adozona.hu
BH 2021.10.286
BH 2021.10.286
Az egyesület szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálata a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (1) bekezdésben meghatározott határidőben előterjesztett keresettel kérhető. A 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 46/A. § (2) bekezdésében rögzített határidő az ilyen perindításra nem irányadó [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (1) bek; 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 46/A. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes 2019. június 13-ára összehívott rendkívüli közgyűlése az 5/2019. számú határozattal az egyesület ügyvezetőjévé választotta H. M.-et, a 6/2019. számú határozattal a székhely megváltoztatásáról, a 7/2019. számú határozattal pedig arról döntött, hogy az újonnan megválasztott ügyvezető - a személyét és a szervezet székhelyét érintő változások bejegyzését követően - köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a felügyelőbizottság által meghatározott napirendi pontokban.
[2] Az alperes...
BH 2021.10.286 Az egyesület szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálata a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (1) bekezdésben meghatározott határidőben előterjesztett keresettel kérhető. A 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 46/A. § (2) bekezdésében rögzített határidő az ilyen perindításra nem irányadó [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (1) bek; 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 46/A. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes 2019. június 13-ára összehívott rendkívüli közgyűlése az 5/2019. számú határozattal az egyesület ügyvezetőjévé választotta H. M.-et, a 6/2019. számú határozattal a székhely megváltoztatásáról, a 7/2019. számú határozattal pedig arról döntött, hogy az újonnan megválasztott ügyvezető - a személyét és a szervezet székhelyét érintő változások bejegyzését követően - köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a felügyelőbizottság által meghatározott napirendi pontokban.[2] Az alperes a nyilvántartását vezető bíróság hiánypótlási felhívására 2019. szeptember 20-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a 9/2019. számú határozattal a felperest visszahívta ügyvezetői tisztségéből és megállapította megbízatásának megszűnését 2019. szeptember 20-ával. A 10/2019. számú határozatban pedig ismét döntött H. M. ügyvezetővé választásáról a közgyűlés idejétől számított ötéves időtartamra.
[3] A felperes a közgyűlésekre meghívót nem kapott, és nem került megküldésre részére a közgyűlések jegyzőkönyve, az ott hozott határozatok kivonata sem.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[4] A felperes módosított keresetében kérte a 2019. június 13-i közgyűlésen hozott 5-7/2019. számú határozatok és a 2019. szeptember 20-i közgyűlés 9/2019., 10/2019. számú határozatainak hatályon kívül helyezését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a, 3:36. §-a alapján.[5] Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a per megszüntetésére, érdemben a kereset elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú határozat
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresettel támadott közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte.[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes 2019. szeptember 20. napi közgyűlésének a 9/2019., 10/2019. számú határozatai hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[8] A jogerős ítélet indokolása elsőként azt rögzítette, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § (1) bekezdés 12. pont a) alpontja és a 185. §-a alapján megengedett volt a keresetváltoztatás az ügyben. Rögzítette továbbá, hogy a felperest az egyesület tagjaként és vezető tisztségviselőjeként egyaránt megillette a keresetindítás joga.
[9] A perindítás időbeliségének vizsgálatával [Ptk. 3:36. § (1) bekezdés] megállapította a másodfokú bíróság, hogy a felperes a 2019. június 13-i rendkívüli közgyűlésen hozott határozatok esetében - a 2019. július 3-i tudomásszerzéséhez mérten - a szubjektív perindítási határidő betartásával fordult bírósághoz, a 2019. szeptember 20-i rendkívüli közgyűlés határozatait viszont a harmincnapos perindítási határidő elmulasztásával támadta. Utóbbi határozatokról a felperes 2019. szeptember 26-án, a közhiteles nyilvántartásban való közzététellel tudomást szerezhetett, tekintettel arra is, hogy a közzététellel megvalósuló tudomásszerzést a jogalkotó a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46/A. §-ában el is ismeri.
[10] A 2019. június 13-i megismételt rendkívüli közgyűlés idején a felperes tagja volt az alperesnek, ennélfogva megillette a Ptk. 3:72. § (2) bekezdése szerint a közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának joga. A felperes meghívása nélkül a 2019. június 13-i rendkívüli közgyűlés összehívása a Ptk. 3:17. § (1) bekezdésébe és az alapszabály vonatkozó rendelkezésébe ütközött, az így meghozott határozatok jogszabálysértő jellege megállapítható volt.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató és a keresetet részben elutasító rendelkezésének hatályon kívül helyezését, és e körben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.[12] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a támadott részében a keresetindítási határidő téves megállapítása miatt a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésébe és a Cnytv. 46/A. § (2) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[13] Álláspontja szerint nem a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében írt harmincnapos, hanem a Cnytv. 2017. március 1-jétől hatályos 46/A. § (2) bekezdése szerinti hatvannapos határidő volt irányadó a számára a perindításra. A tudomásszerzés 2019. szeptember 26-i időpontjától számítva a hatvannapos határidő 2019. november 25-én járt le. A felperes 2019. november 14-i keresetkiterjesztése határidőben történt.
[14] Megjegyezte, hogy a Cnytv. hivatkozott rendelkezése a Ptk.-hoz képest speciális szabály, pontosítja - méltányosan meghosszabbítja - a perindítási határidőt.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[16] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között - a felülvizsgálattal támadott, azaz az elsőfokú ítéletet megváltoztató részében és a felperes által hivatkozott okból - vizsgálta, és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[17] A felülvizsgálati eljárás korlátaiból következően [Pp. 423. § (1) bekezdés] a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia a felülvizsgálati kérelem alapján, hogy a keresettel támadott egyesületi határozatok bírósági felülvizsgálatának határidejére a Ptk. 3:36. § (1) bekezdése, avagy a Cnytv. 46/A. §-a irányadó, ezáltal a felperes a 2019. szeptember 20-i közgyűlési határozatokat a tudomásszerzés - általa sem vitatott - 2019. szeptember 26-i időpontjától számított harminc, avagy hatvan napon belül támadhatta bíróságon.
[18] A Cnytv. 46/A. § (2) bekezdése, ennélfogva az ott írt - a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől számított hatvannapos - perindítási határidő is kizárólag a 46/A. § (1) bekezdésben szabályozott körben értelmezhető. A Cnytv. vizsgált szabálya egyesületek (alapítványok, sportegyesületek) nyilvántartási ügyeiben hozott és fellebbezéssel nem támadható bírósági határozatok - közelebbről a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó és a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzések - esetén biztosít külön jogorvoslatot az adott végzések perbeli megtámadásával, a sérelmesnek tartott végzés közzétételétől számított hatvannapos keresetindítási határidő szabályával.
[19] Az előzőektől különböző jogintézmény, ezáltal más alanyi jog érvényesítését biztosítja, a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálata, amelyet a Ptk. a IV. Cím alatt a jogi személyek törvényes működésének egyik biztosítékaként a 3:35-3:37. §-aiban szabályoz.
[20] Jelen ügyben a kereset tárgyánál és tartalmánál fogva is egyértelmű [2019. november 14-i irat 2. oldal; Pp. 7. § (1) bekezdés 11. pont, 170. § (2) bekezdés a) és b) pont], hogy a felperes a perben a Ptk. 3:35. §-ára alapítottan érvényesített igényt: az alperes tagjaként, egyben korábbi vezető tisztségviselőjeként az alperes adott szerve (közgyűlés) - nem pedig a változásbejegyzést elrendelő nyilvántartó bíróság - által hozott határozat felülvizsgálatát kérte.
[21] A kereset benyújtására ezért a Ptk. 3:36. §-ának (1) bekezdése volt irányadó, amely a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése iránti keresetet kettős időkorlát közé szorítja: a kereset benyújtására irányadó egyrészt egy szubjektív, harmincnapos határidő, amelyet attól az időponttól kell számítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna; a perindítás további határideje objektív: a határozat meghozatalától számított egyéves, egyben jogvesztő határidő.
[22] A határozatok megtámadására irányadó perindítási határidő anyagi jogi jellegéből következően a keresetlevélnek a határidő utolsó napján - a munkaidő végéig - a bírósághoz meg kellett érkeznie. A harmincnapos határidő esetében - elévülési jellegéből következően - a határidő elmulasztásáról az ügy érdemében, ítéletben kellett döntenie a bíróságnak (4/2003. PJE határozat).
[23] A jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint a felperes 2019. szeptember 26-án megismerhette a perben támadott 2019. szeptember 20-i határozatokat, a felülvizsgálati kérelem eltérő hivatkozása hiányában nem volt felülbírálható a felülvizsgálati eljárásban, miből következően a felperes a keresetét az ettől számított harminc napon belül kellett előterjessze a bíróságon.
[24] Az előzőekből következően jogszabálysértés nélkül következtetett az ügyben másodfokon eljárt bíróság az alperes 2019. szeptember 20-i határozatait támadó kereset elkésettségére és a szubjektív perindítási határidő elmulasztása miatt a kereset megalapozatlanságára.
[25] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.400/2020.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Gáspár Mónika előadó bíró
Dr. Csőke Andrea bíró
A felperes: T. Gy.
A felperes képviselője: Jávor és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Jávorné dr. Szabolcs Judit ügyvéd
Az alperes: Sz-i D. L. Sportegyesület
Az alperes képviselője: Markó & Czebe Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Markó Andrea ügyvéd
A per tárgya: közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.266/2020/5. számú ítélet
Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Budapest Környéki Törvényszék 5.G.40.292/2019/22. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes 2019. június 13-ára összehívott rendkívüli közgyűlése az 5/2019. számú határozattal az egyesület ügyvezetőjévé választotta H. M.-t, a 6/2019. számú határozattal a székhely megváltoztatásáról, a 7/2019. számú határozattal pedig arról döntött, hogy az újonnan megválasztott ügyvezető - a személyét és a szervezet székhelyét érintő változások bejegyzését követően - köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a felügyelőbizottság által meghatározott napirendi pontokban.[2] Az alperes a nyilvántartását vezető bíróság hiánypótlási felhívására 2019. szeptember 20-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a 9/2019. számú határozattal a felperest visszahívta ügyvezetői tisztségéből és megállapította megbízatásának megszűnését 2019. szeptember 20-ával. A 10/2019. számú határozat pedig ismét kimondta H. M. ügyvezetővé választását a közgyűlés idejétől számított ötéves időtartamra.
[3] A felperes a közgyűlésekre meghívót nem kapott, és nem került megküldésre részére a közgyűlések jegyzőkönyve, az ott hozott határozatok kivonata sem.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[4] A felperes módosított keresetében kérte a 2019. június 13-i közgyűlésen hozott 5-7/2019. számú határozatok és a 2019. szeptember 20-i közgyűlés 9/2019., 10/2019. számú határozatainak hatályon kívül helyezését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a, 3:36. §-a alapján.[5] Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a per megszüntetésére, érdemben a kereset elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú határozat
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresettel támadott közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte.[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes 2019. szeptember 20. napi közgyűlésének a 9/2019., 10/2019. számú határozatai hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[8] A jogerős ítélet indokolása elsőként azt rögzítette, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § (1) bekezdés 12. pont a) alpontja és a 185. §-a alapján megengedett volt a keresetváltoztatás az ügyben. Rögzítette továbbá, hogy a felperest az egyesület tagjaként és vezető tisztségviselőjeként egyaránt megillette a keresetindítás joga.
[9] A perindítás időbeliségének vizsgálatával [Ptk. 3:36. § (1) bekezdés] megállapította a másodfokú bíróság, hogy a felperes a 2019. június 13-i rendkívüli közgyűlésen hozott határozatok esetében - a 2019. július 3-i tudomásszerzéséhez mérten - a szubjektív perindítási határidő betartásával fordult bírósághoz, a 2019. szeptember 20-i rendkívüli közgyűlés határozatait viszont a harmincnapos perindítási határidő elmulasztásával támadta. Utóbbi határozatokról a felperes 2019. szeptember 26-án, a közhiteles nyilvántartásban való közzététellel tudomást szerezhetett, tekintettel arra is, hogy a közzététellel megvalósuló tudomásszerzést a jogalkotó a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46/A. §-ában el is ismeri.
[10] A 2019. június 13-i megismételt rendkívüli közgyűlés idején a felperes tagja volt az alperesnek, ennélfogva megillette a Ptk. 3:72. § (2) bekezdése szerint a közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának joga. A felperes meghívása nélkül a 2019. június 13-i rendkívüli közgyűlés összehívása a Ptk. 3:17. § (1) bekezdésébe és az alapszabály vonatkozó rendelkezésébe ütközött, az így meghozott határozatok jogszabálysértő jellege megállapítható volt.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató és a keresetet részben elutasító rendelkezésének hatályon kívül helyezését, és e körben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.[12] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a támadott részében a keresetindítási határidő téves megállapítása miatt a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésébe és a Cnytv. 46/A. § (2) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[13] Álláspontja szerint nem a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében írt harmincnapos, hanem a Cnytv. 2017. március 1-jétől hatályos 46/A. § (2) bekezdése szerinti hatvannapos határidő volt irányadó a számára a perindításra. A tudomásszerzés 2019. szeptember 26-i időpontjától számítva a hatvannapos határidő 2019. november 25-én járt le. A felperes 2019. november 14-i keresetkiterjesztése határidőben történt.
[14] Megjegyezte, hogy a Cnytv. hivatkozott rendelkezése a Ptk.-hoz képest speciális szabály, pontosítja - méltányosan meghosszabbítja - a perindítási határidőt.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[16] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között - a felülvizsgálattal támadott, azaz az elsőfokú ítéletet megváltoztató részében és a felperes által hivatkozott okból - vizsgálta, és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.[17] A felülvizsgálati eljárás korlátaiból következően [Pp. 423. § (1) bekezdés] a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia a felülvizsgálati kérelem alapján, hogy a keresettel támadott egyesületi határozatok bírósági felülvizsgálatának határidejére a Ptk. 3:36. § (1) bekezdése, avagy a Cnytv. 46/A. §-a irányadó, ezáltal a felperes a 2019. szeptember 20-i közgyűlési határozatokat a tudomásszerzés - általa sem vitatott - 2019. szeptember 26-i időpontjától számított harminc, avagy hatvan napon belül támadhatta bíróságon.
[18] A Cnytv. 46/A. § (2) bekezdése, ennélfogva az ott írt - a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől számított hatvannapos - perindítási határidő is kizárólag a 46/A. § (1) bekezdésben szabályozott körben értelmezhető. A Cnytv. vizsgált szabálya egyesületek (alapítványok, sportegyesületek) nyilvántartási ügyeiben hozott és fellebbezéssel nem támadható bírósági határozatok - közelebbről a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó és a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzések - esetén biztosít külön jogorvoslatot az adott végzések perbeli megtámadásával, a sérelmesnek tartott végzés közzétételétől számított hatvannapos keresetindítási határidő szabályával.
[19] Az előzőektől különböző jogintézmény, ezáltal más alanyi jog érvényesítését biztosítja, a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálata, amelyet a Ptk. a IV. Cím alatt a jogi személyek törvényes működésének egyik biztosítékaként a 3:35-3:37. §-aiban szabályoz.
[20] Jelen ügyben a kereset tárgyánál és tartalmánál fogva is egyértelmű [2019. november 14-i irat 2. oldal; Pp. 7. § (1) bekezdés 11. pont, 170. § (2) bekezdés a) és b) pont], hogy a felperes a perben a Ptk. 3:35. §-ára alapítottan érvényesített igényt: az alperes tagjaként, egyben korábbi vezető tisztségviselőjeként az alperes adott szerve (közgyűlés) - nem pedig a változásbejegyzést elrendelő nyilvántartó bíróság - által hozott határozat felülvizsgálatát kérte.
[21] A kereset benyújtására ezért a Ptk. 3:36. §-ának (1) bekezdése volt irányadó, amely a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése iránti keresetet kettős időkorlát közé szorítja: a kereset benyújtására irányadó egyrészt egy szubjektív, harmincnapos határidő, amelyet attól az időponttól kell számítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna; a perindítás további határideje objektív: a határozat meghozatalától számított egyéves, egyben jogvesztő határidő.
[22] A határozatok megtámadására irányadó perindítási határidő anyagi jogi jellegéből következően a keresetlevélnek a határidő utolsó napján - a munkaidő végéig - a bírósághoz meg kellett érkeznie. A harmincnapos határidő esetében - elévülési jellegéből következően - a határidő elmulasztásáról az ügy érdemében, ítéletben kellett döntenie a bíróságnak (4/2003. PJE jogegységi határozat).
[23] A jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint a felperes 2019. szeptember 26-án megismerhette a perben támadott 2019. szeptember 20-i határozatokat, a felülvizsgálati kérelem eltérő hivatkozása hiányában nem volt felülbírálható a felülvizsgálati eljárásban, miből következően a felperes a keresetét az ettől számított harminc napon belül kellett előterjessze a bíróságon.
[24] Az előzőekből következően jogszabálysértés nélkül következtetett az ügyben másodfokon eljárt bíróság az alperes 2019. szeptember 20-i határozatait támadó kereset elkésettségére és a szubjektív perindítási határidő elmulasztása miatt a kereset megalapozatlanságára.
[25] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[26] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján a felperes köteles megfizetni az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét a Pp. 405. § (1) bekezdése, 364. §-a folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése szerint. Az ügyvédi munkadíj áfával növelt összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység értékelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése alapján, a csatolt megbízási szerződésben kikötött összeg mérséklésével határozta meg. Az ügy felülvizsgálati szakaszában vizsgált jogkérdés súlya és az alperes egy oldalt kitevő felülvizsgálati ellenkérelme nem tett indokolttá magasabb összegű ügyvédi munkadíjat.[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2021. április 20.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.400/2020.)