogi felelősségüknek megállapítására a jogerős ítéletben a büntető anyagi jog sérelme nélkül került sor.
[115] Ezért a Kúria - a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva - a megtámadott határozatokat az I. r. és a II. r. terhelt tekintetében a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.302/2020.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Bfv.II.1.302/2020/7.
A határozat szintje: felülvizsgálat
A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke
Dr. Székely Gabriella, előadó bíró
Dr. Sebe Mária, bíró
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: tanácsülés
Az ülés napja: 2021. június 10.
Az ügy tárgya: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége
Terhelt(ek): az I. rendű és a II. rendű
Első fok: Tiszaújvárosi Járásbíróság 1.B.538/2016/147., ítélet, tárgyalás, 2019. május 17.
Másodfok: Miskolci Törvényszék 1.Bf.501/2019/16., ítélet, tárgyalás, 2020. június 25.
Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt védője
a II. rendű terhelt védője
Az indítvány iránya: az I. rendű és a II. rendű terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője és a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Tiszaújvárosi Járásbíróság 1.B. 538/2016/147. számú ítéletét, valamint a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.501/2019/16. számú ítéletét az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárásban felmerült 30.480 (harmincezer-négyszáznyolcvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli.
A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítványok előterjesztői, valamint sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

[1] I. 1. A Tiszaújvárosi Járási Bíróság 2019. május 17. napján meghozott 1.B.538/2016/147. számú ítéletével az I. rendű és a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében [Btk. 165. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont]. Ezért mindkét terheltet egyenként 180-180 napi tétel, napi tételenként 3.000 - 3.000 forint, összesen 540.000 - 540.000 forint pénzbüntetésre ítélte, melynek megfizetésére 20-20 havi részletfizetést engedélyezett.
[2] Az I. rendű és a II. rendű terheltek, valamint védőik fellebbezése folytán eljárt Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. június 25. napján kihirdetett 1.Bf.501/2019/16. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - a részletfizetésre vonatkozó rendelkezés pontosítása mellett - mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] 2. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint 2015. évi augusztus hó 3. napján az I. rendű terhelt a tésztafélék gyártásával foglalkozó T., V. útja 7. szám alatti székhelyű T. Kft. ügyvezetője volt. A T. Kft. tevékenységét a T. Kft.-től bérelt, V. útja 7. szám alatt lévő épületben végezte. A T. Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője a II. rendű terhelt volt.
[4] A T. Kft. munkatársai besegítettek a T. Kft. háttértevékenységébe, mint a csomagolás, tárolás, karbantartás, továbbá a II. rendű terhelt végezte - a T. Kft.-ben lévő résztulajdonosi jogosultsága alapján - a T. Kft. műszaki irányítását is: így ellenőrizte a gépek műszaki állapotát és a gyártással kapcsolatban szóbeli utasításokat adott a sértettnek.
[5] A sértett 2011 tavaszától állt munkaviszonyban - kisebb-nagyobb megszakításokkal és nagyrészt bejelentés nélkül - a T. Kft.-vel, illetve a T. Kft.-vel. A T. Kft.-nél 2015. augusztus 3. napján történt ismételt munkába lépése előtt utoljára 2015. január 5. és 2015. március 31. napja között a T. Kft.-nél volt bejelentve, ténylegesen azonban ekkor is a T. Kft. tésztaüzemében dolgozott. A sértett 2015. március 31. és 2015. augusztus 3. között is gyártott és csomagolt tésztát eseti jelleggel - a megrendelések függvényében - a T. Kft. tésztaüzemében.
[6] A sértett 2012. május 16. napján kapott munkaköri leírást, melyben a munkaköre száraztészta készítő és csomagoló megnevezéssel szerepelt. A munkaköri leírás tartalmazta azt is, hogy a sértett köteles minden olyan feladat elvégzésére, mellyel a munkáltató szóban megbízza.
[7] A sértett 2011 szeptemberében tanulta meg a VDP-1 típusú tésztadagasztó gép kezelését és a tésztagyártás technológiáját M. E.-től, akitől megkapta az egyes tésztafélék receptúráját tartalmazó füzetet is.
[8] E gép megvásárlásában a II. rendű terhelt is közreműködött, és annak kezeléséről, a gyártás folyamatáról videofelvételt is készített. A gép kezelését és a tésztagyártást - a sértett felügyelete mellett - a II. rendű terhelt is kipróbálta, megtanulta, továbbá értesült a géppel kapcsolatos nagyobb hibákról, melyek javítását is ő szervezte meg.
[9] 2015. évi augusztus hó 03. napján, 13 óra 45 perc körüli időben a T. Kft. alkalmazásában álló sértett - az I. rendű terhelt korábbi utasítása szerint - a gazdasági társaság székhelyén, azaz a T., V. útja 7. szám alatt lévő tésztaüzemben elhelyezett, és a T. Kft. tulajdonát képező VDP-1 típusú tésztadagasztó géppel a selejt tésztából tarhonyát készített.
[10] A VDP-1 típusú tésztadagasztó gép 1994-ben élelmiszer biztonsági szempontú típus vizsgálatot szerzett, míg munkavédelmi szempontú gépminősítése 1996-ban történt meg.
[11] A VDP-1 típusú tésztadagasztó gép préskádjának (alsó tartályának) eredeti plexi tetejét, amit a vákuum miatt csavarokkal szorítottak le, 2013. év elején üvegtetőre cserélték, melynek során a kezelő felőli oldalra két ún. békazár, a másik oldalon pedig, a két zsanér közé középre egy mechanikus (görgős végálláskapcsolóval működő) retesz került. Fejlesztették - egy külső cég bevonásával - a gép vezérlését is, két frekvenciaváltót építettek be annak érdekében, hogy a keverőtengelyek forgásának sebessége változtatható legyen. Ezen átalakításokról a II. rendű terhelt is tudomással bírt, sőt azok megszervezésében maga is közreműködött és a próbaüzemeltetésen is részt vett.
[12] 2013. február 10. napján megtörtént a gép munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, és az erről készített jegyzőkönyvben a munkaeszköz munkavédelmi üzembe helyezésének elrendelését kikötés nélkül javasolta a vizsgálat végzője, B. Cs. munkavédelmi technikus. Az I. rendű terhelt a gépvizsgálati jegyzőkönyv, a kockázatfelmérő adatlap és a próbaüzemeltetés tapasztalatai alapján 2013. február 10. napján elrendelte a gép munkavédelmi szempontú használatba vételét annak megállapítása mellett, hogy a munkaeszköz sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét nem veszélyezteti, majd még ugyanezen a napon kezelési utasítást adott ki a VDP-1 típusú géphez, melyben már az elvégzett módosításoknak megfelelően került leírásra a gép szerkezete és működése.
[13] E szerint a gép két nagy egységből áll, a kezelőpulttól jobbra (fent) az ún. előkeverő található, mely két egymással ellentétes irányba forgó körmös keverőtengelyt és egy lent, középen elhelyezett átadócsigát tartalmaz. Az előkeverő feladata a tészta alapanyagainak összekeverése, homogenizálása. A kezelőpulttól balra (lejjebb) lévő szerkezeti egység az ún. préskeverő, melyben szintén két egymással ellentétes irányba forgó körmös keverőtengely és egy lent, középen elhelyezett, kb. a hossza feléig zárt csőben forgó csiga található. A préskeverőn lévő sűrítőcső végére kell feltekerni a kinyomó-szerszámot (az ún. matricát), melyhez az adott tésztaforma előállításához szükséges segédgép csatlakoztatható.
[14] Mindkét keverőegység keverőtere fedéllel ellátott. Az előkeverő fedele rácsos acél, a préskeverőé pedig rozsdamentes acélkeretes biztonsági üveg, és a fedelekre felszerelt egy-egy biztonsági reteszkapcsoló azt a célt szolgálta, hogy a keverőegység nyitott fedéllel ne működjön.
[15] A kezelési utasítás értelmében a munkavégzés megkezdése előtt az áramtalanított gép mindkét keverőterét ki kell takarítani a falaikra felragadt tésztamaradványok spaklival történő eltávolításával, míg a csigákat drótkefével meg kell tisztítani, majd ezt követően nedves fertőtlenítő mosószeres ronggyal át kell törölni a keverőterek belsejét, külsejét és fedelét. Ez után be kell helyezni az előkeverő egységbe és csavarral rögzíteni kell az átadó tengelyt. A gépet csak ezt követően lehet a villamos hálózatra csatlakoztatni és a főkapcsoló zöld indítógombjával indításra kész állapotba helyezni.
[16] Ekkor kell elvégezni mindkét fedél biztonsági retesze működésének ellenőrzését mégpedig úgy, hogy ehhez hátramenet irányba be kell indítani mind az előkeverő, mind a préskeverő egységet, majd fel kell emelni a fedőrácsot, illetőleg az üvegfedelet. A retesz akkor működik megfelelően, ha a fedél felemelését követően 1-1,5 fordulat után a keverőtengelyek megállnak.
[17] A reteszek ellenőrzése után kezdődhet csak el a tésztagyártás a gyártásterv alapján. A tészta minősége a gyártmánylapon szerepel (ez tartalmazza a liszthez adandó tojáslé vagy tojáspor és víz mennyiségét).
[18] A tészta gyártmánylap szerinti összetevőit az előkeverőbe kell önteni, amit csak ennek megtörténte után szabad elindítani a hátrameneti indítógomb bekapcsolásával. Az előkeverés folyamán figyelemmel kell kísérni az anyag egyenletes elkeveredését, valamint nedvességtartalmát. Ez utóbbit oly módon, hogy az előkeverőt a megállítógombbal le kell álltani, fel kell nyitni a rácsos fedelét és (kézzel) ellenőrizni kell a megfelelő konzisztenciát. Ezt követően - ha az szükséges - a keverő fordulatszáma a forgókapcsolóval módosítható.
[19] Az előkeverőgépet tilos a védőrács felemelésével megállítani, minden esetben a vezérlőn található piros megállító gombot kell használni. Amíg az előkeverő dolgozik, elő kell készíteni a préskeverőt a tésztagyártásra a préscsiga sűrítőcsőbe helyezésével, a kinyomó-szerszám feltekerésével és a szükséges segédgép csatlakoztatásával.
[20] Az elkészült tésztamasszát az előkeverő megállításával és előremeneti újraindításával (melynek következtében az átadócsiga jobbra kezd el forogni) át kell tölteni a préskeverőbe. Ahogy a tésztamassza elkezd peregni a préskeverőbe, el lehet indítani hátrameneti üzemben a préskeverőt. Ennek során először az üvegezett fedelet le kell zárni és a két békazárat be kell kapcsolni, majd a vezérlőpult hátrameneti gombjának megnyomásával a gépet be kell kapcsolni, a mellette lévő fordulatszám vezérlő forgó kapcsolóval pedig kb. 1/3 fordulaton kell működtetni.
[21] Amikor az átadó csiga már a teljes mennyiséget áttöltötte a préskeverőbe, az előkeverőgépet meg kell állítani és indítható a tészta préselése. Ez a folyamat a préskeverő megállításával kezdődik, majd az előremenetben történő elindításával folytatódik. A préscsiga fordulatszáma szükség esetén a forgókapcsolóval korrigálható. A présszerszám külső felén megjelenő tésztát a segédgépbe kell vezetni, ami elvégzi a tészta formázását és méretre vágását.
[22] A gyártás közben az előkeverési folyamatot szükség szerint ismételni kell, de áttölteni az előkeverőből a préskeverőbe a következő adagot csak akkor lehet, ha a préskeverőben 1/3 mértékig elfogyott az anyag. Erről az üvegezett fedélen keresztül lehet meggyőződni.
[23] A kezelési utasítás kitért a termékváltás szabályaira is. A termékváltás során vagy a tészta formája, vagy a minősége (tojásszáma), vagy e kettő egyszerre változik. Formaváltás esetén a megállított préskeverőn matricacsere történik, minőségi termékváltásnál pedig az üres előkeverőbe kell betölteni az összetevőket, az új (eltérő tojásszámú) tésztamassza viszont csak akkor tölthető át a préskeverőbe, ha abból a korábbi anyag már kifogyott. Erről a lezáró fedél üvegén keresztül lehet meggyőződni. Az átengedés akkor kezdhető meg, ha a préskeverő tengelyei teljes mértékben kilátszanak (nincs rajtuk tészta).
[24] A napi gyártás befejezéséhez először el kell fogynia az anyagnak az előkeverőből, majd a tésztát a préskeverőből is ki kell járatni. Ezt követően meg kell állítani mindkét keverőt, majd - miután a forgó részek teljesen megálltak - ki kell csatolni a préskeverő békazárjait, és fel kell emelni a fedőt. A keverőtér falára tapadt tésztamaradványokat le kell kaparni spaklival, melynek megtörténte után a préskeverő fedelét le kell zárni, a békakapcsokat ismét le kell csatolni, és előremeneti módban újra el kell indítani a préscsigát, hogy a maradék anyag is eltávozzon a keverőtérből és a préscsigából.
[25] Ennek megtörténte után a gépet a vezérlőpult megállító gombjával teljesen meg kell állítani, majd a villamos csatlakozását a kapcsolószekrényben lévő aljzatból ki kell húzni. Ezt követően szerelhető le a matrica, és vehetők ki a csigák, majd kerülhet sor a keverőterek és a csigák tisztítására.
[26] A kezelési utasításban az is feltüntetésre került, hogy amennyiben a gép használata közben bármilyen rendellenesség merül fel, a gépet meg kell állítani, és értesíteni kell a karbantartót vagy az ügyvezetőt, a rendellenességet pedig be kell jegyezni az erre rendszeresített füzetbe, mely a matricamosó berendezés fölött van kifüggesztve.
[27] A gép burkolatának a vezérlő oldali részén három helyen, míg a gép elején egy helyen jól látható 9,5x6 cm méretű "A GÉPBE MŰKÖDÉS KÖZBEN BENYÚLNI TILOS" feliratú tábla került elhelyezésre.
[28] A sértettel sem az I. rendű terhelt, sem más személy nem ismertette meg a kezelési utasítást. A kezelési utasítást a munkavédelmi oktatások során az azt végző munkavédelmi technikus sem mutatta meg a sértettnek annak ellenére, hogy az oktatási naplókban ennek megtörténte írásban rögzítésre került.
[29] A sértett a gép használata előtt soha nem végezte el a biztonsági retesz működésének ellenőrzését, azonban ennek szükségességére senki sem hívta fel a figyelmét, illetőleg a kezelési utasítás ezen előírásának teljesítését az I. rendű terhelt soha nem ellenőrizte, és annak elmaradását sem kérte számon a sértettől.
[30] A VDP-1 típusú tésztadagasztó és formázógép keverőegységeinek leállítására elsődlegesen a vezérlőpaneleken lévő "STOP" gomb szolgált, ezen kívül azonban a két vezérlőpanelen elhelyezett vészleállító gomb megnyomásával - melyek a teljes gép működését leállították - is megállítható volt a berendezés, illetőleg a keverőtengelyek forgása a fordulatszám "0"-ra vételével vagy a fedél felemelése után működésbe lépő biztonsági retesz hatására is leállt.
[31] A préskeverő üvegezett fedelének felnyitása a tésztagyártás közben - a technológia szerint - egyáltalán nem volt indokolt.
[32] A sértett tisztában volt azzal, hogy a gépbe annak működése közben nem szabad benyúlni. A tésztagyártás során ugyanakkor az előkeverőben lévő tészta minőségét - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - az előkeverő fedelének rácsán az ujjait bedugva és a tésztából egy kis darabot "csippentve" ellenőrizte, a préskeverőbe viszont csak annak működésének leállítása után nyúlt bele azt követően is, hogy az annak fedelén lévő biztonsági retesz üzemképtelenné vált.
[33] A sértett többször is közölte az I. rendű és a II. rendű terheltekkel, hogy a préskeverő a fedele felnyitása után is működik, azonban ezt a hibát - azt gondolva, hogy arról úgy is tud mindenki - az erre rendszeresített füzetbe nem jegyezte be.
[34] A sértett az üzemképtelen biztonsági retesz ellenére is végezte a munkáját, azonban a működő préskeverő üvegezett fedelét korábban soha nem nyitotta fel azért, hogy annak faláról - miközben a keverőtengelyek forognak - a feltapadt tésztát lekaparja. A tésztamaradvány eltávolítását mindig a préskeverő leállítása után végezte, és mind az anyag "kijáratásánál", mind a préskeverő keverőterének tisztításánál spaklit használt.
[35] A sértett az I. rendű terhelt utasításai alapján - üzemképes biztonsági kapcsolók hiányában is működő VDP-1 típusú tésztadagasztó géppel - a tésztakészítési munkát végzett. A tésztadagasztó gép már korábban - utólag már meg nem állapítható időpont óta, de tartósan műszaki hibás volt, a gép tartályai feletti fedeleken 2-2 helyett csak 1-1 biztonsági kapcsoló volt elhelyezve. A gép alsó tartálya feletti biztonsági kapcsoló már 2015. augusztus 03. napját megelőző, utólag már meg nem állapítható időpont óta tartósan üzemképtelen volt, azaz a gép annak ellenére is működött, hogy a tartály fedelét felnyitották. A rendellenességről a terhelteknek tudomása volt, akik ennek ellenére a hiba elhárítását a cselekmény időpontjáig nem végezték el.
[36] 2015. augusztus 3. napján a sértett 07.00 órakor állt munkába. A VDP-1 típusú gép állapotát nem találta eltérőnek attól, mint amit a korábbi munkavégzésekor tapasztalt. A gép tisztítását követően a gyártást - a korábbi gyakorlatának megfelelően - a retesz működésének ellenőrzése nélkül kezdte meg.
[37] A tésztakészítés során a sértett felnyitotta a gép dagasztó tartályának fedelét - mely során a gép üzemképes biztonsági kapcsolók hiányában nem állt le - majd ezután a sértett a dagasztó tartályba nyúlt azért, hogy a felragadt tésztát eltávolítsa, ekkor a mozgásban lévő forgó pálcikás tengelyek a sértett bal alkarját leszakították.
[38] A sértett akkor, amikor a préskeverő üvegezett fedelét felnyitotta észlelte, hogy a keverőtengelyek forgása nem állt le, ennek ellenére - és a korábbi gyakorlatától teljesen eltérve - nyúlt bele puszta kézzel a keverőtérbe. A gép az alsó vezérlőpanelen lévő vészleállító gomb megnyomásával került leállításra.
[39] Az épület más helyiségeiben dolgozó személyek a sértett segélykiáltásaira azonnal a baleset helyszínére szaladtak, ahol gépet leállították, a sértettet elsősegélyben részesítették, majd értesítették a mentőket is.
[40] A sértett bal mellkasfal zúzódást, illetve emlőzúzódást és a bal alkaron csonkolásos sérülést szenvedett. A horzsolásos sérülések nyolc napon belül, míg a csonkolásos sérülés nyolc napon túl gyógyul, tényleges gyógytartama két hét. A csonkolásos sérülés a sértettnek maradandó fogyatékosságot okozott, súlyos egészségromlás azonban nem keletkezett.
[41] A csonkoláshoz keringés megingás, vagy jelentősebb vérvesztés nem társult, de a nagy kiterjedésű szövetroncsolódásokból származó, folyamatos vérzés orvosi beavatkozás hiányában feltétlenül a sértett halálát eredményezhette volna, így közvetlenül életveszélyesnek minősült.
[42] A T. Kft. tulajdonát képező VDP-1 típusú tésztadagasztó gép a műszaki és munkavédelmi követelményeknek nem felelt meg, a cselekmény időpontjában nem volt alkalmas arra, hogy azzal munkát végezzenek. A gépet tilos lett volna üzemeltetni, mert munkavédelmi szempontból annak tárgyi feltételei nem voltak adottak:
- a dagasztó tartály védő fedelének üzem közbeni felnyitásakor a gépben a forgó pálcikás tengelynek meg kellett volna állnia,
- a végálláskapcsolóknak üzemképes állapotban kellett volna lenniük, azoknak kellett volna a főáramkört megszakítva a körmös bolygatót megállítani a fedél felnyitásakor.
A gépnek a kezelőtől távolabbi oldalán a gép burkolata is hiányzott.
[43] A préskeverő üvegezett fedelén lévő reteszt üzemképes állapotba kellett volna hozni a gép biztonságos üzemeltetése érdekében. Ebben az esetben ugyanis a retesz működése lehetetlenné tette volna a súlyos baleset bekövetkezését. Ennek hiányában a gépet nem lett volna szabad üzemeltetni.
[44] A gépen lévő biztonsági és munkavédelmi szerelvények az előírásoknak nagyrészt nem feleltek meg. Súlyos hiányoság és nagyfokú veszélyforrás volt a préskeverő egység fedelének felnyitása esetén a gépet leállító biztonsági retesz működésképtelensége, továbbá a forgó-mozgó alkatrészek munkavédelmi ráccsal, vagy sűrű hálóval való védelmének hiánya. Ez utóbbinak ugyanakkor a baleset bekövetkezésében nem volt semmilyen szerepe.
[45] A hibanaplóban 2012-ben volt az utolsó bejegyzés, a hibanapló ellenőrzése dokumentáltan nem történt meg.
[46] A gép korábbi időpontban történt átalakítását nem dokumentálták. A balesettel érintett tető retesze tartósan működésképtelen volt, a retesz ellenőrzésének dokumentálása nem történt meg, ezen ellenőrzés elvégzése a munkavállaló számára feladatként kiosztásra, begyakoroltatásra nem került.
[47] Az I. rendű terhelt 2015. évi augusztus hó 3. napján nem volt jelen sem a sértett felvételekor, sem a munka megkezdésekor, valamint nem részesítette a sértettet a munka megkezdésekor balesetvédelmi oktatásban sem. Az I. rendű terhelt a fentieken túlmenően nem gondoskodott a sértett tűzvédelmi oktatásáról és nem intézkedett az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatról, valamint elkésett a munkaviszony bejelentésével is.
[48] A terheltek cselekményeikkel megsértették a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Munkavéd.tv.) 2. § (2)-(3), 18. § (3) bekezdésében, 23. §-ában, 40. § (1) bekezdésében, 42. § a) és b) pontjában, 54. § (7) bekezdésében és az 55. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezéseket, valamint a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet 9. § (1) bekezdés b) és c) pontjait, valamint a rendelet 10. § g) pontjának és a rendelet 12. §, 14. §, 15. §, valamint 22. § (3) bekezdésének az előírásait.
[49] A sértett a működő préskeverő üvegezett fedelének felnyitásával és a keverőtérbe történő benyúlásával megsértette az Munkavéd.tv. 60. § (1) bekezdés második mondat II. fordulatát és e bekezdés a) pontját.
[50] II. A jogerős ítélettel szemben az I. rendű terhelt védője és a II. rendű terhelt védője külön-külön terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyekben annak a törvény szerinti okát (Be. 649. §) nem jelölték meg, csupán a Be. 648. § a) pontjára hivatkoztak. Érdemben mindkét védő a jogerős ítélet megváltoztatását és az I. rendű, illetve a II. rendű terhelt elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában való felmentését, harmadlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.
[51] Az I. rendű terhelt védője indítványa indokaként utalt arra, hogy a sértett tapasztalt tésztagyártó volt, aki ismerte a VDP-1 típusú tésztagyártó gép működését, mivel azon éveken keresztül dolgozott. A gépen éveken keresztül balesetmentesen dolgozó sértettről megállapítható, hogy a gépet tudta szabályosan működtetni, a gép szabályos működését elsajátította, hiszen ezen ismeretek nélkül nem tudott volna rajta dolgozni, ezért az ügyvezető azon szabálytalansága, hogy nem követelte meg a sértettől a retesz ellenőrzését, illetve a sértettel a gépkezelési utasítását dokumentáltan nem ismertette senki, nem tekinthető bűncselekménynek.
[52] Kifejtette, hogy a sértett vallomása alapján okszerűen megállapítható, miszerint a sértett ismerte a gépnek a működési problémáját, és miután mindig szabályosan a "stop" gombbal állította le azt, így tudnia kellett, hogy a gép megállításának ez a szabályos módja. A vádbeli napon ennek ellenére használta a "stop" gomb helyett a retesz felemelését a gép megállapítására, majd miután látta, hogy a gép működése nem állt le, mégis belenyúlt a gépbe. A másodfokú bíróság ki is egészítette a tényállást azzal, hogy a sértett ezen magatartásával konkrét munkavédelmi szabályt sértett.
[53] A védő hangsúlyozta, hogy a foglalkozási szabályszegésnek és a bekövetkezett eredménynek okozati összefüggésbe kell állnia egymással, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért a büntetőjogi felelősséget önmagában a foglalkozási szabályok megszegésének a ténye nem alapozza meg. Jelen esetben a sértett az általa jól ismert gépet működtette nem kellő körültekintéssel. Ezért a baleset kizárólagosan a sértett magatartására vezethető vissza, a terhelt formális foglalkozási szabályszegései közvetlen veszélyhelyzetet nem hoztak létre és nem álltak okozati összefüggésben a maradandó fogyatékosság létrejöttével.
[54] A védő álláspontja szerint a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása anyagi jogszabályt sértett, mert a terhére rótt bűncselekmény törvényi tényállási eleme, a közvetlen veszély okozása hiányzik, az annak létrejötte után történtek kapcsán pedig a gondatlanság ismérvei hiányoznak.
[55] A II. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványában hivatkozott arra, hogy a II. rendű terhelt mindvégig következetesen állította, miszerint az a hivatkozás, hogy a T. Kft. műszaki irányítását ő végezte volna, nem valós, és az nem is nyert az eljárás során bizonyítást. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetője az lehet, aki meghatározott foglalkozási szabály hatály alatt áll. Az eljáró bíróságok a büntetőeljárásban a II. rendű terhelt vonatkozásában pusztán azon az alapon állapították meg e tekintetben tényállásszerű magatartást, hogy a T. Kft. és a T. Kft. egymáshoz közeli fizikai elhelyezkedése adott lehetőséget arra, hogy a T. Kft.-ben működő gépeket esetleg, illetve alkalmanként működés közben megnézze és segíteni próbáljon abban az esetben, ha a gép kezelőjétől bármilyen rendellenességre utaló jelzést kapott.
[56] A védelem álláspontja szerint a II. rendű terhelt az ítéletben megállapított történeti tényállás szerint foglalkozási szabály hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytatott, így a II. rendű terhelt terhére nem állapítható meg a foglalkozási szabályszegés, mint elkövetői magatartás.
[57] Kifejtette, hogy a gondatlanságra vonatkozó tényállási elem sem valósult meg a II. rendű terhelt tevékenysége tekintetében. A mulasztásban megnyilvánuló gondatlan magatartás csak akkor lenne felróható neki, ha tevékenysége a törvényi tényállás szerinti kritériumoknak megfelelt volna. Sem a tésztagyártó gép műszaki hibájáról, sem annak a nem rendeltetésszerű használatáról nem volt tudomása, így a gondatlanság a terhére nem róható. A II. rendű terhelt magatartása és a testi sérülés keletkezése között nem volt okozati összefüggés, azt kizárólag a sértett kiszámíthatatlan, mások által meg nem akadályozható munkavédelmi szabályszegése okozta.
[58] Mindezek alapján a II. rendű terhelt bűnösségének megállapítása anyagi jogszabályt sért, a cselekvősége a törvényi tényállás egyik elemének sem felel meg, a terhelt nem a bűncselekmény elkövetője, ezáltal cselekvősége nem tekinthető a törvényi tényállásnak megfelelő elkövetői magatartásnak, és az ítélet történeti tényállásában rögzített közreműködése, valamint a bekövetkezett testi sérülés között okozati összefüggés nem állapítható meg.
[59] A Legfőbb Ügyészség BF.1392/2020/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványokat alaptalannak találta és mindkét terhelt tekintetében a támadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt.
[60] Indokai szerint a jogerős ítéleti tényállás alapján egyértelműen megállapítható, hogy az I. rendű terhelt mint a T. Kft. ügyvezetője, valamint a II. rendű terhelt mint a T. Kft. ügyvezetője, egyaránt a foglalkozási szabályok hatálya alatt állt a T. Kft. által folytatott tésztaüzemben elhelyezett, és a Kft. tulajdonát képező tészta dagasztó géppel folytatott tevékenység tekintetében.
[61] A II. rendű terhelt elkövetői minőségét kétségbe vonó védői érvelést az eljárt bíróságok indokoltan vetették el, a tényállásban részletesen megjelölve azokat a tényeket, amelyekből megállapíthatóan a terhelt lényegében irányító jogkört gyakorolt a sértett, illetve az általa tésztadagasztó géppel végzett munkafolyamat felett. A II. rendű terhelt résztulajdonosa volt a T. Kft.-nek, részt vett a gép megvásárlásában, megismerte annak működését és elsajátította azt. Rendszeresen ellenőrizte, hibáiról értesült, annak javításait és az időközben a gépen végrehajtott módosításokat irányította és felügyelte.
[62] Rámutatott arra, hogy a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének elkövetője az lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Közömbös, hogy hatósági engedély vagy más jogosultság alapján főfoglalkozásként, illetve rendszeres keresetszerzés érdekében űzi a tevékenységet vagy pedig alkalomszerűen, esetleg éppen kedvtelésből. Az az alapvető feltétel, hogy az elkövető olyan tevékenységet folytasson, amelyet írott vagy íratlan foglalkozási szabályok körvonalaznak.
[63] A tényállásból megállapíthatóan az I. és II. rendű terhelt tevékenysége, mulasztása egyrészről a tésztadagasztó gép, másrészről a sértett tekintetében valósult meg.
[64] A gép vonatkozásában a biztonságos munkavégzésre való alkalmasság biztosításának az elmulasztásában, illetőleg a rendszeres időszakos ellenőrzés elhanyagolásában, elmulasztásában nyilvánult meg.
[65] A sértett tekintetében pedig a gyártási technológia és a gép biztonságos üzemeltetési feltételeinek a megismertetésének, elsajátításának, a sértett munkavégzésének ellenőrzése elmulasztásában nyilvánult meg.
[66] Ezen kétirányú kötelezettségeknek az elmulasztása azt eredményezte a terheltek tekintetében, hogy a sértett a baleset időpontjában már feltétlenül, de azt megelőzően pontosan meg nem határozható időszakon keresztül egy olyan géppel végezte a munkát, amelynek préskeverője a biztonságos munkavégzésre alkalmatlan volt.
[67] A terheltek mulasztása következtében kialakult egy absztrakt veszélyhelyzet, amely ténylegesen akkor vált konkrét, közvetlen veszéllyé, amikor a tészta készítés során a sértett felnyitotta a gép dagasztó tartályának fedelét, amely során a gép üzemképes kapcsolók hiányában nem állt le, majd ezután a sértett a dagasztó tartályba nyúlt, és a műszaki hiba miatt továbbra is mozgásban lévő forgópálcikás tengelyek leszakították az alkarját.
[68] A sérülés abban az esetben nem következett volna be, ha a műszaki és munkavédelmi követelményeknek megfelelő gép dagasztó tartálya védőfedelének üzem közbeni felnyitásában a gépen a forgópálcikás tengely szabályos működés esetén leállt volna.
[69] Mindezek alapján a törvényi tényállás szerinti közvetlen veszély, illetőleg a maradandó fogyatékosság mint eredmény, részben az I. és II. rendű terhelt mulasztásának a következménye volt, amelyre a terheltek bűnössége negligencia formájában alakult ki.
[70] Az I. rendű terhelt védője észrevételében a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában foglaltakkal nem értett egyet, arra hivatkozással, hogy a másodfokú ítéleti tényállás is megállapította, miszerint 2013. február 10-én megtörtént a gép munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata és az erről készült jegyzőkönyvben a munkaeszköz, munkavédelmi üzembe helyezésének elrendelését kikötés nélkül javasolta a vizsgálat vezetője.
[71] A másodfokú bíróság közvetett módon bizonyítottnak találta azt, hogy a préskeverő biztonsági retesze üzemképtelen volt hosszabb ideje; azt viszont nem tartalmazza a tényállás, hogy az mikor romolhatott el.
[72] Hivatkozott arra, hogy a másodfokú ítélet megállapította, miszerint a sértett 2011 tavaszától állt munkaviszonyban kisebb-nagyobb megszakításokkal a T. Kft.-vel és a T. Kft.-vel. A munkaköre szerint tésztagyártó és csomagoló munkakörben dolgozott ténylegesen, így gyakorlott tésztagyártó volt. A sértett jól tudta működtetni a gépet, ismerte a gyártási technológiát, így számára nem volt rendkívül bonyolult a gyártási folyamat. A vádbeli napon az I. rendű terhelt nem tartózkodott a T. Kft.-ben, így módja sem volt aznap ellenőrizni a sértett munkavégzését. Álláspontja szerint, miután az ítéleti tényállások megállapították, hogy a sértett teljesen tisztában volt azzal, miszerint a működő gépbe nem szabad belenyúlni, melyre a kihelyezett figyelmeztető táblák is felhívták a figyelmét, a sértett maga okozta a balesetet azzal, hogy mégis benyúlt a mozgó gépbe.
[73] A sértett tudatának át kellett fognia és át is fogta, hogy szabálytalanul állította le a gépet. Észlelnie kellett, hogy a retesz felemelése után a gép tovább forog és tudnia kellett, hogy a mozgó gépbe nem nyúlhat bele, mert balesetveszélyes. Kifejtette, hogy nem vitásan szükséges volt a gép meghibásodása ahhoz, hogy bekövetkezzen a baleset, de azt nem lehet megállapítani, hogy erről az I. rendű terhelt tudott. Álláspontja szerint a sértett az általa jól ismert gépet nem kellő körültekintéssel működtette, ezért szenvedett balesetet. Az I. rendű terhelt terhére rótt foglalkozási szabályszegések formálisak és a balesetben nem játszottak szerepet, nem állnak okozati összefüggésben a maradandó fogyatékosság létrejöttével.
[74] A II. rendű terhelt védője is észrevételt tett a Legfőbb Ügyészség indítványára, melyben túlnyomórészt a felülvizsgálati indítványában írtakat ismételte meg. Kifejtette, hogy a sértett összefüggéstelen és szakmai alátámasztás nélküli állításai, nevezetesen, hogy milyen műveleteket végzett a baleset pillanatában, hamisnak bizonyultak; több szakértő is arra az álláspontra helyezkedett, hogy állításai nem lehetségesek.
[75] Arra, hogy a gép mikor romlott el, nem merült fel semmilyen bizonyíték sem. A munkabaleset olyan munka végzésekor történt, amelyre a sértettnek nem volt utasítása. A bíróságok előtt bizonyításra került, hogy a terheltek munkabaleset másnapjától két hétre külföldre mentek. Nem vitatta, hogy a baleset bekövetkeztéhez kellett a gép meghibásodása, ugyanakkor a terheltnek nem volt tudomásuk a gép hibájáról. Ebből következően tényként csak az azonnali meghibásodást lehet megállapítani.
[76] III.A felülvizsgálati indítványok nem alaposak.
[77] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye.
[78] A Be. 648. §-a csupán rendszerezi a felülvizsgálati okokat, amiket a Be. 649. §-a határoz meg. A védők indítványaikban - jogszabályhely szerint - ilyen okot nem jelöltek meg. A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján azonban valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. A védők az indítványaikban a terheltek büntetőjogi felelősségének megállapítását sérelmezték; ezért azok - tartalmuk szerint - az említett felülvizsgálati ok feltételeinek megfelelnek.
[79] Ugyanakkor utalni kell arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség megkerülhetetlen szabály. Ennek megfelelően a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bekezdés]; a bizonyítékok ismételt elbevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány felülbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bekezdés].
[80] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogkövetkeztetések helyességét a jogerős ítélet tényállás alapul vételével kell megítélni; a tényállásban nem szereplő, illetve attól eltérő tények figyelmen kívül maradnak, és nem irányulhat az indítvány ilyen tények megállapítására sem.
[81] 2. Jelen ügyben az indítványok anyagi jogi törvénysértésre hivatkozó érvei részben a jogerős ítéleti tényállást is támadták. Az elsőfokú bíróság ítélete 3. oldal hatodik bekezdés utolsó két mondatában rögzítette, hogy a biztonsági kapcsoló tartós üzemképtelenségéről a terhelteknek tudomása volt, azonban ennek elhárítását a cselekmény időpontjáig nem végezék el. A másodfokú bíróság ítélete [36] bekezdésében ezt ki is egészítette azzal, miszerint a sértett többször is közölte ezt a hibát mindkét terhelttel. Ugyancsak tartalmazza a jogerős ítéleti tényállás, hogy a II. rendű terhelt ténylegesen milyen irányítási tevékenységet fejtett a sértett által végzett munkafolyamat felett (elsőfokú ítélet 3. oldal harmadik bekezdés, kiegészítve a másodfokú ítélet [34] bekezdésében).
[82] E ténymegállapítások a felülvizsgálati eljárásban kétségbe nem vonhatók, az indítványokat azok alapulvételével kellett elbírálni.
[83] 3. A Btk. 165. § (1) bekezdése szerint a foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét követi el, aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz.
[84] A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés, amely lehet akár szándékos, akár a kötelezettség elhanyagolásában jelentkező gondatlan magatartás. A szabályszegés megvalósulhat aktív tevőleges magatartással vagy mulasztással is.
[85] Az elkövető büntetőjogi felelőssége tehát akkor állapítható meg, ha a foglalkozási szabályt szándékosan, vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő más (mások) életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése, vagy testi sérülése, illetve az elkövető szabályszegő mulasztása folytán nem akadályozza meg - bár erre lehetősége volt - a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros következmény tekintetében is a gondatlan felelőssége fennáll.
[86] Jelen esetben az elsőfokú bíróság ítélete negyedik oldal utolsó bekezdésében sorolta fel azokat a - másodfokú bíróság is által is osztott - konkrét jogi kötelezettségeket, amelyeket az I. rendű és a II. rendű terhelt megszegett. A másodfokú bíróság e körben a tényállást annyiban egészítette ki, hogy feltüntette a sértett általi szabályszegést is.
[87] A Btk. 165. §-a szerinti törvényi tényállás ún. keretdiszpozíció, annak tartalmát az egyes foglalkozási szabályok töltik ki. A foglalkozási szabályok tartalmát írott jogi normák, igazgatási szabályok, rendeletek, utasítások, de a szakma általánosságban elfogadott, íratlan szokásszerű szabályai is meghatározhatják.
[88] Ez azonban nem jelenti, hogy a szabályszegések önmagában, objektíve tesznek felelőssé. Az anyagi jogi bűnösség az alany tudati gondolati világával függ össze. Azt fejezi ki, hogy az alany tehet a bűncselekményt megvalósító magatartás tanúsításáról és magatartásával előidézett következményekről. Tehet, mert az elkövetéskor belátta, felismerte magatartása jellegét és annak lehetséges következményeit (eredményét); illetőleg tehet, mert beláthatta volna, felismerhette volna cselekménye jellegét, lehetséges következményeit. A bűnösség tehát a törvényi tényállás tárgyához és tárgyi oldalához (materiális cselekmény esetében az eredményéhez) fűződő aktuális pszichikus viszony.
[89] Ez a kapcsolat a rágondolásban fejeződik ki. Az alany akkor bűnös, ha az elkövetési magatartás tanúsításakor rágondol a magatartás jellegére és következményére, és ebben a tudatban mégis végrehajtja.
[90] A bűnösség azonban nem csak az aktív rágondolásban, hanem a rágondolás hiányában is kifejeződhet akkor, ha az elkövető az eredményt éppen azért okozza, mert nem gondol magatartása lehetséges következményeire, pedig gondolnia kellett volna. Ez esetben a megkívánt és elvárható rágondolás hiánya róható fel. A szándékosság és a tudatos gondatlanság esetében tehát a rágondolás kimutatható, míg a hanyag gondatlanság esetében éppen a megkövetelt rágondolás hiányáról van szó.
[91] Tudatos gondatlanság, ha az elkövető előre látja magatartása következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Hanyag gondatlanság pedig, ha azért nem látja előre magatartása következményeit, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztja.
[92] A könnyelműség és a hanyagság egyaránt bírói értékelés alá eső kategória. A könnyelműség az alappal bizakodás és az alaptalan bizakodás között helyezkedik el.
[93] A könnyelműség (tehát a tudatos gondatlanság) jellemzője, hogy az eredmény lehetőségével számol, de azt nem veszi komolyan; vagy bár komolyan veszi, de el akarja kerülni, ami kifejezésre is jut, viszont magatartása mégis előidézi a sérelmet. A hanyagság esetében az elkövető nem azért bűnös, mert az eredményt nem látta előre, hanem azért, mert előre kellett volna látnia és előre lehetett volna látnia.
[94] Az alapügyben eljárt bíróságok az állapították meg, hogy a terheltek mulasztással valósították meg a terhükre rótt cselekményt az által, hogy a munkagép megjavítását elmulasztva nem biztosították a foglakozását végző sértett részére a biztonságos munkavégzést.
[95] A terhelek cselekményét - bár ténylegesen ez az ítélet indokolásában nem került kifejtésre - tudatos gondatlanságnak minősítette a bíróság, tekintettel arra, hogy a terheltnek tudatának át kellett fognia azt, hogy a munkagép működtetése nem biztonságos, ezáltal az azon dolgozó személyt közvetlen veszélynek teszik ki.
[96] A tudatosan gondatlanul cselekvő tudata értelmi oldalon, ekként az előrelátása kiterjed
- az elkövetési tárgyra (passzív alanyra), valamint
- a tárgyi oldali ismérvekre, ekként a cselekményre, azzal elindított okozati kapcsolatra és az eredményre.
[97] Az utóbbi kettőre kiterjedő tudat jelentősége a tudatos gondatlanság esetében alapvető. Az ilyen elkövető előre látja a törvényi tényállás szerinti eredmény bekövetkezésének lehetőségét és a magatartásával elindított okozati folyamat lehetséges alakulását. Egyszóval tárgyszerű - ekként uralma alatt tartható - alapja van könnyelműségének, vagyis választási lehetősége észszerűen adott. Ha hiányzik a következmény tényleges előrelátása, akkor legfeljebb a hanyag gondatlanság jöhet szóba, ami a rágondolás hiánya, a tudattalanság, amikor tehát nincs tudat, viszont kellő figyelem és körültekintés mellett megvan a lehetősége.
[98] Az, hogy a terheltektől milyen figyelem volt elvárható, illetve hogy az elvárható figyelem vagy körültekintés tanúsítása esetén milyen következményt láthattak előre, kétlépcsős gondolati folyamatban fogható meg.
[99] Az első egy objektív mérce, az objektív gondossági kötelesség. E mérce körülhatárolása más akkor, amikor valamely foglalkozás, és más, ha magánemberi viszonylatról, tevékenységről van szó. Ehhez képest fogalmazható meg az e törvényi tényállásra tartozó elvárhatóság.
[100] A Btk. 165. § (korábbi büntetőtörvény szerinti 171. §, még korábban az 1961. évi V. törvény 258. §, illetve azt megelőző 1948. évi XLVIII. törvény szerint 20. §) szerinti törvényi tényállás alapján foglalkozás alatt az a tevékenység értendő, amit az elkövető éppen végez. Ezzel kapcsolatos elvárhatóság pedig az, hogy legyen biztonságos, biztonságos pedig az, ami nem kockázatos a másikra. Nem kockázatos az, ami nem tesz ki közvetlen veszélynek mást. Közvetlen veszély akkor valósul meg, amikor az élet, testi épség vagy az egészség sérelmének a helyzetre és a személyre konkretizált reális lehetősége jelentkezik; ha pedig sérülés is bekövetkezik, akkor ez értelemszerűen fennáll.
[101] Tehát egyrészt vizsgálni kell, hogy az adott munkavégzés magán, vagy szervezett, ezen belül közös (együttes), vagy irányított. Ha pedig irányított, akkor vizsgálni kell, hogy az irányításért felel-e a terhelt. Másrészt vizsgálni kell, hogy amiért felel, annak elmulasztásából következik e a közvetlen veszély, illetve a sérelem.
[102] A bűnösség megállapítására vonatkozó kifogások esetében tehát arra kell választ adni, hogy volt-e, és ha igen, mi volt a terheltektől elvárható, illetve az II. rendű terhelt tevékenysége tekinthető-e foglalkozási szabály alá tartozónak.
[103] Az irányadó tényállás szerint a cselekmény elkövetésekor az I. rendű terhelt a tésztafélék gyártásával foglalkozó T. Kft. ügyvezetője volt. A T. Kft. tevékenységét a T. Kft.-től bérelt T., V. útja 7. szám alatt lévő épületben végezte. A T. Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője a II. rendű terhelt volt.
[104] A T. Kft. munkatársai besegítettek a T. Kft. háttértevékenységébe, mint a csomagolás, tárolás, karbantartás, továbbá a II. rendű terhelt végezte - a T. Kft.-ben lévő résztulajdonosi jogosultsága alapján - a T. Kft. műszaki irányítását is: így ellenőrizte a gépek műszaki állapotát és a gyártással kapcsolatban szóbeli utasításokat adott sértettnek.
[105] A VDP-1 típusú tésztadagasztógép megvásárlásában a II. rendű terhelt is közreműködött, és annak kezeléséről, a gyártás folyamatáról videofelvételt is készített. A gép kezelését és a tésztagyártást - a sértett felügyelete mellett - a II. rendű terhelt is kipróbálta, megtanulta, továbbá értesült a géppel kapcsolatos nagyobb hibákról, melyek javítását is ő szervezte meg.
[106] Mindezekből következik, hogy mind az I. és mind a II. rendű terhelt a munkafolyamatokkal tisztában volt, utasításokat adtak a sértettnek, illetve a munkagép műszaki állapotának ellenőrzését a II. rendű terhelt végezte, aki tudott a munkagépen végzett átalakításról is. Így mindkét terhelt a foglalkozási szabályok hatálya alatt állt.
[107] Ezt támasztja alá az is, hogy az irányadó tényállás szerint a sértett többször is közölte az I. rendű és a II. rendű terheltekkel, hogy a préskeverő a fedele felnyitása után is működik, azonban ezt a hibát - azt gondolva, hogy arról úgy is tud mindenki - az erre rendszeresített füzetbe nem jegyezte be.
[108] E körben nincs jelentősége annak, hogy a terheltek különböző gazdasági társaság vezetői voltak. A büntetőjogi felelősség alapja nem az, hogy a terhelt milyen jogviszony alapján végzi a tevékenységét, hanem az, hogy ténylegesen milyen - foglalkozási szabályok hatálya alá eső - tevékenységet folytat. Jelen esetben az irányadó tényállás rögzíti, hogy a II. rendű terhelt ellenőrizte a gépek műszaki állapotát és a gyártással kapcsolatban szóbeli utasításokat adott a sértettnek. Ehhez képest közömbös a II. rendű terhelt és a sértett közötti munkajogi jogviszony; mivel a II. rendű terhelt a foglalkozási szabályok hatálya eső tevékenységet tényszerűen végezte, az azzal járó kötelezettségek is terhelték.
[109] Ekként mindkét terhelt annak ismeretében végeztette, illetve hagyta, hogy a sértett munkát végezzen, hogy tudta, miszerint a préskeverő felnyitás után is működik és a biztonsági retesz üzemképtelen, azonban ezen hibákat a terheltek nem javították ki.
[110] Nem vitás, és a jogerős ítéleti tényállás is tartalmazza, hogy a sértett is foglalkozási szabályt szegett, amikor annak ellenére, hogy gép burkolatának a vezérlő oldali részén három helyen, a gép elején pedig egy helyen jól látható, 9,5x6 cm méretű "A GÉPBE MŰKÖDÉS KÖZBEN BENYÚLNI TILOS" feliratú tábla került elhelyezésre, belenyúlt a működő keverőtérbe. Ezzel kétségtelenül megsértette az Munkavéd.tv. 60. § (1) bekezdés második mondat II. fordulatát és a) pontját, miszerint a munkavállaló köteles a munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, így különösen köteles - egyebek mellett - a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni.
[111] Ez azonban a terheltek büntetőjogi felelősségére nincs kihatással, tekintettel arra, hogy amennyiben a gép a munkavédelmi szabályok és a biztonságos működés követelményének megfelelően működött volna, akkor a sértett tényállásban rögzített balesete nem következett volna be, mert a préskeverő üvegezett fedelének felnyitásakor a biztonsági kapcsoló a forgó pálcikás tengelyek működését leállította volna.
[112] Kétségtelen, hogy a terheltek mulasztása önmagában csak absztrakt veszélyhelyzetet hozott létre, ami azzal vált közvetlenné, hogy a sértett - maga is munkavédelmi szabályt szegve - a gép fedelét felnyitotta és működés közben belenyúlt abba. Ezt azonban az tette lehetővé, hogy a biztonsági kapcsoló nem működött és a gép a fedél felnyitása után is tovább üzemelt; e hiba kiküszöbölése pedig a terheltek kötelezettsége lett volna.
[113] Mindezekből is következik, hogy az indítványokban foglaltakkal szemben - ahogy azt az elsőfokú bíróság ítéletének 26. oldalán és a másodfokú bíróság ítélete indokolásának [72] bekezdésében is kifejtette - a terheltek mulasztása és a sértettnél bekövetkezett sérülés között az ok-okozati viszony kétséget kizáróan fennáll.
[114] A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés valamennyi törvényi tényállási eleme tehát mindkét terhelt tekintetében maradéktalanul megvalósult, ekként büntetőjogi felelősségüknek megállapítására a jogerős ítéletben a büntető anyagi jog sérelme nélkül került sor.
[115] Ezért a Kúria - a Be. 660. § (1) bekezdésének főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdésének főszabálya szerinti összetételben eljárva - a megtámadott határozatokat az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
[116] A II. rendű terhelt kirendelt védője a felülvizsgálati eljárásban az ügyben felkészült és beadványt is szerkesztett. A kirendelt védőt a felülvizsgálati eljárásban való tevékenységéért díjazás illeti meg akkor is, ha a Kúria az ügyben nyilvános ülést nem tart (BH 2019.217.III.). Ezért a Kúria az ügyben indítványt elterjesztő és írásbeli észrevételt is tevő védő részére a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (3) bekezdésében meghatározott keretek között, a végzett munkájával arányos - négy órai munkavégzésnek megfelelő, általános forgalmi adóval növelt összegű - díjazást állapított meg.
[117] Az így felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. § (1) bekezdés zárómondata alapján rendelkezett.
[118] IV. A Be. 6. § (4) bekezdése értelmében a Kúria határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs; felülvizsgálatát a Be. 650. § (1) bekezdés b) pont második fordulata zárja ki.
[119] A Be. 652. § (6) bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. § (3)-(5) bekezdésén alapul. Az említett törvényhely (7) bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. § (4) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

Budapest, 2021. június 10.

Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Székely Gabriella s.k. előadó bíró, dr. Sebe Mária s.k. bíró

(Kúria Bfv. II. 1.302/2020.)

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu

BH 2021.11.306

BH 2021.11.306

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!

{{ item.ArticleTitle }}

adozona.hu

BH 2021.11.306

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Ön már az előfizetőnk?

Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?

Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!

{{ item.ArticleTitle }}

Keresés az oldal szövegében